A közeli és meredek hegyek mögé kora délután eltűnő nap miatt különleges az Isztriai-félsziget keleti tengerpartja. Még kellemes és meleg az idő, még messze a naplemente időpontja, de a nap már eltűnik a hegy mögé. Ez egy kiemelkedően különleges hely az Adriai-tenger partján. Néhány éve ott jártam, megmutatom, miért.
Az Isztriai-félszigeten a változatos klíma és domborzati viszonyok jellemzők. Az Adriai-tenger 2820 négyzetkilométeres félszigete különleges adottságainak és végtelen tengerpartjának köszönhetően turisták millióit vonzza évről évre. Mi is turisták, nyaralók voltunk, de kíváncsiságunk és néhány, a térképen látható érdekesség miatt hamar úgy döntöttünk, megnézzük a félsziget belsejét.
Az Ucka hegység legmagasabb csúcsára, Vojakra a tengerparti Lovranból indultunk. Azt tudtuk, hogy nem lesz hosszú az utazás, és valóban a nem túl széles kétsávos úton néhány kilométerrel az indulásunk után előttünk magasodott maga az Ucka-hegység. Nem volt időnk azon gondolkodni, hogyan érünk fel az előttünk magasodó hegyre, hamar kiderült, az út nem megkerüli, hanem átmegy alatta.
Az Ucka alagút 5 kilométer hosszú és 1981-ben adták át, a szocialista Jugoszlávia egyik jelentős vállalkozása volt a megépítése. A beruházás hamar megtérült, ugyanis az átutazóknak az alagútnak köszönhetően nem kellett kerülőt tenni Belső-Isztria felé. Mindössze pár perc alatt átértünk az alagúton és az a hegy ami előttünk magasodott immár mögöttünk tűnt fel. A kiválóan kitáblázott útnak és egy jól használható papírtérképnek köszönhetően eltévedni sem sikerült és rövidesen elkezdődött a felfelé kapaszkodás a Vojakra.
Az Ucka hegység forrásai mindig is jelentőséggel bírtak az itt élők és ide látogató emberek számára; ahogy más jó minőségű és bőséges vízlelőhelyek az ember történelme során. A Vela Ucka közelében található II. József forrás az elmúlt évszázadokban állattartással és mezőgazdasággal foglalkozó hegyvidéki lakosok számára volt rendkívül fontos. Mint megtudtuk a forrást az Ucka Nemzeti Park Kezdeményezésére és a Friss Víz Nemzetközi éve alkalmából 2003-ban állították helyre. A névadó császár – a felújítás során előkerült emléktábla szerint – többször is tett látogatást ezen a helyen. A forrás köré emelt építmény magán hordozza az XVIII-XIX. század végének építészeti jegyeit, feltételezhetően a Habsburg Monarchia idején épült.
A terület élővilága a csapadékban gazdag időjárásnak köszönhetően különösen gazdag. A sajátos mikroklíma, az itt található különleges geológiai képződmények, az őshonos, veszélyeztetett és védett növények és állatok védelme érdekében 1999 létrehozták az Ucka Nemzeti Parkot, ami az Ucka-hegyet és az Cicarija-hegység egy részét foglalja magában. A természet védelme mellett viszont különféle szabadtéri sportnak hódolhatnak ez erre járók. A túrázáson és kerékpározáson sziklamászásra és siklóernyőzésre is van lehetőség.
A hegység legmagasabb pontja Vojak éppen ezért autóval nem közelíthető meg. A hely történeti és természeti értékeinek megőrzése érdekében, kerékpárral vagy gyalogosan lehet eljutni Vela Uckatól. A látványért megéri a két órás gyalogtúra. Bár az idő a kora ősznek megfelelően kellemesen meleg volt és tényleg nem fáztunk, azért meglepődtünk, amikor az 1401 méter magas hegycsúcson gyenge hószállingózás fogadott bennünket. A hegycsúcsra felérve valóban a végtelen panoráma tárult elénk. Az Isztriai-félsziget csúcsáról lenézve fantasztikus és magával ragadó, három országot átfogó kilátás a Kvarner-öböltől egészen az Alpokig. Tengerpart, szigetek és hegyek Horvátország, Szlovénia és Olaszország – mind, mind a lábunk előtt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ahogy a nemzeti park honlapján is megfogalmazták: az már örökre titok marad, hogy a túlélésért vagy csak a kikapcsolódás miatt mászott fel az első ember az Isztriai-félsziget legmagasabb csúcsára. Az viszont köztudott, hogy ez a területet évszázadok óta kedvelik a túrázók, hegymászók, tudósok körében.
Hegymászók és lelkes turisták kezdeményezésére épült 1911-ben a Vojak csúcsán álló, hatalmas sakkfigurára emlékeztető, masszív torony, ami a nemzeti park egyik jelképe. A torony a remek kilátás miatt az első világháborúban katonai és haditengerészeti célokat szolgált, megfigyelőpontként működött. 2004-ben a nemzeti park felújíttatta és újranyitotta az építményt, jelenleg turisták számára információs iroda és ajándéktárgy bolt működik benne.
A kora ősznek köszönhetően kevés virágzó növényt láttunk, kettőt sikerült lencsevégre kapni. A távoli panorámán kívül az út mellett nyíló színes virágokban is gyönyörködhettünk.
Szeretné hozzászólni? ITT megteheted
