Járt utat járatlanért el ne hagyj – Gubóvirág tanösvény a Budaörsi-kopárokon

A Gubóvirág-tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legfiatalabb tanösvénye, az útvonalát 2020. júliusában jelölték ki és tették a nagyközönség számára látogathatóvá. A Budaörsi kopárok távolról egy olyan csupasz, sziklás területnek tűnik, ahol szabadon lehet barangolni kilátópontról, kilátópontra. Ez nem így van, ugyanis  a Budaörsi-kopárok fokozottan védett, Natura 2000-es terület*, ahol a túrázás, kirándulás, csak a kijelölt útvonalakon lehetséges. Tanösvényt bemutató bejegyzés térképpel, a cikk végén képgalériával.

A Budaörsi kopárok területe mindig is népszerű volt nem véletlenül. A síkságból kiemelkedő sziklákhoz számtalan monda és történet kapcsolódik, elég csak Törökugrató, a Szekrényes, Huszonnégyökrös, neveket felidézni. A fokozatosan terjeszkedő ember előbb kisebb területeket foglalt el, majd Budapest létrejötte után gyakorlatilag körbeépítette Farkas-hegy környékét, hasonlóan Hűvösvölgyhöz. A város szabad földjeinek felparcellázása idején természettudós szerencsére felfedezték, hogy milyen ökológialag értékes részeket szeretnének beépíteni és javaslatot tettek a védetté nyilvánításra. Így menekülhetett meg több, mint 60 éve a budai Sas-hegy és így lett védett a nyolcvanas években a Budaörsi-kopárok is. A védettség évei előtt azért forgattak itt ifjúsági sorozatot: a Mit csinál őfelsége délután 3-tól 5-ig boltíves betondíszlete mai is része a tájnak. Kicsivel korábban a hazai vitorlázórepülés is itt kezdte szárnyait bontogatni a múlt század húszas éveiben. A meredek – és nem látogatható! – Szekrényes-hegyen található rámpa ma is erről árulkodik. És persze a  vitorlázórepülő emlékmű a Farkas-hegy csúcsán. 

Vitorlázórepülő emlékmű Farkas-hegyen

A budaörsi-kopárokat alkotó kőzetről, a dolomitról a Tündér-szikla kapcsán már volt szó. A kalcium és magnézium karbonátos vegyülete meleg tengerek üledékes kőzete, évmilliók alatt keletkezett. Magyarországon több hegység ebből a kőzetből áll. Tulajdonságainak megértéshez egy másik kőzetről a mészkőről, más néven a kalcium-karbonátról. és a gyakoribb földfémekről a kalciumról és a magnéziumról is beszélnünk kell.

A mészkővel már mindenki találkozott, mivel többek csontjaink egyik alkotórésze. A kalcium-karbonát ezen kívül hegységalkotó közet, ezért a kalcium a földkéreg harmadik  leggyakoribb eleme. A mészkövet már a gyenge savak is oldják. Ha a kezünk ügyébe kerül valami kalcium-karbonát tartalmú anyag, egy darab kréta, egy tyúktojás, vagy vízköves lesz a vízforraló, akkor magunk is meggyőződhetünk arról, hogy mire tesz a 20 %-os ecetsav oldat ezzel az anyaggal. A savakkal való reakció miatt alakulhattak ki a mészkőhegységek gyomrában üregek, barlangok évmilliók alatt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számos ilyen mészkőbarlangot meg is nézhetünk Budapesten, erről többek között ITT is írtam. 

A magnézium szintén alkáliföldfém – földfémnek a kőzetalkotó elemeket nevezik – és a nyolcadik leggyakoribb elem a földkéregben. Ez a jó helyezés annak köszönhető, hogy a dolomit, más néven a kalcium-magnézium-karbonát szintén jelentős mennyiségben előforduló hegységalkotó, üledékes kőzet. A vegyület tulajdonságai a magnézium tartalom miatt – nem túl meglepő módon – megváltoznak, mintha a mészkő felvenne egy vékonyabb-vastagabb páncélmellényt. A dolomit enyhe savakkal nem reagál. Hideg sósavval kelletlenül reakcióba lép, a forróval pedig rendesen pezsegve.

Szeretnél még több hasonló bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A dolomit – attól függően, hogy még milyen más elemekkel, vegyületekkel társul –  keményebbé, ridegebbé válhat. Lehet, hogy jól aprózódó, murvásodó kőzetté vált, olyanná. amiből tisztító, pontosabban súrolószert készítenek. Kovasav beépülésével viszont egy olyan kemény kőzet alakult ki, ami újabb évmilliókig ellenállt az eróziónak és lassan a hegy síkjából kiemelkedő szikla vált belőle. Mint a Beethoven-szikla a már említett Sas-hegyen, vagy a Tündér-szikla, vagy a Budaörsi-medence tanúhegyei.

A dolomit alkotta hegységekben nincsenek barlangok. Ha vannak bennük üregek, azokat általában katonai céllal vájták a hegyek gyomrába, például az árulkodó nevű Örödögorom sziklába. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a kőzetek keménységét az úgynevezett Mohr skálán mérik és a kalcium bizony puhább, morzsalékosabb, mint a dolomit.

Budaörsi-kopárok panoráma, dolomittal

Nem érdekesség, hanem fontos és alapvető információ, hogy a dolomit nem mállik, hanem fizikai erőhatás következtében aprózódik, kisebb-nagyobb, éles szélű darabokra hasad. Éppen ezért nagyon fontos, hogy sziklás dolomitgyepen járva mindig maradjunk a kijelölt útvonalon. Arról letérve ugyanis ha bele, vagy mélyebbre taposunk egy dolomit darabkát a földbe, az biztosan elvágja az ott élő növény gyökerét, elpusztítva azt. Néhány meggondolatlan lépéssel visszavonhatatlan kárt tudunk okozni. Csak nézzünk át a szemközti hegyre és az azon található évtizedes terepmotorversenyek okozta tájsebre.

A Budaörsi kopárok területe fokozottan védett, Natura 2000-es terület. A dolomit sziklagyepek értékét már 40 évvel ezelőtt is felismerték. A Turista Magazin 1980-ban sorozatot indított, hogy az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke által kijelölt területeket bemutassa. Az újságban található térkép elég egyértelműen megmutatta azt, hogy Farkas-hegy mely része volt már akkor is fokozottan védett. Vagyis idő már lett volna arra, hogy bekerüljön a köztudatba: nem lehet keresztül kasul sétálgatni a ezen a dolomitgyepen.

A dolomit sziklákon a termőtalaj rendkívül vékony, az itt élő fajok extrém módon alkalmazkodtak ugyan a körülményekhez. Mégis szűktűrésűnek számítanak, vagyis csekély mértékű környezeti változás is veszélyeztetheti a létüket. A növényfajok nagy részük endemikus, bennszülött faj, a magyar méreggyilok, a budai imola, magyar gurgolya elnevezés talán sejteti, hogy máshol a világon ezek a növények nem fordulnak elő. A műanyagmentes július kapcsán íródó bejegyzésemből ki fog derülni, hogy az ember által okozott fajkihalásban már átléptünk egy vörös vonalat. Éppen ezért szükséges a még meglévő fajokra vigyázni. 

A Gubóvirág tanösvényen a káprázatos az ökoszisztéma, lépten nyomon újabb fajok mutatják meg magukat az év minden napján. A friss levegő, a nyugodt táj mellett még csodálatos panorámában is gyönyörködhet az, aki erre jár. Apropó panoráma. Habár csábító lehet az összes kilátó pontot végigjárni továbbra is szükséges a tanösvényen maradni. A stilizált gubóvirág virágot ábrázoló oszlopokat nem lehet eltéveszteni. Ha vannak vezetett túrák, érdemes azokhoz csatlakozni, a következő augusztus 28-án lesz.

A tanösvényt legutóbb szakvezetéses túrán jártam be. A túravezető Mocsári Vazul természetvédelmi őr volt, akit korábban a Sas-hegyen is vezetett túrát. Azon kívül, hogy rengeteg hasznos információt, érdekességet elárult a környékről, állatokról, a fekete fenyő örökségéről, növényekről, azt hiszem, nem volt olyan kérdés, amire ne tudott volna válaszolni.

A Gubóvirág tanösvény 1,1 kilométer hosszú és összesen hat állomásból áll.

Állomás neveLátnivaló
Izgő, mozgó színkavalkádmagasabb virágos növények, lepkefajok
Virágoskertek a dolomitonvédett növények
Titokzatos dolomitdolomit
A Budaörsi-medence panorámájamagával ragadó panoráma
Tájformáló embervitorlázó repülő emlékmű
A fekete-fenyő örökségefekete fenyő

A Gubóvirág tanösvény bejárása előtt érdemes letölteni a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán található tanösvény füzetet. A nemzeti parknak van még egy egy alkalmazása is, amit a Google Play-ről lehet letölteni, INNEN. Ebben az alkalmazásban a Duna-Ipoly Nemzeti Park több tanösvényét is megtalálhatjuk, térképpel, részletes és alapos leírésokkal. Amennyiben az egyes ösvényeken kísérő nélkül megyünk, úgy az applikáció elindításával, pont olyan, mintha vittünk volna magunkkal egy túravezetőt.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parktól megszokott magas minőségű szakmai anyag segítségével minden fontos információt megtudhatunk az egyes állomásokról. Sőt, ha nem szeretnénk olvasni a tudnivalókat, azokat meg is hallgathatjuk.

Amennyiben a túrát a KFKI-nál – 21-es busz végállomása – kezdjük meg, majd oda érkezünk, és szigorúan az úton maradva bejárjuk a tanösvényt, akkor a túra hossza nagyjából 5 és fél kilométer. Az időtartam pedig annyi amennyit valaki rászán.

A vezetett túra 3 órás hosszúságú volt, a teljes naplementét nem vártuk meg, így is sötét lett mire visszaértünk a KFKI-hoz.

A sötétedés beálltával célszerű felvenni egy fényvisszaverős mellényt, ugyanis az elvártnál – nulla – nagyobb az autó és motorkerékpár forgalom az úton. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted

Képgaléria

1. állomás
Kézben tartott telefonnal ennyit lehet megörökíteni egy pillangóból.
Közönséges orbáncfű
Macskafarkű veronika
Kilátás a 4. állomásról
A Budaörsi-medence középen a Törökugratóval
Kilátás a 4. állomásról
Szállás-hegy a 60 évvel ezelőtti motorversenyek nyomaival
Kilátás a 4. állomásról
A Szekrényes-hegy
5. állomás
A hazai vitorlázórepülés bölcsője. A Farkas-hegy csúcsa, szemben a Szekrényes-hegy és a egy díszletként épített boltív
6. állomás
A fekete fenyő öröksége. Kopár fásítás a dolomiton

Források:
– Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja, szakvezetése
– *275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről.
– A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve – http://dinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/Natura2000/Fenntartasi_terv_Budaorsi_koparok_egyeztetesre.pdf
– Tájvédelmi körzetek 1980 Turista Magazin, 1980
(26. évfolyam, 1-11. szám)
-Saját tudás, tapasztalat

Költői oázis a Svábhegyen

A pesti polgárok a 19. században szerettek bele visszavonhatatlanul a Svábhegy lankáiba, érintetlen erdeibe, friss, tiszta levegőjébe és nem utolsó sorban a páratlan panorámába. Ennek a szerelemnek a nyomán a hegy Pestre néző oldalán gyors egymás után szebbnél szebb villák épültek, majd a közlekedésre alkalmas utak elkészültével és a Fogaskerekű megépítésével a hódítás beteljesült. A Svábhegy mai lakói persze mindezt nem élik meg ilyen romantikusan és valóban, manapság szinte már nincs mit beépíteni, kincsnek számít minden többé kevésbé érintetlenül, ősfás állapotában meghagyott földdarab. Ezek közé tartozik a Jókai-kert, a Svábhegy egyik szépséges zöld területe, ami a Budai Zöld túra mentén található.

Amikor a Kadarkák kertjében próbáltam egy szőlőindát fotózni, az járt a fejemben, hogy miért is nem jártam hamarabb a Jókai-kertben. Hiszen gyakran mentem az Istenhegyi úton fel a Normafához, vagy a Fogaskerekűvel a Gyermekvasút végállomásához, de eddig soha nem szálltam le a Városkút megállónál és nem sétáltam fel a Költő utcába. Pedig kellett volna. 

koltoikert06.jpg

Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a város zajától távol fekvő, erdővel körülölelt elhanyagolt, anyagos, gödrös telket a Svábhegyen. Tehetséges és tökéletességre törekvő emberként ebből a területből rövid idő alatt egy virágzó gazdaságot hozott létre, a természetbe illeszkedő – ma már csak részben létező – épületekkel, megfelelő növények telepítésével és azok gondos karbantartásával. Ahogy a művészetek közül többen is tehetsége volt, úgy képezte magát a kertművelés és a botanika szakértőjévé és erről a folyamatról Kertészgazdászati jegyzetek címmel egy olvasmányos művet is kiadott 1896-ban. A gondos műveléssel és nagy munkával megnyert kertben és a benne álló családi házban gyakran megfordultak a reformkor szellemi vezetői, a svábhegyi lakhely nem csak a szüretek idején volt fontos találkozóhely.

Jókai Mórt a 19. század egyik jelentős íróját talán nem kell senkinek bemutatni, az Aranyember, az Egy magyar Nábob és még számtalan könyv szerzője, korának egyik legnagyobb, kiemelkedően tehetséges alkotója volt. Művei, habár manapság már kevésbé számítanak olvasmányosnak, az irodalom legremekebb művei. Jókai kalandos életéről ITT, késői szerelméről ITT lehet olvasni, főbb művei pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók ITT.

Jókai halála után a gazdasága nem került gondos kezekbe, az épületek közül sem marad meg sok, de a hely még így is őriz valamit a 19. századból. A kapun belépve szinte azonnal magával ragad a hely hangulata, a szokatlan csend, a lankás ösvények és az ősfák varázsa. A jelenleg Jókai-kert Természetvédelmi Terület néven létező kert nem túl nagy, a kanyargós, lépcsős utakon rövid idő alatt bejárható és a több része van, ahol érdemes elidőzni.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kőpark tanösvény az, ami már nincs itt, a kert mellett található Stenidl villa felújítási munkálatai miatt kellett áthelyezni a Szemlő-hegyi barlanghoz. A műemléki védelem alatt álló Steindl villára rá is fér a felújítás, hiszen évtizedek óta használaton kívül, lakatlanul romlik az állapota. Az 1840-es években épült villa egy volt a környék pazar, Pestre és Budára egyaránt kiváló panorámával rendelkező épületének, ahová szívesen vonultak vissza a pesti polgárok. Különös véletlen, hogy Országházat tervező Steindl Imre apjának Steindl Károlynak volt tulajdonában az épület, melynek jellegzetes faszerkezetes teraszáról kiváló a rálátás a Parlamentre.

koltoikert03.jpg

A panoráma ma is megkapó, a villától nem messze a Magyar Madártani Egyesület borostyánokkal befuttatott épülete felett előtűnik a város. Nem véletlenül madárbarát a Jókai-kert, a számtalan odú, etetőhely elhelyezésével, azok gondos, szakszerű karbantartásával az itt előforduló madarak számára kedvező életfeltételeket biztosítanak a szakemberek. Aki esetleg nem túl járatos a hazai madárfajok között, az itt elhelyezett tájékoztató táblák segítségével könnyen és gyorsan képezheti magát, éppen ezért érdemes egy panorámás padnál, vagy a Kadarkák kertjében egy kicsit letelepedni és fürkészni a szárnyas lakókat. Az önképzéshez a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is hozzá tud járulni, de itt van az MME boltja is. A hosszú faház város felőli részén elismerésre méltó szőlőültetvény található. A Svábhegy déli lejtőjén számos nevezetes szőlőfajta lett újratelepítve és a vidáman, de rendezetten kanyargó szőlővesszők különleges kísérői az innen nyíló egyedi panorámának. A Kadarka Kör itt található táblája adja hírül, hogy a cél nem kevesebb, mint az egykor messze földön híres budai vörösbor feltámasztása.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

Valamikor a Budai-hegység hatalmas területén jellemző volt a szőlőtermesztés, a Svábhegy, az Istenhegy, a Rózsadomb mind hatalmas szőlő ültetvényeknek adtak helyet. Ennek emlékét őrzi ma már csak nevében az Orbánhegy és ezért volt a szőlőművelés védőszentjét ábrázoló oltárkép a mai Mansfeld Péter park helyén álló Veronika kápolnában. A 19. század végi filoxéra járvány azonban a szőlőket gyakorlatilag teljesen kipusztította és az elhalt szőlőültetvények helyett megkezdődött a város ezen zöldterületének beépülése. Jókai Mór viszont már korábban is sikerrel kezelte a szőlő különböző betegségeit, a kertjében termett szőlőfajtákról sok-sok évig bőségesen szüreteltek és a présházban dolgozták fel a gazdag termést.

koltoikert02.jpg

A Jókai-kert hangulata a némileg hasonlít Balatonfüredéhez és valóban, az egykori présház előtt állva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épületét könnyebben egy el lehet képzelni egy Balaton parti nyaralóként, mintsem irodaházként. Az egykori présházban ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által berendezett Jókai emlékszoba tekinthető meg szakértő vezetés mellett, kedvező árú belépődíjért.

koltoikert04.jpg

Az épített és telepített hagyaték mellett Jókai Mór egy szobor formájában is jelen van a róla elnevezett kertben: Róna József 1903-ban átadott Anakreon című szobrának arcát róla mintázta. A szobor kissé elbújva látható, nem túl messze a híres rózsakerttől és a sajátos hangulatú oroszlános padtól.

koltoikert07.jpg

A Jókai-kert jó választás annak, aki minőségi kikapcsolódásra vágyik. Aki arra jár, üldögéljen egy kicsit a kő vagy fapadokon, vigye magával Jókai valamelyik könyvét és pár órára merüljön egy rég letűnt kor világába, hogy frissen érkezzen vissza a mába.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban. 

forestandfruit_mandula01.jpg

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

forestandfruit_teltemeto.jpg

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

 

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

forestandfruit_hegyiternye01.jpg

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit  sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt.  A fotó a Sas-hegyen készült.

 

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

forestandfruit_daravirag01.jpg

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal. 

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

A tavasz színes hírnöke – az egyhajú virág

Még javában tart a tél, de már sokan vagyunk, akik várjuk, hogy a tavasz első sugarai előcsalogassák a tarka virágokat. Nos, vannak olyan növények, amik nem várnak a tavaszra, hanem már most elkezdik bontogatni szirmaikat egy kis színt csempészve a hideg téli hónapokba. Egy Budapesttől nem túl távoli természetvédelmi területet kerestünk fel néhány évvel ezelőtt, hogy szakértő kiséret mellett lefotózzuk az egyik legkorábban nyíló virágunkat, az egyhajú virágot. A szuper fotók mellett hasznos tudnivalókról is írunk azoknak, akik felkerekednének megnézni ezt a 100 ezer forintos természeti értékű növényt

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén változatos terep és domborzati viszonyok jellemzők, ami nem meglepő, hiszen a Park a Szentendrei-sziget egy részét, három hegységet, az Ipoly völgyének egy szakaszát foglalja magában. Területén 8 tájvédelmi körzet és 37 tájvédelmi terület van, melyek mind, mind megannyi különlegességet és megőrzendő értéket rejtenek. Az egyik ilyen védett terület a Budapesttől mintegy 55 kilométerre lévő, lassan 20 éve várossá avatott pest-megyei kistelepülés Tura mellett található.

20190202_egyhaju0100_1.jpg

A Galga-patak partján elterülő mindössze 14 hektár kiterjedésű Turai-legelő Természetvédelmi Terület 1987-ben hozták létre, az itt honos tavaszi kikerics – más néven egyhajú virág védelme érdekében. Ez a növény, nem meglepő módon a kikericsfélék családjába tartozó, reliktumjellegű növény. Hazánkban is több, egymástól mára elválasztódott élőhelye van ezek közül egy a turai. Magyarországtól délre is van élőhelye: Szabadka környékén a tarka sáfránnyal virágzik egy időben és helyen. Maga a növény nem túl feltűnő és nem is túl termetes, mindössze 5-20 cm magasra nő, így könnyű nem észrevenni a fűben.

20190201_egyhaju020.jpg

Kettő vagy három szálas levele körbe öleli a virágot, a rózsaszín 10-12 cm hosszú, csaknem teljes hosszukban szabadon álló lepelleveleket, a hangsúlyos porzót és a bibeszálakat is. A virág formája kehelyszerű, kissé elnyílva csillag alakú és toktermése van.

20190201_egyhaju010_1.jpg

Az egyhajú virághoz védettségén kívül azért sem érdemes hozzányúlni, vagy a növényt tépdesni, mert mérgező, még a növényevő állatok sem fogyasztják. Kiásni és hazavinni szintén nem érdemes –amellett, hogy tilos! – mert nem él meg cserépben és kertbe kiültetve sem.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Ez a virág az egyik legkorábban virágzó növényünk, így minden évben február 1-től március 31-ig a virágzás idején Turai legelő Természetvédelmi Terület csak kísérettel látogatható. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kapcsolattartójával telefonon vagy e-mailben felvéve a kapcsolatot, a fő közlekedési útvonalaktól biztos távolban lévő területen, szakértő vezetés mellett lehet a vidám, halvány rózsaszínben pompázó virágokat fotózni. A szakértő kíséret már csak azért is indokolt, mert a lelőhely kellő helyismeret nélkül elég nehezen található meg. Az egyhajú virág természeti értéke 100 000 Ft, vagyis egy-egy óvatlan lépéssel is hatalmas károkat lehet okozni. Éppen ezért a taposási károk kivédésére a virágokat a lehető legjobban elkerítik, az elkerített területre tilos belépni. 

Tura egy kicsit csipkerózsika álmot alvó város, aminek határában évtizedekkel ezelőtt gyógyászati célokra is alkalmas 93 fokos termálvizet találtak egy olajfúrás során. A település közelmúltban is többször bekerült a hírekbe hazánk egyik talán legkülönlegesebb kastélyával. Az épületegyüttes neoreneszánsz stílusban, a kor technikai vívmányait felvonultatva épült 1881 és 1883 között, majd a következő néhány évtizedben többször gazdát cserélt. A II. világháború után ez az épület is új funkciót kapott, általános iskola lett belőle. Állagmegóvás híján az épület állapota leromlott, előbb a 70-es évek elején az iskolát költöztették el, majd a nyolcvanas évek elején az addig szabadon látogatható és a falusi búcsúnak is helyet adó kastélykertet kerítették el. Az épület évtizedekkel ezelőtt magánkézbe került, majd egy új tulajdonos néhány évvel ezelőtt felújításba kezdett.

Ahogy az évtizedes fotón látható, ezen a gyönyörű épületen valóban nyomott hagytak az évek. A képen az egykori pálmaház egy részlete.

20190202_egyhaju11.jpg

A Schosberger-kastély most nem látogatható, de aki Turán jár, annak érdemes megnézni a kastély mellett álló, több, mint 200 éves barokk stílusú, romosan is feltűnő magtárat, a falumúzeumot a Rákóczi úton, a több, mint 100 éve épült Városházát, a hozzá közel fekvő, csaknem 700 éves múltra visszatekintő római katolikus templomot és az 1849-es csata Piactérnél lévő emlékművét.

Tura megközelítése a Budapest- Hatvan vasútvonal felújítása miatt ebben az évben nem túl egyszerű, a pótlóbuszos vonatozás helyett érdemes inkább a távolsági buszt, vagy az autót választani. A közlekedési bonyodalmak ellenére a kora tavaszi hétvégék ideális és üdítő programja lehet egy ilyen fotózással egybekötött kirándulás.

*A közeli fotókért köszönet Vilmosnak, aki mérhetetlen türelemmel, profizmussal a növényeket óvva készítette ezeket a felvételeket. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Környezettudatos karácsony

Idén nyáron a Forest&Fruit csapata csatlakozott a műanyagmentes júliushoz és átgondoltuk, hogyan tudnánk racionalizálni a műanyag használatunkat. Rövid távú tapasztalatainkról ITT a hosszú távúakról pedig ITT írtunk és már akkor is sejtettük, hogy izgalmas vállalkozásba kezdtünk bele. Az évvégi ünnepkör, az ilyenkor felpörgő kereskedelem láttán ismét átgondoltuk, hogyan és miképpen lehetne a karácsony körüli időszakot környezettudatosabbá tenni. Úgy, hogy döntéseinket ne áldozatnak, hanem természetes, környezettudatos válaszként éljük meg. A mi, egyelőre optimálisnak tűnő megoldáscsomagunkat, most megosztjuk veletek. Természetesen ez is, mint a legtöbb bejegyzésünk szubjektív, ha szeretnétek kiegészíteni, bátran tegyétek meg.

Fenyő vagy műfenyő?

Erre a kérdésre néhány évvel ezelőtt még nem lehetett volna olyan egyértelmű választ adni, de már a világossá vált: hacsak allergia nem indokolja az igazi fenyő a jó választás. Amíg az ültetvényen növekszik a fa, addig oxigént termel, munkát és jövedelmet ad a termelőnek A fenyőfa kivágása és használatata után pedig viszonylag rövid idő után elbomlik. A földlabdás fa azoknak ajánlott, akik szeretnének fenyőültetvényt és van is hozzá kertjük, mert így folyamatosan gyarapíthatják a fáik számát. A dézsába ültetett fát folyamatos tápoldatozás mellett néhány évig még nevelgetni, de törődést igényelnek és betegségekkel szemben nem lesznek olyan ellenállók.

20181222_kornyezettudatos_karacsony01.jpg

Csomagolás

Nincs karácsony temérdek csomagolóanyag nélkül. Tényleg nincs? A szebbnél szebb, tarka színekben pompázó papír, műanyag, papír és műanyag ívek, fóliák, dobozok, glitteres és 3D-s tasakok, csomagok minden ünnep elengedhetetlen kellékei, mostanában. Még az olyannyira elterjedt cipősdoboz adományozás egyszerű cipős dobozát is bevonják díszes papírral. Az a helyzet, hogy teljesen felesleges a környezetet tovább terhelni ezekkel az egyszerhasználatos csomagolásokkal. Az egyszerhasználatos palackokhoz hasonlóan kis utánajárással ezek is kiválthatók.

Nálunk a csomagolások újrafelhasználása és a lehető legkevesebb hulladék termelése a Mikuláshoz kötődik. Egyik évben egy polár csizmában érkeztek az ajándékok és annyira megtetszett a puha, piros lábbeli, hogy azóta is azt használjuk, pedig már senki nincs a családban, aki hinne a Mikulásban. Valószínűleg szintén ezért használunk évek óta különböző méretű strapabíró papírtasakokat, ezeket az év többi részében a fenyőfa díszek társaságában laposra hajtva tároljuk. Ha néha veszek is csomagolóanyagot, abból szinte biztosan füzetborító vagy kreatív alapanyag lesz. Még nem próbáltuk, de az ajándékok textilbe is becsomagolhatók, ezeket a kelméket minőségromlás nélkül nagyon sokáig lehet használni.

A mikroműanyag tartalmuk miatt környezetszennyező glitteres csomagolóanyagok remélhetőleg hamarosan veszítenek a népszerűségükből és az ezzel bevont díszek szintén. Ezek az apró műanyagszemcsék azon kívül, hogy a környezetbe kerülve megállíthatatlanul terjednek, mindenhova tapadnak, legyen az bababőr, arc, kéz, ünnepi ruha. Aki szeretne többet tudni a glitterről és jól tud angolul, olvassa el a New York Times erről szóló remek cikkét ITT. A legjobb, amit tehetünk, hogy a boltban hagyjuk ezeket a termékeket. Az ünnepek után keletkező csomagolóanyaggal érdemes környezetbarát módon bánni, újra hasznosítani vagy szelektív módon megválni tőle.

Néhány környezettudatos ajándék

Év végén nem csak a családtagok és barátok, hanem üzleti partnerek és kollégák is adnak egymásnak ajándékot. Ami egyrészt jó, hiszen egy munkahelyen a kollégákkal olykor több időt is tölthettünk egy év alatt, mint családtagjainkkal és jó, ha olyan a kapcsolatunk, hogy ajándékot adunk egymásnak. Örömteli, hogy egyre több cégnél az a szokás, hogy az ajándékozás helyett inkább együtt vacsoráznak és az egymás ajándékára szánt összeget egy segítő szervezetnek adják.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Még nyáron írtunk az egyszer használatos műanyag zacskók kiváltásának lehetőségéről és bizony fontos dolog, hogy mindennapi kenyerünket hogyan tároljuk. A Shamo bagnak van egy sokféle termékből álló Shamo for Zeroheroes nevű kollekciója, aminek tartós darabjaival kiválthatók az egyszerhasználatos eszközök. Anyagok újrahasznosításával, fenntartható módon készített eszközök széles választékából választhatunk, ha úgy gondoljuk. Érdemes átböngészni az egész oldalt és a sokféle termék közül kiválasztani azt, aminek használatával mi környezettudatosabbak tudunk lenni. A kollekciót ITT lehet megnézni, mi a kenyeres zsákot néztük ki, amiben a kenyér hosszú ideig friss marad PUL bélésének köszönhetően.

Másik kedvenc hazai készítőnk BogBag néven található meg és itt is számtalan egyedi környezettudatos termék közül választhatunk, kedvező áron. Egy egyedi méretű textil bevásárlótáska után kutatva bukkantunk erre az oldalra, az ötletes és holmikat böngészve itt ragadtunk. Egyik kedvencünk a Baggy termékcsalád, ezek péksütemények, zöldségek tárolására alkalmasak és biopamutból készülnek. A PUL béléses Bakery baggyban a péksütemények sokáig eltarthatók, nem csak kenyér, de tucatnyi zsömle is elfér a tárolóban. Sőt, a hálós anyag felhasználásával készült hálós baggy a vásárlásnál is jól jön, átlátszó, mint a műanyag zacskó, ezért bármelyik boltban számtalan alkalommal használható.

20181222_kornyezettudatos_karacsony06.jpg

Utolsó pillanatos ajándék lehet egy-egy fizetős alkalmazás megvásárlása. Mi hónapok óta használjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület pár éve fejlesztett Madárhatározóját, ami nem csak azért jó, mert így nem kell könyvet cipelni a kirándulásra, hanem azért is, mert a határozásban az alkalmazás hanganyaga is segít. Nagyon érdekes, amikor határozás közben a lejátszott csiripelésre válaszol a közelünkben lévő madár. A madár színe, élőhelye lés formája megadása után gyakorlattól függően már sikerrel meghatározható a felelt madár. Madárhatározóból a Haladó verzió fizetős, igazi madárrajongóknak nagy örömet lehet egy ilyen alkalmazással okozni.

A közelmúltban nyílt meg online a Duna-Ipoly Nemzeti Park webshopja és való igaz, az onnan rendelt ajándékok már nem érkeznek meg karácsonyra, de az év bármely időszakában szuper holmikat vezetünk innen is. Nekünk a DINPI francia kártyacsomag a kedvencünk, nem csak a játékos ismeretterjesztés, hanem a szép illusztrációk miatt.

Budapesten és környékén több olyan vadaspark és arborétum is van, ahová érdemes visszatérni egy évben többször is. Ilyen a programok széles tárházával váró Budakeszi Vadaspark, vagy a különleges növénytársulásai miatt figyelemre méltó Budakeszi Arborétum. Bérletet sajnos csak az előbbibe lehet vásárolni: annak éri meg, egy évben több, mint 7 alkalommal szeretné figyelemmel kísérni a Vadaspark lakóinak életét, erről bővebb információ ITT.

A Gyermekvasútra szintén nincs bérlet, pedig igény lenne rá, főleg az egy éve bevezetett díjszabás óta. A kisvasúttal annyira praktikus megközelíteni a Budai-hegység több nevezetességét, hogy érdemes lenne ezt megfontolni. Idén mi kevesebbet vonatoztunk, de az utóbbi években készült a Gyermekvasutat és környékét bemutató vonat- és panorámafotóinkból már tekintélyes gyűjteményünk van. Egyszerűen megunhatatlan az állandóan változó táj és az erdő ezer arca.

20181222_kornyezettudatos_karacsony04.jpg

Milyen az ideális menü?

Végül, de nem utolsó sorban a karácsonyi menü az, amivel sokat tehetünk a környezetünkért. Mi már a bevásárlásnál arra törekszünk, hogy csak azt és annyit vegyünk, amire és amennyire valóban szükségünk van. Próbáljuk elkerülni a túlevést és azt, hogy étel veszendőbe menjen. Néhány fajta ételallergia miatt és azért, hogy az ünnepre készülődés ne a konyhában teljen el, a nálunk asztalra kerülő karácsonyi menü elég egyszerű. Idén a megfázások miatt is hagyományos húsleves lesz, kevésbé hagyományos gyümölcsmártásokkal, liba vagy sült hal, többféle körettel, és ha valaki hoz magával, akkor lesz halászlé is. A menü megtervezésénél minden évben szempont, hogy a lehető legkevesebb idő alatt legyen kész, inkább a sütik elkészítésére fordítunk több időt. 

20181222_kornyezettudatos_karacsony02.jpg

Az ünnepi készülődés és az ünnep  az együtt töltött időtől lesz értékes és emlékezetes, így hát legyen mindenkinek békés és áldott a karácsonya!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

  

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy tál meleg étel, egy pár meleg cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

A természetvédelem ünnepe

Október második hétvégéjén a túrázáson kívül a természetvédelemé és a tudásgyarapításé volt a főszerep: pénteken és szombaton a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendezvényein jártunk és sok izgalmas ismerettel lettünk gazdagabbak. Aki részt vett a hétvége eseményein, egy kicsit képet kaphatott a védett területeken folyó munkákról, a többiek pedig elolvashatják az erről szóló beszámolónkat és kattinthatnak a cikk végén található linkekre további információkért.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park havasi cincért ábrázoló logója is kikerült a Lóvasút épületére, ami helyt adott Budai Tájvédelmi Körzet 40, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület 60 éve történt megalakulása alkalmából tartott rendezvénynek. A péntek kora délutáni időpont ellenére szép számú érdeklődő hallgatóság gyűlt össze a gyönyörűen felújított épületben. A Helytörténeti Gyűjtemény, melyről már ITT írtunk, megtekintése után szakterületükön kiemelkedő tudású előadók tartottak tárgyi ismeretekben, érdekességekben gazdag és hasznos tudást nyújtó előadásokat. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az előadások meghallgatására érdemes volt időt szakítani, hiszen tudjuk nincs olyan túrázó, akinek ne lehetne újdonságot mondani a zöld területek flórájáról és faunájáról. Volt szó a természetközeli erdőgazdálkodásról, a 60 éve védett Sas-hegyről, a munkáról mely során megszabadították a felparcellázott hegyet az özönnövény orgonától, ritka növényekről, különleges állatokról. A kiváló fotókkal és videóval illusztrált előadásokon szinte testközelbe kerültek a tekintélyes számban itt élő pókok és más ízeltlábúak. A Budai-hegység tengernyi növény-, és állatfaja közül többet felvillantó előadás minden iskolásnak ajánlott lenne, hiszen így felismernék az imolát, a budai nyúlfarkfüvet, a pilisi lent és az illatos, de felettébb értékes Szent-István szegfűt, ezekről ITT és ITT írtunk, és még sok más fajt. Az elhangzottakra érdemes volt figyelni, hiszen így könnyen kitölthető volt a nemzeti park munkatársai által összeállított kétoldalas kvíz.

forestandfruit_imola.jpg

Az információban gazdag pénteki nap után másnap ellátogattunk a Sas-hegyen tartott Öreg hegy, nem vén hegy elnevezésű, változatos programokat és játékokat kínáló Családi napra, ahová most ingyenes volt a belépés. A különleges növény- és állatfajoknak otthont adó Sas-hegyet remek szakvezetéssel már számos alkalommal körbejártuk, egy alkalomról ITT írtunk. A pókokról szóló előadáson hallottak alapján sikerült azonosítani egy körülbelül 1 cm nagyságú ízeltlábút, felismertük a torzpókot. Az ajtócsapkodós aknászpókkal sajnos nem találkoztunk. Az igazi meglepetés viszont még ez után következett. A Sas-hegy oldalán körbevezető ösvény mentén, a főváros jelentős részét megmutató panorámán kívül több virágzó növényt láttunk, ezek a hegy északi oldalának sajátos mikroklímája miatt virágaikat még most is bontogatják.

forestandfruit_sashegy.jpg

A másnapi túránkon egy kicsit más szemmel tekintettünk a tarka levelű fák mellett a szokatlan meleg miatt még nyíló vadvirágokra, védett növényekre.

forestandfruit_lila2_1.jpg

Ha te is szeretnéd védeni a budai zöld területeket és nem csak kikapcsolódni szabadidődben a számos pihenésre csábító helyen, akkor érdemes közelebbről megismerkedni a nemzeti parkok és a parkerdő történetével: a honlapokon és a közösségi média oldalakon lévő színes tartalmak* ebben segítenek. Érdemes minél több ismeretre szert tenni a szakemberek munkájáról, a területen élő rengeteg fajról, legyen az növény vagy állat.  Azt pedig talán említeni sem kell, hogy mennyire fontos betartani az erdőjárás alapvető szabályait és erre felhívni a veled együtt túrázók figyelmét.

* Íme néhány fontos oldal (folyamatosan bővül), ha tájékozódni szeretnél:

Duna-Ipoly Nemzeti Park honlap Facebook Instagram
Pilisi Parkerdő honlap Facebook Instagram
Sas-hegyi Látogatóközpont honlap Facebook Instagram

 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

 

Szépségek sziklája

Aki már utazott vonattal a Déli pályaudvarról, vagy volt a MOM parkban, az megcsodálhatott egy, a Tündér-sziklánál kicsit nagyobb kiterjedésű dolomitsziklát, ami központi elhelyezkedése ellenére szinte észrevétlenül olvad bele környezetébe. A közelgő Föld napja alkalmából egy nem messziről nem túl látványos, de annál értékesebb és érdekesebb területet mutatunk be, a Sas-hegyet.

Budapest Budai részére jellemző, hogy itt alig pár perc alatt akár tömegközlekedéssel is magunk mögött hagyhatjuk a város zaját és rövid idő alatt megérkezhetünk egy különleges flórájú-faunájú védett területre. A Széchenyi-hegytől délkeletre fekszik a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, egy 266 méter magas domb. Messziről megpillantva egyáltalán nem tűnik különlegesnek, csupán egy csupasz dolomitsziklának, ami valamiért érintetlenül maradt egy zajos nagyvárosban. A Sas-hegyet azonban érdemes közelebbről is megnézni, a Hegyalja útról a 8-as autóbusszal és egy kis gyaloglással közelíthető meg. A terület különlegességét jelzi, hogy csak szakvezetéssel látogatható a csaknem egy kilométeres, a hegyet megkerülő útvonal, ami a páratlan panoráma mellett sok érdekes történetet is tartogat.

20180421_szepsegeksziklaja06.jpg

A Sas-hegy dolomitos kőzetből áll, a benne lévő márga térfogata a vízfelvétel miatt változik, így a hegy nem túl stabil. A jellegzetes alakú sziklái időről időre megerősítést igényelnek, mert hegy dél felé csúszik. A Tündér-sziklához hasonló csak éppen kisebb képződményeket, málló sziklafalakat több oldalon is megfigyelhetünk, éppen ezért tűnhet furcsának, hogy ezt a területet egykor közparknak szánták és orgonát, fenyőt telepítettek be az itt őshonos dolomit sziklagyep kárára.

20180421_szepsegeksziklaja05.jpg

Az 50-es évek vége óta viszont ez a terület védett, a különleges mikroklímában maradványfajok és más bennszülöttfajok már biztonságban vannak. Itt él a leánykökörcsin, a budai nyúlfarkfű, melyekről már írtunk a blogon korábban, de itt honos virágával a sugárzó napra emlékeztető tavaszi hérics, a csak látszólag közönséges csikófark és a valóban nem túlságosan nagyméretű apró nőszirom.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A közönséges csikófark nevével ellentétben egyáltalán nem közönséges, ellenben fokozottan védett cserje. Mutatós fotót nehéz készíteni róla, ez a 100 000 Ft eszmei értékű védett növény kora tavasszal inkább tűnik valami száraz kórónak, mintsem a nyitvatermő ősfák egy kései leszármazottjának. A 20-30 cm magasra megnövő cserje ágai 1-3 mm vastagok, ízekre tagoltak és zöld színükből adódóan fotoszintetizálnak. A növény kétlaki, ami azt jelenti, hogy a porzós és a termős virágok két külön növényen vannak. A porzós közönséges csikófark a Sas-hegyen, míg a termős példányok a Gellért-hegyen honosak, a beporzódás pedig a szél segítségével történik. A növénynek piros színű, ízletes álbogyó termése van, gyógynövény, de erős hatású alkaloidákat, ephedrint tartalmaz, így felhasználásáról kizárólag orvos dönthet.

20180421_szepsegeksziklaja01.jpg

Az apró nőszirom szintén védett növény, eszmei értéke 5000 Ft. Az évelő növény gyakran feltűnik kopár fennsíkokon és esik áldozatául a fásításnak, vagy a tájékozatlan turisták virággyűjtő szenvedélyének. Az apró nőszirom igazán filigrán növény csupán 10-15 cm magas, kard alakú leveleinek tőrózsájából nő ki a hosszú, egyenes száron ülő jellegzetes sötétlila vagy halványsárga színű virága. Toktermése van. Vastag gyöktörzsével a föld alatt terjeszkedik, hasonlóan a pongyola pitypanghoz.

 20180421_szepsegeksziklaja02.jpg

A területnek nem csupán a növényvilága különleges, de számos érdekes állatfajjal is találkozhatunk, ha szerencsénk van. Itt őshonos a pannon gyík, mely a Sas-hegy címerállata. A 10-12 cm hosszúra megnövő hüllő hátának alapszíne bronzosan olajbarna, közepén két fekete vonallal, a külső szegény pedig világos pontsorral díszített, hasa ezüstös szürkésfehér. A pikkelyei kerekek a lábai aprók, gyengék és messze állnak egymástól. Mivel a szemhéjai összenőttek, ezért nem tud pislogni. Az állat fokozottan védett, 250 000 Ft az eszmei értéke.

Amikor ottjártunk nekünk nem sikerült pannon gyíkot közelről szemügyre venni, helyette ezt a fatörzsön napozó, kis zöld szépséget kaptuk lencsevégre.

20180421_szepsegeksziklaja03.jpg

Ezen a hétvégén a Duna-Ipoly Nemzeti Park több helyen tart rendezvényt a Föld napjához kapcsolódóan, érdemes valamelyik programra ellátogatni, akár a Sas-hegyre is.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.