Lokomotív és manométer – a Közlekedési Múzeum kiállításán jártam

Az Északi Járműjavítóban megnyílt időszaki kiállítás a kötöttpályás közlekedés rajongóinak a nyár egyik legjelentősebb eseménye. Az egykori Ganz-MÁVAG területén, egy különleges helyen megépített, hiánypótló céllal létrehozott tárlat több ikonikus járművet mutat be. A blog leghosszabb bejegyzésében nem csak a kiállításról, meg egy több, mint 50 tonnás járműról mesélek, hanem arról is, hogy mi mérünk a manométerrel.

Amiről a bejegyzésben szó lesz

A Városligetben álló Közlekedési Múzeum bezárásával és lebontásával sokat vesztettek a közlekedéstörténet után érdeklődők, gyerekek és felnőttek egyaránt. Az új Közlekedési Múzeum várhatóan 2026-ban nyílik meg, A városközponttól jóval távolabb, barnamezős beruházásként, Kőbányán az egykori Ganz-Mávag területén. Kilenc év nem nagy idő egy város életében, de egy gyerek kijárja az általános iskolát és egy évet a középiskolából, úgy, hogy alig találkozik közlekedéstörténettel egy kétmilliós nagyvárosban. Ennek a hiánynak az átmeneti pótlására vállalkozott 2021. nyarán a múzeum nélküli Közlekedési Múzeum. Az Északi Járműjavítóban a műemléki védettség alatt álló Dieselcsarnokban 2000 négyzetméteren berendeztek egy ideiglenes kiállítást, benne 7 járművel, makettekkel, motorkerékpárokkal és persze a tömegközlekedés megújításának nagyszabású terveivel. 

A Ganz-MÁVAG története

A hazai közlekedéstörténet szorosan összekapcsolódik a Ganz névvel. A XIX. század kezdődött a történet, amikor Ganz Ábrahám létrehozta öntödéjét Budán a mai Bem József utcában. A hely ma is létezik, Öntödei Múzeum néven. Engem akkor ejtett rabul a nehézipar, amikor évekkel ezelőtt egy Múzeumok Éjszakáján közelebbről megnéztem az öntöde kiváló állapotú vaskohóját. A robosztus fekete fém, a matt, szegecselt felületek, a még akkor is érződő szénporszag, valami egészen elbűvölő még ma is.  Az öntöde építkezéshez szükséges elemeket, öntvényeket gépalkatrészeket, hengereket és mindenféle vasból öntvényeket készített, aminek köszönhetően nem kellett azokat Angliából beszerezni. Ganz Ábraház szabadalmakkal is hozzájárult a növekedéshez, így az öntöde gyorsan növekedett. 1869-ben már Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt volt a neve. A néhány évvel később a szintén budai Kacsa utcában megnyitott elektrotechnikai műhely pedig a hazai villamos gyártás történeté szempontjából volt kiemelkedő.

Szeretnél még több hasonló bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Vasúti berendezések, lokomotívok és gőzösök gyártásával a XIX. század közepén azonban egy másik cég is foglalkozott, melyet a II. világháború után Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, röviden MÁVAG néven ismerünk. A nem kevésbé kalandos sorsú, a történelem viharaiban sokszor és gyorsan átalakuló vállalat alapját az 1869-ben alapított Magyar-Belga gép- és hajóépítő társaság adta. Ezt a céget és az egy évvel később alakult Magyar-Svájci kocsigyárat vette meg 1870-ben a Magyar Állam, létrehozva a Magyar 

Állami Gép és Kocsigyárat.  A gyár eleinte vasúti járművek javításával, később már új vasúti járművek gyártásával is foglalkozott. Az 1873. évi bécsi világkiállításon már nagy sikerrel szerepelt az első hazánkban épült normál nyomközű  mozdonnyal. Ugyanebben az évben alakult meg a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, ennek a gyárnak már a része volt az Északi Főműhely, amit ma Északi Járműjavító néven ismerünk. Néhány évvel később, 1880-ban a MÁV Gépgyárát és a Diósgyőri Magyar Királyi Vas és Acélgyárat is összevonták, majd 22 évvel később még a Győri Ágyúgyárat is. 1925 az az év, amikor létrejön a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, röviden: MÁVAG. A II. világháború után az államosítást ez a gyár sem kerülhette el, 1949ben már MÁVAG Mozdony- és Gépgyár nevet viseli. A két vállalat összeolvasztása 1959-ben következett be. Ekkor jött létre a számtalan üzemmel. gyáregységgel bíró óriásvállalat, a nehézipar jelentős szereplője a Ganz-MÁVAG óriásvállalat.

Információk a kiállításról

A Közlekedési Múzeum kiállítása június 16-án nyílt meg és október utolsó napjáig várja a látogatókat. Az Északi Járműjavító egykori területén, a műemléki védettség alatt álló, még elhanyagolt állapotában is gyönyörű Dieselcsarnokban összesen hét jármű várja a látogatókat. 5 mozdony: a 424-es gőzös, 2 darab M44-es vontatómozdony, a V60-as Kandó-mozdony és a gyönyörő zöld és áramovonalas 242-es gőzös, valamint az Árpád sínautóbusz és egy több, mint 100 éves, felújított harmadosztályú személyvagon. A csarnokban láthatók még modellek, makettek, alkatrészek, szerszámok, kerékpárok, motorok. A leghátsó helyiségben pedig egy kis ízelítő a nagyvállalat dolgozóinak kulturális életéből.

A kiállítótérbe csomagokkal, hátizsákkal nem lehet bemenni, azokat egy 100 forintossal működő szekrénybe kell elhelyezni. A kiállítás minden héten csütörtöktől vasárnapig, 12 és 19 óra között van nyitva. Megközelítés: a 9-es buszról vagy a 28-as villamosról pedig az Eiffel Műhelyház megállónál, az 1-es villamosról a Könyves Kálmán körút/Kőbányai út megállónál kell leszállni, utóbbinál kell egy kicsit gyalogolni. Részletes információk a kiállítás honlapján elérhetők ITT. A kiállítás értékelése kedvenc járművem bemutatása után pedig ITT olvasható.

Volt egyszer egy Északi – időszaki kiállítás

A 424-es gőzös

A kiállításon bemutatott 7 jármű első ránézésre nem tűnik soknak, még a melléjük rakott makettekkel, szerszámokkal és motormeszetekkel sem. Pedig minden egyes darabnak története van, és nem csak a legrégebbi gőzösöknek, hanem a néhány éve még rendszeresen vontatásra használt Bobóknak, az M44-eseknek is. Egytől egyig lenyűgöző mérnöki munka eredménye mind, még akkor is, ha a korábbi tulajdonosról nem feltétlenül megbízható működés jut eszünkbe. A járművek közül kedvencem a 424-es sorozatszámú gőzös, nem csak azért, mert ez magasodik rögtön a bejáratnál. A gőzösök alapjaiban változtatták meg az termelést, az ipart, a gőz erejével hajtott gépek nélkül elképzelhetetlen lett volna az ipari forradalom.

A gőzmozdonyok szerepe a szállításban szintén elvitathatatlan. A fekete színú, hatalmas tömegű, robosztus gépek, tekintélyt parancsolók ugyan, de igazi értékük az, hogy a kor mérnöki munkájának a csúcsteljesítményét jelentették. A változatos terepű pályákon eltérő feladatot ellátó vonatok, mozdonyok nem univerzálisak voltak, hanem minden típust a pálya adottságaihoz és az ellátandó feladathoz tervezték. A mozdony megalkotása, vagy ahogy abban a korban mondták a megszerkesztés során figyelembe vették még a felhasznált fűtőanyag minőségét is. Egy megbízhatóan és főleg gazdaságosan működő gőzös megtervezése évtizedekre meghatározhatta egy iparág megítélését, fennmaradását.

A 424-es sorozatú gőzös megtervezésére az első világháború idején került sor. A hadianyagok szállításához, nagy tengelyszámú szerelvényre, azokhoz pedig nagy vonóerejű, emelkedőn is megbízhatóan teljesítő mozdonyra volt szükség. A terv hamar elkészült, de megépíteni már nem volt értelme, mert közben jelentősen megváltoztak a körülmények. Az hazai vasúthálózat fejlett és jól megszervezett volt, Európa egyik legjobbja. A kiegyezés után következő fejlődés a vasútra is hatással volt, és nem mellesleg, a gőzösök működéshez szükséges jó minőségű feketekőszén is országhatáron belül volt. Trianon után ez egy csapásra megváltozott. A vasúthálózat szerkezet módosult, hossza jelentősen csökkent. Más típusú és teherbírású, és bizony a kőszén bányák elvesztése miatt más fűtőanyaggal is hatékonyan működő járművekre volt szükség.

424-es gőzös az Északi Járműjavítóban kiállítva 2021. augusztus

A megváltozott  körülményekhez igazodva 1924-ben újratervezték a 424-est. A szerkesztő Láner Kornél, gépészmérnök a Vasuti és Közlekedés Közlönyben ismertette a gőzös műszaki paramétereit. Az adatok még mai szemmel nézve is lenyűgözőek. A kapcsolt kerekek átmérője 1606 mm, a gőzhengerek átmérője 600 mm, a kazánnyomás 13 atmoszféra, a tapadási súly 57,6 tonna volt,  a szertartályban 23 köbméter víz és 9 tonna szén fért el. A hatalmas gépezetben számos szabvány biztosította hogy a gőzös beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A gép lelke egy Brotán-féle állókazán és túlhevítő lett. A kapcsolt kerekek oldairányban is eltolhatóak voltak, így a mozdony akár a méretéhez képest csekélyebb sugarú ívekben is áthaladhatott. Került bele légfék is, ami a párban lévő kereket fékezte. Ezen kívül a gőzösökben nélkülözhettelen víztisztító, valamint sebesség- és persze nyomásmérő is. Az utóbbinak a neve a manométer, amit a szemfülesek megtalálhatnak a vezetőfülkében.

Az első mozdony 1924-ben gördült ki a gyárból, ami akkor már Budapesti Magyar Királyi Állami Gépgyár nevet viselte. A korábbi gyárösszevonások és profilbővítés miatt 1873-től egyre gyorsuló ütemben készültek a mozdonyok, többféle típus természetesen. 1896-ban az 1000., 1908-ban a 2000., 1913-ban a 3000., 1917-ben a 4000. végül 1932-ben az 5000. mozdonyt alkották meg. A gyár neve ekkor már hogy Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, röviden, MÁVAG volt . Azt hiszem, ez a név már ismerősen cseng.

Az 5000. mozdony egy 424-es sorozatú gőzös volt. A jeles esemény alkalmából a mozdony tervezője Láner Kornél gépészmérnök – amellett, hogy röviden összefoglalta a gyár történetét – a gőzös megszerkesztésekor figyelembe vett szempontokat is ismertette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében. A 424-es sorozatú gőzösből összesen 514 darabot gyártottak, változó kerékátmérővel, több darabot fekvőkazánnal.

A gőzösök kora az ötvenes évek vége felé kezdett leáldozni, amikor gazdasági okokból egyszerűen alulmaradtak a dieselmozodonyokkal szemben. A felfűtéshez szükséges szénből hatalmas mennyiség égett el a kazánokban. A dieselek működtetéséhez pedig – a szállított áru mennyiségéhez vizonyítva – jóval kevesebb gázolajra volt szükség. A világpiacra gyártott mozdonyok eladási ára közöt is jelentős különbség volt. 1959-ben a dízelmozdonyok eladási ára kilónként 1,2-1,6 dollár, míg az akkor is legkorszerűbbnek számító 424-es mindössze 0,75 dollár volt.

Vélemény a kiállításról

Ami jól sikerült
– Tetszetős design.
– Különleges járművek.
– Makettek, modellek bemutatása.
– Közelről szemügyre vehető szerszámok.
– Az M44 es mozdony bársonyos hangja.
– Testközelből is alaposan szemügyre vehető műszerfal, vezetőfülke.
– Múzeumpedagógiai elemek.
– Készséges munkatársak.
– A kilátás a mosdótól.
Amin még lehetne javítani
– A lehetőségekhez és a Ganz-MÁVAG gazdag történetéhez képest a kiállításon közzétett információ nagyon kevés.
– Felületesség a tartalomban, kevés információ a kiállított járművekről
– A tér nem megfelelő kihasználása, oda nem illő információk elhelyezése.
– A járműveket nem lehet körbejárni, a kiállítás nem interaktív. Ma, amikor már mindenkinek a kezében van az okostelefon, kár kihagyni ezt a platformot. 
– Állandó és monoton vetítés, a kiállításhoz nem feltétlenül kapcsolódó tartalommal.
– Honlap információtartalma, jegyárak.

Összességében a kiállítás vasút-hely-és közlekedéstörténet iránt érdeklődőknak kihagyhatalan. A Közlekedési Múzeum saját bevallása szerint a kiállítás célja a Dieselcsarnok bemutatása, ugyanis azt átépítik és akkor már nem lesz eredeti állapotában megtekinthető. Ezért is érdemes alaposan utána, vagy előre olvasni. Már megjelent beszámolókból, ajánlókból, megbízható internetes forrásokból, vasúttörténeti könyvekből.

A kiállításon szobrokként láthatóak nagy múltú járművek. Pedig működés közben látni egy gőzmozdonyt és utazni a vezetőfülkében kihagyhatalan élmény. A Közlekedési Múzeum vezetősége a közeljövőben remélhetőleg arra is fordít majd energiát, hogy ezeket üzembe helyezzék, vagy üzemben tartsák. Mint, teszik ezt civilek, saját erőforrásaikat nem kímélve. De ez már egy másik történet.

Képgaléria

424-es gőzös oldalnézet
424-es gőzös kazán, előtte mérőműszerek, köztük a víz nyomását mérő manométer
242.001-es mozdony, hazánk leggyorsabb gőzöse volt.
A V60-as, más néven Kandó-mozdony és a leggyorsabb gőzmözdony, a 242-es hátulnézetből
Mozdony és makett
Dieselcsarnok az Északi Járműjavító területén

Források:
Budapesti Hírlap, 1859. január (1-24. szám)
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlöny 1932. 43-44. szám
Belpolitikai szemle, 1959.
Ganz Holding története:
https://ganz-holding.hu/a-mult/98-a-mult/197-toerteneti-attekintes

Saját tudás, tapasztalat.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted

Nőtörténeti séta a Sétaműhellyel

Néhány éve kezdtek elérhetővé válni azok a séták Budapesten, melyek a helyibelieknek kínálnak könnyed ismeretterjesztő programot. Azoknak, akik szívesen nyaralnak, vagy pihennek otthon is, és azoknak is, akiket érdekel a kultúra és a fogékonyak a társadalmi ügyekre. Már több ilyen városi sétát kipróbáltam; legutóbb a Sétaműhellyel a nők egyenjogúságának nyomában jártunk. A séta egyik pontja a Károlyi-kert, aminek történetéről már én mesélek egy kicsit bővebben. Nőtörténeti séta a Pride jegyében.

A Sétaműhely hosszú évek óta, egyre többféle sétát szervez Budapesten. Egy általuk szervezett séta nem csak kikapcsol, hanem lehetőséget ad rácsodálkozni a közvetlen környezetünkben megtalálható értékekre. Arra, hogy emlékezzünk azokra, akik sokat tettek a társadalomért, vagy a társadalom hátrányos helyzetű tagjaiért. Például a nőkért. Magyarországon a nőknek nagyon sokáig nem volt választójoga, vagy nem azokkal a feltételekkel, mint a férfiaknak. A Tanácsköztársaság bukása után a nők választójoga például, sok más feltétel mellett, írástudáshoz volt kötve. Az általános, egyenlő és titkos választójog csupán az 1945. VIII. törvény alapján valósult meg. 

A Mégis hol a nők helye séta olyan nőkről szól, akik mindezek ellenére a kiálltak a nők egyenjogúsága mellett és tettek a nők oktatásáért, kivívták maguknak – és ezzel példát mutattak másoknak -, hogy egyetemek végezhessenek, hogy orvosként és ügyvédként dolgozhassanak. A séta a Váci utcában a Veres Pálné szobornál indul, vezetője Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke, tanár, újságíró.

Veres Pálné – Beniczky Herminként született 1815-ben, a nehéz sorsú lány Veres Pál főjegyző feleségeként vált a magyar nőoktatás múlhatatlan érdemű alakjává. Madách Imrét az Ember tragédiája megírása kapcsán sokan ismerjük, az Akadémiai székfoglalója kapcsán kevésbé. Madách ebben kifejti, hogy “A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre soha nem jut; könnyebben felfog és tanul, de teremtő genius hiával ez emberiség irányadó szellemei közé nem emelkedik”.  Ezek a mondatok még akkor is tragikusak, ha az abban leírtak jelentősen nem különböznek a reformkor (!) szellemétől.

Veres Pálné 1868. márciusában gróf Teleky Sándornéval együtt megalakította a Női Önképző Egyesületet. A nőnevelés helyzetét kívánta előmozdítani, jelszavuk az volt: Haladjunk! Célul tűzték ki azt, hogy a nőnevelés hiányain segítsenek, valamint a vagyontalan nők önfenntartását lehetővé tegyék. A népiskolai közoktatás bevezetéséről szóló 1868. évi XXXVIII. törvénycikket jegyző Eötvös József közoktatási miniszter ellenezte az iskola létrehozását, Deák Ferenc viszont támogatta. Az iskola, vagy ahogy akkor nevezték az Országos Nőképző-Egylet Tanintézete 1869-ben kezdte meg működését 12 tanulóval. Az iskola, alapításának 11. évében kiadott egy értesítőjéből kiderül, hogy 4 elemi, 4 polgári és 2 felső osztályban akkora már több, mint 150 tanítványuk volt. A felső osztályt elvégző diákok tanítókként dolgozhattak. A lányokat oktató tanoda hamarosan külhonban is híressé vált.
A XIX. század végére az alapítókban megfogalmazódott annak igénye, hogy egy nyolcosztályos, egyetemi tanulmányokra felkészítő – micsoda forradalmi gondolat volt ez akkoriban – leánygimnáziumot alapítsanak. A nevelőnők és tanítónők képzése mellett olyan iskolában gondolkodtak, mely lehetővé teszi a nőknek az egyetem látogatását. A leánygimnázium 1986. szeptemberében kezdte meg működését, I és V. osztállyal. Veres Pálné – Beniczky Hermin unokája halála után, annak emlékére a Zöldfa felépíttette az iskola első saját épületét, melyet később egy második épülettel bővült.
Az épületben ma is oktatás folyik, itt található a Veres Pálné Gimnázium. A gimnázium előterében állandó kiállítás látható a névadó-alapítóról. 

A belvárosi utcákon járva alig árulkodik valami arról, hogy milyen jelentős események történtek az épületekben. A séta során az ELTE jogi karának épülete előtt például azt tudjuk meg, hogy az Ungár Margit volt az első nő, aki ügyvéd lehetett és ő volt az, aki a  diplomáját rózsaszín selyembe burkolva kapta meg. A pergő nyelvű, éles eszű, később büntetőügyekben tevékenykedő ügyvéd férfi kollégáinak diplomája fekete volt. Hugonnai Vilma volt az első orvos a nők közül, akinek diplomáját itthon évtizedekig tartott elismertetni.

Glücklich Vilma pedig az első egyetemet végzett nő volt, aki barátnőjével Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét. A séta ennek megfelelően érinti azt a helyet is, ahol a megalakult meg a Magyar Feministák Egyesülete. Az általuk kiadott lapból pedig az is kiderül, hogy már 100 évvel ezelőtt is szokás volt egy nő véleményét a külseje alapján megítélni. Ahogy az is, hogy a koedukált oktatás szükségessége, a nemek közötti egyenlőség és a gyermekvédelem már 100 évvel ezelőtt is szívügye volt az erős, bátor és tettrekész nőknek, feministáknak.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A séta egyik pihenő pontja a Károlyi-kert, ahol látszólag kevés nőtörténeti emlék van, de kicsit utánaolvasva a terület történelmének, kiderül, hogy mégis.  A tér sok évszázadra visszatekintő kalandos történetét és történelmi értékét ismerve meglepő, hogy az elmúlt évtizedek optimális területkihasználásra törekvése, értsd beépíteni minden négyztcentimétert mellett ez a tér még megvan és zöldjével, árnyas fáival hűs oázist nyújt a legmelegebb napokon is. 

Károlyi-kert nyáron

A Károlyi-kertet, illetve  területét a régészeti leletek alapján évszázadok óta használja az ember. Árpád-kori leletek alapján már 1000 évvel ezelőtt is lakott volt ez a része a városnak.  Egy részén temető lehetett azonban a török hódoltság végére, ez is, mint Buda és Pest nagy része elnéptelenedett. A Károlyi család birtokába egy hatalmas épülettel egyetemben végül a XVIII. század végén került, a hozzá tartozó csaknem másfél hektáros parkkal együtt. Annak ellenére, hogy a világvárossá növekedő Budapest egyik legforgalmasabb pontján volt található, a nagyközönség, de még a környéken lakók számára sem volt látogatható csak a palota vendégei és lakói tartózkodhattak benne. A terület végül állami tulajdonba került és 1932-től közparkként működik. A Károlyi-kert területe tehát évszázadok óta lakott, a város török kor utáni újbóli benépesedés óta a földjét építkezés, régészet miatt időről-időre felforgatták, így őshonos fajnak, védett élőlénynek nem volt esélye volt megmaradni. A 7625 négyzetméteres terület arra azonban bőven elég, hogy zöldjével, árnyat adó fáival frissítő oázis legyen a lakóházak rengetegében. Ahhoz, hogy ez így legyen, egy kertet meg kell tervezni. A budapesti közparkok tervezése, karbantartása a Főkert feladata, még akkor is ha némely előremutató újításúkat hozzá nem értők, lekaszálják A Károlyi-kertet az Észak-Déli metró építése után kellett újratervezni, mert területének 90%-a felvonulási terep volt, magyarul szinte semmi nem maradt meg az eredeti állapotából.

Az új Károlyi-kert megtervezője Kecskésné Szabó Ildikó, Főkert Tervező Csoportja vezetője volt. Aki kiemelkedő számú tervnek köszönhetően jelentősen hozzájárult Budapest közparkjainak megszépüléséhez. Megvalósult tervei megtalálhatók a városban a Gellért-hegytől a Margitszigetig, de a  nevéhez fűződik például a várbeli Tóth Árpád sétány megtervezése is. Számos könyv szerzője és több kollégája hivatkozik rá szakmai pályafutásuk kapcsán. Munkásságáért Ormos Imre díjjal is kitüntették.

A séta 2,5 óra hosszú. Miközben egy 150 éves időutazáson veszünk részt és ráébredünk, messze még az út vége.

Kapcsolódó linkek, források:
Nőkért Egyesület honlapja
Mégis, hol a nők helye – Sétaműhely séta
A nők választójogának története
Madách Imre Akadémiai székfoglalója
1868.évi XXXVIII.évi törvénycikk a közoktatás tárgyában
Iskolai értesítők: Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1878
Iskola értesítők: Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1896
Iskola értesítők: Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1918-1919.
Pesti László – Tarjányi Ferenc: Parkok és kertek Pesten és Budán
Bercsek Péter: Részletek a Margitsziget történetéhez
Csorba Veronika: Mindig a természetes formák inspiráltak

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted

Szitakötő

Kapcsolódó bejegyzés: Játszótértől játszótérig

Ez az éjszaka más, mint a többi – Múzeumok Éjszakája 2021

Múzeumba járni jó, éjszaka múzeumba járni még jobb. Ez a mondat, ha máskor nem is, a Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombaton megtartott Múzeumok Éjszakáján biztosan igaz. A más időpontban nem látható bemutatók, az alkalomra összeállított programok, a maxi vagy mini tárlatvezetések és az, hogy jóval a nyitvatartási időn túl lehet barangolni a kiállítótérben biztosan különlegessé teszik ezt az estét. Éppen ezért a Múzeumok Éjszakája nekem mindig is az kedvenc nyári program volt. Színes és személyes ajánló következik, különleges képekkel.

A Múzeumok Éjszakája egész éjszakás kulturális programsorozatot 2003-ban rendezték meg első alkalommal. „Ez az éjszaka más, mint a többi” – így hangzott a program szlogenje, és valóban. A legnépszerűbb években a város szinte pezsgett, tömegek keltek útra és vándoroltak programról, programra, múzeumról, múzeumra. A pezsgés nem túlzás, 2010-ben például országosan 500 ezer karszalag kelt el, félmillió ember választotta azon az éjszakán programként a múzeumlátogatást. A megnövekedett utasforgalmat a BKV-nak is észrevette,  helyzetre jól reagálva plusz járatokat indítottak, ingyenessé tették a tömegközlekedést. 

Nekem a 2008-as volt az első Múzeumok Éjszakája, amin részt vettem – a korábbi években mással voltam elfoglalva –  természetesen hol máshol lettem volna a családdal, mint Budai Várban és a Gyermekvasúton.

Múzeumok Éjszakája 2008
Budai Vár

Az idén is alaposan felkészültem a látnivalókból és programokból a honlapról. A rengeteg helyszín közül végül Óbudára esett a választásom, mert ott több, számomra érdekes helyszín található egymáshoz közel. Azt pedig sejtettem, hogy mivel nem belváros és nem Budai Vár, olyan sokan azért nem lesznek.

A Magyar Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum az egyik kedvenc múzemom, már csak szakmai érdeklődés miatt is. Évekkel ezelőtt már jártam, jártunk itt Múzeumok Éjszakáján. A múzeumnak otthont adó épületben egykor Krúdy Gyula is élt, erről tanúskodik egy emléktábla is. A múzeumjárást ennek megfelelően az Így isztok ti, mini tárlatvezetéssel kezdtem. Németh Ádám múzeumpedagógus előadása szubjektív, magával ragadó volt. Még úgy is, hogy én például egyáltalán nem iszom alkoholt. A bor és a fröccs között pedig a hazai Pepsi gyártásról és a kalandos szocializmus korabeli cserekereskedelem volt a téma.

Később megnéztem az általam szintén nagyon várt  Fiume – Kapu a nagyvilágra című kiállítást. A város virágkorát, iparát bemutató tárlatvezetés, dacára a teremben uralkodó trópusi klímának, érdekfeszítőnek tűnt. Mindent megtudhattam erről városról, már ami az Osztrák-Magyar Monarchia-beli időszakot illeti. Maga a tárlat nem túl nagy, egy terem mindösszesen, de a kiállított darabokról rengeteg információ áll rendelkezésre. Számos érdekesség mellett volt szó a vasút megépítéséről, a kőolajfinomító mesés osztalékáról, beruházások azóta sem látott volumenű megtérüléséről, sőt a Titanicról is.
Aki szeretné megismerni ennek a városnak mindennapjait, iparát és kereskedelmét, az mindenképpen keresse fel a kiállítást, ami a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal együttműködve valósult meg és október 31-ig látogatható.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A múzeum udvarán meglepetésként a Honvéd Kerékpáros és Hagyományőrző Egyesület tagjai idézték meg tengerésznek beöltözve a száz évvel ezelőtti, a Monarchia végén történt eseményeket. Több, mint 100 évvel ezelőtt süllyedt el a legnagyobb magyar építésű hajóként számon tartott SMS Szent István tengerjáró. A Ganz-Danubius gyártelepén készített és 1915-ben szolgálatba állított hajó nagy tűzerővel rendelkezett, amit sajnos szinte nem is volt alkalma használni. A Múzeumok Éjszakáján bemutatták robosztus ágyúinak tűzerejét, természetesen nem a gyakorlatban. Ami az egyik fotón elsőre egy hatalmas fém malomkeréknek tűnik az valójában a lövegcső huzagolt acélból és öntöttvasból készült  metszetének replikája. A bemutatót Lajta Monitor egyenruhájába öltözve tartotta a legénység. A most már múzeumként hadihajó éppen nem látogatható,  a cikk végén egy fotón látható. Egy korábbi Kulturális Örökség Napok során bejártam azt is. A bemutató és a „legénység” felkészültsége remek volt. A katonai hagyományőrzés fontos része örökségünknek. Leginkább arra kell, hogy emkéztessen bennünket, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásokat békésen használjuk fel és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a múlt borzalmai ne ismétlődhessenek meg.

A éjszaka már nem volt fiatal, amikor odaértem a másik választott helyszínhez, az Óbudai Zsinagógához. Ezt az épületet már nagyon szerettem volna belülről megnézni, azóta mióta megtudtam, hogy a kívülről is szemmel láthatóan vallási helynek tervezett hatalmas épület belülről egy raktár. A Nyitott Zsinagógák éjszakája csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához, így ezen a hétvégén szombaton több budapesti zsinagóga is megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. Az Óbudai Zsinagóga épülete idén 200 éves és gyönyörű. Finoman és szépen felújított, méltó fényében ragyog ismét. Az épületet Landherr András tervezte, a hat korinthoszi oszloppal övezett bejárat a Hármashatár-hegyre tekint.

A felavatás után több, mint 100 éven keresztül zsinagógaként működött, majd a  hívek állítólag csekély számára hivatkozva a Magyar Állam tulajdonába került. Textil Műszaki Múzeum lett belőle, majd az akkor még létező Magyar Televízió tulajdonába került. Szóval, nem túlzás  azt mondani, hogy ez az épület nagyon hányatott sorsú volt az utóbbi évtizedekben. Hiszen forgattak itt mesefilmet és vetélkedőt és talán még archívumot is kialakítottak. Végül 11 évvel ezelőtt újraavatták a zsinagógát és azóta eredeti pedig feladatát betöltve, egyre gyarapodó közösséggel működik. 

A járvány kitörése óta az egyik első nagyobb kulturális program, ami a lehetőségekhez képest – szerintem – elég jól sikerült. Habár a maszk, a védettségi igazolvány, a rengeteg kézfertőtlenítő, a sokak mellől hiányzó emberek, a felirat a karszalagon  emlékeztetett arra, ez még/már nem az a Múzeumok Éjszakája, mint egykor, akár a pandémia előtt volt.

Ettől függetlenül, jó volt kimozdulni, régi és új arcokkal találkozni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted

Képgaléria

Múzeumok Éjszakája 2008 – Filmvetítés a Gyermekvasúton
Így isztok ti – az első hazánkban palackozott Pepsi Cola
Fiume – Kapu a Nagyvilágra Időszaki kiállítás
Fiume – Kapu a Nagyvilágra
A Kőolajfinomító által készített kőolajpárlatok (részlet)
SMS Szent István hajó fegyverzet, lövegcső replika
A rovátkák vagyis a huzagolás a lövedék megpörgetésével a pontosabb célzást tette lehetővé.
Kulturális Örökség Napok 2018.
Az Országház előtt horgonyzó Lajta Monitor Múzeumhajó

Csodák mélyben és magasban a Budai Várban

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Budai Várnegyed különleges, épített és természetes örökségét bemutató programmal rukkolt elő 2020-ban. Jó hír, hogy a három helyszínt bemutató tematikus séta, Sziklába vájt történelem címmel 2021-ben is folytatódik. A túra Sziklakórházban, drámai történeteket bemutató tárlattal kezdődik, majd a Budai Vár-barlang természetes eredetű labirintusszerű pincéinek és természeti képződnényeinek bemutatásával folytatódik. A túra végén a 800 éves Mátyás-templom kilátó teraszán élvezhető a főváros kivételes panorámája. A Forest&Fruit Naptár 2021 témája a Budai Vár – Vár a Budai Vár. Ehhez a tematikához kiválóan kapcsolódik ez a kivételes, a budapesti történelem egy részét és a természet csodáit bemutató program. 

A Budai Várnegyed a főváros talán legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja megannyi lenyűgöző történelmi, építészeti, kulturális és gasztronómiai attrakcióval. A Vár felszíni látnivalói alatt azonban egy nem mindenki számára ismert, több kilométer kiterjedésű barlangrendszer húzódik, mely több évszázad titkait rejti.

A program első felében a résztvevők a Sziklakórház földalatti létesítményének egykor szükségkórházként funkcionáló termeit járhatják be. A múzeum termei és folyosói sötétbe borulnak, a látogatók zseblámpafényes történelmi időutazás során ismerkedhetnek meg a Várnegyed és Budapest történelmének legviharosabb időszakaival. A béke értéke és a hétköznapi hősök visszaemlékezései elevenednek meg a viaszfigurák és korhű berendezések között, szakképzett vezetők tolmácsolásában. A túra első felének végén a résztvevők egy üvegajtón át léphetnek majd a Budai Vár-barlangba.

A Budai Vár turistáktól nyüzsgő utcái alatt termek és folyosók sokaságából álló, szövevényes barlangrendszer húzódik.  Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett barlangrendszerben, a föld alatti termek és folyosók hosszú során keresztül fény derül rá, hogy az évszázadok során hogyan alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintusszerű járatokká, és hogyan hasznosították őket a legkülönfélébb módon a borospincétől a börtönön át az óvóhelyig. Az eredendően természetes üregekből, kisebb barlangokból számos emberi átalakítás során, fokozatosan létrejött labirintusrendszer hazánk egyik legsajátosabb barlangja.

Rövid pihenő után a tematikus séta harmadik állomása  800 éves Mátyás-templom. Cél a templom panorámaterasza lesz, ahonnan zavartalanul élvezhető Budapest elénk táruló lenyűgöző látványát. A kilátóterasz 360 fokban körbejárható, így lehetőségünk nyílik arra, hogy megcsodáljuk a város legszebb látnivalóit Budán és Pesten egyaránt. A templom tornyába 197 lépcsőfok visz fel: az utat kényelmes tempóban, rövid pihenő beiktatásával tesszük meg. Eközben a templom tornyaival, történetükkel és a hozzájuk kapcsolódó legendákkal ismerkedünk meg. Kiderül, hogy kik építették és kik lakják a Mátyás-templom harangtornyát.

Hasznos linkek, további információk:

IDŐPONT
2021. június 18, péntek A túrák 17:00-tól kezdve félóránként indulnak.
A túra időtartama 1,5 – 2 óra.
TALÁLKOZÁS
Sziklakórház Atombunker Múzeum (1012 Budapest Lovas út 4/c)
Részvételi díj
7 490 Ft/fő 
JEGYVÁSÁRLÁS (június 7-től)
A Sziklakórház Atombunker Múzeum SHOP felületén https://www.sziklakorhaz.eu/termekkategoria/sziklaba_vajt_tortenelem/

A barlangban egész évben 12°C fok a hőmérséklet, nyáron ezért érdemes kissé melegebben felöltözni. A kiépített útvonal utcai ruhában megtekinthető, kényelmes túracipő viselése ajánlott. Egy túrán maximum 15 fő vehet részt! Az egyes túrákon való részvétel a jelentkezés sorrendjében biztosított, melyről visszaigazoló e-mailt küldünk minden esetben.  A túrán 12 éves kor felett lehet részt venni!

Kapcsolódó cikk
Ivókúttól víztározóig

Színpompás tavaszi virágözön

Az ébredő természet a zöld számtalan árnyalatán kívül a szivárvány minden színét  megmutatja a virágzó évelőkkel és egynyári növényekkel már fák levélbe borulása előtt. Még akkor is, ha idén a zöld levelek megjelenése pár napot késett és a lombkorona még mindig nem záródott. Tavaszi virágözön címmel két évvel ezelőtt már készítettem egy összefoglalót a Budai hegység varázslatos növényeiről. A bemutatót, most öt színes és különleges nevű virággal kiegészítem.

Ki a virágot szereti rossz ember nem lehet tartja a mondás, hagy tegyem hozzá gyorsan aki szereti a virágot, akkor az élőhelyét is tiszteletben tartja. Vagyis az igazi növénykedvelő nem tér le a kijelölt erdei ösvényekről, ismeri és használja is a telefon/fényképezőgép zoom funkcióját. Ha pedig így sem tud közelről lefotózni egy növényt, akkor megelégszik a növénytársulás megörökítésével. A természetvédelmi területen honos növények letépése, hazavitele tilos, ezért nem is írom oda a védett fajoknál, hogy a fotót pontosan hol készítettem. Nem kell túlságosan nyitott szemmel járni az erdőben, hogy a dúsan virágzó aljnövényzetben bármelyik fajt megleljük.

Leánykökörcsin

A leánykökörcsinről már több alkalommal írtam a blogban, ez a növény több helyen fellelhető a Budai hegységben A Sas hegy természetvédelmi területen az ideén tavasszal elmaradt a Kökörcsin-túra, de az elmúlt év fotóit meg lehet csodálni ITT és ITT

A leánykökörcsin nagyon jó példája annak hogyan változik az élőlény az egyedfejlődés során, annak érdekében, hogy a lehető legjobban túl tudjon élni a faj.

Amikor február végén, március elején a leánykökörcsin virágozni kezd, még sokkal hűvösebb van, így a virágot és a növényt is puha és vastag szőrpárna borítja. A rózsaszín-lilás árnyalatú virágok alig emelkednek ki a földből,  arasznyi magasságban bontogatják szirmakat. A sárga porzóikkal és a termővel könnyű célpontot jelentenek a rovaroknak. A beporzás után a virág színe megváltozik, lilás, majd kékes árnyalatú lesz. a terméseket növesztő növény testfelépítése is megváltozik. Az addig tömzsinek mondható leánykökörcsin elkezd megnyúlni, beporzás után egy sudárul nyújtózó növény válik belőle.

A leánykökörcsin termése repítőszőrös kaszattermés, ahogy a nevéből is kiderül, a növénynek most nem a napra, hanem a szélre van szüksége, a magok új területre való juttatásához.  A vékony, ingadozó száron a magok a talajtól 30-40 centiméterről fognak útnak indulni, a  szél messzire repíti őket. Így több az esély arra, hogy a magvacskából kihajtó növénynek jusson elég tápanyag és víz, több az esély a túlélésre, szaporodásra. Egy számomra új élőhelyen fedeztem fel azt a néhány tő leánykökörcsint, a virágzó növényeket még nem vettem észre, csak ezeket a bozontos üstökű példányokat.

Közönséges kövifoszlár

Közönséges kövifoszlár

A keresztesvirágúak családjába tartozó közönséges  kövifoszlár szinte elveszik a körülötte elterülő sárga növénytengerben, szerencsére ez a példány egy kicsit nagyobb a többinél. A 40-60 cm magasra is megnyúló elágazó szár szürkészöld tőlevélrózsából ered, a levelek karélyosak, fogas szélűek.

A közönséges kövifoszlár, mint azt a neve is mutatja egy sziklagyepeken gyakran előforduló faj, régebben a dercevirágként is ismert volt. A növény termése kétüregű toktermés, más néven becő. A termés alakja határozóbélyeg, ezért is érdemes lesz visszatérni ehhez a növényhez is.

A keresztesvirágúak elnevezésüket a négy lepellelvélből álló virágukról kapták: a négy fehér sziromlevél, kereszt alakban helyezkedik el. A keresztesvirágúak a minden kontinensen előfordulnak, számos fajuk, mint például a káposzta, a repce az élelmezésben jelentős szerepet tölt be.

Tavaszi lednek

Tavaszi lednek

A tavaszi lednek 30-40 centiméter magas megnövő évelő növény, egy a példány egy kicsit kisebb termetű volt. A szára felálló, a fotón szépen csillogó levelei párosan szárnyaltak, tojásdad-lándzsás alakúak, ahogy látható 5-7 cm hosszúak, és 3-4 cm szélesek. Szép élénk, fűzöld színük van, a fonákjukon fényesek.

A növény márciustól májusig virágzik, a pillangós virágzat elméletileg fürtökben hármasával-nyolcasával áll. Ezen a példányon egy árva színes virágocska volt. Ha alaposan szemügyre vesszük a szárat, akkor látszik a lehulott virágok nyoma.

A virágok fejlődésük során érdekesen színeváltók, bíborpirosból előbb ibolyaszínűek, kékek végül fehérek lesznek. Termése hüvelytermés. Remélem, még megtalálom az erdőben és azt is lefotózhatom.

Fürtös salamonpecsét

Fürtös salamonpecsét

A május-júliusban virágzó fürtös salamonpecsét néhány koránkelő példánya már megmutatta magát egy déli lejtőn és a levélhónaljakban álló csöves virágok is kinyíltak. Ez a faj egyszikű, a spárgafélék családjába tartozik, hát ezt kevesen gondolnánk róla.  Árnyas, dús aljnövényzetű lomb- és elegyes erdőkben lehet vele még találkozni, a Budai-hegységben több helyen. 

Általában 30-60cm magasra, vagy inkább hosszúra nő, a szára hengeres, tojásdad alakú, csúcsban végződő 5-10 cm hosszú levelei szórt állásúak, két sorba rendeződnek. A felső levelek hónaljában találhatók a szagtalan már említett csöves, összeszűkülő leplű virágai, melyek szagtalanok. Bogyótermése van, kékesfekete színű, ősszel szépen színesíti a hideg évszak közeledtével bebarnuló növényt. A termést húsa miatt madarak fogyasztják és a magokat is ők terjesztik. Fényes ovális levelei a gyöngyvirágra emlékeztetnek és ez a növény is mérgező, minden része szteroid-szaponinokat tartalmaz.

Hagymás fogasír

Hagymás fogasír

Ez az a növény, amit még virágzás előtt is jó meg lehet határozni, a levél tövénél található kis sarjgumókról. A közönséges kövifoszlárhoz hasonlóan szintén a keresztesvirágúak családjában tartozik. A virága viszont – mint a bimbójából is látszik – nem fehér, hanem rózsaszín és kicsit nagyobb méretűek e sziromlevelek.

Magasra is megnövő, karcsú kinézetű növény, levelei szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, a felsők épek, az alsók páratlanul szárnyaltak és fogas szélűek. A határozójegynek számító sarjgumók csak fiatalon zöldek, éretten lilák. A vízszintesen fekvő tarackgyökerei segítségével is szaporodik. Ezt a növényt a fürtös salamonpecsét szomszédságában találtam, annak ellenére, hogy nem a két növény különböző talajokat kedvel. 

Az erdei séták, kirándulások, túrák során persze többféle virágot lehet felfedezni, Kék, sárga, fehér, rózsaszín és ismét fehér, nálam ezek most a tavasz színei a zöld ezer árnyalatán kívül. 

Páratlan panoráma és biológiai sokféleség – a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület közelről és távolról

Leánykökörcsin

Menedék a betontengerben címmel került sor egy több, mint fél napos, remek sajtóbejárásra a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban augusztus végén. Két felszíni és két földalatti állomásból összeállított program minden helyszíne különleges látnivalókat és programokat kínált. A program része volt a Sas-hegy természetvédelmi Terület bemutatása, nem véletlenül. Ez a terület a világon a maga nemében egyedülállónak számít, geológiája, védettsége és nem utolsó sorban fajgazdagsága révén. A Duna-Ipoly nemzeti Park bemutatóhelyeit és ökoturisztikai fejlesztéseit bemutató sorozat első része így erről a területről szól.

A budai Sas-heggyel a kapcsolatom elég messzire nyúlik vissza, néhány évnyi távolról nézegetés után egy 2012 tavaszán, egy Kökörcsin túrán jártam először itt, majd azóta számos alkalommal. Viszont még soha nem láttam ilyen zöldnek és virágzónak, mint ebben az évben. A nyár végi esőnek, majd az ezt követő napfényes, szép időnek köszönhetően a Sas-hegyen nem csak a panoráma volt magával ragadó, hanem a szirmukat bontó és termést hozó növények, a napfényben fürdőző vagy repdeső állatok sokasága. 

A Sas-hegy egy főleg dolomitból álló hegység, 266 méteres magassága miatt inkább domb, aminek két magaslatát képzeletben összekötve kiderül, hogy a csúcsok észak-déli irányban helyezkednek el egymás mellett. A dolomit, a mészkőhöz hasonló karbonátos hegységalkotó kőzet, azonban a két agyag kémiai tulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól. A mészkő savakkal – akár a benne oldódó szén-dioxid miatt gyengén savas talajvízben – reakcióba lép, magnéziumtartalmú dolomitra ez nem jellemző. Ennek köszönhetően a dolomihegységekben, a mészkőhegységektől eltérően nincsenek barlangok. Vannak viszont különleges sziklaformák, amik az évmilliókkal ezelőtt jellemző vulkáni tevékenységek és melegvizes hőforrások működése miatt jöttek létre. A melegvizes hőforrások kovasavval itatták át a dolomitot, aminek következtében ezek a kőzetdarabok jobban ellenálltak az eróziós erőknek. Így alakulhatott ki a Medve- és Beethoven-szikla.

A képre kattintva galéria nyílik meg.

Fekete fenyő a Sas-hegyen 2012-ben
Kivágott fekete fenyők a Beethoven-szikla felett a Sas-hegyen 2012. tavaszán.

A dolomit kedvezőtlen tulajdonsága, hogy könnyen mállik, darabolódik. A Sas-hegyen számos növényfaj honos, ezek már vékony termőrétegen is képesek megélni. Viszont az apró éles darabokra törő, lassan porló kőzet éles részei a vékony növénytakaróba taposva képesek elvágni a növények gyökerét. Ezért kell mindig az ösvényen maradni.

A terület fajgazdagságára jellemző, hogy a hazánkban megtalálható növényfajok tekintélyes része ezen a területen is jelen van. A már említett észak-déli irányú fekvésének köszönhetően a mikroklíma pedig nagyon sajátos, vagy inkább különleges. Míg a déli oldalán a jégkorszak előtti és közötti mediterrán, addig az északin az alpesi éghajlat alatt honos növényeket fedezhetjünk fel. Köztük számos, más földtörténeti korból itt maradt reliktum jellegű, világviszonylatban ritka, védett fajt.

A Sas-hegyen élő összes növényfajt lehetetlenség felsorolni, de megismerni, megörökíteni érdemes a lehető legtöbbet. A szakvezetés a déli oldalon kezdődik, ahol a nyári nagy melegben bizony 50 fok körül is lehet a hőmérséklet. Itt megtalálható (virágzási sorrendben) többek között a leánykökörcsin, az István király szegfűje, a sadler imola, a   közönséges csikófark. A Gellért-hegyre panorámás bemutatópont után enyhül a hőmérséklet és változik a flóra, így itt látható  többek között a budai nyúlfarkfű és az ágas homokliliom is.

A képre kattintva galéria nyílik meg.

Leánykökörcsin virágzik a Sas-hegyen 2019. tavaszán
Leánykökörcsin virágzik a Sas-hegyen 2019. tavaszán

A Sas-hegy természetvédelmi terület 1958 óta védett, harminc hektáros területén komoly szakmai munka folyik. A remek panoráma miatt még a múlt század közepén is úgy gondolták, hogy parknak, vagy lakóparknak is kitűnő lehet ez a helyszín és a hazánkban nem őshonos fekete fenyőt és egy gyorsan terjedő, alig kiirtható növényfajt, orgonát telepítettek ide. A terület fejlesztése évek óta folyamatos, ezt talán a fotókból is kiderül, a fekete fenyőnek mára már alig van nyoma és talán a lassan, de biztosan eltűnő orgona helyét is visszaveheti az őshonos flóra. 

A panoráma a hegy minden pontjáról páratlanul szép és a Budapesten egyedülállóan változatos: éppúgy része a Gazdagréti lakótelep, a Kelenföldi buszgarázs és a Lakihegyi adótorony, mint a jó időben éppen látható Mátra, a hozzá képest közeli Hármashatár-hegy, vagy a Diana utcai templom tornya és persze főváros számtalan épített emléke a mindig csillogó Dunával együtt. 

Látható, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület önmagában is érdekes, a nemzeti parknak viszont hozzáadott értéke az itt dolgozók magabiztos tudása és tájékozottsága. Sőt, a hétvégi és hét közbeni csoportos túrák megtartása mellett hét közben is komoly szakmai munka folyik. Többek között a már említett élőhely-helyreállítás vagy egy itt megtalálható szöcskefaj egyedszámának meghatározása egyetemi hallgatók közreműködésével.

A Látogatóközpont barátságos, – és nem mellesleg remek panorámával rendelkező kétszintes épületének földszintjén Menedék a betonrengetegben címmel játékos természetismereti kiállítás várja a vendégeket, az emeleten pedig a teraszról lehet a látnivalókban gyönyörködni. A hétközben idelátogató gyerekcsoportokat – óvodásoktól egészen a középiskolás korosztályig –  tematikus csoportos foglalkozásokkal, vetélkedővel és számos érdekes játékkal fogadják. A legkisebbek babakocsival is járható ösvény várja, sőt szabadtéri terrámiumban a zöld gyík alaposan megfigyelhető. Hétvégén változatos tematikájú túrán, évszaknak és alkalomnak megfelelően gyarapíthatók az ismeretek a gyógynövényismerettől a csillagászatig. A konferenciaterem rendezvényhelyszínként, a panorámaterasz és a kilátópont fotózás céljára bérbe vehető. 

Hol nyílik a kikeleti hóvirág?

Az amarilliszfélék családjában tartozó hóvirág fajok vakító fehér lepelleveleikkel határozottan a tavasz közeledtét jelzik a kopár erdőkben. A borongós, hideg téli napok után a színek után vágyó ember mindig is előszeretettel gyűjtött virágcsokrokat. A szertelen gyűjtésnek köszönhetően a Kárpát medencében egykor nagyon gyakori kikeleti hóvirág védett faj lett. Nyíló virágai ennek köszönhetően vadon és arborétumokban megtalálhatók tavasszal.

Az idei tél egy szürke szerda délutánra esett, mostanában nem lehetett havas erdőkben honos hóvirágok után kutatni. Az elmaradt télért a talán korán érkező tavasz kárpótol, remélem, egy későbbi havazás sem fog kárt tenni az ébredező természetben.

Az egyszikűekhez tartozó hóvirágfajok kinézetre meglehetősen hasonlóak, a növény hagymájából tél végén két keskeny levél és egy szár növekszik, utóbbi végén nyílik a három külső lepellevélből álló virág, közepén a csőszerűen összeforrott lepellevelekkel. A galantheae nemzetségbe tartozó kis növények nagysága nagyjából hasonló a termetesebb fajok 30 cm, kisebbek ettől akár 10 centivel kisebbek lehetnek. Hazánkban  több hóvirágfaj él, ezek közül a kiskertekben a pompás, lombos, ligetes erdőkben pedig a védett kikeleti hóvirág honos. A növényeket a viráguk mintázata, a levelek színe és formája alapján lehet szakértő szemmel azonosítani.

20200215_hovirag_032.jpg

A kikeleti hóvirág – latin nevén galantis nivella – az apróbb fajhoz tartozik a maga 10-20 cm magasságával és egykoron nagy területen volt honos Magyarországon. A leszakított virágokban is gyönyörűséget találó turisták és a mértéket nem ismerő emberek áldatlan tevékenységének köszönhetően az állomány az ezredfordulóra veszélyes mértékben lecsökkent. Mindenki vitt magával még egy csokrot és nagyüzemben szedték fel a hóvirág hagymáit. Azt is kevesen gondolták át, ha a legszebb szálakat, a legfejlettebb virágokat viszik haza, akkor a genetikailag kevésbé szerencsés példányokból lesz a következő nemzedék. A megmaradt hóvirág mezők és növény védelme érdekében a kikeleti hóvirágot 2005-ben védetté nyilvánították. A hóvirág eszmei értéke 10000 Ft. Így sem Valentin-, sem Nőnapra nem adható már hóvirágcsokor, szerencsére.

A hóvirág egyszerűsége és szépsége mellett fontos, gyógyászatban használatos hatóanyagokat tartalmaz. Hagymájában alkaloidok vannak, többek között galantin, amit az Alzheimer-kór kezeléséhez szükséges gyógyszerek előállításához is használnak. Ember által a növény nem fogyasztható.   

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Az ELTE Füvészkertben több hóvirágfaj él, a terület minden nap 9-16 óráig látogatható, március 1-től még tovább lesz nyitva. Az idei, egyelőre rövid télnek köszönhetően a szokottnál korábban nyílik a hóvirág az Alcsúti Arborétumban; 2020-ban február 17-től várják a látogatókat. Március 1-je után a különleges a hangulatú Budakeszi Arborétumba is érdemes benézni, nem csak a hóvirág, hanem a Hidegvölgy sajátos mikroklímájú növénytársulásai miatt is.

forestandfruitnaptar2020_februar.jpgA Forest&Fruit Naptár 2020 februári növénye a hóvirág, ha még nem töltötted le az ingyenes, nyomtatható naptárat, IDE kattintva ez most megteheted.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A különleges tiszafa

A Forest&Fruit Naptár 2020 ebben az évben a bennünket körülölelő természet egy-egy darabját mutatja be hónapról, hónapra. A színes naptárlapok segítenek a mindennapok megszervezésében, a havonta megjelenő naptárposztokból pedig megismerhetők a fotókon szereplő növények.  A januári naptárlapon egy örökzöld fenyőféle, a tiszafa látható. Ami neve szerint közönséges, tulajdonságai alapján viszont egyértelműen egyedi és különleges.

forestandfruitnaptar_2020_januar.jpgA legfontosabb tulajdonsága a tiszafa növénycsaládnak, hogy termésük piros magköpenyén kívül minden egyes részük mérgező többek között a bennük megtalálható taxán vázas alkaloidok, például taxin, taxol, a cianogén glikozidok, például taxifillin miatt A levelek még elszáradva is tartalmaznak az élőlények számára veszedelmes anyagokat, ezért fogyasztásuk szigorúan tilos. Nem jellemző, hogy a díszparkokban olyan gyakori, kertészeti szempontból kedvező tulajdonságai miatt akár sövényként is előszeretettel ültetett közönséges tiszafát bárki is megkóstolná, de azért ezt az információt jó tudni erről a fafajtáról.

Maga a növény nagyon lassan nő az egyébként sem gyorsan növekvő fák csoportján belül is kiemelkedően lassúnak számít az, ahogyan a tiszafa évről érve gyarapodik. A felnőtt fa 20-28 méternél nem nő magasabbra, törzsét vékony ágacskák fedhetik. A növény levelei 1-4 cm hosszúak és 1-3 mm szélesek, a vezérhajtások fésűsen, az oldalhajtáson körkörösen állnak. Fája vöröses színű, betegségeknek kiválóan ellenáll, nem támadja meg rovar vagy gomba. A tiszafa jól formára alakítható, vágható, így sötétzöld leveleivel és piros álbogyóival sokáig dísze lehet parkoknak, kerteknek. Az egyes példányok hosszú életűek, a kormeghatározás viszont nem egyszerű, mert a fa törzse idővel belülről üregessé válik.  Minden valószínűség szerint skóciai fortingalli tiszafa a kontinens legidősebb példánya. A közönséges tiszafa többnyire kétlaki növény, de képes a nemváltásra, ahogy ez a már említett famatuzsálemmel is megtörtént 2015-ben.

20200111_tiszafa.jpg

Túlzás nélkül mondható, hogy a tiszafa egy valóban különleges növény, számos érdekes tulajdonsággal. Szép, de veszélyes, lassan növő, de tekintélyes kort megérő és végül kétlaki, de nemváltó. Mire is lehet mégis használni ezt a fát?

A kilencvenes évek legelején az Észak-Amerikában honos oregoni tiszafa kérgében található taxolról kimutatták, hogy bizonyos rákfajták, az emlő-és petefészek daganatok gyógyítására kiválóan használható. Először csak a fa kérgének lehántásával (ami a növény pusztulását eredményezte) tudtak hozzájutni a hatóanyagalapanyaghoz. Később a közönséges tiszafa leveleiből félszintetikus módon lehetővé vált a szükséges hatóanyag kinyerése.

A tiszafában a növény lassú gyarapodása miatt keskeny évgyűrűk alakulnak ki, a fája pedig jó minőségű kemény, de ugyanakkor rugalmas. Ezért egykor elődeink íjat készítettek belőle, de a műbútorasztalosok is előszeretettel használták egészen apró darabjait intarziás bútorok készítésére. Ma is lehet tiszafából készült kézműves holmikat kapni és most nem Voldemort varázspálcájára gondolok. Az eni.co treasure’s  megálmodója Enikő sok mindent elárult erről a fafajtáról, ő a tiszafából fonáshoz való lakkozott orsókat készít. Aki szeretne egyet, annak érdemes rákérdezni, hogy mikor lesz kapható.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A kultúrában több költőt és írót is megihletett, John Keatstól egészen Agatha Christieig több versben regényeben is feltűnt. Illő távolságból kedveljük.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Elfeledett budai palota – ez maradt Mátyás király vadászkastélyából

A Budai Zöld túra a Normafától lefelé is tartogat meglepetéseket, nem is akármilyeneket. A János-hegyről lefelé vezető út továbbra is lejtős és keskeny, kissé elhanyagolt ösvényeken keresztül lehet haladni. A dimbes-dombos terepen persze a kaptató sem maradhat el; a túra utolsó szakaszán pedig egy európai szinten is jelentős történelmi épületegyüttes romjai várnak.

A túra előző szakasza a Budakeszi út Irén utca kereszteződésében ért véget, most pedig ennek a keskeny bekötő útnak az elejéről indultam. Megjegyzés: a Humap térképe és a felfestett túrajelek nincsenek szinkronban, a térkép szerint néhány száz méterrel korábban a Dénes utca magasságában kellett volna a forgalmas Budakeszi úton átkelve elérni a Hárs-hegyet. A terep ismeretében úgy ítéltem meg, hogy érdemes követni a fákra felrajzolt jelet és nem kockáztatni a nehezen belátható kanyarban az átkelést. 

matyaskiraly00.jpg

Az túra egy erősen lejtős aszfaltúton kezdődik, amit magas kerítés szegélyez mindkét oldalról. A János-hegy alatt húzódó táj egy kissé rendezetlennek, néhol elhanyagoltnak tűnik, teljesen váratlanul bukkanak fel házak itt-ott. Szemmel láthatóan koncepció nélkül, telkenként építették be a természetvédelmi terület egyes részeit. Pedig a hely hangulata varázslatos. A Budai Zöldnek ezen a belső szakaszán, úgy feltekintve a János-hegyre, hogy mögöttem a Hárs-hegy lankája terül el, egy kicsi felsejlik abból, milyen lenne a táj ember nélkül.

matyaskiraly02.jpg
A Budakeszi út idáig hallatszó zaja és a közelben található lakópark visszaránt a valóságba. Itt a hatvanas években itt még kemping volt. A túra a lakópark háta mögött, egy kiépített jól járható aszfaltúton folytatódik, keskeny kanyargós ösvénynek, a lejtős partfalon bicikligumi nyomok. Ezen az erdőn már nyomot hagyott az ember és nem a jó értelemben. Van, aki úgy gondolja a természetvédelmi területen speciális gumibontó baktériumok laknak és autógumi formájában hoz nekik ennivalót. Pedig ilyen élőlények nincsenek és ezek a gumiabroncsok – hacsak valaki el nem szállítja – sok-sok évig fognak majd heverni majd az erdő mélyén.

matyaskiraly01.jpg

Keskeny ösvény vezet át a 291 méter magas dolomitból álló Ferenc-halomhoz, ami a Kis-Hárs-hegytől délre van. Az itt maradt kőkapu talán az egykori cserkészpark kapuja lehet. A szemmel láthatóan rendezetlen, feldúlt terep után egy rövidke szakasz következik, ahol széles út, hatalmas fák jelzik, ez az erdő ilyen is lehetne.

matyaskiraly10.jpg

Hamar a Kuruclesi út felső végéhez érek, ami a túra erdei szakaszának végét is jelenti. Innen aszfalton megyek tovább, a Széher út magasságáig a Gyémántos lépcsőn keresztül felfelé, majd a Bölöni György úton már lefelé vezet az út. A cél Budapest egyik legszebb villamosmegállója a Nagyhíd, ahonnan az év minden napján pazar a panoráma az Apáthy-sziklára és a Hármashatár-hegy közeli vonulataira.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten. 

De túrának még nincs vége, mert a Nagyhíd előtt egy kis kitérővel meglátogatom Buda egyik méltatlanul elfeledett romját, Mátyás király évszázadokig föld alatt rejtőző vadászkastélyának maradványait. Nincs túl nehéz dolgom, a lámpaoszlopon található L alakú jelzés egyenesen egy kopott kerítéshez vezet, mögötte pedig ott vannak az épületek, vagyis ami maradt belőlük.

matyaskiraly051.jpg

A Hűvösvölgyi út közepe felé található kastélynak nem csak a középkori Magyarországban betöltött szerepe jelentős, ugyanolyan jelentős újkori feltárásának módja. Buda területén több falu is volt, melyek ma már csak utcanevekben léteznek. Logod falu nevét és templomának maradványait a Logodi utca, vagy Nyék nevét a róla elvezet kerületrész őrzi. A török uralom másfél évszázada alatt számtalan település elnéptelenedett, jelentős épületek pedig eltűntek. Az Ördög-árok vagyis a mai Hűvösvölgyi út mentén a kiegyezés után kezdtek el ismét házak sorjázni egyre gyorsuló ütemben, a terjeszkedő Budapest fő útvonalának mindkét oldalát felparcellázták.

Antonio Bonfini a XV. században élt tanár, történetíró a felülmúlhatatlan jelentőségű Rerum Ungaricarum Decades szerzőjének leírásait alapul véve, egy autodidakta régész Garády Sándor lelte meg a romokat. Kimérte a leírásokban megadott 3 mérföld távolságot a Budavári palotától és további információkat gyűjtve végül megtalálta a Mátyás-korabeli vadászlakot, vadászkastélyt, Árpád korabeli templomromot és sírokat a mai Hűvösvölgyi út 78-as szám (akkor még Hidegkúti út 48.) alatt 1932-ben.

matyaskiraly11.jpg

A páratlan épületegyüttes éppen hogy megmenekült a teljes eltűnéstől, a körülötte már felparcellázták a területet. A szerencsés megmeneküléshez az is hozzájárult, hogy a Mátyás királyról szóló mondák miatt az akkori tulajdonos nem épített a telek dombos részére, sőt a terület a török dúlás utáni évszázadokban is beépítetlen maradt. A szájhagyomány útján terjedő történet Mátyás csodálatos lakjáról, ahonnan egykor vadászni és talán a szép Juhásznéhoz indult, igaznak bizonyult.

matyaskiraly09.jpg

A vadászkastély, illetve ami megmaradt belőle, jelenleg nem látogatható. A Kulturális örökség Napokon 2018. szeptemberében megnyitották egy rövidke délelőttre és egy remek zenés reneszánsz mulatság és idejére. Az eseményen megtekinthetők voltak a Budapesti Történeti Múzeumnak nagyszerű anyagai is. Addig is és azóta is csak kerítésen kívülről lehet szemlélni a romokat és különböző portálokról, múzeumokból összeszemezgetni ennek a páratlan történelmi emléknek a múltját. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A fotók a nyílt napon, idén tavasszal és a közelmúltban készültek.

matyaskiraly14.jpg

A túra a Hűvösvölgyi út túloldalán a Zsemlye úton folytatódik, a lejtős utcácskából rálátni a Vaskapu hegyre, majd előtűnik az Apáthy-szikla. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

A nagy műanyag svindli

A műanyagmentes július hihetelen népszerű mozgalommá nőtte ki magát néhány év alatt, szerte a világban emberek százmilliói próbálnak meglenni műanyagok nélkül. Az idei év különösen eredményes volt, hiszen a mozgalmat elindító Plastic Free July arról számolt be, hogy 230 millió ember csatlakozott hozzájuk és egy hónapon keresztül törekedtek a műanyag felhasználásuk csökkentésére. Egy évvel ezelőtt, 2018. júliusában a Forest&Fruit is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem csupán egy hónapra. Egy év után pedig eljött az ideje, hogy több szempontból is értékeljem a műanyagmentes mindennapokat, áttekintve közben a műanyagipar szédítő sebességű fejlődését.

A műanyag felfedezése nagyjából a miben tároljuk a mindent feloldó anyagot probléma ellenkezője. Hiszen itt egy anyag, ami nehezen bomlik le és sokáig megőrzi eredeti összetételét. Az anyagok átalakítása, valami kölönleges megteremtése a természettudomány azon része, mely mindig is vonzotta az embereket. Gondoljunk csak az aranycsinálás vágyára. Az embert hajtotta természetes kíváncsisága, a természet törvényszerűségeinek megismerése, de minden új felfedezés újabb talányt hozott.

A műanyagok felfedezéséhez, vagy inkább megalkotásához és tetszés szerinti alakítgatásához a szerves kémia tudományának fejlődésére volt szükség és nagyjából 150-200 évnyi szorgalmas kísérletezgetésre. Manapság a különböző szerves és szervetlen molekulák vegyítésével katalizátorok használatával, a hőmérséklet és a nyomás variálásával a létrehozható anyagok spektruma igen széles.

A kémiai alapismeretek kapcsán sok embernek akkor csukódik be a füle, amikor a kovalens kötésről először szó esik. Tény, hogy talán elsőre nem tűnik túl izgalmasnak az, hogy két, az atommag körül magányosan keringő elektron összeáll párba és egyesült erővel nemesgáz-szerkezethez segítenek egy-egy atomot. Pedig így jön létre mondjuk a hidrogénmolekula, a két kialakuló kötést a kovalens kötés. A műanyagok már nem mikró- hanem makromolekulák, igazi óriási méretű vegyületek. Ezekben az atomok egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódnak. Vagyis a különböző vegyipari eljárások során létrejövő anyag egy stabil kémiai kötést tartalmaz, nem csak olyan tessék-lássék másodlagos kötést.

A műanyagok polimerizációval képződnek, így lesz a két szénatomos, kettős kovalens kötésű gáz halmazállapotú szénhidrogénből, az etilénből egyszeres kovalens kötésű polietilén. Ezzel az anyaggal minden bevásárlásnál találkozhatunk, egyik változatából az LDPE-ből készülnek ugyanis a leheletvékony, könnyen szakadó, de kémiailag stabil, egyszer használatos zacskók. Az egyik első véletlenül előállított műanyag a PVC volt, ez a rövidítés a poli(vinil-klorid) elnevezést rejti. A vinil-klorid az etilén egy klórszármazéka, a molekulában az egyik hidrogén helyett klór van. A vinil-klorid vízben rosszul oldódó, mérgező gáz, amiből szintén polimerizációval jön létre a hőre lágyuló, ellenálló poli(vinil-klorid), aminek lágyabb változatát előszeretettel használják elektromos szigetelőanyagnak (ez borítja az elektromos vezetékeket, telefontöltő zsinórját) a keményebb változatából pedig csöveket, padlóburkolatot készítenek. A műanyagok színes világát még számtalan molekulán keresztül be lehet mutatni, mert ez eddig csak egyetlen egy szerves molekula és egy származékának felhasználási módja volt.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Ha a számokat nézzük, akkor az látható, hogy 1900-ban a világ műanyagtermelése 20 ezer tonna volt, ami 1956-ra már 3400 tonnára nőtt. A volumennövekedést sem a két világháború, sem a 20-as évek gazdasági válsága nem törte meg. A természetes, például cellulóz, alapú műanyagok gyártása mellett nagyipari igényeket viszont hamarosan az addig maradványterméknek tekintett kőszénkátrány, majd a kőolaj elégítette ki.

A második világháború után a hazai műanyagipar is számos újítással járult hozzá ennek az elpusztíthatatlan anyagnak az elterjedéséhez. A műanyag kedvező tulajdonságai miatt komoly kutatások és kísérletek folytak a fa műanyagokkal való nemesítésésre (ez nem elírás) és vizsgálták, hogy a fémeket hogyan helyettesítheti ez az anyag.

A fanemesítés legcélszerűbb módjának az ojtásos sugárkémiai polimerizáció tűnt, ami tényleg az, aminek első olvasatra tűnik. Gamma vagy elektronsugárzás mellett az impregnáló oldattal érintkező, átitatott fában térhálós kopolimer alakul ki. A kopolimernek azt a műanyagot nevvezzük, amiben nem ugyanazon egy típusú molekula ismétlődik, henm több. Mintha kooperálnának egymással a különböző vegyületek. A kémiai folyamat során keletkezett mesterséges termékből azért volt szinte lehetetlen volt eltávolítani a műanyagot, mert előfordult, hogy a térhálós műanyag a növényi sejt falán belül jött létre. Folyékony halmazállapotban az alkotóelemek bekerült a sejtbe majd térhálósodtak, megszilárdultak. A Műanyagipari Kutatóintézet 1967-es kiadványa szerint ezt a kedvező tulajdonságú, nemesített fát széles körben lehet majd használni, sportszerek, bútorok, padlóburkolatok készítésére.

A fémek kiváltására a műanyagokat elsősorban kedvezőbb fizikai tulajdonságaik és áruk miatt szerették volna használni. Egy szintén 1967-es egyetemi jegyzetből viszont érdekes tények derültek ki. Amíg a fémek korrodálódása tömegvesztéssel jár és a folyamatnak az anyag belsejébe való átterjedését a kialakuló védőréteg meg is állíthatja, a műanyagok nem várt módon viselkednek. A vízbe tett műanyagoknál a korrodálódási folyamat az anyag belsejében is folytatódik, a korrodálódásért felelős anyag növelheti a műanyag tömegét, vagyis egyesül vele. Kevesen gondolnánk, hogy a műanyag igy reagál a vízzel. A tankönyv nagyon alapos, a műanyagok vízfelvételi képességéről is közöl egy részletes táblázatot, ugyanis vannak olyan műanyagok, amik felveszik és át is eresztik a vizet.

A hatvanas évek persze elég régen voltak és most a 2000-es években a műanyagok egyre több, határozottan kedvezőtlen tulajdonságára derül fény. Pontosabban kap kellő hangsúlyt. Azon kívül, hogy a műanyag nehezen, hosszú évek alatt bomlik le, most már sikerült igazán figyelemre méltó mennyiséget termelni itt a Földön. Viszont tévedés azt állítani, hogy a valaha megtermelt összes műanyag itt van még velünk. Főként tőlünk nyugatabbra előszeretettel égetik el speciális, erre a célra kialakított erőművekben, kihasználva azt, hogy a fűtőértéke nagyobb, mint a széné és nem sokkal marad el a fűtőolajétól.

Sajátos utat jár be így a nyersolajból hosszas folyamatokon keresztül előállított anyag, amíg szerves vegyületként szén-dioxiddá és vízzé ég el. Hosszú és anyag-és energiaigényes utat. Attól viszont mindenkit óva intenék, hogy hulladékmegsemmisítés címén önfeledten bedobja a pillepalackot, vagy az elvásott telefontöltő zsinórt az otthoni kazánjába, kandallójába, tábortüzébe. Ezek ugyanis nem csupán szén és hidrogén alkotta vegyületekből előállított tárgyak. A sok adalékanyagból, vagy például a klórtartalmú PVC-ből, mérgező anyagok szabadulnak fel az égetés során.

Az nem is kérdés, hogy a műanyagok mennyiségét csökkenteni kell és valóban érdemes átgondolni, hogy az egyes ember mit tud hozzátenni a bolygó műanyag-mentesítéséhez. A műanyagmentes július és a szívószálmentes augusztus ehhez azért kevés lesz, de első, parányi lépésnek ideiglenesen talán megteszi. Azért ideiglenes, mert nem lehet tartósan elvárni egy társadalomtól, hogy kiskapuzzon és cipelje magával a befőttesüvegét, dobozát, járjon több boltba, akkor is, ha nem akar. Hogy saját idejét és energiáját nem kímélve otthon keverjen, kavarjon ételt és mosószert egyaránt, majd alkudozzon a sajtosnál, húsosnál, hogy most akkor mibe is kerülhet az áru. A vászonszatyi és a bevásárlótáska nyilván megoldható és a fogyasztás racionalizálása is elengedhetetlen. De közben nem lehet úgy végigmenni egyetlen bolt, hiper- és szupermarket polcai között sem, hogy ne műanyag palackok és csomagolások foglalnák a helyet csúfondárosan mindenhol. Az üveg és/vagy fémcsomagolású termékek – ahol egyáltalán kaphatók – pedig jóval többe kerülnek.

 

Az igazi változáshoz fel kell ismerni: a környezet nem szennyezhető tovább felelőtlenül.

Az igazi változás nem akkor kezdődik, amikor a kedvenc tusfürdő a műanyag flakonja miatt nem kerül a kosárba, hanem ott, hogy gyártó készít belőle szappant, környezetbarát, papír csomagolásban. Ahogy a Crepto meg tudta lépni, hogy gazdaságos kiszerelésben, kartonpapírba csomagolja a toalettpapírt és nem műanyagba úgy ezt valószínűleg más gyártó is meg tudja tenni. Ahogy van számos higiéniai termék is, aminek nem a házilagos elkészítés a valódi megoldása, hanem az, hogy nagyüzemben készüljön környezetbarát, higiénikus és instant módon.

Az igazi változás akkor kezdődik – addig azért mindenki tegyen meg a lehető legtöbbet a műnyagmentes mindennapokért – amikor a gyártók is felismerik, nem szennyezhetik a környezetet tovább felelőtlenül.

Továbbra is fontos tudatosítani, hogy személy szerint minden ember felelős a környezetéért. Ha nem is mindenki kedveli meg a kémiát és nem lesz oda szerves kémiáért, talán átolvassa a műanyagiparról szóló fejezeteket. Megérti, hogy a kovalens kötés bizony fontos, mert a darabokra aprózódó műanyag trükkös, kémiailag mit sem változik. Ahogy azt is fontos észrevenni, hogy a műanyag kínálta kényelem csak látszólagos.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Ezúton szeretném megköszönni a bejegyzés elkészítésében nyújtott segítségüket a KSH Könyvtár könyvtárosainak. Nélkülük nagy valószínűséggel soha nem bukkantam volna rá a következő könyvekre:
Barta István: Fémek helyettesítésére szolgáló korszerű műanyagok – Tankönyvkiadó 1967
– dr. Czikovszky Tibor: Fanemesítés műanyagokkal – Műanyagipari Kutató Intézet 1967
– Macskásy Hugó: A műanyagipar fejlődése a kapitalista országokban – Műanyagipari Kutató Intézet 1957