(Ne) szedd a tavasz virágait egy csokorba össze,…

A téli szürkeség és a monokróm erdei séták után már mindenki nagyon várja, hogy rügyezzenek a fák és előbb zöldbe, majd a szivárvány minden színbe boruljon a természet. Az egynyári és a kétnyári növények pompás virágaikkal megszínezik a tavaszt, jókedvre derítik a kirándulókat. Sajnos sokan szertelen boldogságukban csinos csokrokat is készítenek a tavasszal és kora nyáron virágzó egynyári vagy évelő növényekből és gyakran megesik, hogy védett növény is áldozatául esik az önjelölt virágkötőknek. Ebben a bejegyzésben bemutatunk néhány növényt a kedvenceink közül, melyeket érdemes lefotózni, majd ott hagyni, hogy az utánunk jövők is megtehessék ugyanezt.

Idén az időjárás alaposan megtréfált bennünket, hiszen januárban tavasz volt, márciusban pedig tél, de a tréfának áprilisban sem lett vége, mert akkor meg beköszöntött a nyár. A kora tavaszi virágok így kis késéssel, a késő tavasziakkal egy időben bontották ki színes szirmaikat, tőlük tarkállott erdő-mező heteken át. Az alábbi szubjektív válogatásban néhány védett kedvencünket mutatjuk meg. Az odvas keltike, melyről itt írtunk, egyik hírhozója a tavasznak. Nagy tömegben található a Hárs-hegyen és a Normafánál is, mivel rövid ideig virágzik, kár letépkedni és belerohangálni a virágmezőbe, annak széléről is lehet gyönyörködni benne és élvezni az illatát. A keltikéken kívül írtunk már az apró nősziromról, a budai nyúlfarkfűről, a közönséges csikófarkról, a leánykökörcsinről és készítettünk tavaszi háttérképet a salátaboglárkáról és a pongyola pitypangról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A leánykökörcsin közeli rokona a fekete kökörcsin szintén megtalálható a Budai-hegységben, mi az Újlaki-hegyen fotóztuk le néhány kissé már elnyílt példányát a sárga sáv jelzés mentén. A sziklagyepen a 20-25 cm magas, egyenes szárú növény kiemelkedik ki a környezetéből, kis csoportokban áll. A kökörcsin egész felületét puha, selymes szőr borítja, védve ezzel a reggeli fagyoktól, a szár csúcsán álló, hat lepellevélből álló virága pedig fekete, a közepén sok sárga porzóval. Tikdöglesztő a népies neve, amiből talán kiderül, hogy mérgező, de egyben gyógynövény is. Természeti  értéke 5000 Ft.

neszeddatavasz01.jpg

Habár még számos helyen találkozhatunk a eszmei érték kifejezéssel, a jogszabály a védett természeti érték, ezen belül is a fokozottan védett természeti érték kifejezést használja egy adott élőlény, hely vagy képződmény megnevezésére. A forintban kifejezett összeg azt jelenti, hogy a védelem alatt álló érték megrongálásával, vagy megsemmisítésével milyen összegű kár keletkezik, amit adott esetben meg is kell téríteni.

A Könnyen megközelíthető kirándulóhely az Apáthy-szikla és az itt honos védett budai imola szintén hamar felismerhető. Az 50-100 cm magas, szögletes szárú évelő növény levelei mélyen osztottak és szőrösek, fészekvirágzata középen csöves, a szélén rojtos-sallangos virágokkal egyesével áll a szárak végén. Az imolafélék a fészekpikkelyről azonosíthatók, mely ennél a fajnál fehér színű, megnyúlt, tollas-szabdalt. Hasonlóan a budai nyúlfarkfűhöz, ez is egy endemikus, vagyis csak egy adott területen honos növény. Tépkedésre nagyon csábító a hosszú száron ülő lila színű jellegzetes alakú fészekvirágzata, de ne tegyünk kárt benne, védett növény, természeti értéke 2000 forint.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,


Az Apáthy-szikla környéke lassan, biztosan és telkenként épül be, ezért a meglévő természeti értékek megóvása érdekében a korlátokkal védik a természetvédelmi területet.  Most virágzik éppen édes illatú Szent István-szegfű, amiből nem csak a korlát mögött, de a Apáthy-szikla csúcsánál is található néhány példány. A szürkészöld keskeny levelekből álló párnából kiemelkednek a fehér, 2-3 cm apró, rojtos szélű fehér virágok. Nem túl fotogén növény és mivel egyenetlen talajon nehéz is lenne megközelíteni, így a sziklafalon lévő példányokat próbáljuk a korlát távolságából megörökíteni. A szegfűfélék családjába tartozik a faj neve Dianthus plumarius, aminek egyik alfaja a Szent István-szegfű. Több alfaja is ismert, hazánkban megtalálható a korai és a Lumnitzer szegfű is, valamennyi fehér virágú és védett. A rokon alfajok nem fordulnak elő ugyanazon növénytársulásban, vikariálnak, vagyis váltják egymás. Ez a növény az Apáthy-szikla egyik kiemelt botanikai értéke, ennek megfelelően Magyarországon fokozottan védett, természeti értéke a Sas-hegyen található pannon gyíkhoz hasonlóan 100 000 forint.

neszeddatavasz02.jpg

Talán érthető, hogy miért jobb otthagyni az éppen virágzó tavaszi és majd nyári növényeket. Nincs minden kiránduló zsebében növényhatározó és nem csak a védett növények száma véges. A nem túl elhanyagolható büntetés is visszatartó tényező, de ha belegondolunk, hamar elfogyna az összes virág, ha mindenki csak egy szálat vinne. 

Szeretnél hozzászólni a bejegyzéshez? Itt megteheted: