India mosolya

India, a Föld hetedik legnagyobb országa sok utazó számára vágyott célpont. A kontinens méretű ország megismerésére kevés egy pár hetes utazás, még akkor is, ha előtte alaposan és több szempontból felkészülünk. Az Indiában eltöltött élmény pedig alapjaiban változtathatja meg a világhoz való hozzáállásunkat. A blog történetében először, nem saját élményt osztok meg, a bejegyzés az Indiát többször megjárt Mária és Vilmos elbeszélése és Vilmos remek fotói alapján készült. A bejegyzés másik felében pedig egy közelmúltban megjelent különleges és frissen kiolvasott könyvet ajánlok.

Utazás tervezésekor legtöbbször elsődleges szempont a nyaralásra, telelésre szánt összeg és ma már alapos tájékozódással és gondos szervezéssel egy hosszabb indiai utazás sem elképzelhetetlen. A most beköszöntött kánikula kiváló alkalom arra, emlékeztessük magunkat, egy ügyes repülőjegy foglalással kedvező árú repülőjegyhez juthatunk Delhibe, Mumbaiba vagy Chennaiba, amivel télen megszökhetünk a beköszönő tél elől. Az ott tartózkodásnak is van költsége, lakni, enni és öltözködni ott is kell; és lehet is, a hazainak töredékéből. Ráadásul a téli fűtésszámlával megtakarított pénz bőven fedezi az ottani költségeket

India éghajlata jelentősen különbözik Magyarországétól érdemes felkészülni az eltérő hőmérsékletre és páratartalomra. Utazás és ott tartózkodás szempontjából november közepe és április közepe közötti időszak az, amit a mérsékelt égövhöz szokott szervezet még jól tolerál. A nyár monszun miatt csapadékban gazdag és rendkívül meleg hónapjai akklimatizálódást igényelnek.

 indiamosolya0101.jpg

Miután a repülő megérkezik Indiába, és nem egy nagyvárosban akarjuk az indiai heteket hónapokat eltölteni, belföldi repülőjáratra, vonatra, buszra vagy iránytaxira kell szállni. Habár Gándhi a vasutat szükséges rossznak tartotta és természetes pusztulásukat eleinte üdvözítőnek, India közlekedésében ma igen fontos szerepet tölt be ez a közlekedési eszköz. A gyarmati időkben kiépített, majd továbbfejlesztett vasút napjainkra a világ negyedik legnagyobb kötöttpályás közlekedési hálózatává vált. Naponta 15 milliónál is többen utaznak rajta és olykor meglepő a szerelvények mérete, felszereltsége. A képen látható vonat nagyjából egy kilométer hosszú, a fotó a szerelvény közepén készült, ahány vagon előtte, annyi volt még utána.

indiamosolya01.jpg

Lehetetlenség röviden összefoglalni, hogy Indiában mennyire más impulzusok érik az utazót az itt töltött hetek vagy hónapok alatt; tény, jól jön egyfajta nyitottság. A számtalan népcsoport évszázados együttélése miatt rendkívül tarka népességű országban így nem csupán turisták lehetünk, hanem egy kicsit jobban megismerhető a hihetetlenül gazdag és sokszínű kultúrájukat.

A szubkontinens évezredek óta lakott, az itt élő civilizációk sokat tettek hozzá az emberiség történelméhez, kultúrájához és különböző tudományokhoz. India a magaskultúra egyik bölcsője, matematikai, csillagászati felfedezéseikkel olykor századokkal megelőzték az európai tudósokat. Művészetük hasonlóan ezerszínű, mint maga az ország, a különböző alkotásokban, legyen az épület, szobor, festmény a vallás központi szerepet játszik, ahogy a természet ábrázolásában is. Nem meglepő, hogy az UNESCO számos helyet, építményt nyilvánított a világörökség részének.

indiamosolya0220.jpg

A főleg tamilok lakta Tamil Nadu államban azon belül Tiruvannamalai városban található Arunachalesvara templom egy a Dél-Indiában található szent helyek közül, amit Síva Istennek emeltek. A hinduizmus egyik fő istensége a hatalmasságukon vitázó Brahma és Visnu előtt végtelen nagyságú lángoszlop formájába jelent meg és így formálódott az Arunachala. A Szent Jelzőtűz hegyének is hívott Arunachaláról Paul Bruton angol újságíró írt a Baktay Ervin által lefordított India titkai című könyvében még a múlt század harmincas éveiben. Ebben a könyvben leírja, hogyan találkozott a Ramana Maharshival, 20. század egyik legnagyobb szentjével, aki köré egy Ashram épült, ami nem csupán a hívőknek, de az arra utazóknak is szállással, étellel szolgált és szolgál ma is. Ramana Maharisival darsanokon – a szó maga azt jelenti Isten látása – lehetett találkozni, jobban mondva a közelében lenni, vagy a nap többi részében a kiadott, leírt útmutatásai alapján különböző gyakorlatokat végezni, elmélyülni. Az Ashram a mai napig áll és nyitva van utazók előtt, puritán szállással, banánleveleken feltálalt zamatos, szvasztikus étellel, jó szóval. 

A barnás-vöröses kőtömbökből álló jellegzetes formájú 800 méter magas Arunachala csúcsára vezető út egyhangúságát néha megtöri egy magányos zöldellő fa, ami alatt meg lehet pihenni, fentről letekintve pedig lenyűgöző látványt nyújt a 10 hektár területen elterülő hatalmas templom.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Arunachalesvara templom emberöltőkön keresztül épült, messziről látható az épületegyüttes fölé emelkedő 4 hatalmas goupram, más néven átjáró torony. A keleti és nyugati fal 210, az északi 480, a déli pedig 460 méter hosszú. Az épületegyüttest páratlan formagazdasággal építették, a számtalan szentélyben és számos csarnokban Istenek különböző inkarnációi jelennek meg szoborként, domborműként. A legmagasabb keleti torony 66 méter magas, de a többi sem sokkal marad el tőle, a legrégebbi szentély is keletre néz. Az egyik legismertebb nevezetesség az ezer pilléres csarnok, de ezen felül is lehetetlenség felsorolni a terek, folyosók szentélyek számát. A templomban a napi hatszori, heti, kétheti istentiszteleteken kívül évente tucatnyi fesztivált is tartanak. Ezek közül a novemberben van a 10 napig tartó Karthigai, vagy más néven Deepam, amikor a hegy csúcsán több tonna ghee fénye világít. Feljegyzések alapján tudható, hogy ezt az ünnepet, már évszázadok óta megtartják. Arunachalesvara templom honlapja ITT Sri Ramana Maharshival honlapja pedig ITT olvasható.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Nem csupán a szellemi és vallási központok különböznek az európaitól, hanem az is, ahogyan az emberek dolgoznak. Az emberi munkaerő itt nagyon olcsó. A szolgáltatóiparban és a mezőgazdaságban gépek használata helyett jobban megéri embereket fizetni.

Indiában hagyományos és gépesített módon is művelik a földet, és nem meglepő módon legfontosabb termeszetett növényük a rizs, ezt követi a búza, a kukorica, az árpa és még sok gabonaféle. A rizs termesztésekor a magokból kikelt palántákat előbb csomagként szétdobálják a rizsföldeken, majd csomagról csomagra haladva egyesével ültetik el a parányi növényeket, egész nap a tűző napon a vízben állva, görnyedve.

indiamosolya032.jpg

A gabonák aratása történhet gépi erővel is, ezt követően a magokat az útra terítik ki és szitálással, a szél segítségével tisztítják meg a szemeket, választják el az ocsút és a magot, majd zsákolják be a terményt.  

A Kreatív Kontroll tartalommarketing ügynökség kiemelkedő szakmai anyagok mellett könyvkiadóként is működik, idén tavasszal náluk jelent meg Mohandász Karamcsand Gándhi kuriózumnak számító könyve az India szabadsága. A diplomás jogászként, ügyvédként és közösségi vezetőként a dél-afrikai indiai közösségért sokat tevő Gándhi 1909 novemberében a Dél-Afrika és India között egy 10 napig tartó hajóúton írta meg ezt  a művét. Ez hitvallásának esszenciája és ebben fektette le iskolateremtő politikájának alapjait.

Mit is lehet mondani egy könyvről, amit maga Gándhi írt, aminek minden egyes fejezetében több, megfontolásra érdemes mondat olvasható? Az egyszerű és igényes kiadás, figyelemfelkeltő, de nem hivalkodó, tökéletesen illik a külcsín a belbecshez. A könyvet olvasva közelebb lehet kerülni Indiához, úgy, hogy nem szükséges a felszínes, médián keresztül így úgy megszűrt információkat súlyozni. India szabadságának segítségével lehetővé válik másként és jobban megismerni az országot és magát az embert.

Különös dolog, hogy egy több, mint 100 éve megírt könyv ilyen aktuális információtartalommal bírjon a ma társadalmáról, emberéről és ilyen tűpontosan, közérthetően mutasson meg problémát, megoldást egyaránt. A 21. század Magyarországán különösen jelentős súlyúnak tűnik az a mondat, hogy „A világ egyetlen részén sem tekintik egyazon nemzetet egyazon vallás szinonimájának,” vagy szintén a vallásról szólva az, hogy „Mit számít az, hogy más utakon járunk, ha a cél, ahová érkezünk ugyanaz?”

Gándhinak a civilizációról kifejtett nézetei markánsak, de egyben megengedők is. A párbeszédes formában megírt könyv egyik erénye, az első fejezetekben olvasható, évekkel, évtizedekkel később keletkezett írások. Ezek  plasztikusabbá teszik a művet és megmutatják Gándhi bölcsességét, intellektuális nagyságát. A mű időtállóságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Gándhi 110 évvel ezelőtt megállapítását „A civilizáció arra törekszik, hogy kényelmet biztosítson és még abban is kudarcot vall.” a jelenleg hatályos hazai kerettanterv (természetismeret, 5. osztály) így fogalmazza meg: „Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások…”

A könyv borítója abszolút telitalálat, tagolása tetszetős, fellapozva a finom díszítés és a fejezetek határozott tagolása kezdetektől sejteti, ez olyan mű, amit élmény lesz olvasni. Még hozzátesz a könyvhöz a jó szerkesztés és Raffai Péter fordító alapos munkája. Ez nem egy könnyű nyári olvasmány hanem – legyen bármi odakint vagy idebent – egy minden oldalon frissítő és hűsítő, gondolatokkal tápláló kiadvány.

20190608_183222.jpg

 

 A recenziós példányt a Kreatív Kontroll Kft.-től kaptam, amit hálásan köszönök.

Mária és Vilmos hónapokat töltöttek Indiában, ebben a távoli és ezernyi kincset, tapasztalatot rejtő országban. Hosszú, érdekes történet, miért és hogyan kerültek oda, az pedig még érdekesebb, hogy mit fedeztek fel ott. Az Indiában töltött idő és tapasztalat miatt már régen nem turisták ők, akik csecsebecséket vesznek és nevezetességeket látogatnak. Szinte minden kép mögött van egy történet, egy kapocs egy távoli kultúrával, egy másik emberrel, amit majd valamikor elmesélnek ők. Amiből most csak egy pillantás, egy mosoly látszik. India mosolya.

indiamosolya05.jpg

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Egy zöld zárvány Buda szívében

Minden bizonnyal sokan várják az idei első hosszú hétvégét és tervezik, hogy a rendelkezésre álló három napot hogyan és mivel tudják tartalmasan tölteni. Amellett, hogy ezt az ünnepet érdemes méltón megünnepelni, a kicsit hosszabb hétvégében beleférhet egy kirándulás, vagy egy kalandtúra és rossz idő esetén egy régen megvásárolt könyv olvasása. A kikapcsolódásnak, de még az aktív pihenésnek is pont az a lényege, hogy ekkor időt szentelünk a máskor rohanva elvégzett tevékenységeknek és valóban odafigyelünk arra, amit csinálunk. Egy rövid túra, kicsiknek való tanösvénnyel, néhány nagyszerű makrófotó és két remeknek ígérkező könyv az ajánlat a hosszú hétvégére.

Egy zöld zárvány Buda szívében

A Budapestiek közül többen szívesen kirándulnak olyan zöldterületre, ami nincs túl messze a lakóházaktól, jól megközelíthető, de azért ad valami pluszt, ami miatt érdemes felkeresni. A XII. kerület közepén magasodó Kis-Sváb-hegy pont ilyen övezet. A hegy, mint nevéből sejthető méretét tekintve nem túl jelentős nagyságú és valóban, legmagasabb pontja mindössze 258 méterre van a tengerszint felett. A Városmajor felé eső részét meredek sziklafal zárja, míg a másik oldalon a Széchenyi-hegy részének tekinthető, mára teljesen beépült Isten-hegy és Orbán-hegy övezi. Utóbbi nevét a középkorban itt folyó szőlőtermesztés miatt kapta Szent-Orbánról. A Kis-Sváb-hegyet korábban Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácról nevezték el, mára ezt a nevet csupán a hegy déli részének meredek sziklafalában lévő kristálybarlang őrzi. A sváb elnevezés pedig a Buda visszafoglalásakor a várat lövő sváb ágyúkhoz köthető.

Ahogy a gazdag múlt nyomot hagyott a természeten úgy épült be a remek kilátás miatt a hegy területe, és az urbanizáció miatt a Budai-hegység többi részétől elszigetelődött, zárvány jellegűvé vált. 1991-ben a Kis-Sváb-hegy kicsivel több, mint 6,5 hektár nagyságú része természetvédelmi oltalom alá került, amit nem csupán a terület kiemelkedő geológiai értékei, hanem a betelepített tájidegen vagy özönnövények és a zárvány jelleg miatt sérülékeny élővilág is indokolt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kis-Sváb-hegy szabadon látogatható, ráadásul van egy remek tanösvénye, pompás panorámája és számtalan más érdekessége, így egy hosszú hétvégén ideális célpont. A hegyen és a tanösvényen is több alkalommal voltunk már, 2 éve tavasszal azért például azért, mert a lombtalan fák közül remek kilátás nyílik a szemközti Rózsadombra, de túráztunk itt már nyáron és ősszel is. Legelső alkalommal a város majdnem legmeredekebb utcáján lépcsőztünk fel, majd a Gál József úton értük el a természetvédelmi területre vezető zöld jelzést. A hegymenetet elkerülhetjük, ha a 39-es busz Goldmark Károly utcai megállójánál szállunk le, majd a Csaba utcán lépcsőzhetünk felfelé.

A Kis-Svábhegyi Tanösvény mellett elhelyezett 8 információs táblát átolvasva többet tudhatunk meg az erdőjárás írott és íratlan szabályairól, az állat-és növényvilágról, különleges növényekről, és a már említett tájidegen fajokról, a karsztbokorerdőről, sőt gyarapíthatjuk geológiai, geodéziai ismereteinket. A tanösvény egy darabig együtt halad a Budai zöld jelzésével, itt az egyik oldalon erdő, a másik oldalon korlát. Ez utóbbin tényleg nem érdemes átmászni, ez a hegy meredek sziklafalban végződő része. Több helyre a sziklafal fotóit is elhelyezték, tájékoztatva az arra járókat, itt az úton kell maradni.

20190311_slowvacation09.jpg

Egy kereszteződésnél balra kell fordulni, ahonnan felfelé vezet az út. Útközben több kisebb, gyerekek számára készített játékot is láthatunk, jópofa katicát, hernyót és mellé az érdekességekről hírt adó táblát. A hegytető sokáig katonai terület volt, ezek nyoma a mai napig látszik. A Kis-Sváb-hegy legmagasabb pontján egy 22 centiméteres kőhasáb van, ami egy helymeghatározást segítő földméréstani pont van és amit funkciója miatt szigorúan firkálni, rongálni, elmozdítani. Innen valóban csodás panoráma nyílik a városra, jó időben nem csupán Budapest, de a távolabbi hegyek is jól láthatók. 

20190311_slowvacation07.jpg

Innen az út már lefelé vezet a tanösvény tájékoztató táblái mellett. Végül az Álom és a Zalatnai utca sarkánál érkeztünk vissza a lakóövezetbe, ahonnan nyúlfarknyi gyaloglással az Istenhegyi úton voltunk és a 21-es busszal mentünk tovább.

Azok a csodálatos ízeltlábúak – fotóválogatás

Kirándulásaink során általában törekszünk arra, hogy egy-egy területen ne csak úgy átrohanjunk, hanem hagyunk időt pihenésre, letelepedésre, és arra, hogy szemügyre vegyük a körülöttünk lévő természetet. A nyíló virágokat, a szirmok között repdeső rovarokat, a fákon, fűszálakon mozgó parányi élőlényeket. Aki észreveszi a természet fajgazdagságát és a kis méretükben is nagyszerű növényeket, állatokat, talán jobban figyel, és jobban óvja környezetét. A fotókat Vilmos készítette.

Írj és olvass – könyvajánló

A hosszú hétvége arra is kiváló alkalmat ad, hogy olvassunk, tallózzunk a régi kedvencek közül, vagy válasszunk egy új kedvencet. Több könyv ötletünk is van a hosszú hétvégére vagy későbbre, ezekről a szerző vagy a kiadó már most miatt tudjuk, kedvencünk lesz. Március idusán milyen más könyvet lehet leemelni a könyvespolcról, mint azt, aminek azt a címe: Hogyan kerülj be a sajtóba ingyenesen. A fülszöveg szerint a könyvet szerzője Kádár Tímea Londonban élő szabadúszó szövegíróként írta és alkotott egy olyan stratégiát, aminek segítségével el lehet érni, hogy rólunk is szóljanak a hírek. A Madárbarátok Nagykövét a Magyar Madártani Egyesület szóvivője írta és nagyon meggyőzőnek tűnik, hogy több, mint 300 oldalon a szerző Orbán Zoltán több, 700 saját fotója látható. A könyvet beharangozó bejegyzésben az is kiderült, hogy ez a 2. kiadás miben más az előzőnél, hasznos olvasmánynak ígérkezik.

Jó feltöltődést, pihenést mindenkinek!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Mozdulj ki, vagy maradj otthon, így töltsd tartalmasan az őszi szünetet

Az idei őszi szünet egy egész hétig tart, így érdemes megtölteni pihentető programokkal. Számos kimozdulós, otthonülős programból lehet választani, a lényeg, hogy a szünet valóban a pihenésről és a feltöltődésről szóljon. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány tippet az idő hasznos és tartalmas eltöltésére, ajánlunk kirándulásokat, barlang-és múzeumlátogatást, mozit, olvasást és persze egyszerű sütés-főzést. 

Kirándulás – zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen

Ha az időjárás megengedi érdemes ilyenkor is barangolni az erdőben. A színes lombok kicsit hűvösebb időben is hangulatos látványt nyújtanak. Gyakran ajánlottuk szabadtéri programként a Gyermekvasutat, aminek a Széchenyi-hegyi végállomásánál egy izgalmas és nem túl könnyű túrára is indulhatunk. A zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen, a Hegyhát útról leágazó ösvényre fel van felfestve, így nehéz eltéveszteni, az indulás helyét. A túra elején illő távolságból megcsodálhatjuk a 175 méter magas adótornyot, majd hamar belefeledkezhetünk az erdő és a táj szépségeiben. Ebben a túrában az az izgalmas, hogy számos pontjáról csodás panoráma nyílik a városra és néhány ponton meghökkentően hasonlít a Mátra egy-egy útjára.  A 460 méter magas hegyről az Apáca rét és az Úti Madonna kápolna érintésével érjük el az Edvi Illés utat, ahol választhatunk, hogy a műúton sétálunk tovább, vagy követjük a zöld háromszög jelzést és az Örög-orom tanösvényt is megnézzük. A zöld háromszög jelzés vége a Sas-hegyen van, de mi eddig minden alkalommal a Törökbálinti úton fejeztük be a túrát.

20181029_tucatnyiotlet02.jpg

Kirándulás – zöld sáv a Látó-hegyen 

Szintén zöld jelzés, de ez már sáv, és a Budai-hegység másik pontján vezet fel egy kilátóhoz. Tavaly felmentünk a Vaskapu-hegyre, majd a túra folytatásaként az Árpád kilátóhoz. A Törökvészi út végén a zöld jelzésen kanyarodjunk a jobbra felfelé a Látó vagy más néven Gugger-hegyre, majd a Látóhegyi úton néhány száz méter után meg is érkezünk a Glück Frigyes javaslatára 1929-ben felépített Árpád-kilátóhoz. A pazar panoráma miatt érdemes itt egy kicsit elüldögélni, majd folytatni az utat zöld jelzésen a Szépvölgyi út felé. Ha vittünk magunkkal focilabdát, az útba eső sportpályán lehet focizni, de ha kellőképpen csendesen járunk az erdőben, még őzekkel is találkozhatunk. A séta a Fenyőgyöngye étteremnél ér véget, a zöld (hosszabb) vagy a kék (rövidebb) jelzés vezet oda.

20181029_tucatnyiotlet03.jpg

Barlangúra – Szemlő-hegyi barlang

Kimozdulós, de mégis időjárásfüggetlen időtöltés a barlanglátogatás. A már ajánlott Pál-völgyi barlang mellett a korszerűsített világítással október 26-án ismét megnyitott Szemlő-hegyi barlang is jó választás lehet. A Pusztaszeri úton lévő barlang főleg az iskolások körében kedvelt, népszerűek a túrák előtti filmvetítések és az interaktív kiállítások is. A barlangban nagyon tiszta a levegő, télen-nyáron hűs 12 fok van, a terület kényelmes ruhában és cipőben bejárható.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Természettudományi Múzeum – Bécs

Szintén időjárásfüggő egy múzeumlátogatás, viszont egy iskolai szünet vagy egy hosszú hétvége kiváló alkalom lehet, hogy a mindössze 2,5 óra vonatútra lévő Bécs lenyűgöző méretű Természettudományi Múzeumának meglátogatására. Megtekintésére érdemes időt szánni nem csak a gyűjtemény impozáns mérete, hanem a kiállítás interaktív része miatt is. Itt tényleg el lehet veszni a meteoritok, az ásványok, a földtörténet különböző korából származó fosszíliák között és ez még csak a múzeum egyik szintje. A múzeum egyik leghíresebb kiállított tárgya egy csaknem 25000 éves, prehisztorikus korból származó parányi kőszobor a Willendorfi Vénusz. Az őskor, az ember történelmének leghosszabb időszaka, írott források nem ismertek, ezért is jelentős minden, ebből a korból származó lelet. A kiállítások mellett figyelmet érdemel a Természettudományi Múzeum épülete. A gyűjtemény alapítója Lotharingiai Ferenc, építtetője Ferenc József volt, aki az addigra már a 100 éve gyarapodó tárgyaknak méltó otthont kívánt adni. Ez az elhatározás után 18 évvel meg is történt, a látogatók 1889-ben vehették birtokba az épületet. A múzeumot ingyenesen látogathatják a 19 év alattiak, a teljes árú belépő 10 euró.

20181029_tucatnyiotlet04.jpg

Mozi – Pandák 3D

Egyedül vagy társasággal is jó választás lehet egy mozi. A Pandák című 3D-s mozifilmet csak cukiságbombaként emlegetik. Magunk sem hittük volna, hogy valaha leírjuk ezt a szót a blogban, pedig ezek a pandák tényleg azok. A film egy pandakölyök szabadon engedéséről, pontosabban a vadonbeli életre való felkészítéséről szól, és valóban egy izgalmas tanulási folyamatnak lehetünk tanúi. A film előzetese ITT nézhető meg.

Sütés-főzés társasággal

A sütés-főzés mindenki számára jó kikapcsolódás lehet, családdal, osztálytársakkal és barátokkal egyaránt. Aki gyakorlatlan kezdjen könnyen összegyúrható aprósüteménnyel. Mi eddig csokis pöfeteget készítettünk, ami pont olyan finom, mint a neve sejteti.

20181029_tucatnyiotlet01.jpg

A receptet az apróséf oldaláról nyomtattuk ki ezer éve és nem változtattunk rajta semmit, ITT olvasható. A hétre tervezett sütik között szerepel egy egyszerű és nagyon ígéretes mazsolás süti, amit a kőeccerű oldalán találtunk ITT.

Olvasni menő

Ha mégis úgy adódik, hogy csak úgy otthon maradnátok, akkor érdemes olvasni. Nemrég kezünkbe került egy könyv, ami rögtön a kedvencünk lett. A címe A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szerzője pedig nem más, mint Nick Thorpe. Az író nem szokványos módon, a deltatorkolattól halad a forrás felé, könyvében erről az egy évig tartó kalandos útról számol be, megfűszerezve az évtizedek óta Kelet-Európában élő, nyugati újságíró rengeteg tapasztalatával, találó meglátásaival és némi történelemmel.

Reméljük, tudtok választani a felsorolt javaslatok közül és tartalmasan, de pihentetően telik el az őszi szünet.

Szeretnél hozzászólni: ITT megteheted.