Lépcsős túra a János-hegyen

A Budai Zöld túra egyik, a Városmajorból induló szakaszán nyolc kilométeren és ezer lépcsőn keresztül vezetett az út felfelé. Aki szeret lépcsőzni, annak ez a Normafánál végződő út jó bemelegítés lehet egy Zugliget, Erzsébet-kilátó távhoz. Idei egyik első nyári túrám képgalériás beszámolója következik.

A Libegő és Zugliget közötti távot az elmúlt években többször is megtettem, a János-és Tündér-hegyet sűrűn behálózó utaknak köszönhetően változatos módon. Volt, hogy a kanyargós ösvényeken a lehető leghosszabb úton ereszkedtem le a hegyről, de az is megtörtént, hogy szinte végig lépcsőn haladtam lefelé. A legutóbbi alkalommal viszont úgy gondoltam, hogy Zugligetből indulok el a János-hegyen felfelé, végig a zöld háromszögön. A kiindulási pont az egykori Zugligeti lóvasút végállomás volt, erről a szépen felújított és azóta újabb funkcióval bővülő épületről már írtam korábban. A tábla szerint az útvonal mindössze 3,7 km hosszú és 45 perc alatt leküzdhető, a szintemelkedés pedig mindössze 270 méter.

09_kilatas_tunder-szikla_1.jpg

A több hetes home office és a 30 fok felletti hőmérséklet miatt úgy gondoltam, nem feszegetem a határaim, ahol lehet, a lankásabb emelkedőket választom. A túrát így a zöld háromszög vonalán kezdtem el egy kilométert megtéve a Zugligeti úton, majd egy lépcsősor után már az erdei talajt taposta a lábam. Lassan de biztosan nyílt kilátás a városra és a szemben lévő szinte bevehetetlen meredekségű Hunyadoromra. A zöld sáv és a zöld háromszög találkozásánál ráfordultam a Tündér-sziklához vezető lépcsősorhoz, ami első ránézésre úgy néz ki, mintha óriásoknak tervezték volna. A talaj és terepviszonyok miatt 50-60 cm magas lépcsőkön ettől függetlenül jól lehet haladni, a bal oldalon lassan előbukkanó Normafa és a zöld számtalan változatát megmutató panoráma miatt azért meg is lehet állni. Mondjuk volt annyi szúnyog, hogy nem akartam gyakran megállni, keveset is fotóztam. A pulzusemelő lépcsősor után a meredek sziklafalként elém tornyosuló Tündér-szikla lábánál szusszantam egy kicsit. Innen azért hiányzik egy-két pad és jó lenne a spontán tűzrakóhelyet is karban tartani. Innen a zöld háromszög egy rövidebb sík szakasz után kis falépcsőkön, a hegy bal oldalán vezet fel a Tündér-szikla csúcsához. A túrámat én viszont nem ezen az úton, hanem a hegy jobb oldalán kialakított lépcsősoron folytattam, így kevesebbet gyalogoltam, cserébe rövidebb távon nagyobb volt az emelkedő és gyérebb a szúnyogpopuláció. A szorgalmas hegymenet mellett nem felejtettem el a lombok közül is nagyszerűen látható budapesti panorámát megörökíteni, iránytól függetlenül lefelé és felfelé is magával ragadó. Nem túl gyors tempóban értem el a Tündér-szikla csúcsához, ami a túrának a mindössze a második kilométere volt, hát egy kicsit többnek érzetem.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Normafa és János-hegy területei rehabilitációjának köszönhetően a Tündér-szikla és a Tündér-hegy csúcsa közötti talán száznéhány méter hosszú úton most már egy kapaszkodós, murvás lépcső van. Ami egyrészt megnyugtató, mert talán kevesebb az esély, hogy egy hegyikerékpáros szembe jön, másrészt, habár az eddigi útvonalakhoz képest sokkal könnyebb volt ezen haladni, nekem azért hiányzott a rönkökből épített régi lépcső.

A Tündér-hegy csúcsára érve konstatáltam, hogy a vizem felfelé elfogyott, így végül a Tündér-hegyi kőfejtőnél üldögélve úgy döntöttem, hogy sem a most már piros háromszöggel jelölt a kőfejtő felett is elhaladó úton, sem pedig a hosszabb, de kellemes emelkedésű zöld háromszög útvonalon nem fogok továbbmenni. Helyettük a végig aszfaltos Tündér-hegyi utat választottam és kényelmes tempóban lesétáltam a Szépjuhásznéhoz. A túra így mindösszesen 4 kilométer hosszú lett, 190 méter szintemelkedéssel. Azt végül nem tudtam meg, hogy a János-hegy hány emelet magas, azt viszont igen, hogy a Tündér-hegy 26.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A túra és a Zugliget-Libegő közötti táv fotói ebben a képgalériában tekinthetők meg.