Hulladékcsökkentés hatásosan

Az elmúlt évtizedekben több okból is előtérbe került a környezetvédelem, a bolygó átalakítására képes embernek egyelőre viszont mérsékelt sikerrel és hatékonysággal sikerült megvédenie élőhelyét. Nincs másik Föld, ezért elengedhetetlen problémák hatékony kezelése az igazi környezetvédelem megvalósítása. A Forest&Fruit Zöld Hírlevél 365 letölthető hírlevélben hulladékkezelésen kívül 5, ahhoz szorosan kapcsolódó témát fogok körbejárni. Az egyes részterületek előtérbe helyezése helyett a már meglévő törekvéseket kell rendszerbe foglalni és azokat komplex módon bemutatni, értelmezni. A következő egy évben szó lesz az újrahasznosítás, a felelős hulladékkezelés, a tényleges fenntarthatóság kérdéséről, az üvegházgázok hatásáról, és mennyiségük csökkentésének lehetőségéről, a biodiverzitás csökkenésének megállításáról és végül, de nem utolsó sorban arról, hogyan lehet a bolygónkat kímélni a kizsákmányolás helyett. A kampány az Európai Hulladékcsökkentési Hét része, amihez ezzel a Hírlevéllel a blog is csatlakozott. 

Az újrahasznosításról szóló hírlevelet, hagy kezdjem egy személyes élménnyel. Évekkel ezelőtt, még jóval az környezetvédelmi mozgalmak megerősödése előtt dolgoztam egy cégnek, ahol a vezetőség a papírmentes iroda megvalósítását tűzte ki célul. A vállalati kultúrának része volt, hogy sem A/4-es, sem A/3-as, de még csak post it méretű papírra sem lehetett jegyzetelni, minden ügylet, feljegyzés számítógépen keresztül bonyolódott. Új csatlakozóként azt hittem kihívás lesz így a munka, de tévedtem a papírmentesség egyben egyfajta tehermentességet is jelentett. A megbeszéléseken senki nem rajzolgatott, nem volt mire, az összes ötlet, gondolat és megállapodás azonnal elektronikus formában lett rögzítve és jelent meg a megfelelő helyen.

Ma még messze vagyunk az összes nyomtató száműzésétől. Amit mi itt és most megtehetünk, az az, hogy gondolunk a környezetünkre és nem nyomtatunk, ha nem kell. Ha pedig kell, akkor környezetbarát megoldást választunk. A nagy népszerűségű tintasugaras nyomtatók, számtalan típusban és teljesítményben kaphatók, vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy tényleg szükség van rá vagy sem. Korábban kirándulások, utazások tervezése során én például elég gyakran nyomtattam. Ma már a telefonomba írom az információkat, a legszükségesebbeket papírra (kézzel) és nem nyomtatok. Hosszú oldalakat főleg nem, de amit esetleg mégis, azokat egy darabig megőrzöm.

A tintasugaras nyomtatókhoz használt patronokat veszélyes hulladékként kell kezelni, vagyis tilos a szemétbe tenni. Az újrahasznosításuk, újratöltésük egyelőre költséges, így érdemes a számos forgalmazó valamelyikénél leadni a kiürült patronokat. Az irodákban viszont már főleg lézernyomtatók vannak, ezekben pedig tonerek dolgoznak, hogy a festék a papírra kerüljön.

Egy nyíregyházi cég a ReCOPY Nyomtatástechnikai Kft. vállalkozott arra a cseppet sem egyszerű feladatra, hogy kiürült tonereket varázsol újjá. Alapos munkával szétszedik az üres festéktároló házakat, megtisztítják, kicserélik benne a fényérzékeny csövet, feltöltik tintaporral. Az aprólékos, türelmet igénylő eljárásnak, az újraépítésnek köszönhetően ismét munkára fogható a toner. Kidobás helyett még használható egy darabig. A megfelelő minőséget pedig teszteléssel is garantálják.  Megtudtam tőlük, hogy a toner az EU számos országában – hazánkban is – veszélyes hulladéknak minősül. A kifogyott festékkazetta számára a legrosszabb hely a kuka (így kidobni tilos!), érdemes inkább keresni egy engedéllyel rendelkező céget, aki átveszi. Az újjáépített tonereket meg is lehet vásárolni, az újnál kedvezőbb áron ITT. A vásárlói visszajelzések alapján remek minőségben kaphatóak és az ország bármely pontjáról lehet tőlük rendelni.

hulladekcsokkentes01_1.jpg 

Az igazi túrázók számára még az őszi esős hétvégék sem jelentenek akadályt, ilyenkor is igaz a mondás, nincs rossz idő csak tökéletlen ruha. Az ideális ruhatár kialakításával és a ruháink környezettudatos kezelésével szintén sokat tehetünk a Földünkért. Ugyanis a hulladék mennyiségét a legjobban úgy lehet csökkenteni, ha nincsenek a ruháink között kidobandó darabok. A javaslataim – amiket igyekszem betartani – a következők:

  1. Legyen kapszulagardróbod, de nem úgy, hogy ha sok ruhád van, akkor a felét kidobod, hanem úgy, hogy eleve nem gyűjtesz sokat.
  2. A túrázásra való ruhákból is mértékkel vásárolj és nem az aktuális színtrend, hanem a használhatóság határozza meg a megfelelő ruhatárat.
  3. Ruhát ne dobj a kommunális hulladék közé!. Nem még az Országos Kék túrát megjárt szétcafrangolódott zokni sem.
  4. A cipő is a ruhatár része, abból sem kell készletet halmozni.
  5. Táskából és hátizsákból sem.
  6. Ajándékozás, adományozás során a holmi megfelelő minőségű, hibátlan és hordható legyen.
  7. A cipő, a táska és a hátizsák is.
  8. Te mivel tennél még többet a Földért? Írd meg kommentben, vagy üzenetben!

 

hulladekcsokkentes02.jpg

Az erdőben járva gyakran tapasztalom, hogy van, aki még mindig szeret hazavinni kézzel fogható emléket az erdőből. A kiásott növény már szerencsére nem jellemző, de a levelek, ágak és a különösen így ősszel, a termések is bevándorolnak a hátizsákba, szatyorba. Tény, sok magazin DIY rovata javasolja, a lakás szezonális díszítését színes bogyós ágakkal, tobozokkal. Mindeközben pedig kevesen gondolnak arra, hogy az a termés, ami nekünk a nappali dísze, majd egy idő után kidobni való porfogó, az madarak számára táplálék lett volna. Ha nem került volna el az erdőből.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Aki erre megvonja a vállát, hogy hiszen az csak egy ág, az számoljon utána, hogy ha minden 10. kiránduló mondjuk a Normafáról hazavisz egy ágat, minden hétvégén, akkor mivé válik az erdő három hónap alatt. Hány magonc lesz az erdőben, ha lelkes faültetők összegyűjtik a tölgy termését és hány vaddisznó túrja majd hiába a hótakarót makk után kutatva éhesen? A mókusokat pedig milyen cuki dolog etetni a magunkkal vitt olajos magvakkal. És milyen kellemetlen, hogy ezek az állatok annak a toboznak a magját ennék meg, amit elviszünk az erdőből és arany sprayfestékkel lefújva igyekszünk becsempészni egy darabka természetet a lakásunkba. Mondjuk én nem, és bízom benne, te sem.

Ha szeretnél tenni a Földért, akkor az erdőből csak a szemeted vidd haza, a növényeket, fákat, ágakat és minden más apróságot hagyj ott és csak fotózz.

hulladekcsokkentes03.jpg 

Az újrahasznosításról szóló hírlevelet hagy zárjam egy személyes történettel. Évekkel ezelőtt Adventre készültem, és egy hirtelen ötlettől vezérelve maradék anyagokból szabtam-varrtam, festettem egy adventi naptárat. A naptár színei az éppen rendelkezésre álló maradék kelmékből kerültek ki: polár alap, vászon szegély és zsebek. Kicsit eklektikus, de jó program volt a kiszabása, megfestegetése, elkészítése. Meglepetésnek készítettem ezért nagy volt az öröm, amikor december elsején reggel váratlanul ott virított a falon, benne egy kis ajándékkal. Karácsonyig minden nap került bele valami apróság, gyümölcs, finomság. A gazdaságosságán kívül az lett a jó ebben a naptárban, hogy néhány évvel később már nekem is voltak benne meglepetések, hiszen ki mondta, hogy az adventi naptárból csak kivenni lehet? Ha már gazdaságosság: az egész anyagköltsége körülbelül 1200 forint volt és sok évig kiszolgálta az Adventeket.

Készülj az év végi ünnepekre szeretetben. Közben kíméld a Földet azzal, hogy apró és hatásos lépésekben csökkented a keletkezett hulladék mennyiségét.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Hegyek árnyékában

Budapest egyik legismertebb védett zöld területére, a Normafára 1000 lépcsőn át vezet az épített emlékekben gazdag Budai Zöld túra. Több részletben jártuk be a Városmajortól Normafáig tartó, ide vezető 9 kilométeres szakaszt, azért, hogy a lehető legtöbb értékes nevezetességet csodálhassuk meg, megismerhessük múltjukat, jelenüket és gondolkodhassunk jövőjükön. A gyakran aszfalton haladó zöld jelzésen kanyarogva egy kis ízelítőt kaptunk Budapest pompás panorámájából. A Normafától induló és a Budakeszi útig tartó hatodik szakaszon a kilátás, a növény-és állatvilág ha lehet még szebb, tartalmasabb és izgalmasabb az eddigieknél, tartsatok velünk.

A Budai Zöld ötödik szakasza a Normafánál ért véget, a túrának ez az egyik legmagasabb pontja, innen egy darabig lefelé vezet az út. A Budai-hegység város fölé emelkedő magaslata a főváros legnépszerűbb kirándulóterülete, aminek látogatottsága évtizedek óta töretlen mértékben emelkedik. A XIX. században még a pesti polgárok kirándultak errefelé, a keskeny ösvényekről letekintve vagy a János-hegy csúcsán fából ácsolt vadászlesből áradoztak a kies tájról és a gazdag élővilágról. Ahogy a kő felváltotta a fát és gyarapodtak, szélesedtek az ösvények, úgy szorultak ki a növények és állatok innen és úgy csökkent a biodiverzitás.

hegyekarnyekaban07.jpg

A jó levegő miatt ma is sokan látogatnak el jó időben és hétvégén a Normafára és a játékokkal az utóbbi években telezsúfolt Anna rétre. Az épített nevezetességek közül pedig töretlen népszerűségnek örvend a Libegő és az Erzsébet-kilátó. A fotósok is imádják ezt a helyet, hiszen innen Budapest bármelyik nevezetessége nagyszerű fotókon örökíthető meg.  

hegyekarnyekaban00.jpg

A régi viharbükknek és a Norma áriáját eléneklő Schodelné Klein Rozáliának állít emléket egy tábla a hegygerinc alatt, itt haladtunk tovább. Ezt az útvonalat már bemutattuk korábban ITT. Érdemes újra és újra megcsodálni a János-hegynek ezt a történelmi nevezetességekben, növény és állatvilágban gazdag területét. Ahol a vaddisznó sem ritka, de a vaddisznó-csapda még üres volt.

hegyekarnyekaban06.jpg

A Tücsök-réten nem az iskolaként működő,a dűlőkeresztelőnek helyt adó régi présház épülete felé vettük az irányt, hanem  balra kanyarodtunk és rátérünk a Tündér-hegy oldalán vezető útra. Habár ez a rész is ismert és kedvelt a turisták és kutyatulajdonosok között, itt már sokkal kevesebben voltak. A murvás út helyett jó volt ismét a puha erdei talajt érezni a lábunk alatt. A zöld jelzésről balra felfelé vezet a zöld kör jelzés, amin a Tündér-szikla csúcsához lehet feljutni, de ezt kihagytuk. A lombok között itt-ott ki lehetett kukkantani a városra, a távoli panoráma helyett érdemes volt a közelben zöldellő Hunyad-oromra figyelni.

hegyekarnyekaban08.jpg

A Budai-hegységnek ez egy olyan területe, ahol előfordulnak még a vaddisznón kívül más nagyvadak is. A Hunyad-orom csúcsa egyik oldaláról a teljes beépítettség miatt megközelíthetetlen, a másik oldalon meg elég meredek, ahhoz, hogy a kíváncsi túrázó más útvonal után nézzen. A következő pihenőhely a Tündér-szikla lábánál van, itt már többször készült fotó a szikláról és a virágzó, vagy éppen lombjukat vesztett fákról, télen pedig a városról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az út, nem meglepő módon továbbra is lefelé haladt és a lépcsők olyanok voltak, mintha óriásoknak szabták volna. Ha felfelé mentünk volna, akkor a Tündér-szikla csúcsához, majd onnan a Tündérhegyi úthoz értünk volna. A zöld háromszög jelzésű útvonalat nemrég felújították, a lépcső korlátot kapott, az utat durva murvával szórták tele. Most viszont lefelé mentünk és öles, de óvatos léptekkel haladtunk. A málló dolomitból nem csak az időjárás viszontagságai miatt sok, közreműködnek az aprózódban az itt lekerekező biciklisek is.

hegyekarnyekaban09.jpg

A lépcső alján már el is értük a lakott terület határát és a Tündér-hegy alsó részén ismét balra kanyarodtunk. A városra nyíló panorámát itt sajnos korlátozta a természetvédelmi terület határára felhúzott házikó kerítése, a Libegő ülései a házak udvarai felett libegnek.

hegyekarnyekaban03.jpg

A Remete út végén tértünk vissza az erdőbe, ami ismét új arcát mutatta. A hegynek ez az északi oldala. Itt gyérebb az aljnövényzet, az erdő a tájolás miatt  árnyékosabb, sötétebb és bizony, egy picit hűvösebb. A magas, sima törzsű bükkfák között egy kicsit felfelé is haladtunk a csendes erdőben, az avarból madarak nesze hallattszott. A vaddisznók ezt a helyet is előszeretettel választják otthonuknak, ezt ne feledjük, ha erre járunk. Néhány száz méter után az zöld jelzés elkanyarodott jobbra és vékony növendékfák között értünk el a zajos Budakeszi úthoz. A túrának még nem volt vége, gyalogátkelőhely híján az Irén utcáig az öles fák alkotta erdő árnyékában gyalogoltunk. A csendnek már nyoma sem volt, de a lombok kicsit csökkentették a zajt.

hegyekarnyekaban05.jpg

A túra hatodik szakasza az Irén utcai buszmegállóban ér véget. Pihenőkkel tarkítva végül kicsit több, mint 4 kilométer lett, miközben a város legmagasabb pontja mellől leereszkedtünk a két hegy között fekvő völgybe. Ezt a távot nyár elején tettük meg, de az út az év bármely hónapjában elég jól járható.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában