Lépcsős túra a Tündér-hegyen

Egy korábbi blogposztban már volt arról szó, hogy milyen kihívás fellépcsőzni a János hegyre. Itt az ideje, hogy frissítsem ezt a posztot, többek között azért, mert azóta hivatalosan is átadták a János-hegyen a káprázatos útvonalon vezető piros háromszög jelzést. A János-hegyi kilátó már kilométerekkel a város határ előtt látszik. Két túraútvonal, változatos terepen és panorámával.

A Budai-hegység egy középhegység, nem túl magas, nem túl alacsony. A legmagasabb fővárosi pontjának meghódítása energia befektetést igényel. Egy ilyen túrán kellemesen el lehet ugyan fáradni, de kimerülni biztosan nem. Egy szó mint száz, a János-hegyre kirándulni – induljunk bárhonnan is – mindig egy üdítő program.

Két túraútvonalat ajánlok, mindkettő kiindulási pontja a zugligeti Lóvasút végállomás és mindkettő végállomása a Libegő. Az első túrán könnyed sétával, lassan emelkedve érjük el a János-hegy csúcsát. A második túrán viszont a lépcsőket részesítjük előnyben, a kijelölt útvonal mellett – ahol csak lehet – lépcsőzve tesszük meg a távot.

Tündér-szikla és a Tündérhegyi kőfejtő

Az első túra a zöld háromszög jelzésen induljunk el a Lóvasút végállomástól, majd a Libegő végállomása után forduljunk jobbra és induljunk fel el a Csiga úton. Fontos információ, hogy a Libegő 2022. május 2. és június 3. között karbantartás miatt nem üzemel. A Csiga utca lépcsőin lassan haladunk, miközben felettünk haladnak el – most pont nem – a Libegő székei, balra pedig a Remete-szikla borostyánnal benőtt tömbje magasodik. Ennek a területnek a flórája mellett a faunája is nagyon gazdag, rengeteg a madár, az ember közelségét már megszokó feketerigók egészen közel repülnek, de vannak itt bizony békák is.

A Csiga út a Remete úton ér véget, itt   balra kell fordulni. Rövid szakaszon rátérünk a Budai Zöld sávjára néhány méter után pedig ott vagyunk a Tündér-szikla aljához vezető lépcső sornál. Újabb lépcsősor következik, itt már nagyobbakat kell lépni. Ezeket a lépcsőfokokat nem kényelmes járásra, hanem a hegyről lezúduló biciklisek miatt porló dolomit megállítása miatt alakították így ki. A kerékpáros helyzet mit sem változott, ezért ne csak a lábunk, hanem magunk elé is figyeljünk. Könnyen előfordulhat hogy szembetalálkozunk egy-egy biciklissel. A Tündér-szikla alján lehet egy kicsit pihenni, bár pad nincs, csak egy általában szemetes tűzrakóhely és egy fektetett farönk.  Ha a fák még nem zöldellnek, akkor nagyon szépen látni a Hunyadorom egyelőre meghódítatlan ormát.

A túra ezen pontján választhatunk, hogy a  Tündér-hegy oldalán futó zöld háromszög jelzést követjük, vagy további lépcsőzés után a hely kopár oldalán érünk fel a Tündér-szikla tetejére.  vagy a hegy kopár déli részén öles léptekkel haladunk a meredek lépcsősoron. Akárhogy is döntünk, körülbelül 10 perc alatt érhetünk fel szikla csúcsához. Bár sokan megteszik mi azért ne álljunk fel a Tündér-szikla csúcsára, a dolomit fizikai nyomásra hasad, nem tesz jót a kőzetnek az évtizedek óta tartó tapodás. Az turisták és biciklisek által okozott erózió az elmúlt néhány évtized alatt mintegy fél méterrel csökkentette az út szintjét. 

A kopár dolomitszikla

A Tündér-szikla csúcsától már jól kiépített lépcsősoron haladhatunk felfelé. Rövidesen elérjük a Tündér-hegy csúcsát, néhány méter után pedig a Tündérhegyi útra érkezünk. Innen még mindig tudunk lépcsőzve haladni felfelé. A két évvel ezelőtt megépített, de csak most átadott káprázatos panorámájú piros háromszög jelzésen tempótól függően 15-30 perc alatt a Libegőnél lehetünk.

A Budai Zöld Ezer lépcsős túrájával ellentétben nem számoltam meg hogy összesen hány lépcsőfokból áll a túra. A lépcsők száma mellett a Tündér-hegy elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változása sokkal meglepőbb.

A második túra  szintén Lóvasút végállomástól indul és ezen a túrán szinte végig követjük a zöld háromszög jelzést. Az aszfaltúton felmegyünk az Erdei útig, vigyázva, hogy a járdán(!) ne gázoljon el bennünket egy mounten bike-os.  Dús erdei avaron taposva érünk a Tündér-szikla aljához, ahonnan az elmúlt évtizedben sokat szélesedett, a Tündér-hegy oldalában futó úton és néhány kopott lépcsőn haladva  megérkezünk a Tündér-szikla tetejéhez. Innen a Tündér-hegy csúcsán keresztül vezet az út. Majd a műútra, a Tündér-hegyi útra kiérve jobbra fordulunk,  a Szépjuhászné irányában haladunk to az erdőbe ismét. A lankás emelkedő a túra leghosszabb része, de mivel kellemes erdei talajon halad, nem igazából megerőltető. Az túra vége pontosan a Libegőnél van, ahol megpihenhetünk a padokon, illetve megnézhetjük a kilátást az Erzsébet-kilátóból az alatta lévő kilátó teraszból.

A piros háromszög jelzés kezdete

Az ajánlott két túra 3-5 kilométer hosszú, változatos terepen és csodás környezetben haladnak. Érdemes a János-hegy és s Tündér-hegy ezen oldalát is felfedezni és amennyire csak lehet óvni. A kedvelt kirándulóhelyek sokak számára útcélok, másoknak viszont a jellegzetes sziluett megpillantása egyet jelent az érzéssel, hazaérkeztem. Vigyázzunk az otthonunkra, legyen az bárhol is.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted!

Kapcsolódó bejegyzés
Lépcsős túra a János-hegyen

Járt utat járatlanért el ne hagyj – Gubóvirág tanösvény a Budaörsi-kopárokon

A Gubóvirág-tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legfiatalabb tanösvénye, az útvonalát 2020. júliusában jelölték ki és tették a nagyközönség számára látogathatóvá. A Budaörsi kopárok távolról egy olyan csupasz, sziklás területnek tűnik, ahol szabadon lehet barangolni kilátópontról, kilátópontra. Ez nem így van, ugyanis  a Budaörsi-kopárok fokozottan védett, Natura 2000-es terület*, ahol a túrázás, kirándulás, csak a kijelölt útvonalakon lehetséges. Tanösvényt bemutató bejegyzés térképpel, a cikk végén képgalériával.

A Budaörsi kopárok területe mindig is népszerű volt nem véletlenül. A síkságból kiemelkedő sziklákhoz számtalan monda és történet kapcsolódik, elég csak Törökugrató, a Szekrényes, Huszonnégyökrös, neveket felidézni. A fokozatosan terjeszkedő ember előbb kisebb területeket foglalt el, majd Budapest létrejötte után gyakorlatilag körbeépítette Farkas-hegy környékét, hasonlóan Hűvösvölgyhöz. A város szabad földjeinek felparcellázása idején természettudós szerencsére felfedezték, hogy milyen ökológialag értékes részeket szeretnének beépíteni és javaslatot tettek a védetté nyilvánításra. Így menekülhetett meg több, mint 60 éve a budai Sas-hegy és így lett védett a nyolcvanas években a Budaörsi-kopárok is. A védettség évei előtt azért forgattak itt ifjúsági sorozatot: a Mit csinál őfelsége délután 3-tól 5-ig boltíves betondíszlete mai is része a tájnak. Kicsivel korábban a hazai vitorlázórepülés is itt kezdte szárnyait bontogatni a múlt század húszas éveiben. A meredek – és nem látogatható! – Szekrényes-hegyen található rámpa ma is erről árulkodik. És persze a  vitorlázórepülő emlékmű a Farkas-hegy csúcsán. 

Vitorlázórepülő emlékmű Farkas-hegyen

A budaörsi-kopárokat alkotó kőzetről, a dolomitról a Tündér-szikla kapcsán már volt szó. A kalcium és magnézium karbonátos vegyülete meleg tengerek üledékes kőzete, évmilliók alatt keletkezett. Magyarországon több hegység ebből a kőzetből áll. Tulajdonságainak megértéshez egy másik kőzetről a mészkőről, más néven a kalcium-karbonátról. és a gyakoribb földfémekről a kalciumról és a magnéziumról is beszélnünk kell.

A mészkővel már mindenki találkozott, mivel többek csontjaink egyik alkotórésze. A kalcium-karbonát ezen kívül hegységalkotó közet, ezért a kalcium a földkéreg harmadik  leggyakoribb eleme. A mészkövet már a gyenge savak is oldják. Ha a kezünk ügyébe kerül valami kalcium-karbonát tartalmú anyag, egy darab kréta, egy tyúktojás, vagy vízköves lesz a vízforraló, akkor magunk is meggyőződhetünk arról, hogy mire tesz a 20 %-os ecetsav oldat ezzel az anyaggal. A savakkal való reakció miatt alakulhattak ki a mészkőhegységek gyomrában üregek, barlangok évmilliók alatt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számos ilyen mészkőbarlangot meg is nézhetünk Budapesten, erről többek között ITT is írtam. 

A magnézium szintén alkáliföldfém – földfémnek a kőzetalkotó elemeket nevezik – és a nyolcadik leggyakoribb elem a földkéregben. Ez a jó helyezés annak köszönhető, hogy a dolomit, más néven a kalcium-magnézium-karbonát szintén jelentős mennyiségben előforduló hegységalkotó, üledékes kőzet. A vegyület tulajdonságai a magnézium tartalom miatt – nem túl meglepő módon – megváltoznak, mintha a mészkő felvenne egy vékonyabb-vastagabb páncélmellényt. A dolomit enyhe savakkal nem reagál. Hideg sósavval kelletlenül reakcióba lép, a forróval pedig rendesen pezsegve.

Szeretnél még több hasonló bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A dolomit – attól függően, hogy még milyen más elemekkel, vegyületekkel társul –  keményebbé, ridegebbé válhat. Lehet, hogy jól aprózódó, murvásodó kőzetté vált, olyanná. amiből tisztító, pontosabban súrolószert készítenek. Kovasav beépülésével viszont egy olyan kemény kőzet alakult ki, ami újabb évmilliókig ellenállt az eróziónak és lassan a hegy síkjából kiemelkedő szikla vált belőle. Mint a Beethoven-szikla a már említett Sas-hegyen, vagy a Tündér-szikla, vagy a Budaörsi-medence tanúhegyei.

A dolomit alkotta hegységekben nincsenek barlangok. Ha vannak bennük üregek, azokat általában katonai céllal vájták a hegyek gyomrába, például az árulkodó nevű Örödögorom sziklába. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a kőzetek keménységét az úgynevezett Mohr skálán mérik és a kalcium bizony puhább, morzsalékosabb, mint a dolomit.

Budaörsi-kopárok panoráma, dolomittal

Nem érdekesség, hanem fontos és alapvető információ, hogy a dolomit nem mállik, hanem fizikai erőhatás következtében aprózódik, kisebb-nagyobb, éles szélű darabokra hasad. Éppen ezért nagyon fontos, hogy sziklás dolomitgyepen járva mindig maradjunk a kijelölt útvonalon. Arról letérve ugyanis ha bele, vagy mélyebbre taposunk egy dolomit darabkát a földbe, az biztosan elvágja az ott élő növény gyökerét, elpusztítva azt. Néhány meggondolatlan lépéssel visszavonhatatlan kárt tudunk okozni. Csak nézzünk át a szemközti hegyre és az azon található évtizedes terepmotorversenyek okozta tájsebre.

A Budaörsi kopárok területe fokozottan védett, Natura 2000-es terület. A dolomit sziklagyepek értékét már 40 évvel ezelőtt is felismerték. A Turista Magazin 1980-ban sorozatot indított, hogy az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke által kijelölt területeket bemutassa. Az újságban található térkép elég egyértelműen megmutatta azt, hogy Farkas-hegy mely része volt már akkor is fokozottan védett. Vagyis idő már lett volna arra, hogy bekerüljön a köztudatba: nem lehet keresztül kasul sétálgatni a ezen a dolomitgyepen.

A dolomit sziklákon a termőtalaj rendkívül vékony, az itt élő fajok extrém módon alkalmazkodtak ugyan a körülményekhez. Mégis szűktűrésűnek számítanak, vagyis csekély mértékű környezeti változás is veszélyeztetheti a létüket. A növényfajok nagy részük endemikus, bennszülött faj, a magyar méreggyilok, a budai imola, magyar gurgolya elnevezés talán sejteti, hogy máshol a világon ezek a növények nem fordulnak elő. A műanyagmentes július kapcsán íródó bejegyzésemből ki fog derülni, hogy az ember által okozott fajkihalásban már átléptünk egy vörös vonalat. Éppen ezért szükséges a még meglévő fajokra vigyázni. 

A Gubóvirág tanösvényen a káprázatos az ökoszisztéma, lépten nyomon újabb fajok mutatják meg magukat az év minden napján. A friss levegő, a nyugodt táj mellett még csodálatos panorámában is gyönyörködhet az, aki erre jár. Apropó panoráma. Habár csábító lehet az összes kilátó pontot végigjárni továbbra is szükséges a tanösvényen maradni. A stilizált gubóvirág virágot ábrázoló oszlopokat nem lehet eltéveszteni. Ha vannak vezetett túrák, érdemes azokhoz csatlakozni, a következő augusztus 28-án lesz.

A tanösvényt legutóbb szakvezetéses túrán jártam be. A túravezető Mocsári Vazul természetvédelmi őr volt, akit korábban a Sas-hegyen is vezetett túrát. Azon kívül, hogy rengeteg hasznos információt, érdekességet elárult a környékről, állatokról, a fekete fenyő örökségéről, növényekről, azt hiszem, nem volt olyan kérdés, amire ne tudott volna válaszolni.

A Gubóvirág tanösvény 1,1 kilométer hosszú és összesen hat állomásból áll.

Állomás neveLátnivaló
Izgő, mozgó színkavalkádmagasabb virágos növények, lepkefajok
Virágoskertek a dolomitonvédett növények
Titokzatos dolomitdolomit
A Budaörsi-medence panorámájamagával ragadó panoráma
Tájformáló embervitorlázó repülő emlékmű
A fekete-fenyő örökségefekete fenyő

A Gubóvirág tanösvény bejárása előtt érdemes letölteni a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán található tanösvény füzetet. A nemzeti parknak van még egy egy alkalmazása is, amit a Google Play-ről lehet letölteni, INNEN. Ebben az alkalmazásban a Duna-Ipoly Nemzeti Park több tanösvényét is megtalálhatjuk, térképpel, részletes és alapos leírésokkal. Amennyiben az egyes ösvényeken kísérő nélkül megyünk, úgy az applikáció elindításával, pont olyan, mintha vittünk volna magunkkal egy túravezetőt.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parktól megszokott magas minőségű szakmai anyag segítségével minden fontos információt megtudhatunk az egyes állomásokról. Sőt, ha nem szeretnénk olvasni a tudnivalókat, azokat meg is hallgathatjuk.

Amennyiben a túrát a KFKI-nál – 21-es busz végállomása – kezdjük meg, majd oda érkezünk, és szigorúan az úton maradva bejárjuk a tanösvényt, akkor a túra hossza nagyjából 5 és fél kilométer. Az időtartam pedig annyi amennyit valaki rászán.

A vezetett túra 3 órás hosszúságú volt, a teljes naplementét nem vártuk meg, így is sötét lett mire visszaértünk a KFKI-hoz.

A sötétedés beálltával célszerű felvenni egy fényvisszaverős mellényt, ugyanis az elvártnál – nulla – nagyobb az autó és motorkerékpár forgalom az úton. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted

Képgaléria

1. állomás
Kézben tartott telefonnal ennyit lehet megörökíteni egy pillangóból.
Közönséges orbáncfű
Macskafarkű veronika
Kilátás a 4. állomásról
A Budaörsi-medence középen a Törökugratóval
Kilátás a 4. állomásról
Szállás-hegy a 60 évvel ezelőtti motorversenyek nyomaival
Kilátás a 4. állomásról
A Szekrényes-hegy
5. állomás
A hazai vitorlázórepülés bölcsője. A Farkas-hegy csúcsa, szemben a Szekrényes-hegy és a egy díszletként épített boltív
6. állomás
A fekete fenyő öröksége. Kopár fásítás a dolomiton

Források:
– Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja, szakvezetése
– *275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről.
– A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve – http://dinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/Natura2000/Fenntartasi_terv_Budaorsi_koparok_egyeztetesre.pdf
– Tájvédelmi körzetek 1980 Turista Magazin, 1980
(26. évfolyam, 1-11. szám)
-Saját tudás, tapasztalat

Csodák mélyben és magasban a Budai Várban

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Budai Várnegyed különleges, épített és természetes örökségét bemutató programmal rukkolt elő 2020-ban. Jó hír, hogy a három helyszínt bemutató tematikus séta, Sziklába vájt történelem címmel 2021-ben is folytatódik. A túra Sziklakórházban, drámai történeteket bemutató tárlattal kezdődik, majd a Budai Vár-barlang természetes eredetű labirintusszerű pincéinek és természeti képződnényeinek bemutatásával folytatódik. A túra végén a 800 éves Mátyás-templom kilátó teraszán élvezhető a főváros kivételes panorámája. A Forest&Fruit Naptár 2021 témája a Budai Vár – Vár a Budai Vár. Ehhez a tematikához kiválóan kapcsolódik ez a kivételes, a budapesti történelem egy részét és a természet csodáit bemutató program. 

A Budai Várnegyed a főváros talán legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja megannyi lenyűgöző történelmi, építészeti, kulturális és gasztronómiai attrakcióval. A Vár felszíni látnivalói alatt azonban egy nem mindenki számára ismert, több kilométer kiterjedésű barlangrendszer húzódik, mely több évszázad titkait rejti.

A program első felében a résztvevők a Sziklakórház földalatti létesítményének egykor szükségkórházként funkcionáló termeit járhatják be. A múzeum termei és folyosói sötétbe borulnak, a látogatók zseblámpafényes történelmi időutazás során ismerkedhetnek meg a Várnegyed és Budapest történelmének legviharosabb időszakaival. A béke értéke és a hétköznapi hősök visszaemlékezései elevenednek meg a viaszfigurák és korhű berendezések között, szakképzett vezetők tolmácsolásában. A túra első felének végén a résztvevők egy üvegajtón át léphetnek majd a Budai Vár-barlangba.

A Budai Vár turistáktól nyüzsgő utcái alatt termek és folyosók sokaságából álló, szövevényes barlangrendszer húzódik.  Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett barlangrendszerben, a föld alatti termek és folyosók hosszú során keresztül fény derül rá, hogy az évszázadok során hogyan alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintusszerű járatokká, és hogyan hasznosították őket a legkülönfélébb módon a borospincétől a börtönön át az óvóhelyig. Az eredendően természetes üregekből, kisebb barlangokból számos emberi átalakítás során, fokozatosan létrejött labirintusrendszer hazánk egyik legsajátosabb barlangja.

Rövid pihenő után a tematikus séta harmadik állomása  800 éves Mátyás-templom. Cél a templom panorámaterasza lesz, ahonnan zavartalanul élvezhető Budapest elénk táruló lenyűgöző látványát. A kilátóterasz 360 fokban körbejárható, így lehetőségünk nyílik arra, hogy megcsodáljuk a város legszebb látnivalóit Budán és Pesten egyaránt. A templom tornyába 197 lépcsőfok visz fel: az utat kényelmes tempóban, rövid pihenő beiktatásával tesszük meg. Eközben a templom tornyaival, történetükkel és a hozzájuk kapcsolódó legendákkal ismerkedünk meg. Kiderül, hogy kik építették és kik lakják a Mátyás-templom harangtornyát.

Hasznos linkek, további információk:

IDŐPONT
2021. június 18, péntek A túrák 17:00-tól kezdve félóránként indulnak.
A túra időtartama 1,5 – 2 óra.
TALÁLKOZÁS
Sziklakórház Atombunker Múzeum (1012 Budapest Lovas út 4/c)
Részvételi díj
7 490 Ft/fő 
JEGYVÁSÁRLÁS (június 7-től)
A Sziklakórház Atombunker Múzeum SHOP felületén https://www.sziklakorhaz.eu/termekkategoria/sziklaba_vajt_tortenelem/

A barlangban egész évben 12°C fok a hőmérséklet, nyáron ezért érdemes kissé melegebben felöltözni. A kiépített útvonal utcai ruhában megtekinthető, kényelmes túracipő viselése ajánlott. Egy túrán maximum 15 fő vehet részt! Az egyes túrákon való részvétel a jelentkezés sorrendjében biztosított, melyről visszaigazoló e-mailt küldünk minden esetben.  A túrán 12 éves kor felett lehet részt venni!

Kapcsolódó cikk
Ivókúttól víztározóig

Körséta a Hárs-hegy lankáin az év színében

A Pantone évente kiválasztja az év színét, a 2021-es évre rendhagyó módon kettőt is. A vidám napsárgát ellenpontozza a méltóságteljes, kiegyensúlyozott szürke. A kaotikus 2020-as év után következzen valami más, valami jobb. Az év színéhez illően az idei egyik első túrám a sárga jelzésen halad, a Hárs-hegy Hűvösvölgy között vezető körtúrán. Könnyű terep, meglepő látnivalók – ez az idei első ajánlatom szabadtéri kikapcsolódásra.

A Hárs-hegy szelíd lankáit egyelőre megkímélte az egyre növekvő budai beépítési láz, csak remélni lehet hogy még sok éven keresztül gyönyörködhetünk az itt zöldellő lombos örökerdőkben. A hegy népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy számtalan turistaútvonal szeli keresztül kasul a Budai-hegység ezen részét, a gyalogos utakon kívül van itt sífutó út, tematikus és tanösvény. Nem, kerékpáros út nincs, még akkor sem ha sokan azt gondolják. Sőt akad néhány szakasz, ahol a hegy méretéhez képest jelentős a szintkülönbség. Sáros, havas, csúszós terepen azonban nyugodtan maradhatunk olyan túraútvonalon, ahol nincsenek nagy emelkedők, lejtők,  vagy ha igen, akkor azok könnyen teljesíthetők. 

Kilátás a Fazekas-hegy csúcsáról a Villám utca felé
Kilátás a Fazekas-hegy csúcsáról a Villám utca felé

A sárga kör jelzésre legcélszerűbb Hűvösvölgyben kapcsolódni, a Gyermekvasút alagútjánál. Ez az út az Országos Kéktúra része, egy kirándulást tavalyelőtt pont itt fejeztünk be. Annak ellenére, hogy a környék eléggé beépített és az erdő is ritkás, futott már át előttem ezen az úton egy csapat csíkos kismalac, nyomukban a kocával kora délután. A kék/sárga jelzés a Nagyrét felé vezet, de a sárga jelzés a kék háromszöggel együtt hamarabb leágazik. A jelzést követve jobbra fordultam és a hangulatos, napsütéses erdőben haladtam tovább. A szintemelkedésből és persze a térképből arra következtettem, hogy hamarosan elérem a Budai-hegység egyik csúcsát, már ha a 255 méteres magasságot csúcsnak lehet nevezni. Rövidesen valóban feltűnt egy katonai lőállás és egy kis sziklán lépegetés után megérkeztem a Fazekas-hegyre. Mint a Budai-hegység egyik kimagasló pontját annak idejét ezt a helyet is légvédelmi célokra használták, erről tanúskodik a hegycsúcson árválkodó építmény. A legközelebbi utca szinte karnyújtásnyi távolságra található innen, a sokatmondó villám nevet viseli. A hegy csúcsáról csaknem belátni a közeli házak kertjébe, távolban felsejlik a Pilis. A Fazekas-hegy egyik oldaláról a Hárs-hegyre látni, amit a naplemente miatt lehetetlenség volt nem ellenfényben fotózni. Jobbra szintén remek a panoráma, elénk tárul Máriaremete és a Hármashatár-hegy méltóságteljes vonulata.

A csodás panoráma fotózása után óvatosan leereszkedtem a hegyről és csakhamar aszfalton folytattam az utat: kiértem az erdőből és egy meredek úton lefelé elértem a Nagyrét utcáig. Innen már csak egy ugrás volt a Nagyrét. A hatalmas zöld mező az utóbbi években alaposan átalakult, kihasználatlanság és gazdátlanság miatt eltűnt a céllövölde bódéja és nincs már meg a kedves körhinta sem. Van viszont egy vadonatúj sportpálya, miközben az egykor hasonló funkciót betöltő terület leromlott állapotban leledzik. Ráférne egy kis frissítés a 2008-ban ide telepített akadálymentes tanösvényekre is.

A sárga jelzésen a Nagyrét szélén mentem tovább, majd keresztezve a Nagykovácsi utat, a Hárs-hegy lábánál folytattam a kissé emelkedő de még abban a sáros időben is, amikor én voltam, nagyon jól járható úton a kirándulást. Hamarosan ismét kereszteztem a Gyermekvasút vonalát és innen már az öles bükkös őserdőn keresztül haladtam. Mivel itt viszonylag közel volt a közút és a lombok sem tompították a járművek zaját, ez nem az a madárcsicsergős kirándulás volt. Az erdő a maga apró szépségeivel kárpótolt, nagyon érdekes volt felfigyelni a fakó barna téli erdőben szépen zöldellő és spóratartóikkal az ég felé nyújtózó mohákat.  

Rövid gyaloglás után elértem a Hárs-hegyről lefelé vezető sárga jelzéshez, itt nem mentem tovább a Tótasszony sétányon, hanem jobbra fordultam és ismét átmentem a Nagykovácsi úton. A meredek lejtő után már a villamospálya közelében  haladtam. Ezen az eltávolított aljnövényzet miatt szép kilátással bíró úton már csak néhány száz méter a hűvösvölgyi végállomás.

A túra hossza összesen három és fél kilométer,  nagyon kezdő túrázóknak ideális választás lehet. A rövid táv alatt ki lehet próbálni emelkedőt, lejtőt van sziklamászás, a hosszabb egyenes szakaszokon pedig az erdő szépségeiben lehet zavartalanul  gyönyörködni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon!

A kirándulás képeit az Instagramon találod!

Kapcsolódó cikk:
Kéktúrázz Budapesten

Páratlan panoráma és biológiai sokféleség – a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület közelről és távolról

Leánykökörcsin

Menedék a betontengerben címmel került sor egy több, mint fél napos, remek sajtóbejárásra a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban augusztus végén. Két felszíni és két földalatti állomásból összeállított program minden helyszíne különleges látnivalókat és programokat kínált. A program része volt a Sas-hegy természetvédelmi Terület bemutatása, nem véletlenül. Ez a terület a világon a maga nemében egyedülállónak számít, geológiája, védettsége és nem utolsó sorban fajgazdagsága révén. A Duna-Ipoly nemzeti Park bemutatóhelyeit és ökoturisztikai fejlesztéseit bemutató sorozat első része így erről a területről szól.

A budai Sas-heggyel a kapcsolatom elég messzire nyúlik vissza, néhány évnyi távolról nézegetés után egy 2012 tavaszán, egy Kökörcsin túrán jártam először itt, majd azóta számos alkalommal. Viszont még soha nem láttam ilyen zöldnek és virágzónak, mint ebben az évben. A nyár végi esőnek, majd az ezt követő napfényes, szép időnek köszönhetően a Sas-hegyen nem csak a panoráma volt magával ragadó, hanem a szirmukat bontó és termést hozó növények, a napfényben fürdőző vagy repdeső állatok sokasága. 

A Sas-hegy egy főleg dolomitból álló hegység, 266 méteres magassága miatt inkább domb, aminek két magaslatát képzeletben összekötve kiderül, hogy a csúcsok észak-déli irányban helyezkednek el egymás mellett. A dolomit, a mészkőhöz hasonló karbonátos hegységalkotó kőzet, azonban a két agyag kémiai tulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól. A mészkő savakkal – akár a benne oldódó szén-dioxid miatt gyengén savas talajvízben – reakcióba lép, magnéziumtartalmú dolomitra ez nem jellemző. Ennek köszönhetően a dolomihegységekben, a mészkőhegységektől eltérően nincsenek barlangok. Vannak viszont különleges sziklaformák, amik az évmilliókkal ezelőtt jellemző vulkáni tevékenységek és melegvizes hőforrások működése miatt jöttek létre. A melegvizes hőforrások kovasavval itatták át a dolomitot, aminek következtében ezek a kőzetdarabok jobban ellenálltak az eróziós erőknek. Így alakulhatott ki a Medve- és Beethoven-szikla.

A képre kattintva galéria nyílik meg.

Fekete fenyő a Sas-hegyen 2012-ben
Kivágott fekete fenyők a Beethoven-szikla felett a Sas-hegyen 2012. tavaszán.

A dolomit kedvezőtlen tulajdonsága, hogy könnyen mállik, darabolódik. A Sas-hegyen számos növényfaj honos, ezek már vékony termőrétegen is képesek megélni. Viszont az apró éles darabokra törő, lassan porló kőzet éles részei a vékony növénytakaróba taposva képesek elvágni a növények gyökerét. Ezért kell mindig az ösvényen maradni.

A terület fajgazdagságára jellemző, hogy a hazánkban megtalálható növényfajok tekintélyes része ezen a területen is jelen van. A már említett észak-déli irányú fekvésének köszönhetően a mikroklíma pedig nagyon sajátos, vagy inkább különleges. Míg a déli oldalán a jégkorszak előtti és közötti mediterrán, addig az északin az alpesi éghajlat alatt honos növényeket fedezhetjünk fel. Köztük számos, más földtörténeti korból itt maradt reliktum jellegű, világviszonylatban ritka, védett fajt.

A Sas-hegyen élő összes növényfajt lehetetlenség felsorolni, de megismerni, megörökíteni érdemes a lehető legtöbbet. A szakvezetés a déli oldalon kezdődik, ahol a nyári nagy melegben bizony 50 fok körül is lehet a hőmérséklet. Itt megtalálható (virágzási sorrendben) többek között a leánykökörcsin, az István király szegfűje, a sadler imola, a   közönséges csikófark. A Gellért-hegyre panorámás bemutatópont után enyhül a hőmérséklet és változik a flóra, így itt látható  többek között a budai nyúlfarkfű és az ágas homokliliom is.

A képre kattintva galéria nyílik meg.

Leánykökörcsin virágzik a Sas-hegyen 2019. tavaszán
Leánykökörcsin virágzik a Sas-hegyen 2019. tavaszán

A Sas-hegy természetvédelmi terület 1958 óta védett, harminc hektáros területén komoly szakmai munka folyik. A remek panoráma miatt még a múlt század közepén is úgy gondolták, hogy parknak, vagy lakóparknak is kitűnő lehet ez a helyszín és a hazánkban nem őshonos fekete fenyőt és egy gyorsan terjedő, alig kiirtható növényfajt, orgonát telepítettek ide. A terület fejlesztése évek óta folyamatos, ezt talán a fotókból is kiderül, a fekete fenyőnek mára már alig van nyoma és talán a lassan, de biztosan eltűnő orgona helyét is visszaveheti az őshonos flóra. 

A panoráma a hegy minden pontjáról páratlanul szép és a Budapesten egyedülállóan változatos: éppúgy része a Gazdagréti lakótelep, a Kelenföldi buszgarázs és a Lakihegyi adótorony, mint a jó időben éppen látható Mátra, a hozzá képest közeli Hármashatár-hegy, vagy a Diana utcai templom tornya és persze főváros számtalan épített emléke a mindig csillogó Dunával együtt. 

Látható, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület önmagában is érdekes, a nemzeti parknak viszont hozzáadott értéke az itt dolgozók magabiztos tudása és tájékozottsága. Sőt, a hétvégi és hét közbeni csoportos túrák megtartása mellett hét közben is komoly szakmai munka folyik. Többek között a már említett élőhely-helyreállítás vagy egy itt megtalálható szöcskefaj egyedszámának meghatározása egyetemi hallgatók közreműködésével.

A Látogatóközpont barátságos, – és nem mellesleg remek panorámával rendelkező kétszintes épületének földszintjén Menedék a betonrengetegben címmel játékos természetismereti kiállítás várja a vendégeket, az emeleten pedig a teraszról lehet a látnivalókban gyönyörködni. A hétközben idelátogató gyerekcsoportokat – óvodásoktól egészen a középiskolás korosztályig –  tematikus csoportos foglalkozásokkal, vetélkedővel és számos érdekes játékkal fogadják. A legkisebbek babakocsival is járható ösvény várja, sőt szabadtéri terrámiumban a zöld gyík alaposan megfigyelhető. Hétvégén változatos tematikájú túrán, évszaknak és alkalomnak megfelelően gyarapíthatók az ismeretek a gyógynövényismerettől a csillagászatig. A konferenciaterem rendezvényhelyszínként, a panorámaterasz és a kilátópont fotózás céljára bérbe vehető. 

Naplemente túra a Sas-hegyen

Sas-hegy naplemente a hegycsúcson

A Sas-hegy egy a Budai-hegység remek panorámát adó magaslatai közül, ami különleges figyelmet érdemel geológiája, növény és állatvilága miatt . Visszatérő látogatóként a délelőtti és a délutáni szakvezetéses túrák után most megnéztem, milyen itt a naplemente.

A Budai-hegység különlegessége a látszólag kopár szikláival már messziről észrevehető Sas-hegy. Nem csupán azért mert a mindössze 259 méter magas hegy területén számtalan élőlénynek él. Hanem azért is, mert évmilliók alatt kialakult területén élő növény-és állatfajok megtelepedése és megmaradása egy egyedülálló élőhelyet hozott létre.

A Sas-hegy története a földtörténeti középkorban kezdődött a triászban itt hullámzó tengerrel, majd az ebben található mészvázú állatok maradványainak lerakódásával folytatódott.  Az évmilliók alatt vastag réteg keletkezett, ami az eocén és oligocén földtörténeti korban törésvonalak mentén feldarabolódott, a törésvonalak mentén pedig kialakult egy sokcsúcsú röghegység.  A kalcium-magnézium-karbonátból álló dolomit egy könnyen morzsolódó, a mészkőnél puhább kőzetet. Egyes helyeken viszont a vulkáni tevékenység részeként kovával gazdagodott és az eróziós folyamatoknak jobban ellenálló közet alakult ki. Ennek a folyamatnak köszönhetően létezik többbek között a Beethoven-, és Medve-szikla is.

A sajátos morfológiájú hegység tömege a déli oldal felé húz, ez az oldal meredekebb és napsütötte míg az északi oldal lankásabb, de hűvösebb. Az éghajlat a Föld története során folyamatosan változik, jégkorszakok jöttek és mentek, a változó körülményekhez az élőlények pedig igyekeztek alkalmazkodni. Nem történt ez másként a Sas-hegy lakóival sem. Ennek köszönhető, hogy a mérsékelt égövi és száraz kontinentális éghajlatú Magyarország közepén megmaradtak a szubtrópusi éghajlatot kedvelő növények.

Ezek közül az egyik legkülönlegesebb a közönséges csikófark, ami tényleg csak a nevében közönséges, ugyanis több szempontból is különleges. Korábban úgy jellemeztem, hogy “inkább tűnik valami száraz kórónak, mintsem a nyitvatermő ősfák egy kései leszármazottjának”, de a Naplemente túrán látott példányok rácáfoltak, a virágzó példányok ettől sokkal szebben néznek ki. A növény kétlaki, a hímivarú példányok a Sas-hegyen vannak, a porzósok pedig a Gellért-hegyen, a beporzás a szél segítségével történik.

Korábban még nem láttam a most virágzó magyar gurgolyát, aminek egy másik faja a közönséges gurgolya is van a hegyen. A magyar gurgolya magasra megnövő, a tőleveleinél kissé kaporszerű növény és védett. Itt él még a nyár illatos hírnöke a Szent István szegfű, ami az Apáthy-szikláról már ismerős lehet. Erről is írtam korábban ebben a bejegyzésben.

Az északi oldalon nem meglepő a hidegtűrő alpes éghajlathoz hozzászokó, azt kedvelő növények maradtak meg a jégkorszak után. Ilyen például a nyár közepén hosszúra nőtt pázsitra hasonlító, tavasszal azonban szép kékes színű bugavirágzatot bontó budai nyúlfarkfűv is. A reliktum jellegű növényről egyik év húsvétján már volt szó ebben a bejegyzésben. A Sas-hegyen található populáció jelentőségét többe között az adja, hogy a növényfaj világon található egyedeinek mintegy kilencven százaléka itt él.

A Naplemente túrának a páratlan adottságok, a különleges növény és állatvilág szakértő ismertetése mellett a fokozatosan sötétségbe boruló és mesterséges fénnyel megvilágított Budapest bemutatása is célja volt.

Ebben a galériában a páratlan panoráma és a rózsaszínes égbolt alatt elterülő város és környéke látható.

Kapcsolódó bejegyzés
Tavaszi virágözön

Lépcsős túra a János-hegyen

A Budai Zöld túra egyik, a Városmajorból induló szakaszán nyolc kilométeren és ezer lépcsőn keresztül vezetett az út felfelé. Aki szeret lépcsőzni, annak ez a Normafánál végződő út jó bemelegítés lehet egy Zugliget, Erzsébet-kilátó távhoz. Idei egyik első nyári túrám képgalériás beszámolója következik.

A Libegő és Zugliget közötti távot az elmúlt években többször is megtettem, a János-és Tündér-hegyet sűrűn behálózó utaknak köszönhetően változatos módon. Volt, hogy a kanyargós ösvényeken a lehető leghosszabb úton ereszkedtem le a hegyről, de az is megtörtént, hogy szinte végig lépcsőn haladtam lefelé. A legutóbbi alkalommal viszont úgy gondoltam, hogy Zugligetből indulok el a János-hegyen felfelé, végig a zöld háromszögön. A kiindulási pont az egykori Zugligeti lóvasút végállomás volt, erről a szépen felújított és azóta újabb funkcióval bővülő épületről már írtam korábban. A tábla szerint az útvonal mindössze 3,7 km hosszú és 45 perc alatt leküzdhető, a szintemelkedés pedig mindössze 270 méter.

09_kilatas_tunder-szikla_1.jpg

A több hetes home office és a 30 fok felletti hőmérséklet miatt úgy gondoltam, nem feszegetem a határaim, ahol lehet, a lankásabb emelkedőket választom. A túrát így a zöld háromszög vonalán kezdtem el egy kilométert megtéve a Zugligeti úton, majd egy lépcsősor után már az erdei talajt taposta a lábam. Lassan de biztosan nyílt kilátás a városra és a szemben lévő szinte bevehetetlen meredekségű Hunyadoromra. A zöld sáv és a zöld háromszög találkozásánál ráfordultam a Tündér-sziklához vezető lépcsősorhoz, ami első ránézésre úgy néz ki, mintha óriásoknak tervezték volna. A talaj és terepviszonyok miatt 50-60 cm magas lépcsőkön ettől függetlenül jól lehet haladni, a bal oldalon lassan előbukkanó Normafa és a zöld számtalan változatát megmutató panoráma miatt azért meg is lehet állni. Mondjuk volt annyi szúnyog, hogy nem akartam gyakran megállni, keveset is fotóztam. A pulzusemelő lépcsősor után a meredek sziklafalként elém tornyosuló Tündér-szikla lábánál szusszantam egy kicsit. Innen azért hiányzik egy-két pad és jó lenne a spontán tűzrakóhelyet is karban tartani. Innen a zöld háromszög egy rövidebb sík szakasz után kis falépcsőkön, a hegy bal oldalán vezet fel a Tündér-szikla csúcsához. A túrámat én viszont nem ezen az úton, hanem a hegy jobb oldalán kialakított lépcsősoron folytattam, így kevesebbet gyalogoltam, cserébe rövidebb távon nagyobb volt az emelkedő és gyérebb a szúnyogpopuláció. A szorgalmas hegymenet mellett nem felejtettem el a lombok közül is nagyszerűen látható budapesti panorámát megörökíteni, iránytól függetlenül lefelé és felfelé is magával ragadó. Nem túl gyors tempóban értem el a Tündér-szikla csúcsához, ami a túrának a mindössze a második kilométere volt, hát egy kicsit többnek érzetem.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Normafa és János-hegy területei rehabilitációjának köszönhetően a Tündér-szikla és a Tündér-hegy csúcsa közötti talán száznéhány méter hosszú úton most már egy kapaszkodós, murvás lépcső van. Ami egyrészt megnyugtató, mert talán kevesebb az esély, hogy egy hegyikerékpáros szembe jön, másrészt, habár az eddigi útvonalakhoz képest sokkal könnyebb volt ezen haladni, nekem azért hiányzott a rönkökből épített régi lépcső.

A Tündér-hegy csúcsára érve konstatáltam, hogy a vizem felfelé elfogyott, így végül a Tündér-hegyi kőfejtőnél üldögélve úgy döntöttem, hogy sem a most már piros háromszöggel jelölt a kőfejtő felett is elhaladó úton, sem pedig a hosszabb, de kellemes emelkedésű zöld háromszög útvonalon nem fogok továbbmenni. Helyettük a végig aszfaltos Tündér-hegyi utat választottam és kényelmes tempóban lesétáltam a Szépjuhásznéhoz. A túra így mindösszesen 4 kilométer hosszú lett, 190 méter szintemelkedéssel. Azt végül nem tudtam meg, hogy a János-hegy hány emelet magas, azt viszont igen, hogy a Tündér-hegy 26.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A túra és a Zugliget-Libegő közötti táv fotói ebben a képgalériában tekinthetők meg.

 

 

 

 

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

A Budai Zöld túra kirándulók által gyakrabban látogatott utolsó szakasza a Hűvösvölgyi úttól a Szépvölgyi útig tart. Lassú de biztos emelkedőjén szinte észrevétlenül lehet felérni a főváros egyik legszebb panorámájú, csaknem 100 éves kilátójához. Aki szeretné Budapest több arcát megismerni, annak ideális választás ez a közepesen könnyű, nem túl hosszú túra Hűvösvölgytől Szépvölgyig.

Az előző túra, ahol Mátyás király palotájának romjainál is voltunk, a hűvösvölgyi villamos Nagyhíd megállójánál ért véget. A Hűvösvölgyi út aszfaltcsíkja és az Apáthy-szikla orma között körülbelül félúton lévő villamosmegálló, az egyik legszebb Budapesten mióta néhány évvel ezelőtt felújították. A Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közötti,  rendkívül elhasználódott csaknem 7 kilométeres pálya töredékét tették csak rendbe, de ebbe a felújításba a Nagyhíd pont belefért.

A 170 méteres tengerszint feletti magasságról az Ördög-árok felett átkelve a Battai út és a Csalán és Nagybányai utakat összekötő rengeteg lépcső leküzdése után már ott is vagyok a természetvédelmi terület határán egy remek, de kissé szemetes kilátópontnál. Szemben a Tündér-szikla és a János-hegy, de jó időben jól látható balra a Duna a Gellért-heggyel, ahonnan a Budai Zöld indul. Az utóbbi időben ez a kilátópont volt a kedvenc pihenőhelyem, de másnak is, szóval nem egy csendes hely.

Nem csak jobbra, hanem szemben is vannak érdekes látnivalók: az egykori OPNI hatalmas épülete még romos, egyre pusztuló állapotában kitűnik a házak közül. A budai molnárról Göbl Lipótról elnevezetett terület még bőven a városhatáron kívül esett, amikor 152 évvel 1868 december 6-án megnyílt a Magyar Királyi Országos tébolyda. A kor igényeit kiszolgáló és csaknem folyamatosan fejlődő intézmény 137 évének története minden részletében izgalmas, de terület ma már nem látogatható, az emlékek pedig lassan kopnak. Bármilyen hihetetlen több, mint 10 évvel ezelőtt 2007-ben egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy az intézményt be kell zárni. Megalapításának 100 éves évfordulóját méltó módon ünnepelték 1968-ban, 50 évvel később már nem sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig00100.jpg

 

 

huvosvolgytol_szepvolgyig_001.jpg

A pihenőpont után az Apáthy-szikla hegyoldalból kiemelkedő dolomittömbje a cél, ahonnan a panoráma még szebb és szélesebb. A turistautak mentén méretes fehér korlát védené a természetet, mégis sokan szeretnek felmenni egy-egy jó fotóért, szelfiért a dolomitgyepre. Elmondom, ez miért nem jó ötlet. A szabadon látogatható 14 hektáros természetvédelmi területen sokféle természeti érték van, a sérülékeny dolomitgyep vékony termőtalaján 26 féle védett növényfaj él. Minden egyes növényre szükség van, hogy az időjárási viszonyok miatt ne csupaszodjon le a táj szikláig.

huvosvolgytol_szepvolgyig_0010.jpgEgy-egy ballépéssel növényeket a földbe taposva hatásosan rombolható a sziklagyep. Van még itt cserszömörce, karsztbokorerdő és tölgyes is, ezeket mind meg lehet csodálni a turistaútról a korláton belül maradva. Különböző maradványok miatt is értékes geológiailag ez Natura 2000-es terület. Az párszáz méteres tanösvény mellett a tájékoztató táblán már az erdőbe érve azt is megtudhatjuk, hogy a mára már zárványjellegű zöldterület madárvilága is kiemelkedően gazdag, hát ezért is érdemes ide eljönni.

Az erdőből némi lépcsőzés után a Görgényi útra értem ki a 11-es busz végállomásának közelébe. Balra a nem olyan régen szintén felújított Macis játszótérre lehetne menni, de zöld jelzés egyenesen folytatódik, kicsit kaptatósan. Ez az túra, ahol az út a kilátóig tényleg csak felfelé visz és egy idő után a meredek emelkedő is megszelídül.

huvosvolgytol_szepvolgyig_002.jpg

Az Árpád kilátóig tartó néhány száz méteren a fák ágai között szemügyre lehet venni a János-hegyet, majd ahogy elkanyarodik az út a lassan kibontakozó panorámát is. A hegy viszonylag lankás voltát az idei építkezők is maximálisan kihasználták. Néhol a belátni a lakások ablakán, annyira felkúsztak ide a házak.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Látó-hegyen csaknem 100 évvel ezelőtt megépített Árpád kilátó 376 méteres magasságából minden évszakban pazar a kilátás, a nincs nagy köd, akkor még a téli szürke napokon is. A túrázás és friss levegő miatt ide bármikor érdemes jönni, évszakváltáskor egyenesen ajánlott. Az őszi, gyakori látogatásaim alkalmával, jó volt gyönyörködni a hétről hétre változó tájban. Itt találkozik és kicsit összefonódik az Országos Kéktúra kékje és a Budai Zöld zöldje, ügyelni kell arra, hogy a nézelődés után merre indul az ember. A kilátótól balra vezet tovább a zöld út, kicsit kanyargós, majd egyszerre lejtős lesz. Itt is vannak fenyvesek, pihenőhelyek (focipálya). A táj arculata észrevehetően megváltozik, a talajt tűlevelek borítják. Ha csendesen megyünk, akár az erdőben élő félénk nagyvadakkal is találkozhatunk, nekem néhányszor már sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig003.jpg

Egy hosszabb lejtő végén egy, járművek által is használt erdei útra értem, ahol balra fordulva mentem tovább. A túra vége a Szépvölgyi útnál, a Szépvölgyi köznél ér véget, Ez egy megállóra jánál van a Fenyőgyöngyétől. Ide a 65-ös busz már csak hívásra, vagy óránként jár. Összességében kicsit több, mint 4 kilométer a túra, emelkedőkkel, lejtőkkel és remek panorámával tarkítva. Érdemes télen is kipróbálni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld eddig megtett szakaszai:

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában

Elfeledett budai palota

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

 

Elfeledett budai palota – ez maradt Mátyás király vadászkastélyából

A Budai Zöld túra a Normafától lefelé is tartogat meglepetéseket, nem is akármilyeneket. A János-hegyről lefelé vezető út továbbra is lejtős és keskeny, kissé elhanyagolt ösvényeken keresztül lehet haladni. A dimbes-dombos terepen persze a kaptató sem maradhat el; a túra utolsó szakaszán pedig egy európai szinten is jelentős történelmi épületegyüttes romjai várnak.

A túra előző szakasza a Budakeszi út Irén utca kereszteződésében ért véget, most pedig ennek a keskeny bekötő útnak az elejéről indultam. Megjegyzés: a Humap térképe és a felfestett túrajelek nincsenek szinkronban, a térkép szerint néhány száz méterrel korábban a Dénes utca magasságában kellett volna a forgalmas Budakeszi úton átkelve elérni a Hárs-hegyet. A terep ismeretében úgy ítéltem meg, hogy érdemes követni a fákra felrajzolt jelet és nem kockáztatni a nehezen belátható kanyarban az átkelést. 

matyaskiraly00.jpg

Az túra egy erősen lejtős aszfaltúton kezdődik, amit magas kerítés szegélyez mindkét oldalról. A János-hegy alatt húzódó táj egy kissé rendezetlennek, néhol elhanyagoltnak tűnik, teljesen váratlanul bukkanak fel házak itt-ott. Szemmel láthatóan koncepció nélkül, telkenként építették be a természetvédelmi terület egyes részeit. Pedig a hely hangulata varázslatos. A Budai Zöldnek ezen a belső szakaszán, úgy feltekintve a János-hegyre, hogy mögöttem a Hárs-hegy lankája terül el, egy kicsi felsejlik abból, milyen lenne a táj ember nélkül.

matyaskiraly02.jpg
A Budakeszi út idáig hallatszó zaja és a közelben található lakópark visszaránt a valóságba. Itt a hatvanas években itt még kemping volt. A túra a lakópark háta mögött, egy kiépített jól járható aszfaltúton folytatódik, keskeny kanyargós ösvénynek, a lejtős partfalon bicikligumi nyomok. Ezen az erdőn már nyomot hagyott az ember és nem a jó értelemben. Van, aki úgy gondolja a természetvédelmi területen speciális gumibontó baktériumok laknak és autógumi formájában hoz nekik ennivalót. Pedig ilyen élőlények nincsenek és ezek a gumiabroncsok – hacsak valaki el nem szállítja – sok-sok évig fognak majd heverni majd az erdő mélyén.

matyaskiraly01.jpg

Keskeny ösvény vezet át a 291 méter magas dolomitból álló Ferenc-halomhoz, ami a Kis-Hárs-hegytől délre van. Az itt maradt kőkapu talán az egykori cserkészpark kapuja lehet. A szemmel láthatóan rendezetlen, feldúlt terep után egy rövidke szakasz következik, ahol széles út, hatalmas fák jelzik, ez az erdő ilyen is lehetne.

matyaskiraly10.jpg

Hamar a Kuruclesi út felső végéhez érek, ami a túra erdei szakaszának végét is jelenti. Innen aszfalton megyek tovább, a Széher út magasságáig a Gyémántos lépcsőn keresztül felfelé, majd a Bölöni György úton már lefelé vezet az út. A cél Budapest egyik legszebb villamosmegállója a Nagyhíd, ahonnan az év minden napján pazar a panoráma az Apáthy-sziklára és a Hármashatár-hegy közeli vonulataira.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten. 

De túrának még nincs vége, mert a Nagyhíd előtt egy kis kitérővel meglátogatom Buda egyik méltatlanul elfeledett romját, Mátyás király évszázadokig föld alatt rejtőző vadászkastélyának maradványait. Nincs túl nehéz dolgom, a lámpaoszlopon található L alakú jelzés egyenesen egy kopott kerítéshez vezet, mögötte pedig ott vannak az épületek, vagyis ami maradt belőlük.

matyaskiraly051.jpg

A Hűvösvölgyi út közepe felé található kastélynak nem csak a középkori Magyarországban betöltött szerepe jelentős, ugyanolyan jelentős újkori feltárásának módja. Buda területén több falu is volt, melyek ma már csak utcanevekben léteznek. Logod falu nevét és templomának maradványait a Logodi utca, vagy Nyék nevét a róla elvezet kerületrész őrzi. A török uralom másfél évszázada alatt számtalan település elnéptelenedett, jelentős épületek pedig eltűntek. Az Ördög-árok vagyis a mai Hűvösvölgyi út mentén a kiegyezés után kezdtek el ismét házak sorjázni egyre gyorsuló ütemben, a terjeszkedő Budapest fő útvonalának mindkét oldalát felparcellázták.

Antonio Bonfini a XV. században élt tanár, történetíró a felülmúlhatatlan jelentőségű Rerum Ungaricarum Decades szerzőjének leírásait alapul véve, egy autodidakta régész Garády Sándor lelte meg a romokat. Kimérte a leírásokban megadott 3 mérföld távolságot a Budavári palotától és további információkat gyűjtve végül megtalálta a Mátyás-korabeli vadászlakot, vadászkastélyt, Árpád korabeli templomromot és sírokat a mai Hűvösvölgyi út 78-as szám (akkor még Hidegkúti út 48.) alatt 1932-ben.

matyaskiraly11.jpg

A páratlan épületegyüttes éppen hogy megmenekült a teljes eltűnéstől, a körülötte már felparcellázták a területet. A szerencsés megmeneküléshez az is hozzájárult, hogy a Mátyás királyról szóló mondák miatt az akkori tulajdonos nem épített a telek dombos részére, sőt a terület a török dúlás utáni évszázadokban is beépítetlen maradt. A szájhagyomány útján terjedő történet Mátyás csodálatos lakjáról, ahonnan egykor vadászni és talán a szép Juhásznéhoz indult, igaznak bizonyult.

matyaskiraly09.jpg

A vadászkastély, illetve ami megmaradt belőle, jelenleg nem látogatható. A Kulturális örökség Napokon 2018. szeptemberében megnyitották egy rövidke délelőttre és egy remek zenés reneszánsz mulatság és idejére. Az eseményen megtekinthetők voltak a Budapesti Történeti Múzeumnak nagyszerű anyagai is. Addig is és azóta is csak kerítésen kívülről lehet szemlélni a romokat és különböző portálokról, múzeumokból összeszemezgetni ennek a páratlan történelmi emléknek a múltját. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A fotók a nyílt napon, idén tavasszal és a közelmúltban készültek.

matyaskiraly14.jpg

A túra a Hűvösvölgyi út túloldalán a Zsemlye úton folytatódik, a lejtős utcácskából rálátni a Vaskapu hegyre, majd előtűnik az Apáthy-szikla. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

Hegyek árnyékában

Budapest egyik legismertebb védett zöld területére, a Normafára 1000 lépcsőn át vezet az épített emlékekben gazdag Budai Zöld túra. Több részletben jártuk be a Városmajortól Normafáig tartó, ide vezető 9 kilométeres szakaszt, azért, hogy a lehető legtöbb értékes nevezetességet csodálhassuk meg, megismerhessük múltjukat, jelenüket és gondolkodhassunk jövőjükön. A gyakran aszfalton haladó zöld jelzésen kanyarogva egy kis ízelítőt kaptunk Budapest pompás panorámájából. A Normafától induló és a Budakeszi útig tartó hatodik szakaszon a kilátás, a növény-és állatvilág ha lehet még szebb, tartalmasabb és izgalmasabb az eddigieknél, tartsatok velünk.

A Budai Zöld ötödik szakasza a Normafánál ért véget, a túrának ez az egyik legmagasabb pontja, innen egy darabig lefelé vezet az út. A Budai-hegység város fölé emelkedő magaslata a főváros legnépszerűbb kirándulóterülete, aminek látogatottsága évtizedek óta töretlen mértékben emelkedik. A XIX. században még a pesti polgárok kirándultak errefelé, a keskeny ösvényekről letekintve vagy a János-hegy csúcsán fából ácsolt vadászlesből áradoztak a kies tájról és a gazdag élővilágról. Ahogy a kő felváltotta a fát és gyarapodtak, szélesedtek az ösvények, úgy szorultak ki a növények és állatok innen és úgy csökkent a biodiverzitás.

hegyekarnyekaban07.jpg

A jó levegő miatt ma is sokan látogatnak el jó időben és hétvégén a Normafára és a játékokkal az utóbbi években telezsúfolt Anna rétre. Az épített nevezetességek közül pedig töretlen népszerűségnek örvend a Libegő és az Erzsébet-kilátó. A fotósok is imádják ezt a helyet, hiszen innen Budapest bármelyik nevezetessége nagyszerű fotókon örökíthető meg.  

hegyekarnyekaban00.jpg

A régi viharbükknek és a Norma áriáját eléneklő Schodelné Klein Rozáliának állít emléket egy tábla a hegygerinc alatt, itt haladtunk tovább. Ezt az útvonalat már bemutattuk korábban ITT. Érdemes újra és újra megcsodálni a János-hegynek ezt a történelmi nevezetességekben, növény és állatvilágban gazdag területét. Ahol a vaddisznó sem ritka, de a vaddisznó-csapda még üres volt.

hegyekarnyekaban06.jpg

A Tücsök-réten nem az iskolaként működő,a dűlőkeresztelőnek helyt adó régi présház épülete felé vettük az irányt, hanem  balra kanyarodtunk és rátérünk a Tündér-hegy oldalán vezető útra. Habár ez a rész is ismert és kedvelt a turisták és kutyatulajdonosok között, itt már sokkal kevesebben voltak. A murvás út helyett jó volt ismét a puha erdei talajt érezni a lábunk alatt. A zöld jelzésről balra felfelé vezet a zöld kör jelzés, amin a Tündér-szikla csúcsához lehet feljutni, de ezt kihagytuk. A lombok között itt-ott ki lehetett kukkantani a városra, a távoli panoráma helyett érdemes volt a közelben zöldellő Hunyad-oromra figyelni.

hegyekarnyekaban08.jpg

A Budai-hegységnek ez egy olyan területe, ahol előfordulnak még a vaddisznón kívül más nagyvadak is. A Hunyad-orom csúcsa egyik oldaláról a teljes beépítettség miatt megközelíthetetlen, a másik oldalon meg elég meredek, ahhoz, hogy a kíváncsi túrázó más útvonal után nézzen. A következő pihenőhely a Tündér-szikla lábánál van, itt már többször készült fotó a szikláról és a virágzó, vagy éppen lombjukat vesztett fákról, télen pedig a városról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az út, nem meglepő módon továbbra is lefelé haladt és a lépcsők olyanok voltak, mintha óriásoknak szabták volna. Ha felfelé mentünk volna, akkor a Tündér-szikla csúcsához, majd onnan a Tündérhegyi úthoz értünk volna. A zöld háromszög jelzésű útvonalat nemrég felújították, a lépcső korlátot kapott, az utat durva murvával szórták tele. Most viszont lefelé mentünk és öles, de óvatos léptekkel haladtunk. A málló dolomitból nem csak az időjárás viszontagságai miatt sok, közreműködnek az aprózódban az itt lekerekező biciklisek is.

hegyekarnyekaban09.jpg

A lépcső alján már el is értük a lakott terület határát és a Tündér-hegy alsó részén ismét balra kanyarodtunk. A városra nyíló panorámát itt sajnos korlátozta a természetvédelmi terület határára felhúzott házikó kerítése, a Libegő ülései a házak udvarai felett libegnek.

hegyekarnyekaban03.jpg

A Remete út végén tértünk vissza az erdőbe, ami ismét új arcát mutatta. A hegynek ez az északi oldala. Itt gyérebb az aljnövényzet, az erdő a tájolás miatt  árnyékosabb, sötétebb és bizony, egy picit hűvösebb. A magas, sima törzsű bükkfák között egy kicsit felfelé is haladtunk a csendes erdőben, az avarból madarak nesze hallattszott. A vaddisznók ezt a helyet is előszeretettel választják otthonuknak, ezt ne feledjük, ha erre járunk. Néhány száz méter után az zöld jelzés elkanyarodott jobbra és vékony növendékfák között értünk el a zajos Budakeszi úthoz. A túrának még nem volt vége, gyalogátkelőhely híján az Irén utcáig az öles fák alkotta erdő árnyékában gyalogoltunk. A csendnek már nyoma sem volt, de a lombok kicsit csökkentették a zajt.

hegyekarnyekaban05.jpg

A túra hatodik szakasza az Irén utcai buszmegállóban ér véget. Pihenőkkel tarkítva végül kicsit több, mint 4 kilométer lett, miközben a város legmagasabb pontja mellől leereszkedtünk a két hegy között fekvő völgybe. Ezt a távot nyár elején tettük meg, de az út az év bármely hónapjában elég jól járható.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában