Kirándulás – Forest&Fruit

2021.01.16.

Körséta a Hárs-hegy lankáin az év színében

A Pantone évente kiválasztja az év színét, a 2021-es évre rendhagyó módon kettőt is. A vidám napsárgát ellenpontozza a méltóságteljes, kiegyensúlyozott szürke. A kaotikus 2020-as év után következzen valami más, valami jobb. Az év színéhez illően az idei egyik első túrám a sárga jelzésen halad, a Hárs-hegy Hűvösvölgy között vezető körtúrán. Könnyű terep, meglepő látnivalók – ez az idei első ajánlatom szabadtéri kikapcsolódásra.

A Hárs-hegy szelíd lankáit egyelőre megkímélte az egyre növekvő budai beépítési láz, csak remélni lehet hogy még sok éven keresztül gyönyörködhetünk az itt zöldellő lombos örökerdőkben. A hegy népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy számtalan turistaútvonal szeli keresztül kasul a Budai-hegység ezen részét, a gyalogos utakon kívül van itt sífutó út, tematikus és tanösvény. Nem, kerékpáros út nincs, még akkor sem ha sokan azt gondolják. Sőt akad néhány szakasz, ahol a hegy méretéhez képest jelentős a szintkülönbség. Sáros, havas, csúszós terepen azonban nyugodtan maradhatunk olyan túraútvonalon, ahol nincsenek nagy emelkedők, lejtők, vagy ha igen, akkor azok könnyen teljesíthetők.

Kilátás a Fazekas-hegy csúcsáról a Villám utca felé

A sárga kör jelzésre legcélszerűbb Hűvösvölgyben kapcsolódni, a Gyermekvasút alagútjánál. Ez az út az Országos Kéktúra része, egy kirándulást tavalyelőtt pont itt fejeztünk be. Annak ellenére, hogy a környék eléggé beépített és az erdő is ritkás, futott már át előttem ezen az úton egy csapat csíkos kismalac, nyomukban a kocával kora délután. A kék/sárga jelzés a Nagyrét felé vezet, de a sárga jelzés a kék háromszöggel együtt hamarabb leágazik. A jelzést követve jobbra fordultam és a hangulatos, napsütéses erdőben haladtam tovább. A szintemelkedésből és persze a térképből arra következtettem, hogy hamarosan elérem a Budai-hegység egyik csúcsát, már ha a 255 méteres magasságot csúcsnak lehet nevezni. Rövidesen valóban feltűnt egy katonai lőállás és egy kis sziklán lépegetés után megérkeztem a Fazekas-hegyre. Mint a Budai-hegység egyik kimagasló pontját annak idejét ezt a helyet is légvédelmi célokra használták, erről tanúskodik a hegycsúcson árválkodó építmény. A legközelebbi utca szinte karnyújtásnyi távolságra található innen, a sokatmondó villám nevet viseli. A hegy csúcsáról csaknem belátni a közeli házak kertjébe, távolban felsejlik a Pilis. A Fazekas-hegy egyik oldaláról a Hárs-hegyre látni, amit a naplemente miatt lehetetlenség volt nem ellenfényben fotózni. Jobbra szintén remek a panoráma, elénk tárul Máriaremete és a Hármashatár-hegy méltóságteljes vonulata.

A csodás panoráma fotózása után óvatosan leereszkedtem a hegyről és csakhamar aszfalton folytattam az utat: kiértem az erdőből és egy meredek úton lefelé elértem a Nagyrét utcáig. Innen már csak egy ugrás volt a Nagyrét. A hatalmas zöld mező az utóbbi években alaposan átalakult, kihasználatlanság és gazdátlanság miatt eltűnt a céllövölde bódéja és nincs már meg a kedves körhinta sem. Van viszont egy vadonatúj sportpálya, miközben az egykor hasonló funkciót betöltő terület leromlott állapotban leledzik. Ráférne egy kis frissítés a 2008-ban ide telepített akadálymentes tanösvényekre is.

A sárga jelzésen a Nagyrét szélén mentem tovább, majd keresztezve a Nagykovácsi utat, a Hárs-hegy lábánál folytattam a kissé emelkedő de még abban a sáros időben is, amikor én voltam, nagyon jól járható úton a kirándulást. Hamarosan ismét kereszteztem a Gyermekvasút vonalát és innen már az öles bükkös őserdőn keresztül haladtam. Mivel itt viszonylag közel volt a közút és a lombok sem tompították a járművek zaját, ez nem az a madárcsicsergős kirándulás volt. Az erdő a maga apró szépségeivel kárpótolt, nagyon érdekes volt felfigyelni a fakó barna téli erdőben szépen zöldellő és spóratartóikkal az ég felé nyújtózó mohákat.

Rövid gyaloglás után elértem a Hárs-hegyről lefelé vezető sárga jelzéshez, itt nem mentem tovább a Tótasszony sétányon, hanem jobbra fordultam és ismét átmentem a Nagykovácsi úton. A meredek lejtő után már a villamospálya közelében haladtam. Ezen az eltávolított aljnövényzet miatt szép kilátással bíró úton már csak néhány száz méter a hűvösvölgyi végállomás.

A túra hossza összesen három és fél kilométer, nagyon kezdő túrázóknak ideális választás lehet. A rövid táv alatt ki lehet próbálni emelkedőt, lejtőt van sziklamászás, a hosszabb egyenes szakaszokon pedig az erdő szépségeiben lehet zavartalanul gyönyörködni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon!
A kirándulás képeit az Instagramon találod!

Kapcsolódó cikk:
Kéktúrázz Budapesten

2020.07.23.2023.05.09.

Lépcsős túra a János-hegyen

A Budai Zöld túra egyik, a Városmajorból induló szakaszán nyolc kilométeren és ezer lépcsőn keresztül vezetett az út felfelé. Aki szeret lépcsőzni, annak ez a Normafánál végződő út jó bemelegítés lehet egy Zugliget, Erzsébet-kilátó távhoz. Idei egyik első nyári túrám képgalériás beszámolója következik.

A Libegő és Zugliget közötti távot az elmúlt években többször is megtettem, a János-és Tündér-hegyet sűrűn behálózó utaknak köszönhetően változatos módon. Volt, hogy a kanyargós ösvényeken a lehető leghosszabb úton ereszkedtem le a hegyről, de az is megtörtént, hogy szinte végig lépcsőn haladtam lefelé. A legutóbbi alkalommal viszont úgy gondoltam, hogy Zugligetből indulok el a János-hegyen felfelé, végig a zöld háromszögön. A kiindulási pont az egykori Zugligeti lóvasút végállomás volt, erről a szépen felújított és azóta újabb funkcióval bővülő épületről már írtam korábban. A tábla szerint az útvonal mindössze 3,7 km hosszú és 45 perc alatt leküzdhető, a szintemelkedés pedig mindössze 270 méter.

A több hetes home office és a 30 fok felletti hőmérséklet miatt úgy gondoltam, nem feszegetem a határaim, ahol lehet, a lankásabb emelkedőket választom. A túrát így a zöld háromszög vonalán kezdtem el egy kilométert megtéve a Zugligeti úton, majd egy lépcsősor után már az erdei talajt taposta a lábam. Lassan de biztosan nyílt kilátás a városra és a szemben lévő szinte bevehetetlen meredekségű Hunyadoromra. A zöld sáv és a zöld háromszög találkozásánál ráfordultam a Tündér-sziklához vezető lépcsősorhoz, ami első ránézésre úgy néz ki, mintha óriásoknak tervezték volna. A talaj és terepviszonyok miatt 50-60 cm magas lépcsőkön ettől függetlenül jól lehet haladni, a bal oldalon lassan előbukkanó Normafa és a zöld számtalan változatát megmutató panoráma miatt azért meg is lehet állni. Mondjuk volt annyi szúnyog, hogy nem akartam gyakran megállni, keveset is fotóztam. A pulzusemelő lépcsősor után a meredek sziklafalként elém tornyosuló Tündér-szikla lábánál szusszantam egy kicsit. Innen azért hiányzik egy-két pad és jó lenne a spontán tűzrakóhelyet is karban tartani. Innen a zöld háromszög egy rövidebb sík szakasz után kis falépcsőkön, a hegy bal oldalán vezet fel a Tündér-szikla csúcsához. A túrámat én viszont nem ezen az úton, hanem a hegy jobb oldalán kialakított lépcsősoron folytattam, így kevesebbet gyalogoltam, cserébe rövidebb távon nagyobb volt az emelkedő és gyérebb a szúnyogpopuláció. A szorgalmas hegymenet mellett nem felejtettem el a lombok közül is nagyszerűen látható budapesti panorámát megörökíteni, iránytól függetlenül lefelé és felfelé is magával ragadó. Nem túl gyors tempóban értem el a Tündér-szikla csúcsához, ami a túrának a mindössze a második kilométere volt, hát egy kicsit többnek érzetem.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Normafa és János-hegy területei rehabilitációjának köszönhetően a Tündér-szikla és a Tündér-hegy csúcsa közötti talán száznéhány méter hosszú úton most már egy kapaszkodós, murvás lépcső van. Ami egyrészt megnyugtató, mert talán kevesebb az esély, hogy egy hegyikerékpáros szembe jön, másrészt, habár az eddigi útvonalakhoz képest sokkal könnyebb volt ezen haladni, nekem azért hiányzott a rönkökből épített régi lépcső.

A Tündér-hegy csúcsára érve konstatáltam, hogy a vizem felfelé elfogyott, így végül a Tündér-hegyi kőfejtőnél üldögélve úgy döntöttem, hogy sem a most már piros háromszöggel jelölt a kőfejtő felett is elhaladó úton, sem pedig a hosszabb, de kellemes emelkedésű zöld háromszög útvonalon nem fogok továbbmenni. Helyettük a végig aszfaltos Tündér-hegyi utat választottam és kényelmes tempóban lesétáltam a Szépjuhásznéhoz. A túra így mindösszesen 4 kilométer hosszú lett, 190 méter szintemelkedéssel. Azt végül nem tudtam meg, hogy a János-hegy hány emelet magas, azt viszont igen, hogy a Tündér-hegy 26.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A túra és a Zugliget-Libegő közötti táv fotói ebben a képgalériában tekinthetők meg.

2020.04.04.2020.08.07.

Kirándulás 2020 tavaszán?

A rendkívüli helyzetre tekintettel folytatódik a Hogyan kirándulj sorozat. Néhány gondolat arról, mire érdemes figyelni, ha a vonatkozó szabályok betartása mellett valaki a felvenné a túracipőt. Rövid és szubjektív javaslatok következnek.

Ahogy várható volt a jó idő közeledtével, hétvégéről. hétvégére egyre többen szeretnének a természetben feltöltődni. Mondhatni a tízmillió túrázó országa lettünk, az is autóba ül és gyalogol a zöldben, aki eddig a képernyő előtt töltötte a pihenőnapokat. A hivatalos szervek által javasoltak betartása mellett, fontos, hogy mindenki betartsa a természetvédelem alapvető szabályait.

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása minden évszakban nagyon fontos, ahogy az is, hogy aki beteg, az otthon marad.

Megfelelő öltözék

A kiszámíthatatlan időjárás következtében a megfelelően öltözék most is elengedhetetlen. A technikai felszerelés nem úri huncutság,. Amennyiben nincs, akkor a választott távot és terepet, érdemes a ruházathoz igazítani, hogy ne legyen több kára, mint haszna egy rövid kirándulásnak.

Szükséges enni- és innivaló

Nincs most ideje az Országos Kéktúra bejárásának, így a sétára elvitt enni- és innivalóból elég az a minimális mennyiség, amit az ember amúgy is visz magával a táskájában.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Az erdőben továbbra sem kötelező szolgáltatás a szemetesedény, a keletkező szerves és szervetlen hulladékot – különös tekintettel zsebkendő, szalvéta, ételmaradék – otthon is ki lehet dobni. Sőt.

Választott táv és terep, avagy social distancig és a keskeny ösvények

A social distancing, vagyis a szociális távolságtartás a kirándulás során megtartandó. A túraútvonalak, erdei utak általában keskenyebbek, mint 2 méter így rövid úton kizárhatóak azok a területek, ahova nem érdemes menni, mert nem lehet elegendő távot tartani másoktól. A népszerű kirándulóhelyek szintén kerülendők ugyanebből az okból.

Olyan helyre sem érdemes menni, ahol a másik embertől csak az erdő aljnövényzetére taposva lehet a szükséges távolságot megtartani. Egyetlen óvatlan lépéssel az avarban tekintélyes kárt lehet tenni védett területek élővilágában, ezt jobb lenne elkerülni. Aki azt szeretné, hogy jövőre is virágozzon ezer virág, az idén ne tapossa le a bimbózó hajtásokat. Végül, de nem utolsó sorban nem kívánt ajándékként, pedig kullancsra is szert lehet tenni, az enyhe tél különösen kedvező volt ezen ízeltlábúak számára.

A természetjárás 2020 tavaszán sem szabad, hogy azt jelentse, hogy a kevésbé frekventált helyen lévő területekről valaki hazavisz a védett növényt és vagy állatot. Most sem lehet a kerítések, korlátok mögé menni, hiába van ott nagyobb tér és nem. Sőt továbbra sem lehet a fokozottan védett területeken önfeledten csatangolni.

Egy ideje sejthető volt, ami az elmúlt hetekben valósággá vált: az elkövetkezőkben nem az erdőjárás, a kirándulás és utazás lesz a fókuszban. Nálam, most nem készülnek új erdő fotók, az elmúlt évek terméséből tudok válogatni bőven. Nincs túra, sem egyéni, sem csoportos, a nagy bevásárlótáskás vásárlásokon kívül maradok itthon.

Ha teheted, maradj otthon te is.

Hozzászólnál? ITT teheted meg.

2019.12.14.2020.08.07.

Elfeledett budai palota – ez maradt Mátyás király vadászkastélyából

A Budai Zöld túra a Normafától lefelé is tartogat meglepetéseket, nem is akármilyeneket. A János-hegyről lefelé vezető út továbbra is lejtős és keskeny, kissé elhanyagolt ösvényeken keresztül lehet haladni. A dimbes-dombos terepen persze a kaptató sem maradhat el; a túra utolsó szakaszán pedig egy európai szinten is jelentős történelmi épületegyüttes romjai várnak.

A túra előző szakasza a Budakeszi út Irén utca kereszteződésében ért véget, most pedig ennek a keskeny bekötő útnak az elejéről indultam. Megjegyzés: a Humap térképe és a felfestett túrajelek nincsenek szinkronban, a térkép szerint néhány száz méterrel korábban a Dénes utca magasságában kellett volna a forgalmas Budakeszi úton átkelve elérni a Hárs-hegyet. A terep ismeretében úgy ítéltem meg, hogy érdemes követni a fákra felrajzolt jelet és nem kockáztatni a nehezen belátható kanyarban az átkelést.

Az túra egy erősen lejtős aszfaltúton kezdődik, amit magas kerítés szegélyez mindkét oldalról. A János-hegy alatt húzódó táj egy kissé rendezetlennek, néhol elhanyagoltnak tűnik, teljesen váratlanul bukkanak fel házak itt-ott. Szemmel láthatóan koncepció nélkül, telkenként építették be a természetvédelmi terület egyes részeit. Pedig a hely hangulata varázslatos. A Budai Zöldnek ezen a belső szakaszán, úgy feltekintve a János-hegyre, hogy mögöttem a Hárs-hegy lankája terül el, egy kicsi felsejlik abból, milyen lenne a táj ember nélkül.

A Budakeszi út idáig hallatszó zaja és a közelben található lakópark visszaránt a valóságba. Itt a hatvanas években itt még kemping volt. A túra a lakópark háta mögött, egy kiépített jól járható aszfaltúton folytatódik, keskeny kanyargós ösvénynek, a lejtős partfalon bicikligumi nyomok. Ezen az erdőn már nyomot hagyott az ember és nem a jó értelemben. Van, aki úgy gondolja a természetvédelmi területen speciális gumibontó baktériumok laknak és autógumi formájában hoz nekik ennivalót. Pedig ilyen élőlények nincsenek és ezek a gumiabroncsok – hacsak valaki el nem szállítja – sok-sok évig fognak majd heverni majd az erdő mélyén.

Keskeny ösvény vezet át a 291 méter magas dolomitból álló Ferenc-halomhoz, ami a Kis-Hárs-hegytől délre van. Az itt maradt kőkapu talán az egykori cserkészpark kapuja lehet. A szemmel láthatóan rendezetlen, feldúlt terep után egy rövidke szakasz következik, ahol széles út, hatalmas fák jelzik, ez az erdő ilyen is lehetne.

Hamar a Kuruclesi út felső végéhez érek, ami a túra erdei szakaszának végét is jelenti. Innen aszfalton megyek tovább, a Széher út magasságáig a Gyémántos lépcsőn keresztül felfelé, majd a Bölöni György úton már lefelé vezet az út. A cél Budapest egyik legszebb villamosmegállója a Nagyhíd, ahonnan az év minden napján pazar a panoráma az Apáthy-sziklára és a Hármashatár-hegy közeli vonulataira.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

De túrának még nincs vége, mert a Nagyhíd előtt egy kis kitérővel meglátogatom Buda egyik méltatlanul elfeledett romját, Mátyás király évszázadokig föld alatt rejtőző vadászkastélyának maradványait. Nincs túl nehéz dolgom, a lámpaoszlopon található L alakú jelzés egyenesen egy kopott kerítéshez vezet, mögötte pedig ott vannak az épületek, vagyis ami maradt belőlük.

A Hűvösvölgyi út közepe felé található kastélynak nem csak a középkori Magyarországban betöltött szerepe jelentős, ugyanolyan jelentős újkori feltárásának módja. Buda területén több falu is volt, melyek ma már csak utcanevekben léteznek. Logod falu nevét és templomának maradványait a Logodi utca, vagy Nyék nevét a róla elvezet kerületrész őrzi. A török uralom másfél évszázada alatt számtalan település elnéptelenedett, jelentős épületek pedig eltűntek. Az Ördög-árok vagyis a mai Hűvösvölgyi út mentén a kiegyezés után kezdtek el ismét házak sorjázni egyre gyorsuló ütemben, a terjeszkedő Budapest fő útvonalának mindkét oldalát felparcellázták.

Antonio Bonfini a XV. században élt tanár, történetíró a felülmúlhatatlan jelentőségű Rerum Ungaricarum Decades szerzőjének leírásait alapul véve, egy autodidakta régész Garády Sándor lelte meg a romokat. Kimérte a leírásokban megadott 3 mérföld távolságot a Budavári palotától és további információkat gyűjtve végül megtalálta a Mátyás-korabeli vadászlakot, vadászkastélyt, Árpád korabeli templomromot és sírokat a mai Hűvösvölgyi út 78-as szám (akkor még Hidegkúti út 48.) alatt 1932-ben.

A páratlan épületegyüttes éppen hogy megmenekült a teljes eltűnéstől, a körülötte már felparcellázták a területet. A szerencsés megmeneküléshez az is hozzájárult, hogy a Mátyás királyról szóló mondák miatt az akkori tulajdonos nem épített a telek dombos részére, sőt a terület a török dúlás utáni évszázadokban is beépítetlen maradt. A szájhagyomány útján terjedő történet Mátyás csodálatos lakjáról, ahonnan egykor vadászni és talán a szép Juhásznéhoz indult, igaznak bizonyult.

A vadászkastély, illetve ami megmaradt belőle, jelenleg nem látogatható. A Kulturális örökség Napokon 2018. szeptemberében megnyitották egy rövidke délelőttre és egy remek zenés reneszánsz mulatság és idejére. Az eseményen megtekinthetők voltak a Budapesti Történeti Múzeumnak nagyszerű anyagai is. Addig is és azóta is csak kerítésen kívülről lehet szemlélni a romokat és különböző portálokról, múzeumokból összeszemezgetni ennek a páratlan történelmi emléknek a múltját.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés, Szept 21., 2018, időpont: 11:37 (PDT időzóna szerint)

A fotók a nyílt napon, idén tavasszal és a közelmúltban készültek.

A túra a Hűvösvölgyi út túloldalán a Zsemlye úton folytatódik, a lejtős utcácskából rálátni a Vaskapu hegyre, majd előtűnik az Apáthy-szikla.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2019.11.01.2020.08.07.

Hegyek árnyékában

Budapest egyik legismertebb védett zöld területére, a Normafára 1000 lépcsőn át vezet az épített emlékekben gazdag Budai Zöld túra. Több részletben jártuk be a Városmajortól Normafáig tartó, ide vezető 9 kilométeres szakaszt, azért, hogy a lehető legtöbb értékes nevezetességet csodálhassuk meg, megismerhessük múltjukat, jelenüket és gondolkodhassunk jövőjükön. A gyakran aszfalton haladó zöld jelzésen kanyarogva egy kis ízelítőt kaptunk Budapest pompás panorámájából. A Normafától induló és a Budakeszi útig tartó hatodik szakaszon a kilátás, a növény-és állatvilág ha lehet még szebb, tartalmasabb és izgalmasabb az eddigieknél, tartsatok velünk.

A Budai Zöld ötödik szakasza a Normafánál ért véget, a túrának ez az egyik legmagasabb pontja, innen egy darabig lefelé vezet az út. A Budai-hegység város fölé emelkedő magaslata a főváros legnépszerűbb kirándulóterülete, aminek látogatottsága évtizedek óta töretlen mértékben emelkedik. A XIX. században még a pesti polgárok kirándultak errefelé, a keskeny ösvényekről letekintve vagy a János-hegy csúcsán fából ácsolt vadászlesből áradoztak a kies tájról és a gazdag élővilágról. Ahogy a kő felváltotta a fát és gyarapodtak, szélesedtek az ösvények, úgy szorultak ki a növények és állatok innen és úgy csökkent a biodiverzitás.

A jó levegő miatt ma is sokan látogatnak el jó időben és hétvégén a Normafára és a játékokkal az utóbbi években telezsúfolt Anna rétre. Az épített nevezetességek közül pedig töretlen népszerűségnek örvend a Libegő és az Erzsébet-kilátó. A fotósok is imádják ezt a helyet, hiszen innen Budapest bármelyik nevezetessége nagyszerű fotókon örökíthető meg.

A régi viharbükknek és a Norma áriáját eléneklő Schodelné Klein Rozáliának állít emléket egy tábla a hegygerinc alatt, itt haladtunk tovább. Ezt az útvonalat már bemutattuk korábban ITT. Érdemes újra és újra megcsodálni a János-hegynek ezt a történelmi nevezetességekben, növény és állatvilágban gazdag területét. Ahol a vaddisznó sem ritka, de a vaddisznó-csapda még üres volt.

A Tücsök-réten nem az iskolaként működő,a dűlőkeresztelőnek helyt adó régi présház épülete felé vettük az irányt, hanem balra kanyarodtunk és rátérünk a Tündér-hegy oldalán vezető útra. Habár ez a rész is ismert és kedvelt a turisták és kutyatulajdonosok között, itt már sokkal kevesebben voltak. A murvás út helyett jó volt ismét a puha erdei talajt érezni a lábunk alatt. A zöld jelzésről balra felfelé vezet a zöld kör jelzés, amin a Tündér-szikla csúcsához lehet feljutni, de ezt kihagytuk. A lombok között itt-ott ki lehetett kukkantani a városra, a távoli panoráma helyett érdemes volt a közelben zöldellő Hunyad-oromra figyelni.

A Budai-hegységnek ez egy olyan területe, ahol előfordulnak még a vaddisznón kívül más nagyvadak is. A Hunyad-orom csúcsa egyik oldaláról a teljes beépítettség miatt megközelíthetetlen, a másik oldalon meg elég meredek, ahhoz, hogy a kíváncsi túrázó más útvonal után nézzen. A következő pihenőhely a Tündér-szikla lábánál van, itt már többször készült fotó a szikláról és a virágzó, vagy éppen lombjukat vesztett fákról, télen pedig a városról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az út, nem meglepő módon továbbra is lefelé haladt és a lépcsők olyanok voltak, mintha óriásoknak szabták volna. Ha felfelé mentünk volna, akkor a Tündér-szikla csúcsához, majd onnan a Tündérhegyi úthoz értünk volna. A zöld háromszög jelzésű útvonalat nemrég felújították, a lépcső korlátot kapott, az utat durva murvával szórták tele. Most viszont lefelé mentünk és öles, de óvatos léptekkel haladtunk. A málló dolomitból nem csak az időjárás viszontagságai miatt sok, közreműködnek az aprózódban az itt lekerekező biciklisek is.

A lépcső alján már el is értük a lakott terület határát és a Tündér-hegy alsó részén ismét balra kanyarodtunk. A városra nyíló panorámát itt sajnos korlátozta a természetvédelmi terület határára felhúzott házikó kerítése, a Libegő ülései a házak udvarai felett libegnek.

A Remete út végén tértünk vissza az erdőbe, ami ismét új arcát mutatta. A hegynek ez az északi oldala. Itt gyérebb az aljnövényzet, az erdő a tájolás miatt árnyékosabb, sötétebb és bizony, egy picit hűvösebb. A magas, sima törzsű bükkfák között egy kicsit felfelé is haladtunk a csendes erdőben, az avarból madarak nesze hallattszott. A vaddisznók ezt a helyet is előszeretettel választják otthonuknak, ezt ne feledjük, ha erre járunk. Néhány száz méter után az zöld jelzés elkanyarodott jobbra és vékony növendékfák között értünk el a zajos Budakeszi úthoz. A túrának még nem volt vége, gyalogátkelőhely híján az Irén utcáig az öles fák alkotta erdő árnyékában gyalogoltunk. A csendnek már nyoma sem volt, de a lombok kicsit csökkentették a zajt.

A túra hatodik szakasza az Irén utcai buszmegállóban ér véget. Pihenőkkel tarkítva végül kicsit több, mint 4 kilométer lett, miközben a város legmagasabb pontja mellől leereszkedtünk a két hegy között fekvő völgybe. Ezt a távot nyár elején tettük meg, de az út az év bármely hónapjában elég jól járható.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei

Hegyek árnyékában

2019.09.27.2020.08.07.

Kéktúrázz Budapesten

Az Országos Kéktúra 1164 kilométere Magyarország északi részén vezet Írott-kőtől Hollóházáig, a táv egy rövidke szakasza érinti Budapestet. Pár nappal ezelőtt egy remek hangulatú és jó szervezésű túrán én is kipróbáltam a Kéktúra fővárosi szakaszát. A hét kilométeres távot lassan tettük meg, a meleg őszi napon hagytunk időt napfürdőzésnek, játéknak és helytörténetnek egyaránt. Képes beszámoló következik a Kéktúra könnyű, de látványos budapesti szakaszáról.

A négy színnel jelölt turista utak közül eddig főleg a zöld, a sárga és a piros színnel jelzett utakról írtam, ami nem meglepő, hiszen ezek főleg helyi túrák. A viszonylag rövidebb táv ellenére ezek az útvonalak is változatos terepen és tájon haladhatnak keresztül. A Kéktúra a maga 1164 kilométerével egy igazán tekintélyt parancsoló táv, a túrázás egy új szintjét jelenti, ha valaki szakaszról szakaszra elkezdi teljesíteni. Egy kedves invitálásra igent mondtam és én is ráléptem erre az útra. Azt kell mondjam, eddig nem bántam meg.

A túra kiindulópontja a Fenyőgyöngye volt a Szépvölgyi úton, ahová a 65-ös busszal jutottam el. Kedvelt találkozási pontja ez a túrázóknak, futóknak és bicikliseknek egyaránt, hiszen innen lehet az Újlaki-hegy felé venni az irányt, de a Glück Frigyes úton a Hármashatár-hegy csúcsára is hamar felérhetünk. Mi a kéken az Árpád-kilátó felé indultunk el, a reggeli nap szokatlanul melegen sütött, ilyen ez az indián nyár.

A Szépvölgyből induló út jól kiépített és enyhén emelkedik, a jelzéseknek köszönhetően jól lehet rajta tájékozódni. A terület rendezettségéből látszik, hogy a Látó-hegy már régóta népszerű a turisták körében. Az úton rengeteg a gyalogos és a futó is, a csendes erdő varázsára még várni kell. Többen a természetvédelmi terület tenyérnyi köveit megpillantva fedezik fel a bennük élő Rodent és építenek tornyocskákat. A kis alkotások a kövek alatt lakó élőlények számára a lakóhelyük elvesztését jelentik, szóval alkotás helyett érdemes gondolkodni, hogyan változhat az erdő ökoszisztémája a beavatkozástól.

A fotóim között kutatva találtam egy 11 évvel ezelőtti fotót, a Budai Zöldön túráztunk szintén egy nagyobb csapattal, október közepén. Akkor nem ilyen ragyogó zöld lombok és remek kilátás, hanem rozsdásodó levelek és ködös Budapest fogadtak bennünket a kora délutáni időpont ellenére.

A kék és a zöld jelzés találkozik a kilátónál, az utat a kéken folytatunk, a kőkapun a Budai Zöld halad át. Rövid kanyargás után a focipálya következett – senki nem hozott labdát – így ezt kihagytuk. A Glück Frigyes út és a kék jelzés a Kecske-hegy oldalában kanyargott tovább, ezen haladtunk. A Látó-hegytől 10 méterrel magasabb dolomithegység erdővel sűrűn borított útjáról a fák lombjai közül megpillanthattuk a János-hegy csúcsán lévő Erzsébet, majd egy kanyar után a Hárs-hegy tetején lévő Kaán Károly kilátókat. A Kéktúra fővárosi szakasza azért kedvelt a túrázók körében, mert a változatos panoráma mellett a kényelmesen bejárható terepen számos nevezetesség is látható, amellett, hogy az év nagy részében az erdő üde zöldjében is lehet gyönyörködni.

Hamar odaértünk a II. világháborúban megsérült Oroszlán-sziklához, aminek a formáját egy kicsit a nevéhez igazították. Az út mentén magasodó dolomitröghöz hasonló darabok az út bal oldalán is fellelhetők, némelyik kicsit mohosan húzódik meg a fák árnyékában. A mészkő mellett a dolomit a másik fő hegységalkotó kőzet a Budai-hegységben, a keményebb anyagból álló nevezetes sziklákból több is található a fővárosban, például a Tündér-szikla, vagy a különleges növény-és állatvilágú Sas-hegy.

A Kecske-hegyről kanyargós úton értünk Vadaskertbe. A hely nem csak mostanában népszerű, hanem évszázadokkal ezelőtt is az volt, eleink sportolás helyett a gazdag vadállomány miatt látogattak ide. Vadaskert hajdanán Mátyás király által vadászatra használat területe volt. A mostani Hűvösvölgyi út közepe táján valamikor állt egy Bonfini által is említett vadászkastély, aminek romjai még ma is láthatók.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A túra következő állomása az egykori reptér hatalmas síksága volt, itt egy hosszabb pihenőn töltődtünk fel. A reptér 8 évtizeden keresztül szolgálta ki a kisgépes repülés szerelmeseit, 4 éve már csak kutyasétáltatásra használják, a hangár és a kiszolgáló épületen üresen állnak. Egy közelmúltban született bírósági ítélet alapján lehet, hogy van remény arra, hogy a területet 1933-ban örökhasználatra megkapó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület ismét működtethesse a repteret. Most siklóernyősöket láttunk, akik a közeli domboldalról, vagy az Újlaki-hegy csúcsáról indultak és egy-egy kör után a légáramlatok meglovagolva ügyesen ugyanott landoltak.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Az Országos Kéktúra egy 7 kilométeres szakaszát jártuk be nem olyan régen, a maihoz hasonló napfényes, meleg időben. Az erről szóló bejegyzés a blogon elolvasható, talán még jövő héten is érdemes lesz felkerekedni és a csodás panorámán kívül bejárni Mátyás király Vadaskertjét. #nature #naturephotography #hiking #walking #túrázás #kéktúra #budaihegység #látóhegy #újlakihegy #hármashatárhegy #hegység #hill #repülőtér #mik #budapestmoments #budapest #forestandfruit #forest #field

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés, Szept 29., 2019, időpont: 8:11 (PDT időzóna szerint)

A befejező etap már ismerő lehetett annak, aki erre teker bátran, hiszen a Kéktúra ezen szakasza már nem csak turista, hanem kerékpáros útvonal is. A terep is barátságosabb, hatalmas szál bükk-és erdei fenyőfák mellett puha talajon haladunk. A 334 méter magas Nyéki hegy oldalában már nyoma sincs a dolomithegység éles köveinek. Egy kicsit lassulva érünk az Ördög-árokhoz, amiben az aszályos időjárás miatt – augusztusban elmaradt a szokásos nyár végi zápor – kevés víz csillan meg, sajnos annál több benne a szemét.

A túrát végül egy fagyizóban zárjuk, aki magával hozta a füzetét az a 7 kilométeres táv legyaloglása után most pecsételhet a Kék Túra füzetébe. A túrát remekül megszervező Kati ezt a távot egész naposra tervezte, így szintidőt most nem írok. Biztosan mondhatom, hogy a túrán, a programokon mindenki remekül érezte magát és a rengeteg napsütésnek is köszönhetően feltöltődve mehetett haza.

A Kék Túrának a budapesti szakasza az, amire érdemes a slow living jegyében egész napot szánni és átvenni egy kicsit az erdő ritmusából.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2019.04.19.2020.08.07.

Itt a tavasz, jó az idő, vedd elő a túracipőt

Az első hosszabb tavaszi szünet beköszöntével sokan csak most veszik elő az egész télen szekrényben pihenő túrafelszerelést, de az évszakváltás miatt a rutinos túrázóknak is fel kell készülni a tavaszi természetjárásra. A hosszabb nappalok és a változékony időjárás miatt másként kell útnak indulni, mint télen, vagy nyáron. Ebben a bejegyzésben, az előző hasonló témájú bejegyzések tematikáját követve néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan lehet élményeket gyűjteni és kikapcsolódni saját magunk és a természet kíméletével.

Egészségi állapot

A tavaszi fáradtság miatt előfordulhat, hogy sokan kevesebb programot és inkább passzív pihenést terveznek maguknak erre az időszakra, ami nem feltétlenül baj. Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása talán ebben az évszakban a legfontosabb. A hosszabb inaktív pihenés után csábító lehet egy egész napos gyaloglás, benne temérdek látnivalóval, de másnap a test jelezni fogja a megerőltetést. Vagy már aznap. A kényelmes tempójú séták, egy-egy lassulást segítő pihenővel viszont jót tesznek testnek és léleknek.

Megfelelő öltözék

Tavasszal a sok réteges, vastag öltözék helyett a vékony sok rétegből álló öltözék praktikus. A technikai póló fölé a változékony időjárásnak megfelelően kerüljön még néhány réteg, hogy meleg időben legyen mit levenni. A ruhákat érdemes ugyanolyan gondosan válogatni, mint más évszakban. Ebben az évben nagy kedvencünk lett a kompressziós túrazokni, nekem legalábbis, érdemes rá beruházni. A hosszabb ideje csapadékmentes időjárás már-már elfeledteti, hogy az esőkabát és a vizes időben is használható túracipő milyen fontos, de talán a májusi aranyat érő esőben ezt az emlék is frissülni fog. A hosszabb ideje kitartó napsütéses időszak miatt nem kérdés, a mechanikai fényvédelemről is kell gondoskodni, ami vászon kalapok, baseball sapkák és napszemüvegek beszerzését, előkeresését jelenti.

Védjük a bőrünket és a természetet

Míg évtizedekkel ezelőtt kevéssé volt fontos óvni bőrünket a napsugárzás káros hatásaitól, napjainkra már megtanultuk, figyelmet kell fordítani a megfelelő fényvédelemre. Az ideális fényvédő megtalálása nem könnyű feladat, az üzletek és online boltok termékskálája több mint széles. A mi kettőnk bőre pedig elég speciális, így évek óta nehéz feladat volt a megfelelő fényvédelem elérése. Hiába van még csak április az előző évek tapasztalata alapján már most alaposan utána jártunk a megfelelő fényvédelem témájának. Néhány szempont, ami alapján ebben az évben fényvédőt választottunk. Először is, legyen, mentes szintetikus és a hormonrendszert befolyásoló összetevőktől, de legyen benne olyan alkotóelem, ami ápolja és hidratálja bőrünket. Ennek az egyetlen döntésnek a következtében már elég volt a fizikai fényvédelmet adó fényvédők között keresgélni. A test felszínén megtapadó fizikai fényvédők egy részében nano méretű részecskék vannak, de mi a nanot csak SIM kártyában szeretjük, így már elég volt olyan naptej után kutatnunk, ami fizikai fényvédő, de a részecskék nem nano méretűek. Azt már a keresés elején eldöntöttük, hogy a naptejet nem spay – kellemetlen belélegezni az apró részecskéket – és főleg nem hajtógázas flakonból szeretnénk adagolni. Bár leírva lehetetlen küldetésnek tűnt ilyen sok feltétel alapján megtalálni a számunkra ideális naptejet, mégis, úgy néz ki, sikerült. A Wooden Spoon nem nano méretű fizikai fényvédőt tartalmazó 30 faktoros napteje mindössze 6 összetevőből áll és a fizikai fényvédelmet adó cink-oxidon kívül csupa természetes olaj, vaj – kókuszvaj – van benne, illetve méhviasz. Ez utóbbi miatt a termék nem vegán, hanem vegetáriánus. Mivel babáknak is ajánlott fényvédő, sőt nem csak testre, hanem arcra is használható, bíztam benne, hogy a mi speciális bőrünk is meghálálja, ha a Wooden Spoon bio naptej és testápolót választjuk. Mindössze néhány túra és néhány alkalom után kedvezőek a tapasztalataim. A csomagolása nagyon praktikus, a pumpás flakonból egyetlen nyomással kijön a naptej, nagyon könnyű adagolni. Mivel folyékony természetes olajok és szilárdabb állagú vajak keveréke, ezért jól kenhető és könnyen beszívódik a bőrbe. Az összetevőknek köszönhetően az illatanyagmentes terméknek szuper kellemes az illata, szemmel láthatóan hidratál és eddig a tavaszi, de erősebb napsugarak sem hagytak nyomot rajtam. Az 50 ml-es kiszerelés miatt kényelmesen belefér a hátizsákomba, így természetesen kirándulásra is viszem magammal.

A Wooden Spoon bio naptej és testápoló 30SPF-t a naptejet Zölddrogéria.hu-tól kaptam tesztelésre, ami a termékről kialakított véleményem nem befolyásolta.

Szükséges enni- és innivaló

Tavaszi túrára sokkal könnyebb csomagolni, mert folyadékból elég a tiszta víz, jó időben már nincs szükség melengető teára. Az étkezésben is előtérbe kerülnek a könnyedebb szendvicsek, friss zöldekkel, csírákkal és a teljes kiőrlésű liszt felhasználásával készülő sütemények. Érdemes arra figyelni, hogy a meleg időjárás miatt az ételek hamar veszíthetnek frissességükből, esetleg romlásnak is indulhatnak. Olyan ételeket praktikus választani, amik jól bírják a hűtés hiányát és lehet sokféle müzlit, olajos magokat és friss gyümölcsöt pakolni.

Tényleg vidd haza a szemetet

Vannak olyan helyek ahol a szemetest fedővel ellátva helyezték ki a terület fenntartói, mint például a Hárs-hegyen. Ezek azok, a kukák, amielyekbe nyugodtan bele lehet tenni azt a hulladékot, amit valóban nem szeretnél cipelni. Mielőtt azonban beleteszed. érdemes megkérdezni magadtól, hogy valóban gyarapítani szeretnéd a kommunális hulladék mennyiségét, vagy inkább eljuttatod a szemeted a legközelebbi szelektív gyűjtőig.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Tavasszal is jól jön a papír alapú térkép és mellé – főleg új terepnél – elengedhetetlen egy térképalkalmazás. Mi jó ideje a Humap appot használjuk, nagyon bevált, pontos és jó, de most próbálgatjuk a Természetjáró alkalmazását is. Új útvonalnál mielőtt elindulunk minden esetben többször átnézzük a területet és törekszünk arra, hogy előre megismerkedjünk a terepviszonyokkal, látnivalókkal, nevezetességekkel. Persze nem lehet elégszer elmondani, hogy a telefon legyen feltöltve, nem csak a fotózás és a GPS miatt, hanem, ha baj van, akkor legyen mivel segítséget hívni. A várható időjárásról tavasszal is érdemes előre tájékozódni, sőt piknikezéssel egybekötött kirándulás során a tűzgyújtási tilalomról. Ne a helyszínen derüljön ki, a magunkkal vitt szalonnát nem lehet a kijelölt helyen megsütni. A hátizsákban tavasszal is legyenek elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat tartalmazó holmik.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Választott táv és terep

A tavaszi zöldülő erdő csábíthat hosszabb táv megtételére és új tájak felfedezésére. Ha olyan az egészségi állapotunk és felkészültünk, akkor nem is álljunk ellen ennek a csábításnak. De csak ha valóban felkészültünk rá.

Zoom, zoom, zoom

Már a kora tavaszi erdőben számos izgalmas és főleg védett virág nyílt, tarka szirmaikkal nem csak a megporzásban aktív rovarokat, de a fotózásra alkalmas eszközökkel felszerelkezett turistákat is magukhoz csalogatják. Olykor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy egy jónak tűnő fotóért emberek begázolnak az erdőbe, letérnek védett tanösvényekről, hogy ott és azt a virágot örökítsék meg. Nos, a legtöbb telefonnak, fényképezőgépnek azért van zoom funkciója és digitálisan közelebb hozható a növény. Mint az apró nőszirom Sas-hegyen általam készített fotójáról kiderül. Kár végig trappolni a fél erdő, mert előfordulhat, hogy egyetlen fotó miatt több tucat növény pusztul el. Ahogy már mondtuk: nincs minden növényre, állatra ráírva, hogy védett, egy-egy trappolással bárki könnyen okozhat százezres károkat.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Az apró nőszirom is virágzik a Sas-hegyen. Valóban nem túl termetes növény, mindössze 10-15 cm magasra nő meg. Valaha nagy tömegben borította hazánk egyes részeit, de a szorgos, csokrot kötögető turisták miatt is, jóval kevesebb van belőle. Mára védett növény lett, tilos letépni, természeti értéke 5000 Ft. � Blooming small iris in Protected Landscape Area of Buda. #nature #naturephoto #ig_nature #natureperfection #bloomingflower #springflower #hungarianflower #flowers #iris #írisz #nőszirom #irispumila #protectedflower #greenleaves #fields #forest #forestandfruit #smallmiracles #mik #hungarianblogger #fujifinepix #nofilterneeded #pictureoftheweek

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés, Márc 29., 2019, időpont: 11:55 (PDT időzóna szerint)

Reméljük, hogy ezzel a néhány javaslattal hozzájárulunk a tavaszi túrázás jobbá tételéhez. Ha úgy érzed, valami kimaradt, kommentben, vagy levélben írd meg nekünk.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2019.04.12.2020.08.07.

1000 lépcső útja – 1. rész

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, ha arra járunk mit érdemes megnézni, felfedezni. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet.

A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Két túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától a Városmajorig. Persze, lehet gyorsabban is haladni, sőt maratonfutóként mindössze 4 óra is megtehető a Gellért-hegy Nagykovácsi táv. De a túrázás nem az a sport, mi lassan, de alaposan haladunk. Most a Városmajorból indultunk és néhány száz lépcsővel később Istenhegyre értünk fel, áthaladva a Budai-hegységben most már zárványként létező Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen.

Soha nem tudtam elképzelni, hogy a Budai Zöld hogyan ér fel a zajos Krisztina körútról a valamivel csendesebb Normafához, habár sejtettem, hogy lépcsős, kaptatós a túrának ez a szakasza, végül kiderült, – megszámoltuk – ezer lépcsőn keresztül vezet az út. A túra ezen szakaszát még tavaly három novemberi hétvégi nap alatt jártuk le. Tény, nem siettünk, a megtett táv összesen nem volt több, mint 8 kilométer, a szintemelkedés viszont jelentős, 140 méterről jutunk el a 479 méter magasan lévő Normafához.

A túrát a Városmajorban kezdtük, a parkon átmentünk és Koós Károly szobránál lépcsőztünk fel a Városmajor utcára, majd elindultunk a Budapest egyik legmeredekebb utcáján az Alma utcán. Akit hidegen hagy a Budai Zöld és néhány érdekes épület, az nyugodtan mehet tovább az Alma utcán, tapasztalatból írjuk, rövidebb és kicsit pihentetőbb úton fog felérni a Kis-Sváb-hegyre. Mi követtük az zöld jelzést és a kissé lejtős Bíró utcában folytattuk az utat. A Ráth György, Tóth Lőrinc, Istenhegyi út és Határőr utcák által határolt területen áll az Árkay Aladár által tervezett Bírák és Ügyészek lakótelepe. A Kis-Sváb-hegy déli lejtőjén több, mint 100 évvel ezelőtt kialakított különleges kísérleti telep lakóinak foglalkozásáról ma már csak az utcanevek árulkodnak. Akkoriban a városvezetés támogatásával a filoxéra miatt kipusztult szőlőültetvények helyén a felparcellázott területeken épült villákat, bérházakat magasabb társadalmi státuszú, tehetős polgárok vették birtokba, az Bírák és Ügyészek egyesületének tagjai. A tömegközlekedés és az úthálózat fejlődésével Budának ez a része nem volt már nehezen és költségesen megközelíthető a múlt század elején, így a tehetősebb polgárok szívesen költöztek ki a Belvárosból a modern épületekbe. Az lakótelep házai különböző, egyedi stílusban, de hasonló elrendezéssel, tágas terekkel épültek, habár az építésük utáni viharos évtizedek miatt belső felosztásuk némileg átalakult, érdemes a egy sétát tenni ebben a városrészben ma is. ITT pedig egy remek tanulmány olvasható a telepről.

A Bíró utcából már felsejlett előttünk valamennyi Budapest panorámájából, de látványosabb összképre a Csaba utca sarkán induló lépcső sorról visszatekintve láttunk rá. A Csaba utcát a budai zöld a Városmajor előtt keresztezi, majd az U alakú kitérő után ismét ebben az utcában folytatódik. A Kis-Sváb-hegy meredek oldalára végül 330 lépcső leküzdése után jutottunk fel keresztezve a Ráth György, Határőr, a Goldmark Károly és a Gál József utat. A budai zöld jelzés most már valóban zöldben folytatódik, az 1992-ben védetté nyilvánított Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen. A kirándulók mellett a futók és a kutyasétáltatók számára is vonzó ez az elszigetelt pár hektárnyi rész, a keskeny ösvényen állandó a jövés-menés. Az erdőbe belépve viszont a lombjukat lehullajtó fák közül alaposan szemügyre vehetjük a városi panorámát.

A Budai Zöldnek ez a szakasza inkább a szemnek ad élményeket, mert elég csekély része halad a zöldben. Magunk sem hittünk a térképnek, csak a gyerekjátékok megpillantása után jöttünk rá, nem arra kellett volna mennünk. A jelzést követve végül hamarosan magunk mögött hagytuk a Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területet, majd a János-hegyre panorámás Álom utcán folytattuk a gyaloglást.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés, Nov 8., 2018, időpont: 11:30 (PST időzóna szerint)

A túra többi részében a Budai-hegység magaslataiban és a vidám színekbe öltözött őszi tájban gyönyörködhettünk a Trencsényi úton haladva. A Matyó út végén, az Istenhegyi útnál pedig véget is ért az 1000 lépcsős túra első szakasza.

Összességében zöldben szegény, lépcsőben, panorámában és várostörténetben jeleskedő szakasza ez a Budai Zöldnek, ami bemelegítés lehet egy nagyobb túrához.

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2019.03.14.2020.08.07.

Egy zöld zárvány Buda szívében

Minden bizonnyal sokan várják az idei első hosszú hétvégét és tervezik, hogy a rendelkezésre álló három napot hogyan és mivel tudják tartalmasan tölteni. Amellett, hogy ezt az ünnepet érdemes méltón megünnepelni, a kicsit hosszabb hétvégében beleférhet egy kirándulás, vagy egy kalandtúra és rossz idő esetén egy régen megvásárolt könyv olvasása. A kikapcsolódásnak, de még az aktív pihenésnek is pont az a lényege, hogy ekkor időt szentelünk a máskor rohanva elvégzett tevékenységeknek és valóban odafigyelünk arra, amit csinálunk. Egy rövid túra, kicsiknek való tanösvénnyel, néhány nagyszerű makrófotó és két remeknek ígérkező könyv az ajánlat a hosszú hétvégére.

Egy zöld zárvány Buda szívében

A Budapestiek közül többen szívesen kirándulnak olyan zöldterületre, ami nincs túl messze a lakóházaktól, jól megközelíthető, de azért ad valami pluszt, ami miatt érdemes felkeresni. A XII. kerület közepén magasodó Kis-Sváb-hegy pont ilyen övezet. A hegy, mint nevéből sejthető méretét tekintve nem túl jelentős nagyságú és valóban, legmagasabb pontja mindössze 258 méterre van a tengerszint felett. A Városmajor felé eső részét meredek sziklafal zárja, míg a másik oldalon a Széchenyi-hegy részének tekinthető, mára teljesen beépült Isten-hegy és Orbán-hegy övezi. Utóbbi nevét a középkorban itt folyó szőlőtermesztés miatt kapta Szent-Orbánról. A Kis-Sváb-hegyet korábban Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácról nevezték el, mára ezt a nevet csupán a hegy déli részének meredek sziklafalában lévő kristálybarlang őrzi. A sváb elnevezés pedig a Buda visszafoglalásakor a várat lövő sváb ágyúkhoz köthető.

Ahogy a gazdag múlt nyomot hagyott a természeten úgy épült be a remek kilátás miatt a hegy területe, és az urbanizáció miatt a Budai-hegység többi részétől elszigetelődött, zárvány jellegűvé vált. 1991-ben a Kis-Sváb-hegy kicsivel több, mint 6,5 hektár nagyságú része természetvédelmi oltalom alá került, amit nem csupán a terület kiemelkedő geológiai értékei, hanem a betelepített tájidegen vagy özönnövények és a zárvány jelleg miatt sérülékeny élővilág is indokolt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kis-Sváb-hegy szabadon látogatható, ráadásul van egy remek tanösvénye, pompás panorámája és számtalan más érdekessége, így egy hosszú hétvégén ideális célpont. A hegyen és a tanösvényen is több alkalommal voltunk már, 2 éve tavasszal azért például azért, mert a lombtalan fák közül remek kilátás nyílik a szemközti Rózsadombra, de túráztunk itt már nyáron és ősszel is. Legelső alkalommal a város majdnem legmeredekebb utcáján lépcsőztünk fel, majd a Gál József úton értük el a természetvédelmi területre vezető zöld jelzést. A hegymenetet elkerülhetjük, ha a 39-es busz Goldmark Károly utcai megállójánál szállunk le, majd a Csaba utcán lépcsőzhetünk felfelé.

A Kis-Svábhegyi Tanösvény mellett elhelyezett 8 információs táblát átolvasva többet tudhatunk meg az erdőjárás írott és íratlan szabályairól, az állat-és növényvilágról, különleges növényekről, és a már említett tájidegen fajokról, a karsztbokorerdőről, sőt gyarapíthatjuk geológiai, geodéziai ismereteinket. A tanösvény egy darabig együtt halad a Budai zöld jelzésével, itt az egyik oldalon erdő, a másik oldalon korlát. Ez utóbbin tényleg nem érdemes átmászni, ez a hegy meredek sziklafalban végződő része. Több helyre a sziklafal fotóit is elhelyezték, tájékoztatva az arra járókat, itt az úton kell maradni.

Egy kereszteződésnél balra kell fordulni, ahonnan felfelé vezet az út. Útközben több kisebb, gyerekek számára készített játékot is láthatunk, jópofa katicát, hernyót és mellé az érdekességekről hírt adó táblát. A hegytető sokáig katonai terület volt, ezek nyoma a mai napig látszik. A Kis-Sváb-hegy legmagasabb pontján egy 22 centiméteres kőhasáb van, ami egy helymeghatározást segítő földméréstani pont van és amit funkciója miatt szigorúan firkálni, rongálni, elmozdítani. Innen valóban csodás panoráma nyílik a városra, jó időben nem csupán Budapest, de a távolabbi hegyek is jól láthatók.

Innen az út már lefelé vezet a tanösvény tájékoztató táblái mellett. Végül az Álom és a Zalatnai utca sarkánál érkeztünk vissza a lakóövezetbe, ahonnan nyúlfarknyi gyaloglással az Istenhegyi úton voltunk és a 21-es busszal mentünk tovább.

Azok a csodálatos ízeltlábúak – fotóválogatás

Kirándulásaink során általában törekszünk arra, hogy egy-egy területen ne csak úgy átrohanjunk, hanem hagyunk időt pihenésre, letelepedésre, és arra, hogy szemügyre vegyük a körülöttünk lévő természetet. A nyíló virágokat, a szirmok között repdeső rovarokat, a fákon, fűszálakon mozgó parányi élőlényeket. Aki észreveszi a természet fajgazdagságát és a kis méretükben is nagyszerű növényeket, állatokat, talán jobban figyel, és jobban óvja környezetét. A fotókat Vilmos készítette.

Írj és olvass – könyvajánló

A hosszú hétvége arra is kiváló alkalmat ad, hogy olvassunk, tallózzunk a régi kedvencek közül, vagy válasszunk egy új kedvencet. Több könyv ötletünk is van a hosszú hétvégére vagy későbbre, ezekről a szerző vagy a kiadó már most miatt tudjuk, kedvencünk lesz. Március idusán milyen más könyvet lehet leemelni a könyvespolcról, mint azt, aminek azt a címe: Hogyan kerülj be a sajtóba ingyenesen. A fülszöveg szerint a könyvet szerzője Kádár Tímea Londonban élő szabadúszó szövegíróként írta és alkotott egy olyan stratégiát, aminek segítségével el lehet érni, hogy rólunk is szóljanak a hírek. A Madárbarátok Nagykövét a Magyar Madártani Egyesület szóvivője írta és nagyon meggyőzőnek tűnik, hogy több, mint 300 oldalon a szerző Orbán Zoltán több, 700 saját fotója látható. A könyvet beharangozó bejegyzésben az is kiderült, hogy ez a 2. kiadás miben más az előzőnél, hasznos olvasmánynak ígérkezik.

Jó feltöltődést, pihenést mindenkinek!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

2019.03.01.2020.08.07.

Tekerj bátran

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy történelmi emlékekben gazdag belvároson és a néhány helyen egészen jól megközelíthető folyóparton kívül a városhatáron belül van nagyméretű, egybefüggő zöldfelülete és számos tömegközlekedéssel is gyorsan megközelíthető turista útvonala. Sőt a kirándulókon kívül a kerékpárral közlekedők is megtalálhatják itt a számításukat, akár aszfalton, akár földúton szeretnének tekerni. Ebben a bejegyzésben ajánlunk egy nagyon klassz és nem túl hosszú kerékpáros útvonalat, azoknak, akik a természet értékeit tiszteletben tartva szeretnének a szabadban sportolni.

A Budai-hegységben számos tábla tájékoztatja az erdőben járó kirándulókat arról, hogy melyik úton mivel lehet közlekedni. Nem túl meglepő módon autóval és motorral nem lehet a turista útvonalakat használni, ahogy a legtöbbet kerékpárral sem. A két keréken közlekedők még sincsenek kitiltva az erdőből; több, számukra kijelölt úton haladhatnak Budapest területén belül a védett természetvédelmi övezetben. Egy kerékpáros kirándulás tervezésekor két kattintással találunk olyan jó és megbízható térképet, ahol jelölik a kerékpárutakat, hogy a védett területeken biztosan nem tévedj a tilosba, sőt a mobilra letölthető Természetjáró appban is szuper tippek vannak.

Hűvösvölgy elég hamar nagy népszerűségre tett szert a városi kirándulók körében, de a terület tömegközlekedése évtizedekkel később érte utol a belvároshoz kicsit közelebb fekvő Zugligetet. Míg az akkoriban forgalmi csomópontnak számító Lánchídtól Zugligetig tartó vonalat már 1868 június 30-ban megépítették, ITT írtunk róla, addig a Budagyöngyétől Hűvösvölgyig tartó szakaszt, más néven a Szépilona-Lipótmező-Hűvösvölgy vonalat csak évtizedekkel később 1900. február 28-án helyezték üzembe. A csaknem 120 éves villamosvonal azóta a Budapest egyik legfontosabb villamosvonala lett. Emellett a pálya mellett vezet egy olyan kerékpárút is, amin pillanatok alatt lehet a belvárosból kitekerni a zöldbe.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A villamosok egy részén kerékpár is szállítható, erről a BKK honlapján lehet tájékozódni, aki nem szeretne aszfalton kerékpározni, a Vadaskerti útnál szálljon le a villamosról és a Páfrány úton végig haladva juthat el a sárga kerékpárral jelzett útra. A Páfrány és Kondor út sarkától kezdődő erdős területet Mátyás király kertjének is nevezik, nem véletlenül, a királynak egykor ez volt a kedvenc vadászó helye. Ha vaddisznókkal és más vadakkal nem is találkozunk a Hűvösvölgyig tartó 2 kilométeres szakaszon, futók, kutyasétáltatók és más kirándulók azért vannak a nagyjából 2 kilométeres kisebb szintkülönbségekkel tarkított szakaszon. Az út végig az Ördög-árok mellett halad, erről ITT írtunk.

Hűvösvölgynél a sárga jelzéshez a kék is csatlakozik, vagyis egyből két kerékpárút közül lehet választani. A Nyéki-hegyet oldalában haladó kék kerékpárút jó választás lehet annak, aki csekély szintkülönbségű, de remek panorámát tartogató úton szeretne haladni. Évekkel ezelőtt mi gyakran és nagyobb társasággal jártunk erre, ugyanis kék jelzés a Hármashatárhegyi, ma már nem üzemelő repülőtérre vezet. A késő téli, kora tavaszi erdő szerethető, már nincs nagy hideg, jók a terepviszonyok és lombok nélküli fák között sokkal távolabbra ellátni. Az út lassan, de folyamatosan emelkedik és van egy kissé erősebb kaptató is, mielőtt kinyílik a tér és elénk tárul a hegyek ölelésében elfekvő medence. Látható, az Újlaki hegyet ma is használják a repülés szerelmesei, de csak a siklóernyősök.

Mivel már szürkület volt, egy kis üldögélés és uzsonnázás után a közeli Hidegkúti út felé vettük az irányt. A Vadaskerttől az egykori Hármashatárhegyi repülőtérig körülbelül 5 kilométert kell tekerni, erdőben, változatos terepen és a szabályokat betartva.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I. kötet A reformkortól 1919-ig