Hol VOLT, hol nem VOLT

Sopron páratlan természeti kincseivel, kulturális örökségével és nem utolsó sorban vendégszeretetével az egyik legnépszerűbb utazási célpontja kis hazánknak. A héten zajló VOLT Fesztivál apropóján egy rövid és szubjektív összeállítást szeretnénk a blog olvasóinak adni város talán kevésbé ismert nevezetességeiről és a természet nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekről.

A Magyarország északnyugati részén fekvő város a maga 60000 lakosával nem tartozik hazánk legnagyobb települései közé. Nagyságához képest viszont nagyon jelentős méretű örökséggel rendelkezik, megszámlálhatatlanul sok látnivalót található a városban és a környékén. Ez a terület már elég régen benépesült, a ókori Róma Scrabantia nevű városának fóruma a mai Főtér helyén volt és azóta is kisebb szünetekkel számos népcsoport lakott a város területén maguk után hagyva épített örökségüket és kultúrájukat. Egy jó összefoglaló Sopron történetéről itt megtalálható. 

Számunkra ez ez a város, ahová érdemes többször visszatérni, mert mindig tud újat mutatni és nem csak a számtalan műemlék miatt. Nem titok, nekünk fontos a vendéglátó kedvessége és itt még soha nem csalódtunk, pedig voltunk már magánszálláson és többcsillagos hotelben is. A látnivalók nagy száma miatt a városban érkezők szinte el vannak veszve, hiszen rengeteg múzeum, szakrális emlék, szobor található itt, egy kis kutakodás, beszélgetés és internetes böngészés után mi végül érdeklődési körünknek megfelelően kezdtük végig járni a nevezetességeket. Habár van miből válogatni most csak hármat mutatunk be ezek közül ipartörténeti és történelmi vonatkozásuk miatt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Azonnal megtetszett a  Központi Bányászati Múzeum kék színű, barokk stílusú épülete a Templom utcában, de hétfő lévén éppen nem tudtunk bemenni a múzeumba, mert aznap zárva volt. Másnap viszont nem volt akadálya annak, hogy eltöltsünk egy kis időt ebben a hazai bányászat tárgyait, ipar és képzőművészeti emlékeit és érdekes ásványait bemutató tornácos múzeumban és megismerjük a magyarországi bányászat évezredes történetét.

20180628_holvolt02.jpg

Persze első látásra biztosan kevesen jönnek lázba egy-egy múzeumban kiállított metszetrajztól, pedig a Brennbergbányában 1789-ben létesült feketekőszénbánya Magyarország első kőszénbányája volt és a 19. század végére a kor egyik legmodernebb ipari létesítményéve lett. Szóval lenne miért lelkesedni. De a szénbányák, a külszíni fejtéstől eltekintve a föld alatt vannak és igazán kevés alkalom nyílik arra, hogy a kőszénfejtő gépeket a velük dolgozókon kívül bárki megnézze. Ebben a múzeumban az a különleges, hogy igazán testközelből szemügyre lehet venni azt, hogy milyen – mai szemmel – kezdetleges eszközökkel kezdték el a föld mélyében található ásványkincseket felhozni a felszínre és nyomon lehet követni az évszázadok alatt fejlődő technológiát. A gépek egyre bonyolultabb működése, mérete és kidolgozottsága, megtervezettsége egyszerűen lenyűgöző. Sajnos egyre kevesebb ipari műemlék van még hazánkban, akár eredeti helyén, akár múzeumban. Szakértő magyarázattal a technológiát kézzelfogható közelségbe hozó bemutatók sora érdekes lehet kicsiknek és nagyoknak, akár azoknak is akik már régen nem ülnek az iskolapadban, de még soha nem voltak nehézipar közelében. Sőt a gyerekek számára van egy Élménybánya, ahol bányászsisakot felöltve kicsit belebújhatnak a bányászok bőrébe és megismerhetik az általuk használt eszközöket.

20180628_holvolt03.jpg

A másik két kedvenc látnivalónk nem a város közepén, hanem a Lövérekben van. A Sopront szinte körbe ölelő, változatos növényvilágú erdőben jólesik kirándulni, számos túraútvonal és több különlegesség várja az erre járókat.

20180628_holvolt04.jpg
Amikor ott jártunk felfedeztünk egy erdei tornapályát, ami a budapestiekkel ellentétben karbantartva, jó állapotban várja a testmozgásra vágyókat. A kiindulási pont megközelítéséhez az 1-es vagy a 2-es buszról a Lövér-szálló megállónál szálltunk le. Azt láttuk, hogy innen sokfelé indulnak turista útvonalak, és később utánanéztünk, hogy a zöld és a kék háromszög jelzésen is felmehettünk volna jutni a Károly-kilátóhoz vagy a kék kereszten csatlakozhattunk volna az országos kék túra útvonalához. Az idő egy kicsit borúsnak tűnt és turistatérkép sem volt nálunk, így az erdészet táblájára hagyatkozva  a kicsit több, mint 2 kilométer hosszú, 20 állomásból álló tornapályát választottuk. Jó móka volt a ilyen távot végig járni és nagyon tetszett, hogy háromféle erőnléthez szabott gyakorlat közül lehetett választani.

A Sopron környéki erdők nem csak a méretük és fajgazdaságuk miatt különlegesek: mivel számtalan kulturális örökséget rejtenek és a különböző túraútvonalakon és tanösvényeken nem csak a jól karbantartott növénytársulásokban gyönyörködhetünk, hanem a különböző emlékműveknek köszönhetően a város múltjának, lakói sorsának egyre több részletét ismerhetjük meg. Az Ojtozi fasoron található ugyanolyan nevű emlékműben sok minden benne van a magyar történelemből: 101 éve az Osztrák-Magyar Monarchia magyar huszárjai harcoltak a mai Románia területén zajló csatában a román hadsereggel szemben, és veszítettek. A csata emlékére Erdélyben az Ojtoz-patak völgyében a helyszíntől nem túl távol, egy emlékművet faragtak sziklába, ennek a másolatát készítették és állították fel Sopronban 1934-ben. Az erdélyi eredeti emlékmű később megrongálódott, majd 1961-ben felrobbantották a sziklát is, melybe belefaragták.

20180628_holvolt01.jpg

Mire a tornapálya 20 állomását végig jártuk, az időjárás eldöntötte, hogy milyen szeretne lenni. A szakadó eső elől éppen beértünk a Balogh fagylaltozóba, amit tej és tej-tojásmentes fagylaltjai miatt fel úgyis szerettünk volna felkeresni.

Ha Sopronról van szó a VOLT Fesztivál említése kihagyhatatlan. A mára a város első számú nevezetességévé vált fesztivált a soproni Sportcentrumban rendezták meg első alkalommal 1993-ban. Azt a helyszínt gyorsan kinőve a rendezvény átköltözött a Lövér körúton található kempingbe. Aki imádja a budapesti Sziget fesztivált és a nagyméretű szabadtéri fesztiválokat, az a Volt-ot is szeretni fogja. A fesztivál egy hete alatt sajnos a soproni szállások árai a többszörösére emelkednek és limitált számuk miatt hamar el is fogynak, így érdemes időben gondoskodni a saját szállásról a fesztivál területén kívül vagy belül.

A fesztivál nem csak a bulizni vágyó fiatal korosztály, hanem az éve óta fesztiválra járó középkorúak körében is nagy népszerűségnek örvend és vonzó szórakozási-kikapcsolódási lehetőséget jelent számukra. Sőt a szervezők most már a legifjabb fesztiválozókra is gondolnak, napközben jobbnál jobb programok várják a gyerekeket: vezetett túrák a kulisszák mögé és többféle kreatív, tudásgyarapító időtöltés. De nem csak ebben fejlődött a fesztivál. Ezen a gyönyörű helyen gondolnak a környezetvédelemre és újra felhasználható anyagból készült poharakat használnak az italokhoz és ügyelnek arra, hogy kevesebb szemét keletkezzen. Apróságnak tűnik, de nagyon hasznos, hogy a Gormet-fesztiválhoz hasonlóan már itt is lehet a karszalaggal fizetni.

A fesztivál egyetlen gyenge pontja az szervezőktől független időjárás lehetne, mert az Alpokalja csapadékosabb éghajlatának köszönhetően itt gyakran megesik, hogy esik. De a meteorológiai előrejelzés alapján elő lehet készülni esőkabáttal és meleg ruhával, nekem még egyetlen Volt élményem sem rontotta el az időjárás. Bár az emlékezetes pillanatok közé tartozik, amikor pont egy Tankcsapda koncert végére kezdett rá az eső, ami hamar éjszakai viharrá fokozódott.

Mi az idei VOLT Fesztivált kihagyjuk, de rajta van a bakancslistánkon Sopron számtalan épített és természetben található nevezetessége és biztosak vagyunk benne, hogy a következő utazásunkkor is találunk értékes-érdekes meglepetéseket.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

Patakparti túra

Paprikás-patak Solymár

A nyári kánikula idején sem kell lemondani a túrázásról, kirándulásról. A gondos felkészülésnek és a jól megválasztott távnak és terepnek köszönhetően ebben az évszakban is kellemes időtöltés lehet a természetben eltöltött idő. Bármilyen hihetetlen Budapest határában van egy több méter magas vízesés, ami túrázásra ideális választás lehet ebben az évszakban. Mi már több alkalommal jártunk ott, most megosztjuk a Paprikás-patak partján szerzett élményeinket.

Eddig a legtöbb túránk a kedvenc budai zöld sáv jelzésű túraútvonalon haladt, nem véletlenül, hiszen ez a jelzés halad át Budapest kedvenc és jól megközelíthető kirándulóhelyein. A nyári melegben a páratlan panorámájú kirándulóhelyek helyett érdemes a kellemesebb klímájú, szabad vízfelületű erdei útvonalakat választani. Mi is így tettünk, ezért meglátogattuk a Budapest határában található Paprikás-patak vízesését. A valóban különleges látnivalókat rejtő hűvös erdőben, majd a nem olyan hűvös mezőn elsétáltunk egészen a Solymári várig összehozva végül egy kellemes 4 kilométeres túrát.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra kezdőpontja a Solymáron van, ahová az 56/61-es villamossal, majd a 64/64A/264 busszal lehet eljutni. A Kökörcsin utca megállónál szálltunk le, majd egy kicsit visszasétálva az sárga sáv jelzésen indultunk el a lefelé lejtő erdei úton. A levegő hőmérséklete már néhány lépés után kellemesebbé vált, ahogy beértünk az erdőbe és haladtunk a sima talajú, a Paprikás-patak medrét kanyarogva követő úton. Több hangulatos híd is keresztezi a sárga jelzést, legtöbbször a patak partja is jól megközelíthető, alternatív útvonalként át is lehet rajta kelni egy arra alkalmas cipőben. Az eső után páradús erdő a környéken lakók között kedvelt kirándulóhely, több kutyással és kerékpárossal is találkoztunk.

A túristaút egy darabig a völgyben, egy szintben halad a patakkal, de a 3. híd után a domboldalon fut tovább. Ezért vezet lefelé egy kis ösvény vagy egy lépcső a Budai-hegység egyik legszebb természeti képződményéhez a Paprikás-patak vízeséséhez. Fentről jól megközelíthető, de a hegy oldalán óvatosan lépkedve is lehet fotózni. A patakmeder szintjét nehéz elérni, bár a kitaposott ösvények állapotából ítélve nem lehetetlen. Sőt, vannak vállalkozó kedvű családok, aki a patak medrében kialakult medencében fürdenek, mi inkább tekintsünk el ettől.

20180622_patakparti-tura02.jpg

A nagyobb vízesést egy néhány méterrel később egy kisebb követi, amiből csak az évtizedekkel ezelőtt odatákolt és soha be nem fejezett medence betontorzóját látni.. Az út bal oldalán néhány száz méter után a patak már egészen a mélyben fut, a túra következő különlegességét a jobb oldalon fogjuk felfedezni. A dús erdő zöldjét a felhagyott dolomitbánya sárga színe töri meg, és a felette elterülő kis rét számtalan érdekes állatnak ad otthont. Ahol van pad és árnyék, érdemes egy kicsit elidőzni, pihenés közben sokféle pókot, rovart megfigyelhetünk. A könnyen málló kövek érdekes alakzatban maradtak meg itt és egy pár méterrel későbbi következő kőfejtőnél is,  különleges kontrasztot adnak a felettük magasodó fekete fenyvessel.

20180622_patakparti-tura06.jpg

A kőfejtők után hamarosan ismét találkozik a csendesen csobogó patak és a túristaút és miután elhaladtunk egy nagyobb táborozásra és tűzrakásra alkalmas pihenőhely mellett, elérünk a Rózsika-forráshoz. A forrás – melynek a vize a vízbázis szennyezettsége miatt nem iható – nevét egy munkásnőről kapta, aki szegény gyerekeket vitt kirándulni. A most már nem túl bővízű forrás vize a Paprikás patakba folyik, szép domborművét a Patrona Solymaris civilszervezet állította 2002-ben.

20180622_patakparti-tura05.jpg

Az Alsó- Jegenyevölgy a Rózsika-forrás után is nagyon hangulatos, a gyakran meredek, hirtelen leszakadó patakpart a változatos módon kapaszkodó nagy fáival és azok a hatalmas gyökereikkel, dúsan burjánzó ágaikkal igazi mesebeli tájat alkotnak. A patak szintjével néhol egy magasságban lévő út gyakran nedves, pocsolyás. Egy sorompó után kiértünk egy hangulatos tisztásra, ahol több út találkozik. A sárga jelzés elkanyarodik jobbra a Kálvária-hegy irányába, mi viszont a zarándokúton a tisztás jobb oldalán haladtunk tovább. A patakon átívelő kis hídról jól meg lehetett figyelni a vízben élő bolharákot és a csíkbogarat, amiket lefotózni a csillanó víz miatt nem igazán sikerült. A víz felett romantikusan átívelő fákon kívül találtunk egy emlékművet, amit szintén a Patrona Solymaris egyesület állított a millennium évében született gyerekek emlékére. A patak ezután már jóval csendesebben csobogott és csakhamar el is tűnt, a mederből. Mire megpillantjuk a solymári vár kilátótornyának a tetejét, már csak a száraz meder mellett ballagtunk.

20180622_patakparti-tura04.jpg

A Solymári vár a település keleti felénél, a budai zöld turistaút mellett emelkedik, de a Mátyás-dombon álló építmény gyakorlatilag teljesen elpusztult a  XX. század elejére. Az első régészeti kutatásokat itt mintegy 90 évvel ezelőtt kezdték meg, és 10 évvel ezelőtt állították helyre a vár egyes részeit. Sokáig szabadon volt látogatható, egy ideje – évszakonként változó nyitva tartással – mérsékelt árú belépődíjat kell váltani. Sok érdekes tárgyi emléket állítottak ki, nem csak a kilátásért érdemes a várat nyitvatartási időben is felkeresni. Arra viszont figyeljünk, hogy a hosszú nyári nappalok ellenére a vár az évnek ebben a hónapjaiban is csak délután 6-ig van nyitva. A kilátás a vár oldalából is pazar, a vidám ökörfarkkórók díszítik az Alsó-Patak-hegyre nyíló panorámát.

20180622_patakparti-tura03.jpg

A vár meghódítása után mehettünk volna a budai zöld turistaúton Telki felé, de mi továbbra is a zarándokúton haladtunk, egészen a Solymári vasútállomásig. A túrára készülve megnéztem a 64-es busz menetrendjét, ami itt már csak óránként közlekedik és most belefért az időbe a nem olyan régen felújított állomás megtekintése – ahonnan valamiért kispórolták a padokat – és el tudtuk készíteni minden idők legszebb háttérképét. A budai zöld is jó választás lett volna, ugyanis az bevisz Solymárra, ahol gyakrabban járnak a buszok.

20180622_patakparti-tura01.jpg

Ha nincs nagy hőség ezt a túrát el lehet kezdeni Solymár vasútállomástól (ahová a Nyugatiból érkeznek a vonatok), vagy a település központjából a Mátyás király út és a budai zöld út találkozásától. Megéri, mert az Alsó-Jegenyevölgy és a Paprikás-patak pár kilométeres partja változatos terepen tartogat izgalmas látnivalókat.

 Szeretnél hozzászólni a bejegyzéshez? Itt megteheted.

Szabadlábon egész nyáron I.

A mai napon a V betű is felkerült a táblára és kezdetét vette gyerekek által 184 napja várt vakáció. Ideális esetben a nyár a szabadság és a pihenés lehetőségét ígéri kicsiknek és nagyoknak, de ahogy a téli túrázásra, úgy a nyári kikapcsolódásra is érdemes felkészülni. Így nagyobb valószínűséggel érnek bennünket kellemes meglepetések barangolásaink során. Ebben a bejegyzésben, hasonló tematikával az előzőekhez, néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan lehet élményeket gyűjteni saját magunk és a természet kíméletével.

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak megfelelő túra választása nyáron is legalább olyan fontos, mit más évszakban. Általában a kényelmes tempójú séták jó hatással vannak a szervezetre, de a nagyobb meleg miatt sokkal hamarabb ki lehet fáradni. Hasznos konzultálni orvossal, ha azt határozzuk el, hogy pont nyáron váltunk át más sportra/ mozgásformára.

20180615_szabadlabon102.jpg

Megfelelő öltözék

A nyári túraöltözék jóval kevesebb, mint a téli, de érdemes éppen olyan gondosan megválogatni, mint máskor. Az erdőt járva alapszabály a terepnek megfelelően zárt, jól szellőző cipő, ami megfelelően tartja a lábat. Bár ma már számtalan könnyű túraszandál is kapható, nekünk eddig a cipő jobban bejött, egy-egy rossz helyen lévő faág, vagy rovar a szandálos lábon nagyobb kellemetlenséget tud okozni.  A technikai pólókat érdemes nyáron is bevetni, persze most lehet vékonyabb típusra váltani. A túraútvonalak nem csak az árnyas erdőkben, hanem a napsütéses réteken is kanyarognak, így a fej védelme egy megfelelő sapkával, kalappal szintén elengedhetetlen. Felkészülve a nyári záporokra, amiből az utóbbi hetekben volt elég, érdemes egy vékony esőkabátot is betenni a hátizsákba.

Szükséges enni- és innivaló

Amire sokkal jobban kell figyelni nyáron, az a megfelelő mennyiségű folyadék – lehetőleg víz – magunkkal vitele a kirándulásra, túrára. Bár a térképeken jelzett vízlelőhelyeken általában van iható víz, inkább vigyünk magunkkal még egy teli palackot. A források vízbázisa a fővárosban gyakran szennyezett így érdemes utána olvasni, hogy az erdőben fakadó vizek közül melyik iható. A hűtőtáska cipelése rövidebb távon mellőzhető, de arra érdeme figyelni, hogy csak olyan szendvicsek legyenek csomagolva, melyek néhány óra vándorlás után nem válnak ehetetlenné. Jó szolgálatot tehet a mélyhűtött palackos víz, ami a kiolvadásáig hidegen tartja mellé csomagolt harapnivalót, és nem felesleges teher, hiszen a vizet úgyis megisszuk.

Vidd haza a szemetet

Az erdőkben a turistaútvonalak mellett elhelyezett szemetesek szomorú látványt tudnak nyújtani, ha már folyik ki belőlük a hulladék és a kirándulók csak tovább gyarapítják a szeméthalmazt. Való igaz, hogy az erdészetek, a természetvédelmi területek kezelői üríthetnék gyakrabban a kukákat, de jusson eszedbe, hogy amit abba a kukába beledobsz, azt nem lehet szelektíven feldolgozni, de az erdőlakó állatok legalább hozzáférnek olyan ételhez, ami egyébként nem is nekik való. A hátizsákba gondosan becsomagolt élelmiszerek maradékát, a szalvétákat, a műanyag zacskók halmazát, pillepalackot, fémdobozt a érdemes inkább hazavinni és otthon kidobni, amit pedig lehet a szelektív hulladékgyűjtőbe tenni. A képen az Apáthy-sziklához vezető zöld sáv jelzésű út egy látható, a panorámát csúfító szeméthalmazzal.

20180615_szabadlabon101.jpg

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Nyáron is jól jön a papír alapú térkép. Mi elég sok kilométert tettünk bele egy kisebb méretű spirálos darabba. Azon kívül, hogy érdekességek, információk vannak benne, jól firkálható, így most már egy naplóra kezd hasonlítani. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a telefon legyen feltöltve, nem csak a fotózás és a GPS miatt, de ha baj van, akkor legyen mivel segítséget hívni.

Így fotózunk mi

Bár a blogban rengeteg fotóval illusztráljuk a bejegyzéseket, a kirándulásokra elég ritkán viszünk magunkkal fényképezőgépet, legtöbbször a súly és az elfoglalt hely miatt.  Ha előre tudjuk, hogy lesz különleges téma, akkor persze bekerül a hátizsákba. A mobiltelefonok közül még a több éves modellekkel is lehet szép képeket készíteni, megfelelő fényviszonyok miatt. Személyes kedvencem a Samsung Galaxy K Zoom, ami egy telefon-fényképezőgép hibrid. Szoftveresen már nem az igazi, de a Samsung S sorozatának legtöbb tagját még most is túlszárnyalja fotózásban.

20180615_szabadlabon104.jpg

A várható időjárásról érdemes előre tájékozódni, vihar közeledtével érdemes halasztani a kirándulást. A hevesebb esőzésekkel és széllel járó több napos zivatarok után jó, ha várunk pár napot, míg az erdő a barátságosabb arcát mutatja és ismét biztonságosan és könnyedén járhatók lesznek a kijelölt útvonalak.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A hátizsákba nyáron is legyen elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat tartalmazó neszesszer, és kerüljön mellé a csípésekre való kenőcs, a kullancs és rovarriasztó és persze a napsugárzás miatt a megfelelő faktorszámú fényvédő.

Választott táv és terep

Nyáron a hőség miatt kifejezetten fontos, hogy jól tervezd meg a túrát. A nagy kánikulában sem kell lemondani a kirándulásról, hiszen az erdőben, főleg egy magasabban fekvő hegyen több fokkal hűvösebb lehet. A Kékesen, a Mátra legmagasabb pontján még nyáron sincs 26 foknál melegebb, ami igazán üdítő tud lenni hőségriadó idején. Ha azonban a tervezett túra útvonala kopár, napsütötte tájon halad, válaszd meg úgy az indulás időpontját, hogy ne a rekkenő hőségben kelljen azt a távot teljesítened.

Tudd, hogy te vendég vagy

Valljuk be, a kopár téli erdő után a tavaszi, de főleg a nyári dús lombozatú erdő számtalan növénye és állata csábít arra, hogy hazavigyük, hogy egy kicsit még a miéd legyen. Érdemes ennek a csábításnak ellenállni, és akár egy kisebb határozókönyvvel felszerelkezve többet kirándulni, naplót írni a változatos fajokból álló erdei ökoszisztémáról. Majd hűvös őszi, téli estéken visszapörgetni, hogy milyen fajokkal ismerkedtünk meg. Nincs minden növényre, állatra ráírva, hogy védett, egy-egy gondatlan gyűjtéssel bárki akár százezrekkel is megkönnyítheti a pénztárcáját.

Azok a csodálatos ízeltlábúak

Az ízeltlábúak egy rendkívül fajgazdag törzs, ide tartoznak a rovarok, a rákok és a pókok. Kirándulások során számtalan képviselőjükkel találkozhatunk, gondoljunk a bosszantó szúnyogokra vagy a veszélyes kullancsokra. A rovarok népes társaságában sokan valóban színesek, meghökkentő és váratlan helyen bukkanhatunk rá egy-egy szép példányra. Ez a bársonyos darázscincér a solymári sziklákon süttette magát a nappal, láthatóan nem zavartuk sem mi, sem a az erre szálló fürge, kék színű boglárkalepkék. A nagyjából 2-3 cm nagyságú feltűnő sárga rajzolatú  bogár szárnyfedői lekerekítettek, a csápja és a lábai pedig sárgásvöröses, a feltűnési helyéből kiderül, hogy a napfényes, lombos erdőket kedveli. Emberre nézve ártalmatlan, növényekkel táplálkozik fejlődésének minden szakaszában. Óvatos rovar, ezért is volt meglepő, hogy Petra több fotót tudott készíteni róla.

20180615_szabadlabon103.jpg

Reméljük, hogy ezzel a néhány javaslattal hozzájárulunk a túrázás jobbá tételéhez. Ha úgy érzed, valami kimaradt, kommentben, vagy levélben írd meg nekünk.

 

 

Madarak, fák, wifi

A budai zöld sáv jelzés a Gellért-hegytől egészen a Nagykovácsiban található Zsíros-hegyig vezet, érintve Budapest legszebb nevezetességeit. Az útvonal egy rövidke, János-hegyre panorámás szakaszát már tavaly bemutattuk. A János-hegyi sportolási lehetőségeket bemutató június havi naptár bejegyzésünk kapcsán viszont ellátogattunk Budapest egyik legnépszerűbb panorámás kirándulóhelyére a Normafához, és ha már ott voltunk egy kis nézelődés után lesétáltunk Zugligetbe. Ebben a bejegyzésben megpróbáljuk megmutatni, hogy miért érdemes óvni és védeni az erdőket és a benne lakó élőlényeket, miközben meglepő dolgokat fedezünk fel.

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a főváros legvonzóbb arcát mutatja annak, aki vállalkozik a budai zöld sáv 42 kilométerének a megtételére; mi most a túra közepén található szűk 4 kilométeres szakaszát mutatjuk be. Több bejegyzésben, a túrák befejezésként ajánlottuk ezt a szakaszt, így éppen ideje önállóan is bemutatni. A mostani túránk kezdete a Normafa volt, ahová a Széll Kálmán tértől induló 21, vagy 21A jelű autóbusszal érkeztünk a város legjobb panorámájú buszvégállomásához. Jó hír, hogy ezentúl a Boráros tértől induló 212-es busz is eljön idáig.

A túrát érdemes a Budai-hegyek domborműtől kezdeni, aminek segítségével rögtön beazonosíthatjuk az előttünk lévő területeket, dombokat, hegyeket.

20180608_madarakfakwifi01_1.jpg

A zöld sáv jelzés a Széchenyi-hegy irányából halad a Szépjuhászné irányába és mi ennél a szobornál csatlakozunk rá. A sima, egyenletes talajú murvás túristaút párhuzamos az Anna-rét felé haladó sétaútvonalakkal, de azokkal ellentátben nem emelkedik hanem lejt. Lassan ballagtunk az úton, így a fák közül újra, meg újra kibukkanó változó panorámát és a dúsan virágzó vadvirágokat is alaposan szemügyre tudtuk venni.

20180608_madarakfakwifi02.jpg

Pár száz méter után odaérünk egy elágazáshoz, a zöld sáv jelzés leágazik és lefelé, jobbra folytatódik az út. A fák között tompán beszűrődik a fény és a hőmérséklet is jobban elviselhető, mint a réten, egy-két kerékpáros tolja felfelé a járművét. Az út továbbra is széles és kényelmes, de egyre jobban lejt és csakhamar meg is érkezünk egy műútra, ami a Tündér-hegyi út vége, a Mátyás király út eleje, a János-hegy és a Kissvábhegy találkozása. A műút és a Normafa közötti szakasz azért érdekes, mert az évekkel ezelőtti állapothoz képest a turista útvonal sokkal szélesebb és jobban járható, akár babakocsival is. Ezen kívül az új, modern vonalú útjelző és tájékoztató táblák is jelzik: ezt a területet karban tartják. Nem lehet viszont nem észre venni a sok kitaposott csapást az erdőt amúgy is sűrűn átszelő utak között: bizony, ha a hegyikerékpáros felmegy a hegyre, az le is fog valahol jönni.

20180608_madarakfakwifi03.jpg

Itt található hazánk első Kossuth-emlékműve. A terméskövekből épült talapzatra elhelyezett másfélszeres életnagyságú mellszobrot a Zugligeti Egyesület megbízásából Tóth István szobrászművész készített el 1913-ban. Az emlékmű a műútnak háttal áll, annak megalkotásakor valószínűleg Zugliget felől volt gyakrabban megközelített, most pedig a fák közé tekint be az egykori kormányzó szobra. A talapzaton egy dombormű Kossuth Lajos Istenszeme fogadóban történt letartóztatását ábrázolja.

20180608_madarakfakwifi04.jpg

A kis kitérő után a tovább haladunk a Tündér-hegyi útról elágazó zöld jelzésen. A néhol erősebben lejtő talajt itt már puha, kissé korhadt levélszőnyeg borítja és hamar elértünk egy szétgraffitizett épülethez, ami mellett egy minden festékét elvesztett, de működő és iható vizet adó kút van.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az egykori Disznófő vendéglő sajnos nem vehető alaposabban szemügyre, bekerítették. A szemmel láthatóan nyomorúságos állapotú épületen már nincs is sok látnivaló, de a terület történetéről egy kiváló összefoglaló olvasható a Normafa Park honlapján. A fotón a gaz mögött megbújó Disznófő forrás is ugyanezen kerítés mögé szorult és el is apadt. Nem lehet azt a döbbenetet elfelejteni, amikor a kétkedve szálló suttogások igaznak bizonyultak és a múlt század végén a terület egyszer csak bekerítődött és a közkincsnek számító forrás elzáródott a nagyközönség elől. A szabadon álló téret – aminek a szélén még most is ott áll a Szentendrei Erdészet 1988-as térképe – egy meglehetősen ormótlan kerítés váltotta fel, ami mellett az elmúlt évtizedek alatt számtalan turista taposta ki a ma már normál szélességűnek mondható utat.

20180608_madarakfakwifi06.jpg

A zöld sáv jelzés meglepő módon nem a Szilassy úton folytatódik – pedig az is egy látványos, öles fákkal övezett szakasz – hanem levágva a szép kanyart, bevisz az erdőbe. Most már lakóházak, telkek kerítése mellett haladunk tovább, közel a városhoz, de mégis madaraktól hihetetlenül hangos területen. Miután kereszteztünk több autófelhajtót a Tücsök-rét alsó sarkánál bukkanunk ki az erdőből és érünk le a túránk utolsó előtt szakaszához. A zöld sáv jelzés a Disznófő úton halad tovább Tündér-hegy oldalán a Tündér-szikla irányába. Mi a Tücsök rét után letértünk az útról és kisebb hezitálás után a hegyikerékpárosok által kedvelt zöld kereszt jelzésű utat (ami a zöld sáv jelzést köti össze az Erzsébet kilátóhoz vezető zöld háromszöggel)  kihagyva a Janka utcán  végig ballagva értük el a 155-ös buszt.

20180608_madarakfakwifi05.jpg

Ez a szakasz kevesebb, mint 3 kilométer mégis nagyon változatosan megmutatja, hogyan avatkozik be az ember a természetbe és kellő körültekintés hiányában milyen károkat tud okozni. A nem túl régi vicc szerint szívesebben ültetnének fákat, ha azok térerős adnának, nem pedig oxigént. Pedig a hazai erdők a nélkülözhetetlen fotoszintetizálás mellett még számtalan értéket hordoznak, és az itt kialakult ökoszisztéma egyensúlyának megőrzése, az azt alkotó fajok védelme elemi érdekünk.

Szeretnéd kommentálni? Itt megteheted:

Az ezerarcú János-hegy

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi és a májusi naptárfotóinkról a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A júniusi fotó 2016-június elején készült, azóta sok minden nem változott az Erzsébet-kilátó sziluettjén. A nyár beköszöntével már nyoma sincs a harsogó zöld leveleknek, mélyebb tónusban és sűrű lombokban öltöznek a fák.

calendar_hu_201806.jpgBudapest felé közeledve messziről látható a Budai-hegység sziluettje és a negyedik legmagasabb pontja a János-hegy és a csúcsára épített Erzsébet-kilátó. Kedvelt kirándulóhely télen és nyáron egyaránt, a pihenésre és feltöltődésre, vagy komolyabb sportolásra is alkalmas ez a lassan alakuló és sajnos fogyatkozó zöldfelületű 528 méter magas hegy. Összegyűjtöttük a lehetséges sportolási módokat és helyszíneket, ahol a természet kímélete mellett hódolhatunk az egészséges életmódnak. A legtöbb kiránduló előszeretettel veszi célba a János-hegyet és a Normafát, akkor is ha az önfeledt túrázás és evés helyett inkább sportolni szeretne. Amellett, hogy a János-hegy erdeiben számos túraútvonal közül választhat valóban többféle módon is sportolhat, edzhet.

A téli hideg sokak számára nem azt jelenti, hogy a túrabakancsot bejglire cserélik, hanem megfelelő felkészüléssel ugyanúgy róják a kilométereket, mint bármely másik évszakban. A téli erdő különösen varázslatos, finom zúzmara vonja be a fákat, még akkor is, ha nem esik a hó. A bizonytalan minőségű turista útvonalak helyett a János-hegyen érdemes az aszfaltot választani, így el lehet gyalogolni a Szépjuhásznétól, a 22-es autóbusz megállójától indulva a János-hegyi, majd a Tündérhegyi úton egészen a Mátyás-király útig, ahol a Szilassy útra letérve elérünk a Virágvölgybe, a 155-ös buszhoz. Az átlagos napi középhőmérséklet a hideg évszakban a János-hegyen átlagosan 5 fokkal kevesebb, mint a városban, így ezen a területen nem csak sétálni, hanem síelni is lehet, ha elegendő hó esik. A hegyen és a Normafa lejtőin több kialakított és jelzett sífutó útvonal található, melyeken jókat lehet síelni. Az idei tél során a Normafa Park munkatársai az időjárásnak köszönhetően több héten keresztül alakíthattak sífutó útvonalak a síelők nagy örömére. Amikor nem jeges az Anna-rét, ott lehet szánkózni is, kellő körültekintéssel.  Az év többi részében ezeket a jelzéseket és helyszíneket legfeljebb nosztalgikus pillantásokkal lehet pásztázni és örülni annak, hogy különösebb emberi beavatkozás nélkül még télen is ilyen sokféle módon lehet sportolni a János-hegyen.

20180602_azezeracujanos03.jpg

A János-hegyi úton tavasszal, nyáron és ősszel is nagyon jól lehet kerékpározni. A Szépjuhászné irányából indulva több lehetőség áll a kerékpárosok előtt, akár hosszú, akár meredek utat választ.  Budapest egyik nagyon szép panorámájú és hosszan a hegy észak-keleti oldalán vezető, már ajánlott, közúti forgalom elől elzárt útján a Tündér-hegyi úton akár a Mátyás-hegyi útig is eltekerhet, meg-meg állva, mondjuk a Tündér-hegyi kőfejtőnél vagy a Kossuth szobornál. Az út változó minőségű, ezért érdemes itt is figyelemmel közlekedni a néhol tekintélyes méretű kátyúk mellett. Aki a meredekebb utat választja akár gyalog, akár kerékpáron az végig haladjon a János-hegyi úton, mely kicsit több, mint 4 kilométer után az Erzsébet kilátó lábánál ér véget. Ez egy értelemszerűen fokozatosan emelkedő, szerpentinekkel tarkított útvonal. Aki nem szereti a kerékpáros kaptatókat, közelítse meg a János-hegyet a Széchenyi-hegy felől fogaskerekűvel, a Hegyhát úton tekerjen el a Normafáig és a buszvégállomás után csatlakozzon rá a János-hegyi útra és onnan guruljon le a Szépjuhásznéig.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A futók számára is számtalan lehetőséget rejt ez a terület, habár a köves, egyenetlen talajú turistautak nem mindenkinek jön be és az aszfalton kellő körültekintéssel jókat lehet kocogni. A közelmúltban Normafa és az Erzsébet-kilátó között átadtak, illetve felújítottak egy két kilométer kivilágított rekortán pályát, ami egyrészt jó, mert nem kell az keményebb aszfalton futni. Másrészt nagyon furcsa volt látni, hogy természetvédelmi területen füvesítettek, hiszen, amíg nem túrták fel, addig is volt fű, aljnövényzet ezen a területen. A kivilágított területnek a futók örülhetnek, az ott élő éjszakai életmódra berendezkedett állatok már kevésbé… Az erdei tornapályák sok helyen találhatók az országban változó minőségben és karbantartottságban. A János-hegyen – ellentétben a Hárs-heggyel – szerencsére még nincs ilyen pálya, de egy szabadtéri kondipark, helyet kapott a Normafánál és itt is lehet saját súlyos edzéseket végezni. Kár, hogy a kialakításakor ennyire bevitték az erdőbe és a közúthoz is közel került.

A János-hegy gyerekbarát, legalábbis az aprónép számára rendelkezésre álló játszóterek szempontjából mindenképp. Az Anna-réten található egy egyre bővülő és egyre több játékot felvonultató játszótér, ahol a fiatalabb korosztály csaknem mindenki talál kedvére való játékot. Van egy másik játszótér a Libegőnél is, nagyjából másfél kilométerre az Anna-réttől. Az itt található játékok is sokfélék, és mindkét játszótérben közös, hogy a játékok bizony alapos és állandó karbantartás igényelnek. Az ide érkező rengeteg látogató viszont az erdőnek jelent nagy környezeti terhelést, hiányoznak a táblák, melyek felhívják arra kicsik és nagyon figyelmét arra, hogy ők most vendégek az erdőben, vigyázzanak rá. Az idén 70 éves gyermekvasút 11 kilométerének nagy része is a János-hegyen halad át, a nagy meredekségű pályán felfelé szuszogó kisvasút hangja messzire hallatszik. Ide kattintva olvasható 10 érdekes tényt róla.

Persze nem lehet a János-hegyről túraútvonalak ajánlata nélkül beszélni, a mi kedvencünk a piros sáv jelzés, melyre a Szépjuhásznénál szoktunk felcsatlakozni és a rengeteg lépcsős, köves talajú mintegy 1,8 kilométer megtétele után megérkezni az Erzsébet-kilátóhoz.

20180602_azezeracujanos02.jpg

A másik izgalmas útvonal a teljes hosszában még nekünk is bakancslistás zöld háromszög jelzés, amely a Libegő felső szakaszától halad lefelé a Tündér-hegyen keresztül a Libegő alsó állomásához, melynek egyes szakaszait már érintettük és a panoráma mellett néhol a szintemelkedés is izgalmas. A budai zöld sáv jelzés a Széchenyi-hegy felől érkezve szintén áthalad a János-hegyen és a Normafán. Habár a János-hegy város felé néző lankái kedveltek, a hegygerinc nyugati oldala – ahol kevesebb a túrázó – is tartogat még meglepetéseket. Az évnek ebben a szakában gyakoriak a hirtelen kezdődő zivatarok, a János-hegyen is nagyobb valószínűséggel esik az eső, ami után általában sűrű párába burkolódzik a hegycsúcs. 

20180602_azezeracujanos01.jpg

Szerencsére még számos programról, útvonalról és a megújuló infrastruktúráról és a nem is annyira titkos felszíni vizekről lehetne beszámolni, de talán ennyi is elég volt kedvcsinálónak, egy kora nyári erdei túrához, szabadtéri sporthoz. Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a felsorolás nem volt teljes (valószínű) és valami fontos kimaradt, annak megköszönjük, ha levelet ír nekünk a forestandfruit@gmail.com e-mail címre üzen a Facebook oldalunkon.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: