Tavaszi háttérképek – havas gyermekláncfű

Az e heti háttérkép a gyermekláncfű, más néven pongyola pitypang egy szokatlan fotója. A sok helyen elterjedt és számos módon használható gyógy,- és gyomnövény termését ritkán lehet behavazva látni. Íme.

A gyermekláncfű arasznyi magasságra megnövő jellegzetes sárga fészekvirágzattal rendelkező növény, nem meglepő a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, rokona például a százszorszépnek, de a kamillának is. A pitypang tőrózsájában a levelek fogazott szélűek, innen emelkedik ki a belül üreges virágszár, melynek végén egy virágzat van. A termése szintén jellegzetes gömb alakú szőrbóbitás kaszat, a benne lévő magvakat a szél a repítőszőrök segítségével messzire viszi. Nagyon ellenálló növény, karógyökere mélyre nyúlik a talajba, így gyomnövényként nehéz megszabadulni tőle. A növény megtörve fehéres színű levet ereszt, levelei zsengén salátaként fogyaszthatók, az üreges virágszárából, virágából gyerekjáték, virágkoszorú készülhet. Gyógynövényként vízhajtó teakeverékekben is találkozhatunk vele, friss virágából pitypangmézet, zselét lehet kellő körültekintéssel készíteni.

A letöltéshez kattints a képre, majd a mentés másként gombbal tudsz menteni. 

Háttérkép mérete: 1366×768

forestandfruit_170419-1366768.jpg

 Háttérkép mérete: 1440×990

forestandfruit_170419-1440990.jpg

Háttérkép mérete: 1440×1080 (1024×768, 800×600)

forestandfruit_170419-14401080.jpg

Ha tetszik a kép és szeretnéd mással megosztani, a bejegyzésre mutató hivatkozást használd. http://forestandfruit.blog.hu/2017/04/10/letoltheto_hatterkepek_szajko_mas_neven_matyasmadar

A képeket ne vágd meg, de nyugodtan kinyomtathatod. Köszönöm! Ötlet és kivitelezés: Forest&Fruit.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon is, ha szeretnél még hasonló tartalmat olvasni.

Nomen est omen – a nyúlfarkfű

Egy nyúlfarkfű első ránézésre nem tűnik túl különleges növénynek, de a látszat, mint olyan sokszor, most is csal. Ha nem lenne ilyen jellegzetes virágzata, könnyen egy egyszerű pázsitfűfélének, gyomnak gondolnánk. A nyúlfarkfű nemzetségének magyar nevét a tömött bugavirágzatáról kapta, ami leginkább egy nyúlfarokra hasonlít. Reliktum jellegű növény, ami azt jelenti, hogy egy régebbi, más növény és állatvilágú földtörténeti korból maradt itt.

A pázsitfűféle elnevezéssel nem állunk messze a valóságtól, mert ez a növény tényleg pázsitfű, vagy másnéven perje, de a nyúlfarkfüvek nemzetsége meglehetősen különleges. Több faj alkotja ezt a nemzetséget, van belőle budai, erdélyi, lápi, magyar, tarka és törpe nyúlfarkfű. Ezekre a fajokra az a jellemző, hogy annak ellenére, hogy közös őstől származnak, az élőhelyükhöz alkalmazkodva átalakultak más fajjá. Vagyis a budai nyúlfarkfű ami a Pilisben és a Budai-hegységben található meg nem él nem máshol, ha innen eltűnik, nem egyes példányok, hanem maga a növényfaj tűnik el.

A budai nyúlfarkfű általában a mészkő és dolomitsziklák északi oldalán él, a 20-40 cm magas növény így alkalmazkodott a meleghez. Merev tapintású levelei 3 mm szélesek, a közepüknél és szélükön világos csíkkal. Márciustól májusig virágzik, bugavirágzata fénylő, acélkék színű. A Budai-hegységben megtalálható a Tündér-hegyen és a Sas-hegyen is. Közeli szomszédja a kora tavasszal virágzó leánykökörcsinnek. Nem túl fotogén növény, de nagy tömegben látványosak a szélben lengedező nyuszipamacsra emlékeztető virágok.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

nomenestomen_01.jpg

 

Egyből a csúcsra

Mi tagadás, Magyarország nem egy alpesi ország, a dimbes-dombos tájakról hozzánk látogatók csak mosolyognak, amikor a hegyeinket emlegetjük. Igaz, geológiai értelemben van hazánkban hegység és több 500 méter feletti csúcs is van itthon, de 1000 méter fölé csak egy hegy, a Mátra magasodik. Népszerű kirándulóhely tavasztól őszig, még népszerűbb síelőhely télen.

egybol_a_csucsra_01_2.jpg

A Mátra az Északi-középhegység része és Budapesttől mintegy 100 kilométerre fekszik, derűs, napos időben messziről látszik. Autópályán, vagy távolsági buszokkal közelíthető meg, sőt vonattal is, de az kicsit tovább tart. A Mátra kapujának is nevezik Gyöngyös városát, ahonnan keskeny nyomtávú vasúttal el lehet jutni Mátrafüredig. A Mátra legmagasabb pontjára azonban számtalan szerpentinen kanyarogva a következő településen Mátraházán keresztül vezet az út, ahonnan egy mindössze 5 kilométer hosszú, jobbára hatalmas bükkösökkel, majd örökzöldekkel borított erdőn keresztül érünk fel Kékestetőre.

egybol_a_csucsra_02.jpg

Miért is érdemes felmenni az ország legmagasabb pontjára bármely évszakban? A levegő itt szokatlanul tiszta, ezen a magasságon már alacsony a nyomás, de magas a páratartalom. Talán kevesen tudják, de ezen a magasságon a poratka már nem él meg és nagyon alacsony a por és pollenkoncentráció. Ezért ideális környezet azoknak, akik valamilyen légúti megbetegedésben, allergiában szenvednek. Kékestető nem csupán télen, de nyáron is ideális hely a feltöltődésre, hiszen ekkor sem megy a hőmérséklet 25-26 fok fölé. Miközben egy egész ország szenved a hőségriadótól, itt még egy vékony pulcsit is fel lehet venni reggel. Személyes tapasztalat szerint a télen sípályaként működő lejtőnek egészen az aljáig kell gyalogolni, ha szeretnénk a nyári forróságból valamit érezni.

Még akkor is, ha csak egy fél napra is érkezünk autóval és nem tervezünk túrát, érdemes megnézni néhány látnivalót. Ha kihagyjuk a 1014-es magasságot jelző kőnél a kötelező fotózkodást – később persze pótoljuk -, rögtön el is indulhatunk az adótorony felé. A torony, a maga 176 méteres magasságával már nagyon messziről észrevehető, jellegzetes épülete Mátrának. A toronyban egy körpresszó üzemel, a felette lévő szinten pedig egy nyitott kilátóterasz van. A toronyban van lift, de a vállalkozó szelleműek lépcsőn is mehetnek a 42 méteres magasságig. A toronyból akadálytalan 360o-os panorámában gyönyörködhetünk, feliratok segítenek eligazodni a látnivalók között. Jól látható a Mátra második legmagasabb csúcsa Galyatető is. A régi TV adó is megvan még, szinte eltörpül az új torony mellett, de érdemes megnézni terméskő borítású épületét.

egybol_a_csucsra_03.jpg

Mivel a friss levegő és a különleges klíma áldásos gyógyhatása köztudott, ha már erre járunk érdemes elidőzni egy kicsit a Szanatórium környékén. Mint magaslati gyógyszálló az épület 1932-ben kezdte meg működését. Csonka László volt az, aki fantáziát látott a különleges klímájú területben. A háború után a megrongálódott épület helyreállítását is ő folytatta, azonban az intézményt 1950-ben államosították.* Az azóta eltelt évtizedekben több ezer gyógyulni vágyó ember, köztük gyerekek is megfordultak az intézményben, heteket hónapokat töltve itt. Napjainkban az épületegyüttes egyik szárnya hotelként működik, míg az eredeti épület továbbra is gyógyintézet. Az épületet egy gondosan rendben tartott park veszi körül, egy kisebb mesterséges tó körül lehet barangolni, heverészni.

Az emberek állandó jelenléte miatt az itt élő állatok nagyon barátságosak, lehetőség van őket nagyon közelről megfigyelni. A sétautak és lépcsők menték padokra lehet letelepedni és szinte kartávolságba jönnek a máskor csak messziről, vagy ketrecben megfigyelt állatok. Így közelről is szemügyre vehető a mogyorót falatozó mókus, a cinkék pedig szó szerint a tenyerünkből esznek.

Érdemes külön csomag olajos maggal készülni, hosszan el lehet időzni az állatok etetésével és megfigyelésével. Mire minden csemege elfogy biztos megszomjazunk. A Szanatórium kertjében pedig van egy forrás, ami meglepő módon a Kékes nevet viseli és ez az ország legmagasabban fekvő forrása.

 egybol_a_csucsra_04_1.jpg
A szálláslehetőségek Kékestetőn nem korlátlanok, érdemes jó előre szállást foglalni, ha néhány napot itt szeretnénk tölteni. De szerencsére van a környező településeken is van még néhány szálláshely és pénztárcától függően lehet köztük válogatni. Egy nyaralás, vagy egy hosszú hétvége a Kékesen elég különleges és nem is kell sokat utazni érte.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

*Szanatórium története: matrahegy.hu

 

Tavaszi háttérképek – szajkó, más néven mátyásmadár

Vajon ki gondolta volna, hogy ez a tarka tollú madár a rokona a varjúnak? Pedig így van, a rózsaszínes és barna színű tollakba öltözött szajkó a varjúfélék családjába tartozik.

Kimondottan erdei madár, bárhol megtalálható, ahol lombos, vagy tűlevelű fák vannak. Budapest zölddel borított területein, erdeiben, parkjaiban és kertjeiben is előfordul. Jól felismerhető a feketés szárnyán megjelenő élénk kék, fekete vonalas szárnytükréről. Nevét jó hangutánzó képességéről kapta, nem csak madarak hangját, de többféle zajt és hangot is élethűen utánoz, ismétel – szajkóz. Növényeket, gyümölcsöket, magvakat eszik, de ha úgy adódik kisebb állatokat is elfogyaszt. Magyarországon rendszeresen fészkel, egy fészekalja 5-6 tojásból áll.

A letöltéshez kattints a képre, majd a mentés másként gombbal tudsz menteni. 

Háttérkép mérete: 1366×768

forestandfruit-170410-1366768.jpg

 Háttérkép mérete: 1440×990

forestandfruit-170410-1440990.jpg

Háttérkép mérete: 1440×1080 (1024×768, 800×600)

forestandfruit-170410-14401080.jpg

Ha tetszik a kép és szeretnéd mással megosztani, a bejegyzésre mutató hivatkozást használd. http://forestandfruit.blog.hu/2017/04/10/letoltheto_hatterkepek_szajko_mas_neven_matyasmadar

A képeket ne vágd meg, de nyugodtan kinyomtathatod. Köszönöm! Ötlet és kivitelezés: Forest&Fruit.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon is, ha szeretnél még hasonló tartalmat olvasni.

Tíz meglepő tény a Gyermekvasútról

Ha távolról nem is, de a Budai-hegyek, a János-hegy vagy a Hárs-hegy lábától a ritkás tavaszi erdőben jól látható, hogy hol kanyarog a keskeny nyomtávú kisvonat, a Gyermekvasút. A turista útvonalak mentén haladó járművekből az utasok ráláthatnak Budapestre a kilátókanyarból és bármelyik évszakban bepillanthatnak az erdők másként megismerhetetlen zugaiba is.

10teny_01.jpg

A képeken túl, íme 10 tény, amit biztos nem tudtál a Gyermekvasútról. 

  1. A Budai-hegységben 11 kilométer hosszan kanyargó keskeny nyomtávú vasutat, ami akkor még az Úttörővasút nevet viselte, mindösszesen 3 év alatt építették meg. 1948-ban a Széchenyi-hegyen lévő végállomástól a mai Virágvölgy megállóig, 1949-ben a mai Szépjuhásznéig, majd 1950-ben a mai végállomásig, Hűvösvölgyig épült a kisvasút.
  2. Nem csak a vasút neve, de néhány állomás elnevezése is megváltozott 1990-ben: Úttörővárosból Csillebérc lett, Előre állomás helyett Virágvölgy és a Ságvári ligetet is Szépjuhásznénak hívják már.
  3. Volt változás a megállók elhelyezkedésében, számában is. Kis-Hárshegy megállót 1951-ben megszüntették, Normafa megállót 1973-ban áthelyezték. A János-hegy és Szépjuhászné állomás között azonban 2004-ben létesítettek egy újabb megállóhelyet Vadaspark névvel, ami 2006 óta időszakos megállóhely.
  4. A vasúton 10-14 éves gyerekek teljesítenek szolgálatot, akik egy négyhónapos tanfolyamon sajátítják el a szükséges ismereteket. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akiknek a tanulmányi eredménye legalább 4.0.
  5. A szolgálatba induló gyermekvasutasok minden reggel, a szolgálatuk megkezdése előtt ünnepélyes zászlófelvonást majd szolgálatuk befejezése után minden este zászlólevonást tartanak.
  6. Az Úttörővasúton létesült Magyarország első szabadtéri mozgólépcsője, ugyanis a hűvösvölgyi villamos végállomás egykori helyét és a kisvasút végállomását így kötötték össze. A mozgólépcső gépháza bemutatóterem és műhely.
  7. A Hárs-hegy megálló és Hűvösvölgy végállomás között található, patkó alakú alagút 198 méter hosszú és úgy tervezték, hogy a későbbiekben legyen hely a villamosításhoz szükséges vezetékeknek is. A nyitástól 1964-től alagútőri szolgálat is volt a kisvasútnál.
  8. Az 1951-ben átadott Hűvösvölgyben található vontatási telepen van egy olyan fordítókorong, ami Magyarországon szintén egyedülálló, ugyanis ez az egyetlen ilyen kisvasúti berendezés, ami villanymotorral működik.
  9. A Gyermekvasúton 2000 karácsonyától már nem csak gőzmozdonnyal, hanem nosztalgia gőzmozdonyokkal is lehet utazni.
  10. A Gyermekvasút legforgalmasabb állomása a János-hegy megálló. Innen kisebb sétával megközelíthető az Erzsébet kilátó vagy a Libegő. Viszont a hegyoldalban olyan szűkös a hely, hogy az állomásépületben csak egy állomásfőnöki és forgalmi iroda fér el.

 Ha szeretnél még többet megtudni a Gyermekvasútról, ezen a hétvégén szombaton, április 8-én részt ellátogathatsz a Gyermekvasút napja rendezvényre.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

10teny_02_1.jpg

A programajánló nem hirdetés, kizárólag saját érdeklődési körből fakad. 

Tavaszi háttérképek – salátaboglárka

A természet zöldjét, harsányan nyíló virágait magunkkal vihetjük az esős és szürke hétköznapokba is. A letölthető tavaszi háttérképen salátaboglárka és néhány levél vérehulló fecskefű látható. A salátaboglárka zsenge, fiatal leveleit tavasszal nyersen meg lehet enni, íze olyan, mint a salátalevél. Mire a novény elkezd virágozni a hajtásai már mérgezők lesznek. Tavasszal nagy tömegben virágzik a félárnyékos, nyirkos talajú tavaszi erdőben március és május között.

A letöltéshez kattints a képre, majd a mentés másként gombbal tudsz menteni. 

Háttérkép mérete: 1366×768 

forestandfruit-170405-1366768.jpg

 Háttérkép mérete: 1440×990

forestandfruit-170405-1440990.jpg

Ha tetszik a kép és szeretnéd mással megosztani, a bejegyzésre mutató hivatkozást használd. http://forestandfruit.blog.hu/2017/04/05/tavaszi_hatterkepek-salataboglarka

A képeket ne vágd meg, de nyugodtan kinyomtathatod. Köszönöm! Ötlet és kivitelezés: Forest&Fruit.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon is, ha szeretnél még hasonló tartalmat olvasni.

 

 

A leánykökörcsin nyomában

Minden téren, parkban egyre több és több virág kerül, gyönyörködtetni a szemet, megnyugtatni a lelket. Aki az erdőben jár szintén rácsodálkozhat arra, hogy mennyi változatos formában és színben virágzó növény van a budapesti hegyekben. Tavasszal hétről hétre lehet gyönyörködni a kivirágzó természetben és észre lehet venni a máskor rejtőző növényeket is. A néhány hétig virágzó keltikék, melyek miatt érdemes körbe kerülni a Hárs-hegyet, hamar eltűnnek, visszahúzódnak a földbe és hasonlóan szemfülesnek, sőt kitartónak kell lenni, ha virágját bontó leánykökörcsint szeretnénk látni.

 leanykokorcsin_nyomaban_01.jpg

A Budai-hegységben több helyen előfordul, kényelmes túrán és meredekebb emelkedőkön is találkozhatunk vele. A leánykökörcsin 10-40 cm magas, a levelei hosszú nyélen ülnek, a halványlila virágai a szár végén egyesével nyílnak. A teljes növényt selymes szőrbunda fedi, így védekezik a tavaszi hideg reggelek ellen Aszmagcsokor terméséből a szél messzire röpíti a magokat. Védett és gyógynövény is!

A túra indulási útvonala most a Szépjuhászné és a cél a Normafa, hasonlóan a Kisvasúttól, kisvasútig túrához, de most nem a csúcsot célozzuk meg, hanem a János-hegy oldalán haladunk végig.

***
Indulási helyszín: Szépjuhászné.
Megközelítés: 22, 22A, 222 -es autóbusz a Széll Kálmán tértől.
Útvonal: János-hegyi út, Tündérhegyi út, Kossuth Lajos emlékmű, zöld jelzés, Normafa
Útvonal hossza: ~4 km
Javasolt felszerelés: évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, folyadék, élelmiszer, fényvédő, térkép, távcső
***

Induljunk el a Jánoshegyi-úton, majd egy útelágazásnál menjünk tovább a Tündérhegyi-úton. A kerékpárút, melyen haladunk változatos minőségű, nem kíméli az időjárás, számos gödör és bucka van rajta, ezért is figyeljünk az előforduló járművekre. Az éppen zöldellő fák nyáron közül még éppen kilátni a városra, nyáron hatalmas lombsátrak alatt lehet majd sétálni. Ahogy haladunk felfelé a hegyen, egyre halkul a város moraja, eltűnni nem fog, de már lehet hallani a madarak énekét. A sétánk során keresztezzük a Libegőt, persze jóval a fejünk felett halad el és a várost mi is megcsodálhatjuk a pilonok lábától. Nem sokkal ezután az út jobb oldalán lesz egy pihenőhely, majd néhány méter után megérkezünk a Tündér-hegy tetejére.

 leanykokorcsin_nyomaban_02.jpg

Az útról balra kanyarodva érhetnénk el a Tündér-hegy csúcsát, de a mi tovább haladunk az aszfaltos úton. Az út oldalán több helyen meredek lejtő van, ezért is van az út szélén korlát.  Néhány helyen kiszélesedik az útszéli zöld terület, de az ilyen területeket oszlopokkal védik, hiszen ez egy természetvédelmi terület a zöld fű védett, vagy ritka növényfajokat rejthet. Elhaladva a Tücsök rét felett néhány száz méter séta után meg is pillanthatunk egy ilyen oszlopokkal védett területet, ahol évekkel ezelőtt még dúsan tenyészett a leánykökörcsin. A képek elkészítésének évszámát meg lehet tippelni kommentben.

leanykokorcsin_nyomaban_34.jpg

Most már nagyobb a tűzrakóhely, sörösdoboz és szemét van ezen a területen, talán az erdőben beljebb még akad néhány tő.  Ha látunk néhány példányt, fotózni lehet. Folytatva utunkat az aszfaltozott úton elérünk a Kossuth Lajos emlékműhöz, ahol felfelé véve az irányt a zöld jelzésen előbb az Anna-rétre, majd a Normafa-lejtőn keresztül elérünk a Normafához, ahol szintén van pár tő elszórtan. Közben persze lehetőség van bármelyik helyen megállni pihenni, uzsonnázni, csak a szemetet vigyük magunkkal.

Ha nem jártunk sikerrel és nem láttunk leánykökörcsint, de szeretnénk, érdemes felkeresni a Sas-hegyet. Vezetett túra keretén belül megkerülve az egyedülálló természeti képződményt láthatjuk a virágját kibontó törékeny kis növényt és sőt több érdekes növényritkaságot is.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

leanykokorcsin_nyomaban_56.jpg