Védett_növény – Forest&Fruit

2019.03.23.2020.08.07.

Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban.

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt. A fotó a Sas-hegyen készült.

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal.

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2019.02.02.2020.08.07.

A tavasz színes hírnöke – az egyhajú virág

Még javában tart a tél, de már sokan vagyunk, akik várjuk, hogy a tavasz első sugarai előcsalogassák a tarka virágokat. Nos, vannak olyan növények, amik nem várnak a tavaszra, hanem már most elkezdik bontogatni szirmaikat egy kis színt csempészve a hideg téli hónapokba. Egy Budapesttől nem túl távoli természetvédelmi területet kerestünk fel néhány évvel ezelőtt, hogy szakértő kiséret mellett lefotózzuk az egyik legkorábban nyíló virágunkat, az egyhajú virágot. A szuper fotók mellett hasznos tudnivalókról is írunk azoknak, akik felkerekednének megnézni ezt a 100 ezer forintos természeti értékű növényt

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén változatos terep és domborzati viszonyok jellemzők, ami nem meglepő, hiszen a Park a Szentendrei-sziget egy részét, három hegységet, az Ipoly völgyének egy szakaszát foglalja magában. Területén 8 tájvédelmi körzet és 37 tájvédelmi terület van, melyek mind, mind megannyi különlegességet és megőrzendő értéket rejtenek. Az egyik ilyen védett terület a Budapesttől mintegy 55 kilométerre lévő, lassan 20 éve várossá avatott pest-megyei kistelepülés Tura mellett található.

A Galga-patak partján elterülő mindössze 14 hektár kiterjedésű Turai-legelő Természetvédelmi Terület 1987-ben hozták létre, az itt honos tavaszi kikerics – más néven egyhajú virág védelme érdekében. Ez a növény, nem meglepő módon a kikericsfélék családjába tartozó, reliktumjellegű növény. Hazánkban is több, egymástól mára elválasztódott élőhelye van ezek közül egy a turai. Magyarországtól délre is van élőhelye: Szabadka környékén a tarka sáfránnyal virágzik egy időben és helyen. Maga a növény nem túl feltűnő és nem is túl termetes, mindössze 5-20 cm magasra nő, így könnyű nem észrevenni a fűben.

Kettő vagy három szálas levele körbe öleli a virágot, a rózsaszín 10-12 cm hosszú, csaknem teljes hosszukban szabadon álló lepelleveleket, a hangsúlyos porzót és a bibeszálakat is. A virág formája kehelyszerű, kissé elnyílva csillag alakú és toktermése van.

Az egyhajú virághoz védettségén kívül azért sem érdemes hozzányúlni, vagy a növényt tépdesni, mert mérgező, még a növényevő állatok sem fogyasztják. Kiásni és hazavinni szintén nem érdemes –amellett, hogy tilos! – mert nem él meg cserépben és kertbe kiültetve sem.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Ez a virág az egyik legkorábban virágzó növényünk, így minden évben február 1-től március 31-ig a virágzás idején Turai legelő Természetvédelmi Terület csak kísérettel látogatható. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kapcsolattartójával telefonon vagy e-mailben felvéve a kapcsolatot, a fő közlekedési útvonalaktól biztos távolban lévő területen, szakértő vezetés mellett lehet a vidám, halvány rózsaszínben pompázó virágokat fotózni. A szakértő kíséret már csak azért is indokolt, mert a lelőhely kellő helyismeret nélkül elég nehezen található meg. Az egyhajú virág természeti értéke 100 000 Ft, vagyis egy-egy óvatlan lépéssel is hatalmas károkat lehet okozni. Éppen ezért a taposási károk kivédésére a virágokat a lehető legjobban elkerítik, az elkerített területre tilos belépni.

Tura egy kicsit csipkerózsika álmot alvó város, aminek határában évtizedekkel ezelőtt gyógyászati célokra is alkalmas 93 fokos termálvizet találtak egy olajfúrás során. A település közelmúltban is többször bekerült a hírekbe hazánk egyik talán legkülönlegesebb kastélyával. Az épületegyüttes neoreneszánsz stílusban, a kor technikai vívmányait felvonultatva épült 1881 és 1883 között, majd a következő néhány évtizedben többször gazdát cserélt. A II. világháború után ez az épület is új funkciót kapott, általános iskola lett belőle. Állagmegóvás híján az épület állapota leromlott, előbb a 70-es évek elején az iskolát költöztették el, majd a nyolcvanas évek elején az addig szabadon látogatható és a falusi búcsúnak is helyet adó kastélykertet kerítették el. Az épület évtizedekkel ezelőtt magánkézbe került, majd egy új tulajdonos néhány évvel ezelőtt felújításba kezdett.

Ahogy az évtizedes fotón látható, ezen a gyönyörű épületen valóban nyomott hagytak az évek. A képen az egykori pálmaház egy részlete.

A Schosberger-kastély most nem látogatható, de aki Turán jár, annak érdemes megnézni a kastély mellett álló, több, mint 200 éves barokk stílusú, romosan is feltűnő magtárat, a falumúzeumot a Rákóczi úton, a több, mint 100 éve épült Városházát, a hozzá közel fekvő, csaknem 700 éves múltra visszatekintő római katolikus templomot és az 1849-es csata Piactérnél lévő emlékművét.

Tura megközelítése a Budapest- Hatvan vasútvonal felújítása miatt ebben az évben nem túl egyszerű, a pótlóbuszos vonatozás helyett érdemes inkább a távolsági buszt, vagy az autót választani. A közlekedési bonyodalmak ellenére a kora tavaszi hétvégék ideális és üdítő programja lehet egy ilyen fotózással egybekötött kirándulás.

*A közeli fotókért köszönet Vilmosnak, aki mérhetetlen türelemmel, profizmussal a növényeket óvva készítette ezeket a felvételeket.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2018.05.25.

(Ne) szedd a tavasz virágait egy csokorba össze,…

A téli szürkeség és a monokróm erdei séták után már mindenki nagyon várja, hogy rügyezzenek a fák és előbb zöldbe, majd a szivárvány minden színbe boruljon a természet. Az egynyári és a kétnyári növények pompás virágaikkal megszínezik a tavaszt, jókedvre derítik a kirándulókat. Sajnos sokan szertelen boldogságukban csinos csokrokat is készítenek a tavasszal és kora nyáron virágzó egynyári vagy évelő növényekből és gyakran megesik, hogy védett növény is áldozatául esik az önjelölt virágkötőknek. Ebben a bejegyzésben bemutatunk néhány növényt a kedvenceink közül, melyeket érdemes lefotózni, majd ott hagyni, hogy az utánunk jövők is megtehessék ugyanezt.

Idén az időjárás alaposan megtréfált bennünket, hiszen januárban tavasz volt, márciusban pedig tél, de a tréfának áprilisban sem lett vége, mert akkor meg beköszöntött a nyár. A kora tavaszi virágok így kis késéssel, a késő tavasziakkal egy időben bontották ki színes szirmaikat, tőlük tarkállott erdő-mező heteken át. Az alábbi szubjektív válogatásban néhány védett kedvencünket mutatjuk meg. Az odvas keltike, melyről itt írtunk, egyik hírhozója a tavasznak. Nagy tömegben található a Hárs-hegyen és a Normafánál is, mivel rövid ideig virágzik, kár letépkedni és belerohangálni a virágmezőbe, annak széléről is lehet gyönyörködni benne és élvezni az illatát. A keltikéken kívül írtunk már az apró nősziromról, a budai nyúlfarkfűről, a közönséges csikófarkról, a leánykökörcsinről és készítettünk tavaszi háttérképet a salátaboglárkáról és a pongyola pitypangról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A leánykökörcsin közeli rokona a fekete kökörcsin szintén megtalálható a Budai-hegységben, mi az Újlaki-hegyen fotóztuk le néhány kissé már elnyílt példányát a sárga sáv jelzés mentén. A sziklagyepen a 20-25 cm magas, egyenes szárú növény kiemelkedik ki a környezetéből, kis csoportokban áll. A kökörcsin egész felületét puha, selymes szőr borítja, védve ezzel a reggeli fagyoktól, a szár csúcsán álló, hat lepellevélből álló virága pedig fekete, a közepén sok sárga porzóval. Tikdöglesztő a népies neve, amiből talán kiderül, hogy mérgező, de egyben gyógynövény is. Természeti értéke 5000 Ft.

Habár még számos helyen találkozhatunk a eszmei érték kifejezéssel, a jogszabály a védett természeti érték, ezen belül is a fokozottan védett természeti érték kifejezést használja egy adott élőlény, hely vagy képződmény megnevezésére. A forintban kifejezett összeg azt jelenti, hogy a védelem alatt álló érték megrongálásával, vagy megsemmisítésével milyen összegű kár keletkezik, amit adott esetben meg is kell téríteni.

A Könnyen megközelíthető kirándulóhely az Apáthy-szikla és az itt honos védett budai imola szintén hamar felismerhető. Az 50-100 cm magas, szögletes szárú évelő növény levelei mélyen osztottak és szőrösek, fészekvirágzata középen csöves, a szélén rojtos-sallangos virágokkal egyesével áll a szárak végén. Az imolafélék a fészekpikkelyről azonosíthatók, mely ennél a fajnál fehér színű, megnyúlt, tollas-szabdalt. Hasonlóan a budai nyúlfarkfűhöz, ez is egy endemikus, vagyis csak egy adott területen honos növény. Tépkedésre nagyon csábító a hosszú száron ülő lila színű jellegzetes alakú fészekvirágzata, de ne tegyünk kárt benne, védett növény, természeti értéke 2000 forint.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés, Máj 23., 2018, időpont: 10:15 (PDT időzóna szerint)

…

Az Apáthy-szikla környéke lassan, biztosan és telkenként épül be, ezért a meglévő természeti értékek megóvása érdekében a korlátokkal védik a természetvédelmi területet. Most virágzik éppen édes illatú Szent István-szegfű, amiből nem csak a korlát mögött, de a Apáthy-szikla csúcsánál is található néhány példány. A szürkészöld keskeny levelekből álló párnából kiemelkednek a fehér, 2-3 cm apró, rojtos szélű fehér virágok. Nem túl fotogén növény és mivel egyenetlen talajon nehéz is lenne megközelíteni, így a sziklafalon lévő példányokat próbáljuk a korlát távolságából megörökíteni. A szegfűfélék családjába tartozik a faj neve Dianthus plumarius, aminek egyik alfaja a Szent István-szegfű. Több alfaja is ismert, hazánkban megtalálható a korai és a Lumnitzer szegfű is, valamennyi fehér virágú és védett. A rokon alfajok nem fordulnak elő ugyanazon növénytársulásban, vikariálnak, vagyis váltják egymás. Ez a növény az Apáthy-szikla egyik kiemelt botanikai értéke, ennek megfelelően Magyarországon fokozottan védett, természeti értéke a Sas-hegyen található pannon gyíkhoz hasonlóan 100 000 forint.

Talán érthető, hogy miért jobb otthagyni az éppen virágzó tavaszi és majd nyári növényeket. Nincs minden kiránduló zsebében növényhatározó és nem csak a védett növények száma véges. A nem túl elhanyagolható büntetés is visszatartó tényező, de ha belegondolunk, hamar elfogyna az összes virág, ha mindenki csak egy szálat vinne.

Szeretnél hozzászólni a bejegyzéshez? Itt megteheted:

2018.04.21.

Szépségek sziklája

Aki már utazott vonattal a Déli pályaudvarról, vagy volt a MOM parkban, az megcsodálhatott egy, a Tündér-sziklánál kicsit nagyobb kiterjedésű dolomitsziklát, ami központi elhelyezkedése ellenére szinte észrevétlenül olvad bele környezetébe. A közelgő Föld napja alkalmából egy nem messziről nem túl látványos, de annál értékesebb és érdekesebb területet mutatunk be, a Sas-hegyet.

Budapest Budai részére jellemző, hogy itt alig pár perc alatt akár tömegközlekedéssel is magunk mögött hagyhatjuk a város zaját és rövid idő alatt megérkezhetünk egy különleges flórájú-faunájú védett területre. A Széchenyi-hegytől délkeletre fekszik a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, egy 266 méter magas domb. Messziről megpillantva egyáltalán nem tűnik különlegesnek, csupán egy csupasz dolomitsziklának, ami valamiért érintetlenül maradt egy zajos nagyvárosban. A Sas-hegyet azonban érdemes közelebbről is megnézni, a Hegyalja útról a 8-as autóbusszal és egy kis gyaloglással közelíthető meg. A terület különlegességét jelzi, hogy csak szakvezetéssel látogatható a csaknem egy kilométeres, a hegyet megkerülő útvonal, ami a páratlan panoráma mellett sok érdekes történetet is tartogat.

A Sas-hegy dolomitos kőzetből áll, a benne lévő márga térfogata a vízfelvétel miatt változik, így a hegy nem túl stabil. A jellegzetes alakú sziklái időről időre megerősítést igényelnek, mert hegy dél felé csúszik. A Tündér-sziklához hasonló csak éppen kisebb képződményeket, málló sziklafalakat több oldalon is megfigyelhetünk, éppen ezért tűnhet furcsának, hogy ezt a területet egykor közparknak szánták és orgonát, fenyőt telepítettek be az itt őshonos dolomit sziklagyep kárára.

Az 50-es évek vége óta viszont ez a terület védett, a különleges mikroklímában maradványfajok és más bennszülöttfajok már biztonságban vannak. Itt él a leánykökörcsin, a budai nyúlfarkfű, melyekről már írtunk a blogon korábban, de itt honos virágával a sugárzó napra emlékeztető tavaszi hérics, a csak látszólag közönséges csikófark és a valóban nem túlságosan nagyméretű apró nőszirom.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A közönséges csikófark nevével ellentétben egyáltalán nem közönséges, ellenben fokozottan védett cserje. Mutatós fotót nehéz készíteni róla, ez a 100 000 Ft eszmei értékű védett növény kora tavasszal inkább tűnik valami száraz kórónak, mintsem a nyitvatermő ősfák egy kései leszármazottjának. A 20-30 cm magasra megnövő cserje ágai 1-3 mm vastagok, ízekre tagoltak és zöld színükből adódóan fotoszintetizálnak. A növény kétlaki, ami azt jelenti, hogy a porzós és a termős virágok két külön növényen vannak. A porzós közönséges csikófark a Sas-hegyen, míg a termős példányok a Gellért-hegyen honosak, a beporzódás pedig a szél segítségével történik. A növénynek piros színű, ízletes álbogyó termése van, gyógynövény, de erős hatású alkaloidákat, ephedrint tartalmaz, így felhasználásáról kizárólag orvos dönthet.

Az apró nőszirom szintén védett növény, eszmei értéke 5000 Ft. Az évelő növény gyakran feltűnik kopár fennsíkokon és esik áldozatául a fásításnak, vagy a tájékozatlan turisták virággyűjtő szenvedélyének. Az apró nőszirom igazán filigrán növény csupán 10-15 cm magas, kard alakú leveleinek tőrózsájából nő ki a hosszú, egyenes száron ülő jellegzetes sötétlila vagy halványsárga színű virága. Toktermése van. Vastag gyöktörzsével a föld alatt terjeszkedik, hasonlóan a pongyola pitypanghoz.

A területnek nem csupán a növényvilága különleges, de számos érdekes állatfajjal is találkozhatunk, ha szerencsénk van. Itt őshonos a pannon gyík, mely a Sas-hegy címerállata. A 10-12 cm hosszúra megnövő hüllő hátának alapszíne bronzosan olajbarna, közepén két fekete vonallal, a külső szegény pedig világos pontsorral díszített, hasa ezüstös szürkésfehér. A pikkelyei kerekek a lábai aprók, gyengék és messze állnak egymástól. Mivel a szemhéjai összenőttek, ezért nem tud pislogni. Az állat fokozottan védett, 250 000 Ft az eszmei értéke.

Amikor ottjártunk nekünk nem sikerült pannon gyíkot közelről szemügyre venni, helyette ezt a fatörzsön napozó, kis zöld szépséget kaptuk lencsevégre.

Ezen a hétvégén a Duna-Ipoly Nemzeti Park több helyen tart rendezvényt a Föld napjához kapcsolódóan, érdemes valamelyik programra ellátogatni, akár a Sas-hegyre is.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

2017.04.04.2023.05.09.

A leánykökörcsin nyomában

Minden téren, parkban egyre több és több virág kerül, gyönyörködtetni a szemet, megnyugtatni a lelket. Aki az erdőben jár szintén rácsodálkozhat arra, hogy mennyi változatos formában és színben virágzó növény van a budapesti hegyekben. Tavasszal hétről hétre lehet gyönyörködni a kivirágzó természetben és észre lehet venni a máskor rejtőző növényeket is. A néhány hétig virágzó keltikék, melyek miatt érdemes körbe kerülni a Hárs-hegyet, hamar eltűnnek, visszahúzódnak a földbe és hasonlóan szemfülesnek, sőt kitartónak kell lenni, ha virágját bontó leánykökörcsint szeretnénk látni.

A Budai-hegységben több helyen előfordul, kényelmes túrán és meredekebb emelkedőkön is találkozhatunk vele. A leánykökörcsin 10-40 cm magas, a levelei hosszú nyélen ülnek, a halványlila virágai a szár végén egyesével nyílnak. A teljes növényt selymes szőrbunda fedi, így védekezik a tavaszi hideg reggelek ellen Aszmagcsokor terméséből a szél messzire röpíti a magokat. Védett és gyógynövény is!

A túra indulási útvonala most a Szépjuhászné és a cél a Normafa, hasonlóan a Kisvasúttól, kisvasútig túrához, de most nem a csúcsot célozzuk meg, hanem a János-hegy oldalán haladunk végig.

***
Indulási helyszín: Szépjuhászné.
Megközelítés: 22, 22A, 222 -es autóbusz a Széll Kálmán tértől.
Útvonal: János-hegyi út, Tündérhegyi út, Kossuth Lajos emlékmű, zöld jelzés, Normafa
Útvonal hossza: ~4 km
Javasolt felszerelés: évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, folyadék, élelmiszer, fényvédő, térkép, távcső
***

Induljunk el a Jánoshegyi-úton, majd egy útelágazásnál menjünk tovább a Tündérhegyi-úton. A kerékpárút, melyen haladunk változatos minőségű, nem kíméli az időjárás, számos gödör és bucka van rajta, ezért is figyeljünk az előforduló járművekre. Az éppen zöldellő fák nyáron közül még éppen kilátni a városra, nyáron hatalmas lombsátrak alatt lehet majd sétálni. Ahogy haladunk felfelé a hegyen, egyre halkul a város moraja, eltűnni nem fog, de már lehet hallani a madarak énekét. A sétánk során keresztezzük a Libegőt, persze jóval a fejünk felett halad el és a várost mi is megcsodálhatjuk a pilonok lábától. Nem sokkal ezután az út jobb oldalán lesz egy pihenőhely, majd néhány méter után megérkezünk a Tündér-hegy tetejére.

Az útról balra kanyarodva érhetnénk el a Tündér-hegy csúcsát, de a mi tovább haladunk az aszfaltos úton. Az út oldalán több helyen meredek lejtő van, ezért is van az út szélén korlát. Néhány helyen kiszélesedik az útszéli zöld terület, de az ilyen területeket oszlopokkal védik, hiszen ez egy természetvédelmi terület a zöld fű védett, vagy ritka növényfajokat rejthet. Elhaladva a Tücsök rét felett néhány száz méter séta után meg is pillanthatunk egy ilyen oszlopokkal védett területet, ahol évekkel ezelőtt még dúsan tenyészett a leánykökörcsin. A képek elkészítésének évszámát meg lehet tippelni kommentben.

Most már nagyobb a tűzrakóhely, sörösdoboz és szemét van ezen a területen, talán az erdőben beljebb még akad néhány tő. Ha látunk néhány példányt, fotózni lehet. Folytatva utunkat az aszfaltozott úton elérünk a Kossuth Lajos emlékműhöz, ahol felfelé véve az irányt a zöld jelzésen előbb az Anna-rétre, majd a Normafa-lejtőn keresztül elérünk a Normafához, ahol szintén van pár tő elszórtan. Közben persze lehetőség van bármelyik helyen megállni pihenni, uzsonnázni, csak a szemetet vigyük magunkkal.

Ha nem jártunk sikerrel és nem láttunk leánykökörcsint, de szeretnénk, érdemes felkeresni a Sas-hegyet. Vezetett túra keretén belül megkerülve az egyedülálló természeti képződményt láthatjuk a virágját kibontó törékeny kis növényt és sőt több érdekes növényritkaságot is.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon is!

2017.03.24.2023.05.09.

Keltikék túra a Hárs-hegy körül

Budapesten könnyen elérhető távolságban van a Budai-hegység, még a belvárosból is rövid időn belül el lehet érni egy-egy nyugalmasabb kis zöld szigetet. Aki alaposan böngészi a térképet, megláthatja, hogy számtalan túraútvonal közül lehet választani. A bőség zavarán, egy apró virág segít: a most virágzó ujjas és a védett odvas keltike, hatalmas virágtengerével és jellegzetes illatával még a legelszántabb szobalakókat is el fogja varázsolni.

***
Indulási helyszín: Szépjuhászné.
Megközelítés: 22, 22A, 222 -es autóbusz a Széll Kálmán tértől.
Útvonal: zöld kör
Útvonal hossza: ~4 km
Javasolt felszerelés: évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, folyadék, élelmiszer, távcső
***

A 22-es buszról leszállva a buszmegállótól balra érdemes elindulni a zöld kör jelzésen, ha rögtön szeretnénk a keltikéket látni. A Nagy Hárs hegy déli, délnyugati oldalán már nagy mennyiségben virágoznak. Itt már van néhány pad is, ahol le lehet ülni, de ki tenne ilyet egy túra elején?

***
Keltikék – Odvas keltike, ujjas keltike

Mindkét növény a boglárkafélék családjába tartozó 20-30 cm magas növény, jellegzetes liláskék és fehér virágokkal. Az odvas keltike magas alkaloid tartalma miatt gyógynövény, de hatóanyagai miatt csakis kizárólag orvosi ellenőrzés mellett használható! Védett növény, 10-30 cm magasra nő, szára húsos, hamvas, levelei hármasan szeldeltek. Virágai fehérek, krémszínűek, lilák és rózsaszínűek lehetnek. A föld alatt található gumója dió nagyságú, üreges, vékony falú. Az ujjas keltike kisebb, 10-20 cm magas növény, levelei jobban osztottak, mint az odvas keltikéé. Virágai általában lilásvörösesek, ritkán fehér színűek. A nevét adó gumó mindössze mogyoró nagyságú és nem üreges.

Pár száz méter után egy enyhe emelkedőn felhaladva átérünk a hegy nyugati, majd északnyugati oldalára, ahol már megváltozik a növényzet összetétele, itt még feltűnik a hóvirág. A kisebb kaptató után már le lehet ülni és elővenni a kulacsokat, apró szendvicseket.

Ezután egy hosszabb, változó terepmagasságú rész következik, ahol ilyenkor még hűvösebb az idő, mivel ez a hely északi oldala. A gyér lombok közül messze elláthatunk, előbb Nagykovácsi, majd Solymár irányába.

A zöld kör turista útvonal keresztezi a sárga jelzést, itt balra fordulva Hűvösvölgybe lehet lesétálni. Ha már van olyan tagja a csapatnak, aki fáradt, ebben a kereszteződésben jobbra fordulva lerövidíthető a túra útvonala, és hamarabb vissza lehet jutni a Szépjuhásznéhoz. Az utat egyenesen folyatva egy lejtős rész után egy újabb elágazásnál jobbra fordulva rákanyarodunk az utolsó előtti, hosszabb szakaszára. Amennyiben egyenesen mennénk tovább, akkor a Széher út végére jutnánk. De maradjunk a zöld kör jelzésen és hamarosan elérünk a következő pihenőhelyhez, ahonnan természetesen nyílik egy újabb turista útvonal és jelzés, balra. Ha még van bennünk erő, itt az alkalom meg lehet nézni a Kis Hárs-hegy csúcsán lévő Makovecz-kilátót, néhány száz méter kitérő csupán.

A kitérő/pihenőtől a tábla szerint már csak 1,8 km Szépjuhászné, szinte teljesen végig a Gyermekvasút mellett vezet az utunk. A kisvasúton átkelve ismét a hegy déli oldalára érkezünk és ismét nagy tömegben jelenik meg az odvas keltike. Bejárva a Hárs-hegy más turista útvonalait vagy a közelben található Örökerdő tanösvényt további hatalmas virágmezőben gyönyörködhetünk.

A Hárs-egy igen kedvelt kirándulóhely, szinte nincs olyan napja a hétnek, amikor ne lennének futók, kirándulók, kutyasétáltatók a hegyen. Éppen ezért fontos, hogy meglátogatva ezt szép helyet ügyeljünk annak értékeinek megtartására. Bármennyire is megtetszik egy növény vagy egy állat, ne vigyük haza. A kijelölt turista útvonalról ne térjünk le, használjuk a pihenőhelyeket és az elhelyezett szemeteseket.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon is