Vizes élőhelyek világnapja

Ramsar egy aprócska város Iránban a Kaszpi-tenger partján, ahol számos ország képviselője találkozott 49 évvel ezelőtt, 1971. február 2-án. A többoldalú találkozó azért jött létre, hogy megfogalmazzanak és elfogadjanak egy nemzetközi egyezményt a vizes élőhelyek védelméről. A víz nem csak, mint élőhely jelentős, ezért a rendelkezésre álló vízbázisok tisztán tartása, az iható édesvíz ésszerű felhasználása is elengedhetetlen része a mindennapoknak. A Forest&Fruit Hírlevél 365 második számában éppen ezért ramsari egyezményről, vizes élőhelyekről és az ésszerű ivóvíz-használatról lesz szó.

Ramsari egyezmény

Tavaly májusban idéztem az madarak és fák napja kapcsán az 1906-os hazai törvénycikket és az 1902-es Párizsban megkötött egyezményt. Aminek a jelentőségét a célján kívül – a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme – az is mutatja, hogy a megkötött egyezményt Európa számos uralkodója elfogadta, a svéd királytól spanyol királyig bezárólag, beleértve az ausztriai császárt is. Hasonlóan jelentős nemzetközi összefogást mutatkozott meg akkor, amikor néhány évtizeddel később Európán kívül „hosszas előkészítő munkálatot követően a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján aláírják az egyezményt” 1971. február 2-án Az egyezmény maga 1975-ben lép hatályba, Magyarország pedig 1979-ben csatlakozik hozzá. Mára 169 ország szignálta ezt a megállapodást, aminek legfontosabb „a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása.” Hazánkban a csatlakozás óta eltelt évek alatt 29-re nőtt az ún. ramsari területek száma, köztük van többek között a Velencei-tó, a Balaton, a Felső-Tisza, az Ócsai turjános. Részletesen az egyezményről, a Ramsari egyezmény és a természetvédelem.hu honlapon lehet olvasni, érdemes. 

Bejegyzés a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelméről a madarak és fák napja kapcsán

Balaton, Velencei tó és Tura

Hazánk két legnagyobb felületű tava, nyáron és az utóbbi években már más évszakokban is népszerű turisztikai célpont. A nagyszámú látogató fokozott környezeti terhelést jelent a vadvizeknek, legyen az kémiai szennyezés, vagy az emberi tevékenység által keltett zaj. Szintén gondot jelent a természet által elviselhetőnél nagyobb mértékű beépítés. A szabad vizek sérülékenyek és sok ideig tart, amíg képesek regenerálódni az emberi beavatkozás után. A szerves anyagok és a műtrágyák vízbe szivárgó maradványai, a nád levágása, kiirtása, a túlzott halászat és végül, de nem utolsó sorban jelenlétével maga az ember mind-mind jelentős kárt tud tenni hazánk vizes élőhelyein.

20200201_vizeselohelyek01.jpg

A Balaton a nyári turistaszezon miatt csak az év szezonon kívüli hónapjaiban, október 1. és április 30. között védett, ez hazánk egyetlen időszakosan védett ramsari területe. A Velencei tó viszont ökológiai egységet alkot a Dinnyési fertővel így az és idei tartozó madárrezervátum állandóan és fokozottan védett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján erről bővebben lehet olvasni.

Bejegyzés a téli Balatonról és élőlényeiről

Budapesttől alig 50 kilométerre, keletre egy kisvároska határában egyedi és különleges virágok nyílnak minden tavasszal, nem messze a Galga-pataktól. A patak egykor jóval gazdagabb volt halakban, de az ember által okozott változásoknak köszönhetően az élővilága meggyérült. A csaknem 60 kilométer hosszú vízfolyás Becske Jászfényszaru között kanyarog mielőtt a Zagyva folyóba torkollik. Itt van a Turai Természetvédelmi Terület (nem esik a Ramsari egyezmény hatálya alá), ahol tavasszal a gyönyörű egyhajú virág nyílik. A terület szakmai vezetéssel látogatható.

20200201_vizeselohelyek02.jpg

Bejegyzés az egyhajú virágról

Vízbázisok védelme

A vizes élőhelyek megmaradása mellett hasonlóan fontos az ivóvízbázis megtartása is.  A Földön található víz mennyiségének becsült mennyisége 1,4×108 km3, ami elég jelentősnek tűnik, amíg meg nem tudjuk, hogy ennek 97%-a sós víz, a maradék 3%-ot kitevő édesvíz 80%-a pedig a sarki jégben és gleccserekben van lekötve. A matekfeladat végére, az világossá válik, nem végtelen a rendelkezésünkre álló édesvíz mennyisége, a jó minőségű ivóvíz pedig még ennél is kevesebb.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Budapesten már a rómaiak és építettek vízvezetéket és a Budai várba is csöveken keresztül került víz a mai Zugliget környékéről. Közeli és elrettentő példaként szolgál a vízbázis zsugorodására a Budai-hegység forrásainak a terület beépítését követő gyors elapadása és vagy elszennyeződése. A fővárosban a még meglévő kutaknak köszönhetően a modern, vezetések vízszolgáltatás 1868-ben indult meg. Az elmúlt másfél évszázad vízellátásának történetéről a Vízművek honlapján egy remek történeti összefoglalót lehet találni, a gellért-hegyi víztározó tetejéről pedig remek a kilátás.

Bejegyzés a Budai Zöld túra első szakaszáról

Forráskereső körséta a Csacsi-hegyen

8 tipp a felelős vízhasználatért

  1. Amennyiben a csapból biztosan jó minőségű, ólommentes víz jön, felesleges ásványvízre költeni.
  2. Ha csöpög a csap, vagy folyik a WC tartály, akkor érdemes mihamarabb megjavíttatni.
  3. Fogmosás közben nem kell folyatni a vizet.
  4. A zuhanyozás kevésbé vízigényes a fürdésnék.
  5. A mosógéppel érdemes ésszerűen és víztakarékosan mosni.
  6. A mosogatni is lehet víztakarékosan.
  7. Az elhasználódott olajat nem szabad a lefolyóba önteni. Szelektíven, palackban gyűjtve leadható a kijelölt hulladékgyűjtő helyeken.
  8. A kertlocsolás esővízzel is megoldható.

 

A Forest&Fruit Hírlevél 365 eddig megjelent számai:

2019/1. szám a hatásos hulladékcsökkentésről

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

A Budai Zöld túra kirándulók által gyakrabban látogatott utolsó szakasza a Hűvösvölgyi úttól a Szépvölgyi útig tart. Lassú de biztos emelkedőjén szinte észrevétlenül lehet felérni a főváros egyik legszebb panorámájú, csaknem 100 éves kilátójához. Aki szeretné Budapest több arcát megismerni, annak ideális választás ez a közepesen könnyű, nem túl hosszú túra Hűvösvölgytől Szépvölgyig.

Az előző túra, ahol Mátyás király palotájának romjainál is voltunk, a hűvösvölgyi villamos Nagyhíd megállójánál ért véget. A Hűvösvölgyi út aszfaltcsíkja és az Apáthy-szikla orma között körülbelül félúton lévő villamosmegálló, az egyik legszebb Budapesten mióta néhány évvel ezelőtt felújították. A Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közötti,  rendkívül elhasználódott csaknem 7 kilométeres pálya töredékét tették csak rendbe, de ebbe a felújításba a Nagyhíd pont belefért.

A 170 méteres tengerszint feletti magasságról az Ördög-árok felett átkelve a Battai út és a Csalán és Nagybányai utakat összekötő rengeteg lépcső leküzdése után már ott is vagyok a természetvédelmi terület határán egy remek, de kissé szemetes kilátópontnál. Szemben a Tündér-szikla és a János-hegy, de jó időben jól látható balra a Duna a Gellért-heggyel, ahonnan a Budai Zöld indul. Az utóbbi időben ez a kilátópont volt a kedvenc pihenőhelyem, de másnak is, szóval nem egy csendes hely.

Nem csak jobbra, hanem szemben is vannak érdekes látnivalók: az egykori OPNI hatalmas épülete még romos, egyre pusztuló állapotában kitűnik a házak közül. A budai molnárról Göbl Lipótról elnevezetett terület még bőven a városhatáron kívül esett, amikor 152 évvel 1868 december 6-án megnyílt a Magyar Királyi Országos tébolyda. A kor igényeit kiszolgáló és csaknem folyamatosan fejlődő intézmény 137 évének története minden részletében izgalmas, de terület ma már nem látogatható, az emlékek pedig lassan kopnak. Bármilyen hihetetlen több, mint 10 évvel ezelőtt 2007-ben egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy az intézményt be kell zárni. Megalapításának 100 éves évfordulóját méltó módon ünnepelték 1968-ban, 50 évvel később már nem sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig00100.jpg

 

 

huvosvolgytol_szepvolgyig_001.jpg

A pihenőpont után az Apáthy-szikla hegyoldalból kiemelkedő dolomittömbje a cél, ahonnan a panoráma még szebb és szélesebb. A turistautak mentén méretes fehér korlát védené a természetet, mégis sokan szeretnek felmenni egy-egy jó fotóért, szelfiért a dolomitgyepre. Elmondom, ez miért nem jó ötlet. A szabadon látogatható 14 hektáros természetvédelmi területen sokféle természeti érték van, a sérülékeny dolomitgyep vékony termőtalaján 26 féle védett növényfaj él. Minden egyes növényre szükség van, hogy az időjárási viszonyok miatt ne csupaszodjon le a táj szikláig.

huvosvolgytol_szepvolgyig_0010.jpgEgy-egy ballépéssel növényeket a földbe taposva hatásosan rombolható a sziklagyep. Van még itt cserszömörce, karsztbokorerdő és tölgyes is, ezeket mind meg lehet csodálni a turistaútról a korláton belül maradva. Különböző maradványok miatt is értékes geológiailag ez Natura 2000-es terület. Az párszáz méteres tanösvény mellett a tájékoztató táblán már az erdőbe érve azt is megtudhatjuk, hogy a mára már zárványjellegű zöldterület madárvilága is kiemelkedően gazdag, hát ezért is érdemes ide eljönni.

Az erdőből némi lépcsőzés után a Görgényi útra értem ki a 11-es busz végállomásának közelébe. Balra a nem olyan régen szintén felújított Macis játszótérre lehetne menni, de zöld jelzés egyenesen folytatódik, kicsit kaptatósan. Ez az túra, ahol az út a kilátóig tényleg csak felfelé visz és egy idő után a meredek emelkedő is megszelídül.

huvosvolgytol_szepvolgyig_002.jpg

Az Árpád kilátóig tartó néhány száz méteren a fák ágai között szemügyre lehet venni a János-hegyet, majd ahogy elkanyarodik az út a lassan kibontakozó panorámát is. A hegy viszonylag lankás voltát az idei építkezők is maximálisan kihasználták. Néhol a belátni a lakások ablakán, annyira felkúsztak ide a házak.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Látó-hegyen csaknem 100 évvel ezelőtt megépített Árpád kilátó 376 méteres magasságából minden évszakban pazar a kilátás, a nincs nagy köd, akkor még a téli szürke napokon is. A túrázás és friss levegő miatt ide bármikor érdemes jönni, évszakváltáskor egyenesen ajánlott. Az őszi, gyakori látogatásaim alkalmával, jó volt gyönyörködni a hétről hétre változó tájban. Itt találkozik és kicsit összefonódik az Országos Kéktúra kékje és a Budai Zöld zöldje, ügyelni kell arra, hogy a nézelődés után merre indul az ember. A kilátótól balra vezet tovább a zöld út, kicsit kanyargós, majd egyszerre lejtős lesz. Itt is vannak fenyvesek, pihenőhelyek (focipálya). A táj arculata észrevehetően megváltozik, a talajt tűlevelek borítják. Ha csendesen megyünk, akár az erdőben élő félénk nagyvadakkal is találkozhatunk, nekem néhányszor már sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig003.jpg

Egy hosszabb lejtő végén egy, járművek által is használt erdei útra értem, ahol balra fordulva mentem tovább. A túra vége a Szépvölgyi útnál, a Szépvölgyi köznél ér véget, Ez egy megállóra jánál van a Fenyőgyöngyétől. Ide a 65-ös busz már csak hívásra, vagy óránként jár. Összességében kicsit több, mint 4 kilométer a túra, emelkedőkkel, lejtőkkel és remek panorámával tarkítva. Érdemes télen is kipróbálni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld eddig megtett szakaszai:

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában

Elfeledett budai palota

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

 

A különleges tiszafa

A Forest&Fruit Naptár 2020 ebben az évben a bennünket körülölelő természet egy-egy darabját mutatja be hónapról, hónapra. A színes naptárlapok segítenek a mindennapok megszervezésében, a havonta megjelenő naptárposztokból pedig megismerhetők a fotókon szereplő növények.  A januári naptárlapon egy örökzöld fenyőféle, a tiszafa látható. Ami neve szerint közönséges, tulajdonságai alapján viszont egyértelműen egyedi és különleges.

forestandfruitnaptar_2020_januar.jpgA legfontosabb tulajdonsága a tiszafa növénycsaládnak, hogy termésük piros magköpenyén kívül minden egyes részük mérgező többek között a bennük megtalálható taxán vázas alkaloidok, például taxin, taxol, a cianogén glikozidok, például taxifillin miatt A levelek még elszáradva is tartalmaznak az élőlények számára veszedelmes anyagokat, ezért fogyasztásuk szigorúan tilos. Nem jellemző, hogy a díszparkokban olyan gyakori, kertészeti szempontból kedvező tulajdonságai miatt akár sövényként is előszeretettel ültetett közönséges tiszafát bárki is megkóstolná, de azért ezt az információt jó tudni erről a fafajtáról.

Maga a növény nagyon lassan nő az egyébként sem gyorsan növekvő fák csoportján belül is kiemelkedően lassúnak számít az, ahogyan a tiszafa évről érve gyarapodik. A felnőtt fa 20-28 méternél nem nő magasabbra, törzsét vékony ágacskák fedhetik. A növény levelei 1-4 cm hosszúak és 1-3 mm szélesek, a vezérhajtások fésűsen, az oldalhajtáson körkörösen állnak. Fája vöröses színű, betegségeknek kiválóan ellenáll, nem támadja meg rovar vagy gomba. A tiszafa jól formára alakítható, vágható, így sötétzöld leveleivel és piros álbogyóival sokáig dísze lehet parkoknak, kerteknek. Az egyes példányok hosszú életűek, a kormeghatározás viszont nem egyszerű, mert a fa törzse idővel belülről üregessé válik.  Minden valószínűség szerint skóciai fortingalli tiszafa a kontinens legidősebb példánya. A közönséges tiszafa többnyire kétlaki növény, de képes a nemváltásra, ahogy ez a már említett famatuzsálemmel is megtörtént 2015-ben.

20200111_tiszafa.jpg

Túlzás nélkül mondható, hogy a tiszafa egy valóban különleges növény, számos érdekes tulajdonsággal. Szép, de veszélyes, lassan növő, de tekintélyes kort megérő és végül kétlaki, de nemváltó. Mire is lehet mégis használni ezt a fát?

A kilencvenes évek legelején az Észak-Amerikában honos oregoni tiszafa kérgében található taxolról kimutatták, hogy bizonyos rákfajták, az emlő-és petefészek daganatok gyógyítására kiválóan használható. Először csak a fa kérgének lehántásával (ami a növény pusztulását eredményezte) tudtak hozzájutni a hatóanyagalapanyaghoz. Később a közönséges tiszafa leveleiből félszintetikus módon lehetővé vált a szükséges hatóanyag kinyerése.

A tiszafában a növény lassú gyarapodása miatt keskeny évgyűrűk alakulnak ki, a fája pedig jó minőségű kemény, de ugyanakkor rugalmas. Ezért egykor elődeink íjat készítettek belőle, de a műbútorasztalosok is előszeretettel használták egészen apró darabjait intarziás bútorok készítésére. Ma is lehet tiszafából készült kézműves holmikat kapni és most nem Voldemort varázspálcájára gondolok. Az eni.co treasure’s  megálmodója Enikő sok mindent elárult erről a fafajtáról, ő a tiszafából fonáshoz való lakkozott orsókat készít. Aki szeretne egyet, annak érdemes rákérdezni, hogy mikor lesz kapható.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A kultúrában több költőt és írót is megihletett, John Keatstól egészen Agatha Christieig több versben regényeben is feltűnt. Illő távolságból kedveljük.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forest&Fruit Naptár 2020

Az év első napján megjelent a legújabb letölthető Forest&Fruit Naptár. A mindennapok, a bennünket körülölelő természet növényeivel díszített kiadvány egyszerű és könnyen kezelhető. Ezzel a naptárral jól szervezhetőek a napok: színes fotók mellett maradt hely a fontosabb programoknak, megjegyzéseknek.

A Forest&Fruit Naptár 2020 fotóin a virágok a főszereplők. Az talán nem meglepő, hogy a tavaszi virágözön mellett az év bármely hónapjában lehet virágzó növényt, vidám színes  szirmokat találni. A vizuális élményen kívül azonben a növényeknek számtalan fontos és jó tulajdonságuk van. Ebben az évben a  tervek szerint ezekről is lesz szó: bemutatok csendesen velünk élő, gyógyító hatású, vagy más szempontból jelentős növényeket, kicsit bepillantunk a növényvilág rejtelmeibe.

A Forest&Fruit Naptár 2020 ITT letölthető. Változtatás nélkül és forrásmegjelöléssel szabadon másolható, nyomtatható, terjeszthető.

calendar2020.jpg

Az eddigi Forest&Fruit Naptárral kapcsolatos bejegyzések ITT elolvashatók.

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A klímaváltozás nem játék

Naptárat készíteni jó, képes naptárat készíteni még jobb. 2018-ban a Budai-hegység 2019-ben pedig a globális klímaváltozás, az erdők mértéktelen kihasználása volt a téma. Utóbbi készítésekor még nem sejtettem, hogy mennyire aktuális lesz a mondanivalója.

A Forest&Fruit Naptár 2019 fotóival szerettem volna bemutatni, az éghajlatváltozásnak köszönhetően  környezetünk is drasztikusan változik. A naptár a Fától az erdőt alcímet kapta, nem véletlenül. Statisztikailag kimutatható az utóbbi években egyre feljebb kúszik az évi középhőmérséklet és egyre szélsőségesebb időjárási események történnek. Egyszerűen botorság lenne azt hinni, hogy a Föld felszínének gyakorlatilag korlátlan átalakítása, a fával borított területek csökkentése, a fosszilis energiaforrások évszázados használata nincs hatással a bioszférára és most nem csak a biodiverzitás látványos csökkenéséről van szó. 

Viszont egy kép többet mond ezer szónál, ezért aktivitásra hívlak, kedves olvasó. A naptár képeiből egy feladványt állítottam össze. Találd ki, melyik fotó melyik hónapban készült és rendezd a képeket a megfelelő helyre. A játék kattintásra új ablakban nyílik meg és a kép jobb alsó sarkában lévő pipára kattintva tudod magad ellenőrizni. Kommentben, írd meg, mennyire volt nehéz a feladvány.

A globális felmelegedésről pedig  ITT egy hosszú és alapos összefoglaló. 

A Forest&Fruit Naptár 2020 hamarosan elérhető lesz.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Ha mégis vennél ajándékot karácsonyra

Képzeld el, ahogy az ünnep délutánján leülsz a legkényelmesebb foteledbe, a legszebb otthoni pihe-puha holmidban. Kezedben egy csésze illatos teával elégedetten arra gondolsz, milyen jó, hogy idén végre nem ajándékoztok egymásnak tárgyakat. Az együtt töltött minőségi idő lesz az ajándék az egész családnak, ezzel is nemet mondtok a fogyasztói társadalomra. Miattatok aztán nem csilingel egyre hangosabban a pénztárgép és nem pusztul az ökoszisztéma. Aztán jusson eszedbe, hogy nincs is kényelmes foteled, csak kanapéd, az ünnep délutánján pedig a konyhában faragod a fát, nem pihe-puha ruhában, hanem munkáskesztyűben. Oké, a pénztárgép valóban nem csilingel eszeveszetten, de csak azért, mert novemberre már minden ajándékot megvásároltál. Neked ugyanis jólesik, ha a családtagokat meglepheted ezzel, azzal. Környezettudatos és szubjektív ajánló következik, hogy mit is vehetsz karácsonyra.

Gyerekeknek a játék mindig jó ajándék, főleg, ha tartós, ha nem műanyagból készült és hangtalan. Az első játék, amit ajánlok mi is lehetne más, mint egy kirakós játék erdei tematikával a Headu-tól. A Megfigyelő puzzle mágikus lámpával azért izgalmas, mert az 5-10 éves korosztály számára kínálja azt a lehetőséget, hogy a hideg téli estéken darabokból összerakott erdőrészletben egy lámpa segítségével kutatós szerepjátékot játsszon. Később az erdőben járva ezt a szerepjátékot lehet folytatni, nagyítóval felszerelkezve felfedezni olyan részleteit az élővilágnak, amit csak a gyerekek és a világ apró csodáira nyitott felnőttek vesznek észre. Hozzáadott értéke a játéknak a finommotorika, az empririkus megfigyelés fejlesztése és ezt a játékot sokáig lehet használni. A gyerekrajzok sajátos világát idézi meg ugyanezen gyártó 3-6 éveseknek szóló Memóriajátéka. A változatos, vidám színekkel elkészített stilizált állatrajzok segítik a színek érzékelés és a memória a fejlesztését. Mi tudjuk, hogy a tigris nem kék a zebra pedig nem sárga, de képzeletben miért ne lehetne az. A nagyon vágyott színes tavaszi erdő virágait le lehet rajzolni más színben és megcsodálni egyedi formáit.

hamegisvennelvalamit01.jpg

Felnőtteknek a könyv, vagy könyvutalvány legtöbbször jó ötlet. Talán túlzás nélkül mondhatom, a könyv mindig jó ajándék. Az olvasás az, ahol a fantázia segítségével megteremtheti az olvasó a történet képi világát, úgy ahogy neki tetszik. Könyvet olvasni jó, sokféle könyvet olvasni még jobb, így az általam ajánlott könyvek palettája elég széles. Az idei év egyik kedvenc könyve volt számomra, az India szabadsága, ahol Gándhi szavai nyomán szinte belefeledkezhettem a kontinensnyi országba. A Kreatív Kontroll Kft. által kiadott többi kiadványt is érdemes megnézni, főleg a remek szakkönyveiket.

A természetkedvelők szerethetik a Jane Goodall könyvei közül A remény magvai-t, az utazást kedvelők pedig Nick Thorpe: A Duna című művét. A kamasz korosztálynak segíthet a kémia megszeretésében az elemek periódusos rendszerét és annak elemeit bemutató hasonló című színes, képes kiadvány. Ki gondolta volna, hogy Mengyelejev 150 évvel ezelőtt alkotta meg ezt a rendszert? Számtalan könyv jelent meg idén, ami a biológia tudományába kalauzolja el az érdeklődőt; az én elég hosszú kívánságlistámon előkelő helyen van a Biológia című könyv első és második kötete.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Ha mégis úgy gondolod, hogy nem adsz ki pénzt ajándékra és a van olyan összeg, amit hasznosan költenél el, akkor a pénzt karitatív célra fordítva sok emberrel tehetsz jót. Számos civil szervezet, alapítvány, kis hazai cég végez gyűjtést; választhatsz szabadon közülük egyet-egyet. Sok gyűjtés során tárgyakat várnak adományként. A számos megmozdulásból nem emelnék ki egyet sem: szándékod szerint támogasd bármelyiket. Több kelet-magyarországi településre és határon túlra indulnak a napokban autók, tele jó szívvel válogatott holmikkal.

Néha azonban nézz szét a közvetlen környezetedben is és próbáld meg felfedezni, van-e esetleg olyan ismerősöd, rokonod, távoli barátod, akinek szüksége van egy baráti vállon veregetésen, egy sablonos “Hogy vagy?” kérdésen kívül valami másra. Az egyszülős családok bárhol az országban nagyobb eséllyel szegényednek el és a szülő (legtöbbször az anya) főleg magától von meg dolgokat, hogy a gyereknek jusson. Ha látsz ilyet a környezetedben, szomszédságodban és úgy tűnik, valamiben szükséget szenvednek, lepd meg őket, azzal, hogy adsz nekik. A szegénység nem valami távoli, elvont dolog, hanem sajnos egyre inkább a mindennapok része.

hamegisvennelvalamit02.jpg

Örömteli ünnepet és boldog karácsonyt!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Elfeledett budai palota – ez maradt Mátyás király vadászkastélyából

A Budai Zöld túra a Normafától lefelé is tartogat meglepetéseket, nem is akármilyeneket. A János-hegyről lefelé vezető út továbbra is lejtős és keskeny, kissé elhanyagolt ösvényeken keresztül lehet haladni. A dimbes-dombos terepen persze a kaptató sem maradhat el; a túra utolsó szakaszán pedig egy európai szinten is jelentős történelmi épületegyüttes romjai várnak.

A túra előző szakasza a Budakeszi út Irén utca kereszteződésében ért véget, most pedig ennek a keskeny bekötő útnak az elejéről indultam. Megjegyzés: a Humap térképe és a felfestett túrajelek nincsenek szinkronban, a térkép szerint néhány száz méterrel korábban a Dénes utca magasságában kellett volna a forgalmas Budakeszi úton átkelve elérni a Hárs-hegyet. A terep ismeretében úgy ítéltem meg, hogy érdemes követni a fákra felrajzolt jelet és nem kockáztatni a nehezen belátható kanyarban az átkelést. 

matyaskiraly00.jpg

Az túra egy erősen lejtős aszfaltúton kezdődik, amit magas kerítés szegélyez mindkét oldalról. A János-hegy alatt húzódó táj egy kissé rendezetlennek, néhol elhanyagoltnak tűnik, teljesen váratlanul bukkanak fel házak itt-ott. Szemmel láthatóan koncepció nélkül, telkenként építették be a természetvédelmi terület egyes részeit. Pedig a hely hangulata varázslatos. A Budai Zöldnek ezen a belső szakaszán, úgy feltekintve a János-hegyre, hogy mögöttem a Hárs-hegy lankája terül el, egy kicsi felsejlik abból, milyen lenne a táj ember nélkül.

matyaskiraly02.jpg
A Budakeszi út idáig hallatszó zaja és a közelben található lakópark visszaránt a valóságba. Itt a hatvanas években itt még kemping volt. A túra a lakópark háta mögött, egy kiépített jól járható aszfaltúton folytatódik, keskeny kanyargós ösvénynek, a lejtős partfalon bicikligumi nyomok. Ezen az erdőn már nyomot hagyott az ember és nem a jó értelemben. Van, aki úgy gondolja a természetvédelmi területen speciális gumibontó baktériumok laknak és autógumi formájában hoz nekik ennivalót. Pedig ilyen élőlények nincsenek és ezek a gumiabroncsok – hacsak valaki el nem szállítja – sok-sok évig fognak majd heverni majd az erdő mélyén.

matyaskiraly01.jpg

Keskeny ösvény vezet át a 291 méter magas dolomitból álló Ferenc-halomhoz, ami a Kis-Hárs-hegytől délre van. Az itt maradt kőkapu talán az egykori cserkészpark kapuja lehet. A szemmel láthatóan rendezetlen, feldúlt terep után egy rövidke szakasz következik, ahol széles út, hatalmas fák jelzik, ez az erdő ilyen is lehetne.

matyaskiraly10.jpg

Hamar a Kuruclesi út felső végéhez érek, ami a túra erdei szakaszának végét is jelenti. Innen aszfalton megyek tovább, a Széher út magasságáig a Gyémántos lépcsőn keresztül felfelé, majd a Bölöni György úton már lefelé vezet az út. A cél Budapest egyik legszebb villamosmegállója a Nagyhíd, ahonnan az év minden napján pazar a panoráma az Apáthy-sziklára és a Hármashatár-hegy közeli vonulataira.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten. 

De túrának még nincs vége, mert a Nagyhíd előtt egy kis kitérővel meglátogatom Buda egyik méltatlanul elfeledett romját, Mátyás király évszázadokig föld alatt rejtőző vadászkastélyának maradványait. Nincs túl nehéz dolgom, a lámpaoszlopon található L alakú jelzés egyenesen egy kopott kerítéshez vezet, mögötte pedig ott vannak az épületek, vagyis ami maradt belőlük.

matyaskiraly051.jpg

A Hűvösvölgyi út közepe felé található kastélynak nem csak a középkori Magyarországban betöltött szerepe jelentős, ugyanolyan jelentős újkori feltárásának módja. Buda területén több falu is volt, melyek ma már csak utcanevekben léteznek. Logod falu nevét és templomának maradványait a Logodi utca, vagy Nyék nevét a róla elvezet kerületrész őrzi. A török uralom másfél évszázada alatt számtalan település elnéptelenedett, jelentős épületek pedig eltűntek. Az Ördög-árok vagyis a mai Hűvösvölgyi út mentén a kiegyezés után kezdtek el ismét házak sorjázni egyre gyorsuló ütemben, a terjeszkedő Budapest fő útvonalának mindkét oldalát felparcellázták.

Antonio Bonfini a XV. században élt tanár, történetíró a felülmúlhatatlan jelentőségű Rerum Ungaricarum Decades szerzőjének leírásait alapul véve, egy autodidakta régész Garády Sándor lelte meg a romokat. Kimérte a leírásokban megadott 3 mérföld távolságot a Budavári palotától és további információkat gyűjtve végül megtalálta a Mátyás-korabeli vadászlakot, vadászkastélyt, Árpád korabeli templomromot és sírokat a mai Hűvösvölgyi út 78-as szám (akkor még Hidegkúti út 48.) alatt 1932-ben.

matyaskiraly11.jpg

A páratlan épületegyüttes éppen hogy megmenekült a teljes eltűnéstől, a körülötte már felparcellázták a területet. A szerencsés megmeneküléshez az is hozzájárult, hogy a Mátyás királyról szóló mondák miatt az akkori tulajdonos nem épített a telek dombos részére, sőt a terület a török dúlás utáni évszázadokban is beépítetlen maradt. A szájhagyomány útján terjedő történet Mátyás csodálatos lakjáról, ahonnan egykor vadászni és talán a szép Juhásznéhoz indult, igaznak bizonyult.

matyaskiraly09.jpg

A vadászkastély, illetve ami megmaradt belőle, jelenleg nem látogatható. A Kulturális örökség Napokon 2018. szeptemberében megnyitották egy rövidke délelőttre és egy remek zenés reneszánsz mulatság és idejére. Az eseményen megtekinthetők voltak a Budapesti Történeti Múzeumnak nagyszerű anyagai is. Addig is és azóta is csak kerítésen kívülről lehet szemlélni a romokat és különböző portálokról, múzeumokból összeszemezgetni ennek a páratlan történelmi emléknek a múltját. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A fotók a nyílt napon, idén tavasszal és a közelmúltban készültek.

matyaskiraly14.jpg

A túra a Hűvösvölgyi út túloldalán a Zsemlye úton folytatódik, a lejtős utcácskából rálátni a Vaskapu hegyre, majd előtűnik az Apáthy-szikla. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

Hulladékcsökkentés hatásosan

Az elmúlt évtizedekben több okból is előtérbe került a környezetvédelem, a bolygó átalakítására képes embernek egyelőre viszont mérsékelt sikerrel és hatékonysággal sikerült megvédenie élőhelyét. Nincs másik Föld, ezért elengedhetetlen problémák hatékony kezelése az igazi környezetvédelem megvalósítása. A Forest&Fruit Zöld Hírlevél 365 letölthető hírlevélben hulladékkezelésen kívül 5, ahhoz szorosan kapcsolódó témát fogok körbejárni. Az egyes részterületek előtérbe helyezése helyett a már meglévő törekvéseket kell rendszerbe foglalni és azokat komplex módon bemutatni, értelmezni. A következő egy évben szó lesz az újrahasznosítás, a felelős hulladékkezelés, a tényleges fenntarthatóság kérdéséről, az üvegházgázok hatásáról, és mennyiségük csökkentésének lehetőségéről, a biodiverzitás csökkenésének megállításáról és végül, de nem utolsó sorban arról, hogyan lehet a bolygónkat kímélni a kizsákmányolás helyett. A kampány az Európai Hulladékcsökkentési Hét része, amihez ezzel a Hírlevéllel a blog is csatlakozott. 

Az újrahasznosításról szóló hírlevelet, hagy kezdjem egy személyes élménnyel. Évekkel ezelőtt, még jóval az környezetvédelmi mozgalmak megerősödése előtt dolgoztam egy cégnek, ahol a vezetőség a papírmentes iroda megvalósítását tűzte ki célul. A vállalati kultúrának része volt, hogy sem A/4-es, sem A/3-as, de még csak post it méretű papírra sem lehetett jegyzetelni, minden ügylet, feljegyzés számítógépen keresztül bonyolódott. Új csatlakozóként azt hittem kihívás lesz így a munka, de tévedtem a papírmentesség egyben egyfajta tehermentességet is jelentett. A megbeszéléseken senki nem rajzolgatott, nem volt mire, az összes ötlet, gondolat és megállapodás azonnal elektronikus formában lett rögzítve és jelent meg a megfelelő helyen.

Ma még messze vagyunk az összes nyomtató száműzésétől. Amit mi itt és most megtehetünk, az az, hogy gondolunk a környezetünkre és nem nyomtatunk, ha nem kell. Ha pedig kell, akkor környezetbarát megoldást választunk. A nagy népszerűségű tintasugaras nyomtatók, számtalan típusban és teljesítményben kaphatók, vásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy tényleg szükség van rá vagy sem. Korábban kirándulások, utazások tervezése során én például elég gyakran nyomtattam. Ma már a telefonomba írom az információkat, a legszükségesebbeket papírra (kézzel) és nem nyomtatok. Hosszú oldalakat főleg nem, de amit esetleg mégis, azokat egy darabig megőrzöm.

A tintasugaras nyomtatókhoz használt patronokat veszélyes hulladékként kell kezelni, vagyis tilos a szemétbe tenni. Az újrahasznosításuk, újratöltésük egyelőre költséges, így érdemes a számos forgalmazó valamelyikénél leadni a kiürült patronokat. Az irodákban viszont már főleg lézernyomtatók vannak, ezekben pedig tonerek dolgoznak, hogy a festék a papírra kerüljön.

Egy nyíregyházi cég a ReCOPY Nyomtatástechnikai Kft. vállalkozott arra a cseppet sem egyszerű feladatra, hogy kiürült tonereket varázsol újjá. Alapos munkával szétszedik az üres festéktároló házakat, megtisztítják, kicserélik benne a fényérzékeny csövet, feltöltik tintaporral. Az aprólékos, türelmet igénylő eljárásnak, az újraépítésnek köszönhetően ismét munkára fogható a toner. Kidobás helyett még használható egy darabig. A megfelelő minőséget pedig teszteléssel is garantálják.  Megtudtam tőlük, hogy a toner az EU számos országában – hazánkban is – veszélyes hulladéknak minősül. A kifogyott festékkazetta számára a legrosszabb hely a kuka (így kidobni tilos!), érdemes inkább keresni egy engedéllyel rendelkező céget, aki átveszi. Az újjáépített tonereket meg is lehet vásárolni, az újnál kedvezőbb áron ITT. A vásárlói visszajelzések alapján remek minőségben kaphatóak és az ország bármely pontjáról lehet tőlük rendelni.

hulladekcsokkentes01_1.jpg 

Az igazi túrázók számára még az őszi esős hétvégék sem jelentenek akadályt, ilyenkor is igaz a mondás, nincs rossz idő csak tökéletlen ruha. Az ideális ruhatár kialakításával és a ruháink környezettudatos kezelésével szintén sokat tehetünk a Földünkért. Ugyanis a hulladék mennyiségét a legjobban úgy lehet csökkenteni, ha nincsenek a ruháink között kidobandó darabok. A javaslataim – amiket igyekszem betartani – a következők:

  1. Legyen kapszulagardróbod, de nem úgy, hogy ha sok ruhád van, akkor a felét kidobod, hanem úgy, hogy eleve nem gyűjtesz sokat.
  2. A túrázásra való ruhákból is mértékkel vásárolj és nem az aktuális színtrend, hanem a használhatóság határozza meg a megfelelő ruhatárat.
  3. Ruhát ne dobj a kommunális hulladék közé!. Nem még az Országos Kék túrát megjárt szétcafrangolódott zokni sem.
  4. A cipő is a ruhatár része, abból sem kell készletet halmozni.
  5. Táskából és hátizsákból sem.
  6. Ajándékozás, adományozás során a holmi megfelelő minőségű, hibátlan és hordható legyen.
  7. A cipő, a táska és a hátizsák is.
  8. Te mivel tennél még többet a Földért? Írd meg kommentben, vagy üzenetben!

 

hulladekcsokkentes02.jpg

Az erdőben járva gyakran tapasztalom, hogy van, aki még mindig szeret hazavinni kézzel fogható emléket az erdőből. A kiásott növény már szerencsére nem jellemző, de a levelek, ágak és a különösen így ősszel, a termések is bevándorolnak a hátizsákba, szatyorba. Tény, sok magazin DIY rovata javasolja, a lakás szezonális díszítését színes bogyós ágakkal, tobozokkal. Mindeközben pedig kevesen gondolnak arra, hogy az a termés, ami nekünk a nappali dísze, majd egy idő után kidobni való porfogó, az madarak számára táplálék lett volna. Ha nem került volna el az erdőből.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Aki erre megvonja a vállát, hogy hiszen az csak egy ág, az számoljon utána, hogy ha minden 10. kiránduló mondjuk a Normafáról hazavisz egy ágat, minden hétvégén, akkor mivé válik az erdő három hónap alatt. Hány magonc lesz az erdőben, ha lelkes faültetők összegyűjtik a tölgy termését és hány vaddisznó túrja majd hiába a hótakarót makk után kutatva éhesen? A mókusokat pedig milyen cuki dolog etetni a magunkkal vitt olajos magvakkal. És milyen kellemetlen, hogy ezek az állatok annak a toboznak a magját ennék meg, amit elviszünk az erdőből és arany sprayfestékkel lefújva igyekszünk becsempészni egy darabka természetet a lakásunkba. Mondjuk én nem, és bízom benne, te sem.

Ha szeretnél tenni a Földért, akkor az erdőből csak a szemeted vidd haza, a növényeket, fákat, ágakat és minden más apróságot hagyj ott és csak fotózz.

hulladekcsokkentes03.jpg 

Az újrahasznosításról szóló hírlevelet hagy zárjam egy személyes történettel. Évekkel ezelőtt Adventre készültem, és egy hirtelen ötlettől vezérelve maradék anyagokból szabtam-varrtam, festettem egy adventi naptárat. A naptár színei az éppen rendelkezésre álló maradék kelmékből kerültek ki: polár alap, vászon szegély és zsebek. Kicsit eklektikus, de jó program volt a kiszabása, megfestegetése, elkészítése. Meglepetésnek készítettem ezért nagy volt az öröm, amikor december elsején reggel váratlanul ott virított a falon, benne egy kis ajándékkal. Karácsonyig minden nap került bele valami apróság, gyümölcs, finomság. A gazdaságosságán kívül az lett a jó ebben a naptárban, hogy néhány évvel később már nekem is voltak benne meglepetések, hiszen ki mondta, hogy az adventi naptárból csak kivenni lehet? Ha már gazdaságosság: az egész anyagköltsége körülbelül 1200 forint volt és sok évig kiszolgálta az Adventeket.

Készülj az év végi ünnepekre szeretetben. Közben kíméld a Földet azzal, hogy apró és hatásos lépésekben csökkented a keletkezett hulladék mennyiségét.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Hegyek árnyékában

Budapest egyik legismertebb védett zöld területére, a Normafára 1000 lépcsőn át vezet az épített emlékekben gazdag Budai Zöld túra. Több részletben jártuk be a Városmajortól Normafáig tartó, ide vezető 9 kilométeres szakaszt, azért, hogy a lehető legtöbb értékes nevezetességet csodálhassuk meg, megismerhessük múltjukat, jelenüket és gondolkodhassunk jövőjükön. A gyakran aszfalton haladó zöld jelzésen kanyarogva egy kis ízelítőt kaptunk Budapest pompás panorámájából. A Normafától induló és a Budakeszi útig tartó hatodik szakaszon a kilátás, a növény-és állatvilág ha lehet még szebb, tartalmasabb és izgalmasabb az eddigieknél, tartsatok velünk.

A Budai Zöld ötödik szakasza a Normafánál ért véget, a túrának ez az egyik legmagasabb pontja, innen egy darabig lefelé vezet az út. A Budai-hegység város fölé emelkedő magaslata a főváros legnépszerűbb kirándulóterülete, aminek látogatottsága évtizedek óta töretlen mértékben emelkedik. A XIX. században még a pesti polgárok kirándultak errefelé, a keskeny ösvényekről letekintve vagy a János-hegy csúcsán fából ácsolt vadászlesből áradoztak a kies tájról és a gazdag élővilágról. Ahogy a kő felváltotta a fát és gyarapodtak, szélesedtek az ösvények, úgy szorultak ki a növények és állatok innen és úgy csökkent a biodiverzitás.

hegyekarnyekaban07.jpg

A jó levegő miatt ma is sokan látogatnak el jó időben és hétvégén a Normafára és a játékokkal az utóbbi években telezsúfolt Anna rétre. Az épített nevezetességek közül pedig töretlen népszerűségnek örvend a Libegő és az Erzsébet-kilátó. A fotósok is imádják ezt a helyet, hiszen innen Budapest bármelyik nevezetessége nagyszerű fotókon örökíthető meg.  

hegyekarnyekaban00.jpg

A régi viharbükknek és a Norma áriáját eléneklő Schodelné Klein Rozáliának állít emléket egy tábla a hegygerinc alatt, itt haladtunk tovább. Ezt az útvonalat már bemutattuk korábban ITT. Érdemes újra és újra megcsodálni a János-hegynek ezt a történelmi nevezetességekben, növény és állatvilágban gazdag területét. Ahol a vaddisznó sem ritka, de a vaddisznó-csapda még üres volt.

hegyekarnyekaban06.jpg

A Tücsök-réten nem az iskolaként működő,a dűlőkeresztelőnek helyt adó régi présház épülete felé vettük az irányt, hanem  balra kanyarodtunk és rátérünk a Tündér-hegy oldalán vezető útra. Habár ez a rész is ismert és kedvelt a turisták és kutyatulajdonosok között, itt már sokkal kevesebben voltak. A murvás út helyett jó volt ismét a puha erdei talajt érezni a lábunk alatt. A zöld jelzésről balra felfelé vezet a zöld kör jelzés, amin a Tündér-szikla csúcsához lehet feljutni, de ezt kihagytuk. A lombok között itt-ott ki lehetett kukkantani a városra, a távoli panoráma helyett érdemes volt a közelben zöldellő Hunyad-oromra figyelni.

hegyekarnyekaban08.jpg

A Budai-hegységnek ez egy olyan területe, ahol előfordulnak még a vaddisznón kívül más nagyvadak is. A Hunyad-orom csúcsa egyik oldaláról a teljes beépítettség miatt megközelíthetetlen, a másik oldalon meg elég meredek, ahhoz, hogy a kíváncsi túrázó más útvonal után nézzen. A következő pihenőhely a Tündér-szikla lábánál van, itt már többször készült fotó a szikláról és a virágzó, vagy éppen lombjukat vesztett fákról, télen pedig a városról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az út, nem meglepő módon továbbra is lefelé haladt és a lépcsők olyanok voltak, mintha óriásoknak szabták volna. Ha felfelé mentünk volna, akkor a Tündér-szikla csúcsához, majd onnan a Tündérhegyi úthoz értünk volna. A zöld háromszög jelzésű útvonalat nemrég felújították, a lépcső korlátot kapott, az utat durva murvával szórták tele. Most viszont lefelé mentünk és öles, de óvatos léptekkel haladtunk. A málló dolomitból nem csak az időjárás viszontagságai miatt sok, közreműködnek az aprózódban az itt lekerekező biciklisek is.

hegyekarnyekaban09.jpg

A lépcső alján már el is értük a lakott terület határát és a Tündér-hegy alsó részén ismét balra kanyarodtunk. A városra nyíló panorámát itt sajnos korlátozta a természetvédelmi terület határára felhúzott házikó kerítése, a Libegő ülései a házak udvarai felett libegnek.

hegyekarnyekaban03.jpg

A Remete út végén tértünk vissza az erdőbe, ami ismét új arcát mutatta. A hegynek ez az északi oldala. Itt gyérebb az aljnövényzet, az erdő a tájolás miatt  árnyékosabb, sötétebb és bizony, egy picit hűvösebb. A magas, sima törzsű bükkfák között egy kicsit felfelé is haladtunk a csendes erdőben, az avarból madarak nesze hallattszott. A vaddisznók ezt a helyet is előszeretettel választják otthonuknak, ezt ne feledjük, ha erre járunk. Néhány száz méter után az zöld jelzés elkanyarodott jobbra és vékony növendékfák között értünk el a zajos Budakeszi úthoz. A túrának még nem volt vége, gyalogátkelőhely híján az Irén utcáig az öles fák alkotta erdő árnyékában gyalogoltunk. A csendnek már nyoma sem volt, de a lombok kicsit csökkentették a zajt.

hegyekarnyekaban05.jpg

A túra hatodik szakasza az Irén utcai buszmegállóban ér véget. Pihenőkkel tarkítva végül kicsit több, mint 4 kilométer lett, miközben a város legmagasabb pontja mellől leereszkedtünk a két hegy között fekvő völgybe. Ezt a távot nyár elején tettük meg, de az út az év bármely hónapjában elég jól járható.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában

Hogyan túrázz ősszel?

Az év utolsó hónapjai felé közeledve jó érzés a színesedő erdőben barangolni és megfigyelni, hogyan változik hétről hétre a fák lombja. Mintha a természet az ősz ragyogó sárga, meleg mélybordó és hűvös barna színeivel előre kárpótolni szeretne bennünket a tél fakó, szürke hónapjaiért. Az aktív nyár után ősszel nem csak a kondíció megtartásáért éri meg túrázni, hanem a jó társaságért és az őszi erdő nyújtotta élményekért. Az évszakok alapján összeállított Hogyan túrázz… sorozatunk ötödik része következik. Fontos felhívni a figyelmet a felelős erdőjárásra, ezért más szempontok alapján természetesen lesz még szó arról, hogyan túrázz erdőn és mezőn.

Egészségi állapot

Amilyen gyorsan és jól feltöltődtek nyáron a vitamin raktárak, olyan gyorsan és olykor észrevétlenül le is csapolódnak a zsúfolt őszi hónapokban. A túrákat érdemes úgy tervezni, hogy fokozatosan tudjuk magunkat terhelni, így hétről hétre hosszabb/meredekebb útvonalakat járhatunk be. Az egészségi állapotnak megfelelő séta, kirándulás vagy túra megválasztása ebben az évszakban is nagyon fontos, ezt nem lehet elégszer elmondani. A kényelmes tempójú kirándulás, pihenővel ebben az évszakban – főleg, ha olyan meleg van, mint az utóbbi pár hétben – remek döntés lehet. Arra érdemes figyelni, hogy hűvösebb időben hamarabb fáradhatunk és a hidegben még a szabadban üldögélés sem esik olyan jól.

hogyanturazz0200.jpg

Megfelelő öltözék

A klímaváltozásnak köszönhetően az időjárás sokkal kiszámíthatatlanabb, mint korábban volt; egy nyáriasan meleg kora délutánt követhet egy hideg, borongós este. Azért, hogy jól tudjunk alkalmazkodni a nagy hőingadozáshoz, ősszel érdemes valóban rétegesen öltözködni. Több, vékonyabb réteg ruha, melyek közül egy-két réteg technikai póló/felső, nagymértékben segíthet abban, hogy hidegben, melegben egyaránt jól érezzük magunkat. Nem szükséges sok darabból álló ruhagyűjteményt beszerezni, főleg nem egyszerre. Két hosszú és két rövidujjú felső elég egész szezonra és több évre. A technikai pólók fölé kerülhet még egy réteg meleg ruha. Egy esőkabát is jól jön, ha lóg az eső lába, de mennénk kirándulni. A vékony technikai sál és sapka úri huncutságnak tűnhet, de az őszi szelek jobban csípnek, mint a tavasziak és ezzel a két pillekönnyű darabbal megkímélhetjük magunkat a megfázástól. A laza nyári túracipő után ősszel már érdemes egy strapabíró darabot választani. A szuper kényelmes, strapabíró, de túracipőnek legkevésbé sem nevezhető piros edzőcipőm 8 év után esett szét már javíthatatlanul, egy ideje keresem méltó utódját.

Szükséges enni- és innivaló

Az őszi túrákra már ismét tápláló szendvicsekkel és melegítő ételekkel érdemes készülni. A pogácsa, a fánk és más laktató apró falatok jól jönnek, ha megéhezünk túra közben. A friss zöldségeknek még szezonja van, és a péksütemények mellett pedig elférnek a hasábokra darabolt répa, retek, karalábé falatok. A mazsolával és más aszalt gyümölccsel kevert olajos magvak ilyenkor már igazán jól tudnak esni, tavaly egy egész bejegyzést szenteltünk a müzliknek, ez itt olvasható. A megfelelő folyadékpótlás sima vízzel vagy teával is megoldható, egy palack és egy termosz még együtt sem túl nehéz, belefér a hátizsákban.

Vidd haza a szemetet és ételmaradékot

Minden természetjáró észleli, hogy az erdőben, a turistautak mellett számos hulladékgyűjtő edény található. Aki védi is a környezetét, az azt is tudja, hogy a kirándulás során javasolt a magunkkal ételek maradékát és más keletkező hulladékot haza is vinni az erdőből, felesleges ezzel terhelni a természetet, az erdők kezelőit és esélyt adni az állatoknak ételmaradványok megdézsmálására.

Az afrikai sertéspestis sajnos a Budapest környéki erdők egy részét is elérte, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ezzel kapcsolatos hatósági utasításokat mindenki betartsa. Így talán megmenekülhet a vaddisznóállomány egy része. Bővebb tájékoztatásért a NÉBIH honlapját érdemes figyelni.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Ősszel is hasznos a papír alapú térkép és mellé egy remek térképalkalmazás. A telefon és fényképezőgép feltöltése és a várható időjárással kapcsolatos tájékozódás ugyanilyen fontos.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Választott táv és terep

Az őszi erdő sokkal színesebb és könnyen kedvet kaphatunk egy hosszabb, ismeretlen terephez, hogy újabb és szebb lombkoronákat, erdőrészletet és panorámát lássunk. Ha megtervezzük az útvonalat, nem érhet csalódás, ha van nálunk térkép vagy túraalkalmazás, akkor pedig nem is tévedhetünk el.

Járt utat járatlanért el ne hagyj, főleg ne biciklivel

A késő őszi meleg napsugarak arra is csábíthatnak, hogy a választott távot ne gyalog, hanem kerékpárral tegyük meg. A nagyobb sebesség miatt a nem csak a megtett út, hanem az élmény is nagyobb lehet. Gondolhatjuk, ahol elférnek a túrabakancsok, ott a gumiabrocsok sem tehetnek túl nagy kárt. Ha ezt gondoljuk, akkor tévedünk. A károkozás elkerülése érdekében kiemelten fontos annak az elemi szabálynak a betartása: csak ott kerékpározz erdőben, ahol erre kijelölt út van: betonúton, vagy turistajelzéssel ellátott úton.

hogyanturazz010.jpg

Fékezgetve leevickélni Harangvölgybe nem menő, ahogy a János-hegyen a turistaúton csapatás sem az. Természetvédelmi területen a kijelölt területeken kívül a szélrózsa bármely irányába brigázni, az erdőben úttalan utakon, ösvényeken lefelé ezerrel száguldani veszélyes, felelőtlen cselekedet és – ne szépítsük a dolgot – természetkárosítás.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.