Házi almás rétes finoman és roppanósan

Már egy hónap el is telt 2018-ból, éppen ezért készítettünk egy bejegyzést arról, hogy merre jártunk és mi történt az elmúlt egy hónapban. Nem meglepő módon ebben a hónapban is rendszeresen túráztunk, de nem írtuk fel, hogy pontosan hány kilométert is gyűjtöttünk a lábunkba. A megtett távolságnál sokkal fontosabb volt, hogy jól érezzük magunkat és alkalomról alkalomra feltöltődjünk. Ezen kívül megosztunk  egy családi receptet, aminek a fotójával már találkozhattatok: a rétes, ahogy a nagymamám készítette. 

Január másodikán rögtön egy régi túrát elevenítettünk fel és ellátogattunk arra a helyre, ahol napra pontosan 9 évvel ezelőtt egy deres facsoportot fényképeztünk. Persze kilenc évvel ezelőtt az egész János-hegyet vastag zúzmara borította, nem volt nehéz dolgunk. A következő hétvégén a Budai Zöld egy újabb szakaszát hódítottuk meg, erről készül a bejegyzés. hogy hol voltunk. Január közepén csak rövid túrákra volt alkalom, legtöbbször a hóra várakozó erdőben gyalogoltunk egy kicsit.

 

Majd a percek alatt megérkező hó miatt fél Budapest a Normafa felé vette az irányt, mi csak hét közben mentünk fel oda, egyszer hóvihar, másszor ragyogó napsütés és páratlan panoráma fogadott.

Azt, hogy a János-hegyen és környékén van-e hó, a szemben lévő hegyekről is megállapítható, de érdemes biztos forrásból is tájékozódni a pályák és az erdő állapotáról. A januári túrák közül az utolsón ismét az Apáthy-sziklát vettük célba, az elolvadó hótól nehezen járható terepen.

A kirándulások során több alkalommal is felmentünk a szánkópályákhoz így szinte adta magát, hogy az ott kapható rétes megkóstolása után itthon is készítsünk. Kedvenc szakácskönyvembe belelapozva konstatáltam, hogy hiába lehet jó rétest kapni sok helyen, azok elkészítésekor kevesen használják a nagymamámnak azt a trükkjét, amitől igazán ínycsiklandó lesz a sütemény. A legtöbb helyen a tészta bánatos és egyre száradó rétegben veszi körül a tölteléket. Az igazi rétesben viszont váltakozik a tészta és a töltelék, a rétestészta csak kívül roppanós, belül szaftos és puha. Nem könnyű a hagyományos réteshez közelítő desszertet előállítani, de megfelelő előkészülettel egy szűk óra alatt (plusz a sütési idő) egy igazán pompás süteményt tudunk az asztalra vagy a hátizsákunkba tenni.

Hozzávalók – két rétesrúdhoz

  • 1 csomag 8 lapos réteslap
  • 70 dkg alma hámozott és reszelt alma
  • 10-20 dkg cukor
  • 1 dl olaj a kenéshez
  • 10 dkg búzadara vagy zsemlemorzsa
  • teáskanál fahéj

A hagyományos elkészítés során a rétestésztát összegyúrás után az asztal teljes nagyságába ki kell nyújtani szinte hártyavékony vastagságúra, majd megtöltve feltekerni és az így kígyózó süteményt kell úgy feldarabolni, hogy beférjen a tepsibe. Habár a rétestészta nyújtását már nem tudtam megtanulni a nagymamámtól, a töltését  még igen. Amikor a már ő is készen vásárolt réteslapokat használt, úgy töltötte meg a tésztát, hogy a lehető legjobban hasonlítson a hagyományos rétesre. 

Első lépésként az almát meghámozom és nagylyukú reszelőn lereszelem, megszórom ízlés szerint cukorral és a teáskanál fahéjjal. Ezután a sütőpapírra teszek egy réteslapot, amit nagyon vékonyan megolajozok, majd vékonyan meghintem zsemlemorzsával. Erre kerül néhány kupac enyhén kinyomkodott reszelt alma. Ráteszem a második lapot, amit szintén vékonyan megolajozok, meghintek zsemlemorzsával és néhány kupac kinyomkodott almát elhelyezek ott, ahol az előző lapra nem tettem. Ezt a lépést megismétlem a harmadik és a negyedik lappal is. Amikor végeztem a negyedik lappal is, akkor a széleket kivéve az alma mindenhol befedi valamelyik réteg tésztát. Amikor készen vagyok a töltéssel, határozott, de finom mozdulatokkal, nem túl szoros tekercset hajtogatok. Mivel a tészta vékony, hamar átázhat, ha éppen ott nem ideális a zsemlemorzsa mennyisége, éppen ezért a töltése előtt érdemes 8 adagra szétszedni az almát, hogy mindenhova egyenletesen jusson és persze érdemes gyorsan dolgozni. Egy rúd rétes 4 levélből fog állni és kb. 35-40 dkg alma lesz benne. A második 4 lappal ugyanezt megismétlem.

Előmelegített 170 fokos sütőben 30-40 percig sütöm, de rajta tartom a szemem, ha barnul a tészta hamarabb kiszedem. Langyosra hűlés után felszeletelem és pillanatok alatt elfogy.

4plusz1_ff.jpg

3 hozzászólás “Házi almás rétes finoman és roppanósan” bejegyzéshez

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.