A Pantone évente kiválasztja az év színét, a 2021-es évre rendhagyó módon kettőt is. A vidám napsárgát ellenpontozza a méltóságteljes, kiegyensúlyozott szürke. A kaotikus 2020-as év után következzen valami más, valami jobb. Az év színéhez illően az idei egyik első túrám a sárga jelzésen halad, a Hárs-hegy Hűvösvölgy között vezető körtúrán. Könnyű terep, meglepő látnivalók – ez az idei első ajánlatom szabadtéri kikapcsolódásra.
A Hárs-hegy szelíd lankáit egyelőre megkímélte az egyre növekvő budai beépítési láz, csak remélni lehet hogy még sok éven keresztül gyönyörködhetünk az itt zöldellő lombos örökerdőkben. A hegy népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy számtalan turistaútvonal szeli keresztül kasul a Budai-hegység ezen részét, a gyalogos utakon kívül van itt sífutó út, tematikus és tanösvény. Nem, kerékpáros út nincs, még akkor sem ha sokan azt gondolják. Sőt akad néhány szakasz, ahol a hegy méretéhez képest jelentős a szintkülönbség. Sáros, havas, csúszós terepen azonban nyugodtan maradhatunk olyan túraútvonalon, ahol nincsenek nagy emelkedők, lejtők, vagy ha igen, akkor azok könnyen teljesíthetők.
A sárga kör jelzésre legcélszerűbb Hűvösvölgyben kapcsolódni, a Gyermekvasút alagútjánál. Ez az út az Országos Kéktúra része, egy kirándulást tavalyelőtt pont itt fejeztünk be. Annak ellenére, hogy a környék eléggé beépített és az erdő is ritkás, futott már át előttem ezen az úton egy csapat csíkos kismalac, nyomukban a kocával kora délután. A kék/sárga jelzés a Nagyrét felé vezet, de a sárga jelzés a kék háromszöggel együtt hamarabb leágazik. A jelzést követve jobbra fordultam és a hangulatos, napsütéses erdőben haladtam tovább. A szintemelkedésből és persze a térképből arra következtettem, hogy hamarosan elérem a Budai-hegység egyik csúcsát, már ha a 255 méteres magasságot csúcsnak lehet nevezni. Rövidesen valóban feltűnt egy katonai lőállás és egy kis sziklán lépegetés után megérkeztem a Fazekas-hegyre. Mint a Budai-hegység egyik kimagasló pontját annak idejét ezt a helyet is légvédelmi célokra használták, erről tanúskodik a hegycsúcson árválkodó építmény. A legközelebbi utca szinte karnyújtásnyi távolságra található innen, a sokatmondó villám nevet viseli. A hegy csúcsáról csaknem belátni a közeli házak kertjébe, távolban felsejlik a Pilis. A Fazekas-hegy egyik oldaláról a Hárs-hegyre látni, amit a naplemente miatt lehetetlenség volt nem ellenfényben fotózni. Jobbra szintén remek a panoráma, elénk tárul Máriaremete és a Hármashatár-hegy méltóságteljes vonulata.
A csodás panoráma fotózása után óvatosan leereszkedtem a hegyről és csakhamar aszfalton folytattam az utat: kiértem az erdőből és egy meredek úton lefelé elértem a Nagyrét utcáig. Innen már csak egy ugrás volt a Nagyrét. A hatalmas zöld mező az utóbbi években alaposan átalakult, kihasználatlanság és gazdátlanság miatt eltűnt a céllövölde bódéja és nincs már meg a kedves körhinta sem. Van viszont egy vadonatúj sportpálya, miközben az egykor hasonló funkciót betöltő terület leromlott állapotban leledzik. Ráférne egy kis frissítés a 2008-ban ide telepített akadálymentes tanösvényekre is.
A sárga jelzésen a Nagyrét szélén mentem tovább, majd keresztezve a Nagykovácsi utat, a Hárs-hegy lábánál folytattam a kissé emelkedő de még abban a sáros időben is, amikor én voltam, nagyon jól járható úton a kirándulást. Hamarosan ismét kereszteztem a Gyermekvasút vonalát és innen már az öles bükkös őserdőn keresztül haladtam. Mivel itt viszonylag közel volt a közút és a lombok sem tompították a járművek zaját, ez nem az a madárcsicsergős kirándulás volt. Az erdő a maga apró szépségeivel kárpótolt, nagyon érdekes volt felfigyelni a fakó barna téli erdőben szépen zöldellő és spóratartóikkal az ég felé nyújtózó mohákat.
Rövid gyaloglás után elértem a Hárs-hegyről lefelé vezető sárga jelzéshez, itt nem mentem tovább a Tótasszony sétányon, hanem jobbra fordultam és ismét átmentem a Nagykovácsi úton. A meredek lejtő után már a villamospálya közelében haladtam. Ezen az eltávolított aljnövényzet miatt szép kilátással bíró úton már csak néhány száz méter a hűvösvölgyi végállomás.
A túra hossza összesen három és fél kilométer, nagyon kezdő túrázóknak ideális választás lehet. A rövid táv alatt ki lehet próbálni emelkedőt, lejtőt van sziklamászás, a hosszabb egyenes szakaszokon pedig az erdő szépségeiben lehet zavartalanul gyönyörködni.
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon!
A kirándulás képeit az Instagramon találod!
Kapcsolódó cikk:
Kéktúrázz Budapesten
