A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.
A Forest & Fruit Naptár 2018 márciusi fotója 2015. március 7-én a Hárs-hegyen készült, de abban kicsit bizonytalan voltam, hogy a hegyet megkerülő Zöld körön, vagy a valamivel felette futó Sárga jelzésen. Éppen ezért az utolsó márciusi téli napok egyikén elindultunk, hogy megtaláljuk a kép készítésének helyét.
A Szépjuhászné megállóban leszállva konstatáltuk, hogy sok hó fedi még a Budai-hegyeket és eléggé ködös az idő. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy a kicsit meredekebb terepen vezető Sárga jelzésen indulunk el. Sokan előszeretettel szánkóznak a Hárs-hegy kicsit meredek lejtőin, éreztük az út síkosságán, hogy az elmúlt hétvége népszerű szánkópályáján járunk. Azért a napsütés már megtette a hatását, az egyik oldalon még vastag volt a hótakaró, a másik oldalon már felbukkant az őszi avar.
A sárga jelzés a Dél-Buda felől érkezik a Hárs-hegyre és annak a legmagasabb pontját és a Kaán Károly kilátót érintve halad Hűvösvölgyön keresztül Nagykovácsi felé. Ez a jelzés éppúgy megkerüli a Hárs-hegyet, mint a Zöld kör csak a hegyoldalban magasabban vezet a turistaút. Éppen ezért vannak benne meredekebb szakaszok, cserébe két kilátót is érinthetünk. A Szépjuhásznétól 240 méter tengerszint feletti magasságról induló túra legmagasabb pontja a 454 méter magasan fekvő Kaán Károly kilátó, ahonnan a Kis Hárs-hegy 362 méter magasan fekvő Makovecz kilátójához ereszkedünk, majd a 250 méter magasan elterülő Hűvösvölgybe érünk. Ez a táv jó időben, megfelelő terepviszonyok esetén, kényelmes pihenőkkel egy szolid kétórás túra, gyerekkel is.
A sétánk elején rögtön észrevettünk egy csapást, amin szemmel láthatóan sok erdei vad vonult keresztül, bár a nyomok nem voltak frissek. Gondoltuk, hogy ennek most utána járunk és béreltünk egy helikoptert kezdtük jobban figyelni a nyomokat. Ahogy feljebb haladtunk, az út mindkét oldalán láttunk vaddisznó túrásnyomokat és sejtettük, hogy lesz még több is.
Valóban, elhaladva a valamikori kőbánya felé vezető útelágazás mellett ismét láttunk nyomokat. Végül a hegycsúcsra vezető nagy emelkedő előtt egy pihenőhelynél bukkantunk arra a helyre, ahol a vaddisznók alaposan átrendezték a hóval borított laza erdei talajt. A vaddisznótúrás elég feltűnő még akkor is, ha az aljnövényzettel fedett talajt bolygatja fel az állat, de a fehér hóval keveredett fekete erdei föld kétségkívül különleges látvány.
Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.
Kutattunk lábnyomok után is, végül sikerrel jártunk. Ez egy 8 cm hosszú nyom, egy nagyobb vaddisznó, valószínűleg kan nyoma, ahogy éppen Budakeszi felé veszi az irányt.
Kicsit feljebb a pihenőhely feletti vájatban is látható volt, hogy alapos munkát végeztek az élelem után kutató állatok, és egy egészen nagy területen áttúrták a talajt.
Vaddisznó, az intelligens állat
A vaddisznó Eurázsiában őshonos, sötétbarna, sűrű szőrzetű páros ujjú patás. Európában elterjedt alfaja kifejlett korában 250-150 kilós is lehet. Élőhelyét tekintve nincs nagy igénye, viszont intelligens állatként könnyen alkalmazkodik akár a városi körülményekhez is. Megfelelő mennyiségű víz és táplálék megléte esetén árnyas elvadult telkek lakója is lehet.
Kondákba verődve él, nappal az erdő aljnövényzetébe behúzódva. Éjjel keresi táplálékát, ami növények gyökere, a lehullott makk, kisebb rágcsálók, madártojások. Kedveli a nedves, mocsaras helyeket. A március-április között az anyaállat által vájt gödörben születő sárgásbarna-mogyoróbarna csíkozású kis állatok gyorsan fejlődnek. Az anyakoca nagyon veszélyes, megtámad bárkit, aki a malacai közelébe megy.
A főváros környékén az utóbbi időben nagyon elszaporodtak, ezért a Pilisi Parkerdő szakemberei már több, mint száz állatot fogtak be és szállítottak el az ország más területeire.
Egy darabig elfotóztunk, elnézelődtünk errefelé, de a túrát nem folytattuk és érthető okból az erdőbe sem merészkedtünk be jobban. Habár két futó is felfutott mellettünk, a sziklás talaj meglehetősen jeges volt a megolvadó és az éjjel megfagyó hótól, nem szerettünk volna visszafelé kockáztatni.
Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.
Visszafelé sem volt kevésbé csúszós az út, így óvatosan araszolgatva jöttünk le a Hárs-hegyről. Az akkor készült fotókat visszanézve találtam egy képet, ami hasonlít a 2015-ben készült fotóra, ami – most már szinte biztos vagyok benne – a Zöld körön készült.
Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.
Az erdőben és úgy általában a természetben járva nagyon fontos néhány alapvető szabály betartása. Az állatok általában félnek az embertől, éppen ezért tisztes távolságot tartanak tőlünk. A legritkább esetben támadnak. Az utódok születése idején a felnőtt állatok viszont fokozottabban ingerlékenyek. Éppen ezért tilos hozzájuk közeledni, a talált kölyköket simogatni, megfogni, elvinni. A vaddisznó nagy termete miatt a támadása veszélyes lehet, ezért, sötétedés után egyedül nem tanácsos olyan területen tartózkodni, ahol előfordulhat. Ha látótávolságon belül látsz valamilyen állatot, ami nem vett észre, semmiképpen ne közeledj felé, hagyd elmenni