Hol nyílik a kikeleti hóvirág?

Az amarilliszfélék családjában tartozó hóvirág fajok vakító fehér lepelleveleikkel határozottan a tavasz közeledtét jelzik a kopár erdőkben. A borongós, hideg téli napok után a színek után vágyó ember mindig is előszeretettel gyűjtött virágcsokrokat. A szertelen gyűjtésnek köszönhetően a Kárpát medencében egykor nagyon gyakori kikeleti hóvirág védett faj lett. Nyíló virágai ennek köszönhetően vadon és arborétumokban megtalálhatók tavasszal.

Az idei tél egy szürke szerda délutánra esett, mostanában nem lehetett havas erdőkben honos hóvirágok után kutatni. Az elmaradt télért a talán korán érkező tavasz kárpótol, remélem, egy későbbi havazás sem fog kárt tenni az ébredező természetben.

Az egyszikűekhez tartozó hóvirágfajok kinézetre meglehetősen hasonlóak, a növény hagymájából tél végén két keskeny levél és egy szár növekszik, utóbbi végén nyílik a három külső lepellevélből álló virág, közepén a csőszerűen összeforrott lepellevelekkel. A galantheae nemzetségbe tartozó kis növények nagysága nagyjából hasonló a termetesebb fajok 30 cm, kisebbek ettől akár 10 centivel kisebbek lehetnek. Hazánkban  több hóvirágfaj él, ezek közül a kiskertekben a pompás, lombos, ligetes erdőkben pedig a védett kikeleti hóvirág honos. A növényeket a viráguk mintázata, a levelek színe és formája alapján lehet szakértő szemmel azonosítani.

20200215_hovirag_032.jpg

A kikeleti hóvirág – latin nevén galantis nivella – az apróbb fajhoz tartozik a maga 10-20 cm magasságával és egykoron nagy területen volt honos Magyarországon. A leszakított virágokban is gyönyörűséget találó turisták és a mértéket nem ismerő emberek áldatlan tevékenységének köszönhetően az állomány az ezredfordulóra veszélyes mértékben lecsökkent. Mindenki vitt magával még egy csokrot és nagyüzemben szedték fel a hóvirág hagymáit. Azt is kevesen gondolták át, ha a legszebb szálakat, a legfejlettebb virágokat viszik haza, akkor a genetikailag kevésbé szerencsés példányokból lesz a következő nemzedék. A megmaradt hóvirág mezők és növény védelme érdekében a kikeleti hóvirágot 2005-ben védetté nyilvánították. A hóvirág eszmei értéke 10000 Ft. Így sem Valentin-, sem Nőnapra nem adható már hóvirágcsokor, szerencsére.

A hóvirág egyszerűsége és szépsége mellett fontos, gyógyászatban használatos hatóanyagokat tartalmaz. Hagymájában alkaloidok vannak, többek között galantin, amit az Alzheimer-kór kezeléséhez szükséges gyógyszerek előállításához is használnak. Ember által a növény nem fogyasztható.   

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Az ELTE Füvészkertben több hóvirágfaj él, a terület minden nap 9-16 óráig látogatható, március 1-től még tovább lesz nyitva. Az idei, egyelőre rövid télnek köszönhetően a szokottnál korábban nyílik a hóvirág az Alcsúti Arborétumban; 2020-ban február 17-től várják a látogatókat. Március 1-je után a különleges a hangulatú Budakeszi Arborétumba is érdemes benézni, nem csak a hóvirág, hanem a Hidegvölgy sajátos mikroklímájú növénytársulásai miatt is.

forestandfruitnaptar2020_februar.jpgA Forest&Fruit Naptár 2020 februári növénye a hóvirág, ha még nem töltötted le az ingyenes, nyomtatható naptárat, IDE kattintva ez most megteheted.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Vizes élőhelyek világnapja

Ramsar egy aprócska város Iránban a Kaszpi-tenger partján, ahol számos ország képviselője találkozott 49 évvel ezelőtt, 1971. február 2-án. A többoldalú találkozó azért jött létre, hogy megfogalmazzanak és elfogadjanak egy nemzetközi egyezményt a vizes élőhelyek védelméről. A víz nem csak, mint élőhely jelentős, ezért a rendelkezésre álló vízbázisok tisztán tartása, az iható édesvíz ésszerű felhasználása is elengedhetetlen része a mindennapoknak. A Forest&Fruit Hírlevél 365 második számában éppen ezért ramsari egyezményről, vizes élőhelyekről és az ésszerű ivóvíz-használatról lesz szó.

Ramsari egyezmény

Tavaly májusban idéztem az madarak és fák napja kapcsán az 1906-os hazai törvénycikket és az 1902-es Párizsban megkötött egyezményt. Aminek a jelentőségét a célján kívül – a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme – az is mutatja, hogy a megkötött egyezményt Európa számos uralkodója elfogadta, a svéd királytól spanyol királyig bezárólag, beleértve az ausztriai császárt is. Hasonlóan jelentős nemzetközi összefogást mutatkozott meg akkor, amikor néhány évtizeddel később Európán kívül „hosszas előkészítő munkálatot követően a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján aláírják az egyezményt” 1971. február 2-án Az egyezmény maga 1975-ben lép hatályba, Magyarország pedig 1979-ben csatlakozik hozzá. Mára 169 ország szignálta ezt a megállapodást, aminek legfontosabb „a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása.” Hazánkban a csatlakozás óta eltelt évek alatt 29-re nőtt az ún. ramsari területek száma, köztük van többek között a Velencei-tó, a Balaton, a Felső-Tisza, az Ócsai turjános. Részletesen az egyezményről, a Ramsari egyezmény és a természetvédelem.hu honlapon lehet olvasni, érdemes. 

Bejegyzés a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelméről a madarak és fák napja kapcsán

Balaton, Velencei tó és Tura

Hazánk két legnagyobb felületű tava, nyáron és az utóbbi években már más évszakokban is népszerű turisztikai célpont. A nagyszámú látogató fokozott környezeti terhelést jelent a vadvizeknek, legyen az kémiai szennyezés, vagy az emberi tevékenység által keltett zaj. Szintén gondot jelent a természet által elviselhetőnél nagyobb mértékű beépítés. A szabad vizek sérülékenyek és sok ideig tart, amíg képesek regenerálódni az emberi beavatkozás után. A szerves anyagok és a műtrágyák vízbe szivárgó maradványai, a nád levágása, kiirtása, a túlzott halászat és végül, de nem utolsó sorban jelenlétével maga az ember mind-mind jelentős kárt tud tenni hazánk vizes élőhelyein.

20200201_vizeselohelyek01.jpg

A Balaton a nyári turistaszezon miatt csak az év szezonon kívüli hónapjaiban, október 1. és április 30. között védett, ez hazánk egyetlen időszakosan védett ramsari területe. A Velencei tó viszont ökológiai egységet alkot a Dinnyési fertővel így az és idei tartozó madárrezervátum állandóan és fokozottan védett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján erről bővebben lehet olvasni.

Bejegyzés a téli Balatonról és élőlényeiről

Budapesttől alig 50 kilométerre, keletre egy kisvároska határában egyedi és különleges virágok nyílnak minden tavasszal, nem messze a Galga-pataktól. A patak egykor jóval gazdagabb volt halakban, de az ember által okozott változásoknak köszönhetően az élővilága meggyérült. A csaknem 60 kilométer hosszú vízfolyás Becske Jászfényszaru között kanyarog mielőtt a Zagyva folyóba torkollik. Itt van a Turai Természetvédelmi Terület (nem esik a Ramsari egyezmény hatálya alá), ahol tavasszal a gyönyörű egyhajú virág nyílik. A terület szakmai vezetéssel látogatható.

20200201_vizeselohelyek02.jpg

Bejegyzés az egyhajú virágról

Vízbázisok védelme

A vizes élőhelyek megmaradása mellett hasonlóan fontos az ivóvízbázis megtartása is.  A Földön található víz mennyiségének becsült mennyisége 1,4×108 km3, ami elég jelentősnek tűnik, amíg meg nem tudjuk, hogy ennek 97%-a sós víz, a maradék 3%-ot kitevő édesvíz 80%-a pedig a sarki jégben és gleccserekben van lekötve. A matekfeladat végére, az világossá válik, nem végtelen a rendelkezésünkre álló édesvíz mennyisége, a jó minőségű ivóvíz pedig még ennél is kevesebb.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Budapesten már a rómaiak és építettek vízvezetéket és a Budai várba is csöveken keresztül került víz a mai Zugliget környékéről. Közeli és elrettentő példaként szolgál a vízbázis zsugorodására a Budai-hegység forrásainak a terület beépítését követő gyors elapadása és vagy elszennyeződése. A fővárosban a még meglévő kutaknak köszönhetően a modern, vezetések vízszolgáltatás 1868-ben indult meg. Az elmúlt másfél évszázad vízellátásának történetéről a Vízművek honlapján egy remek történeti összefoglalót lehet találni, a gellért-hegyi víztározó tetejéről pedig remek a kilátás.

Bejegyzés a Budai Zöld túra első szakaszáról

Forráskereső körséta a Csacsi-hegyen

8 tipp a felelős vízhasználatért

  1. Amennyiben a csapból biztosan jó minőségű, ólommentes víz jön, felesleges ásványvízre költeni.
  2. Ha csöpög a csap, vagy folyik a WC tartály, akkor érdemes mihamarabb megjavíttatni.
  3. Fogmosás közben nem kell folyatni a vizet.
  4. A zuhanyozás kevésbé vízigényes a fürdésnék.
  5. A mosógéppel érdemes ésszerűen és víztakarékosan mosni.
  6. A mosogatni is lehet víztakarékosan.
  7. Az elhasználódott olajat nem szabad a lefolyóba önteni. Szelektíven, palackban gyűjtve leadható a kijelölt hulladékgyűjtő helyeken.
  8. A kertlocsolás esővízzel is megoldható.

 

A Forest&Fruit Hírlevél 365 eddig megjelent számai:

2019/1. szám a hatásos hulladékcsökkentésről

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.