Tavaszi virágözön

Egészen pontosan 2 éve, 2017. március 24-én készítettem el a blog első bejegyzését, amit azóta még 65 követett. A cikkek egy része kirándulásainkat írja le, részben tematikus túraként (Budai Zöld), vagy arról számol be, hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet (Forest&Fruit Naptár 2018). Az elmúlt két évben a környezetvédelem és a környezettudatos életmód mellett írtunk még várostörténetről, csipetnyi gasztronómiáról, és olykor elkalandoztunk hazánk más tájaira. Ez a blogszülinapi bejegyzés – tavasz lévén – virágokban lesz gazdag.

Túrázás, kirándulás során, ha nem is mindegyik, de néhány növény- és állatfajt érdemes megismerni. Érdekes történetekkel, ismeretekkel gazdagodhatunk, ha nem csupán a nyíló virág tökéletességét csodáljuk meg, de azt is tudjuk, azt a növényt miért nevezik úgy, ahogy. Jó, ha megismerjük egyes növények valódi gyógyhatását, hatóanyagainak mennyiségét és minőségét. Végül, de nem utolsó sorban, miután megtudjuk, hogy egy-egy védett élőlény, vagy terület mennyire sérülékeny, biztosan betartjuk a felelős természetjárás szabályait. Csak ott, akkor és úgy túrázunk, ahol, amikor és ahogyan lehet. Nem térünk le az tanösvényről és nem is viszünk magunkkal haza semmilyen növényt, sem egészben, sem darabokban. 

forestandfruit_mandula01.jpg

Minden, ebben a blogszülinapi bejegyzésben látható fotó idén készült, a Budai-hegység valamelyik részén. A fenti kép Sas-hegy Természetvédelmi Területen. A képgalériában érdekességek, információk olvashatók. Amelyik növényről már írtunk, az linkeltük.

Téltemető (védett)

Boglárkafélék családjába tartozó egynyári növény, gyógynövény. Nem őshonos faj, dísznövényként került Magyarországra, majd kivadult az erdőkbe. Tél végén virágzik, kiskertekben is gyakori.

forestandfruit_teltemeto.jpg

Hóvirág

A kikeleti hóvirág az amariliszfélék családjába tartozó növény és sokáig a Nemzetközi Nőnap elmaradhatatlan kelléke volt. 2005 óra védett, így ma már nem érdemes ebből csokrot kötni, egyetlen szál természeti értéke 10000 Ft. Lombos erdőkben kora tavasszal nyílik.

 

Odvas és ujjas keltike (az odvas keltike védett)

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Hegyi ternye

A hegyi ternye, ahogy a virágából már sejthető, a káposztafélék családjába tartozik és a sziklagyepek egyik nem túl gyakori növénye. A fotó az Apáthy-sziklán készült.

forestandfruit_hegyiternye01.jpg

Budai nyúlfarkfű (védett)

Az egyik legkevésbé fotogén növény egy reliktum jellegű faj, dolomit  sziklagyepek lakója. Nagy tömegben látványos, ahogy a sötét színű bugák pettyezik a nyúlfarkfűvel beborított domboldalt.  A fotó a Sas-hegyen készült.

 

Kövér daravirág (védett)

A káposztafélék családjába tartozó kövér daravirág a sziklás élőhelyeken fordul elő, tőlevélrózsát alkotó levelei közül 10-15 cm hosszan emelkedik ki sárga keresztes virágzata. A fotó a Sas-hegyen készült.

forestandfruit_daravirag01.jpg

Leánykökörcsin (védett)

A boglárkafélék családjába tartozó növény jól felismerhető a selymes tapintású növényi szőrökről, amelyek megvédik a kora tavaszi hidegtől. A leánykökörcsint nevezik tikdögleszőnek is és ebből az elnevezésből kitalálható, hogy ez egy mérgező növény, magas hatóanyag-tartalommal. 

Az idei tavasz virágözönnel köszöntött be, ebben a bejegyzésben egy ízelítőt adtunk az idén látott és fotózott szépséges és virágzó növényekről.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Egy zöld zárvány Buda szívében

Minden bizonnyal sokan várják az idei első hosszú hétvégét és tervezik, hogy a rendelkezésre álló három napot hogyan és mivel tudják tartalmasan tölteni. Amellett, hogy ezt az ünnepet érdemes méltón megünnepelni, a kicsit hosszabb hétvégében beleférhet egy kirándulás, vagy egy kalandtúra és rossz idő esetén egy régen megvásárolt könyv olvasása. A kikapcsolódásnak, de még az aktív pihenésnek is pont az a lényege, hogy ekkor időt szentelünk a máskor rohanva elvégzett tevékenységeknek és valóban odafigyelünk arra, amit csinálunk. Egy rövid túra, kicsiknek való tanösvénnyel, néhány nagyszerű makrófotó és két remeknek ígérkező könyv az ajánlat a hosszú hétvégére.

Egy zöld zárvány Buda szívében

A Budapestiek közül többen szívesen kirándulnak olyan zöldterületre, ami nincs túl messze a lakóházaktól, jól megközelíthető, de azért ad valami pluszt, ami miatt érdemes felkeresni. A XII. kerület közepén magasodó Kis-Sváb-hegy pont ilyen övezet. A hegy, mint nevéből sejthető méretét tekintve nem túl jelentős nagyságú és valóban, legmagasabb pontja mindössze 258 méterre van a tengerszint felett. A Városmajor felé eső részét meredek sziklafal zárja, míg a másik oldalon a Széchenyi-hegy részének tekinthető, mára teljesen beépült Isten-hegy és Orbán-hegy övezi. Utóbbi nevét a középkorban itt folyó szőlőtermesztés miatt kapta Szent-Orbánról. A Kis-Sváb-hegyet korábban Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácról nevezték el, mára ezt a nevet csupán a hegy déli részének meredek sziklafalában lévő kristálybarlang őrzi. A sváb elnevezés pedig a Buda visszafoglalásakor a várat lövő sváb ágyúkhoz köthető.

Ahogy a gazdag múlt nyomot hagyott a természeten úgy épült be a remek kilátás miatt a hegy területe, és az urbanizáció miatt a Budai-hegység többi részétől elszigetelődött, zárvány jellegűvé vált. 1991-ben a Kis-Sváb-hegy kicsivel több, mint 6,5 hektár nagyságú része természetvédelmi oltalom alá került, amit nem csupán a terület kiemelkedő geológiai értékei, hanem a betelepített tájidegen vagy özönnövények és a zárvány jelleg miatt sérülékeny élővilág is indokolt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kis-Sváb-hegy szabadon látogatható, ráadásul van egy remek tanösvénye, pompás panorámája és számtalan más érdekessége, így egy hosszú hétvégén ideális célpont. A hegyen és a tanösvényen is több alkalommal voltunk már, 2 éve tavasszal azért például azért, mert a lombtalan fák közül remek kilátás nyílik a szemközti Rózsadombra, de túráztunk itt már nyáron és ősszel is. Legelső alkalommal a város majdnem legmeredekebb utcáján lépcsőztünk fel, majd a Gál József úton értük el a természetvédelmi területre vezető zöld jelzést. A hegymenetet elkerülhetjük, ha a 39-es busz Goldmark Károly utcai megállójánál szállunk le, majd a Csaba utcán lépcsőzhetünk felfelé.

A Kis-Svábhegyi Tanösvény mellett elhelyezett 8 információs táblát átolvasva többet tudhatunk meg az erdőjárás írott és íratlan szabályairól, az állat-és növényvilágról, különleges növényekről, és a már említett tájidegen fajokról, a karsztbokorerdőről, sőt gyarapíthatjuk geológiai, geodéziai ismereteinket. A tanösvény egy darabig együtt halad a Budai zöld jelzésével, itt az egyik oldalon erdő, a másik oldalon korlát. Ez utóbbin tényleg nem érdemes átmászni, ez a hegy meredek sziklafalban végződő része. Több helyre a sziklafal fotóit is elhelyezték, tájékoztatva az arra járókat, itt az úton kell maradni.

20190311_slowvacation09.jpg

Egy kereszteződésnél balra kell fordulni, ahonnan felfelé vezet az út. Útközben több kisebb, gyerekek számára készített játékot is láthatunk, jópofa katicát, hernyót és mellé az érdekességekről hírt adó táblát. A hegytető sokáig katonai terület volt, ezek nyoma a mai napig látszik. A Kis-Sváb-hegy legmagasabb pontján egy 22 centiméteres kőhasáb van, ami egy helymeghatározást segítő földméréstani pont van és amit funkciója miatt szigorúan firkálni, rongálni, elmozdítani. Innen valóban csodás panoráma nyílik a városra, jó időben nem csupán Budapest, de a távolabbi hegyek is jól láthatók. 

20190311_slowvacation07.jpg

Innen az út már lefelé vezet a tanösvény tájékoztató táblái mellett. Végül az Álom és a Zalatnai utca sarkánál érkeztünk vissza a lakóövezetbe, ahonnan nyúlfarknyi gyaloglással az Istenhegyi úton voltunk és a 21-es busszal mentünk tovább.

Azok a csodálatos ízeltlábúak – fotóválogatás

Kirándulásaink során általában törekszünk arra, hogy egy-egy területen ne csak úgy átrohanjunk, hanem hagyunk időt pihenésre, letelepedésre, és arra, hogy szemügyre vegyük a körülöttünk lévő természetet. A nyíló virágokat, a szirmok között repdeső rovarokat, a fákon, fűszálakon mozgó parányi élőlényeket. Aki észreveszi a természet fajgazdagságát és a kis méretükben is nagyszerű növényeket, állatokat, talán jobban figyel, és jobban óvja környezetét. A fotókat Vilmos készítette.

Írj és olvass – könyvajánló

A hosszú hétvége arra is kiváló alkalmat ad, hogy olvassunk, tallózzunk a régi kedvencek közül, vagy válasszunk egy új kedvencet. Több könyv ötletünk is van a hosszú hétvégére vagy későbbre, ezekről a szerző vagy a kiadó már most miatt tudjuk, kedvencünk lesz. Március idusán milyen más könyvet lehet leemelni a könyvespolcról, mint azt, aminek azt a címe: Hogyan kerülj be a sajtóba ingyenesen. A fülszöveg szerint a könyvet szerzője Kádár Tímea Londonban élő szabadúszó szövegíróként írta és alkotott egy olyan stratégiát, aminek segítségével el lehet érni, hogy rólunk is szóljanak a hírek. A Madárbarátok Nagykövét a Magyar Madártani Egyesület szóvivője írta és nagyon meggyőzőnek tűnik, hogy több, mint 300 oldalon a szerző Orbán Zoltán több, 700 saját fotója látható. A könyvet beharangozó bejegyzésben az is kiderült, hogy ez a 2. kiadás miben más az előzőnél, hasznos olvasmánynak ígérkezik.

Jó feltöltődést, pihenést mindenkinek!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Mi már tudjuk: csak a textil maradhat!

Mindenféle spoiler nélkül mondhatom, mi a műanyagmentes júliusnak köszönhetően kezdtünk el komolyabban foglalkozni a környezettudatosabb életmódra való áttérés lehetőségével.   A váltásunk, vagy inkább nevezzük változásnak, fokozatos volt: nem egyszerre, hanem lépésről, lépésre alakítottunk a hulladékok kezelésének a módján és a megvásárolt holmik körén. Idén tavasszal egy újabb izgalmas kampányhoz csatlakoztunk, egy újabb rossz szokásunkat vetkőzzük le és mi már tudjuk: Csak a textil maradhat!

Aki úgy dönt, ezentúl környezettudatosabban fog élni, annak érdemes apránként változtatni a szokásain. A túl sok és túl nagy cél vállalása miatt hamarabb elkedvetlenedhetünk pozitív élmény helyett. A kisebb célok viszont sikerrel kecsegtetnek és így könnyebb lesz a környezettudatosság egy újabb szintjére lépni. Mi már a műnyagmentes július előtt is kerültük az egyszer használatos bevásárlótáskákat és igyekeztünk szelektíven gyűjteni a keletkező hulladékot. A műanyagmentes július első lépéseként az összes a háztartásban keletkező szemetet elkezdtük szigorúan szelektíven gyűjteni. Következő lépésként 15 napig nem is dobtuk ki a keletkezett műanyag hulladékot és az összegyűlő viszonylag nagy mennyiség láttán egyértelművé vált, hogy szükség van felelősebb hulladékgazdálkodásra és vásárlásra a mi kis háztartásunkban.

20190311_igyvalts01.jpg

A műanyagmentes július hosszabb távú hatása abban mutatkozott meg, hogy a kirándulásaink során a magunkkal vitt ennivalót újra felhasználható tárolókba tettük, sok-sok műanyag zacskótól megkímélve a környezetünket és persze szert tettünk egy-egy szuper kulacsra, kiváltva ezzel számtalan pillepalackot. Időt szántunk arra, hogy fel és megjegyezzük, az addig vásárolt élelmiszerek közül melyiknek indokolatlanul nagy a csomagolása és törekedtünk azok kiváltására. Karácsonykor mások figyelmét is felhívtuk néhány környezettudatos megoldásra, amit érdemes megfontolni csomagolás és a vásárlás során.

Amikor élelmiszert vásárolok, többször is meglepően csekély mennyiség kerül ki egy-egy nagyobb csomagolásból, vagy a csomagolás élettartama megdöbbentően hosszabb, a termékénél. Egy zsömle a megvétele után és elfogyasztás előtt csupán pár napig van a konyhámban, míg a csomagolása, a legtöbbször HDPA műanyagból készült leheletnyi vékonyságú (és általam többször használt) zacskó még évszázadok múlva is a Földön lesz. Nos, ilyen előzmények után döntöttem, döntöttünk: ezentúl pucéran, a maga természetes valójában veszem meg a zsömlét, és zacskó helyett pamutzsákba teszem.

Ebben a döntésemben segített egy, a karácsonyi bejegyzésünkben már ajánlott hazai kézműves alkotó Lay Boglárka, aki az egyedi BogBag termékek megálmodója, tervezője és kivitelezője. Aki a honlapján megnézi termékeinek egyre bővülő csoportját, a saját szemével bizonyosodhat meg róla, hogy itt bizony minden helyzetre van környezettudatos megoldás. Kirándulásra bogpack a méhviaszos textilszalvéta, vásárláshoz pedig bogbag,  az egyedi méretre és mintával elkészíttetett bevásárlótáska. Sőt már a zöldséges és pékárus pultnál sem kell az egyszer használatos zacskóval csörögni lehet választani a baggy-k közül. Nos, mi az utóbbiak közül a bakery baggyt választottuk és saját logónkkal feliratozva meg is kaptuk.

Mi a Forest&Fruit szerzői abban bízunk, hogy a környezettudatos életmód másoknak is egyre fontosabbá válik és ezért csatlakoztunk a BogBag Pucér kampányához,  és mi tudjuk: Csak a textil maradhat!

A csatlakozás bárki számára lehetséges, nincs más teendő, mint a zöldséget, gyümölcsöt, pékárut, bepakolni bármilyen BogBag biopamut zsákban és megfelelő hastagekkel ellátva feltenni a saját Instagram oldalra, vagy a Pucér Kampány – Csak a textil maradhat kampány Facebook eseményéhez, ami ITT található, sőt lehet követni a Pucér Kampány – Csak a textil maradhat oldalt, friss, naprakész hírekért  ITT.

A környezettudatos megoldást választó és az egyszerhasználatos zacskókat aktívan biopamut zsákokra cserélők a kampány során kedves meglepetéseket is kaphatnak, de erről bővebben később. Minden alkalommal, amikor  a saját baggymat használom – amit hamarosan meg is mutatok – tudom, hogy használatonként egy darab egyszerhasználatos műanyag zacskó előállítására van szükség.

Tekerj bátran

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy történelmi emlékekben gazdag belvároson és a néhány helyen egészen jól megközelíthető folyóparton kívül a városhatáron belül van nagyméretű, egybefüggő zöldfelülete és számos tömegközlekedéssel is gyorsan megközelíthető turista útvonala. Sőt a kirándulókon kívül a kerékpárral közlekedők is megtalálhatják itt a számításukat, akár aszfalton, akár földúton szeretnének tekerni. Ebben a bejegyzésben ajánlunk egy nagyon klassz és nem túl hosszú kerékpáros útvonalat, azoknak, akik a természet értékeit tiszteletben tartva szeretnének a szabadban sportolni.

A Budai-hegységben számos tábla tájékoztatja az erdőben járó kirándulókat arról, hogy melyik úton mivel lehet közlekedni. Nem túl meglepő módon autóval és motorral nem lehet a turista útvonalakat használni, ahogy a legtöbbet kerékpárral sem. A két keréken közlekedők még sincsenek kitiltva az erdőből; több, számukra kijelölt úton haladhatnak Budapest területén belül a védett természetvédelmi övezetben. Egy kerékpáros kirándulás tervezésekor két kattintással találunk olyan jó és megbízható térképet, ahol jelölik a kerékpárutakat, hogy a védett területeken biztosan nem tévedj a tilosba, sőt a mobilra letölthető Természetjáró appban is szuper tippek vannak.

Hűvösvölgy elég hamar nagy népszerűségre tett szert a városi kirándulók körében, de a terület tömegközlekedése évtizedekkel később érte utol a belvároshoz kicsit közelebb fekvő Zugligetet. Míg az akkoriban forgalmi csomópontnak számító Lánchídtól Zugligetig tartó vonalat már 1868 június 30-ban megépítették, ITT írtunk róla, addig a Budagyöngyétől Hűvösvölgyig tartó szakaszt, más néven a Szépilona-Lipótmező-Hűvösvölgy vonalat csak évtizedekkel később 1900. február 28-án helyezték üzembe. A csaknem 120 éves villamosvonal azóta a Budapest egyik legfontosabb villamosvonala lett. Emellett a pálya mellett vezet egy olyan kerékpárút is, amin pillanatok alatt lehet a belvárosból kitekerni a zöldbe.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A villamosok egy részén kerékpár is szállítható, erről a BKK honlapján lehet tájékozódni, aki nem szeretne aszfalton kerékpározni, a Vadaskerti útnál szálljon le a villamosról és a Páfrány úton végig haladva juthat el a sárga kerékpárral jelzett útra. A Páfrány és Kondor út sarkától kezdődő erdős területet Mátyás király kertjének is nevezik, nem véletlenül, a királynak egykor ez volt a kedvenc vadászó helye. Ha vaddisznókkal és más vadakkal nem is találkozunk a Hűvösvölgyig tartó 2 kilométeres szakaszon, futók, kutyasétáltatók és más kirándulók azért vannak a nagyjából 2 kilométeres kisebb szintkülönbségekkel tarkított szakaszon. Az út végig az Ördög-árok mellett halad, erről ITT írtunk.

tekerjbatran01.jpg

Hűvösvölgynél a sárga jelzéshez a kék is csatlakozik, vagyis egyből két kerékpárút közül lehet választani. A Nyéki-hegyet oldalában haladó kék kerékpárút jó választás lehet annak, aki csekély szintkülönbségű, de remek panorámát tartogató úton szeretne haladni. Évekkel ezelőtt mi gyakran és nagyobb társasággal jártunk erre, ugyanis kék jelzés a Hármashatárhegyi, ma már nem üzemelő repülőtérre vezet. A késő téli, kora tavaszi erdő szerethető, már nincs nagy hideg, jók a terepviszonyok és lombok nélküli fák között sokkal távolabbra ellátni. Az út lassan, de folyamatosan emelkedik és van egy kissé erősebb kaptató is, mielőtt kinyílik a tér és elénk tárul a hegyek ölelésében elfekvő medence. Látható, az Újlaki hegyet ma is használják a repülés szerelmesei, de csak a siklóernyősök.

tekerjbatran02.jpg

Mivel már szürkület volt, egy kis üldögélés és uzsonnázás után a közeli Hidegkúti út felé vettük az irányt. A Vadaskerttől az egykori Hármashatárhegyi repülőtérig körülbelül 5 kilométert kell tekerni, erdőben, változatos terepen és a szabályokat betartva.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I. kötet A reformkortól 1919-ig