Mozdulj ki, vagy maradj otthon, így töltsd tartalmasan az őszi szünetet

Az idei őszi szünet egy egész hétig tart, így érdemes megtölteni pihentető programokkal. Számos kimozdulós, otthonülős programból lehet választani, a lényeg, hogy a szünet valóban a pihenésről és a feltöltődésről szóljon. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány tippet az idő hasznos és tartalmas eltöltésére, ajánlunk kirándulásokat, barlang-és múzeumlátogatást, mozit, olvasást és persze egyszerű sütés-főzést. 

Kirándulás – zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen

Ha az időjárás megengedi érdemes ilyenkor is barangolni az erdőben. A színes lombok kicsit hűvösebb időben is hangulatos látványt nyújtanak. Gyakran ajánlottuk szabadtéri programként a Gyermekvasutat, aminek a Széchenyi-hegyi végállomásánál egy izgalmas és nem túl könnyű túrára is indulhatunk. A zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen, a Hegyhát útról leágazó ösvényre fel van felfestve, így nehéz eltéveszteni, az indulás helyét. A túra elején illő távolságból megcsodálhatjuk a 175 méter magas adótornyot, majd hamar belefeledkezhetünk az erdő és a táj szépségeiben. Ebben a túrában az az izgalmas, hogy számos pontjáról csodás panoráma nyílik a városra és néhány ponton meghökkentően hasonlít a Mátra egy-egy útjára.  A 460 méter magas hegyről az Apáca rét és az Úti Madonna kápolna érintésével érjük el az Edvi Illés utat, ahol választhatunk, hogy a műúton sétálunk tovább, vagy követjük a zöld háromszög jelzést és az Örög-orom tanösvényt is megnézzük. A zöld háromszög jelzés vége a Sas-hegyen van, de mi eddig minden alkalommal a Törökbálinti úton fejeztük be a túrát.

20181029_tucatnyiotlet02.jpg

Kirándulás – zöld sáv a Látó-hegyen 

Szintén zöld jelzés, de ez már sáv, és a Budai-hegység másik pontján vezet fel egy kilátóhoz. Tavaly felmentünk a Vaskapu-hegyre, majd a túra folytatásaként az Árpád kilátóhoz. A Törökvészi út végén a zöld jelzésen kanyarodjunk a jobbra felfelé a Látó vagy más néven Gugger-hegyre, majd a Látóhegyi úton néhány száz méter után meg is érkezünk a Glück Frigyes javaslatára 1929-ben felépített Árpád-kilátóhoz. A pazar panoráma miatt érdemes itt egy kicsit elüldögélni, majd folytatni az utat zöld jelzésen a Szépvölgyi út felé. Ha vittünk magunkkal focilabdát, az útba eső sportpályán lehet focizni, de ha kellőképpen csendesen járunk az erdőben, még őzekkel is találkozhatunk. A séta a Fenyőgyöngye étteremnél ér véget, a zöld (hosszabb) vagy a kék (rövidebb) jelzés vezet oda.

20181029_tucatnyiotlet03.jpg

Barlangúra – Szemlő-hegyi barlang

Kimozdulós, de mégis időjárásfüggetlen időtöltés a barlanglátogatás. A már ajánlott Pál-völgyi barlang mellett a korszerűsített világítással október 26-án ismét megnyitott Szemlő-hegyi barlang is jó választás lehet. A Pusztaszeri úton lévő barlang főleg az iskolások körében kedvelt, népszerűek a túrák előtti filmvetítések és az interaktív kiállítások is. A barlangban nagyon tiszta a levegő, télen-nyáron hűs 12 fok van, a terület kényelmes ruhában és cipőben bejárható.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Természettudományi Múzeum – Bécs

Szintén időjárásfüggő egy múzeumlátogatás, viszont egy iskolai szünet vagy egy hosszú hétvége kiváló alkalom lehet, hogy a mindössze 2,5 óra vonatútra lévő Bécs lenyűgöző méretű Természettudományi Múzeumának meglátogatására. Megtekintésére érdemes időt szánni nem csak a gyűjtemény impozáns mérete, hanem a kiállítás interaktív része miatt is. Itt tényleg el lehet veszni a meteoritok, az ásványok, a földtörténet különböző korából származó fosszíliák között és ez még csak a múzeum egyik szintje. A múzeum egyik leghíresebb kiállított tárgya egy csaknem 25000 éves, prehisztorikus korból származó parányi kőszobor a Willendorfi Vénusz. Az őskor, az ember történelmének leghosszabb időszaka, írott források nem ismertek, ezért is jelentős minden, ebből a korból származó lelet. A kiállítások mellett figyelmet érdemel a Természettudományi Múzeum épülete. A gyűjtemény alapítója Lotharingiai Ferenc, építtetője Ferenc József volt, aki az addigra már a 100 éve gyarapodó tárgyaknak méltó otthont kívánt adni. Ez az elhatározás után 18 évvel meg is történt, a látogatók 1889-ben vehették birtokba az épületet. A múzeumot ingyenesen látogathatják a 19 év alattiak, a teljes árú belépő 10 euró.

20181029_tucatnyiotlet04.jpg

Mozi – Pandák 3D

Egyedül vagy társasággal is jó választás lehet egy mozi. A Pandák című 3D-s mozifilmet csak cukiságbombaként emlegetik. Magunk sem hittük volna, hogy valaha leírjuk ezt a szót a blogban, pedig ezek a pandák tényleg azok. A film egy pandakölyök szabadon engedéséről, pontosabban a vadonbeli életre való felkészítéséről szól, és valóban egy izgalmas tanulási folyamatnak lehetünk tanúi. A film előzetese ITT nézhető meg.

Sütés-főzés társasággal

A sütés-főzés mindenki számára jó kikapcsolódás lehet, családdal, osztálytársakkal és barátokkal egyaránt. Aki gyakorlatlan kezdjen könnyen összegyúrható aprósüteménnyel. Mi eddig csokis pöfeteget készítettünk, ami pont olyan finom, mint a neve sejteti.

20181029_tucatnyiotlet01.jpg

A receptet az apróséf oldaláról nyomtattuk ki ezer éve és nem változtattunk rajta semmit, ITT olvasható. A hétre tervezett sütik között szerepel egy egyszerű és nagyon ígéretes mazsolás süti, amit a kőeccerű oldalán találtunk ITT.

Olvasni menő

Ha mégis úgy adódik, hogy csak úgy otthon maradnátok, akkor érdemes olvasni. Nemrég kezünkbe került egy könyv, ami rögtön a kedvencünk lett. A címe A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szerzője pedig nem más, mint Nick Thorpe. Az író nem szokványos módon, a deltatorkolattól halad a forrás felé, könyvében erről az egy évig tartó kalandos útról számol be, megfűszerezve az évtizedek óta Kelet-Európában élő, nyugati újságíró rengeteg tapasztalatával, találó meglátásaival és némi történelemmel.

Reméljük, tudtok választani a felsorolt javaslatok közül és tartalmasan, de pihentetően telik el az őszi szünet.

Szeretnél hozzászólni: ITT megteheted.

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi és augusztusi  naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 szeptemberi fotója a Budapest egyik legismertebb és egészen biztosan a legjobban látható két nevezetességét örökíti meg, a János-hegyet és a rajta több, mint száz évvel ezelőtt megépült Erzsébet kilátót. A fotó tavaly készült, egy olyan napon, amikor polár pulóverben és mellényben néztünk szét kicsit vacogva a hűvös őszi tájon. Ehhez képest, idén ugyanazon a napon délután 28 fok volt, szóval mellényről szó sem lehetett.calendar_hu_201809.jpg

A János-hegy és az Erzsébet-kilátó megközelítéséről már több alkalommal írtunk, túráztunk Kisvasúttól, kisvasútig, felfedeztük az hegy oldalában elterülő Örökifjú örökerdőt, de lesétáltunk madarak és fák között Zugligetbe. Bemutattuk az Ezerarcú János-hegyet és érintőlegesen írtunk a számos sportolási lehetőségről, ami adott ezen a fantasztikus adottságú és panorámájú hegyen.

megnyilnakavolgyben_01.jpg

A terület népszerűsége nem újkeletű, lassan 200 éve kirándulnak a pesti polgárok a Budai-hegységbe és több száz éve alakítja ez ember kénye-kedve szerint a Budai-hegység növényvilágát. Aki szeretne jobban elmélyedni Budapest történetében és kutatni, hogyan terjeszkedett az ember évről évre, az kapcsolja be a Budapest Időgépet. A Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Hungaricana rendszerben a nem csak Budapest, de Európa történelmi térképeinek korszerű változatai is böngészhetők. A helymeghatározás engedélyezése után IDE kattintva rögtön a tartózkodási helyünk 19. századi helyszínének térképét pillanthatjuk meg a képernyőn. A Budapest Időgép pedig ITT található, adatbázisában a vázlatos és a korabeli térkép segítségével egészen 1837-ig lehet visszapörgetni az időt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A János-hegy a maga 527 méterével, ha nem is a Budai-hegység, de Budapest legmagasabb pontja, lebilincselő a csúcsról elénk táruló 360 fokos panoráma. Elnevezéséhez több monda kötődik, emlegetik a törökverő Hunyadi Jánost, Mátyás király apját, de egy egykor itt álló szoborról is szó van a magyarázatokban. Az 1837-es térképen még Johannseberg név szerepel, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn, változtattak át Pozsonyi-hegyre. A későbbi térképeken egy újabb névvariáció tűnik fel, a kutakodásaim során talált 1902-es képeslapon a Pozsony- Jánoshegyi messzelátó látható. Ma már a János-hegy egyik oldalán lévő 427 méter magas csúcs viseli a Pozsonyi-hegy nevet, a Johannesberg végérvényesen János-hegyre magyarosodott.

megnyilnakavolgyben04.jpg

Az egykori messzelátó helyén ma már egy tekintélyes méretű, kőből épült kilátó áll, ami az évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő Erzsébet királynő nevét viseli. A kiegyezéskor megkoronázott Ferenc József felesége Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja volt, kedvelte a magyarokat. Megkoronázása előtt, uralkodó házastársaként a nők számára megengedett reprezentatív szerepen túllépve, a politikai életben is részt vett egy rövid ideig.

megnyilnakavolgyben03.jpg

A Pozsony-Jánoshegyen álló faszerkezetet 1908-ban bontották el, és a város turizmusának fejlesztéséért sokat tevő Glück Frigyes javaslatára döntöttek az Erzsébet-kilátó megépítéséről. A neoromán stílusban készült épület tervezője Schulek Frigyes volt. A finom díszítésű, mészkőből készült kilátót a döntéstől számított 2 éven belül átadták; a 25.3 méter magas, 53 méter kerületű építmény korának leghatalmasabb ilyen jellegű épülete volt. A kilátó nagyon népszerű a kirándulók körében és valóban megéri megmászni, mind a 100 lépcsőt. A legfelső teraszról ugyanis tiszta időben 75-80 kilométerre is ellátni. A kilátót a 100 éves évforduló környékén rendbe hozták, megközelíthető a piros sáv és a zöld háromszög jelzéseken, de a sportos természetjárók rekortánon is felfuthatnak a csúcsra.

megnyilnakavolgyben000.jpg

A szeptemberi naptárlap a Budai-hegység két nevezetességét ábrázoló fotója egy harmadik nevezetes helyről, Normafáról készült. A hegyoldalból elénk táruló panoráma mindig arra késztet, hogy megörökítsük ezt a látványt,. próbálgatva az éppen nálunk lévő telefon/fényképezőgép határait.  A felső 2017-es szeptember végi és az alsó 2018 október eleji kép ugyanazzal az okostelefonnak készült, nagyjából ugyanarról a helyről.
megnyilnakavolgyben100.jpg

Azon talán már nem lepődik meg senki, hogy a Normafa elnevezése is a Hunyadiakhoz köthető. elnevezése. Egy évszázadok alatt hatalmasra megnőtt Viharbükknek nevezett fa mellett – ami a monda szerint Mátyás király születésekor hajtott ki – énekelte el Schódelné Klein Rozália Bellini Norma operájának nagyáriáját 1840-ben. Ezután kezdték a kies, művészek, írók, költők által előszeretettel látogatott domboldalt Normafaként emlegetni. A fa évtizedekkel később kidőlt, a helyére egy másikat ültettek és emléktáblát állítottak.

megnyilnakavolgyben06.jpg

Kétségtelen tény, hogy Normafa népszerű a turisták, sportolók és a kikapcsolódni vágyó emberek körében.  Itt vezet még a budai zöld sáv jelzés, ami ugyan az Erzsébet-kilátóra nem vezet fel, de a Széchenyi-hegy felől ezen a jelzésen lehet a János-hegy oldalán lévő ösvényen eljutni a Hárs-hegyre. A Normafa népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nincs olyan évszak és napszak, amikor teljesen néptelen lenne. Ezt tapasztaltuk, amikor a naptárbejegyzés készítése miatt a szokásosnál több alkalommal mentünk fel a hegyre, de a korábbi téli és tavaszi alkalmakon is ezt láttuk. Sajnos a Normafa hétvégén túlzsúfolt, a 21-es buszcsalád mellé ekkor becsatlakozik a 212-es busz, ami a Boráros térről szállítja a kirándulni vágyókat. A város egyik legszebb panorámával rendelkező parkolójában álló számtalan autó pedig tovább növeli a zsúfoltságot. Budapest nem túl jól ellátott karbantartott, minőségi zöldfelületekkel, természetes, hogy a fővárosiak felkeresik a még rendelkezésre álló szabad területeket.

megnyilnakavolgyben01.jpg

Amellett, hogy többen az erdőjárás alapvető szabályait sem tartják be, szomorú tény, hogy a fokozott terhelés mellett nem tud az erdő megújulni, a vékony termőtalajon megkapaszkodott növény- és állatfajok egyre kisebb élőhelyre szorulnak vissza. A területet folyamatosan fejlesztik és mindamellett, hogy volt is rajta mit, néhány része kezd egészen közpark jelleget ölteni. Egyre terebélyesedő mulcsos játszóterek, kultúrnövények szegélyes ágyásokban és az egyre több utat beterítő murva, mely nem dacol a gravitációval, hanem az esővízzel együtt szépen becsorog a védett erdőbe.

Budapest egyik legkülönlegesebb helye a Sas-hegy, ahol nem olyan régen eltöltöttünk egy egész délutánt. A látszólag kopár sziklacsúcs geológiáját, élővilágát a 18. század végétől változatos intenzitással kutatták és kiderült, hogy a különleges sziklaalakzatokban is gazdag terület ritka és különleges növény és állatfajoknak ad otthont. Beépítésének ötlete 1930-ben merült fel, azért, hogy kiszolgálják az egyre növekvő város területi igényeit. Ezért a Sas-hegyet felparcellázták, lakóházakat és közparkot tervezve betelepítették feketefenyővel és a minden évben két hétig virágban pompázó, de minden mást elnyomó özönnövény orgonával. A hegyet szinte az utolsó pillanatban 1958-ban nyilvánították védetté, létrehozva a Sas-hegy Természetvédelmi területet. Legutóbbi látogatásunkkor, melyről ITT írtunk, azt láttuk, hogy még nyílnak az északi oldalon a tarka virágok. A terület parkosítása ma már csak egy meglehetősen botor ötletnek tűnik és 60 év távlatából visszatekintve elmondható, hogy bölcs döntés volt fokozottan védetté nyilvánítani a területet. Az itt található értékek miatt a Sas-hegy ma is csak szakvezetéssel látogatható.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A Forest & Fruit Naptár 2018 minden egyes hónapjánál nyomon követhetőek az ember által okozott beavatkozások és a környezeti terhelés. A Budai-hegység Normafa és az Erzsébet-kilátó közötti területének utóbbi időszakban bekövetkezett változásait most mégsem taglalnánk, hiszen a közösségi médiában és más forrásból fellelhető fotók, valamint a rendszeresen odajáró kiránduló, kikapcsolódó emberek tapasztalatai önmagukért beszélnek.

2018_09.jpg

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Sas-hegy_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCck_Frigyes

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet-kil%C3%A1t%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9

A természetvédelem ünnepe

Október második hétvégéjén a túrázáson kívül a természetvédelemé és a tudásgyarapításé volt a főszerep: pénteken és szombaton a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendezvényein jártunk és sok izgalmas ismerettel lettünk gazdagabbak. Aki részt vett a hétvége eseményein, egy kicsit képet kaphatott a védett területeken folyó munkákról, a többiek pedig elolvashatják az erről szóló beszámolónkat és kattinthatnak a cikk végén található linkekre további információkért.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park havasi cincért ábrázoló logója is kikerült a Lóvasút épületére, ami helyt adott Budai Tájvédelmi Körzet 40, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület 60 éve történt megalakulása alkalmából tartott rendezvénynek. A péntek kora délutáni időpont ellenére szép számú érdeklődő hallgatóság gyűlt össze a gyönyörűen felújított épületben. A Helytörténeti Gyűjtemény, melyről már ITT írtunk, megtekintése után szakterületükön kiemelkedő tudású előadók tartottak tárgyi ismeretekben, érdekességekben gazdag és hasznos tudást nyújtó előadásokat. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az előadások meghallgatására érdemes volt időt szakítani, hiszen tudjuk nincs olyan túrázó, akinek ne lehetne újdonságot mondani a zöld területek flórájáról és faunájáról. Volt szó a természetközeli erdőgazdálkodásról, a 60 éve védett Sas-hegyről, a munkáról mely során megszabadították a felparcellázott hegyet az özönnövény orgonától, ritka növényekről, különleges állatokról. A kiváló fotókkal és videóval illusztrált előadásokon szinte testközelbe kerültek a tekintélyes számban itt élő pókok és más ízeltlábúak. A Budai-hegység tengernyi növény-, és állatfaja közül többet felvillantó előadás minden iskolásnak ajánlott lenne, hiszen így felismernék az imolát, a budai nyúlfarkfüvet, a pilisi lent és az illatos, de felettébb értékes Szent-István szegfűt, ezekről ITT és ITT írtunk, és még sok más fajt. Az elhangzottakra érdemes volt figyelni, hiszen így könnyen kitölthető volt a nemzeti park munkatársai által összeállított kétoldalas kvíz.

forestandfruit_imola.jpg

Az információban gazdag pénteki nap után másnap ellátogattunk a Sas-hegyen tartott Öreg hegy, nem vén hegy elnevezésű, változatos programokat és játékokat kínáló Családi napra, ahová most ingyenes volt a belépés. A különleges növény- és állatfajoknak otthont adó Sas-hegyet remek szakvezetéssel már számos alkalommal körbejártuk, egy alkalomról ITT írtunk. A pókokról szóló előadáson hallottak alapján sikerült azonosítani egy körülbelül 1 cm nagyságú ízeltlábút, felismertük a torzpókot. Az ajtócsapkodós aknászpókkal sajnos nem találkoztunk. Az igazi meglepetés viszont még ez után következett. A Sas-hegy oldalán körbevezető ösvény mentén, a főváros jelentős részét megmutató panorámán kívül több virágzó növényt láttunk, ezek a hegy északi oldalának sajátos mikroklímája miatt virágaikat még most is bontogatják.

forestandfruit_sashegy.jpg

A másnapi túránkon egy kicsit más szemmel tekintettünk a tarka levelű fák mellett a szokatlan meleg miatt még nyíló vadvirágokra, védett növényekre.

forestandfruit_lila2_1.jpg

Ha te is szeretnéd védeni a budai zöld területeket és nem csak kikapcsolódni szabadidődben a számos pihenésre csábító helyen, akkor érdemes közelebbről megismerkedni a nemzeti parkok és a parkerdő történetével: a honlapokon és a közösségi média oldalakon lévő színes tartalmak* ebben segítenek. Érdemes minél több ismeretre szert tenni a szakemberek munkájáról, a területen élő rengeteg fajról, legyen az növény vagy állat.  Azt pedig talán említeni sem kell, hogy mennyire fontos betartani az erdőjárás alapvető szabályait és erre felhívni a veled együtt túrázók figyelmét.

* Íme néhány fontos oldal (folyamatosan bővül), ha tájékozódni szeretnél:

Duna-Ipoly Nemzeti Park honlap Facebook Instagram
Pilisi Parkerdő honlap Facebook Instagram
Sas-hegyi Látogatóközpont honlap Facebook Instagram

 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

 

Az őszi erdő gyümölcsei

Ahogy a téli szürkeség után örülünk a vidám és friss zöld tavaszi lomboknak úgy fogadjuk szívesen a nyári szemkápráztató fények és a perzselő napsütés után a színesedő lombokat és a kellemesen simogató napsugarakat. Ráadásul a természet újabb meglepetéssel és csemegével készül, sorra teremnek erdőben a változatos színű és tapintásra, kóstolásra csábító gyümölcsök. Több bejegyzésben írtunk már arról, hogyan túrázz télen és nyáron, mit vigyél magaddal és mire figyelj, ha útnak indulsz. Most megtudhatod, mennyit és mit kóstolhatsz és mi az, amitől jobb, ha távol tartod magad.

Az őszi erdő bőséges ajándékkal lepi meg a turistákat, fákon és cserjéken érnek az erdő zamatos gyümölcsei. A termések begyűjtésekor, a gyümölcsök kóstolásakor érdemes néhány szempontot figyelembe venni, hogy az erdő ajándéka valóban öröm legyen.

A természetben vadon termő gyümölcsök, bizonyos keretek között, de gyűjthetők, a szabályozás lehetővé teszi, hogy – védett területen engedéllyel – naponta legfeljebb két kilogrammot szedjünk gyümölcsből, gombából saját fogyasztásra. Első olvasatra talán nem is tűnik túl soknak a maximális mennyiség, de szedéskor érdemes arra gondolni, azért, hogy ne menjen kárba, még aznap fel is kell dolgozni a gyorsan romló gyümölcsöt. Ezeket a területeket általában nem kezelik vegyszeresen, így az ott szedett gyümölcsök amellett, hogy egészségesebbek, könnyebben is megfonnyadnak, hamar veszítenek nedvességükből.

Tüskés kökénybokor terméssel

A most érő gyümölcsök közül bátran szemezgethetünk a tüskés szederbokrokról, vagy válogathatunk a még tüskésebb kökényből és szép színű és lekvárnak kiválóan alkalmas somból és csipkebogyóból. Ügyeljünk, arra, hogy a gyakori fekete bodzát ne keverjük össze a mérgező gyalogbodzával és jegyezzük meg, hogy nyersen még a fekete bodza termése sem ehető! A sok helyen előforduló galagonyából szedhetünk csekély mennyiséget, ez utóbbi gyógynövény, tehát ennek megfelelően fogyasszunk belőle. Mielőtt bármelyik növénynek leszednénk a termését, egy hozzáértő személy, vagy egy növényhatározó segítségével pontosan azonosítsuk be a növényeket, amelyik felismerésében nem vagyunk 100 százalékban biztosak, inkább hagyjuk ott.

forestandfruit_okt.jpg

A gombákkal legyünk körültekintőek, leszedés után és feldolgozás, fogyasztás előtt még akkor is vigyük el bevizsgálásra – ez egy ingyenes szolgáltatás a piacon – ha szakértőnek gondoljuk magunkat. Mi ahhoz a szabályhoz tartjuk magunkat, hogy sosem nyúlunk az erdőben talált gombához, csak meghatározzuk és fotózzuk a talált példányt. Mivel nálunk elég ritkán is kerül az asztalra, meghagyjuk a lelkes, erről blogoló gombászoknak a zsákmányt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Mielőtt a színes bogyókkal és gombákkal színültig szednénk a kosarunkat, nézzünk körbe, mennyi a termés az adott területen. Illetlenség mohón kopaszra szedni a bokrokat, felszedni az utolsó gombát is, hagyjunk az utánunk jövő túrázóknak is, de főleg az erdő azon lakóinak, akik csak ezekből tudnak jóllakni. Arra is figyeljünk, hogy az ágakat ne törjük le és ne tapossunk össze a kelleténél nagyobb részt a fák, bokrok körül. A kirándulásainkon legyen inkább váratlan öröm, ha az erdő gyümölcseiből valamennyit haza tudunk vinni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Azért, hogy a kilométerek teljesítése közben mégis zamatos gyümölcsökhöz és energiához jussunk, mindig legyen nálunk valamilyen ízletes apró édesség. Mi csaknem minden túránkra viszünk magunkkal magas cukortartalmú gyümölcsöt, saját készítésű édességet Esetleg finom müzliszeleteteket, melyek kis méretük miatt praktikusan elférnek a hátizsákunkban. Az erdő gyümölcseit pedig meghagyjuk az erdő állatainak.

Kapcsolódó tartalom
Hogyan túrázz ősszel?