Hegyek árnyékában

Budapest egyik legismertebb védett zöld területére, a Normafára 1000 lépcsőn át vezet az épített emlékekben gazdag Budai Zöld túra. Több részletben jártuk be a Városmajortól Normafáig tartó, ide vezető 9 kilométeres szakaszt, azért, hogy a lehető legtöbb értékes nevezetességet csodálhassuk meg, megismerhessük múltjukat, jelenüket és gondolkodhassunk jövőjükön. A gyakran aszfalton haladó zöld jelzésen kanyarogva egy kis ízelítőt kaptunk Budapest pompás panorámájából. A Normafától induló és a Budakeszi útig tartó hatodik szakaszon a kilátás, a növény-és állatvilág ha lehet még szebb, tartalmasabb és izgalmasabb az eddigieknél, tartsatok velünk.

A Budai Zöld ötödik szakasza a Normafánál ért véget, a túrának ez az egyik legmagasabb pontja, innen egy darabig lefelé vezet az út. A Budai-hegység város fölé emelkedő magaslata a főváros legnépszerűbb kirándulóterülete, aminek látogatottsága évtizedek óta töretlen mértékben emelkedik. A XIX. században még a pesti polgárok kirándultak errefelé, a keskeny ösvényekről letekintve vagy a János-hegy csúcsán fából ácsolt vadászlesből áradoztak a kies tájról és a gazdag élővilágról. Ahogy a kő felváltotta a fát és gyarapodtak, szélesedtek az ösvények, úgy szorultak ki a növények és állatok innen és úgy csökkent a biodiverzitás.

hegyekarnyekaban07.jpg

A jó levegő miatt ma is sokan látogatnak el jó időben és hétvégén a Normafára és a játékokkal az utóbbi években telezsúfolt Anna rétre. Az épített nevezetességek közül pedig töretlen népszerűségnek örvend a Libegő és az Erzsébet-kilátó. A fotósok is imádják ezt a helyet, hiszen innen Budapest bármelyik nevezetessége nagyszerű fotókon örökíthető meg.  

hegyekarnyekaban00.jpg

A régi viharbükknek és a Norma áriáját eléneklő Schodelné Klein Rozáliának állít emléket egy tábla a hegygerinc alatt, itt haladtunk tovább. Ezt az útvonalat már bemutattuk korábban ITT. Érdemes újra és újra megcsodálni a János-hegynek ezt a történelmi nevezetességekben, növény és állatvilágban gazdag területét. Ahol a vaddisznó sem ritka, de a vaddisznó-csapda még üres volt.

hegyekarnyekaban06.jpg

A Tücsök-réten nem az iskolaként működő,a dűlőkeresztelőnek helyt adó régi présház épülete felé vettük az irányt, hanem  balra kanyarodtunk és rátérünk a Tündér-hegy oldalán vezető útra. Habár ez a rész is ismert és kedvelt a turisták és kutyatulajdonosok között, itt már sokkal kevesebben voltak. A murvás út helyett jó volt ismét a puha erdei talajt érezni a lábunk alatt. A zöld jelzésről balra felfelé vezet a zöld kör jelzés, amin a Tündér-szikla csúcsához lehet feljutni, de ezt kihagytuk. A lombok között itt-ott ki lehetett kukkantani a városra, a távoli panoráma helyett érdemes volt a közelben zöldellő Hunyad-oromra figyelni.

hegyekarnyekaban08.jpg

A Budai-hegységnek ez egy olyan területe, ahol előfordulnak még a vaddisznón kívül más nagyvadak is. A Hunyad-orom csúcsa egyik oldaláról a teljes beépítettség miatt megközelíthetetlen, a másik oldalon meg elég meredek, ahhoz, hogy a kíváncsi túrázó más útvonal után nézzen. A következő pihenőhely a Tündér-szikla lábánál van, itt már többször készült fotó a szikláról és a virágzó, vagy éppen lombjukat vesztett fákról, télen pedig a városról.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az út, nem meglepő módon továbbra is lefelé haladt és a lépcsők olyanok voltak, mintha óriásoknak szabták volna. Ha felfelé mentünk volna, akkor a Tündér-szikla csúcsához, majd onnan a Tündérhegyi úthoz értünk volna. A zöld háromszög jelzésű útvonalat nemrég felújították, a lépcső korlátot kapott, az utat durva murvával szórták tele. Most viszont lefelé mentünk és öles, de óvatos léptekkel haladtunk. A málló dolomitból nem csak az időjárás viszontagságai miatt sok, közreműködnek az aprózódban az itt lekerekező biciklisek is.

hegyekarnyekaban09.jpg

A lépcső alján már el is értük a lakott terület határát és a Tündér-hegy alsó részén ismét balra kanyarodtunk. A városra nyíló panorámát itt sajnos korlátozta a természetvédelmi terület határára felhúzott házikó kerítése, a Libegő ülései a házak udvarai felett libegnek.

hegyekarnyekaban03.jpg

A Remete út végén tértünk vissza az erdőbe, ami ismét új arcát mutatta. A hegynek ez az északi oldala. Itt gyérebb az aljnövényzet, az erdő a tájolás miatt  árnyékosabb, sötétebb és bizony, egy picit hűvösebb. A magas, sima törzsű bükkfák között egy kicsit felfelé is haladtunk a csendes erdőben, az avarból madarak nesze hallattszott. A vaddisznók ezt a helyet is előszeretettel választják otthonuknak, ezt ne feledjük, ha erre járunk. Néhány száz méter után az zöld jelzés elkanyarodott jobbra és vékony növendékfák között értünk el a zajos Budakeszi úthoz. A túrának még nem volt vége, gyalogátkelőhely híján az Irén utcáig az öles fák alkotta erdő árnyékában gyalogoltunk. A csendnek már nyoma sem volt, de a lombok kicsit csökkentették a zajt.

hegyekarnyekaban05.jpg

A túra hatodik szakasza az Irén utcai buszmegállóban ér véget. Pihenőkkel tarkítva végül kicsit több, mint 4 kilométer lett, miközben a város legmagasabb pontja mellől leereszkedtünk a két hegy között fekvő völgybe. Ezt a távot nyár elején tettük meg, de az út az év bármely hónapjában elég jól járható.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában

Húsvéti hangoló

Hamarosan itt a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyet vallástól függetlenül sokan megtartanak, így vagy úgy. A hosszú hétvége a gyerekeknek sok játékot, süteményt és tojásfestést, a felnőtteknek pedig egy kis kikapcsolódási lehetőséget ígér. A sok munkaszüneti nap miatt extra hosszúra nyúlt pihenő időre az online olvasnivaló mellé két olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes ellátogatni kicsiknek és nagyoknak. Esős idő esetére pedig kretaív bloggerektől válogattunk dekorációs ötleteket és süteményrecepteket.

Nincs húsvét tojás nélkül, sokan szeretik ezeket az apróságokat maguk festeni otthon, sőt merészen valami egyedi dekorációba is belefognak. A tojásfestés rejtelmeibe avat be kedves, fanyar humorral a Mom with Five blog szerzője, Barabara, aki 5 gyerek mellett vállalkozott egyedi dekoros tojások készítésére. Hogy milyen sikerrel, az ide kattintva elolvasható. Ha még kérdés a húsvéti dekor, akkor érdemes ellátogatni a Bármitartó blogra. Eszterre egy speed paint bejegyzés kapcsán találtam rá és egyszerűen magával ragadott a kreativitása. Bár a horgolható nyuszis falapokat most nem lehet beszerezni, más típusból és diy dekorációs ötletekből nincs hiány. A nyuszis bármitartó elkészítéséhez a fonal és horgolótű mellé csak türelemre van szükség. Hasznos, ha a sütés-főzés nem vesz el túl sokat a pihenésre szánt időből, éppen ezért jó Degeszpocak honlapján böngészni a receptek közt. Pluszpont, hogy Brigitta oldalán van valóban működő tej és tojásmentes recept, de tetszik az a kendőzetlen őszinteség, ahogy a lábtörlő kalácsot ajánlja – „csak, ha nagyon ráérsz”. A végtelen számú sütnivaló közül, mi az almás-fahéjas kalácsot készítjük el, az alma mindig nyerő, ha süteményről van szó.

A hosszú hétvége arra is lehetőséget ad, hogy hosszabban kiránduljunk, körtúrákat tegyünk, vagy meglátogassunk mondjuk a Budakeszi Vadasparkot vagy a Budakeszi Arborétumot.

Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark Budakeszi és Budapest határán helyezkedik el, számos Magyarországon őshonos és betelepített állatfajt mutat be természetes élőhelyén. Vagyis az idelátogatók nem Budapesti egyébként remek Állakertben megszokott módon aszfaltozott útvonalakon hanem szinte ösvényeken és az állatokhoz nagyon közel kerülve járhatják be a vadasparkot. A Budakeszi Vadaspark mindig is népszerű hely volt, az okostelefonos alkalmazásoknak, a mellépült kalandparknak és a Dínó parknak, a tavaly átadott tanösvényeknek köszönhetően még többen látogatják. Az elmúlt évek alatt voltunk már néhány alkalommal, észrevehetően egyre több a program és nagy hangsúlyt helyeznek a szakmai ismeretterjesztésre. A park bejárható önállóan barangolva, de szakvezetéssel is. Mi szeretünk inkább hétköznap délután kiszökni a városból, mert akkor nagyobb a csend, de gyakorlatilag az év bármely napján jó ide eljönni.

Bármilyen hihetetlen, a Vadasparknak van egy kilátója. Ez sajnos már évek óta nem látogatható, de a tervek szerint majd felújítják. Nos, évekkel ezelőtt ilyen volt róla a kilátás.

 20180330_nyuszihopp01.jpg

A Vadasparkban számos nagyemlős él, melyeket természetes élőhelyükön ritkán lehetne csak megfigyelni. Minden korosztálynak nagy élmény, hogy tágas helyen szemügyre veheti ez egyébként csak fotón, filmen látható nagyvadakat. Sőt arra is van lehetőség, hogy testközebe kerüljünk, az emberhez szokott szelíd dámszarvasok és muflonok meg is simogathatók az állatsimogatóban. Csak le kell ülni csendesen egy padra és várni, hogy a kinyújtott kezünkben lévő zoo csemegét elvegyék az állatok.

20180330_nyuszihopp02.jpg

Ha nem csak a vaddisznó nyomában szeretnénk járni, itt megnézhetjük szemtől-szembe ezeket az álatokat. Még a kismalacokat is.

20180330_nyuszihopp03.jpg

De megcsodálhatjuk a fantasztikus szarvú dámszarvast is távolról, ha éppen nem szeretnénk megsimogatni. 

Néhány évvel ezelőtt igazi szenzációt jelentett, hogy egy újabb nagyvad, a medve is a vadaspark lakója lett. A farkas mellett ezzel a csúcsragadozóval kis hazánk erdeiben nagyon ritkán lehet találkozni, itt őket is szemügyre vehetjük.

A Vadasparkban van büfé, hideg és meleg étel kapható. Kifejezetten ügyelnek arra, hogy a legkisebbek is komfortosan érezzék magukat: nem csak szép állapotú mosdó, hanem díjmentesen kölcsönözhető, a terepviszonyokhoz illő babakocsi és külön baba-mama szoba is van. A nyitvatartásról itt, a jegyárakról pedig itt lehet tájékozódni.

A Budakeszi Vadasparkhoz tartozik a díjmentesen látogatható Parasztudvar is, ami a városlakó gyerekeknek – és sokszor a felnőtteknek is – tud újdonságot mutatni. Ezen a területen kecskék, szamarak, szarvasmarhák, mangalica disznók laknak, de ebben az időszakban inkább a szintén itt élő nyulak népszerűek és a szárnyasok.

Budakeszi Arborétum

Ha nem csak állatokat, hanem növényeket is szeretnénk tanulmányozni, akkor egy kicsit tovább kell autóznunk /buszoznunk ezen a környéken, Budakeszin van ugyanis egy különleges arborétum. A csaknem 30 hektár nagyságú hely területén nem őshonos fajok és díszkerti növények találhatók, amiket azért telepítettek ide, hogy hogy a klímaváltozásra felkészülve vizsgálják a viselkedésüket. A meghatározó fajok a nem őshonos tűlevelűek és a Budai hegyekben is őshonos alap fafajok, a hárs, a kőris és a tölgyek. Ezeken kívül madárbirs-, borbolya-, galagonya-, som-, fagyal-, gyöngyvessző- és a tűztövis-félékkel lehet itt találkozni. Így összesen 1060 fajta található az arborétum fokozottan védett területén.

20180330_nyuszihopp04.jpg

Az arborétum a Hidegvölgyben fekszik és a névadás nem véletlen. Ottjártunkkor a városban már nyoma sem volt a hónak, itt viszont csak lassan húzódott vissza a hótakaró.

 

20180330_nyuszihopp05.jpg

A bejárható területen a növények szabályos parcellákban vannak, ezért az egész park könnyen átlátható. Az ösvények süppedős mohával borítottak és a fák törzse is zöldes-szürke színű a moháktól zuzmóktól, sőt még a lehullott ágakat is vastagon fedi a zuzmó. A hangulatos kör alakú pihenőhelyeknél érdemes megállni és közelebbről is szemügyre venni a látnivalókat például a négy évszak szoborcsoportot a örökzöldeknél pedig el lehet tűnődni, hogy hányféle árnyalata van a zöldnek.

20180330_nyuszihopp06.jpg

Arborétum márpedig nem igazi mesterséges, vagy természetes szabad víz, tó nélkül, így itt is vagy egy kedves kis zug híddal és lombhullató tűlevelűvel.

Az arborétumban nincs büfé, csak mosdó – éppen nem működött csőtörés miatt. Van viszont fedett tűzrakó hely és játszótér, így érdemes magunkkal ennivalót vinni, hogy akár több órát is pihenhessünk távol a város zajától. 

A nyitvatartásról és a jegyárakról itt lehet bővebben olvasni.

Ebben a bejegyzésben szereplő mindegyik szolgáltatásért fizettünk és azért ajánljuk jó szívvel, mert nekünk tetszett.

Vaddisznólesen

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

calendar_hu_201803.jpg

A Forest & Fruit Naptár 2018 márciusi fotója 2015. március 7-én a Hárs-hegyen készült, de abban kicsit bizonytalan voltam, hogy a hegyet megkerülő Zöld körön, vagy a valamivel felette futó Sárga jelzésen. Éppen ezért az utolsó márciusi téli napok egyikén elindultunk, hogy megtaláljuk a kép készítésének helyét.

A Szépjuhászné megállóban leszállva konstatáltuk, hogy sok hó fedi még a Budai-hegyeket és eléggé ködös az idő. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy a kicsit meredekebb terepen vezető Sárga jelzésen indulunk el.  Sokan előszeretettel szánkóznak a Hárs-hegy kicsit meredek lejtőin, éreztük az út síkosságán, hogy az elmúlt hétvége népszerű szánkópályáján járunk. Azért a napsütés már megtette a hatását, az egyik oldalon még vastag volt a hótakaró, a másik oldalon már felbukkant az őszi avar.

20180309_vaddisznolesen08ff.jpg

 

A sárga jelzés a Dél-Buda felől érkezik a Hárs-hegyre és annak a legmagasabb pontját és a Kaán Károly kilátót érintve halad Hűvösvölgyön keresztül Nagykovácsi felé. Ez a jelzés éppúgy megkerüli a Hárs-hegyet, mint a Zöld kör csak a hegyoldalban magasabban vezet a turistaút. Éppen ezért vannak benne meredekebb szakaszok, cserébe két kilátót is érinthetünk. A Szépjuhásznétól 240 méter tengerszint feletti magasságról induló túra legmagasabb pontja a 454 méter magasan fekvő Kaán Károly kilátó, ahonnan a Kis Hárs-hegy 362 méter magasan fekvő Makovecz kilátójához ereszkedünk, majd a 250 méter magasan elterülő Hűvösvölgybe érünk. Ez a táv jó időben, megfelelő terepviszonyok esetén, kényelmes pihenőkkel egy szolid kétórás túra, gyerekkel is.

20180309_vaddisznolesen01ff.jpg

A sétánk elején rögtön észrevettünk egy csapást, amin szemmel láthatóan sok erdei vad vonult keresztül, bár a nyomok nem voltak frissek. Gondoltuk, hogy ennek most utána járunk és béreltünk egy helikoptert kezdtük jobban figyelni a nyomokat. Ahogy feljebb haladtunk, az út mindkét oldalán láttunk vaddisznó túrásnyomokat és sejtettük, hogy lesz még több is.

20180309_vaddisznolesen02ff.jpg

 

Valóban, elhaladva a valamikori kőbánya felé vezető útelágazás mellett ismét láttunk nyomokat. Végül a hegycsúcsra vezető nagy emelkedő előtt egy pihenőhelynél bukkantunk arra a helyre, ahol a vaddisznók alaposan átrendezték a hóval borított laza erdei talajt. A vaddisznótúrás elég feltűnő még akkor is, ha az aljnövényzettel fedett talajt bolygatja fel az állat, de a fehér hóval keveredett fekete erdei föld kétségkívül különleges látvány.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

 20180309_vaddisznolesen09ff.jpg

Kutattunk lábnyomok után is, végül sikerrel jártunk. Ez egy 8 cm hosszú nyom, egy nagyobb vaddisznó, valószínűleg kan nyoma, ahogy éppen Budakeszi felé veszi az irányt.

20180309_vaddisznolesen05ff_1.jpg

Kicsit feljebb a pihenőhely feletti vájatban is látható volt, hogy alapos munkát végeztek az élelem után kutató állatok, és egy egészen nagy területen áttúrták a talajt.

Vaddisznó, az intelligens állat

A vaddisznó Eurázsiában őshonos, sötétbarna, sűrű szőrzetű páros ujjú patás. Európában elterjedt alfaja kifejlett korában 250-150 kilós is lehet. Élőhelyét tekintve nincs nagy igénye, viszont intelligens állatként könnyen alkalmazkodik akár a városi körülményekhez is. Megfelelő mennyiségű víz és táplálék megléte esetén árnyas elvadult telkek lakója is lehet.

Kondákba verődve él, nappal az erdő aljnövényzetébe behúzódva. Éjjel keresi táplálékát, ami növények gyökere, a lehullott makk, kisebb rágcsálók, madártojások. Kedveli a nedves, mocsaras  helyeket. A március-április között az anyaállat által vájt gödörben születő sárgásbarna-mogyoróbarna csíkozású kis állatok gyorsan fejlődnek. Az anyakoca nagyon veszélyes, megtámad bárkit, aki a malacai közelébe megy.

A főváros környékén az utóbbi időben nagyon elszaporodtak, ezért a Pilisi Parkerdő szakemberei már több, mint száz állatot fogtak be és szállítottak el az ország más területeire.

20180309_vaddisznolesen06ff.jpg

 Egy darabig elfotóztunk, elnézelődtünk errefelé, de a túrát nem folytattuk és érthető okból az erdőbe sem merészkedtünk be jobban. Habár két futó is felfutott mellettünk, a sziklás talaj meglehetősen jeges volt a megolvadó és az éjjel megfagyó hótól, nem szerettünk volna visszafelé kockáztatni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

20180309_vaddisznolesen04ff.jpg

Visszafelé sem volt kevésbé csúszós az út, így óvatosan araszolgatva jöttünk le a Hárs-hegyről. Az akkor készült fotókat visszanézve találtam egy képet, ami hasonlít a 2015-ben készült fotóra, ami – most már szinte biztos vagyok benne – a Zöld körön készült.

20180309_vaddisznolesen03ff.jpg

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az erdőben és úgy általában a természetben járva nagyon fontos néhány alapvető szabály betartása. Az állatok általában félnek az embertől, éppen ezért tisztes távolságot tartanak tőlünk. A legritkább esetben támadnak. Az utódok születése idején a felnőtt állatok viszont fokozottabban ingerlékenyek. Éppen ezért tilos hozzájuk közeledni, a talált kölyköket simogatni, megfogni, elvinni. A vaddisznó nagy termete miatt a támadása veszélyes lehet, ezért, sötétedés után egyedül nem tanácsos olyan területen tartózkodni, ahol előfordulhat. Ha látótávolságon  belül látsz valamilyen állatot, ami nem vett észre, semmiképpen ne közeledj felé, hagyd elmenni