Mit nyertünk a műanyagmentes júliussal?

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  Kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Az első 15 napról szóló beszámoló ITT olvasható. A hónap második felében is folytattuk a műanyagmentes július kihívást és újabb érdekes tapasztalatokra tettünk szert. Az ideális palack meglelésén túl a praktikus túradobozok is terítékre kerülnek.

20180825_muanyagmentesjulius01.jpg

Az egyszer használatos palackok kiváltása nem volt olyan egyszerű, mint elsőre tűnt. Petra továbbra is a meglévő kulacsát használja, nekem viszont nem vált be az otthon talált üvegkulacs. A súlya és a törékenysége miatt tudtam, hogy nem lesz hosszú a barátságunk. Mielőtt váltottam volna, ahogy időm engedte megnéztem a rendelkezésre álló látszólag széles, valójában egy kicsit lelombozó választékot. Az egyszer használatos palack nagy előnye, hogy rövid távon olcsó, könnyű, használata nem igényel plusz energia ráfordítást és legtöbbször jó az ergonómiája. Hátránya viszont, hogy rendkívül környezetszennyező. A többször használható tartós műanyagból készült palackok ára néhány ezer forint körül van, nincs jelentős súlya, de ügyelni kell a rendszeres tisztán tartására és némelyiknek nem praktikus a kialakítása – nehéz kinyitni, vagy tisztítani.

A fémpalack volt a második lehetséges alternatíva. Előnye, hogy könnyű és tartós, hátránya, hogy nagyon kell figyelni a tisztán tartására. Anyaga lehet alumínium vagy rozsdamentes acél, ezek közül az alumínium kiesett, a téli citromos tea miatt. Az acélkulacson elgondolkodtam, de a kialakítása nem tetszett. Az ivórész itt is műanyagból készült, szóval itt sem lehet kikerülni a műanyag használatát. Nem egy first world problem, de bosszantó, ha vízivás közben a palack teteje az orrodra csapódik.

Az üvegből készült kulacs jól néz ki és remekül fotózható, nem véletlenül használták az üveget nagyon sokáig csak dísztárgyként. Az előnye – kis túlzással – a  szépségével véget is ér. meg. A 4000-9000 Ft-os ár egy törékeny boroszilikát üvegért elég soknak tűnik és nem igazán érv, hogy sokat lehet a használatával spórolni. A heti két kirándulás alatt elhasznált 1 db 110 forintos ásványvízzel számolva másfél év alatt hozza vissza az árát, már, ha nem törik össze addig. Néhány üvegpalackhoz lehet szilikonborítást kapni, ami majdnem fából vaskarika, mert a szilikon is műanyag, csak nem kőolajszármazék. Láttam bambuszdugós palackot, szilikontömítéssel, de a többezer kilométerről utaztatott termékek sem mondhatók környezetbarátnak. Az üvegpalack amellett, hogy törékeny még nehéz is, 40-60 deka üresen, megtöltve már 1 kiló körül van a súlya és nem komfortos cipelni. A boroszilikát üveg jó tulajdonsága, hogy bór-oxid tartalma miatt hőálló, de nem edzettüveg, így ugyanúgy éles, balesetveszélyes darabokra törik, mint az ugyanilyen anyagból készült villanykörte. Szóval relatíve sokat töprengtem egy ilyen szépség vásárlásán, de végül nemmel szavaztam.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A fentieket figyelembe véve végül egy tartós műanyagból készült félliteres szürke palackot választottam, ami praktikusan tisztítható és kezelhető. A kirándulódoboz keresésére kevesebb energiát szántam, mert vannak itthon a hátizsákba jól illeszkedő, megfelelő méretű, tartós műanyag dobozok, amiből 1-2 darabbal ki lehet váltatni az eddig használt uzsonnás zacskókat. A darabolt gyümölcsöt eddig is gyakran vittük így, most már a szendvics sem fog a hátizsák aljára csúszva kilapulni.

Mégis kinek fontos a környezetvédelem?

Az üvegpalackoknál találkoztam még egy jelenséggel, ami egy kicsit meghökkentett, ugyanis a törékeny, drága, de kétségkívül gyönyörű palack védőborításának hiányát említő érdeklődő kommentre az eladó javasolta, hogy a vásárlás után a palacknak DIY készítsenek védőborítást. Nem tudom pontosan, hogy kiket lőttek be célcsoportnak, de valószínűnek tartom, hogy kevés ember fog varrógépet ragadni, hogy palacktartót készítsen legújabb szerzeményének. A legtöbb hazai és külföldi fórumon, amit meglátogattam, általában nők érdeklődtek a zöldebb termékek iránt. Elég sok bloggal, instabejegyzéssel találkoztam, amiben tudatták a nagyvilággal, hogy üveget, befőttes üveget visznek magukkal koncertre, táborba, bevásárláshoz. Anélkül, hogy ítélkeznék, úgy tapasztaltam, hogy bele lehet csúszni a műanyagmentesség hajszolásába és rengeteg időt elpazarolni és felesleges nehézséget elviselni, csak azért, hogy környezettudatosnak gondolja magát valaki. Mi igyekeztünk az egyszerre csak egy változtatás elvét követni és nem pazarolni az időt az ideális palack és uzsidoboz megtalálására.

Amit mi eddig megtettünk és elértünk: kiváltottuk az egyszer használatos műanyag palackokat, kirándulásaink során műanyag uzsonnás zacskó helyett könnyű és tartós dobozokban visszük magunkkal az ennivalót, vásárlásnál pedig továbbra is a saját bevásárló táskánkat használjuk és törekszünk a nagyobb kiszerelésű termékek vásárlásra (viszlát 125 grammos joghurt.). Bevásárlással kapcsolatos kalandjainkról később beszámolunk. 

Számunkra a műanyagmentes július azt az érdekes tapasztalatot hozta, hogy néha nehéz kiváltani a műanyagot, nem igazán adott valódi alternatíva. Még maguk a forgalmazók is szívesen kérik a vevőiket házilag kivitelezett, speciális tudást igénylő megoldásokra. Egy palack víz megvételen, elfogyasztása és a palack eldobása 5 perc alatt kivitelezhető, míg egy másfajta palackon cipelni kell és fokozottan óvni (üveg), vagy figyelni a tisztítására (fém, tartós műanyag). Bármennyire is fontosnak tűnik a környezetvédelem, kevesen szeretnének áldozatot hozni a megvalósulás érdekében.

A környezetbarát életmód abszolút kezdő lépései

Amikor a természetben, az erdőben járunk, soha, de tényleg soha ne hagyjunk magunk után szemetet. Azt hiszem ezt már több bejegyzésemben is írtam, és nem lehet elégszer hangsúlyozni. A zöld területek gondozói egyfajta plusz szolgáltatást adnak, azzal, ha szemeteseket helyeznek el a túraútvonalak mentén. Ha lehetséges volt elvinni az erdőbe a teli sörös, vagy borospalackot, talán üresen is sikerül visszavinni a városba. Az üveg környezetbarát, de nem fog elminálódni az Apáthy-szikla tetején, néhány méterre a védett Budai imolától. Az alábbi két kép egy hónap eltéréssel készült, sajnos rendszeres a szemetelés.

20180825_muanyagmentesjulius02.jpg

 

20180825_muanyagmentesjulius03.jpg

A kommunálisnak számító hulladékot szintén érdemes hazavinni, ha megtelt a kihelyezett kuka, vagy nincs is, akkor pedig kulturálatlan dolog szanaszét dobálni a szemetet.

Az üveget, a műanyagot, a fémet és a papírt kiválóan lehet szelektíven gyűjteni. Az átmeneti munkaerőhiány most nehezíti az FKF működését, de Budapest szerintem jó helyzetben van: számos hulladéksziget és veszélyes hulladék átvevő hely van a városban. Sőt társasházak és bevásárlóközpontok is gyűjtenek szelektíven. Persze ezeket energia felkeresni, de ennyi talán belefér.

Amennyiben van észrevétel vagy tapasztalat a témában, amit szívesen elmondanátok, azt megoszthatjátok a blognak írt levélben kommentben itt vagy a Facebookon. Köszönjük előre is.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Azért a víz az úr

Számos természeti hatás következtében alakult ki Budapest hegyes-völgyes arca, ami az ember közreműködése miatt jelentősen átformálódott. Az eltűnő fák, a csökkenő zöldterület alapjaiban változtatta meg a terület éghajlatát, magával vonva további változásokat. Most a budai zöld túra első két szakaszán több alkalommal említett valamikor állandó vizű patak, az Ördög-árok mentén barangoltunk, szemügyre véve a változások egy részét.

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti terület régóta fontos szerepet tölt be a főváros területének alakulásában, a hegy lábánál fakadó bővizű hőforrások miatt a hamar megtelepedett az ember a Duna partján. A forrásokhoz közel az Ördög-árok torkolatnál már a rómaiak is építkeztek, a terület formálódásában hasonlóan fontos szerepet töltött be a várost kelet-nyugati irányban csaknem 20 kilométer hosszan átszelő patak.

Az Ördög-árok számos nevet viselt, a lakói által adott beszédes nevek egyaránt utalnak a vízfolyás nagyságára és az itt lakó népekre. Legkorábbi, fellelhető elnevezése a XIV. századra datálható, akkor Paulus-pataknak nevezték el. A török hódoltság idején Kovácsi-patak volt a neve, később Tímár pataknak hívták a partján lakó bőrművesek, tímárok miatt. Molnár-pataknak viszont nem keresztelték el, pedig Jókai Mór visszaemlékezései szerint egykor olyan bővizű volt, hogy még vízimalmok is álltak a partján. Mai nevét szeszélyes vízjárása miatt kapta, különös véletlen, hogy a torkolatánál lévő Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének hívták. 

20180818_azertavizazur09.jpg

A Városmajorban ma már szinte nyoma sincs az Ördög-ároknak, a befedett patak felett park, sétaútvonal.

A változó vízhozamú patak a lazább kőzetbe bevágódó meder miatt egy természetes választóvonalat alakított ki a Hármashatár-hegy és a Hárs-hegy között, miközben a Dunához közeli részeken a hordalék lapályos területeket töltött fel, például a Vérmezőt. Az Ördög-árok a Nagykovácsi medencében ered, Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül éri el Hűvösvölgyet. Ez a terület már középkorban kiemelkedően fontos volt hatalmas, vadban dús erdősége miatt, így nem meglepő, hogy a későbbi évszázadokban már masszív kőhidat építettek a patakra hogy az állandó átkelés biztosított legyen, medencéjének fővárosi részét pedig már a XIX. században kővel burkolták. Az Ördög-árokban torkollik a Kis Ördög-árkon kívül a Budenz-, Zugligeti és a Diósárok is, bár ezek a helyek csak a térképről, utcatáblákról ismerhetők fel, a természetes formájukat befedték és beépítették.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Egy nagyjából öt kilométeres szakaszon az Ördög-ároknak is ez lett a sorsa: az egyre szűkebb helyre szoruló patak meredek partjához az ott lakók kénye-kedve szerint közel vagy távol épülő házak és a beleeresztett szennyvíz megpecsételték a sorsát. Sokan úgy vélik, rászolgált nevére, hiszen több alkalommal is nagy pusztítást végezve áradt ki medréből, ahogy a Múlt-kor történelmi magazin írásából is kiderül. A nagy mennyiségű és hirtelen belezúduló csapadék a fizika törvényeinek engedelmeskedve tört magának utat, magával sodorva ez ember által alkotott építményeket.

Az Ördög-árokhoz hasonló epigenetikus eredetű völgyek, melyek szegényes, természetes vízforrásai elapadtak és a fás területek jelentős ritkulásával csökkent a vízgyűjtő területükre lehulló csapadék, inkább néznek ki elhagyott árokpartnak, mintsem folyómedreknek egészen addig amíg nem érkezik egy nagyobb zápor. A fakó fűcsomós árkok pillanatok alatt egy zavaros, erős sodrású patakká tudnak válni, melyek visznek mindent, ami az útjukba kerül. A természetes mélyedésben futó Ördög-árok mentén megszokott, hogy a Budai-hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem tud elvezetődni, így egy-egy nagyobb eső után a kialakuló spontán tó miatt menetrendszerint megakad a villamosközlekedés a Budagyöngyénél (Zugligeti-árok) és a János-kórháznál (Diósárok). 

Három évvel ezelőtt, augusztus 17-én a Budapest utcáira több részletben lehulló nagy mennyiségű eső okozott káoszt, sok csapadék miatt a hatalmas erővel kizúduló víz fel is szakította az Ördög-árok torkolatát a Duna partján. Aznap rekord mennyiségű esett, a teljes augusztusi elvárt mennyiség két és félszerese ömlött egyetlen nap alatt a városra, a felhőszakadás jelentős része a kora esti órákban érte el a várost. 

Mi aznap délután egy egyszerűnek ígérkező erdei kirándulás alkalmával pont Hűvösvölgyben voltunk és láttuk a Budai-hegység zápor után felhőbe és párába burkolódzó magasabb pontjait. A Hűvösvölgyi úrtól lefotóztuk a Kaán Károly kilátót, ennyi volt belőle látható.

20180818_azertavizazur08.jpg

A túra végén az Ördög-árok hűvösvölgyi szakaszán haladtunk a sárga kerékpárúton és azt láttuk, hogy a máskor kopár kövek között csörgedező – a szárazabb időszakban pangó vizű – patak medre megtelt sárgásbarna, zavaros vízzel, ami zajosan csobogott a fák között.  Ahogy haladtunk lefelé a patak mérete is növekedett, a víz által elsodort szemetet (ruhákat, műanyag zacskókat, flakonokat, bőröndöt!) az iszapfogók megállították, de megdöbbenve figyeltük, milyen sok hulladék gyűlt össze a mederben és a víz felszínén. A fotók elkészülte után röviddel újabb nagy mennyiségű eső zúdult le Budapestre és egy órán keresztül este háromnegyed nyolcig el sem állt, de mi akkor már elhagytuk az Ördög-árok környékét. 

Három évvel később ismét végigjártuk ezt az útvonalat, de a hetek óta tartó csapadékszegény időszaknak köszönhetően a mederben még állóvíz is csak mutatóban akad, ahogy a fotókon is látható. Sajnos a szemét, ha nem is nagy mennyiségben, de továbbra is megtalálható a mederben és a parton egyaránt, műanyag zacskók,  flakonok és ruhák csúfítják tovább ezt a jobb sorsra érdemes patakot.

20180818_azertavizazur01.jpg
20180818_azertavizazur02.jpg
20180818_azertavizazur05.jpg
20180818_azertavizazur06.jpg

 

Tetszett, amit olvastál? IDE kattintva hozzászólhatsz.

 

Források:

http://mek.oszk.hu/00800/00836/html/jokai71.htm 

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1380&hir=Felhoszakadas_2015._augusztus_17-en

 

 

Hűsölj Budán!

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy árnyat adó, hűvös erdein kívül számos felfrissülésre alkalmas strandja, szabadtéri vízfelülete és barlangja van, ahol az ide látogató turisták, vagy az itt lakók kellemesen tölthetik a legmelegebb nyári napokat. Ahogy korábban is írtunk róla, ITT és ITT, nyáron az erdőjárásra, szabadidős programokra másként kell felkészülni. A strandok viszont felüdülést ígérnek, tölthetjük vízparton a kánikulát. Rövid és szubjektív válogatásunkban két strandot és egy barlangot ajánlunk a melegebb napokra.

A földrajzi tényezők fontos szerepet játszanak egy település kialakulásában, így volt ez az eltérő jellegű domborzati viszonyok találkozásánál formálódó Budapestnél is. A dombos és a sík vidék, a Budai-hegység és az Alföld találkozásánál folyik a Duna és itt volt olyan keskeny a folyó, hogy kialakulhatott rajta a Kárpát-medence egyik rendszeres átkelőhelye. Ez a terület már az ókorban is ismert volt jó vizeiről, ami azonban nem a Dunát, hanem a Budai-hegység keleti lábánál fakadó forrásokat jelentette. Bármilyen meglepő Budapesten 123 forrás van, a földtani szelvények vetődése mentén változatos összetételű és hőmérsékletű víz fakad, attól függően milyen mélyből érkezik a felszínre. Számos gyógyfürdőt találunk Budapesten, a Duna vonalára merőlegesen egymás után sorjázik többek között a Király Fürdő, a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, a Rudas Fürdő, és persze itt van a Gellért Fürdő, ahonnan budai zöld túra indul. Azonban ezek közül a gyógyfürdők számos nem látogatható 14 évnél fiatalabbakkal, programtervezéskor érdemes erre figyelni. Szubjektív válogatásunkba, mi olyan helyeket mutatunk be, melyek a család valamennyi tagjának jó választás lehet.

Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda

Nekünk az egyik kedvenc strandunk, különösen a strandokhoz képest hatalmas zöldterülete, burjánzó növényzete, kacskaringós sétaútvonalai és a számtalan szobor miatt miatt kedveljük. A medencék vize kellőképpen hűvös, hidegebb, mint a többi strandon, de nyári kánikulában igazán kiváló. Egy négy évszakos úszó-, egy lépcsős, változó mélységű strandmedencéje (ami inkább úszómedence) és egy pancsoló mélységű gyerekmedencéje volt. A múlt idő azért, mert idén augusztustól egy wellness részleggel bővül a komplexum, jelenleg nincs gyerekmedence. A betonmonstrum megjelenéséig az egész helynek olyan bájos retro hangulata volt, amit a 900 forintos belépő is erősített.

Külker Park 

20180809_husoljbudan03.jpg

A Budai-hegység közepén, a Hárs-hegyen található Külker Park sokáig nem volt a nagyközönség számára látogatható. Az egykor exkluzív kialakításnak még láthatók a nyomai, az esetleges hiányosságokat feledteti a valóban páratlan természeti környezet. A nagymedence felett magasodik a János-hegy, strand néhány pontjáról szép a városi panoráma. Összesen 3 medence van a strandon, egy kellemes vizű úszómedence, egy mélyülő medence főleg gyerekeknek és egy pancsoló a legkisebbeknek.A zöld felület itt is hatalmas, futópálya és játszótér is a strandolók rendelkezésére áll, de ki akar ebben a melegben futni?

20180809_husoljbudan02.jpg

A Budai-hegység termálvizeinek köszönhető az is, hogy egy valóban különleges barlangrendszer húzódik meg a város budai oldala alatt. A felszín felé igyekvő nagy ásványi anyag tartalmú vizek vándorlása következtében évmilliók alatt változatos formájú és nagyságú üregek alakultak ki a föld mélyén. Az így létrejött barlangrendszer feltárása és megóvása mind a mai napig fontos feladat.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Pál-völgyi barlang 

A Szépvölgyi úton található kőfejtő minden évszakban messziről észrevehető leszakadó, meredek sárga szikláiról. Ebben a kőfejtőben fedeztek fel a Pál-völgyi barlanghoz egy bejáratot 1904-ben, aminek egy részét hamar látogathatóvá tették az érdeklődők számára. A következő évtizedekben folytatták a feltárást, a II. világháború okozta károk miatt – óvóhelynek használták – pedig a helyreállítás. A Pál-völgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlang alapos feltárásának következtében a barlangrendszer ma ismert járatainak hossza 31 kilométeres, így ez hazánk legnagyobb ismert barlangrendszere. Az 500 méteres látogatható szakasz néhol szűk és létrás, így egy óra alatt járható be. Öt éven felülieknek javasolt a látogatás. Mivel a barlangban állandóan 11 fok van, így ajánlott a délelőtti órákban felkeresni, és alaposan felöltözni. Változatos nagyságú nevezetességei, különleges alakzatai barátságos neveket kaptak, van itt Színház-terem, Meseország cseppkő-képződményei, elefánt és krokodil. Az egyik legszebb budapesti barlang, fokozottan védett a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Hétfő kivételével minden nap nyitva és 10-16.15-ig óránként indulnak vezetett túrák.

Örömmel olvasunk további tippeket, javaslatokat kommentben, vagy a blog e-mail címére írt levélben.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

 

 

Játszótértől játszótérig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó, de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében (ITT olvasható) a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést. A második részben, a Horváth-kerttől a Városmajorba vezető nyúlfarknyi, de túlzás nélkül ezernyi meglepetést rejtő szakaszát jártuk be a zöld sáv jelzésnek.

A Horváth-kert felett tűnt el a budai zöld jelzése, így a túrát térkép alapján folytattuk és az Alagút utcán átkelve a Pauler utcában, a kerékpárút mellett sétáltunk tovább. Budapesten számos ház épült eklektikus stílusban a 19. század végén és ebben az utcácskában is van néhány. A védett lakóházak közül a legtöbbet Illyés Gyula építész tervezte, érdemes böngészgetni a feliratokat. 

A zöld jelzés a Vérmező sarkánál tűnik fel ismét, a Krisztina körút, Mikó utca, Attila út által határolt terület Budapestnek egy olyan része, mely évszázadok óta beépítetlen. A török hódoltság alatt elnéptelenedett az itt lévő település (Logod), így a terület a 18. században katonai védőövezet lett majd kaszálónak használták. Itt végezték ki Martinovics Ignácot és társait a magyar jakobinusokat 1795-ben, innen ered ma használatos neve. Emlékmű őrzi nevüket a tér keleti felén. Amíg be nem fedték, itt folyt keresztül az Ördög-árok patak. A 19. században a Vérmezőt parkosították, majd katonai gyakorlótérnek használták, de tartottak itt díszszemlét is. A II. világháború után az akkori füves területet parkosítani kezdték, ápolt, füves részeket alakítottak ki és változatos fafajokat, cserjéket, bokrokat ültettek. 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából építettek egy nagyméretű játszóteret, benne Kiss János Szitakötő nevű szobrával.

20180805_jatszotertoljatszoterig01.jpg

A parkot láthatóan rendben tartják, az utakra, padokra és szemetesekre egy kis frissítés ráférne. A 60-70 éve telepített fák több emelet magasra nőttek, akit érdekel, a 140000 négyzetméteres terület néhány évtizeddel előtti állapotáról itt lehet még olvasni és fotókat böngészni.

20180722_194433.jpg

A zöld jelzésen előbb a játszótér, majd a parkos terület mellett megyünk tovább. Az út nem halad el a Jakobinusok emlékműve mellett, jóval előtte kanyarodik balra, ahol pár lépés után el is értünk a forgalmas, többsávos Krisztina körútra. És igen, turistajelzést láttunk a jelzőlámpát tartó oszlopon.

20180805_jatszotertoljatszoterig03.jpg

A zebrán átkelve jobbra kanyarodtunk, majd a zöld jelzést követve a Krisztina körútról balra a Hajnóczy utcába térünk be. Itt is vannak zöld jelzések több fán, egészen szürreális aszfalton, a zajos körúton haladni egy turistaúton. A Csaba utcát keresztezve értünk el a séta következő parkjába

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A Városmajor a Svábhegy és a Rózsadomb által határolt völgyben fekszik, eredetileg a mai Városmajor utca és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti területet jelentette. Szintén az Ördög-árok árterülete volt és kaszálóként hasznosították. A nevét onnan kapta, hogy tulajdonosa, Daun Henrik 1739-ben eladta Buda városának, így a város majorja lett. A terület 1785 óta közpark, akkor 30000 fát telepítettek. A Városmajor méretét előbb a fogaskerekű végállomása csökkentette, majd a 30-as években megépült a több épületrészből álló templom, később a gimnázium, a szabadtéri színház és a sportpálya miatt zsugorodott tovább a zöldterületet. Az mocsaras és az esőzések alkalmával gyakran kiöntő Ördög-árok patakot az 1920-as években befedték. Ahogy haladunk nekünk is feltűnik, hogy ebben a parkban sűrűbben vannak a fák és az egzotikus fafajok helyett inkább a gesztenye- és hársfák vannak többségben. Az utcabútorok dizájnja is hasonló, de itt több felé tagolt a tér.

20180805_jatszotertoljatszoterig04.jpg

A park elején van egy kedves és kalandos sorsú szobor, mely Hüvelyk Matyit ábrázolja. Ennek még a 20. század elején állították, amit mi láttunk, az 10 éve került ide. A zöld jelzésen elhaladunk a kondipark és a kissé távolabb lévő játszótér mellett és a futópálya után szomorúan állapítjuk meg, hogy a mai sétánk véget ért. A jelzés balra kanyarodik a Kissvábhegy felé.

20180805_jatszotertoljatszoterig05.jpg

Összesen körülbelül két kilométeres séta volt, rengeteg látnivalóval, épített emlékkel, műemlékkel és számtalan történettel. Korábban írtunk a budai kissé áldatlan gasztrohelyzetről, amin valamennyit javít, hogy a zöld jelzéstől pár száz méterre van a Majorka, ahol nagyszerű a hamburger. Érdemes összekapcsolni ezt  a sétát a zöld jelzés előző szakaszával és a Gellért-hegyről elsétálni a Városmajor végéig, ha útközben megéheznénk.

Ördög-árok – csatorna a Városmajor és a Vérmező alatt.

Buda egyik kis vízhozamú patakja az Ördög-árok, mely Nagykovácsinál ered és az Erzsébet-híd budai hídfőjénél torkollik a Dunába. A mintegy 20 kilométer hosszú ideiglenes vizű patak esőzések alkalmával nagy mennyiségű csapadékot szállít 65 négyzetkilométeres gyűjtőterületéről. A budai részek fokozottabb benépesülésekor a néhol meredek falú, veszélyesen megközelíthető árkot szennyvíz elvezetésére használták, a természetes patak egy idő után egy bűzös, fertőző csatornává vált. Nagy esőzések idején hatalmasra nőve és területeket elöntve annak idején hatalmas károkat tudott okozni. A 19. század végétől – jobb híján több részét befedték, így nem tud kiönteni medréből, de az gyűjtőterületén keletkező esővizet és szennyvizet elvezette, elvezeti.

Bármilyen hihetetlen, de egészen 2009-ig, amíg meg nem épült a budai főgyűjtő csatorna és a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep, a budai oldal szennyvizének jelentős része tisztítatlanul ömlött az Ördög-árkon keresztül a Dunába. Az Ördög-árok várostól távoli területei megmaradtak a természetes állapotukban, egy részét kikövezték, de a fedett területek nem többek egy csatornánál.

Az Ördög-árok távol a Bel-Budától

20180805_jatszotertoljatszoterig06.jpg

 

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: