Meglehetősen sokáig az volt a megszokott volt, hogy szezonban pezseg az élet a Balaton partján és csendesen folydogál azon kívül. Ez az állapot most megváltozni látszik, most már nem csak a korcsolyázás szerelmeseinek van lehetősége feltöltődni. Kiválogattunk néhány programot és utánajártunk, hogy miért érdemes még ellátogatni Magyarország legnagyobb tavához, ha kikapcsolódásra vágyunk. Az ajánló végén pedig egy kis betekintés, arról, hogyan változik a halak életmódja a hideg időjárás beköszöntével.
Balaton Magyarország legnagyobb természetes vize. Tudtad, hogy területe 592 négyzetkilométer, hossza 77, legnagyobb szélessége 14 km? A tó átlagos mélysége 3-4 méter, északi partja hirtelen mélyül, míg a déli sekélyebb. Magyar neve a szláv sár – blato – szóból származik, aminek valóság alapjáról magunk is meggyőződhetünk mondjuk egy siófoki strandon nyáron.
Ha viszont vagyunk olyan merészek és inkább télen szeretnénk strandolni, akkor menjünk Szigligetre, ahol szaunázás után meg lehet mártózni a tóban, de lesz majd újévi csobbanás is. A Balatont télen 1-2 hónapon keresztül borítja jégpáncél, ami olyan vastag, hogy alkalmas korcsolyázásra. Számos helyen lehet korcsolyázni, de fontos, hogy csak a kijelölt helyeken menjünk a jégre. Ha inkább a parton maradnánk, akkor is sportolhatunk. Futni egyre népszerűbb, ezért nem meglepő, hogy ilyenkor is van lehetőség felvenni a futócipőt. December 9-én már a hetedik Mikulás-futást rendezik meg Alsóörsön.
Advent időszaka az ünnepre való felkészülés és a várakozás időszaka is. Fesztiválokból és hétvégékre szervezett programokból nincs hiány a tó partján, csaknem mindegyik településen van adventi vásár. Már elkezdődtek a Tihanyi Karácsonyváró napok, minden hétvégén változatos programmal várják az erre járókat. A Balaton nyugati oldalán fekvő Keszthely sem szűkölködik programokban, egészen december 23-ig vannak zenés programok. A Balaton déli partján Siófokon változatos programokkal már november végén kezdetét vette az ünnepi készülődés, hétvégéken a Fő téren az Aranycsengő adventi vásár mellett óvodások, kisiskolások és ismertebb lépnek fel.
A balatonfüredi Tagore sétányon található egy érdekes szerkezetű épület, ami egész évben várja a látogatókat, ez a Bodorka a Balatoni Vízivilág Látogatóközpont. A hely nevéből kitalálható itt bizony közelebbről is meg lehet ismerkedni a Balatonban honos halfajokkal. Látogatás előtt érdemes végigböngészni az oldalukat, nem csak a nyitva tartás és a belépő árai miatt, hanem azért is, hogy minél többet tudjunk meg egy-egy fajról, mielőtt élőben is szemügyre vennénk akváriumban élő példányokat.
A Balaton felszíne a korcsolyázó tömegektől távol télen csendes. A jégpáncél alatt élő állatok a víz hőmérsékletének csökkenéséhez és változó összetételéhez alkalmazkodva telelnek át. A víz télen a benne fotoszintetizáló algák és a jég miatt telítettebb oxigénben, azonban a vastag iszaprétegből a szerves anyagok bomlása miatt metán és kénhidrogén szabadul fel, ami miatt gyakran léket kell vágni a tavon.
A halaknak változó a téli aktivitása és a táplálkozása. Vermelésnek hívjuk azt, amikor egy hal a mélyebb, nagyobb hőmérsékletű melegebb helyre húzódik. Még ha vastag is a jégpáncél a vízen, a mélyebb rétegekben a víz hőmérséklete 4 fok körüli marad. Ilyenkor a halak anyagcseréje lelassul, ha táplálkoznak, akkor azt a melegebb időszakban teszik. Főleg a testükben elraktározott zsírból nyernek energiát. A zsírkészletük jobban csökken, ha stressz éri őket, ezért is fontos, hogy legyen korcsolyamentes hely a Balatonon is, ugyanis annak rezgése zavaró az állatok számára.
A Balaton és a hazai vizek egyik ismert halfaja a csuka, amivel egy-egy mondókában, versben a gyerekek már egész kis korukban találkozhattak. Az Európában, Oroszországban és Észak-Amerikában honos ragadozó hal szinte mindent megeszik, ami a vízben él és mozog, nála kisebb méretű fajtársait, sőt békákat, apróbb emlősállatokat is. Sőt azt is ami nem, ugyanis a gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes megemészteni, de a vízből kiugorva még a nagyobb szitakötőkre is rárabol. A csuka jól alkalmazkodik a környezetéhez, a dús növényzet közé beleolvad, mozdulatlanul várja az áldozatát. Ha a lesből kicsapva elvéti a zsákmányt, akkor nem üldözi, hanem visszatér a rejtekébe a növények közé. Télen nem vermel, hanem a melegebb hőtartományú vizekhez vonuló halrajokat követi, azoknak a tartózkodási helye mellett telel és kapja el a közelébe tévedő példányokat. A csukát télen is lehet horgászni, a tó jegén vágott léken keresztül.
Ha tetszett, amit olvastál kövess bennünket a Facebookon is!
Talán ebből a kis válogatásból kiderült, hogy a hazánk legnagyobb tava mennyi kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Amikor ott vagyunk a tó partján, vagy korcsolyával csúszunk valamelyik pályán, ne feledjük, mi itt vendégek vagyunk, vigyázzunk a Balatonra.
