A Forest&Fruit Naptár 2020 ebben az évben a bennünket körülölelő természet egy-egy darabját mutatja be hónapról, hónapra. A színes naptárlapok segítenek a mindennapok megszervezésében, a havonta megjelenő naptárposztokból pedig megismerhetők a fotókon szereplő növények. A januári naptárlapon egy örökzöld fenyőféle, a tiszafa látható. Ami neve szerint közönséges, tulajdonságai alapján viszont egyértelműen egyedi és különleges.
A legfontosabb tulajdonsága a tiszafa növénycsaládnak, hogy termésük piros magköpenyén kívül minden egyes részük mérgező többek között a bennük megtalálható taxán vázas alkaloidok, például taxin, taxol, a cianogén glikozidok, például taxifillin miatt A levelek még elszáradva is tartalmaznak az élőlények számára veszedelmes anyagokat, ezért fogyasztásuk szigorúan tilos. Nem jellemző, hogy a díszparkokban olyan gyakori, kertészeti szempontból kedvező tulajdonságai miatt akár sövényként is előszeretettel ültetett közönséges tiszafát bárki is megkóstolná, de azért ezt az információt jó tudni erről a fafajtáról.
Maga a növény nagyon lassan nő az egyébként sem gyorsan növekvő fák csoportján belül is kiemelkedően lassúnak számít az, ahogyan a tiszafa évről érve gyarapodik. A felnőtt fa 20-28 méternél nem nő magasabbra, törzsét vékony ágacskák fedhetik. A növény levelei 1-4 cm hosszúak és 1-3 mm szélesek, a vezérhajtások fésűsen, az oldalhajtáson körkörösen állnak. Fája vöröses színű, betegségeknek kiválóan ellenáll, nem támadja meg rovar vagy gomba. A tiszafa jól formára alakítható, vágható, így sötétzöld leveleivel és piros álbogyóival sokáig dísze lehet parkoknak, kerteknek. Az egyes példányok hosszú életűek, a kormeghatározás viszont nem egyszerű, mert a fa törzse idővel belülről üregessé válik. Minden valószínűség szerint skóciai fortingalli tiszafa a kontinens legidősebb példánya. A közönséges tiszafa többnyire kétlaki növény, de képes a nemváltásra, ahogy ez a már említett famatuzsálemmel is megtörtént 2015-ben.
Túlzás nélkül mondható, hogy a tiszafa egy valóban különleges növény, számos érdekes tulajdonsággal. Szép, de veszélyes, lassan növő, de tekintélyes kort megérő és végül kétlaki, de nemváltó. Mire is lehet mégis használni ezt a fát?
A kilencvenes évek legelején az Észak-Amerikában honos oregoni tiszafa kérgében található taxolról kimutatták, hogy bizonyos rákfajták, az emlő-és petefészek daganatok gyógyítására kiválóan használható. Először csak a fa kérgének lehántásával (ami a növény pusztulását eredményezte) tudtak hozzájutni a hatóanyagalapanyaghoz. Később a közönséges tiszafa leveleiből félszintetikus módon lehetővé vált a szükséges hatóanyag kinyerése.
A tiszafában a növény lassú gyarapodása miatt keskeny évgyűrűk alakulnak ki, a fája pedig jó minőségű kemény, de ugyanakkor rugalmas. Ezért egykor elődeink íjat készítettek belőle, de a műbútorasztalosok is előszeretettel használták egészen apró darabjait intarziás bútorok készítésére. Ma is lehet tiszafából készült kézműves holmikat kapni és most nem Voldemort varázspálcájára gondolok. Az eni.co treasure’s megálmodója Enikő sok mindent elárult erről a fafajtáról, ő a tiszafából fonáshoz való lakkozott orsókat készít. Aki szeretne egyet, annak érdemes rákérdezni, hogy mikor lesz kapható.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
A kultúrában több költőt és írót is megihletett, John Keatstól egészen Agatha Christieig több versben regényeben is feltűnt. Illő távolságból kedveljük.
A műanyagmentes július hihetelen népszerű mozgalommá nőtte ki magát néhány év alatt, szerte a világban emberek százmilliói próbálnak meglenni műanyagok nélkül. Az idei év különösen eredményes volt, hiszen a mozgalmat elindító Plastic Free July arról számolt be, hogy 230 millió ember csatlakozott hozzájuk és egy hónapon keresztül törekedtek a műanyag felhasználásuk csökkentésére. Egy évvel ezelőtt, 2018. júliusában a Forest&Fruit is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem csupán egy hónapra. Egy év után pedig eljött az ideje, hogy több szempontból is értékeljem a műanyagmentes mindennapokat, áttekintve közben a műanyagipar szédítő sebességű fejlődését.
A műanyag felfedezése nagyjából a miben tároljuk a mindent feloldó anyagot probléma ellenkezője. Hiszen itt egy anyag, ami nehezen bomlik le és sokáig megőrzi eredeti összetételét. Az anyagok átalakítása, valami kölönleges megteremtése a természettudomány azon része, mely mindig is vonzotta az embereket. Gondoljunk csak az aranycsinálás vágyára. Az embert hajtotta természetes kíváncsisága, a természet törvényszerűségeinek megismerése, de minden új felfedezés újabb talányt hozott.
A műanyagok felfedezéséhez, vagy inkább megalkotásához és tetszés szerinti alakítgatásához a szerves kémia tudományának fejlődésére volt szükség és nagyjából 150-200 évnyi szorgalmas kísérletezgetésre. Manapság a különböző szerves és szervetlen molekulák vegyítésével katalizátorok használatával, a hőmérséklet és a nyomás variálásával a létrehozható anyagok spektruma igen széles.
A kémiai alapismeretek kapcsán sok embernek akkor csukódik be a füle, amikor a kovalens kötésről először szó esik. Tény, hogy talán elsőre nem tűnik túl izgalmasnak az, hogy két, az atommag körül magányosan keringő elektron összeáll párba és egyesült erővel nemesgáz-szerkezethez segítenek egy-egy atomot. Pedig így jön létre mondjuk a hidrogénmolekula, a két kialakuló kötést a kovalens kötés. A műanyagok már nem mikró- hanem makromolekulák, igazi óriási méretű vegyületek. Ezekben az atomok egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódnak. Vagyis a különböző vegyipari eljárások során létrejövő anyag egy stabil kémiai kötést tartalmaz, nem csak olyan tessék-lássék másodlagos kötést.
A műanyagok polimerizációval képződnek, így lesz a két szénatomos, kettős kovalens kötésű gáz halmazállapotú szénhidrogénből, az etilénből egyszeres kovalens kötésű polietilén. Ezzel az anyaggal minden bevásárlásnál találkozhatunk, egyik változatából az LDPE-ből készülnek ugyanis a leheletvékony, könnyen szakadó, de kémiailag stabil, egyszer használatos zacskók. Az egyik első véletlenül előállított műanyag a PVC volt, ez a rövidítés a poli(vinil-klorid) elnevezést rejti. A vinil-klorid az etilén egy klórszármazéka, a molekulában az egyik hidrogén helyett klór van. A vinil-klorid vízben rosszul oldódó, mérgező gáz, amiből szintén polimerizációval jön létre a hőre lágyuló, ellenálló poli(vinil-klorid), aminek lágyabb változatát előszeretettel használják elektromos szigetelőanyagnak (ez borítja az elektromos vezetékeket, telefontöltő zsinórját) a keményebb változatából pedig csöveket, padlóburkolatot készítenek. A műanyagok színes világát még számtalan molekulán keresztül be lehet mutatni, mert ez eddig csak egyetlen egy szerves molekula és egy származékának felhasználási módja volt.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
Ha a számokat nézzük, akkor az látható, hogy 1900-ban a világ műanyagtermelése 20 ezer tonna volt, ami 1956-ra már 3400 tonnára nőtt. A volumennövekedést sem a két világháború, sem a 20-as évek gazdasági válsága nem törte meg. A természetes, például cellulóz, alapú műanyagok gyártása mellett nagyipari igényeket viszont hamarosan az addig maradványterméknek tekintett kőszénkátrány, majd a kőolaj elégítette ki.
A második világháború után a hazai műanyagipar is számos újítással járult hozzá ennek az elpusztíthatatlan anyagnak az elterjedéséhez. A műanyag kedvező tulajdonságai miatt komoly kutatások és kísérletek folytak a fa műanyagokkal való nemesítésésre (ez nem elírás) és vizsgálták, hogy a fémeket hogyan helyettesítheti ez az anyag.
A fanemesítés legcélszerűbb módjának az ojtásos sugárkémiai polimerizáció tűnt, ami tényleg az, aminek első olvasatra tűnik. Gamma vagy elektronsugárzás mellett az impregnáló oldattal érintkező, átitatott fában térhálós kopolimer alakul ki. A kopolimernek azt a műanyagot nevvezzük, amiben nem ugyanazon egy típusú molekula ismétlődik, henm több. Mintha kooperálnának egymással a különböző vegyületek. A kémiai folyamat során keletkezett mesterséges termékből azért volt szinte lehetetlen volt eltávolítani a műanyagot, mert előfordult, hogy a térhálós műanyag a növényi sejt falán belül jött létre. Folyékony halmazállapotban az alkotóelemek bekerült a sejtbe majd térhálósodtak, megszilárdultak. A Műanyagipari Kutatóintézet 1967-es kiadványa szerint ezt a kedvező tulajdonságú, nemesített fát széles körben lehet majd használni, sportszerek, bútorok, padlóburkolatok készítésére.
A fémek kiváltására a műanyagokat elsősorban kedvezőbb fizikai tulajdonságaik és áruk miatt szerették volna használni. Egy szintén 1967-es egyetemi jegyzetből viszont érdekes tények derültek ki. Amíg a fémek korrodálódása tömegvesztéssel jár és a folyamatnak az anyag belsejébe való átterjedését a kialakuló védőréteg meg is állíthatja, a műanyagok nem várt módon viselkednek. A vízbe tett műanyagoknál a korrodálódási folyamat az anyag belsejében is folytatódik, a korrodálódásért felelős anyag növelheti a műanyag tömegét, vagyis egyesül vele. Kevesen gondolnánk, hogy a műanyag igy reagál a vízzel. A tankönyv nagyon alapos, a műanyagok vízfelvételi képességéről is közöl egy részletes táblázatot, ugyanis vannak olyan műanyagok, amik felveszik és át is eresztik a vizet.
A hatvanas évek persze elég régen voltak és most a 2000-es években a műanyagok egyre több, határozottan kedvezőtlen tulajdonságára derül fény. Pontosabban kap kellő hangsúlyt. Azon kívül, hogy a műanyag nehezen, hosszú évek alatt bomlik le, most már sikerült igazán figyelemre méltó mennyiséget termelni itt a Földön. Viszont tévedés azt állítani, hogy a valaha megtermelt összes műanyag itt van még velünk. Főként tőlünk nyugatabbra előszeretettel égetik el speciális, erre a célra kialakított erőművekben, kihasználva azt, hogy a fűtőértéke nagyobb, mint a széné és nem sokkal marad el a fűtőolajétól.
Sajátos utat jár be így a nyersolajból hosszas folyamatokon keresztül előállított anyag, amíg szerves vegyületként szén-dioxiddá és vízzé ég el. Hosszú és anyag-és energiaigényes utat. Attól viszont mindenkit óva intenék, hogy hulladékmegsemmisítés címén önfeledten bedobja a pillepalackot, vagy az elvásott telefontöltő zsinórt az otthoni kazánjába, kandallójába, tábortüzébe. Ezek ugyanis nem csupán szén és hidrogén alkotta vegyületekből előállított tárgyak. A sok adalékanyagból, vagy például a klórtartalmú PVC-ből, mérgező anyagok szabadulnak fel az égetés során.
Az nem is kérdés, hogy a műanyagok mennyiségét csökkenteni kell és valóban érdemes átgondolni, hogy az egyes ember mit tud hozzátenni a bolygó műanyag-mentesítéséhez. A műanyagmentes július és a szívószálmentes augusztus ehhez azért kevés lesz, de első, parányi lépésnek ideiglenesen talán megteszi. Azért ideiglenes, mert nem lehet tartósan elvárni egy társadalomtól, hogy kiskapuzzon és cipelje magával a befőttesüvegét, dobozát, járjon több boltba, akkor is, ha nem akar. Hogy saját idejét és energiáját nem kímélve otthon keverjen, kavarjon ételt és mosószert egyaránt, majd alkudozzon a sajtosnál, húsosnál, hogy most akkor mibe is kerülhet az áru. A vászonszatyi és a bevásárlótáska nyilván megoldható és a fogyasztás racionalizálása is elengedhetetlen. De közben nem lehet úgy végigmenni egyetlen bolt, hiper- és szupermarket polcai között sem, hogy ne műanyag palackok és csomagolások foglalnák a helyet csúfondárosan mindenhol. Az üveg és/vagy fémcsomagolású termékek – ahol egyáltalán kaphatók – pedig jóval többe kerülnek.
Az igazi változáshoz fel kell ismerni: a környezet nem szennyezhető tovább felelőtlenül.
Az igazi változás nem akkor kezdődik, amikor a kedvenc tusfürdő a műanyag flakonja miatt nem kerül a kosárba, hanem ott, hogy gyártó készít belőle szappant, környezetbarát, papír csomagolásban. Ahogy a Crepto meg tudta lépni, hogy gazdaságos kiszerelésben, kartonpapírba csomagolja a toalettpapírt és nem műanyagba úgy ezt valószínűleg más gyártó is meg tudja tenni. Ahogy van számos higiéniai termék is, aminek nem a házilagos elkészítés a valódi megoldása, hanem az, hogy nagyüzemben készüljön környezetbarát, higiénikus és instant módon.
Az igazi változás akkor kezdődik – addig azért mindenki tegyen meg a lehető legtöbbet a műnyagmentes mindennapokért – amikor a gyártók is felismerik, nem szennyezhetik a környezetettovább felelőtlenül.
Továbbra is fontos tudatosítani, hogy személy szerint minden ember felelős a környezetéért. Ha nem is mindenki kedveli meg a kémiát és nem lesz oda szerves kémiáért, talán átolvassa a műanyagiparról szóló fejezeteket. Megérti, hogy a kovalens kötés bizony fontos, mert a darabokra aprózódó műanyag trükkös, kémiailag mit sem változik. Ahogy azt is fontos észrevenni, hogy a műanyag kínálta kényelem csak látszólagos.
Ezúton szeretném megköszönni a bejegyzés elkészítésében nyújtott segítségüket a KSH Könyvtár könyvtárosainak. Nélkülük nagy valószínűséggel soha nem bukkantam volna rá a következő könyvekre: – Barta István: Fémek helyettesítésére szolgáló korszerű műanyagok – Tankönyvkiadó 1967 – dr. Czikovszky Tibor: Fanemesítés műanyagokkal – Műanyagipari Kutató Intézet 1967 – Macskásy Hugó: A műanyagipar fejlődése a kapitalista országokban – Műanyagipari Kutató Intézet 1957
Tavasszal a hosszú téli esték után az egyre melegedő idő és a hosszabb nappalok arra csábítanak, hogy felfedezzünk újabb túraútvonalakat vagy bebarangoljuk a régieket. Nyáron, aki csak teheti vízparton tölti az idejét, pedig ebben az évszakban is lehet erdőfelfedező utakat tenni távoli tájakon. Az ősz érkeztével viszont sokan szeretnek egy pléddel és forró csokival bekuckózni, ami amellett, hogy az egyik legidegesítőbb kifejezés, egyenes út a téli ellustuláshoz és a pluszkilók begyűjtéséhez.
Megfelelő öltözékkel és előkészületekkel ebben ősszel is ugyanannyit lehet túrázni, mint tavasszal. Ugyanúgy lehet hetente vagy kéthetente pár órát kirándulásra, túrázásra szánni. A kirándulás megtervezésekor figyelembe kell venni az időjárás előrejelzést és azt, hogy mikor fog besötétedni. Viharos időben semmiképpen nem szabad elindulni, ahogy késő délután sem.
A rendszeres testmozgást és a szabadban töltött minőségi időt a testünk meghálálja, mégpedig sejtszinten. Sejtjeinkben az kromoszómák végén egy DNS hurok található, ezt nevezik telomernek. Ezek az ismétlődő szekvenciákat tartalmazó hurkok a védik a kromoszómákat a károsodástól, az osztódás során maguk töredeznek szét és rövidülnek meg nem az örökítőanyag. Több kutatás foglalkozik azzal, hogy az öregedés és a telomer rövidülése hogyan kapcsolódik egymáshoz, még kérdés, hogy vajon a telomer rövidülés az öregedés oka vagy okozata. Anélkül, elmélyednénk a molekuláris gerontológiának akárcsak az alapjaiba is, egyetlen dolgot érdemes megjegyeznünk, a telomerek hossza növelhető. Átfogó életmódváltással megállítható és bizonyos szinten visszafordítható az örökítőanyag végén található „védősapka” rövidülése, melynek következtében megelőzhetők krónikus betegségek és növelhető az élettartam.
A rendszeres, friss levegőn végzett testmozgás rövid távon is jó hatással van a közérzetünkre és az önbizalmunkra is. Önmagáért a sétáért is érdemes elindulni párosan vagy nagyobb társasággal akár. Aki feladat orientált, az tűzzön ki magának célt, hogy milyen távot szeretne rendszeresen teljesíteni. Aki viszont inkább a természet szépséget fedezi fel vigyen magával egy fényképezőgépet, hogy megörökítse amit lát.
Kép: a szerző saját felvétele
Ha tetszett, amit olvastál kövess bennünket a Facebookon is!