Hulladékcsökkentés hatásosan

Az elmúlt évtizedekben több okból is előtérbe került a környezetvédelem, a bolygó átalakítására képes embernek egyelőre viszont mérsékelt sikerrel és hatékonysággal sikerült megvédenie élőhelyét. Nincs másik Föld, ezért elengedhetetlen problémák hatékony kezelése az igazi környezetvédelem megvalósítása. A Forest&Fruit Zöld Hírlevél 365 letölthető hírlevélben hulladékkezelésen kívül 5, ahhoz szorosan kapcsolódó témát fogok körbejárni. Az egyes részterületek előtérbe helyezése helyett a már meglévő törekvéseket kell rendszerbe foglalni és azokat komplex módon bemutatni, értelmezni. A következő egy évben szó lesz az újrahasznosítás, a felelős hulladékkezelés, a tényleges fenntarthatóság kérdéséről, az üvegházgázok hatásáról, és mennyiségük csökkentésének lehetőségéről, a biodiverzitás csökkenésének megállításáról és végül, de nem utolsó sorban arról, hogyan lehet a bolygónkat kímélni a kizsákmányolás helyett. A kampány az Európai Hulladékcsökkentési Hét része, amihez ezzel a Hírlevéllel a blog is csatlakozott. 

Az újrahasznosításról szóló hírlevelet, hagy kezdjem egy személyes élménnyel. Évekkel ezelőtt, még jóval az környezetvédelmi mozgalmak megerősödése előtt dolgoztam egy cégnek, ahol a vezetőség a papírmentes iroda megvalósítását tűzte ki célul. A vállalati kultúrának része volt, hogy sem A/4-es, sem A/3-as, de még csak post it méretű papírra sem lehetett jegyzetelni, minden ügylet, feljegyzés számítógépen keresztül bonyolódott. Új csatlakozóként azt hittem kihívás lesz így a munka, de tévedtem a papírmentesség egyben egyfajta tehermentességet is jelentett. A megbeszéléseken senki nem rajzolgatott, nem volt mire, az összes ötlet, gondolat és megállapodás azonnal elektronikus formában lett rögzítve és jelent meg a megfelelő helyen.

Ma még messze vagyunk az összes nyomtató száműzésétől. Amit mi itt és most megtehetünk, az az, hogy gondolunk a környezetünkre és nem nyomtatunk, ha nem kell. Ha pedig kell, akkor környezetbarát megoldást választunk. A nagy népszerűségű tintasugaras nyomtatók, számtalan típusban és teljesítményben kaphatók, vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy tényleg szükség van rá vagy sem. Korábban kirándulások, utazások tervezése során én például elég gyakran nyomtattam. Ma már a telefonomba írom az információkat, a legszükségesebbeket papírra (kézzel) és nem nyomtatok. Hosszú oldalakat főleg nem, de amit esetleg mégis, azokat egy darabig megőrzöm.

A tintasugaras nyomtatókhoz használt patronokat veszélyes hulladékként kell kezelni, vagyis tilos a szemétbe tenni. Az újrahasznosításuk, újratöltésük egyelőre költséges, így érdemes a számos forgalmazó valamelyikénél leadni a kiürült patronokat. Az irodákban viszont már főleg lézernyomtatók vannak, ezekben pedig tonerek dolgoznak, hogy a festék a papírra kerüljön.

Egy nyíregyházi cég a ReCOPY Nyomtatástechnikai Kft. vállalkozott arra a cseppet sem egyszerű feladatra, hogy kiürült tonereket varázsol újjá. Alapos munkával szétszedik az üres festéktároló házakat, megtisztítják, kicserélik benne a fényérzékeny csövet, feltöltik tintaporral. Az aprólékos, türelmet igénylő eljárásnak, az újraépítésnek köszönhetően ismét munkára fogható a toner. Kidobás helyett még használható egy darabig. A megfelelő minőséget pedig teszteléssel is garantálják.  Megtudtam tőlük, hogy a toner az EU számos országában – hazánkban is – veszélyes hulladéknak minősül. A kifogyott festékkazetta számára a legrosszabb hely a kuka (így kidobni tilos!), érdemes inkább keresni egy engedéllyel rendelkező céget, aki átveszi. Az újjáépített tonereket meg is lehet vásárolni, az újnál kedvezőbb áron ITT. A vásárlói visszajelzések alapján remek minőségben kaphatóak és az ország bármely pontjáról lehet tőlük rendelni.

hulladekcsokkentes01_1.jpg 

Az igazi túrázók számára még az őszi esős hétvégék sem jelentenek akadályt, ilyenkor is igaz a mondás, nincs rossz idő csak tökéletlen ruha. Az ideális ruhatár kialakításával és a ruháink környezettudatos kezelésével szintén sokat tehetünk a Földünkért. Ugyanis a hulladék mennyiségét a legjobban úgy lehet csökkenteni, ha nincsenek a ruháink között kidobandó darabok. A javaslataim – amiket igyekszem betartani – a következők:

  1. Legyen kapszulagardróbod, de nem úgy, hogy ha sok ruhád van, akkor a felét kidobod, hanem úgy, hogy eleve nem gyűjtesz sokat.
  2. A túrázásra való ruhákból is mértékkel vásárolj és nem az aktuális színtrend, hanem a használhatóság határozza meg a megfelelő ruhatárat.
  3. Ruhát ne dobj a kommunális hulladék közé!. Nem még az Országos Kék túrát megjárt szétcafrangolódott zokni sem.
  4. A cipő is a ruhatár része, abból sem kell készletet halmozni.
  5. Táskából és hátizsákból sem.
  6. Ajándékozás, adományozás során a holmi megfelelő minőségű, hibátlan és hordható legyen.
  7. A cipő, a táska és a hátizsák is.
  8. Te mivel tennél még többet a Földért? Írd meg kommentben, vagy üzenetben!

 

hulladekcsokkentes02.jpg

Az erdőben járva gyakran tapasztalom, hogy van, aki még mindig szeret hazavinni kézzel fogható emléket az erdőből. A kiásott növény már szerencsére nem jellemző, de a levelek, ágak és a különösen így ősszel, a termések is bevándorolnak a hátizsákba, szatyorba. Tény, sok magazin DIY rovata javasolja, a lakás szezonális díszítését színes bogyós ágakkal, tobozokkal. Mindeközben pedig kevesen gondolnak arra, hogy az a termés, ami nekünk a nappali dísze, majd egy idő után kidobni való porfogó, az madarak számára táplálék lett volna. Ha nem került volna el az erdőből.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Aki erre megvonja a vállát, hogy hiszen az csak egy ág, az számoljon utána, hogy ha minden 10. kiránduló mondjuk a Normafáról hazavisz egy ágat, minden hétvégén, akkor mivé válik az erdő három hónap alatt. Hány magonc lesz az erdőben, ha lelkes faültetők összegyűjtik a tölgy termését és hány vaddisznó túrja majd hiába a hótakarót makk után kutatva éhesen? A mókusokat pedig milyen cuki dolog etetni a magunkkal vitt olajos magvakkal. És milyen kellemetlen, hogy ezek az állatok annak a toboznak a magját ennék meg, amit elviszünk az erdőből és arany sprayfestékkel lefújva igyekszünk becsempészni egy darabka természetet a lakásunkba. Mondjuk én nem, és bízom benne, te sem.

Ha szeretnél tenni a Földért, akkor az erdőből csak a szemeted vidd haza, a növényeket, fákat, ágakat és minden más apróságot hagyj ott és csak fotózz.

hulladekcsokkentes03.jpg 

Az újrahasznosításról szóló hírlevelet hagy zárjam egy személyes történettel. Évekkel ezelőtt Adventre készültem, és egy hirtelen ötlettől vezérelve maradék anyagokból szabtam-varrtam, festettem egy adventi naptárat. A naptár színei az éppen rendelkezésre álló maradék kelmékből kerültek ki: polár alap, vászon szegély és zsebek. Kicsit eklektikus, de jó program volt a kiszabása, megfestegetése, elkészítése. Meglepetésnek készítettem ezért nagy volt az öröm, amikor december elsején reggel váratlanul ott virított a falon, benne egy kis ajándékkal. Karácsonyig minden nap került bele valami apróság, gyümölcs, finomság. A gazdaságosságán kívül az lett a jó ebben a naptárban, hogy néhány évvel később már nekem is voltak benne meglepetések, hiszen ki mondta, hogy az adventi naptárból csak kivenni lehet? Ha már gazdaságosság: az egész anyagköltsége körülbelül 1200 forint volt és sok évig kiszolgálta az Adventeket.

Készülj az év végi ünnepekre szeretetben. Közben kíméld a Földet azzal, hogy apró és hatásos lépésekben csökkented a keletkezett hulladék mennyiségét.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Vándorló vírusok, avagy 4+1 ok, hogy miért ne túrázz betegen

A szürke és ködös napok után igazi felüdülés kimenni a szabadba, ha végre ragyogóan süt a nap. Jól is tesszük, ha a téli napsugár erejével is töltődünk, de előfordul, hogy éppen egy betegséggel küzdünk, ha süt a nap. Ebben a postban néhány pontban összefoglaltuk, hogy miért nem érdemes hosszabb túrákat tenni, ha éppen nem vagyunk jól.

Nem titok a blog szerzőinek a túrázás az egyik hobbija: szorgalmasan és nagy kedvvel rójuk a kilométereket, amikor csak tehetjük. Van viszont egy szabályunk, amit mindig betartunk: lázasan és betegen soha nem indulunk el kirándulni. Az alábbiakban röviden felsoroljuk, hogy miért nem.

Az első és legfontosabb ok: ilyenkor a szervezetünk minden energiája, az immunrendszer minden folyamata a fertőzés leküzdésére, a gyógyulásra fordítódik, a huzamosabb ideig tartó és megerőltető gyaloglás csak feleslegesen merítené az amúgy sem nagy energiaszintet.

A második ok, amiért lázasan biztos, hogy nem túrázunk az az, hogy a hosszabb, nehezebb táv a szívet is megerőltetheti és előfordulhat, hogy egy banális megfázásból egy komoly szívprobléma, vagy bármilyen más szövődmény alakul ki.

A harmadik ok, hogy a gyógyulás sokkal tovább fog tartani, ha nem adunk időt a saját szervezetünknek és az esetleges gyógyszereknek. Ha abban a téves képzetben szenvedünk, hogy egy nagyobb emelkedőn megtett táv során hamarabb kiizzadjuk magunkból a megfázást, garantáltan rá tudunk még húzni pár napot a betegségre.

A negyedik ok, hogy jófejek vagyunk és tekintettel vagyunk más túrázókra is, akik még vagy már nem betegek. Biztosan nem adunk át senkinek semmilyen nyavalyát, ha inkább otthon maradunk, ahelyett, hogy egy büfében teát kortyolgatva próbáljuk meg visszanyerni a megfázástól rekedtes hangunkat és magunkba tömni az újabb adag lázcsillapítót.

A plusz egy ok, hogy betegség esetét -hacsak az orvos nem javasolja – sincs „szobafogság”. Könnyű séta, a megszokottnál talán kicsit lassabb ütemben simán belefér egy-egy alkalommal naponta. Csak annyi és olyan mértékben, ahogy jólesik egy kis napfürdőzés.

A betegség elmúltával, pedig fokozatosan visszalehet térni a megszokott rendhez és emelni a távot és a túra nehézségét.

(Ha úgy érzed, hogy attól jobb lesz, rendelj/süss – kívánt rész aláhúzandó – egy rétest, és gondolj a kilátásra a Normafáról.) 

4plusz1_ff.jpg