Szabadlábon egész nyáron II.

A nyári szünet 10 hetének még a fele a gyerekek előtt áll, van még idő és lehetőség kikapcsolódásra, túrázásra. Egy júniusi bejegyzésben (ITT olvasható) már írtunk néhány megfontolandó szempontot arról, hogyan lehet jól felkészülni a nyári kirándulásokra. Ahogy a felnőtteknek, úgy a fiatalabb korosztálynak is érdemes önállóan vagy felnőtt segítséggel alaposan átgondolni és felkészülni a szabadban töltött időre. Az előzőhöz hasonló tematikával készítettünk egy összeállítást, arról hogyan érdemes gyerekkel nekivágni egy túrának.

Egészségi állapot

Fontos a megfelelő egészségi állapot szabadidős programnál, ha gyerekről van szó, ez az egyik döntő tényező. Nem érdemes, sőt határozottan veszélyes egy beteg vagy egy lábadozó aprósággal túrázni indulni. Hányós-hasmenéses, lázas megbetegedésnél kifejezetten ellenjavalt, hiszen könnyen kiszáradáshoz vezethet egy ilyen kaland. A többiekkel szemben pedig egyszerűen nem fair egy betegséget terjesztő apróságot közösségbe vinni. Éppen ezért, ha ez a helyzet, akkor inkább otthon kell maradni és gyógyulás után útra kelni.

Megfelelő öltözék

Kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem, ebben sokat segíthet a jól megválasztott ruha. A gyerekek, de különösen a babák bőre sokkal érzékenyebb, ezért számukra a praktikus öltözék könnyű, vékony anyagból, laza szabással készült és fedi a vállat. A technikai pólók náluk is jól jöhetnek, mert amellett, hogy hagyják szellőzni a bőrt, elvezetik a felesleges izzadságot is. A fejfedők használata gyerekeknél nagyon fontos, egy baba vagy kisebb gyerek számára elengedhetetlen a tarkót is árnyékoló sapka vagy kiskalap. A kisiskolások és kiskamaszok könnyen megbarátkoznak a baseball sapkával, akkor is, ha nem kedvelik azokat. Ha nagyobb csoporttal megyünk, ahol a gyerekek szabadabban mozognak jó szolgálatot tehet egy telefonszámos karkötő. Ha esetleg a gyerek még nem túl nagy, de a pazar panoráma láttán hirtelen már van bátorsága túl messzire merészkedni, meglegyen a szülő telefonszáma.

20180711_orokifju01_1.jpg

 Szükséges enni- és innivaló

Ha gyerekek is vannak velünk, igazi kihívás eltalálni a magunkkal vitt étel optimális mennyiségét. Hiszen nem lehet tudni, hogy ki mennyire lesz éhes vagy szomjas. Ahogy a téli túránál is ajánlottuk, érdemes legalább az ételt, a rágcsálnivaló falatokat és egy kisebb palack vizet a gyereknek a saját hátizsákjában magával vinni. Egy ekkora csomagnak nincs jelentős a súlya, a gyerek saját magát ki tudja szolgálni pihenésre, falatozásra szánt időben. A bepakolt elemózsia romlandóságára viszont nyáron és gyerekekkel sokkal jobban kell figyelni. Ha nem szeretnénk cipekedni, egy egészen kisméretű hűtőtáskát érdemes magunkkal vinni, ahol a fagyasztott víz maga a jégakku, így a szendvicsek kibírnak másfél órát. A vajat, tojást és felvágottakat tartalmazó szendvicsek helyett jobban járunk a szalámival és szárazkolbásszal és a megmosott, de fel nem darabolt zöldségekkel. Ha nincs jégakku, akkor csak előre csomagolt és hűtést nem igénylő élelmiszereket vigyünk magunkkal. Magas kalóriatartalmú gyümölcsök, müzliszeletek jól jöhetnek egy rövidebb túrán az éhség csillapítására. A megfelelő mennyiségű folyadék persze elengedhetetlen, lehetőleg víz.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Az út megtervezésekor azon kívül, hogy a gyerekek mit bírnak (néha többet, mint egy felnőtt), érdemes utána nézni a terepviszonyoknak is. Meg kell nézni a várható időjárást és ennek megfelelően készülni ruhákkal a kirándulásra. A legkisebbeknek általában váltás ruhát is érdemes pakolni és pelenkát is. Az már régóta kiderült, hogy az egyszer használatos pelenka mennyire nem környezetbarát és megoszlanak a vélemények arról, hogy egy kirándulás során a szemetesben végezze, vagy otthon legyen kidobva. A döntés a szülőn múlik. A legrosszabb forgatókönyv az erdőben, út szélén hagyott csomag.

Fontos, hogy a hátizsákban legyen zsebkendő és ragtapasz és fertőtlenítő apró horzsolásra, ezekre remélhetőleg kevéssé lesz szükség. Ami biztos, hogy kell még az erdőben való túrázáshoz is, az a megfelelő minőségű és mennyiségű fényvédő, amit még indulás előtt érdemes használni, majd rendszeres időközönként újra kenni.

A kiskamasz korosztályt valószínűleg nem fogja lenyűgözni az eddig már többször ajánlott papír alapú térkép, hamarabb készít belőle repülőt, vagy sárkányt, mintsem megtanulja jól összehajtani. Ha mutatunk néhány praktikus alkalmazást, akkor neki is nagyobb élmény lehet a kirándulással töltött idő. Sőt a számtalan térkép alkalmazás mellett néhány határozóval is élménydúsabbá tehetjük a kirándulásukat A Magyar Madártani Egyesület Madárhatározója segítségével számos madár megismerhető és jól beazonosítható, nem csupán a küllemük, de a hangjuk alapján is. Az ember közelségéhez már hozzászokott a dolmányos varjú és a fekete rigó, de ezeken a fajokon kívül nagyon sok közvetlen közelről tanulmányozható, ha jól figyelünk. A növények kicsit könnyebben beazonosíthatók és amennyiben nem szeretnénk egyetlen kamasz hátizsákját sem határozókönyvekkel nehezíteni, ajánljunk nekik valamilyen növényhatározó alkalmazást. Változó minőségben tucatnyi lehetőség közül választhatunk, próbáljunk ki bátran többet. Mi egy olyan angol nyelvű alkalmazást használunk, amihez net kell, ez a PlantSnap.

 Választott táv és terep

A gyerekek miatt kifejezetten fontos, hogy a túrát alaposan tervezd meg. Csak és kizárólag olyan távot és terepet érdemes választani, ami a gyerekeknek is teljesíthető és biztonságosan tudnak rajta közlekedni. Az indulás és érkezés ideje pedig a legkisebb napirendjéhez igazodjon. A tervezett távba a gyerek elfáradása miatti pihenőt is bele lehet kalkulálni, de egy háti hordozó sokat segíthet szükség esetén. Hőségriadó idején nem csak a magas hőmérséklettel, de a fokozott UV sugárzással is kalkulálni kell, praktikus a túrákat kora délelőttre vagy késő délutánra időzíteni és keresi egy strandot vagy más pancsolásra alkalmas vízfelületet a nap többi részére.

Tudd, hogy te vendég vagy

Ha egy gyerek megismerkedett a zöld fűvel és a bogarakkal, gyakran érez erős kísértést, hogy megkóstolja, megtépdesse, tapogassa, hazavigye valamelyiket. A természetes kíváncsiság és érdeklődés nagyon hasznos, hiszen mindannyian tapasztalás útján tanulunk és tényleg jó közelről megszemlélni egy parányiságában is varázslatosan szép mohatelepet.

A növények és állatok között is vannak azonban olyanok melyeket tanácsos illő távolságból szemlélni. Minden esetben a szülő felelőssége, hogy a gyerekét megóvja, és a gyerek ne kerüljön a kelleténél közelebb olyan növényhez állathoz, amihez nem kellene. Az erdőben számtalan gombafaj él, alapszabály, hogy ezekhez nem nyúlunk, hacsak nem vagyunk jó gombaismerők. Ha nem ismerünk egy növényt és nem tudjuk, hogy mérgező vagy sem akkor ne tapogassuk meg, az állatokat pedig egyáltalán ne akarjuk megfogni. Hamar kiürülne az erdő, ha erdei emlékként mindenki hazavinne növényeket vagy cuki kis rovarokat, állatkákat, (olyanokat, mint a fotón látható kisbéka, ami meghökkentően hasonlít a mellette heverő göröngyre).

20180729_szabadlabon201.jpg

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 

Hűsítő, frissítő nyári krémleves

A nyári időszak kedvelt levesei általában gyümölcsökből készülnek és hidegen tálalhatók. Egyik kedvencünk az őszibarackos piszkeveles mandulatejjel igazán jó választás, ha elrendelik a hőségriadót. Megosztjuk veletek ezt a könnyen és gyorsan elkészíthető ételt, hogy holnap már nálatok is az asztalra kerülhessen.

Eredetileg nem terveztük ezt a hétköznapi bejegyzést, de a nyári kánikula és a frissen megalkotott étel kóstolása után másként döntöttünk. Amelyen egyszerű, olyan finom ez a leves, kár lenne kihagyni.

A piszke, más néven egres, köszméte vagy Bori mamiéknál büszke egy fél-másfél méteresre megnövő cserje, amiről nyáron lehet leszedni a savanykás bogyótermését. A növény hőmérsékletre elég érzékeny, tüskéi is vannak, ezért nagyüzemi termesztés helyett inkább kiskertek északi, északnyugati árnyékos területein találkozhatunk vele. A termés kalóriatartalma nem túl magas, ellentétben vitamin és nyomelem tartalmával; A, B1 és C vitamin, valamint nyomelemek fordulnak elő benne.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Hozzávalók:

25 dkg piszke megtisztítva

15 dkg fehér húsú barack szintén megtisztítva, feldarabolva

fahéj, cukor ízlés szerint, csipet só

5 dkg liszt

2 dl mandulatej

5 dkg hámozott mandula

Elkészítés:

A gyümölcsöket a fahéjjal együtt felteszem főni, amikor megpuhult összeturmixolom. A lisztből vízzel habarást készítek és besűrítem a levest, ízlés szerint cukrozom. Miután kész, lehúzom a tűzről és hagyom hűlni. A mandulát megdarálom és száraz serpenyőben enyhén megpirítom. Amikor kész kiveszem a mandulát a serpenyőből, hogy ne piruljon tovább. Ezt is hagyom hűlni.

Tálalásnál a sűrű krémlevest kiszedem, mandulatejjel ízlés szerint felöntöm, majd a pirított mandulával megszórom. A mandula jellegzetes zamata igazán különleges ízkombinációt ad a fahéjas őszibarack édességével együtt, miközben megszelídítik a piszke savanyúságát. A pörkölt mandula pedig kellemes ropogósságával a leves krémességét kiegészíti. 

Ebben a levesben az a nagyszerű, hogy sokféleképpen ízesíthető és tálalható, a mandulatej kiváltható habtejszínnel, vagy sima tejjel. Mivel az alapleves nem tartalmaz tejet, így hűtőben jól eltartható és a tálalásnál csak össze kell keverni a többi hozzávalóval.

20180725_husitofrissito01.jpg

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy étel, egy pár cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

 Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: 

Ivókúttól víztározóig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést.

A blog egyik tavalyi bejegyzésében (IDE kattintva elolvasható) már bemutattuk a zöld sáv jelzés egy parányi szakaszát, mely mérete ellenére sok meglepetést tartogat a természet értékei iránt fogékony turistának. A turistaútvonal első szakasza, mely szintén csekély 3,5 kilométer hosszú, szintén fog meglepetést okozni. Ezt a túrát – vagy a terepviszonyok miatt nevezzük inkább sétának – egy évben több alkalommal is végig szoktuk járni. Igazán lenyűgöző Budapest évszakonként változó arcait szemlélni, ezért megpróbáljuk néhány páros fotón ezt a különbséget visszaadni.

20180721_ivokuttolviztarozoig01.jpg

A túrát Gellért téren található 2004-ben épült neoreneszánsz stílusú ivókútnál kezdjük, de a zöld jelzés a szecessziós stílusú Gellért szállóval szemben található, nagyjából bokamagasságban egy macskaköves támfalon. Az aszfalt út már az elején emelkedik és nagyon hamar ízelítőt kapunk a budapesti panorámából. Számos kisebb nagyobb pihenőnél lehet a kilátásban gyönyörködni és padokból sincs hiány. A Gellért-hegyen számtalan sétaút vezet keresztül lehet választani. Az egyik lépcsősoron kiágazik a Citadellára vezető zöld háromszög jelzés, de mi a zöld jelzést követtük és elértünk egy panorámás teraszhoz, ahonnan csaknem az egész várost belátni kelet és dél felé. Látni a mostoha sorsú Bálnát, a Szabadság-hidat, a Lágymányosi-hidat, távolabb az egyetemi épületeket, közelebb pedig séta kiindulópontját: a Gellért teret. 

20180721_ivokuttolviztarozoig02.jpg

A panorámás teraszról az út a Gellért-hegy oldalában vezet tovább ahonnan a város másik felét lehet belátni. Tény, kevés hely van a városban, ahonnan úgy látni a Hármashatár-hegyet, hogy közben karnyújtásnyira vagyunk a Dunától, a Parlamenttől és közben turistaúton haladunk.

20180721_ivokuttolviztarozoig03.jpg

A rövid egyenes szakasz után egy hosszabb lépcsősor következik, ahol most már lefelé haladtunk, sajnos a lépcsők nincsenek túl jó állapotban. A hangulatos utat egyik oldalán a meredek hegyoldal, a másikon a lombok között kipillantva ott az egész város; ahogy haladunk, úgy kerülünk egyre közelebb egy másik Duna hídhoz, az Erzsébet-hídhoz.

20180721_ivokuttolviztarozoig05.jpg

Bár felette vezet el az út, teszünk egy rövid kitérőt a messziről látható Szent Gellért püspök szoborához, ahonnan tényleg magával ragadó a kilátás. A kompozíció karbantartását úgy tűnik, egy kicsit hanyagolják, meglepve vettük észre, hogy kisebb fák nőnek ki a félköríves, árkádos épületből.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az út sima talajon, enyhe lejtéssel folytatódik, majd letérünk az aszfaltútról és a számtalan lefelé vezető lépcső helyett balra kanyarodunk. Az út a Filozófusok kertjébe vezet, ami jól felismerhető a parkban álló nyolc alakos szoborcsoportról, mely Wagner Nándor alkotása. Innen egyik oldalon a Budai-hegyekre látni, jól nyomon követhető a hegygerinc vonulata a Széchenyi-hegyi adótoronytól a János-hegyi kilátóig, míg a másik oldalon ott van a fokozatosan átalakuló Budai vár. A tér egy másik pontján a kilátás mellett megcsodálhatjuk Buda királyfi és Pest királykisasszony szobrát is, amin a város jellegzetes épületeit is megkereshetjük.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Annál, amit látunk még érdekesebb az, ami a lábunk alatt terül el. Itt van ugyanis a csaknem 50 éve megépített Grúber Józsefről elnevezett víztározó, azon víztározók egyike, melyből ellátják a várost megfelelő minőségű, tiszta ivóvízzel. Az építmény a kor egyik remek műve, magas színvonalú műszaki megoldásokkal. Néha vannak nyílt napok, amikor be lehet menni és kicsit közelebbről megnézni ezt a létesítményt, évekkel ezelőtt mi is voltunk és valóban lenyűgöző az építmény, az oszloperdő és a valószínűtlenül kék víz a zongora alakú medencékben.

20180721_ivokuttolviztarozoig04.jpg

Ezután már lefelé lépcsőztünk és az egyik turistajelzés már a járdára festve mutatta, hogy sétánk a a Hegyalja út túloldalán a Tabánban folytatódik. A Tabán önmagában is nagy élmény, hiszen karbantartott füves lejtőivel az év minden napján népszerű sétálók, kisgyerekesek, kutyások számára. Van is néhány játszótér és füves, fás területek váltják egymást. A panoráma továbbra is megkapó, fokozatosan egyre több teret tölt be a Budai vár. A zöld jelzést követve áthaladunk füves területen, játszótéren és elmegyünk néhány teniszpálya mellett; végül a Budapesti Iparkamara épületénél csatlakozunk a Krisztina körútra. Ahol meglepetésre nem a járdán, hanem a sövény mellett halad a zöld jelzés, de ez már csak amolyan városi séta. Végül a Horváth kertnél szállunk fel a villamosra és így összesen 3.5 kilométert tettünk meg a Gellért szállótól a Krisztina körútig.

Ez egy könnyű túra, inkább séta, ahol a város számos épített nevezetességét szemügyre vehetjük, megszemlélhetjük az útvonal különböző pontjairól a városi panorámát és kedvet kaphatunk, hogy az építetteken kívül a természeti értékeket is megnézzük.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 


 

“Life in plastic, it’s (not) fantastic”

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  A nyári meleg ellenére kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Most megosztjuk az első 15 nap tapasztalatait és észrevételeit és elmondjuk, mire érdemes figyelni, ha ti is belefognátok a műanyagmentességbe

A környezetünkben lévő tárgyak többféle anyagból készülnek és könnyen észre vehetjük, hogy milyen kevésnek nem alkotó eleme a műanyag. Vajon kiváltható-e természetes anyaggal valamelyik, vagy bármelyik? Vagy a műanyagok már visszavonhatatlanul részesei lettek a világunknak? Anélkül, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolnánk, nézzük meg, hogy mire is jutottunk a kihívás első 15 napja alatt.

20180717_lifeinplastic01.jpg

A műanyagokkal kapcsolatos problémák megértéséhez egy kicsit vissza kell térni a sokak által elfeledett és méltatlanul utált természettudományokhoz, és feleleveníteni, miből és hogyan készülnek ezek a változatos tulajdonságú és mára gyakorlatilag nélkülözhetetlennek tűnő anyagok.

A műanyagok természetes vagy mesterséges eredetű összetevőkből létrehozott mesterséges anyagok. Az egyik legelső műanyag a gumi volt, melyet a kaucsukfa nedvéből állítottak elő. A természetes műanyagok építőköve lehet nagyméretű molekula, például cellulóz, melyből műselymet, lakkot állítanak elő, de lehet tejfehérje, melyből műszarut készítenek. A mesterséges műanyagok alapanyagai általában kisebb-nagyobb méretű szerves molekulák, melyekből polimerizációval, polikondenzációval készülnek a változatos tulajdonságú műanyagok.  A szerves kémia egy nagyon izgalmas, de nem túl népszerű területe a természettudománynak éppen ezért a napi bevásárlás közben kevesen gondolkodnak el azon, hogy a banán érését ugyanaz az anyag segíti, aminek a polimerizációjával  banán csomagolására szolgáló polietilén tasakot előállítják. A növények által előállított etilénnek érést elősegítő hatása van, a kőolajból mesterségesen nyert etilént pedig katalizátor jelenlétében polimerizálják és egy könnyű, nagy szakítószilárdságú anyagot kapnak, amiből fóliát – téves elnevezéssel nejlonzacskót – készítenek. A műanyagok hő hatására eltérően viselkednek, egyik csoportja hőre lágyul, a másik  és hőre keményedik. Általánosságban elmondható, hogy a műanyagok égésekor mérgező anyagok szabadulnak fel, így nem érdemes a keletkező műanyag hulladékot így megsemmisíteni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Anélkül, hogy a szerves kémia és a különböző iparágak fejlődését taglalnánk elmondhatjuk, hosszú út vezetett el a gumiipar fejlődésének kezdetétől odáig, hogy a környezetünkben már alig tudunk olyan tárgyat mutatni, ami nem tartalmaz műanyagot. A műanyagok számos hasznos és a mindennapokban jól hasznosítható tulajdonságuk mellett rendelkeznek egy nagyon hátrányos jellemzővel: mesterségesen létrehozott vegyületek és az elhasználódásuk után sem bomlanak le. A világon valaha létrehozott összes műanyag itt van a Földön, a kezelhetetlen mennyiségben és minőségben előállított anyag egyre nagyobb területet, élőhelyet foglal el más élőlényektől, miközben nem része a bioszférának 

A háztartásban fellelhető és nagy mennyiségben keletkező műanyagok 7 csoportba oszthatók és a csomagolóanyagokon is ezekkel a számokkal vagy betűkkel jelöltek.

1 – PET, vagy más néven polietilén-tereflatát, amiből ásványvizes palackok, poharak, háztartási és tisztítószer flakonon, ruhák készülnek. 2 – HDPE, vagy nagy szilárdságú polietilén (high-density poliethylene), amiből csomagolóanyagok, palackok, flakonok készülnek. 3 – PVC, más néven polivinilklorid, ebből csövek, csomagolóanyagok, padlóburkolatok készülnek, ugye mindenki találkozott már PVC padlóval? 4 – LDPE- kis szilárdságú polietilén (low-density poliethylene), amiből hajlékonysága miatt főleg fóliák, zacskók készülnek, melyek nem túl tartósak. 5 – PP, más néven polipropilén, amiből palackok, tejtermékek dobozai, flakonok, műanyag edények, tálcák és háztartási szerek flakonjai készülnek. 6 – PS, a polisztirol jelölése, főleg csomagolóanyagokat készítenek belőle, mivel habosítható ezért hő- és hangszigetelésre is használható. 7. OTHER – az egyéb csoportban tartozik az összes többi műanyag, kezdve a műszálas műanyagoktól a szemüveglencséig.

A műanyagok hatalmas csoportjában mindössze 3 típusú az, melyben az élelmiszerek biztonságosan tarthatók és a műanyag többször is felhasználható. A 2, 4, és 5-ös számmal jelölt polietilén és polipropilén az, melyekből – a vizsgálatok alapján úgy tűnik – nem bocsájt ki káros anyagot. Az PET palackok, melyek az 1-es csoportot alkotják több használat után már nem megbízhatóak, ezért kerülni kell a többszöri felhasználásukat.

Úgy gondoltuk, hogy ennek a 31 napos kihívásnak úgy vágunk neki, hogy egyrészt törekszünk a lehető legkevesebb műanyag használatára. Viszont nem dobjuk ki a keletkező műanyag szemetet, hanem összegyűjtjük és kielemezzük, hogy milyen összetevőkből áll és miért keletkezett. Szerintünk a sikeres és tudatos hulladékgazdálkodás első lépése annak felmérése, hogy éppen hol tartunk a környezettudatosságban. A változásra való törekvés veszthet a lendületéből, ha túl sok mindent szeretnénk változtatni, nehéz egyszerre minden tényezőre figyelni. A legtöbb zöldítésre vonatkozó felhívás talán ezen is vérzik el, mert arra felhívják a fogyasztó figyelmét, hogy mit tehet, ha zöldebben szeretne élni, de arról már kevesebb kampány szól, hogy éppen hol tart a környezettudatosságban.

A Gellért-hegyen járó kirándulók közül sokan biztos nem gyűjtenek szelektíven, pedig a város közepén átvezető zöld sáv jelzésen nem lenne nehéz dolguk.

 20180717_lifeinplastic02.jpg

Nekünk a műanyag bevásárló táska lecserélése nem volt gond, mert mindkettőnknél mindig van bevásárlószatyor. Nem azért, mert állandóan vásárolunk, hanem mert mindkettőnknek van egy-egy apróra összehajtható szatyra, ami elfér a táskában. Petra nyert egyet magának egy vetélkedőn, én pedig évekkel ezelőtt vettem egy elnyűhetetlen darabot. Nem tagadom nekem sokat segített ennek a szokásnak a kialakításában a boltban kapható szatyrok minőségükhöz képest borsos ára, sok kicsi sokra megy alapon komoly pénzeket el lehet költeni csak szatyrokra. A műanyag palackok leváltását már egy kicsit jobban át kellett gondolni. Petra csak elővette a nem olyan régen vásárolt palackját, ami ugyan műanyag, de amíg jól használható, ő azt fogja hozni, vinni. Az eldobható PET palackokat én eddig többször újratöltöttem, de utána olvasva rájöttem, hogy ez nem a legjobb ötlet. A különböző zöldboltokban található üvegpalackok ára viszont szerintem indokolatlanul magas, ráadásul mindegyiken van szilikon (műanyag) védőborítás. Így egy itthon fellelhető, barátságos térfogatú és tömegű ikeás üvegpalackot fogtam be utazó palacknak, eddig bevált. 

Tapasztalatunk szerint viszont a 15 napos szelektív gyűjtés volt a legjobb döntés a műanyagmentes július kapcsán, ugyanis így tudatosult, hogy valójában milyen mennyiségű műanyag kerül be kikerülhetetlenül (?) a háztartásba (csak a konyhát vettük alapul). Ahhoz képest is meghökkentő volt az összegyűlt mennyiség, hogy egyébként is szelektíven gyűjtünk, de soha nem maradt 2 hétig a lakásban a műanyagszemét. A teljesség igénye nélkül volt kekszes zacskó, joghurtos pohár (polisztirolból!), tészta és rizs csomagolás. Így rá tudtunk csodálkozni a 180 grammos édesség csomagolására, amit csak ebben a kiszerelésben lehet kapni, de megnéztük a szintén 174 grammos keksz dupla műanyag csomagolását is. Szerintünk nagyon dizájnos lenne aromazáró papírdobozban is, vagy jó lenne, ha lehetne kimérve kapni, hiszen nem maszatol és lehet, nem is törne nagyon.

Amit vállaltunk (egyszer használatos műanyag palack kiváltása, egyszer használatos műanyag zacskók mennyiségének csökkentése) azt sikerült teljesíteni. Viszont, akkor bajban lennénk, ha a kedvenc megszokott és mással nem kiváltható élelmiszereinket a környezetszennyező csomagolásuk miatt lecserélnénk. Még tart a műanyagmentes július és a további tapasztalatainkról és a szelektív gyűjtés fontosságáról beszámolunk augusztusban.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

Örökifjú örökerdő – időutazás a János-hegyen

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi , májusi és júniusi  naptárfotóinkról a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 júliusi fotója a megunhatatlan Budapesti panorámáról 10 évvel ezelőtt 2008 júliusában készült az Erzsébet kilátóból. Úgy tűnik, abban az évben nem volt olyan hőség és délután 2-kor simán lehetett nézelődni a kilátó bármelyik szintjéről. Az idei kirándulás napján sem volt túl meleg, nem készültek napfényes, bárányfelhős képek. Budapest sokat változott 10 éve alatt, de a város változásainak vizsgálata helyett mi most megmutatnánk, ezt a hegyet nem csak látogatni, de megóvni is érdemes.

calendar_hu_201807.jpg

Azt gondolnánk, hogy a János-hegy nem rejt túl sok meglepetést, hiszen minden nevezetessége szem előtt van és az egyre urbánusabb turista utakat bejárva a hegy minden titkát megtudhatjuk. Ha azt gondolnánk, tévednénk. Bármilyen hihetetlen vannak még ezen a hegyen csendes, hatalmas bükkfákkal szegélyezett tényleg csodás területek, ahol azért jó megállni egy percre. Az általunk választott túraútvonalról már írtunk a Kisvasútról kisvasútig című bejegyzésünkben, több alkalommal bejártuk, ismerjük, szeretjük és most tettünk egy kis kitérőt. 

Normafa hegygerincen lévő buszvégállomása a 21, vagy a 21A jelzésű busszal közelíthető meg, melyek a Széll Kálmán térről indulnak 5-6 perces követési idővel. Szükség is van arra, hogy ilyen gyakran közlekedjenek a buszok, ugyanis a hegy gerincén lévő parkolók hamar megtelnek és a buszok sem üresen érkeznek a végállomásra. A túra kezdete most is a Budai-hegységet ábrázoló bronzszobor volt, ahonnan továbbra is pazar kilátás nyílik a városra. Az időjárás most nem volt kegyes hozzánk, napsütés helyett borús, felhős idő fogadott bennünket, de legalább nem esett. A télen hóval fedett sípályákon most színes vadvirágok és fűfélék virágoznak, zöldbe borult az egész domboldal.

20180711_orokifju01.jpg

Rövid nézelődés és fotózás után elindultunk a pár száz méterre található Anna-rét felé a János-hegyi úttal párhuzamosan futó murvás gyalogúton. Ahhoz képest, hogy vasárnap délután volt egészen sokan voltak még a réten és környékén. Az egyre hatalmasabbra növő játszótér szinte tele volt és a tűzrakó helyeken is parázslott a tűz. Meg is állapítottuk, hogy aki csendre és kikapcsolódásra vágyik, az ne jöjjön vasárnap a Normafára, mert igaz, hogy a zöldellő természetben friss a levegő, de kezelhetetlen a tömeg. Örömmel hagytuk magunk mögött a zajos Anna-rétet, a felújított bicikliút és futópálya helyett az erdőben kanyargó szintén murvával felszórt, könnyen járható kék kör jelzésen folytattuk utunkat, elhaladtunk a Sporthotel mellett, majd követtük a jobbra leágazó jelzést.

Az erdőgazdálkodás részeként az erdőkben gyakori, hogy egyes területeken az összes fát kivágják így tar területek keletkeznek. Örökerdőnek nevezzük azok az erdőket, melyekben nem történik tarvágás, csak kisebb csoportokban vagy egyenként, úgynevezett szálalással vágják a fákat. Ennek köszönhetően az erdő területete folyamatosan erdő marad a rá jellemző élővilággal. A gazdálkodás során a maguktól kidőlő fák egyrészét hagyják elkorhadni, így az ökoszisztéma részeként a korhadó fa élőhelyet jelent más élőlénynek. Az örökerdő erdő ellenállóbb és természetes életközössége zavartalanul tud fejlődni. Az örökerdők létrehozását Kaán Károly földművelésügyi államtitkár javasolta, akinek a nevét a Hárs-hegyen lévő kőkilátó viseli.

 20180711_orokifju02.jpg

Az út egy öreg bükkösbe vezetett és már első pillantásra lenyűgöztek bennünket ezek a hatalmas fák. Nem véletlenül, itt veszi ugyanis kezdetét a WWF János-hegyi tanösvénye. Az elhelyezett táblákat böngészve sok mindent elolvashattunk a körülöttünk lévő bükkerdőről és a bükkfákról, melyek között van számos 100 évesnél idősebb fa. A táblákról megtudhatjuk még, hogy miért hasznos az örökerdő és miért kifizetődő a szálaló gazdálkodás. Kiderült, hogy az erdőgazdálkodás nem egy rövid távú folyamat (ezt azért eddig is sejtettük), hiszen egy-egy erdőrészlet gondozásához 5-10 évente kell csak visszatérni és évtizedekben kell előre gondolkodni. Viszont a változatos életkorú egyedekből álló és kiegyensúlyozott élővilágú erdő meghálálja a gondoskodást, erősebb és ellenállóbb lesz a különböző életkorú fák alkotta társulás. Nagyon érdekes és üdítő volt a már-már parkszerű turistautak után a csendes, dús aljnövényzetű erdő. Igaz csak pár száz méter hosszú a tanösvény, de megmutatja, hogy felelős erdőgazdálkodással hogyan nevelhető kirándulók számára vonzó erdő és milyen lehetne a János-hegy valódi arca.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A tanösvény kitérője után megérkeztünk a Libegő felső állomásához, ami szintén egy központi helynek számít, hiszen a Libegőn kívül van itt játszótér, ivókút, de a Gyermekvasút János-hegyi megállója sincs messze. Megtaláltuk az egykori Lóvasút végllomástól induló zöld háromszög jelzést és ezen haladva folytattuk utunkat az Erzsébet kilátó felé. A sík terepet felváltotta a számtalan lépcső, ha valaki kényelmesebben szeretne felérni a kilátóhoz, a futópályával párhuzamos műutat is választhatja.

20180711_orokifju03.jpg

A rövid, de meredek kaptató után szerencsére hamar feltűnik az kilátó kőből készült épülete a zöld lombok között.

20180711_orokifju05.jpg

Az Erzsébet-kilátóból a felhős idő ellenére is pompás volt a kilátás, tisztult annyit a légkör, hogy láthatóvá vált nem csak a Pilis, hanem a Mátra vonulata is. Persze a város nevezetességei jól kivehetők voltak, aki ismeri Budapestet minden érdekességet megtalálhatott.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A túra következő szakasza a piros sáv jelzésen folytatódott, hiszen ez vezet le a Szépjuhásznéhoz. A lefelé vezető út több szakaszra osztható, többször keresztezi az aszfaltburkolatú János-hegyi út. Érdemes ezen a szakaszon kellő körültekintéssel közlekedni, mert néhol hiányosak a lépcsők és a kerékpárosok által itt is szétszabdalt erdőben néha kérdéses, merre is vezet a piros jelzés. A talaj meglehetősen egyenetlen, sziklás, több helyen lépcsőzni is kell lefelé, de előfordul, hogy puha erdei ösvényen vezet az út. Az általában nyüzsgő erdő most csendes volt, kevés túrázóval találkoztunk, így fel lehetett fedezni néhány még virágzó növényt, rovarokat és a lombok közül kitekintve megcsodálni a Hárs-hegyet. Igazán érdekes a különleges nevű kéküstökű csormolya, mely a vajvirágfélék családjába tartozik és félparazita növény, mivel a gazdanövény gyökeréből vizet és tápanyagot szív el, de a zöld színe miatt azért tudható, hogy fotoszintetizálni is képes. 

 20180711_orokifju04.jpg

Lefelé kényelmes tempóban haladtunk, a piros és a sárga sáv, a piros és a zöld kereszt és a két zarándokút összefonódása után értük el a Budakeszi utat, ahol rögtön ott a Szél Kálmán térre vivő 22-es busz megállója. Összességében a kis kitérőknek köszönhetően 5 kilométeres volt ez a túra, amit a számos megálló miatt az átlagnál lassabban tettünk meg. Miközben eljutottunk az urbánus parktól a Budai-hegység másik örökerdőjéhez.

Szeretnél hozzászólni?  Itt megteheted: