Szépségek sziklája

Aki már utazott vonattal a Déli pályaudvarról, vagy volt a MOM parkban, az megcsodálhatott egy, a Tündér-sziklánál kicsit nagyobb kiterjedésű dolomitsziklát, ami központi elhelyezkedése ellenére szinte észrevétlenül olvad bele környezetébe. A közelgő Föld napja alkalmából egy nem messziről nem túl látványos, de annál értékesebb és érdekesebb területet mutatunk be, a Sas-hegyet.

Budapest Budai részére jellemző, hogy itt alig pár perc alatt akár tömegközlekedéssel is magunk mögött hagyhatjuk a város zaját és rövid idő alatt megérkezhetünk egy különleges flórájú-faunájú védett területre. A Széchenyi-hegytől délkeletre fekszik a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, egy 266 méter magas domb. Messziről megpillantva egyáltalán nem tűnik különlegesnek, csupán egy csupasz dolomitsziklának, ami valamiért érintetlenül maradt egy zajos nagyvárosban. A Sas-hegyet azonban érdemes közelebbről is megnézni, a Hegyalja útról a 8-as autóbusszal és egy kis gyaloglással közelíthető meg. A terület különlegességét jelzi, hogy csak szakvezetéssel látogatható a csaknem egy kilométeres, a hegyet megkerülő útvonal, ami a páratlan panoráma mellett sok érdekes történetet is tartogat.

20180421_szepsegeksziklaja06.jpg

A Sas-hegy dolomitos kőzetből áll, a benne lévő márga térfogata a vízfelvétel miatt változik, így a hegy nem túl stabil. A jellegzetes alakú sziklái időről időre megerősítést igényelnek, mert hegy dél felé csúszik. A Tündér-sziklához hasonló csak éppen kisebb képződményeket, málló sziklafalakat több oldalon is megfigyelhetünk, éppen ezért tűnhet furcsának, hogy ezt a területet egykor közparknak szánták és orgonát, fenyőt telepítettek be az itt őshonos dolomit sziklagyep kárára.

20180421_szepsegeksziklaja05.jpg

Az 50-es évek vége óta viszont ez a terület védett, a különleges mikroklímában maradványfajok és más bennszülöttfajok már biztonságban vannak. Itt él a leánykökörcsin, a budai nyúlfarkfű, melyekről már írtunk a blogon korábban, de itt honos virágával a sugárzó napra emlékeztető tavaszi hérics, a csak látszólag közönséges csikófark és a valóban nem túlságosan nagyméretű apró nőszirom.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A közönséges csikófark nevével ellentétben egyáltalán nem közönséges, ellenben fokozottan védett cserje. Mutatós fotót nehéz készíteni róla, ez a 100 000 Ft eszmei értékű védett növény kora tavasszal inkább tűnik valami száraz kórónak, mintsem a nyitvatermő ősfák egy kései leszármazottjának. A 20-30 cm magasra megnövő cserje ágai 1-3 mm vastagok, ízekre tagoltak és zöld színükből adódóan fotoszintetizálnak. A növény kétlaki, ami azt jelenti, hogy a porzós és a termős virágok két külön növényen vannak. A porzós közönséges csikófark a Sas-hegyen, míg a termős példányok a Gellért-hegyen honosak, a beporzódás pedig a szél segítségével történik. A növénynek piros színű, ízletes álbogyó termése van, gyógynövény, de erős hatású alkaloidákat, ephedrint tartalmaz, így felhasználásáról kizárólag orvos dönthet.

20180421_szepsegeksziklaja01.jpg

Az apró nőszirom szintén védett növény, eszmei értéke 5000 Ft. Az évelő növény gyakran feltűnik kopár fennsíkokon és esik áldozatául a fásításnak, vagy a tájékozatlan turisták virággyűjtő szenvedélyének. Az apró nőszirom igazán filigrán növény csupán 10-15 cm magas, kard alakú leveleinek tőrózsájából nő ki a hosszú, egyenes száron ülő jellegzetes sötétlila vagy halványsárga színű virága. Toktermése van. Vastag gyöktörzsével a föld alatt terjeszkedik, hasonlóan a pongyola pitypanghoz.

 20180421_szepsegeksziklaja02.jpg

A területnek nem csupán a növényvilága különleges, de számos érdekes állatfajjal is találkozhatunk, ha szerencsénk van. Itt őshonos a pannon gyík, mely a Sas-hegy címerállata. A 10-12 cm hosszúra megnövő hüllő hátának alapszíne bronzosan olajbarna, közepén két fekete vonallal, a külső szegény pedig világos pontsorral díszített, hasa ezüstös szürkésfehér. A pikkelyei kerekek a lábai aprók, gyengék és messze állnak egymástól. Mivel a szemhéjai összenőttek, ezért nem tud pislogni. Az állat fokozottan védett, 250 000 Ft az eszmei értéke.

Amikor ottjártunk nekünk nem sikerült pannon gyíkot közelről szemügyre venni, helyette ezt a fatörzsön napozó, kis zöld szépséget kaptuk lencsevégre.

20180421_szepsegeksziklaja03.jpg

Ezen a hétvégén a Duna-Ipoly Nemzeti Park több helyen tart rendezvényt a Föld napjához kapcsolódóan, érdemes valamelyik programra ellátogatni, akár a Sas-hegyre is.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

 

 

A választás szabadsága

Egy kirándulás során soha nem lehet tudni, hogy az adott útvonal milyen meglepetéseket és élményeket tartogat. Az erdő szélén a turistajelzésre pillantva még ismeretlen terep előtt állunk, a térkép persze segít valamennyit, de magunk fogjuk megtapasztalni, hogy mit rejt az erdő, ha rálépünk az útra. Magunknak kell majd utólag bevallani, hogy jó döntést hoztunk, amikor azt választottuk amit, nem bántuk meg a döntésünket, és valóban jó élményekkel gazdagodva, feltöltődve térünk haza.

calendar_hu_201804.jpg

Valahogy ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor összeszedegettem a Forest&Fruit Naptár 2018 áprilisi fotójához kapcsolódó blogbejegyzéshez az anyagokat. Az blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy-egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi, ezért úgy döntöttünk, hogy idén a túráink során felkeressük azt a helyet, ahol a naptárkép készült és szemügyre vesszük a kép készítése óta történt változásokat.

Az április fotón a Budai-hegység jellegzetes és nagyon különleges természeti képződménye van, a Tündér-szikla, melyet a 291-es busz végállomásából fotóztam le, pont egy évvel ezelőtt. 2017-ben is napsütéses volt április eleje, pont, mint idén, a különbség csak a hőmérsékletben jelentkezett. Míg tavaly már érezhető volt a meleg hatása, ébredezett a természet, rügyeztek a fák, addig idén ennek alig volt jele. A sokáig elhúzódó tél és a makacsul vissza-visszatérő hideg miatt a fákon alig volt rügy és az erdőben is csak a tavaszi lágyszárú növények és a kecskerágó bontogatták virágaikat. Nem javította a hőérzetet az olykor feltámadó szél sem, ami miatt ajánlott volt óvatosnak lenni az erdőben.

A Tündér-szikla a 386 méter magas Tündér-hegy kelet-északkeleti oldalában álló, onnan toronyszerűen kiemelkedő dolomitkő képződmény. Könnyen megközelíthető éppen ezért kedvelt a kirándulók körében. Növény és állatvilága miatt évtizedek óta része a Budai tájvédelmi körzetnek. A terület védettsége miatt és a szikla porlódása miatt nem ajánlatos felmászni rá, legyen a lehetőség bármilyen csábító.

20180407_avalasztasszabadsaga04.jpg

Az osztrák-magyar monarchiában a Buda határában fekvő területeknek német neve volt, de Döbrentei Gábor királyi tanácsos kezdeményezésére ezeket a neveket magyarosították. Így lett Sauwinkel Zugliget, Krutzenwinkel Kurucles, Dreihotter pedig Csillebérc. Az 1847-ben megtartott dűlőkeresztelőn az Am Himmel nevet viselő hely megkapta a Tündér-szikla nevet.

A Tündér-hegy és a János-hegy oldalán több egymással párhuzamos túraútvonal is van, melyeken keresztül bebarangolhatjuk Zugligetet. Időjárástól és a rendelkezésre álló időtől függően többféle túra közül lehet választani, ha a Zugligeti úton lévő egykori Lóvasút végállomáson elindulunk a zöld háromszög jelzésen és célnak a 155-ös autóbusz végállomását határozzuk meg.

Az 1. túra egy részét már bemutattuk, de akkor a zöld háromszög jelzés után a zöld sáv jelzésen folytattuk a gyaloglást.  Most ne ijedjünk meg a lépcsőktől, vegyünk egy nagy levegőt és vágjunk neki a felfelé vezető útnak. Egy rövid, de annál meredekebb lépcsőzés után – itt a lépcsőket óriásoknak tervezték – meg is érkezünk a Tündér-szikla lábához.

20180407_avalasztasszabadsaga03.jpg

Tényleg pár lépés és magunk mögött tudhatjuk a város zaját, elénk tárul egy kis tisztás és már felettünk magasodik a dolomitképződmény. Innen a már egyenesen vezet lefelé egy jól járható turista út, a zöld jelzés és nagyjából 1 kilométer séta után ki érünk az erdőből. Az aszfaltos úton felfelé elhaladunk a Tücsök rét, majd az egykori OPNI épület mellett és már ott is vagyunk a 155-ös autóbusz megállójában. Legutóbb idén februárban voltunk ezen a távon – és ahogy a képekből kiderül, az előző években még néhányszor. Most egy kevés hóban és még kevesebb panorámában volt részünk a köd miatt. Frissítő, de alig 2 kilométeres, rövid túra, erős emelkedővel az elején és enyhe lejtővel a végén.

 

20180407_avalasztasszabadsaga01.jpg

A 2. túra során szintén nem ijedünk meg a lépcsőktől és nem is állunk meg a Tündér-szikla lábánál, hanem a hegy oldalában kialakított lépcsőkön felmegyünk a Tündér-szikla tetejéhez. Ehhez már egy kicsivel több lendület kell, hiszen csaknem 40 méter szintemelkedést kell leküzdeni. Az elénk táruló panoráma miatt megéri erőfeszítést tenni. Ha kifotóztuk magunkat, akkor a málló kövekkel borított vezető úton induljunk el lefelé. Az út a kövek miatt lefelé csúszhat, ezért óvatosan haladjunk, aztán ismételt lépcsőzés – most lefelé – után az első és a második túra útvonala itt találkozik, átérünk a zöld jelzésre, majd a már említett aszfaltos útra.  Kicsivel több, mint 2 kilométeres túra, kicsit nehezebb terepen, lépcsőkkel. 

20180407_avalasztasszabadsaga02.jpg

A 3. túra egy hosszabb és kalandosabb gyaloglást ígér, ugyanis a Tündér-szikla elérése után újabb erőt gyűjtve tovább lépcsőzünk, fel egészen a Tündér-hegy csúcsára. A megteendő táv hossza nagyjából 600 méter és közben 80 méteres szintemelkedést kell leküzdeni. Ha tetszett a Tündér-sziklától elénk táruló panoráma, érdemes hátra pillantani lépcsőzés közben, a feltűnő Hármashatárhegy és Budapest panorámája is tetszeni fog. Ha elértük a Tündér-hegy csúcsát és tovább haladunk az erdőben hamarosan ismét egy aszfaltborítású úton találjuk magunkat, a Tündér-hegyi úton, amin balra fordulva haladunk tovább.  A túrának a további része már ismerős lesz, ugyanis leánykökörcsinek után kutatva már jártunk errefelé.  Sőt, télen is.  A túra során elmegyünk egészen a Tündér-hegyi út végéig, majd a Kossuth-szobornál, ahol a zöld jelzés keresztezi az utat elindulunk lefelé. A Disznófő-forrás és a romokban álló Disznófő étterem, majd a Tücsök-rét után érünk el a 155-ös autóbuszhoz. Ez egy 4 kilométeres túra, erős emelkedőkkel, változatos terepen és sokféle látnivalóval.

Mivel Zugliget a János-hegy északi-északkeleti oldalán fekszik, bármelyik túra jó választás lehet még melegebb időben is, nem csak kora tavasszal. Reméljük, ezzel a háromféle útvonallal kicsit meg tudtuk mutatni, hogy milyen változatosság rejtőzik a nem is olyan távoli Budai-hegyekben. Hiszen már a 19. században is annyira kedvelt volt Zugliget, hogy megérte villamosvonalat létesíteni az ide kirándulók kiszolgálására.

A választás csak rajtunk múlik.