Néhány éve kezdtek elérhetővé válni azok a séták Budapesten, melyek a helyibelieknek kínálnak könnyed ismeretterjesztő programot. Azoknak, akik szívesen nyaralnak, vagy pihennek otthon is, és azoknak is, akiket érdekel a kultúra és a fogékonyak a társadalmi ügyekre. Már több ilyen városi sétát kipróbáltam; legutóbb a Sétaműhellyel a nők egyenjogúságának nyomában jártunk. A séta egyik pontja a Károlyi-kert, aminek történetéről már én mesélek egy kicsit bővebben. Nőtörténeti séta a Pride jegyében.
A Sétaműhely hosszú évek óta, egyre többféle sétát szervez Budapesten. Egy általuk szervezett séta nem csak kikapcsol, hanem lehetőséget ad rácsodálkozni a közvetlen környezetünkben megtalálható értékekre. Arra, hogy emlékezzünk azokra, akik sokat tettek a társadalomért, vagy a társadalom hátrányos helyzetű tagjaiért. Például a nőkért. Magyarországon a nőknek nagyon sokáig nem volt választójoga, vagy nem azokkal a feltételekkel, mint a férfiaknak. A Tanácsköztársaság bukása után a nők választójoga például, sok más feltétel mellett, írástudáshoz volt kötve. Az általános, egyenlő és titkos választójog csupán az 1945. VIII. törvény alapján valósult meg.
A Mégis hol a nők helye séta olyan nőkről szól, akik mindezek ellenére a kiálltak a nők egyenjogúsága mellett és tettek a nők oktatásáért, kivívták maguknak – és ezzel példát mutattak másoknak -, hogy egyetemek végezhessenek, hogy orvosként és ügyvédként dolgozhassanak. A séta a Váci utcában a Veres Pálné szobornál indul, vezetője Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke, tanár, újságíró.
Veres Pálné – Beniczky Herminként született 1815-ben, a nehéz sorsú lány Veres Pál főjegyző feleségeként vált a magyar nőoktatás múlhatatlan érdemű alakjává. Madách Imrét az Ember tragédiája megírása kapcsán sokan ismerjük, az Akadémiai székfoglalója kapcsán kevésbé. Madách ebben kifejti, hogy “A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre soha nem jut; könnyebben felfog és tanul, de teremtő genius hiával ez emberiség irányadó szellemei közé nem emelkedik”. Ezek a mondatok még akkor is tragikusak, ha az abban leírtak jelentősen nem különböznek a reformkor (!) szellemétől.
Veres Pálné 1868. márciusában gróf Teleky Sándornéval együtt megalakította a Női Önképző Egyesületet. A nőnevelés helyzetét kívánta előmozdítani, jelszavuk az volt: Haladjunk! Célul tűzték ki azt, hogy a nőnevelés hiányain segítsenek, valamint a vagyontalan nők önfenntartását lehetővé tegyék. A népiskolai közoktatás bevezetéséről szóló 1868. évi XXXVIII. törvénycikket jegyző Eötvös József közoktatási miniszter ellenezte az iskola létrehozását, Deák Ferenc viszont támogatta. Az iskola, vagy ahogy akkor nevezték az Országos Nőképző-Egylet Tanintézete 1869-ben kezdte meg működését 12 tanulóval. Az iskola, alapításának 11. évében kiadott egy értesítőjéből kiderül, hogy 4 elemi, 4 polgári és 2 felső osztályban akkora már több, mint 150 tanítványuk volt. A felső osztályt elvégző diákok tanítókként dolgozhattak. A lányokat oktató tanoda hamarosan külhonban is híressé vált.
A XIX. század végére az alapítókban megfogalmazódott annak igénye, hogy egy nyolcosztályos, egyetemi tanulmányokra felkészítő – micsoda forradalmi gondolat volt ez akkoriban – leánygimnáziumot alapítsanak. A nevelőnők és tanítónők képzése mellett olyan iskolában gondolkodtak, mely lehetővé teszi a nőknek az egyetem látogatását. A leánygimnázium 1986. szeptemberében kezdte meg működését, I és V. osztállyal. Veres Pálné – Beniczky Hermin unokája halála után, annak emlékére a Zöldfa felépíttette az iskola első saját épületét, melyet később egy második épülettel bővült.
Az épületben ma is oktatás folyik, itt található a Veres Pálné Gimnázium. A gimnázium előterében állandó kiállítás látható a névadó-alapítóról.
A belvárosi utcákon járva alig árulkodik valami arról, hogy milyen jelentős események történtek az épületekben. A séta során az ELTE jogi karának épülete előtt például azt tudjuk meg, hogy az Ungár Margit volt az első nő, aki ügyvéd lehetett és ő volt az, aki a diplomáját rózsaszín selyembe burkolva kapta meg. A pergő nyelvű, éles eszű, később büntetőügyekben tevékenykedő ügyvéd férfi kollégáinak diplomája fekete volt. Hugonnai Vilma volt az első orvos a nők közül, akinek diplomáját itthon évtizedekig tartott elismertetni.
Glücklich Vilma pedig az első egyetemet végzett nő volt, aki barátnőjével Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét. A séta ennek megfelelően érinti azt a helyet is, ahol a megalakult meg a Magyar Feministák Egyesülete. Az általuk kiadott lapból pedig az is kiderül, hogy már 100 évvel ezelőtt is szokás volt egy nő véleményét a külseje alapján megítélni. Ahogy az is, hogy a koedukált oktatás szükségessége, a nemek közötti egyenlőség és a gyermekvédelem már 100 évvel ezelőtt is szívügye volt az erős, bátor és tettrekész nőknek, feministáknak.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
A séta egyik pihenő pontja a Károlyi-kert, ahol látszólag kevés nőtörténeti emlék van, de kicsit utánaolvasva a terület történelmének, kiderül, hogy mégis. A tér sok évszázadra visszatekintő kalandos történetét és történelmi értékét ismerve meglepő, hogy az elmúlt évtizedek optimális területkihasználásra törekvése, értsd beépíteni minden négyztcentimétert mellett ez a tér még megvan és zöldjével, árnyas fáival hűs oázist nyújt a legmelegebb napokon is.
A Károlyi-kertet, illetve területét a régészeti leletek alapján évszázadok óta használja az ember. Árpád-kori leletek alapján már 1000 évvel ezelőtt is lakott volt ez a része a városnak. Egy részén temető lehetett azonban a török hódoltság végére, ez is, mint Buda és Pest nagy része elnéptelenedett. A Károlyi család birtokába egy hatalmas épülettel egyetemben végül a XVIII. század végén került, a hozzá tartozó csaknem másfél hektáros parkkal együtt. Annak ellenére, hogy a világvárossá növekedő Budapest egyik legforgalmasabb pontján volt található, a nagyközönség, de még a környéken lakók számára sem volt látogatható csak a palota vendégei és lakói tartózkodhattak benne. A terület végül állami tulajdonba került és 1932-től közparkként működik. A Károlyi-kert területe tehát évszázadok óta lakott, a város török kor utáni újbóli benépesedés óta a földjét építkezés, régészet miatt időről-időre felforgatták, így őshonos fajnak, védett élőlénynek nem volt esélye volt megmaradni. A 7625 négyzetméteres terület arra azonban bőven elég, hogy zöldjével, árnyat adó fáival frissítő oázis legyen a lakóházak rengetegében. Ahhoz, hogy ez így legyen, egy kertet meg kell tervezni. A budapesti közparkok tervezése, karbantartása a Főkert feladata, még akkor is ha némely előremutató újításúkat hozzá nem értők, lekaszálják A Károlyi-kertet az Észak-Déli metró építése után kellett újratervezni, mert területének 90%-a felvonulási terep volt, magyarul szinte semmi nem maradt meg az eredeti állapotából.
Az új Károlyi-kert megtervezője Kecskésné Szabó Ildikó, Főkert Tervező Csoportja vezetője volt. Aki kiemelkedő számú tervnek köszönhetően jelentősen hozzájárult Budapest közparkjainak megszépüléséhez. Megvalósult tervei megtalálhatók a városban a Gellért-hegytől a Margitszigetig, de a nevéhez fűződik például a várbeli Tóth Árpád sétány megtervezése is. Számos könyv szerzője és több kollégája hivatkozik rá szakmai pályafutásuk kapcsán. Munkásságáért Ormos Imre díjjal is kitüntették.
A séta 2,5 óra hosszú. Miközben egy 150 éves időutazáson veszünk részt és ráébredünk, messze még az út vége.
Kapcsolódó linkek, források:
Nőkért Egyesület honlapja
Mégis, hol a nők helye – Sétaműhely séta
A nők választójogának története
Madách Imre Akadémiai székfoglalója
1868.évi XXXVIII.évi törvénycikk a közoktatás tárgyában
Iskolai értesítők: Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1878
Iskola értesítők: Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1896
Iskola értesítők: Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1918-1919.
Pesti László – Tarjányi Ferenc: Parkok és kertek Pesten és Budán
Bercsek Péter: Részletek a Margitsziget történetéhez
Csorba Veronika: Mindig a természetes formák inspiráltak
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted
Kapcsolódó bejegyzés: Játszótértől játszótérig