Körséta a Hárs-hegy lankáin az év színében

A Pantone évente kiválasztja az év színét, a 2021-es évre rendhagyó módon kettőt is. A vidám napsárgát ellenpontozza a méltóságteljes, kiegyensúlyozott szürke. A kaotikus 2020-as év után következzen valami más, valami jobb. Az év színéhez illően az idei egyik első túrám a sárga jelzésen halad, a Hárs-hegy Hűvösvölgy között vezető körtúrán. Könnyű terep, meglepő látnivalók – ez az idei első ajánlatom szabadtéri kikapcsolódásra.

A Hárs-hegy szelíd lankáit egyelőre megkímélte az egyre növekvő budai beépítési láz, csak remélni lehet hogy még sok éven keresztül gyönyörködhetünk az itt zöldellő lombos örökerdőkben. A hegy népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy számtalan turistaútvonal szeli keresztül kasul a Budai-hegység ezen részét, a gyalogos utakon kívül van itt sífutó út, tematikus és tanösvény. Nem, kerékpáros út nincs, még akkor sem ha sokan azt gondolják. Sőt akad néhány szakasz, ahol a hegy méretéhez képest jelentős a szintkülönbség. Sáros, havas, csúszós terepen azonban nyugodtan maradhatunk olyan túraútvonalon, ahol nincsenek nagy emelkedők, lejtők,  vagy ha igen, akkor azok könnyen teljesíthetők. 

Kilátás a Fazekas-hegy csúcsáról a Villám utca felé
Kilátás a Fazekas-hegy csúcsáról a Villám utca felé

A sárga kör jelzésre legcélszerűbb Hűvösvölgyben kapcsolódni, a Gyermekvasút alagútjánál. Ez az út az Országos Kéktúra része, egy kirándulást tavalyelőtt pont itt fejeztünk be. Annak ellenére, hogy a környék eléggé beépített és az erdő is ritkás, futott már át előttem ezen az úton egy csapat csíkos kismalac, nyomukban a kocával kora délután. A kék/sárga jelzés a Nagyrét felé vezet, de a sárga jelzés a kék háromszöggel együtt hamarabb leágazik. A jelzést követve jobbra fordultam és a hangulatos, napsütéses erdőben haladtam tovább. A szintemelkedésből és persze a térképből arra következtettem, hogy hamarosan elérem a Budai-hegység egyik csúcsát, már ha a 255 méteres magasságot csúcsnak lehet nevezni. Rövidesen valóban feltűnt egy katonai lőállás és egy kis sziklán lépegetés után megérkeztem a Fazekas-hegyre. Mint a Budai-hegység egyik kimagasló pontját annak idejét ezt a helyet is légvédelmi célokra használták, erről tanúskodik a hegycsúcson árválkodó építmény. A legközelebbi utca szinte karnyújtásnyi távolságra található innen, a sokatmondó villám nevet viseli. A hegy csúcsáról csaknem belátni a közeli házak kertjébe, távolban felsejlik a Pilis. A Fazekas-hegy egyik oldaláról a Hárs-hegyre látni, amit a naplemente miatt lehetetlenség volt nem ellenfényben fotózni. Jobbra szintén remek a panoráma, elénk tárul Máriaremete és a Hármashatár-hegy méltóságteljes vonulata.

A csodás panoráma fotózása után óvatosan leereszkedtem a hegyről és csakhamar aszfalton folytattam az utat: kiértem az erdőből és egy meredek úton lefelé elértem a Nagyrét utcáig. Innen már csak egy ugrás volt a Nagyrét. A hatalmas zöld mező az utóbbi években alaposan átalakult, kihasználatlanság és gazdátlanság miatt eltűnt a céllövölde bódéja és nincs már meg a kedves körhinta sem. Van viszont egy vadonatúj sportpálya, miközben az egykor hasonló funkciót betöltő terület leromlott állapotban leledzik. Ráférne egy kis frissítés a 2008-ban ide telepített akadálymentes tanösvényekre is.

A sárga jelzésen a Nagyrét szélén mentem tovább, majd keresztezve a Nagykovácsi utat, a Hárs-hegy lábánál folytattam a kissé emelkedő de még abban a sáros időben is, amikor én voltam, nagyon jól járható úton a kirándulást. Hamarosan ismét kereszteztem a Gyermekvasút vonalát és innen már az öles bükkös őserdőn keresztül haladtam. Mivel itt viszonylag közel volt a közút és a lombok sem tompították a járművek zaját, ez nem az a madárcsicsergős kirándulás volt. Az erdő a maga apró szépségeivel kárpótolt, nagyon érdekes volt felfigyelni a fakó barna téli erdőben szépen zöldellő és spóratartóikkal az ég felé nyújtózó mohákat.  

Rövid gyaloglás után elértem a Hárs-hegyről lefelé vezető sárga jelzéshez, itt nem mentem tovább a Tótasszony sétányon, hanem jobbra fordultam és ismét átmentem a Nagykovácsi úton. A meredek lejtő után már a villamospálya közelében  haladtam. Ezen az eltávolított aljnövényzet miatt szép kilátással bíró úton már csak néhány száz méter a hűvösvölgyi végállomás.

A túra hossza összesen három és fél kilométer,  nagyon kezdő túrázóknak ideális választás lehet. A rövid táv alatt ki lehet próbálni emelkedőt, lejtőt van sziklamászás, a hosszabb egyenes szakaszokon pedig az erdő szépségeiben lehet zavartalanul  gyönyörködni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon!

A kirándulás képeit az Instagramon találod!

Kapcsolódó cikk:
Kéktúrázz Budapesten

Elfeledett budai palota – ez maradt Mátyás király vadászkastélyából

A Budai Zöld túra a Normafától lefelé is tartogat meglepetéseket, nem is akármilyeneket. A János-hegyről lefelé vezető út továbbra is lejtős és keskeny, kissé elhanyagolt ösvényeken keresztül lehet haladni. A dimbes-dombos terepen persze a kaptató sem maradhat el; a túra utolsó szakaszán pedig egy európai szinten is jelentős történelmi épületegyüttes romjai várnak.

A túra előző szakasza a Budakeszi út Irén utca kereszteződésében ért véget, most pedig ennek a keskeny bekötő útnak az elejéről indultam. Megjegyzés: a Humap térképe és a felfestett túrajelek nincsenek szinkronban, a térkép szerint néhány száz méterrel korábban a Dénes utca magasságában kellett volna a forgalmas Budakeszi úton átkelve elérni a Hárs-hegyet. A terep ismeretében úgy ítéltem meg, hogy érdemes követni a fákra felrajzolt jelet és nem kockáztatni a nehezen belátható kanyarban az átkelést. 

matyaskiraly00.jpg

Az túra egy erősen lejtős aszfaltúton kezdődik, amit magas kerítés szegélyez mindkét oldalról. A János-hegy alatt húzódó táj egy kissé rendezetlennek, néhol elhanyagoltnak tűnik, teljesen váratlanul bukkanak fel házak itt-ott. Szemmel láthatóan koncepció nélkül, telkenként építették be a természetvédelmi terület egyes részeit. Pedig a hely hangulata varázslatos. A Budai Zöldnek ezen a belső szakaszán, úgy feltekintve a János-hegyre, hogy mögöttem a Hárs-hegy lankája terül el, egy kicsi felsejlik abból, milyen lenne a táj ember nélkül.

matyaskiraly02.jpg
A Budakeszi út idáig hallatszó zaja és a közelben található lakópark visszaránt a valóságba. Itt a hatvanas években itt még kemping volt. A túra a lakópark háta mögött, egy kiépített jól járható aszfaltúton folytatódik, keskeny kanyargós ösvénynek, a lejtős partfalon bicikligumi nyomok. Ezen az erdőn már nyomot hagyott az ember és nem a jó értelemben. Van, aki úgy gondolja a természetvédelmi területen speciális gumibontó baktériumok laknak és autógumi formájában hoz nekik ennivalót. Pedig ilyen élőlények nincsenek és ezek a gumiabroncsok – hacsak valaki el nem szállítja – sok-sok évig fognak majd heverni majd az erdő mélyén.

matyaskiraly01.jpg

Keskeny ösvény vezet át a 291 méter magas dolomitból álló Ferenc-halomhoz, ami a Kis-Hárs-hegytől délre van. Az itt maradt kőkapu talán az egykori cserkészpark kapuja lehet. A szemmel láthatóan rendezetlen, feldúlt terep után egy rövidke szakasz következik, ahol széles út, hatalmas fák jelzik, ez az erdő ilyen is lehetne.

matyaskiraly10.jpg

Hamar a Kuruclesi út felső végéhez érek, ami a túra erdei szakaszának végét is jelenti. Innen aszfalton megyek tovább, a Széher út magasságáig a Gyémántos lépcsőn keresztül felfelé, majd a Bölöni György úton már lefelé vezet az út. A cél Budapest egyik legszebb villamosmegállója a Nagyhíd, ahonnan az év minden napján pazar a panoráma az Apáthy-sziklára és a Hármashatár-hegy közeli vonulataira.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten. 

De túrának még nincs vége, mert a Nagyhíd előtt egy kis kitérővel meglátogatom Buda egyik méltatlanul elfeledett romját, Mátyás király évszázadokig föld alatt rejtőző vadászkastélyának maradványait. Nincs túl nehéz dolgom, a lámpaoszlopon található L alakú jelzés egyenesen egy kopott kerítéshez vezet, mögötte pedig ott vannak az épületek, vagyis ami maradt belőlük.

matyaskiraly051.jpg

A Hűvösvölgyi út közepe felé található kastélynak nem csak a középkori Magyarországban betöltött szerepe jelentős, ugyanolyan jelentős újkori feltárásának módja. Buda területén több falu is volt, melyek ma már csak utcanevekben léteznek. Logod falu nevét és templomának maradványait a Logodi utca, vagy Nyék nevét a róla elvezet kerületrész őrzi. A török uralom másfél évszázada alatt számtalan település elnéptelenedett, jelentős épületek pedig eltűntek. Az Ördög-árok vagyis a mai Hűvösvölgyi út mentén a kiegyezés után kezdtek el ismét házak sorjázni egyre gyorsuló ütemben, a terjeszkedő Budapest fő útvonalának mindkét oldalát felparcellázták.

Antonio Bonfini a XV. században élt tanár, történetíró a felülmúlhatatlan jelentőségű Rerum Ungaricarum Decades szerzőjének leírásait alapul véve, egy autodidakta régész Garády Sándor lelte meg a romokat. Kimérte a leírásokban megadott 3 mérföld távolságot a Budavári palotától és további információkat gyűjtve végül megtalálta a Mátyás-korabeli vadászlakot, vadászkastélyt, Árpád korabeli templomromot és sírokat a mai Hűvösvölgyi út 78-as szám (akkor még Hidegkúti út 48.) alatt 1932-ben.

matyaskiraly11.jpg

A páratlan épületegyüttes éppen hogy megmenekült a teljes eltűnéstől, a körülötte már felparcellázták a területet. A szerencsés megmeneküléshez az is hozzájárult, hogy a Mátyás királyról szóló mondák miatt az akkori tulajdonos nem épített a telek dombos részére, sőt a terület a török dúlás utáni évszázadokban is beépítetlen maradt. A szájhagyomány útján terjedő történet Mátyás csodálatos lakjáról, ahonnan egykor vadászni és talán a szép Juhásznéhoz indult, igaznak bizonyult.

matyaskiraly09.jpg

A vadászkastély, illetve ami megmaradt belőle, jelenleg nem látogatható. A Kulturális örökség Napokon 2018. szeptemberében megnyitották egy rövidke délelőttre és egy remek zenés reneszánsz mulatság és idejére. Az eseményen megtekinthetők voltak a Budapesti Történeti Múzeumnak nagyszerű anyagai is. Addig is és azóta is csak kerítésen kívülről lehet szemlélni a romokat és különböző portálokról, múzeumokból összeszemezgetni ennek a páratlan történelmi emléknek a múltját. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A fotók a nyílt napon, idén tavasszal és a közelmúltban készültek.

matyaskiraly14.jpg

A túra a Hűvösvölgyi út túloldalán a Zsemlye úton folytatódik, a lejtős utcácskából rálátni a Vaskapu hegyre, majd előtűnik az Apáthy-szikla. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban. 

forestandfruit_mandula01.jpg

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

forestandfruit_teltemeto.jpg

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

 

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

forestandfruit_hegyiternye01.jpg

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit  sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt.  A fotó a Sas-hegyen készült.

 

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

forestandfruit_daravirag01.jpg

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal. 

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Változó természet II.

A Forest&Fruit Naptár 2018 első bejegyzése 2017 december 31-én jelent meg, benne tizenkettő, a Budai-hegység közkedvelt helyeit bemutató fotóval. A 2018-as év során ezt a bejegyzést követte még tizenkettő, majd 2019-ben a 13., ami ITT olvasható, ez pedig a 14., a projektet záró bejegyzés. A Forest&Fruit Naptár 2018 fotói az elmúlt 10, vagyis most már 11 év során készültek, a havi naptárbejegyzésekben pedig az egyes helyszíneket jártuk végig. A havi rendszerességű írásokban hónapról-hónapra megmutattuk, hogyan változott a Budai-hegység egy évtized vagy rövidebb idő alatt. Ez a naptár nem csupán színes képek gyűjteménye, sokkal inkább dokumentálása az időjárás okozta változásoknak, az urbanizációnak és annak, hogy mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk az erdőjárás szabályait. A tapasztalatainkat hónapról hónapra lebontva osztjuk meg veletek, felhívva a figyelmet a környezettudatos viselkedésre. Íme az év második hat hónapjának tapasztalata.

Urbanizáció

Júliusban ismét a János-hegyen voltunk és a kék, majd a piros sáv jelzésen haladva mentünk keltünk át a hegyen ITT. A WWF Örökerdő tanösvénye a sokak által használt, csatornázott turistaúttól kissé távolabb a hatalmasra megnőtt bükkfák alatt vezet. A fák mérete önmagában is lenyűgöző, érdemes a tanösvényt alaposan végig járni, ha szeretnénk megtudni, hogy milyen valójában az örökerdő. Valóban azt gondolhatnánk, hogy egy érintetlen erdőben sétálunk, ha nem csikordulna meg a lábunk alatt a gondosan leszórt murva. Ennek a hónapnak fotója a naptár legkorábbi képe, pontosan 10 év távlatából tudjuk összehasonlítani, hogy mi változott a budapesti panorámában 2008 óta. Az élesebb szemű olvasók számára észrevehetők a részletek.

Ismét a jégkár

Tavaly nyáron többször is készültünk a Libegőhöz , de előbb júliusban a nagy tömeg és az éjszakában önfeledten kiabáló résztvevők miatt nem vettünk részt az I. Libegők éjszakáján, augusztusban pedig a hőségriadó miatt maradtunk le erről a programról és nem készítettük el 2011 után ugyanonnan a panorámás Budapest fotót. A városra nyíló kilátás bemutatására viszont vállalkoztunk és megmutattuk, hogy a januári hónapnál említett jégkár hogyan tépázta meg a János-hegy csúcsa körül elterülő erdőket ITT. Hiába teltek el hónapok a zord időjárás óta, 2015 késő tavaszán a fák törzsén és ágain jól láthatóan fehérlettek a letört ágdarabok nyomai.

A látogatók és járművek okozta környezeti terhelés

Szeptemberben is a János-hegyen voltunk és bemutattuk a terület elnevezésének és kilátójának történetét  ITT, az elmaradhatatlan közeli és a távoli fotókkal. Feltérképeztük azt, hogyan változik a talaj szerkezete, amikor ott és úgy törnek utat az védett erdőben, ahogy nem kellene. A János-hegy Hárs-hegy felé eső része kedvelt kirándulóhely, és elég népszerű a hegyről úgymond toronyiránt leszáguldó kerékpárosok körében. Akik, hatalmas és jól dokumentálható környezetkárosítást vittek végbe a Budai-hegységben az elmúlt néhány évben. A változásokat még az is észreveszi, aki csak évente néhány alkalommal ballag át a hegyen, mert ott bizony jól láthatóan ritkul a növényvilág. A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő budai erdőségekben szép számmal vannak kijelölt kerékpárutak, ott lehet hódolni ennek a szenvedélynek. Mert mára az évekkel ezelőtt keskeny, erdőbe hasított sávok méteres utakká terebélyesedtek, ahol a védett növények és állatok helyett már nem él meg semmi és egyszer ez az erdő is elfogy.

Többször látunk a kerékpárok vájta meredek, sziklás csapásokon felfelé igyekvő kirándulókkal, akik elvétették a jelzést. Hiába tettek ki évekkel ezelőtt korlátokat, azokat hamar lekerültek a helyükről, a legtöbb helyen csak az oszlopok maradtak. 

forestandfruit_rider.jpg

Megváltozott időjárás

Októberben szintén egy 2017-es fotóhoz kapcsolódóan bemutattuk, hogyan lehet eljutni Szépjuhásznétól Hűvösvölgybe ITT. Nekünk a Hárs-hegy az egyik kedvenc terepünk, a hegynek nincs olyan túraútvonala, amit ne jártunk volna be többször. Ezért is örültünk előre, hogy a szépen karban tartott Makovecz-kilátóból milyen remek fotókat tudunk majd készíteni. Aztán nem készítettünk semmilyet, ugyanis azokban a napokban városszerte poloskainvázió volt és a szokatlan meleg napon, ezek az ízeltlábúak pont a kilátó faszerkezetén pihentek nagy tömegben, mi meg nem zavartuk el őket. Az ajánlott túra a sárga jelzésen vezet el Szépjuhásznétól Hűvösvölgyig, benne olyan látnivalókkal, mint a Pilisre panorámás Csanádi pihenő, a Kaán Károly-kilátó, a Bátori-barlang, a  már említett Makovecz-kilátó, a Gyermekvasút Hárs-hegyi megállója, az ismeretlen katona sírja és a túra végén Hűvösvölgyben a Gyermekvasút végállomása. 

forestandfruit_makovecz.jpg

Járművek okozta környezeti terhelés

A novemberi Tündér-sziklát ITT bemutató bejegyzésünkkel egy régi adósságunkat törlesztettük, ugyanis Zugliget ezen nevezetességéről még nem írtunk külön bejegyzést. A naptár fotója szintén 2008-as keltezésű, és bizony ezen a fotón az avatott szem kiveszi, hogy változott a szikla és környéke. A blog történetében itt történt meg először, hogy moderálnunk kellett kommentet a területet nem túl környezetbarát módon használó emberek miatt. Az indulat érthető, a dolomitos, fizikai behatásra könnyen málló szikla bizony magán viseli annak nyomát, hogy nem csak turista bakancsokkal koptatják. Ennek a sziklának a kialakulásához, a fantasztikus forma létrejöttéhez szükség volt néhány évre és lehet, hogy egy ideje kicsit gyorsabban kopik a kelleténél. A sziklával együtt gyérül és tűnik el az a különleges növény- és állatvilág, ami miatt ez a terület már évtizedek óta védett.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó cikket, bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Zugligetben, ahogy a budai rész számos területén egyre-másra állnak üresen jobb sorsra érdemes épületek. Ilyen volt az egykori Lóvasút végállomás, amit nem csak hazai támogatások igénybevételével is szépen megmentettek, erről ITT írtunk. Remélhetőleg, az egykor nagy népszerűségnek örvendő Fácános épületei is méltó módon kapják vissza a régi fényüket, az erről szóló hírek mindenesetre biztatók; a fotón az építkezés utcáról látható állapota.

10 évvel ezelőtt Zugligetből felsétáltunk a Normafához és az akkor készült fotókat a maiakkal összehasonlítva elég feltűnő, hogyan urbanizálódott az Anna-rét és környéke. Sok kiránduló és számos terepkerékpáros jár erre, akik felfelé inkább tolják a járműveiket és lefelé már száguldanak. A fák persze minden évben ugyanolyan pompás színekbe öltöznek ősszel, addig, amíg vannak.

Ismét a megváltozott időjárás

A Budai-hegység addig közelről szemügyre vett nevezetességeit decemberben távolabbi perspektívából szemléltük meg és írtunk róla ITT. Az Apáthy-sziklánál készült fotók mindössze egy év különbséggel készültek, itt nem volt olyan sok a változás, amit regisztrálni tudtunk volna. Felépült egy újabb ház, természetesen örökpanorámával, az általában csurig töltődő szemetest a kilátó padtól pedig áthelyezték egy kevésbé észrevehető helyre.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

Az időjárás viszont jelentősen eltért az egy évvel korábbitól, 2018-ben szokatlanul sokáig volt az átlagnál magasabb a hőmérséklet és nem csak ősszel vagy télen. 2017-ben lombtalan fák és bokrok között készültek a fotók, most decemberben még zöld leveleket is lehetett szép számban találni néhány bokron. 

Összességében tanulságos volt a naptár fotói alapján végigjárni a Budai-hegység nevezetességeit. Számítottunk arra, hogy számos tényezőt figyelembe véve jelentős változásokat fogunk dokumentálni és ez a feltételezésünk igaznak bizonyult. Összességében nem csupán az környezeti tényezők, az időjárás  változtatják meg természetes környezetünket. Az ember  által okozott változások, az urbanizálódás, az eltűnő források, tavak, a környezeti terhelés, a szemetelés rövid idő alatt és masszív lenyomatot képzett. Tényleg nyomot hagyunk.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Változó természet I.

A Forest&Fruit Naptár 2018 első bejegyzése 2017 december 31-én jelent meg, benne tizenkettő, a Budai-hegység közkedvelt helyeit bemutató fotóval. A 2018-as év során ezt a bejegyzést követte még tizenkettő, ez pedig a 13., és ez már 2019-ben íródik. A Forest&Fruit Naptár 2018 fotói az elmúlt 10, vagyis most már 11 év során készültek, a havi naptárbejegyzésekben pedig az egyes helyszíneket jártuk végig. A havi rendszerességű írásokban hónapról-hónapra megmutattuk, hogyan változott a Budai-hegység egy évtized vagy rövidebb idő alatt. Ez a naptár nem csupán színes képek gyűjteménye, sokkal inkább dokumentálása az időjárás okozta változásoknak, az urbanizációnak és annak, hogy mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk az erdőjárás szabályait. A tapasztalatainkat hónapról hónapra lebontva osztjuk meg veletek, felhívva a figyelmet a környezettudatos viselkedésre. Íme az első hat hónap tapasztalata, az eredeti és a 2018-as fotók lapozható képgalériában a cikk legvégén.

Környezeti tényezők, időjárás okozta változások

Az erdők és a bennük lévő fák állapotából számtalan dologról árulkodik, a szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk nyomai például elég sokáig fellelhetők. A Forest&Fruit Naptár 2018 első, januári naptárlapjának képeslapra kívánkozó fotóját még 2009-ben készítettük. A mesevilágot idéző, zúzmarával vastagon fedett fákkal valóban hangulatos volt az erdő. A János-hegy északi oldalán végig futó Tündérhegyi úton az elmúlt években gyakran megfordultunk, tavaly év elején is; akkor fehér, zúzmarás, hanem fakóbarna, hómentes erdőben jártunk, ITT írtunk erről, egyik kedvenc tavaszi virágunkról pedig ITT.

Kilenc év alatt nem csak az időjárás változott meg, hanem az erdő is: habár az út hegyfelőli oldalán ugyanúgy álltak a fák és a panoráma mit sem változott, a város felőli oldalán számos fának törött volt ága, törzse. Ezen a területen főleg tölgyesek vannak, amik 10 év alatt már látható mennyiséget nőhetnek, de egy szélsőséges időjárási esemény miatt sajnos a legtöbb fának nem volt lehetősége nagyobbra nőni. 2014 kora telén jelentősebb mennyiségű jeges csapadék zúdult többek között a Budai-hegységre, és a fákra fagyó ónos eső hihetetlen kárt okozott. A Budai-hegység erdeinek jelentős részét akkor lezárták, a saját érdekében mindenki jobban tette, ha az erdőhatárokon húzott szalagon kívül maradt, mert a megdermedt csapadék súlya alatt leszakadtak a faágak, derékba törtek örökzöldek és lombhullatók egyaránt. A 2018-as fotó a 2014-es jégkár után 4 évvel készült és a nyomok még jól láthatók. 

Megváltozott időjárás

A tavalyi évben az időjárás nem mindig igazodott a naptárhoz és ez már rögtön év elején így volt. Februárban a Hárs-hegyen barangoltunk. Habár 8 év után nem leltük meg a pontos helyszínt, a 2010-es hatalmas havazással beköszöntő utolsó téli hónaphoz képest tavaly futóidőben, a laza talaj miatt nehéz terepviszonyok között jártunk ismét az eltűnt hó ITT nyomában.

Ismét a megváltozott időjárás

Márciusban, a tavasz első napjain igazi hamisítatlan téli fotók készültek a Hárs-hegyen. Végre megérkezett az addig hiányolt hó, és mi a 2015-ben készült, 3 éves fotó alapján a sárga jelzésen, vaddisznólesen jártunk ITT, előtte egy évvel pedig a hegyen nagy tömegben nyíló keltikéket mutattuk be ITT. Az eredeti fotó a zöld kör jelzésen készült, mi viszont a sárga jelzésen indultunk fel a hegyre. A tavaszi tél hava március elején végül pár nap alatt olvadt el a hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó cikket, bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Látogatók okozta környezeti terhelés, szemetelés

Áprilisban Zugligetben jártunk 2017 után 2018-ban is és mivel a hegyvidéknek ezt a kies részét, hagyományait és nevezetességeit jól ismerjük több túraútvonalat ajánlottunk ITT, hogy meglegyen a választás szabadsága. Az tavalyi fotón nem a Tündér-szikla, hanem a vele szemben lévő Hunyad-orom van, mindkét fotó április legelején készült egyetlen év eltéréssel. A népesebb városnegyedektől nem túl távol fekvő Zugliget évszázadok óta igen kedvelt a friss levegőre vágyó emberek körében és ez meg is látszik rajta. A Budai-hegység erdeit úton útféle csúfítják az otthagyott műanyag-vagy üvegpalackok, alumínium dobozok, szélfútta, soha le nem bomló műanyag zacskók, vagy a szemetesekből a szél vagy az erdei állatok által kifújt, kitúrt hulladék. Az erdőben járó emberek között bizony vannak, akik az amúgy is környezetszennyező pillepalackot csak tele töltve tudják vinni a hátizsákjukban, üresen már nem. Az erdők kezelői elhelyeznek szemetes konténereket a turista útvonalak mellé és rendszeresen el is szállítják azokból a bele dobált hulladékot. De ez nem azt jelenti, hogy a szemeteseket kötelező tele pakolni. Ez egy plusz szolgáltatás, és ha megoldható, haza lehet vinni a szemetet és szelektíven megszabadulni attól. Idén is jártunk már Zugligetben és az erdőben heverő szekrényre még nem találtunk magyarázatot.

Eltűnő források, tavak

Májusban ismét Zugligetben voltunk és a terület most még meglévő egyik forrását mutattuk be ITT egy 2010-es fotó alapján. A következő hasonló szögből készült fotó 2016-os, pazar látvány a virágba boruló szikla. A középkori Magyarországról beszámoló írások mind, mind vizekben gazdag erdőségként írták le a Budai-hegyeket is. Nos, manapság ennek a vidéknek a vízhozamára aligha tudna a város hagyatkozni. Ahogy a terület beépült, a talajt és annak szerkezetét megbolygató földmunkák miatt úgy apadtak el  az egykor bővízű források. Tényleg ilyen egyszerűen lehet meddővé tenni egy gazdag vízhozamú kies völgyet: néhány rosszul elhelyezett ház, csatornázás, és volt forrás, nincs forrás? Sajnos kevesen emlékeznek a földrajz órán tanultakra, arra, hogy mi táplálja a tengereket, óceánokat. A természetes vízfelületek csökkenése nem csak Zugligetben figyelhető meg. A János-hegy oldalában lévő Béka-tó is egyike az utolsó, tengerszem szerű, felszíni vizeknek. A már 2011 áprilisában is parányi méretű tó számos állatfajnak ad otthont, békák és pettyes gőték élnek itt. 

forestandfruit_bekato.jpg

A látogatók okozta környezeti terhelés, urbanizáció

Júniusban egy igazi turistamágnes helyre mentünk és a János-hegy ezer arcát mutattuk be ITT a 2016-ben készült fotóhoz kapcsolódóan. Egy másik alkalommal pedig lesétáltunk a budai zöld jelzésen Zugligetbe ITT. Budapest legmagasabb pontja minden kiránduló bakancslistáján szerepel a kötelező látnivalók között a hozzá közel álló Normafával együtt, ami meg is látszik a mindkét területen. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy jelenlétünk az erdőben környezeti terhelést jelent, zavarjuk az erdő állatvilágát, és ha letérünk a turistaútról, eltaposva a növényzetet, akkor nagyobb nyomot hagyunk a kelleténél. Éppen ezért érdemes úgy kirándulni, hogy a lehető legkevesebbet változtassunk az erdőn, ne vigyünk haza gombát, növényt, állatot, így más is gyönyörködhet a természet szépségében. 

forestandfruit_juniusf.jpg

Az Erzsébet kilátó környéke inkább az terület, ami nem a bakancsos, hanem az utcai cipős, tipegős kirándulók kedvence. Nincs semmi baj azzal, ha valaki nem technikai pólóban és terepre termett bakanccsal rója a kilométereket, azzal viszont már van, ha a kilátóig autóval megy, az ugyanis tilos.

Normafa a síelésre alkalmas lankái miatt télen előszeretettel és sokan síelnek Európa egyetlen ilyen alacsonyan fekvő sípályáján. A rövid szezont rengetegen akarják kihasználni és hétvégente hatalmas tömeg hömpölyög a két rendelkezésre álló sípályán és az Anna-réti szánkópályánál. Ez nagyon megterhelő a környezet számára, hazánkban jellemzően nem tart sokáig a tél, de néhány hétig még így is fokozott terhelés éri a védett növényekben és állatokban gazdag Natura 2000 besorolás alatt álló területet. Az Anna-réti játszótér, most már inkább játszórét, évről évre egyre nagyobb helyet foglalnak el a legkisebbek számára telepített játékok. Néhány évvel ezelőtt itt álló pár kedves faépítmény helyett – emlékszik valaki a favonatra? – komplex és terebélyes várak, építmények vannak. Ha leülünk egy-egy fa alá a padra, a madarak már vannak olyan bátrak, hogy a közvetlen közelünkben is merészkednek. 

Ezek az év első hat hónapjában felfedezett változások, változtatások,  folytatás következik.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

 

 

Két kilátó túra, avagy melyik út vezet Hűvösvölgybe?

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januárifebruárimárciusiáprilisimájusijúniusijúliusi és augusztusi  és szeptemberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.calendar_hu_201810.jpg

A Forest & Fruit Naptár 2018 októberi fotóját Budapest egyik kilátójáról készítettül el, megörökítve két másik nevezetességet. A Makovecz-kilátó szerintünk minden kiránduló kedvence, izgalmas formája és könnyű megközelíthetősége miatt. A János-hegyet és a csúcsára épült Erzsébet kilátót pedig pont az előző havi naptár bejegyzésünkben mutattuk be. A naptárban szereplő fotó 2017 október elején készült készült, egy olyan hétvégi napon, amikor gomolyfelhők borították az eget. Egy kicsit talán az eső is szemerkélt, ezért jól felöltözve túráztunk a Hárs-hegyen. Idén zord időjárásról szó sem volt, ragyogó napsütésben, 20 fokos melegben jártuk az erdőt Szépjuhászné és Hűvösvölgy között. Nem titok, ebben az évben is többször túráztunk a Hárs-hegyen, számtalan fotót és videót készítettünk a Budai-hegység legnépszerűbb területéről. A bejegyzés fotóinak egy része nyáron készült, a tarka lombú fákon kívül a nyári harsogó zöld erdőt is szeretnénk nektek bemutatni.
 20181102_ketkilatotura01.jpg

A Budai-hegység sűrű turista útvonal hálózatának köszönhetően több lehetőség is áll a kirándulók előtt, ha a Szépjuhászné 424 méter magasan fekvő nyergéből lejutnának a 234 méter magasságban elterülő Hűvösvölgybe. A legrövidebb és leggyorsabb mód, Gyermekvasút; mindössze 15 perc alatt a kilátókanyar mentén és egy patkó alakú alagúton áthaladva már Hűvösvölgyben is vagyunk. A vonzó vonatozás helyett kicsit hosszabb úton, előbb a zöld körön majd a sárga jelzésen haladva is megtehetjük a túra két pontja közötti távolságot, így egy kb 2-3 kilométeres, kényelmes és gyakorlatilag folyamatosan lejtő útvonalon haladuk Hűvösvölgy felé.

20181102_ketkilatotura02.jpg

A tapasztaltabb turisták tudják, hogy a Szépjuhásznétól északkeletre található Hűvösvölgy eléréséhez északnyugat felé, a sárga jelzésen elindulni. Az kisvasút állomása előtt el kell kanyarodni balra, majd sínek után egyenesen előre tartani.  A túra rögtön egy kiadós hegymenettel indul, ami télen havas időben igazi edzésnek számít. Mi márciusban is jártunk errefelé a vaddisznók nyomában, azóta elolvadt, majd újra megérkezett a hó. A Hárs-hegynek ez a része nem csak az itt honos állatok és növények miatt érdekes, de alkalomadtán érdemes kitérőt tenni a hegy oldalában található felhagyott és messziről is jól látható mészkőbánya miatt. Néhány évvel ezelőtt az első pihenőnél fákat kivágtak ki, de a fák lombja mára ismét elrejti a köves hegyoldalt.

Jó időben és száraz terepviszonyok mellett kényelmes tempóban hamar fel lehet érni a 454 méter magas Hárs-hegy csúcsára, előbb a Hármashatár-hegyre panorámás Csanádi Pihenőhöz, majd a kőből és fából készült masszív kilátóhoz. Az építményt Kaán Károly erdőmérnökről, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról nevezték el, aki újjászervezte a hazai erdőgazdálkodás és neki köszönhetően született meg 1923-ban az Alföld fásítási törvény, majd jött létre a modern állami természetvédelem.  Maga a kilátó 1989-ben épült és nem olyan régen, 2016-ban újították fel. Szükség is volt rá, hiszen a faszerkezet elég megviselt állapotban volt. A több emelet magas épület legfelső szintjéről akadálytalanul lehet körbe pillantani Budapestre és a környező településekre, a fával borított hegyekre és a zöldet telkenként felfaló városra.

20181102_ketkilatotura03.jpg

Alapos nézelődés után a sárga jelzés egy sziklás úton folytatódik lefelé, olykor nagyobbakat kell lépni.  Rövid, koncentrált gyaloglás után egy hangulatos szurdokban feltűnik a fokozottan védett, régészeti szempontból is jelentős Bátori barlang bejárata. A 360 méter mély, jelenleg csak kísérettel és engedéllyel látogatható vasajtóval lezárt barlang nevét egy szerzetesről kapta, aki a 15. században elvonultan, remeteként élt itt és idejét Bibliamagyarázat írásának szentelte.

20181102_ketkilatotura04.jpg

Ezt követően a terep már könnyebben járható, néhány száz méter után előbb az az Örökerdő tanösvényt, majd a zöld kör jelzést keresztezi a sárga jelzés.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra ezen pontján teszünk egy kis kitérőt a sárga háromszög jelzésen, hiszen ez vezet a naptárfotón is szereplő Makovecz-kilátóhoz. A Kis Hárs-hegy 362 méter magas csúcsán található különleges formájú építményt nem olyan régen újították fel, a terület látogatottsága miatt szükséges is rendszeresen karban tartani. Az 1977-ben elkészült kilátó nevét a tervezőjéről kapta, habár ezt a nevet csak 2012. májusában egy névadó ünnepségen kapta meg, amin teljesen véletlenül ott voltunk. A kerek alaprajzú építmény tengelye egy acélcső és erre építettek rá 30 lépcsőt spirálisan, a tetején egy parányi terasz van. Idén október elején szokatlanul meleg volt és nem csak mi hanem néhány száz poloska is úgy gondolta, hogy közelebbről szemügyre veszi a felújított kilátót. A nagy tömegben napozó rovarokat inkább nem zavartuk meg és az idei panoráma fotót nem a kilátó csúcsáról készítettük el. 

20181102_ketkilatotura05.jpg

A Kis Hárs-hegy csúcsa után ismét visszatérünk a sárga sáv, zöld kör jelzésre és folytatjuk az utat lefelé. Az Út az egészséghez táblánál egyenesen haladunk tovább és hamarosan keresztezzük a Gyermekvasút vonalát, majd elhaladunk a Hárs-hegy állomás alatt. Ez az a terület, ahol tavasszal rengeteg keltike nyílik és a látszólag rendezetlen erdő valójában egy örökerdő.

20181102_ketkilatotura06.jpg

Ahogy közeledünk Hűvösvölgyhöz egyre jobban hallatszik az autók hangja és előfordul, hogy a meredek úton egy-egy biciklis is elsuhan mellettünk, annak ellenére, hogy itt is tilos kerékpározni. A sárga jelzés egy része közös a Tótasszony sétányon is futó sárga kör jelzéssel, így ezeken haladva kelünk át a forgalmas Nagykovácsi úton és haladtunk a végállomás felé. Az erdőben már alig talpalatnyi terület maradt a turistaútnak, ami Hűvösvölgyig az 56/61-es villamos vonalával párhuzamosan fut.

A túra vége a régi villamos végállomásnál van, összesen bő 5 kilométer megtétele után értünk le a kirándulóközpontnak számító Szépjuhásznétól a közlekedési csomóponttá váló Hűvösvölgyig. Egy korábbi Facebook videónkból már kiderült, levezetésképpen érdemes visszavonatozni a Szépjuhásznéhoz. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Vaddisznólesen

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

calendar_hu_201803.jpg

A Forest & Fruit Naptár 2018 márciusi fotója 2015. március 7-én a Hárs-hegyen készült, de abban kicsit bizonytalan voltam, hogy a hegyet megkerülő Zöld körön, vagy a valamivel felette futó Sárga jelzésen. Éppen ezért az utolsó márciusi téli napok egyikén elindultunk, hogy megtaláljuk a kép készítésének helyét.

A Szépjuhászné megállóban leszállva konstatáltuk, hogy sok hó fedi még a Budai-hegyeket és eléggé ködös az idő. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy a kicsit meredekebb terepen vezető Sárga jelzésen indulunk el.  Sokan előszeretettel szánkóznak a Hárs-hegy kicsit meredek lejtőin, éreztük az út síkosságán, hogy az elmúlt hétvége népszerű szánkópályáján járunk. Azért a napsütés már megtette a hatását, az egyik oldalon még vastag volt a hótakaró, a másik oldalon már felbukkant az őszi avar.

20180309_vaddisznolesen08ff.jpg

 

A sárga jelzés a Dél-Buda felől érkezik a Hárs-hegyre és annak a legmagasabb pontját és a Kaán Károly kilátót érintve halad Hűvösvölgyön keresztül Nagykovácsi felé. Ez a jelzés éppúgy megkerüli a Hárs-hegyet, mint a Zöld kör csak a hegyoldalban magasabban vezet a turistaút. Éppen ezért vannak benne meredekebb szakaszok, cserébe két kilátót is érinthetünk. A Szépjuhásznétól 240 méter tengerszint feletti magasságról induló túra legmagasabb pontja a 454 méter magasan fekvő Kaán Károly kilátó, ahonnan a Kis Hárs-hegy 362 méter magasan fekvő Makovecz kilátójához ereszkedünk, majd a 250 méter magasan elterülő Hűvösvölgybe érünk. Ez a táv jó időben, megfelelő terepviszonyok esetén, kényelmes pihenőkkel egy szolid kétórás túra, gyerekkel is.

20180309_vaddisznolesen01ff.jpg

A sétánk elején rögtön észrevettünk egy csapást, amin szemmel láthatóan sok erdei vad vonult keresztül, bár a nyomok nem voltak frissek. Gondoltuk, hogy ennek most utána járunk és béreltünk egy helikoptert kezdtük jobban figyelni a nyomokat. Ahogy feljebb haladtunk, az út mindkét oldalán láttunk vaddisznó túrásnyomokat és sejtettük, hogy lesz még több is.

20180309_vaddisznolesen02ff.jpg

 

Valóban, elhaladva a valamikori kőbánya felé vezető útelágazás mellett ismét láttunk nyomokat. Végül a hegycsúcsra vezető nagy emelkedő előtt egy pihenőhelynél bukkantunk arra a helyre, ahol a vaddisznók alaposan átrendezték a hóval borított laza erdei talajt. A vaddisznótúrás elég feltűnő még akkor is, ha az aljnövényzettel fedett talajt bolygatja fel az állat, de a fehér hóval keveredett fekete erdei föld kétségkívül különleges látvány.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

 20180309_vaddisznolesen09ff.jpg

Kutattunk lábnyomok után is, végül sikerrel jártunk. Ez egy 8 cm hosszú nyom, egy nagyobb vaddisznó, valószínűleg kan nyoma, ahogy éppen Budakeszi felé veszi az irányt.

20180309_vaddisznolesen05ff_1.jpg

Kicsit feljebb a pihenőhely feletti vájatban is látható volt, hogy alapos munkát végeztek az élelem után kutató állatok, és egy egészen nagy területen áttúrták a talajt.

Vaddisznó, az intelligens állat

A vaddisznó Eurázsiában őshonos, sötétbarna, sűrű szőrzetű páros ujjú patás. Európában elterjedt alfaja kifejlett korában 250-150 kilós is lehet. Élőhelyét tekintve nincs nagy igénye, viszont intelligens állatként könnyen alkalmazkodik akár a városi körülményekhez is. Megfelelő mennyiségű víz és táplálék megléte esetén árnyas elvadult telkek lakója is lehet.

Kondákba verődve él, nappal az erdő aljnövényzetébe behúzódva. Éjjel keresi táplálékát, ami növények gyökere, a lehullott makk, kisebb rágcsálók, madártojások. Kedveli a nedves, mocsaras  helyeket. A március-április között az anyaállat által vájt gödörben születő sárgásbarna-mogyoróbarna csíkozású kis állatok gyorsan fejlődnek. Az anyakoca nagyon veszélyes, megtámad bárkit, aki a malacai közelébe megy.

A főváros környékén az utóbbi időben nagyon elszaporodtak, ezért a Pilisi Parkerdő szakemberei már több, mint száz állatot fogtak be és szállítottak el az ország más területeire.

20180309_vaddisznolesen06ff.jpg

 Egy darabig elfotóztunk, elnézelődtünk errefelé, de a túrát nem folytattuk és érthető okból az erdőbe sem merészkedtünk be jobban. Habár két futó is felfutott mellettünk, a sziklás talaj meglehetősen jeges volt a megolvadó és az éjjel megfagyó hótól, nem szerettünk volna visszafelé kockáztatni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

20180309_vaddisznolesen04ff.jpg

Visszafelé sem volt kevésbé csúszós az út, így óvatosan araszolgatva jöttünk le a Hárs-hegyről. Az akkor készült fotókat visszanézve találtam egy képet, ami hasonlít a 2015-ben készült fotóra, ami – most már szinte biztos vagyok benne – a Zöld körön készült.

20180309_vaddisznolesen03ff.jpg

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az erdőben és úgy általában a természetben járva nagyon fontos néhány alapvető szabály betartása. Az állatok általában félnek az embertől, éppen ezért tisztes távolságot tartanak tőlünk. A legritkább esetben támadnak. Az utódok születése idején a felnőtt állatok viszont fokozottabban ingerlékenyek. Éppen ezért tilos hozzájuk közeledni, a talált kölyköket simogatni, megfogni, elvinni. A vaddisznó nagy termete miatt a támadása veszélyes lehet, ezért, sötétedés után egyedül nem tanácsos olyan területen tartózkodni, ahol előfordulhat. Ha látótávolságon  belül látsz valamilyen állatot, ami nem vett észre, semmiképpen ne közeledj felé, hagyd elmenni

Ismét az eltűnt hó nyomában

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

calendar_hu_201802.jpg

A Forest & Fruit Naptár 2018 februári fotója 2010 február 7-én készült. 2010 volt az az év, amikor több alkalommal volt piros riasztás a lehullott hó mennyisége miatt országszerte. A nagy havazás az egész országban több alkalommal nehezítette meg az emberek életét azon a télen. 

20180210_ismetazeltunthoff.jpg

Budapesten nem csak a Normafán, hanem a Budai-hegység alacsonyabb pontjain is lehetett szánkózni. A fenti fotón látható, hogy a Zugligeti úton lévő Szent család parki játszótéren a téliesített vízcsap dobozára milyen vastag hóréteg rakódott. 

Akkor mi inkább a kedvenc kirándulóhelyünket vettük célba és egy rövid sétára és szánkózásra. A Forest & Fruit Naptár 2018 februári képe az egyik kedvenc kirándulóhelyünkön készült és azóta is kedveljük azt a helyet könnyű megközelíthetősége és gyerekbarát terepviszonyai miatt. Ez a hely nem más, mint a Hárs-hegy, ahol, nagy valószínűséggel 6 hét múlva már virágozni fog az odvas keltike és a hegyet körbekanyargó nagyjából 4 kilométeres túraútvonalon sokkal többen megfordulnak, mint most. Keltikék-túra a Hárs hegyen címmel már volt egy bejegyzés a blogon, ide kattintva elolvasható.

20180210_ismetazeltuno2ff.jpg

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Ezen a hétvégén szintén sok túrázó megfordult a hegyen, de hó helyett sár és dagonya fogadta az ide érkezőket. A havas fotó óta eltelt hét év alatt sokat változott a Hárs-hegy faállománya, volt egy-két olyan időjárási esemény, ami komolyan károsította a növényeket. Nem is találtuk meg ezt a facsoportot, pedig még segítségünk is volt, a kép közepén az egyik fatörzsön két turistajelzés, egy piros sáv és egy zöld kör.

20180210_ismetazeltuntho3ff.jpg

Ez a kép csak jelzésszinten hasonlít az eredeti képhez, ha lenne hó, itt is lehetne szánkózni. A kanyargós úton tovább sétáltunk és a Hárs-hegy északi oldalán még találtunk valamennyi havat, ami leszedte a bakancsunkra tapadt sarat, de szánkózni, síelni már nem volt alkalmas. A sífutópályán többen is futottak, a lomjukat vesztett fák között felvillantak az élénk színű ruhák. Az ide vezető emelkedővel felfelé és lefelé is megküzdöttünk, a megfelelő tapadású bakancs tényleg elengedhetetlen egy ilyen túrához. 

20180210_ismetazeltuno4ff.jpg 

Miközben visszafelé tartottunk a Szépjuhászné megállóhoz szemügyre vettük a vaddisznók által feltúr erdőt. Igaz csak két kilométert gyalogoltunk, de a terepviszonyok miatt megfelelt ez háromnak is. A januári naptár túránkon nem találtunk havat, most viszont sikerült. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Forest & Fruit Naptár 2018

Az elmúlt évek fényképes termései között szemezgetve fogalmazódott meg bennünk a naptárkészítés gondolata.  Sokfelé jártunk az elmúlt években, de szerettünk volna egy téma köré csoportosítani a képeket. Végül úgy döntöttünk, hogy a 2018-as naptárunkban megmutatjuk a Budai-hegység változó, de mindig szép arcát az év bármely hónapjában. 

2018ff.jpg

Budapest jellegzetes sziluettjét adja a Budai-hegységen belül a János-hegy, így kézenfekvőnek tűnt ezt választani a naptár témájául. A János-hegy, vele szemben a Hárs-hegy, a Tündér-szikla, a Normafa, az Apáthy-szikla és persze az ezekről a  helyekről készített páratlan panoráma fotók. Minden fotó az adott hónapban készült, az majd hónapról hónapra fog kiderülni, hogy melyik évben. Nem titok, egy darabig eltartott a naptár elkészítése, és időnként rácsodálkoztunk, hogy mennyit változott a természet, de éppen ezért nagy örömmel szerkesztettük meg.

Nyomtassátok ki és használjátok ti is nagy örömmel az új évben!

Forest & Fruit Naptár 2018 

Forest & Fruit Calendar 2018

A Forest&Fruit Naptár 2018 projekt 2019. február 23-án ért véget, a tapasztalatokat ITT összegeztük.

A letöltéssel elfogadod a következőket: engedélyezett a naptár nyomtatása és sokszorosítása, nem engedélyezett  a naptár módosítása és kereskedelmi forgalomba hozatala! 

Tíz meglepő tény a Gyermekvasútról

Ha távolról nem is, de a Budai-hegyek, a János-hegy vagy a Hárs-hegy lábától a ritkás tavaszi erdőben jól látható, hogy hol kanyarog a keskeny nyomtávú kisvonat, a Gyermekvasút. A turista útvonalak mentén haladó járművekből az utasok ráláthatnak Budapestre a kilátókanyarból és bármelyik évszakban bepillanthatnak az erdők másként megismerhetetlen zugaiba is.

10teny_01.jpg

A képeken túl, íme 10 tény, amit biztos nem tudtál a Gyermekvasútról. 

  1. A Budai-hegységben 11 kilométer hosszan kanyargó keskeny nyomtávú vasutat, ami akkor még az Úttörővasút nevet viselte, mindösszesen 3 év alatt építették meg. 1948-ban a Széchenyi-hegyen lévő végállomástól a mai Virágvölgy megállóig, 1949-ben a mai Szépjuhásznéig, majd 1950-ben a mai végállomásig, Hűvösvölgyig épült a kisvasút.
  2. Nem csak a vasút neve, de néhány állomás elnevezése is megváltozott 1990-ben: Úttörővárosból Csillebérc lett, Előre állomás helyett Virágvölgy és a Ságvári ligetet is Szépjuhásznénak hívják már.
  3. Volt változás a megállók elhelyezkedésében, számában is. Kis-Hárshegy megállót 1951-ben megszüntették, Normafa megállót 1973-ban áthelyezték. A János-hegy és Szépjuhászné állomás között azonban 2004-ben létesítettek egy újabb megállóhelyet Vadaspark névvel, ami 2006 óta időszakos megállóhely.
  4. A vasúton 10-14 éves gyerekek teljesítenek szolgálatot, akik egy négyhónapos tanfolyamon sajátítják el a szükséges ismereteket. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akiknek a tanulmányi eredménye legalább 4.0.
  5. A szolgálatba induló gyermekvasutasok minden reggel, a szolgálatuk megkezdése előtt ünnepélyes zászlófelvonást majd szolgálatuk befejezése után minden este zászlólevonást tartanak.
  6. Az Úttörővasúton létesült Magyarország első szabadtéri mozgólépcsője, ugyanis a hűvösvölgyi villamos végállomás egykori helyét és a kisvasút végállomását így kötötték össze. A mozgólépcső gépháza bemutatóterem és műhely.
  7. A Hárs-hegy megálló és Hűvösvölgy végállomás között található, patkó alakú alagút 198 méter hosszú és úgy tervezték, hogy a későbbiekben legyen hely a villamosításhoz szükséges vezetékeknek is. A nyitástól 1964-től alagútőri szolgálat is volt a kisvasútnál.
  8. Az 1951-ben átadott Hűvösvölgyben található vontatási telepen van egy olyan fordítókorong, ami Magyarországon szintén egyedülálló, ugyanis ez az egyetlen ilyen kisvasúti berendezés, ami villanymotorral működik.
  9. A Gyermekvasúton 2000 karácsonyától már nem csak gőzmozdonnyal, hanem nosztalgia gőzmozdonyokkal is lehet utazni.
  10. A Gyermekvasút legforgalmasabb állomása a János-hegy megálló. Innen kisebb sétával megközelíthető az Erzsébet kilátó vagy a Libegő. Viszont a hegyoldalban olyan szűkös a hely, hogy az állomásépületben csak egy állomásfőnöki és forgalmi iroda fér el.

 Ha szeretnél még többet megtudni a Gyermekvasútról, ezen a hétvégén szombaton, április 8-én részt ellátogathatsz a Gyermekvasút napja rendezvényre.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

10teny_02_1.jpg

A programajánló nem hirdetés, kizárólag saját érdeklődési körből fakad.