Lépcsős túra a Tündér-hegyen

Egy korábbi blogposztban már volt arról szó, hogy milyen kihívás fellépcsőzni a János hegyre. Itt az ideje, hogy frissítsem ezt a posztot, többek között azért, mert azóta hivatalosan is átadták a János-hegyen a káprázatos útvonalon vezető piros háromszög jelzést. A János-hegyi kilátó már kilométerekkel a város határ előtt látszik. Két túraútvonal, változatos terepen és panorámával.

A Budai-hegység egy középhegység, nem túl magas, nem túl alacsony. A legmagasabb fővárosi pontjának meghódítása energia befektetést igényel. Egy ilyen túrán kellemesen el lehet ugyan fáradni, de kimerülni biztosan nem. Egy szó mint száz, a János-hegyre kirándulni – induljunk bárhonnan is – mindig egy üdítő program.

Két túraútvonalat ajánlok, mindkettő kiindulási pontja a zugligeti Lóvasút végállomás és mindkettő végállomása a Libegő. Az első túrán könnyed sétával, lassan emelkedve érjük el a János-hegy csúcsát. A második túrán viszont a lépcsőket részesítjük előnyben, a kijelölt útvonal mellett – ahol csak lehet – lépcsőzve tesszük meg a távot.

Tündér-szikla és a Tündérhegyi kőfejtő

Az első túra a zöld háromszög jelzésen induljunk el a Lóvasút végállomástól, majd a Libegő végállomása után forduljunk jobbra és induljunk fel el a Csiga úton. Fontos információ, hogy a Libegő 2022. május 2. és június 3. között karbantartás miatt nem üzemel. A Csiga utca lépcsőin lassan haladunk, miközben felettünk haladnak el – most pont nem – a Libegő székei, balra pedig a Remete-szikla borostyánnal benőtt tömbje magasodik. Ennek a területnek a flórája mellett a faunája is nagyon gazdag, rengeteg a madár, az ember közelségét már megszokó feketerigók egészen közel repülnek, de vannak itt bizony békák is.

A Csiga út a Remete úton ér véget, itt   balra kell fordulni. Rövid szakaszon rátérünk a Budai Zöld sávjára néhány méter után pedig ott vagyunk a Tündér-szikla aljához vezető lépcső sornál. Újabb lépcsősor következik, itt már nagyobbakat kell lépni. Ezeket a lépcsőfokokat nem kényelmes járásra, hanem a hegyről lezúduló biciklisek miatt porló dolomit megállítása miatt alakították így ki. A kerékpáros helyzet mit sem változott, ezért ne csak a lábunk, hanem magunk elé is figyeljünk. Könnyen előfordulhat hogy szembetalálkozunk egy-egy biciklissel. A Tündér-szikla alján lehet egy kicsit pihenni, bár pad nincs, csak egy általában szemetes tűzrakóhely és egy fektetett farönk.  Ha a fák még nem zöldellnek, akkor nagyon szépen látni a Hunyadorom egyelőre meghódítatlan ormát.

A túra ezen pontján választhatunk, hogy a  Tündér-hegy oldalán futó zöld háromszög jelzést követjük, vagy további lépcsőzés után a hely kopár oldalán érünk fel a Tündér-szikla tetejére.  vagy a hegy kopár déli részén öles léptekkel haladunk a meredek lépcsősoron. Akárhogy is döntünk, körülbelül 10 perc alatt érhetünk fel szikla csúcsához. Bár sokan megteszik mi azért ne álljunk fel a Tündér-szikla csúcsára, a dolomit fizikai nyomásra hasad, nem tesz jót a kőzetnek az évtizedek óta tartó tapodás. Az turisták és biciklisek által okozott erózió az elmúlt néhány évtized alatt mintegy fél méterrel csökkentette az út szintjét. 

A kopár dolomitszikla

A Tündér-szikla csúcsától már jól kiépített lépcsősoron haladhatunk felfelé. Rövidesen elérjük a Tündér-hegy csúcsát, néhány méter után pedig a Tündérhegyi útra érkezünk. Innen még mindig tudunk lépcsőzve haladni felfelé. A két évvel ezelőtt megépített, de csak most átadott káprázatos panorámájú piros háromszög jelzésen tempótól függően 15-30 perc alatt a Libegőnél lehetünk.

A Budai Zöld Ezer lépcsős túrájával ellentétben nem számoltam meg hogy összesen hány lépcsőfokból áll a túra. A lépcsők száma mellett a Tündér-hegy elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változása sokkal meglepőbb.

A második túra  szintén Lóvasút végállomástól indul és ezen a túrán szinte végig követjük a zöld háromszög jelzést. Az aszfaltúton felmegyünk az Erdei útig, vigyázva, hogy a járdán(!) ne gázoljon el bennünket egy mounten bike-os.  Dús erdei avaron taposva érünk a Tündér-szikla aljához, ahonnan az elmúlt évtizedben sokat szélesedett, a Tündér-hegy oldalában futó úton és néhány kopott lépcsőn haladva  megérkezünk a Tündér-szikla tetejéhez. Innen a Tündér-hegy csúcsán keresztül vezet az út. Majd a műútra, a Tündér-hegyi útra kiérve jobbra fordulunk,  a Szépjuhászné irányában haladunk to az erdőbe ismét. A lankás emelkedő a túra leghosszabb része, de mivel kellemes erdei talajon halad, nem igazából megerőltető. Az túra vége pontosan a Libegőnél van, ahol megpihenhetünk a padokon, illetve megnézhetjük a kilátást az Erzsébet-kilátóból az alatta lévő kilátó teraszból.

A piros háromszög jelzés kezdete

Az ajánlott két túra 3-5 kilométer hosszú, változatos terepen és csodás környezetben haladnak. Érdemes a János-hegy és s Tündér-hegy ezen oldalát is felfedezni és amennyire csak lehet óvni. A kedvelt kirándulóhelyek sokak számára útcélok, másoknak viszont a jellegzetes sziluett megpillantása egyet jelent az érzéssel, hazaérkeztem. Vigyázzunk az otthonunkra, legyen az bárhol is.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted!

Kapcsolódó bejegyzés
Lépcsős túra a János-hegyen

Babka, tej-és tojásmentesen

Kelt tésztás édesség, ami megéri a ráfordított energiát és időt. A kenyérsütés után szintet léptem a konyhámban, így be tudom mutatni azt a süteményt, amit évente legalább egyszer érdemes elkészíteni. Az ünnepi asztal méltó dísze lehet, legyen az ünnep az év bármelyik részében. A recept édes, kakaós és mindemellett tej-és tojásmentes.

A jeruzsálemi kaláccsal, vagy más néven babkával még évekkel ezelőtt találkoztam és először a neve tetszett meg. Mivel addig nem készítettem kelt tésztás süteményeket, határozottan nem terveztem, hogy megpróbálkozom vele. Még úgy sem, hogy minden receptben áradoztak róla. Aztán két évvel ezelőtt tavasszal a kenyérsütés kapcsán jelentősen megváltozott a kelt tésztákhoz való viszonyom.

Azt nem mondom, hogy virtuóz lettem, de nagy valószínűséggel kerülnek ki igazán finom kenyerek a sütőmből. Az idei karácsony pedig elhozta nekem a régóta várt robotgépet. Vége tehát a kézzel gyúrásnak, jöhetnek a kelt tésztás receptek.

A babka elkészítéséhez egy jó recepten kívül elég sok idő szükséges. A gyúrás és a formázás mellett kétszer kell keleszteni, egyszer 12, majd a formázás után még körülbelül 3 órát. A kelesztési időt betartani, az elsőt mindenképp, viszont jó időbeosztással ez nem jelent sokkal több munkát. A babkához érdemes este hozzákezdeni és a 12 órás kelesztési időt éjszakára időzíteni. 

Ennek a babkának a receptje tej-és tojásmentes, hogy azok is fogyaszthassák, akik valamelyik összetevőt kihagyják az étrendjükből.

Hozzávalók: 
A tésztához
250 g sima fehér liszt
250 g kelt tészta liszt
15 g friss élesztő
100 g margarin
10 g só
25 g cukor
200 ml langyos víz
1 kanál étolaj a tepsi kenéséhez 

A töltelékhez
15 dkg margarin
3 púpozott evőkanál Nesquik kakaó

A cukorsziruphoz
100 g cukor
1 dl víz

A liszteket a keverőtálba teszem, egyik oldalra morzsolom a szobahőmérsékletű élesztőt, hozzáadom a cukrot a másikra oldalra szórom a sót, végül a langyos vizet. Nagyjából összegyúrom a robotgéppel, majd hozzáadom az olvasztott margarint. Sima, egynemű állapotig gyúrom. Akkor jó, ha a tészta simán kicsúszik a keverő üstből. 

A tésztát átteszem egy kisebb kelesztőtálba és 12 órára beteszem a hűtőbe. Fél nap, vagyis egy éjszaka alatt szépen megkel, a hűtő hidege miatt pedig megkeményedik a margarin is. Ennek köszönhetően másnap reggel jól lehet dolgozni a tésztával.

A receptben megadott adagot én kétfelé szoktam venni és két kisebb babka készül, így a kettő pont kitölti a tepsit. A tészta feléből tehát gonbócot formázok, majd a belisztezett deszkán óvatosan téglalap alakúra és kb 6 mm vastagra formázom, nyújtom. A megolvasztott margarint összkeverem a kakaóporral és a keverék felét rákenem a tésztára. Összetekerem, majd éles késsel, hosszában megfelezem a hengert.  A vágott felüket felfelé fordítok, majd X alakban egyiket a másikra helyezzem, majd alatta és felette ismét keresztezzem a tésztaszálakat. A végét összecsípem és egy koszoríút formázok belőle, ezután a kiolajozott tepsibe teszem. A másik gombóc tésztával úgyanígy járok el.

A megtöltött és megformázott tésztát újabb 3 órára félretettem keleszteni, ennyi idő alatt kel ugyanis nagyjából duplájára.

Kelesztés után előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütöm. Sütőtől függően ez lehet kevesebb vagy több is. Nekem egy egyszerű elektromos sütőm van, amiben ennyi idő alatt készült el. 

Jeruzsálemi kalács, más néven babka

Miután megsül, hagyom kihűlni és nem felejtem el arról, hogy cukorszirppal még finomabbá lehet tenni ezt a süteményt. A cukorszirup végtelenül egyszerű, a vizet és a cukrot összekeverek egy edényben , majd 10 percig forralom. Amikor elkészül, bekene ezzel a babka tetejét és készen is vagyok.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted!

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy tál étel, egy pár cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

 

Kapcsolódó tartalom:
Édesburgonyás kenyér

Almás palacsinta egyszerűen, mentesen

Az almát és a palacsintát mindenki szereti, ezért megéri összekomponálni őket egy ételbe. Ebben a palacsinta receptben ez történik, meglepően ízletes eredménnyel. A recept tej-és tojásmentes

Ha jól emlékszem, a palacsinta volt az első étel, aminek az elkészítésében aktívan részt vettem. Kora gyermekkoromban, az akkor elterjedt nehéz öntöttvas palacsintasütő segítségével próbálkoztam a palacsintasütéssel. Később más helyeken és más serpenyőkkel, készítettem a pillanatok alatt elfogyó finomságot. Baráti összejöveteleken azért volt segítségem is. Remek fotók készültek arról, ki a társaságból ki és hogyan tudja a a serpenyőből feldobva a levegőben megforgatni a tésztát. Sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, kis ügyesség, egy jó serpenyő és egy egyszerű recept és kell hozzá.

A receptet meg is hoztam hozzá, Tej-és tojásmentes, finom és laktató.   

Hozzávalók 
A tésztához
250 g finomliszt
80 g teljes kiőrlésű Graham liszt
1,5 kávéskanál sütőpor
szénsavas ásnyványvíz, vagy szódavíz 
két csipet só
0,5-1 dl étolaj

A töltelékhez
4 alma lereszelve
100 g cukor
1 kávéskanál fahéj

Elkészítés
A száraz hozzávalókat összekeverem, majd a szénsavas vízből annyit adok fokozatosan! a liszthez, hogy palacsintatészta sűrűségű keveréket kapjak. Ekkor hozzáteszem az ízés szerint az étolajat, majd 30 percre félreteszem állni. Addig az almát meghámozom, lereszelem, megszórom cukorral és fahéjjal és egy kicsit, pont annyira, hogy a roppanósságát elveszítse megpárolom. A levéből egy keveset leöntök róla, majd összeturmixolom. Félóra után elkezdem sütni a palcsintát. Ahogy kisült, rögtön megtöltöm az almás fahéjas keverékkel, amíg el nem fogy. 

Édes, gyümölcsös, finom. Jó étvágyat hozzá.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy tál étel, egy pár cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

Édesburgonyás, mazsolás kenyér

Érdemes télen is arra törekedni, hogy szezonális és helyi ételek kerüljenek az asztalra. A néhány éve még ritkaságnak számító édesburgonya előnyös tulajdonságai miatt mára mindennapos lett az étkezésünkben. Éppen ezért a decemberi recept dömping első finomsága egy kenyér, édesburgonyával és mazsolával. Egy ízletes és laktató recept következik.

A recept nem teljesen a saját, édesanyám ötlete alapján készült. Ő az aki a családban igazán jól és kreatívan tud sütni és főzni. A receptjét változtatásokkal kiegészítve teszem közzé.

Hozzávalók 
250 g főtt édesburgonya
60 g teljes kiőrlésű Graham liszt
400 g finomliszt
1,5 dkg élesztő
5 dkg mazsola
1 kiskanál cukor

Az élesztőt 1 dl langyos vízben a kiskanál cukorral felfuttatom, a mazsolákat egy evőkanálnyi vízzel megnedvesítem és hagyom, hogy kicsit megszívják magukat. Ezután egy kelesztőtálban összekeverem a szobahőmérsékletű hozzávalókat. Az édesburgonyához először a Graham lisztet adom hozzá, majd a finomlisztet adagolom egészen addig, amíg puha, kellemesen ruganyos lesz a tészta. A keverék először nagyon ragad, a liszt adagolásával lesz egyre simább a tészta. Amikor ezzel készen vagyok egy kis liszt kíséretében hozzáadom a tésztához a mazsolát és egybegyúrom azzal is. Előfordulhat, hogy a 400 g lisztből valamennyi kimarad, ez függ a többi hozzávaló nedvességtartalmától is. 

Konyharuhával letakarva 1 óráig kelesztem a tésztát. Ezután gyengén átgyúrom és átemelem a sütőformába. Meleg helyen újabb 40 percig kelesztem. Majd bevagdalom és a tetejét kevés vízzel meghintve az 200 fokra előmelegített sütőbe teszem.

A magas cukortartalom miatt könnyen megéghet, ezért alsó álláson sütöm. Sütőtől függően a kenyér kb. 45-60 perc alatt készül el. Csak akkor veszem ki a formából, amikor kihűlt. Reggelire karamellás tejjel kiváló napindító, de a gyümölcslekvár is jól illik hozzá. Jó étvágyat!  

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy tál étel, egy pár cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

Kapcsolódó bejegyzés
Mindennapi kenyerünk

Lépcsős túra a János-hegyen

A Budai Zöld túra egyik, a Városmajorból induló szakaszán nyolc kilométeren és ezer lépcsőn keresztül vezetett az út felfelé. Aki szeret lépcsőzni, annak ez a Normafánál végződő út jó bemelegítés lehet egy Zugliget, Erzsébet-kilátó távhoz. Idei egyik első nyári túrám képgalériás beszámolója következik.

A Libegő és Zugliget közötti távot az elmúlt években többször is megtettem, a János-és Tündér-hegyet sűrűn behálózó utaknak köszönhetően változatos módon. Volt, hogy a kanyargós ösvényeken a lehető leghosszabb úton ereszkedtem le a hegyről, de az is megtörtént, hogy szinte végig lépcsőn haladtam lefelé. A legutóbbi alkalommal viszont úgy gondoltam, hogy Zugligetből indulok el a János-hegyen felfelé, végig a zöld háromszögön. A kiindulási pont az egykori Zugligeti lóvasút végállomás volt, erről a szépen felújított és azóta újabb funkcióval bővülő épületről már írtam korábban. A tábla szerint az útvonal mindössze 3,7 km hosszú és 45 perc alatt leküzdhető, a szintemelkedés pedig mindössze 270 méter.

09_kilatas_tunder-szikla_1.jpg

A több hetes home office és a 30 fok felletti hőmérséklet miatt úgy gondoltam, nem feszegetem a határaim, ahol lehet, a lankásabb emelkedőket választom. A túrát így a zöld háromszög vonalán kezdtem el egy kilométert megtéve a Zugligeti úton, majd egy lépcsősor után már az erdei talajt taposta a lábam. Lassan de biztosan nyílt kilátás a városra és a szemben lévő szinte bevehetetlen meredekségű Hunyadoromra. A zöld sáv és a zöld háromszög találkozásánál ráfordultam a Tündér-sziklához vezető lépcsősorhoz, ami első ránézésre úgy néz ki, mintha óriásoknak tervezték volna. A talaj és terepviszonyok miatt 50-60 cm magas lépcsőkön ettől függetlenül jól lehet haladni, a bal oldalon lassan előbukkanó Normafa és a zöld számtalan változatát megmutató panoráma miatt azért meg is lehet állni. Mondjuk volt annyi szúnyog, hogy nem akartam gyakran megállni, keveset is fotóztam. A pulzusemelő lépcsősor után a meredek sziklafalként elém tornyosuló Tündér-szikla lábánál szusszantam egy kicsit. Innen azért hiányzik egy-két pad és jó lenne a spontán tűzrakóhelyet is karban tartani. Innen a zöld háromszög egy rövidebb sík szakasz után kis falépcsőkön, a hegy bal oldalán vezet fel a Tündér-szikla csúcsához. A túrámat én viszont nem ezen az úton, hanem a hegy jobb oldalán kialakított lépcsősoron folytattam, így kevesebbet gyalogoltam, cserébe rövidebb távon nagyobb volt az emelkedő és gyérebb a szúnyogpopuláció. A szorgalmas hegymenet mellett nem felejtettem el a lombok közül is nagyszerűen látható budapesti panorámát megörökíteni, iránytól függetlenül lefelé és felfelé is magával ragadó. Nem túl gyors tempóban értem el a Tündér-szikla csúcsához, ami a túrának a mindössze a második kilométere volt, hát egy kicsit többnek érzetem.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Normafa és János-hegy területei rehabilitációjának köszönhetően a Tündér-szikla és a Tündér-hegy csúcsa közötti talán száznéhány méter hosszú úton most már egy kapaszkodós, murvás lépcső van. Ami egyrészt megnyugtató, mert talán kevesebb az esély, hogy egy hegyikerékpáros szembe jön, másrészt, habár az eddigi útvonalakhoz képest sokkal könnyebb volt ezen haladni, nekem azért hiányzott a rönkökből épített régi lépcső.

A Tündér-hegy csúcsára érve konstatáltam, hogy a vizem felfelé elfogyott, így végül a Tündér-hegyi kőfejtőnél üldögélve úgy döntöttem, hogy sem a most már piros háromszöggel jelölt a kőfejtő felett is elhaladó úton, sem pedig a hosszabb, de kellemes emelkedésű zöld háromszög útvonalon nem fogok továbbmenni. Helyettük a végig aszfaltos Tündér-hegyi utat választottam és kényelmes tempóban lesétáltam a Szépjuhásznéhoz. A túra így mindösszesen 4 kilométer hosszú lett, 190 méter szintemelkedéssel. Azt végül nem tudtam meg, hogy a János-hegy hány emelet magas, azt viszont igen, hogy a Tündér-hegy 26.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A túra és a Zugliget-Libegő közötti táv fotói ebben a képgalériában tekinthetők meg.

 

 

 

 

Trópusi arborétum, mediterrán tengerpart

Opatija, korábbi nevén Abbázia remek elhelyezkedése és kedvező klímája miatt régóta a horvát tengerpart egyik gyöngyszeme, egyben Európa méltán kedvelt úticélja. Az Osztrák-Magyar Monarchia népszerű, sokak által látogatott üdülőhelyére ma is érdemes ellátogatni, nem csak az Adriai-tenger, hanem a város gazdag épített öröksége és a közelben található méltán népszerű Úcka-hegység miatt. Balatonfüred testvérvárosának szubjektív városajánlója következik (képgalériával).

Opatija története egészen a 15. századi nyúlik vissza, feljegyzések 1453-ban említik először a Szent Jakab apátság nevét. A bencés kolostorból és a körülötte felépülő házakból évszázadok alatt alakult ki a ma ismert és kedvelt tízezres népességű városka. A kies, tengerparti fekvésű vidéken először Fiuméből érkező kereskedők kezdtek építkezni egyre növekvő mértékben,  ám míg az előbbi kikötője miatt kereskedelmi csomópont lett, Opatija inkább üdülőhellyé vált. Olyannyira, hogy remek elhelyezkedése és kedvező klímája miatt a XX. század elejére  az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett. A vasúti összeköttetésnek is köszönhetően a fejlődő települést már szívesen látogatott a kor számtalan híressége, előkelősége; gyógyulni, pihenni érkeztek. A fejlődés egy tehetős kereskedő által építtetett villával – erről majd később – kezdődött, majd a Déli Vasút által megvásárolt területeken luxusvillák, nyaralók, gondosan megtervezett szállodák, panziók, szanatóriumok, fürdők és csodaszép sétányok és parkok létrehozásával folytatódott a XIX. század második felében. A növekedés ütemére jellemző volt, hogy mindössze 50 év alatt vált az apró település mediterrán hangulatú, szecessziós stílusú épületekkel beépített elit téli és nyári üdülőhellyé, kulturális központtá.

20200502_opatija_10.jpg

Mint minden  városban Opatijában is rengeteg történelmi emlékkel, épített örökséggel találkozhatunk. Ez az a város, aminek a hangulata – tapasztalat alapján mondhatom –  bármilyen időben, szikrázó napsütésben, vagy esős időben egyaránt magával ragadó. Az itt található rengeteg nevezetesség közül a teljesség igénye nélkül csak néhányat mutatok be, remélve, hogy hamarosan ismét föl kereshetjük Opatija vonzó városát.

A város nevét a Szent Jakab templomról (apátságról) kapta. A névadó épület, pontosabban mindaz, ami a számos átépítés után megmaradt belőle, egy hangulatos parkban áll. A szürke, kőfalallal övezett épület szépen ellenpontontozza környezetének kék és zöld színeit. Az Angiolia park a maga csaknem 30 ezer négyzetméterével és gondosan ápolt gazdag növényzetével az Adriai-tenger partjának egyik legszebb része. A maga nemében egyedülálló, a kiemelkedő számú növényfaj között őshonos és melegebb vidékekről származó egyaránt megtalálható. A tengerparti arborétum déli részén jobbára egzotikus, trópusi növényekben gyönyörködhetünk. Van itt banán, bambusz, japán kamélia, valamint gondosan ápolt zöld gyep a sétautak között. A XX. század elején alakították ki a park északi részét Opatija szálloda mellett, itt fenyőfákat, cédrusokat és babérokat találtunk. Nagyon hangulatosak a sétautak, néha el is lehet felejtkezni arról, hogy milyen közel a tenger. 

A park névadó épülete  a villa Angolnia gyönyörűen díszített, klasszicista sítlusú rózszaszínű épülete a park déli részén van, nem messze a Lungomare sétánytól. Ez a kiváló elhelyezkedésű villa, volt az, aminek a nyomán elindult a város fejlődése, módos építtetője Ignio Scarpa példáját követve egyre több romantikus hangulatú villa épült. Jelenleg a villa Angioliában működik a Horvát Turisztikai Múzeum, aminek honlapján, Facebook oldalán naprakész információk olvashatók. Igen, hétfő kivételével már minden nap nyitva vannak, megfelelő védőintézkedések mellett látogathatók.

Az Angolina park mellett a kiepített sétautat látva csakhamar szembetűnővé válik, hogy milyen hosszan lehet a tenger mellett sétálni. Szintén a XIX. században kezdődött el ennek a különleges tengerparti sétány, a Lungomare építése, ami mára 12 km hosszan kanyarog egészen Lovranig. Egyik oldalán épületek a másikon pedig végtelen hullámaival a tenger. Többen biciklivel suhannak rajta keresztül, szerintem érdemes lassan, a látvánnyal eltelve sétálni és hallgatni a morajló tengert.

A tengerparttól távolodva is van olyan nevezetesség, amit feltétlenül látni kell. A város látképét uralja a tengerparttól távolabb, a hegyoldalon álló Angyali Üdvözlet templomának zöld kupolája és rózsaablakos masszív homlokzata. A román stílusú épület alapkövét 1908-ban tették le, majd 94 évvel ezelőtt, az első világháború és következményei miatt csak 1926-ban szentelték fel.

 

Források saját élmények kívül: 

http://opatija.hr/hr/turizam/

https://www.hrmt.hr/

Tetszik, amit olvastál? Kövesd a Fores&Fruit blogot a Facebookon vagy az Instagramon!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

 

Az Isztriai-félsziget csúcsán

A közeli és meredek hegyek mögé kora délután eltűnő nap miatt különleges az Isztriai-félsziget keleti tengerpartja. Még kellemes és meleg az idő, még messze a naplemente időpontja, de a nap már eltűnik a hegy mögé. Ez egy kiemelkedően különleges hely az Adriai-tenger partján. Néhány éve ott jártam, megmutatom, miért.

Az Isztriai-félszigeten a változatos klíma és domborzati viszonyok jellemzők. Az Adriai-tenger 2820 négyzetkilométeres félszigete különleges adottságainak és végtelen tengerpartjának köszönhetően turisták millióit vonzza évről évre. Mi is turisták, nyaralók voltunk, de kíváncsiságunk és néhány, a térképen látható érdekesség miatt hamar úgy döntöttünk, megnézzük a félsziget belsejét. 

 20200424_istria_011.jpg

Az Ucka hegység legmagasabb csúcsára, Vojakra a tengerparti Lovranból indultunk. Azt tudtuk, hogy nem lesz hosszú az utazás, és valóban a nem túl széles kétsávos úton néhány kilométerrel az indulásunk után előttünk magasodott maga az Ucka-hegység. Nem volt időnk azon gondolkodni, hogyan érünk fel az előttünk magasodó  hegyre, hamar kiderült, az út nem megkerüli, hanem átmegy alatta.
 20200424_ucka-tunnel_011.jpg

Az Ucka alagút 5 kilométer hosszú és 1981-ben adták át, a szocialista Jugoszlávia egyik jelentős vállalkozása volt a megépítése. A beruházás hamar megtérült, ugyanis az átutazóknak az alagútnak köszönhetően nem kellett kerülőt tenni Belső-Isztria felé. Mindössze pár perc alatt átértünk az alagúton és az a hegy ami előttünk magasodott immár mögöttünk tűnt fel. A kiválóan kitáblázott útnak és egy jól használható papírtérképnek köszönhetően eltévedni sem sikerült és rövidesen elkezdődött a felfelé kapaszkodás a Vojakra.

Az Ucka hegység forrásai mindig is jelentőséggel bírtak az itt élők és ide látogató emberek számára; ahogy más jó minőségű és bőséges vízlelőhelyek az ember történelme során. A Vela Ucka közelében található II. József forrás az elmúlt évszázadokban állattartással és mezőgazdasággal foglalkozó hegyvidéki lakosok számára volt rendkívül fontos. Mint megtudtuk a forrást az Ucka Nemzeti Park Kezdeményezésére  és a Friss Víz Nemzetközi éve alkalmából 2003-ban állították helyre. A névadó császár – a  felújítás során előkerült emléktábla szerint – többször is tett látogatást ezen a helyen.  A forrás köré emelt építmény magán hordozza az XVIII-XIX. század végének építészeti jegyeit, feltételezhetően a Habsburg Monarchia idején épült.

20200424_vodajosipa_011.jpg

 

A terület élővilága a csapadékban gazdag időjárásnak köszönhetően különösen gazdag. A sajátos mikroklíma, az itt található különleges geológiai képződmények, az őshonos, veszélyeztetett és védett növények és állatok  védelme érdekében 1999 létrehozták az Ucka Nemzeti Parkot, ami az Ucka-hegyet és az Cicarija-hegység egy részét foglalja magában. A természet védelme mellett viszont különféle szabadtéri sportnak hódolhatnak ez erre járók. A túrázáson és kerékpározáson sziklamászásra és siklóernyőzésre is van lehetőség.

A hegység legmagasabb pontja Vojak éppen ezért autóval nem közelíthető meg. A hely történeti és természeti értékeinek megőrzése érdekében, kerékpárral vagy gyalogosan lehet eljutni Vela Uckatól. A látványért megéri a két órás gyalogtúra.  Bár az idő a kora ősznek megfelelően kellemesen meleg volt és tényleg nem fáztunk, azért meglepődtünk, amikor az 1401 méter magas hegycsúcson gyenge hószállingózás fogadott bennünket. A hegycsúcsra felérve valóban a végtelen panoráma tárult elénk. Az Isztriai-félsziget csúcsáról lenézve fantasztikus és magával ragadó, három országot átfogó kilátás a Kvarner-öböltől egészen az Alpokig.   Tengerpart, szigetek és hegyek Horvátország, Szlovénia és Olaszország – mind, mind a lábunk előtt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Ahogy a nemzeti park honlapján is megfogalmazták: az már örökre titok marad, hogy a túlélésért vagy csak a kikapcsolódás miatt mászott fel az első ember az Isztriai-félsziget legmagasabb csúcsára. Az  viszont köztudott, hogy ez a területet évszázadok óta kedvelik a túrázók, hegymászók, tudósok körében.

20200424_vojak_011.jpg

Hegymászók és lelkes turisták kezdeményezésére épült 1911-ben a Vojak csúcsán álló, hatalmas sakkfigurára emlékeztető, masszív torony, ami a nemzeti park egyik jelképe. A torony a remek kilátás miatt az első világháborúban katonai és haditengerészeti célokat szolgált, megfigyelőpontként működött. 2004-ben a nemzeti park felújíttatta és újranyitotta az építményt, jelenleg turisták számára információs iroda és ajándéktárgy bolt működik benne.

A kora ősznek köszönhetően kevés virágzó növényt láttunk, kettőt sikerült lencsevégre kapni. A távoli panorámán kívül az út mellett nyíló színes virágokban is gyönyörködhettünk.

Szeretné hozzászólni? ITT megteheted

Kirándulás 2020 tavaszán?

A rendkívüli helyzetre tekintettel folytatódik a Hogyan kirándulj sorozat. Néhány gondolat arról, mire érdemes figyelni, ha a vonatkozó szabályok betartása mellett valaki a felvenné a túracipőt. Rövid és szubjektív javaslatok következnek.

Ahogy várható volt a jó idő közeledtével,  hétvégéről. hétvégére egyre többen szeretnének a természetben feltöltődni. Mondhatni a tízmillió túrázó országa lettünk, az is autóba ül és gyalogol a zöldben, aki eddig a képernyő előtt töltötte a pihenőnapokat. A hivatalos szervek által javasoltak betartása mellett, fontos, hogy mindenki betartsa a természetvédelem alapvető szabályait. 

202004_hogyanturazz.jpg

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása minden évszakban nagyon fontos, ahogy az is, hogy aki beteg, az otthon marad.

Megfelelő öltözék

A kiszámíthatatlan időjárás következtében a megfelelően öltözék most is elengedhetetlen. A technikai felszerelés nem úri huncutság,. Amennyiben nincs, akkor a választott távot és terepet, érdemes a ruházathoz igazítani, hogy ne legyen több kára, mint haszna egy rövid kirándulásnak.

Szükséges enni- és innivaló

Nincs most ideje az Országos Kéktúra bejárásának, így a sétára elvitt enni- és innivalóból elég az a minimális mennyiség, amit az ember amúgy is visz magával a táskájában.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Az erdőben továbbra sem kötelező szolgáltatás a szemetesedény, a keletkező szerves és szervetlen hulladékot – különös tekintettel zsebkendő, szalvéta, ételmaradék – otthon is ki lehet dobni. Sőt. 

Választott táv és terep, avagy social distancig és a keskeny ösvények

A social distancing, vagyis a szociális távolságtartás a kirándulás során megtartandó. A túraútvonalak, erdei utak általában keskenyebbek, mint 2 méter így rövid úton kizárhatóak azok a területek, ahova nem érdemes menni, mert nem lehet elegendő távot tartani másoktól. A népszerű kirándulóhelyek szintén kerülendők ugyanebből az okból.

202004_hogyanturazz2.jpg

Olyan helyre sem érdemes menni, ahol a másik embertől csak az erdő aljnövényzetére taposva lehet a szükséges távolságot megtartani. Egyetlen óvatlan lépéssel az avarban tekintélyes kárt lehet tenni védett területek élővilágában, ezt jobb lenne elkerülni. Aki azt szeretné, hogy jövőre is virágozzon ezer virág, az idén ne tapossa le a bimbózó hajtásokat. Végül, de nem utolsó sorban nem kívánt ajándékként, pedig kullancsra is szert lehet tenni, az enyhe tél különösen kedvező volt ezen ízeltlábúak számára. 

hunyor_2.jpg

A természetjárás 2020 tavaszán sem szabad, hogy azt jelentse, hogy a kevésbé frekventált helyen lévő területekről valaki hazavisz a védett növényt és vagy állatot. Most sem lehet a kerítések, korlátok mögé menni, hiába van ott nagyobb tér és nem. Sőt továbbra sem lehet a fokozottan védett területeken önfeledten csatangolni.

Egy ideje sejthető volt, ami az elmúlt hetekben valósággá vált: az elkövetkezőkben nem az erdőjárás, a kirándulás és utazás lesz a fókuszban. Nálam, most nem készülnek új erdő fotók, az elmúlt évek terméséből tudok válogatni bőven. Nincs túra, sem egyéni, sem csoportos, a nagy bevásárlótáskás vásárlásokon kívül maradok itthon.

Ha teheted, maradj otthon te is.

Hozzászólnál? ITT teheted meg.

Virtuális kávé Bécsben

A kialakult pandémiás helyzet következtében teljesen logikusan most sem koncert, sem utazás, sőt még egy kiadós kirándulás sem lehetséges. Pedig a tavalyi terveim szerint március utolsó előtti hétvégéjét Bécsben töltöttem volna, egy könnyűzenei koncert és önfeledt városnézés miatt. Tartsatok velem, ha szeretnétek virtuálisan elutazni az osztrák fővárosba, megmutatom miért lesz érdemes meglátogatni a Természettudományi Múzeumot, vagy a Szent István-székesegyházat, amikor ismét megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A ráadás pedig egy több, mint 100 éves édes meglepetés.

Bécs számomra mindig is egy különleges hely volt, amikor először érkeztem meg ide, azonnal lenyűgöztek a tágas terek és a sok zöld. Évek óta visszatérő látogatója vagyok a Bécsi fekete blognak és az osztrák fővárosban is vissza-visszatérek. Ezt a bejegyzést a legutóbbi utunk fotóival illusztrálom.

becsikv03.jpg

Bécsben számomra az első számú látnivaló a Természettudományi Múzeum. Már több alkalommal voltam itt, egyszerűen megunhatatlan. A blogon korábban egy őszi programajánlóban volt szó ITT. Megjegyzem a bejegyzés címének fele: maradj otthon, nem is lehetne aktuálisabb.

A Természettudományi Múzeum most zárva, az online tevékenységük viszont folyamatos. Megalkották a #ClosedButActive hashtaget, ennek megfelelően hétközben is frissül a tartalom és a online tár folyamatosan elérhető. A múzeum több online platformon megtalálható. 

  • A Google Arts&Culture platformon teljes kiállítás a megtekinthető. 3 kiemelt téma közül is lehet választani: az első a múzeum top 100 műtárgyát mutatja be, a második a Willendorfi Vénuszt. A harmadik online tárlat pedig az evolúció egyik mögöttes tényezőjéről, a tömeges kihalásról szól.
  • Digitális séták Facebook és az Instagram oldalon hétfőtől péntekig elérhetők.
  • Youtube csatornán és a múzeum blogján is lehet nézelődni.

becsikv02.jpg

Bécs másik nevezetessége a lenyűgöző méretű, 107,2 méter hosszú és 34.2 méter széles gótikus stílusú Szent István-székesegyház. Az elfoglalt alapterületen kívül a magassága is figyelemre méltó, négy tornya közül a déli 136,4 méter magas. Ez 40 méterrel magasabb, mint a budapesti Szent-István Bazilika, pedig az is jelentősen kiemelkedik a pesti látképből. Az északi toronyban van Európa második legnagyobb szabadon lengő harangja,a Pumerin, aminek tömege 21 tonna. Nevezetes alkalmakkor, újévkor lehet a hangját hallani. Az épület már a külsőjével elvarázsol; a temérdek faragvány, a kecses oszlopok és a karcsú ablakok magával ragadók. Távolból pedig az is látszik, hogy a templom tetején kirakták színes cserepekből az osztrák kétfejű sast.

Több forrás szerint a román stílusú templomot a XII. században kezdték építeni. A gótikus építmény alapját hivatalosan 1359-ben rakta le a templomalapító IV. Rudolf Habsburg herceg, akinek itt a végső nyughelye. A Szent-István székesegyház nevét az első keresztény mártírról, az időszámításunk után első században élt Szent Istvánról kapta. A székesegyház a  bécsi kultúrában évszázadok óta jelentős szerepet tölt be, itt volt Mozart esküvője, Antonio Vivaldi temetése, Joseph Haydn pedig a templom kórusában énekelt. A Szent István-székesegyház a bécsi római katolikus érsekség anyatemploma, így van miserendje is.

becsikv051.jpg

A főbejárat késő románkori stílusát hazánkban a Jáki templomnál csodálhatjuk meg. A székesegyház belső elrendezése az évszázadok alatt többször módosult, a belső rész már belépéskor elvarázsol, a vezetett túrán pedig még több nagyszerű látnivalóval megismerkedhetünk. A minden részletében lenyűgöző épületre érdemes egy egész napot szánni, előre felkészülni a történetéből és a sokszínű látnivalókból.

becsikv041.jpg

A Stephansplatzon, a székesegyház szomszédságában nyitotta meg üzletét Joseph Manner 1889-ben. Csakhamar csokoládégyárat is alapított, és a vállalat termékei azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. A Manner ostyát, talán senkinek nem kell bemutatni, a Manner bolt pedig kihagyhatatlan. Egy hangulatos üzlet tele finomságokkal. Erről nincs egyetlen olyan fotóm sem, amit megmutathatnék, a csoki miatt nem figyeltem erre.

Összességében érdemes több napot szánni Bécs városára és megismerni kivételes kulturális örökségét. Addig amíg ez nem lehetséges, virtuálisan lehet készülni a látogatásra.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Hol nyílik a kikeleti hóvirág?

Az amarilliszfélék családjában tartozó hóvirág fajok vakító fehér lepelleveleikkel határozottan a tavasz közeledtét jelzik a kopár erdőkben. A borongós, hideg téli napok után a színek után vágyó ember mindig is előszeretettel gyűjtött virágcsokrokat. A szertelen gyűjtésnek köszönhetően a Kárpát medencében egykor nagyon gyakori kikeleti hóvirág védett faj lett. Nyíló virágai ennek köszönhetően vadon és arborétumokban megtalálhatók tavasszal.

Az idei tél egy szürke szerda délutánra esett, mostanában nem lehetett havas erdőkben honos hóvirágok után kutatni. Az elmaradt télért a talán korán érkező tavasz kárpótol, remélem, egy későbbi havazás sem fog kárt tenni az ébredező természetben.

Az egyszikűekhez tartozó hóvirágfajok kinézetre meglehetősen hasonlóak, a növény hagymájából tél végén két keskeny levél és egy szár növekszik, utóbbi végén nyílik a három külső lepellevélből álló virág, közepén a csőszerűen összeforrott lepellevelekkel. A galantheae nemzetségbe tartozó kis növények nagysága nagyjából hasonló a termetesebb fajok 30 cm, kisebbek ettől akár 10 centivel kisebbek lehetnek. Hazánkban  több hóvirágfaj él, ezek közül a kiskertekben a pompás, lombos, ligetes erdőkben pedig a védett kikeleti hóvirág honos. A növényeket a viráguk mintázata, a levelek színe és formája alapján lehet szakértő szemmel azonosítani.

20200215_hovirag_032.jpg

A kikeleti hóvirág – latin nevén galantis nivella – az apróbb fajhoz tartozik a maga 10-20 cm magasságával és egykoron nagy területen volt honos Magyarországon. A leszakított virágokban is gyönyörűséget találó turisták és a mértéket nem ismerő emberek áldatlan tevékenységének köszönhetően az állomány az ezredfordulóra veszélyes mértékben lecsökkent. Mindenki vitt magával még egy csokrot és nagyüzemben szedték fel a hóvirág hagymáit. Azt is kevesen gondolták át, ha a legszebb szálakat, a legfejlettebb virágokat viszik haza, akkor a genetikailag kevésbé szerencsés példányokból lesz a következő nemzedék. A megmaradt hóvirág mezők és növény védelme érdekében a kikeleti hóvirágot 2005-ben védetté nyilvánították. A hóvirág eszmei értéke 10000 Ft. Így sem Valentin-, sem Nőnapra nem adható már hóvirágcsokor, szerencsére.

A hóvirág egyszerűsége és szépsége mellett fontos, gyógyászatban használatos hatóanyagokat tartalmaz. Hagymájában alkaloidok vannak, többek között galantin, amit az Alzheimer-kór kezeléséhez szükséges gyógyszerek előállításához is használnak. Ember által a növény nem fogyasztható.   

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Az ELTE Füvészkertben több hóvirágfaj él, a terület minden nap 9-16 óráig látogatható, március 1-től még tovább lesz nyitva. Az idei, egyelőre rövid télnek köszönhetően a szokottnál korábban nyílik a hóvirág az Alcsúti Arborétumban; 2020-ban február 17-től várják a látogatókat. Március 1-je után a különleges a hangulatú Budakeszi Arborétumba is érdemes benézni, nem csak a hóvirág, hanem a Hidegvölgy sajátos mikroklímájú növénytársulásai miatt is.

forestandfruitnaptar2020_februar.jpgA Forest&Fruit Naptár 2020 februári növénye a hóvirág, ha még nem töltötted le az ingyenes, nyomtatható naptárat, IDE kattintva ez most megteheted.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.