Húsvéti hangoló

Hamarosan itt a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyet vallástól függetlenül sokan megtartanak, így vagy úgy. A hosszú hétvége a gyerekeknek sok játékot, süteményt és tojásfestést, a felnőtteknek pedig egy kis kikapcsolódási lehetőséget ígér. A sok munkaszüneti nap miatt extra hosszúra nyúlt pihenő időre az online olvasnivaló mellé két olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes ellátogatni kicsiknek és nagyoknak. Esős idő esetére pedig kretaív bloggerektől válogattunk dekorációs ötleteket és süteményrecepteket.

Nincs húsvét tojás nélkül, sokan szeretik ezeket az apróságokat maguk festeni otthon, sőt merészen valami egyedi dekorációba is belefognak. A tojásfestés rejtelmeibe avat be kedves, fanyar humorral a Mom with Five blog szerzője, Barabara, aki 5 gyerek mellett vállalkozott egyedi dekoros tojások készítésére. Hogy milyen sikerrel, az ide kattintva elolvasható. Ha még kérdés a húsvéti dekor, akkor érdemes ellátogatni a Bármitartó blogra. Eszterre egy speed paint bejegyzés kapcsán találtam rá és egyszerűen magával ragadott a kreativitása. Bár a horgolható nyuszis falapokat most nem lehet beszerezni, más típusból és diy dekorációs ötletekből nincs hiány. A nyuszis bármitartó elkészítéséhez a fonal és horgolótű mellé csak türelemre van szükség. Hasznos, ha a sütés-főzés nem vesz el túl sokat a pihenésre szánt időből, éppen ezért jó Degeszpocak honlapján böngészni a receptek közt. Pluszpont, hogy Brigitta oldalán van valóban működő tej és tojásmentes recept, de tetszik az a kendőzetlen őszinteség, ahogy a lábtörlő kalácsot ajánlja – “csak, ha nagyon ráérsz”. A végtelen számú sütnivaló közül, mi az almás-fahéjas kalácsot készítjük el, az alma mindig nyerő, ha süteményről van szó.

A hosszú hétvége arra is lehetőséget ad, hogy hosszabban kiránduljunk, körtúrákat tegyünk, vagy meglátogassunk mondjuk a Budakeszi Vadasparkot vagy a Budakeszi Arborétumot.

Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark Budakeszi és Budapest határán helyezkedik el, számos Magyarországon őshonos és betelepített állatfajt mutat be természetes élőhelyén. Vagyis az idelátogatók nem Budapesti egyébként remek Állakertben megszokott módon aszfaltozott útvonalakon hanem szinte ösvényeken és az állatokhoz nagyon közel kerülve járhatják be a vadasparkot. A Budakeszi Vadaspark mindig is népszerű hely volt, az okostelefonos alkalmazásoknak, a mellépült kalandparknak és a Dínó parknak, a tavaly átadott tanösvényeknek köszönhetően még többen látogatják. Az elmúlt évek alatt voltunk már néhány alkalommal, észrevehetően egyre több a program és nagy hangsúlyt helyeznek a szakmai ismeretterjesztésre. A park bejárható önállóan barangolva, de szakvezetéssel is. Mi szeretünk inkább hétköznap délután kiszökni a városból, mert akkor nagyobb a csend, de gyakorlatilag az év bármely napján jó ide eljönni.

Bármilyen hihetetlen, a Vadasparknak van egy kilátója. Ez sajnos már évek óta nem látogatható, de a tervek szerint majd felújítják. Nos, évekkel ezelőtt ilyen volt róla a kilátás.

 20180330_nyuszihopp01.jpg

A Vadasparkban számos nagyemlős él, melyeket természetes élőhelyükön ritkán lehetne csak megfigyelni. Minden korosztálynak nagy élmény, hogy tágas helyen szemügyre veheti ez egyébként csak fotón, filmen látható nagyvadakat. Sőt arra is van lehetőség, hogy testközebe kerüljünk, az emberhez szokott szelíd dámszarvasok és muflonok meg is simogathatók az állatsimogatóban. Csak le kell ülni csendesen egy padra és várni, hogy a kinyújtott kezünkben lévő zoo csemegét elvegyék az állatok.

20180330_nyuszihopp02.jpg

Ha nem csak a vaddisznó nyomában szeretnénk járni, itt megnézhetjük szemtől-szembe ezeket az álatokat. Még a kismalacokat is.

20180330_nyuszihopp03.jpg

De megcsodálhatjuk a fantasztikus szarvú dámszarvast is távolról, ha éppen nem szeretnénk megsimogatni. 

Néhány évvel ezelőtt igazi szenzációt jelentett, hogy egy újabb nagyvad, a medve is a vadaspark lakója lett. A farkas mellett ezzel a csúcsragadozóval kis hazánk erdeiben nagyon ritkán lehet találkozni, itt őket is szemügyre vehetjük.

A Vadasparkban van büfé, hideg és meleg étel kapható. Kifejezetten ügyelnek arra, hogy a legkisebbek is komfortosan érezzék magukat: nem csak szép állapotú mosdó, hanem díjmentesen kölcsönözhető, a terepviszonyokhoz illő babakocsi és külön baba-mama szoba is van. A nyitvatartásról itt, a jegyárakról pedig itt lehet tájékozódni.

A Budakeszi Vadasparkhoz tartozik a díjmentesen látogatható Parasztudvar is, ami a városlakó gyerekeknek – és sokszor a felnőtteknek is – tud újdonságot mutatni. Ezen a területen kecskék, szamarak, szarvasmarhák, mangalica disznók laknak, de ebben az időszakban inkább a szintén itt élő nyulak népszerűek és a szárnyasok.

Budakeszi Arborétum

Ha nem csak állatokat, hanem növényeket is szeretnénk tanulmányozni, akkor egy kicsit tovább kell autóznunk /buszoznunk ezen a környéken, Budakeszin van ugyanis egy különleges arborétum. A csaknem 30 hektár nagyságú hely területén nem őshonos fajok és díszkerti növények találhatók, amiket azért telepítettek ide, hogy hogy a klímaváltozásra felkészülve vizsgálják a viselkedésüket. A meghatározó fajok a nem őshonos tűlevelűek és a Budai hegyekben is őshonos alap fafajok, a hárs, a kőris és a tölgyek. Ezeken kívül madárbirs-, borbolya-, galagonya-, som-, fagyal-, gyöngyvessző- és a tűztövis-félékkel lehet itt találkozni. Így összesen 1060 fajta található az arborétum fokozottan védett területén.

20180330_nyuszihopp04.jpg

Az arborétum a Hidegvölgyben fekszik és a névadás nem véletlen. Ottjártunkkor a városban már nyoma sem volt a hónak, itt viszont csak lassan húzódott vissza a hótakaró.

 

20180330_nyuszihopp05.jpg

A bejárható területen a növények szabályos parcellákban vannak, ezért az egész park könnyen átlátható. Az ösvények süppedős mohával borítottak és a fák törzse is zöldes-szürke színű a moháktól zuzmóktól, sőt még a lehullott ágakat is vastagon fedi a zuzmó. A hangulatos kör alakú pihenőhelyeknél érdemes megállni és közelebbről is szemügyre venni a látnivalókat például a négy évszak szoborcsoportot a örökzöldeknél pedig el lehet tűnődni, hogy hányféle árnyalata van a zöldnek.

20180330_nyuszihopp06.jpg

Arborétum márpedig nem igazi mesterséges, vagy természetes szabad víz, tó nélkül, így itt is vagy egy kedves kis zug híddal és lombhullató tűlevelűvel.

Az arborétumban nincs büfé, csak mosdó – éppen nem működött csőtörés miatt. Van viszont fedett tűzrakó hely és játszótér, így érdemes magunkkal ennivalót vinni, hogy akár több órát is pihenhessünk távol a város zajától. 

A nyitvatartásról és a jegyárakról itt lehet bővebben olvasni.

Ebben a bejegyzésben szereplő mindegyik szolgáltatásért fizettünk és azért ajánljuk jó szívvel, mert nekünk tetszett.

Vaddisznólesen

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

calendar_hu_201803.jpg

A Forest & Fruit Naptár 2018 márciusi fotója 2015. március 7-én a Hárs-hegyen készült, de abban kicsit bizonytalan voltam, hogy a hegyet megkerülő Zöld körön, vagy a valamivel felette futó Sárga jelzésen. Éppen ezért az utolsó márciusi téli napok egyikén elindultunk, hogy megtaláljuk a kép készítésének helyét.

A Szépjuhászné megállóban leszállva konstatáltuk, hogy sok hó fedi még a Budai-hegyeket és eléggé ködös az idő. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy a kicsit meredekebb terepen vezető Sárga jelzésen indulunk el.  Sokan előszeretettel szánkóznak a Hárs-hegy kicsit meredek lejtőin, éreztük az út síkosságán, hogy az elmúlt hétvége népszerű szánkópályáján járunk. Azért a napsütés már megtette a hatását, az egyik oldalon még vastag volt a hótakaró, a másik oldalon már felbukkant az őszi avar.

20180309_vaddisznolesen08ff.jpg

 

A sárga jelzés a Dél-Buda felől érkezik a Hárs-hegyre és annak a legmagasabb pontját és a Kaán Károly kilátót érintve halad Hűvösvölgyön keresztül Nagykovácsi felé. Ez a jelzés éppúgy megkerüli a Hárs-hegyet, mint a Zöld kör csak a hegyoldalban magasabban vezet a turistaút. Éppen ezért vannak benne meredekebb szakaszok, cserébe két kilátót is érinthetünk. A Szépjuhásznétól 240 méter tengerszint feletti magasságról induló túra legmagasabb pontja a 454 méter magasan fekvő Kaán Károly kilátó, ahonnan a Kis Hárs-hegy 362 méter magasan fekvő Makovecz kilátójához ereszkedünk, majd a 250 méter magasan elterülő Hűvösvölgybe érünk. Ez a táv jó időben, megfelelő terepviszonyok esetén, kényelmes pihenőkkel egy szolid kétórás túra, gyerekkel is.

20180309_vaddisznolesen01ff.jpg

A sétánk elején rögtön észrevettünk egy csapást, amin szemmel láthatóan sok erdei vad vonult keresztül, bár a nyomok nem voltak frissek. Gondoltuk, hogy ennek most utána járunk és béreltünk egy helikoptert kezdtük jobban figyelni a nyomokat. Ahogy feljebb haladtunk, az út mindkét oldalán láttunk vaddisznó túrásnyomokat és sejtettük, hogy lesz még több is.

20180309_vaddisznolesen02ff.jpg

 

Valóban, elhaladva a valamikori kőbánya felé vezető útelágazás mellett ismét láttunk nyomokat. Végül a hegycsúcsra vezető nagy emelkedő előtt egy pihenőhelynél bukkantunk arra a helyre, ahol a vaddisznók alaposan átrendezték a hóval borított laza erdei talajt. A vaddisznótúrás elég feltűnő még akkor is, ha az aljnövényzettel fedett talajt bolygatja fel az állat, de a fehér hóval keveredett fekete erdei föld kétségkívül különleges látvány.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

 20180309_vaddisznolesen09ff.jpg

Kutattunk lábnyomok után is, végül sikerrel jártunk. Ez egy 8 cm hosszú nyom, egy nagyobb vaddisznó, valószínűleg kan nyoma, ahogy éppen Budakeszi felé veszi az irányt.

20180309_vaddisznolesen05ff_1.jpg

Kicsit feljebb a pihenőhely feletti vájatban is látható volt, hogy alapos munkát végeztek az élelem után kutató állatok, és egy egészen nagy területen áttúrták a talajt.

Vaddisznó, az intelligens állat

A vaddisznó Eurázsiában őshonos, sötétbarna, sűrű szőrzetű páros ujjú patás. Európában elterjedt alfaja kifejlett korában 250-150 kilós is lehet. Élőhelyét tekintve nincs nagy igénye, viszont intelligens állatként könnyen alkalmazkodik akár a városi körülményekhez is. Megfelelő mennyiségű víz és táplálék megléte esetén árnyas elvadult telkek lakója is lehet.

Kondákba verődve él, nappal az erdő aljnövényzetébe behúzódva. Éjjel keresi táplálékát, ami növények gyökere, a lehullott makk, kisebb rágcsálók, madártojások. Kedveli a nedves, mocsaras  helyeket. A március-április között az anyaállat által vájt gödörben születő sárgásbarna-mogyoróbarna csíkozású kis állatok gyorsan fejlődnek. Az anyakoca nagyon veszélyes, megtámad bárkit, aki a malacai közelébe megy.

A főváros környékén az utóbbi időben nagyon elszaporodtak, ezért a Pilisi Parkerdő szakemberei már több, mint száz állatot fogtak be és szállítottak el az ország más területeire.

20180309_vaddisznolesen06ff.jpg

 Egy darabig elfotóztunk, elnézelődtünk errefelé, de a túrát nem folytattuk és érthető okból az erdőbe sem merészkedtünk be jobban. Habár két futó is felfutott mellettünk, a sziklás talaj meglehetősen jeges volt a megolvadó és az éjjel megfagyó hótól, nem szerettünk volna visszafelé kockáztatni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

20180309_vaddisznolesen04ff.jpg

Visszafelé sem volt kevésbé csúszós az út, így óvatosan araszolgatva jöttünk le a Hárs-hegyről. Az akkor készült fotókat visszanézve találtam egy képet, ami hasonlít a 2015-ben készült fotóra, ami – most már szinte biztos vagyok benne – a Zöld körön készült.

20180309_vaddisznolesen03ff.jpg

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az erdőben és úgy általában a természetben járva nagyon fontos néhány alapvető szabály betartása. Az állatok általában félnek az embertől, éppen ezért tisztes távolságot tartanak tőlünk. A legritkább esetben támadnak. Az utódok születése idején a felnőtt állatok viszont fokozottabban ingerlékenyek. Éppen ezért tilos hozzájuk közeledni, a talált kölyköket simogatni, megfogni, elvinni. A vaddisznó nagy termete miatt a támadása veszélyes lehet, ezért, sötétedés után egyedül nem tanácsos olyan területen tartózkodni, ahol előfordulhat. Ha látótávolságon  belül látsz valamilyen állatot, ami nem vett észre, semmiképpen ne közeledj felé, hagyd elmenni

Egy 132 éves, derűs épület

Sokáig romosan árválkodott a Zugligeti út 64. alatt az egykor szép napokat megélt Lóvasút-végállomás, a pusztulófélben lévő épületet szinte a legutolsó órában mentették meg. A zimankós időjárás miatt mi egy délutánt töltöttünk el a most már kulturális és rendezvényközpontként működő varázslatos hangulatú, barátságos épületben.

A Budai-hegység lábánál fekszik Zugliget, mely mára már szervesen a fővároshoz tartozik és igen kedvelt hely a kikapcsolódásra, sportolásra vágyók körében. A területet a középkorban még vadban nagyon gazdag vadregényes, tölgyes erdővel borította, de a zegzugos terület a 19. századi pest-budai polgárság számára is kedvelt kirándulóhely volt, alpesi hangulata és jó levegője miatt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A hely népszerűségét jó mutatja, hogy jövedelmező volt egy külön villamosvonalat a létesíteni a kirándulók számára. A Budai Közúti Vaspálya Társaság által 1868 június 30-án indított lóvontatású villamos a Lánchídtól közlekedett és a végállomása a mai Zugligeti út 64. alatt álló épület területénél volt. A járat végállomásánál ekkor még csak egy fából készült pavilon állt, a ma is látható épület Kauser József tervei alapján 1886-ra készült el. Az állomásépület két zárt és közötte egy nyitott térből állt, egyikben posta és távírda, másikban pedig a kocsivezetői laktanya és az állomásfőnöki szoba volt. A kettő között egy nyitott csarnokban várakozhattak az utasok, de volt az állomáson illemhely is. Ebben a korban előszeretettel terveztek épületeket gazdagon díszített, finom megmunkálású faelemekkel és alkalmaztak olyan építészeti megoldásokat, melyektől egy egyszerű állomásépület tündérkastélyként tudott tündökölni. Valóban, ha jobban szemügyre veszünk néhány részletet – a nyolcszögletű lépcsőteret a bejáratnál, a felső ablakokat és a rengeteg finom, nagy gonddal elkészített díszítést és áttört mintát a tetőn és a faszerkezeteken – láthatjuk, hogy mindez egészen mesebelivé és derűssé teszi ezt az épületet.

 132evesderus04ff.jpg

Néhány évtized alatt eljárt az idő a népszerű és Pest-Budán több helyen is használt lóvasút felett, ezért 1896-tól már Zugligetben is gépi erővel vontatták a villamosokat . A épület kevesebb, mint 30 évig volt végállomás, egy baleset miatt a pályát továbbépítették és az utolsó megálló átkerült a Tündér-szikla lábához. A 30-as években az akkor már Budai Közúti Vaspálya Társaság felügyelet alatt működő vonal mellett lévő állomás középperonját, személyzeti laktanyává alakították és családok költöztek be a megváltozott funkciójú épületbe. Időközben az erre járó villamosvonal a 81-es számot kapta és már csak a Széll Kálmán tértől közlekedett. Később a járatszám 58-asra módosult és a vonal hossza tovább rövidült. Végül a pálya romlása miatt, az akkor már csak Budagyöngye és Zugliget között járó villamosvonal bezárásáról döntöttek. Ezzel egy időre megpecsételődött az egykori Lóvasút-végállomás sorsa is, habár a 2000-es évekig még lakóházként működött.

Budapest tömegközlekedésének története dióhéjban

A főváros tömegközlekedésére, mely mintegy 150 éves múltra tekint vissza, kezdetekben az volt a jellemző, hogy a különböző viszonylatokat egymástól függetlenül működve más és más társaságok hozták létre és üzemeltetették. Az első omnibusz a reformkor idején jelent Pesten, ahogy az Osztrák Magyar Monarchiában gyarapodó Pest-Buda közlekedése rohamosan fejlődésnek indult. Az omnibuszok után megjelentek a sínen vontatott lóvasutak, a gőzmozdonyos vasutak, később a villamosok is, sőt hajójáratok is összekötötték a Duna által elválasztott városrészeket. A 20 század elejének viharos időszaka után a húszas évekre az egyre nagyobbra növekvő és monopóliumra törekvő, különböző vonalakat birtokló részvénytársaságok és a város vezetése között megjelenő hatalmi harc miatt elkerülhetetlenné vált a tömegközlekedés egységesítése. Így 1923. január 1-jével megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, rövidebb és ismertebb nevén a BSZKRT. Érdekes tény, hogy a BSZKRT volt az első vállalat, mely pszichotechnikai intézetet hozott létre a dolgozók alkalmasságának megállapítására. A közel 3 évtizeden keresztül létező BSZKRT a fővárossal együtt fejlődött, nőtt a hálózat hossza és egyre korszerűsödött a járműpark. 1949-ben, az újabb világégést követően az tömegközlekedésért felelős egységes nagyvállalatot ismét szétdarabolták, mígnem a jelentkező nehézségekből a 60-as évek közepétől arra következtettek a hozzáértők, de olykor a laikusok is, hogy hiba volt ezt tenni. Ezért 1968-ban megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, közismertebb nevén a BKV  5 vállalat, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Budapesti Helyi Érdekű Vasút, valamint a Fővárosi Hajózási Vállalat összevonásával.

Végül a 24. órában a Hegyvidéki Önkormányzat és a Miniszterelnökség – Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkársága szárnyaik alá vették az épületet.

132evesderus02ff.jpg

A felújítást övezte egy kis aggodalom, a középrészt kibontása után attól tartottak, hogy ez egy teljes bontás lesz, de csupán az eredeti állapot helyreállítása volt a cél. Ahogy a panorámafotón is látható, alaposan le kellett csupaszítani az épületet, ami végül 2017 őszére az önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával megújultan áll ismét a látogatók rendelkezésére.

132evesderus03ff.jpg

Aki járt már itt, elmondhatja, hogy az egykori állomást sikerül nagyon szépen helyreállítani és közben új funkciókat is beleépíteni. Az egész épület belülről egyterű lett, szellős és világos; szabad az átjárás az elejétől a végéig. Az eredetileg szabadon álló középperon üvegfalakat kapott és egy másik épületet is felhúztak a hegyoldalra, a kettő között egy alagúton is lehet közlekedni és itt vannak a mosdók is. A rendelkezésre álló térben kulturális eseményeket rendeznek, vannak filmvetítések, koncertek, könyvbemutatók, sőt vannak gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozások. Az épület minden héten szerdától vasárnapig 10-18-ig van nyitva. Ottjártunkkor a kulturális és rendezvényközpont központi terében a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény volt kiállítva, mi hosszan böngészgettük a kiállított tablókat és hallgattuk az ott dolgozó munkatárs kalauzolását és ismertetőjét. Petra végigfotózta az összes tablót, de olyan mennyiségű és minőségű válogatott helytörténeti anyagot sikerült kiállítani, nem beszélve a személyes tárlatvezetésről, hogy meg sem próbáljuk átadni az élményt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

132evesderus01ff.jpg

Az épület környezetét is rendbe tették, hosszú évek után ismét van járda az Zugligeti út páros oldalán is, csaknem végig lehet sétálni a Zugligeti út bal oldalán az elejétől a végéig. A Nyugati pályaudvartól a Rózsadombon át ide tekergőző 291-es busz megállóját és az épület környékét is rendezték, parkosítottak és padokat, turista jelzéseket, térképet is elhelyeztek. A lassan zöldellő parkban jólesik üldögélni, de a térképet szemlélve elindulhatunk az itt kezdődő zöld háromszög túrára, melynek a vége az Erzsébet kilátónál van.

Aki erre jár, megcsodálhatja eredeti pompájában az egykori Lóvasút-végállomást és meggyőződhet arról, hogy korszerűen felújítva és új funkciókkal kibővítve milyen sikeresen lehet megmenteni egy jelentős emléket.

Szerző: Tünde

Források:

https://lovasut.hu

http://norvegalap.hu/web/guest/a-zugligeti-lovasut-vegallomas-epuletenek-felujitasa-a-muemlek-megorzese-es-kulturalis-kozossegi-terkent-valo-fenntarthato-hasznositasa-erdekeben

http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozlekedes/zugligeti-uti-lovasut

http://hampage.hu/kozlekedes/58-as/index.html#zugligetiut

http://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/10/22/volt_egyszer_egy_zugligeti_lovasut

Koroknai Ákos-Sudár Kornélia: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I.-III.

A szerző saját emlékei, tapasztalatai

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.