Színpompás tavaszi virágözön

Az ébredő természet a zöld számtalan árnyalatán kívül a szivárvány minden színét  megmutatja a virágzó évelőkkel és egynyári növényekkel már fák levélbe borulása előtt. Még akkor is, ha idén a zöld levelek megjelenése pár napot késett és a lombkorona még mindig nem záródott. Tavaszi virágözön címmel két évvel ezelőtt már készítettem egy összefoglalót a Budai hegység varázslatos növényeiről. A bemutatót, most öt színes és különleges nevű virággal kiegészítem.

Ki a virágot szereti rossz ember nem lehet tartja a mondás, hagy tegyem hozzá gyorsan aki szereti a virágot, akkor az élőhelyét is tiszteletben tartja. Vagyis az igazi növénykedvelő nem tér le a kijelölt erdei ösvényekről, ismeri és használja is a telefon/fényképezőgép zoom funkcióját. Ha pedig így sem tud közelről lefotózni egy növényt, akkor megelégszik a növénytársulás megörökítésével. A természetvédelmi területen honos növények letépése, hazavitele tilos, ezért nem is írom oda a védett fajoknál, hogy a fotót pontosan hol készítettem. Nem kell túlságosan nyitott szemmel járni az erdőben, hogy a dúsan virágzó aljnövényzetben bármelyik fajt megleljük.

Leánykökörcsin

A leánykökörcsinről már több alkalommal írtam a blogban, ez a növény több helyen fellelhető a Budai hegységben A Sas hegy természetvédelmi területen az ideén tavasszal elmaradt a Kökörcsin-túra, de az elmúlt év fotóit meg lehet csodálni ITT és ITT

A leánykökörcsin nagyon jó példája annak hogyan változik az élőlény az egyedfejlődés során, annak érdekében, hogy a lehető legjobban túl tudjon élni a faj.

Amikor február végén, március elején a leánykökörcsin virágozni kezd, még sokkal hűvösebb van, így a virágot és a növényt is puha és vastag szőrpárna borítja. A rózsaszín-lilás árnyalatú virágok alig emelkednek ki a földből,  arasznyi magasságban bontogatják szirmakat. A sárga porzóikkal és a termővel könnyű célpontot jelentenek a rovaroknak. A beporzás után a virág színe megváltozik, lilás, majd kékes árnyalatú lesz. a terméseket növesztő növény testfelépítése is megváltozik. Az addig tömzsinek mondható leánykökörcsin elkezd megnyúlni, beporzás után egy sudárul nyújtózó növény válik belőle.

A leánykökörcsin termése repítőszőrös kaszattermés, ahogy a nevéből is kiderül, a növénynek most nem a napra, hanem a szélre van szüksége, a magok új területre való juttatásához.  A vékony, ingadozó száron a magok a talajtól 30-40 centiméterről fognak útnak indulni, a  szél messzire repíti őket. Így több az esély arra, hogy a magvacskából kihajtó növénynek jusson elég tápanyag és víz, több az esély a túlélésre, szaporodásra. Egy számomra új élőhelyen fedeztem fel azt a néhány tő leánykökörcsint, a virágzó növényeket még nem vettem észre, csak ezeket a bozontos üstökű példányokat.

Közönséges kövifoszlár

Közönséges kövifoszlár

A keresztesvirágúak családjába tartozó közönséges  kövifoszlár szinte elveszik a körülötte elterülő sárga növénytengerben, szerencsére ez a példány egy kicsit nagyobb a többinél. A 40-60 cm magasra is megnyúló elágazó szár szürkészöld tőlevélrózsából ered, a levelek karélyosak, fogas szélűek.

A közönséges kövifoszlár, mint azt a neve is mutatja egy sziklagyepeken gyakran előforduló faj, régebben a dercevirágként is ismert volt. A növény termése kétüregű toktermés, más néven becő. A termés alakja határozóbélyeg, ezért is érdemes lesz visszatérni ehhez a növényhez is.

A keresztesvirágúak elnevezésüket a négy lepellelvélből álló virágukról kapták: a négy fehér sziromlevél, kereszt alakban helyezkedik el. A keresztesvirágúak a minden kontinensen előfordulnak, számos fajuk, mint például a káposzta, a repce az élelmezésben jelentős szerepet tölt be.

Tavaszi lednek

Tavaszi lednek

A tavaszi lednek 30-40 centiméter magas megnövő évelő növény, egy a példány egy kicsit kisebb termetű volt. A szára felálló, a fotón szépen csillogó levelei párosan szárnyaltak, tojásdad-lándzsás alakúak, ahogy látható 5-7 cm hosszúak, és 3-4 cm szélesek. Szép élénk, fűzöld színük van, a fonákjukon fényesek.

A növény márciustól májusig virágzik, a pillangós virágzat elméletileg fürtökben hármasával-nyolcasával áll. Ezen a példányon egy árva színes virágocska volt. Ha alaposan szemügyre vesszük a szárat, akkor látszik a lehulott virágok nyoma.

A virágok fejlődésük során érdekesen színeváltók, bíborpirosból előbb ibolyaszínűek, kékek végül fehérek lesznek. Termése hüvelytermés. Remélem, még megtalálom az erdőben és azt is lefotózhatom.

Fürtös salamonpecsét

Fürtös salamonpecsét

A május-júliusban virágzó fürtös salamonpecsét néhány koránkelő példánya már megmutatta magát egy déli lejtőn és a levélhónaljakban álló csöves virágok is kinyíltak. Ez a faj egyszikű, a spárgafélék családjába tartozik, hát ezt kevesen gondolnánk róla.  Árnyas, dús aljnövényzetű lomb- és elegyes erdőkben lehet vele még találkozni, a Budai-hegységben több helyen. 

Általában 30-60cm magasra, vagy inkább hosszúra nő, a szára hengeres, tojásdad alakú, csúcsban végződő 5-10 cm hosszú levelei szórt állásúak, két sorba rendeződnek. A felső levelek hónaljában találhatók a szagtalan már említett csöves, összeszűkülő leplű virágai, melyek szagtalanok. Bogyótermése van, kékesfekete színű, ősszel szépen színesíti a hideg évszak közeledtével bebarnuló növényt. A termést húsa miatt madarak fogyasztják és a magokat is ők terjesztik. Fényes ovális levelei a gyöngyvirágra emlékeztetnek és ez a növény is mérgező, minden része szteroid-szaponinokat tartalmaz.

Hagymás fogasír

Hagymás fogasír

Ez az a növény, amit még virágzás előtt is jó meg lehet határozni, a levél tövénél található kis sarjgumókról. A közönséges kövifoszlárhoz hasonlóan szintén a keresztesvirágúak családjában tartozik. A virága viszont – mint a bimbójából is látszik – nem fehér, hanem rózsaszín és kicsit nagyobb méretűek e sziromlevelek.

Magasra is megnövő, karcsú kinézetű növény, levelei szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, a felsők épek, az alsók páratlanul szárnyaltak és fogas szélűek. A határozójegynek számító sarjgumók csak fiatalon zöldek, éretten lilák. A vízszintesen fekvő tarackgyökerei segítségével is szaporodik. Ezt a növényt a fürtös salamonpecsét szomszédságában találtam, annak ellenére, hogy nem a két növény különböző talajokat kedvel. 

Az erdei séták, kirándulások, túrák során persze többféle virágot lehet felfedezni, Kék, sárga, fehér, rózsaszín és ismét fehér, nálam ezek most a tavasz színei a zöld ezer árnyalatán kívül. 

Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban. 

forestandfruit_mandula01.jpg

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

forestandfruit_teltemeto.jpg

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

 

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

forestandfruit_hegyiternye01.jpg

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit  sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt.  A fotó a Sas-hegyen készült.

 

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

forestandfruit_daravirag01.jpg

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal. 

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

A leánykökörcsin nyomában

Minden téren, parkban egyre több és több virág kerül, gyönyörködtetni a szemet, megnyugtatni a lelket. Aki az erdőben jár szintén rácsodálkozhat arra, hogy mennyi változatos formában és színben virágzó növény van a budapesti hegyekben. Tavasszal hétről hétre lehet gyönyörködni a kivirágzó természetben és észre lehet venni a máskor rejtőző növényeket is. A néhány hétig virágzó keltikék, melyek miatt érdemes körbe kerülni a Hárs-hegyet, hamar eltűnnek, visszahúzódnak a földbe és hasonlóan szemfülesnek, sőt kitartónak kell lenni, ha virágját bontó leánykökörcsint szeretnénk látni.

 leanykokorcsin_nyomaban_01.jpg

A Budai-hegységben több helyen előfordul, kényelmes túrán és meredekebb emelkedőkön is találkozhatunk vele. A leánykökörcsin 10-40 cm magas, a levelei hosszú nyélen ülnek, a halványlila virágai a szár végén egyesével nyílnak. A teljes növényt selymes szőrbunda fedi, így védekezik a tavaszi hideg reggelek ellen Aszmagcsokor terméséből a szél messzire röpíti a magokat. Védett és gyógynövény is!

A túra indulási útvonala most a Szépjuhászné és a cél a Normafa, hasonlóan a Kisvasúttól, kisvasútig túrához, de most nem a csúcsot célozzuk meg, hanem a János-hegy oldalán haladunk végig.

***
Indulási helyszín: Szépjuhászné.
Megközelítés: 22, 22A, 222 -es autóbusz a Széll Kálmán tértől.
Útvonal: János-hegyi út, Tündérhegyi út, Kossuth Lajos emlékmű, zöld jelzés, Normafa
Útvonal hossza: ~4 km
Javasolt felszerelés: évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, folyadék, élelmiszer, fényvédő, térkép, távcső
***

Induljunk el a Jánoshegyi-úton, majd egy útelágazásnál menjünk tovább a Tündérhegyi-úton. A kerékpárút, melyen haladunk változatos minőségű, nem kíméli az időjárás, számos gödör és bucka van rajta, ezért is figyeljünk az előforduló járművekre. Az éppen zöldellő fák nyáron közül még éppen kilátni a városra, nyáron hatalmas lombsátrak alatt lehet majd sétálni. Ahogy haladunk felfelé a hegyen, egyre halkul a város moraja, eltűnni nem fog, de már lehet hallani a madarak énekét. A sétánk során keresztezzük a Libegőt, persze jóval a fejünk felett halad el és a várost mi is megcsodálhatjuk a pilonok lábától. Nem sokkal ezután az út jobb oldalán lesz egy pihenőhely, majd néhány méter után megérkezünk a Tündér-hegy tetejére.

 leanykokorcsin_nyomaban_02.jpg

Az útról balra kanyarodva érhetnénk el a Tündér-hegy csúcsát, de a mi tovább haladunk az aszfaltos úton. Az út oldalán több helyen meredek lejtő van, ezért is van az út szélén korlát.  Néhány helyen kiszélesedik az útszéli zöld terület, de az ilyen területeket oszlopokkal védik, hiszen ez egy természetvédelmi terület a zöld fű védett, vagy ritka növényfajokat rejthet. Elhaladva a Tücsök rét felett néhány száz méter séta után meg is pillanthatunk egy ilyen oszlopokkal védett területet, ahol évekkel ezelőtt még dúsan tenyészett a leánykökörcsin. A képek elkészítésének évszámát meg lehet tippelni kommentben.

leanykokorcsin_nyomaban_34.jpg

Most már nagyobb a tűzrakóhely, sörösdoboz és szemét van ezen a területen, talán az erdőben beljebb még akad néhány tő.  Ha látunk néhány példányt, fotózni lehet. Folytatva utunkat az aszfaltozott úton elérünk a Kossuth Lajos emlékműhöz, ahol felfelé véve az irányt a zöld jelzésen előbb az Anna-rétre, majd a Normafa-lejtőn keresztül elérünk a Normafához, ahol szintén van pár tő elszórtan. Közben persze lehetőség van bármelyik helyen megállni pihenni, uzsonnázni, csak a szemetet vigyük magunkkal.

Ha nem jártunk sikerrel és nem láttunk leánykökörcsint, de szeretnénk, érdemes felkeresni a Sas-hegyet. Vezetett túra keretén belül megkerülve az egyedülálló természeti képződményt láthatjuk a virágját kibontó törékeny kis növényt és sőt több érdekes növényritkaságot is.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

leanykokorcsin_nyomaban_56.jpg