A kialakult pandémiás helyzet következtében teljesen logikusan most sem koncert, sem utazás, sőt még egy kiadós kirándulás sem lehetséges. Pedig a tavalyi terveim szerint március utolsó előtti hétvégéjét Bécsben töltöttem volna, egy könnyűzenei koncert és önfeledt városnézés miatt. Tartsatok velem, ha szeretnétek virtuálisan elutazni az osztrák fővárosba, megmutatom miért lesz érdemes meglátogatni a Természettudományi Múzeumot, vagy a Szent István-székesegyházat, amikor ismét megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A ráadás pedig egy több, mint 100 éves édes meglepetés.
Bécs számomra mindig is egy különleges hely volt, amikor először érkeztem meg ide, azonnal lenyűgöztek a tágas terek és a sok zöld. Évek óta visszatérő látogatója vagyok a Bécsi fekete blognak és az osztrák fővárosban is vissza-visszatérek. Ezt a bejegyzést a legutóbbi utunk fotóival illusztrálom.
Bécsben számomra az első számú látnivaló a Természettudományi Múzeum. Már több alkalommal voltam itt, egyszerűen megunhatatlan. A blogon korábban egy őszi programajánlóban volt szó ITT. Megjegyzem a bejegyzés címének fele: maradj otthon, nem is lehetne aktuálisabb.
A Természettudományi Múzeum most zárva, az online tevékenységük viszont folyamatos. Megalkották a #ClosedButActive hashtaget, ennek megfelelően hétközben is frissül a tartalom és a online tár folyamatosan elérhető. A múzeum több online platformon megtalálható.
A Google Arts&Culture platformon teljes kiállítás a megtekinthető. 3 kiemelt téma közül is lehet választani: az első a múzeum top 100 műtárgyát mutatja be, a második a Willendorfi Vénuszt. A harmadik online tárlat pedig az evolúció egyik mögöttes tényezőjéről, a tömeges kihalásról szól.
Digitális séták Facebook és az Instagram oldalon hétfőtől péntekig elérhetők.
Bécs másik nevezetessége a lenyűgöző méretű, 107,2 méter hosszú és 34.2 méter széles gótikus stílusú Szent István-székesegyház. Az elfoglalt alapterületen kívül a magassága is figyelemre méltó, négy tornya közül a déli 136,4 méter magas. Ez 40 méterrel magasabb, mint a budapesti Szent-István Bazilika, pedig az is jelentősen kiemelkedik a pesti látképből. Az északi toronyban van Európa második legnagyobb szabadon lengő harangja,a Pumerin, aminek tömege 21 tonna. Nevezetes alkalmakkor, újévkor lehet a hangját hallani. Az épület már a külsőjével elvarázsol; a temérdek faragvány, a kecses oszlopok és a karcsú ablakok magával ragadók. Távolból pedig az is látszik, hogy a templom tetején kirakták színes cserepekből az osztrák kétfejű sast.
Több forrás szerint a román stílusú templomot a XII. században kezdték építeni. A gótikus építmény alapját hivatalosan 1359-ben rakta le a templomalapító IV. Rudolf Habsburg herceg, akinek itt a végső nyughelye. A Szent-István székesegyház nevét az első keresztény mártírról, az időszámításunk után első században élt Szent Istvánról kapta. A székesegyház a bécsi kultúrában évszázadok óta jelentős szerepet tölt be, itt volt Mozart esküvője, Antonio Vivaldi temetése, Joseph Haydn pedig a templom kórusában énekelt. A Szent István-székesegyház a bécsi római katolikus érsekség anyatemploma, így van miserendje is.
A főbejárat késő románkori stílusát hazánkban a Jáki templomnál csodálhatjuk meg. A székesegyház belső elrendezése az évszázadok alatt többször módosult, a belső rész már belépéskor elvarázsol, a vezetett túrán pedig még több nagyszerű látnivalóval megismerkedhetünk. A minden részletében lenyűgöző épületre érdemes egy egész napot szánni, előre felkészülni a történetéből és a sokszínű látnivalókból.
A Stephansplatzon, a székesegyház szomszédságában nyitotta meg üzletét Joseph Manner 1889-ben. Csakhamar csokoládégyárat is alapított, és a vállalat termékei azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. A Manner ostyát, talán senkinek nem kell bemutatni, a Manner bolt pedig kihagyhatatlan. Egy hangulatos üzlet tele finomságokkal. Erről nincs egyetlen olyan fotóm sem, amit megmutathatnék, a csoki miatt nem figyeltem erre.
Összességében érdemes több napot szánni Bécs városára és megismerni kivételes kulturális örökségét. Addig amíg ez nem lehetséges, virtuálisan lehet készülni a látogatásra.
Az amarilliszfélék családjában tartozó hóvirág fajok vakító fehér lepelleveleikkel határozottan a tavasz közeledtét jelzik a kopár erdőkben. A borongós, hideg téli napok után a színek után vágyó ember mindig is előszeretettel gyűjtött virágcsokrokat. A szertelen gyűjtésnek köszönhetően a Kárpát medencében egykor nagyon gyakori kikeleti hóvirág védett faj lett. Nyíló virágai ennek köszönhetően vadon és arborétumokban megtalálhatók tavasszal.
Az idei tél egy szürke szerda délutánra esett, mostanában nem lehetett havas erdőkben honos hóvirágok után kutatni. Az elmaradt télért a talán korán érkező tavasz kárpótol, remélem, egy későbbi havazás sem fog kárt tenni az ébredező természetben.
Az egyszikűekhez tartozó hóvirágfajok kinézetre meglehetősen hasonlóak, a növény hagymájából tél végén két keskeny levél és egy szár növekszik, utóbbi végén nyílik a három külső lepellevélből álló virág, közepén a csőszerűen összeforrott lepellevelekkel. A galantheae nemzetségbe tartozó kis növények nagysága nagyjából hasonló a termetesebb fajok 30 cm, kisebbek ettől akár 10 centivel kisebbek lehetnek. Hazánkban több hóvirágfaj él, ezek közül a kiskertekben a pompás, lombos, ligetes erdőkben pedig a védett kikeleti hóvirág honos. A növényeket a viráguk mintázata, a levelek színe és formája alapján lehet szakértő szemmel azonosítani.
A kikeleti hóvirág – latin nevén galantis nivella – az apróbb fajhoz tartozik a maga 10-20 cm magasságával és egykoron nagy területen volt honos Magyarországon. A leszakított virágokban is gyönyörűséget találó turisták és a mértéket nem ismerő emberek áldatlan tevékenységének köszönhetően az állomány az ezredfordulóra veszélyes mértékben lecsökkent. Mindenki vitt magával még egy csokrot és nagyüzemben szedték fel a hóvirág hagymáit. Azt is kevesen gondolták át, ha a legszebb szálakat, a legfejlettebb virágokat viszik haza, akkor a genetikailag kevésbé szerencsés példányokból lesz a következő nemzedék. A megmaradt hóvirág mezők és növény védelme érdekében a kikeleti hóvirágot 2005-ben védetté nyilvánították. A hóvirág eszmei értéke 10000 Ft. Így sem Valentin-, sem Nőnapra nem adható már hóvirágcsokor, szerencsére.
A hóvirág egyszerűsége és szépsége mellett fontos, gyógyászatban használatos hatóanyagokat tartalmaz. Hagymájában alkaloidok vannak, többek között galantin, amit az Alzheimer-kór kezeléséhez szükséges gyógyszerek előállításához is használnak. Ember által a növény nem fogyasztható.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
Az ELTE Füvészkertben több hóvirágfaj él, a terület minden nap 9-16 óráig látogatható, március 1-től még tovább lesz nyitva. Az idei, egyelőre rövid télnek köszönhetően a szokottnál korábban nyílik a hóvirág az Alcsúti Arborétumban; 2020-ban február 17-től várják a látogatókat. Március 1-je után a különleges a hangulatú Budakeszi Arborétumba is érdemes benézni, nem csak a hóvirág, hanem a Hidegvölgy sajátos mikroklímájú növénytársulásai miatt is.
A Forest&Fruit Naptár 2020 februári növénye a hóvirág, ha még nem töltötted le az ingyenes, nyomtatható naptárat, IDE kattintva ez most megteheted.
Naptárat készíteni jó, képes naptárat készíteni még jobb. 2018-ban a Budai-hegység 2019-ben pedig a globális klímaváltozás, az erdők mértéktelen kihasználása volt a téma. Utóbbi készítésekor még nem sejtettem, hogy mennyire aktuális lesz a mondanivalója.
A Forest&Fruit Naptár 2019 fotóival szerettem volna bemutatni, az éghajlatváltozásnak köszönhetően környezetünk is drasztikusan változik. A naptár a Fától az erdőt alcímet kapta, nem véletlenül. Statisztikailag kimutatható az utóbbi években egyre feljebb kúszik az évi középhőmérséklet és egyre szélsőségesebb időjárási események történnek. Egyszerűen botorság lenne azt hinni, hogy a Föld felszínének gyakorlatilag korlátlan átalakítása, a fával borított területek csökkentése, a fosszilis energiaforrások évszázados használata nincs hatással a bioszférára és most nem csak a biodiverzitás látványos csökkenéséről van szó.
Viszont egy kép többet mond ezer szónál, ezért aktivitásra hívlak, kedves olvasó. A naptár képeiből egy feladványt állítottam össze. Találd ki, melyik fotó melyik hónapban készült és rendezd a képeket a megfelelő helyre. A játék kattintásra új ablakban nyílik meg és a kép jobb alsó sarkában lévő pipára kattintva tudod magad ellenőrizni. Kommentben, írd meg, mennyire volt nehéz a feladvány.
A globális felmelegedésről pedig ITT egy hosszú és alapos összefoglaló.
A Forest&Fruit Naptár 2020 hamarosan elérhető lesz.
A 2019-es Sziget Fesztivál augusztus 13-án ért véget, a szitizenek pedig a remek koncerteknek, programoknak köszönhetően igazi élményekkel lehettek gazdagabbak. A fesztivál utolsó napján én is ott voltam és a színes programok mellett azt is próbáltam megfejteni, hogy mennyire éri meg környezettudatos fesztivált szervezni. Vajon érdemes a keletkező hulladékról komplex módon gondoskodni és törekedni arra, hogy a rendezvény ökológiai lábnyoma a lehető legkisebb legyen? Élménybeszámoló következik.
Számomra az idei Sziget Fesztivál a két és fél órás, fantasztikus Foo Fighters koncerttel zárult, ami méltó befejezése volt augusztus 13-nak. Az időjárás aznap kegyes arcát mutatta, egy rövid esős időszakot kivéve kellemes szellős időben lehetett bejárni a fesztivál területét. Már indulás előtt tisztában voltam azzal, hogy aznap a lépésszámlálóm rekordot fog dönteni – így is történt -, de nem tettem le arról, hogy a lehető legnagyobb területen megnézzem, hogyan néz ki egy környezettudatos fesztivál a gyakorlatban.
A Sziget Fesztivál mára elfoglalja a Hajógyári-sziget legnagyobb részét. Befogadóképessége csaknem 100 000 főre nőtt, ami nagyjából két kisvárosnyi ember igényeinek kiszolgálását jelenti naponta. Minden évben megjelennek cikkek, melyek arról szólnak, hogy a Sziget megváltozott és ez így is van. Ahogy a számokból is rövid úton kiderült, a fesztivál hatalmasra növekedett és a kezdeti gyermekbetegségeit kinőve előnyére változott. Mára pedig a fenntartható fejlődést célul kitűzve, számos remek ötlettel inspirációként is szolgálhat a rendezvénynek helyet adó városnak.
Az idén egyik kedvenc helyem a Nagyszínpaddal szemben, a fák árnyékába telepített Green Sziget volt, ez talán nem meglepő. A több részből álló zöld szigeten egy hét alatt volt számos workshop és előadás egy iglu formájú sátorban. Hulladékgazdálkodás még soha nem kapott ilyen menő helyet, ide telepítettek ugyanis egy profi komposztálót és egy minilabort is. Aki akár egy cseppet is érdeklődött a fenntartható megoldások iránt, biztos itt ragadt egy időre és új infókkal gazdagodott, aki pedig összegyűjtött egy zsák újrafelhasználható hulladékot, ajándékot kapott.
Még soha nem volt olyan átlátható a szelektív hulladékgyűjtés, mint a mindent elnyelő sárga műanyagkukák helyett telepített rácsos falú gyűjtőnél. Ez az egyszerű fémdoboz láthatóvá tette, a hulladékot hiába dobjuk ki, attól még nem szűnik meg létezni. A környezettudatosság mellett hihetetlen volt látni, hogy a keletkező szemét eltakarításában hány ember vesz részt. Nem volt olyan pillanata a napnak, amikor ne találkoztam volna a szemetet facsipesszel és boszorkányos gyorsasággal felszedő önkéntesekkel. Akik ráadásul olyan hatékonyan dolgoztak, hogy fényes nappal nekem esélyem sem volt megtölteni egy műanyagzsákot újrahasznosítható a hulladékkal. Pedig a cserébe kapott ajándék – ami ugye nem ajándék, mert egy teli zsákért rendesen meg kellett volna dolgozni – is vonzó volt.
A szervezők a keletkezett műanyag és fémhulladékok összegyűjtése és a szerves anyagok komposztálása mellett a vendégek által hátrahagyott holmikkal is foglalkoztak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak a Green Szigeten lehetett leadni azokat a holmikat, amelyeket a tulajdonosok nem szerettek volna magukkal vinni, de a fesztivál után a többi hátrahagyott holmit – sátrat, cipőket, ruhákat – is összeszedték. Ezek válogatás, tisztítás után jó helyre kerültek.
A Sziget Fesztiválon nem csupán egyféle, hanem a látogatók által termelt hulladék minden fajtájával professzionálisan foglalkoztak. A Green Szigeten kívül is észre lehetett venni azt, hogy ez egy környezettudatos fesztivál. A keletkezett hulladékok jelentős része már egyértelműen nem egyszer használatos műanyagból, hanem fából vagy papírból készült. A jó példát követve, remélhetőleg hamarosan nem csak fesztivál szinten fejeződik be a polipropilén evőeszközök használata, hanem a boltokban is. Ráadásul a Szigeten az utak mentén elég sok és nagyméretű kuka volt, szóval a szemetet tényleg csak az hagyta el, aki nagyon akarta. A vécék állapotáról egy korábban olvastam egy cikket, tényleg rendesen használható volt ez az infrastruktúra és – mivel a férfi és a női rész is ugyanolyan kialakítású volt – a táblák ellenére ezek koedukált wc-k lettek.
Az infópultnál, annak aki kért, adtak henger alakú zsebhamutartót, ami nem volt más, mint a PET palack felfújás előtt. Érdemes volt megnézni, hogy mennyivel másabb egy polietilén palack a végleges kialakítás előtt. Cigarettacsikkekből viszont több helyen is rengeteg volt, ami a zsebhamutartók szükségességét bizonyítja, csak készüljön valami másból. Minden hulladékfajtánál igaz az, hogy attól még valaki kidobja, az nem válik semmivé. Viszont pont a csikk az, ami a benne lévő, majd a talajba kerülő szerves és szervetlen vegyületek miatt kiemelkedően környezetszennyező.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
Évekkel ezelőtt az újrapohár volt az első nagyobb feltűnést keltő változás a fesztivál zöldülésében. A használat után pillanatok alatt összegyűrődő és egész hatalmas területeket több rétegben befedő egyszer használatos műanyag pohár helyett már évek óta a szuperül kinéző és sokáig használható repoharak kerülnek a fesztiválozók kezébe. A kiürült poharat nem kell magunknál hordani, beválthatjuk egy tokenre, amiért, ha úgy adódik, újabb poharat válthatunk ki. A leadott repoharak megfelelő tisztítás után újból kiadhatók. Emiatt nem pár perc az élettartamuk, aminek köszönhetően sokkal kevesebb polipropilén keletkezik hulladékként.
Más cégek megjelentek környezettudatos megoldásokkal. Az e-ON kreativitását dicséri az például az Eco Kemping, ami karton sátraival elég látványos képet mutatott. Egy rövid filmjükben a telepítésben résztvevő szakember olyan természetességgel beszél a Szigetre vitt napelem-rendszer telepítéséről, hogy óhatatlanul is megfordul az ember fejében, hogy napelem helyett miért is használnak annyi aggregátort máshol?
Számomra külön kedves volt, a közösség erejére építő Love Revolution meghirdetése, immár a második éve. A fenntarthatóságon kívül, fontos beszélni az emberi jogokról, elítélni a nemi identitás, a bőrszín és a vallás miatti kirekesztést. A további részletes program ITT visszakereshető, lenyűgöző. Idén a nagyszínpadra olyan produkciók is feljutottak – fókuszba helyezve nagyon fontos társadalmi problémákat – amelyekkel még a hazai médiában is csak elvétve találkozhatunk. Bár nem voltak sokan, de aki látta Dakota & Nadia duettjét a családon belüli erőszakról és annak dinamikájáról, az nem felejti. ITT visszanézhető.
Időben visszafelé haladva a fesztivál első napján lépett fel a legkülönlegesebb előadó, a világhírű főemlőskutató és természetvédő Dr. Jane Goodall. Az ő 10 perces, de szenvedélyes beszéde ITT visszanézhető, egy élmény nézni és hallgatni.. A nevét viselő és általa, a csimpánzok védelmére alapított intézet vezetője már járt Magyarországon, sőt tavaly tavasszal a Vörös-kőváron egy róla elnevezett tanösvényt is átadtak.
A Szigeten idén eltöltött nap, nekem olyan volt, mintha nyaralni mentem volna és nem csak a nyelvi sokszínűség, hanem a szolgáltatások minősége miatt is. A címben feltett kérdésre a válasz – már, ha ez kérdés volt bárkinek – a válasz egyértelműen igen. Igen, megéri környezettudatos fesztivált szervezni. A 2019-es Sziget Fesztivál ráadásul a környezettudatos szemlélethez egészen komplex módon közelített és az odafigyelés a sok apró részletre az, aminek köszönhetően sokkal, de sokkal hatékonyabbak lettek.
A nagy tömegeket megmozgató és így a fontos ügyeket is támogatni képes fesztiválok szervezői számára mindenképpen jó, ha rendezvényeiket környezettudatos és fenntartható módon szervezik meg és közönségüket a lehető legjobban bevonják ebben a folyamatba. A Sziget Fesztivál látogatói idén is a világ minden pontjáról érkeztek Budapestre, Új-Zélandról, Ausztráliából, Észak-és Dél-Amerikából, Európából Angliától Oroszországig. Szóval gyakorlatilag a Föld valamennyi földrészről felkerekednek emberek, azért, hogy egy nem túl nagyméretű, közép-európai ország gyönyörű fővárosában csatlakozzanak a Szabadság Szigetéhez és egy hétig jól érezzék magukat a koncerteken és más színes programokon. Ekkor már a szórakoztatáson kívül feladat a társadalmi szerepvállalás is, amit a szervezők jól teljesítettek.
A műanyagmentes július hihetelen népszerű mozgalommá nőtte ki magát néhány év alatt, szerte a világban emberek százmilliói próbálnak meglenni műanyagok nélkül. Az idei év különösen eredményes volt, hiszen a mozgalmat elindító Plastic Free July arról számolt be, hogy 230 millió ember csatlakozott hozzájuk és egy hónapon keresztül törekedtek a műanyag felhasználásuk csökkentésére. Egy évvel ezelőtt, 2018. júliusában a Forest&Fruit is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz és nem csupán egy hónapra. Egy év után pedig eljött az ideje, hogy több szempontból is értékeljem a műanyagmentes mindennapokat, áttekintve közben a műanyagipar szédítő sebességű fejlődését.
A műanyag felfedezése nagyjából a miben tároljuk a mindent feloldó anyagot probléma ellenkezője. Hiszen itt egy anyag, ami nehezen bomlik le és sokáig megőrzi eredeti összetételét. Az anyagok átalakítása, valami kölönleges megteremtése a természettudomány azon része, mely mindig is vonzotta az embereket. Gondoljunk csak az aranycsinálás vágyára. Az embert hajtotta természetes kíváncsisága, a természet törvényszerűségeinek megismerése, de minden új felfedezés újabb talányt hozott.
A műanyagok felfedezéséhez, vagy inkább megalkotásához és tetszés szerinti alakítgatásához a szerves kémia tudományának fejlődésére volt szükség és nagyjából 150-200 évnyi szorgalmas kísérletezgetésre. Manapság a különböző szerves és szervetlen molekulák vegyítésével katalizátorok használatával, a hőmérséklet és a nyomás variálásával a létrehozható anyagok spektruma igen széles.
A kémiai alapismeretek kapcsán sok embernek akkor csukódik be a füle, amikor a kovalens kötésről először szó esik. Tény, hogy talán elsőre nem tűnik túl izgalmasnak az, hogy két, az atommag körül magányosan keringő elektron összeáll párba és egyesült erővel nemesgáz-szerkezethez segítenek egy-egy atomot. Pedig így jön létre mondjuk a hidrogénmolekula, a két kialakuló kötést a kovalens kötés. A műanyagok már nem mikró- hanem makromolekulák, igazi óriási méretű vegyületek. Ezekben az atomok egymáshoz kovalens kötéssel kapcsolódnak. Vagyis a különböző vegyipari eljárások során létrejövő anyag egy stabil kémiai kötést tartalmaz, nem csak olyan tessék-lássék másodlagos kötést.
A műanyagok polimerizációval képződnek, így lesz a két szénatomos, kettős kovalens kötésű gáz halmazállapotú szénhidrogénből, az etilénből egyszeres kovalens kötésű polietilén. Ezzel az anyaggal minden bevásárlásnál találkozhatunk, egyik változatából az LDPE-ből készülnek ugyanis a leheletvékony, könnyen szakadó, de kémiailag stabil, egyszer használatos zacskók. Az egyik első véletlenül előállított műanyag a PVC volt, ez a rövidítés a poli(vinil-klorid) elnevezést rejti. A vinil-klorid az etilén egy klórszármazéka, a molekulában az egyik hidrogén helyett klór van. A vinil-klorid vízben rosszul oldódó, mérgező gáz, amiből szintén polimerizációval jön létre a hőre lágyuló, ellenálló poli(vinil-klorid), aminek lágyabb változatát előszeretettel használják elektromos szigetelőanyagnak (ez borítja az elektromos vezetékeket, telefontöltő zsinórját) a keményebb változatából pedig csöveket, padlóburkolatot készítenek. A műanyagok színes világát még számtalan molekulán keresztül be lehet mutatni, mert ez eddig csak egyetlen egy szerves molekula és egy származékának felhasználási módja volt.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
Ha a számokat nézzük, akkor az látható, hogy 1900-ban a világ műanyagtermelése 20 ezer tonna volt, ami 1956-ra már 3400 tonnára nőtt. A volumennövekedést sem a két világháború, sem a 20-as évek gazdasági válsága nem törte meg. A természetes, például cellulóz, alapú műanyagok gyártása mellett nagyipari igényeket viszont hamarosan az addig maradványterméknek tekintett kőszénkátrány, majd a kőolaj elégítette ki.
A második világháború után a hazai műanyagipar is számos újítással járult hozzá ennek az elpusztíthatatlan anyagnak az elterjedéséhez. A műanyag kedvező tulajdonságai miatt komoly kutatások és kísérletek folytak a fa műanyagokkal való nemesítésésre (ez nem elírás) és vizsgálták, hogy a fémeket hogyan helyettesítheti ez az anyag.
A fanemesítés legcélszerűbb módjának az ojtásos sugárkémiai polimerizáció tűnt, ami tényleg az, aminek első olvasatra tűnik. Gamma vagy elektronsugárzás mellett az impregnáló oldattal érintkező, átitatott fában térhálós kopolimer alakul ki. A kopolimernek azt a műanyagot nevvezzük, amiben nem ugyanazon egy típusú molekula ismétlődik, henm több. Mintha kooperálnának egymással a különböző vegyületek. A kémiai folyamat során keletkezett mesterséges termékből azért volt szinte lehetetlen volt eltávolítani a műanyagot, mert előfordult, hogy a térhálós műanyag a növényi sejt falán belül jött létre. Folyékony halmazállapotban az alkotóelemek bekerült a sejtbe majd térhálósodtak, megszilárdultak. A Műanyagipari Kutatóintézet 1967-es kiadványa szerint ezt a kedvező tulajdonságú, nemesített fát széles körben lehet majd használni, sportszerek, bútorok, padlóburkolatok készítésére.
A fémek kiváltására a műanyagokat elsősorban kedvezőbb fizikai tulajdonságaik és áruk miatt szerették volna használni. Egy szintén 1967-es egyetemi jegyzetből viszont érdekes tények derültek ki. Amíg a fémek korrodálódása tömegvesztéssel jár és a folyamatnak az anyag belsejébe való átterjedését a kialakuló védőréteg meg is állíthatja, a műanyagok nem várt módon viselkednek. A vízbe tett műanyagoknál a korrodálódási folyamat az anyag belsejében is folytatódik, a korrodálódásért felelős anyag növelheti a műanyag tömegét, vagyis egyesül vele. Kevesen gondolnánk, hogy a műanyag igy reagál a vízzel. A tankönyv nagyon alapos, a műanyagok vízfelvételi képességéről is közöl egy részletes táblázatot, ugyanis vannak olyan műanyagok, amik felveszik és át is eresztik a vizet.
A hatvanas évek persze elég régen voltak és most a 2000-es években a műanyagok egyre több, határozottan kedvezőtlen tulajdonságára derül fény. Pontosabban kap kellő hangsúlyt. Azon kívül, hogy a műanyag nehezen, hosszú évek alatt bomlik le, most már sikerült igazán figyelemre méltó mennyiséget termelni itt a Földön. Viszont tévedés azt állítani, hogy a valaha megtermelt összes műanyag itt van még velünk. Főként tőlünk nyugatabbra előszeretettel égetik el speciális, erre a célra kialakított erőművekben, kihasználva azt, hogy a fűtőértéke nagyobb, mint a széné és nem sokkal marad el a fűtőolajétól.
Sajátos utat jár be így a nyersolajból hosszas folyamatokon keresztül előállított anyag, amíg szerves vegyületként szén-dioxiddá és vízzé ég el. Hosszú és anyag-és energiaigényes utat. Attól viszont mindenkit óva intenék, hogy hulladékmegsemmisítés címén önfeledten bedobja a pillepalackot, vagy az elvásott telefontöltő zsinórt az otthoni kazánjába, kandallójába, tábortüzébe. Ezek ugyanis nem csupán szén és hidrogén alkotta vegyületekből előállított tárgyak. A sok adalékanyagból, vagy például a klórtartalmú PVC-ből, mérgező anyagok szabadulnak fel az égetés során.
Az nem is kérdés, hogy a műanyagok mennyiségét csökkenteni kell és valóban érdemes átgondolni, hogy az egyes ember mit tud hozzátenni a bolygó műanyag-mentesítéséhez. A műanyagmentes július és a szívószálmentes augusztus ehhez azért kevés lesz, de első, parányi lépésnek ideiglenesen talán megteszi. Azért ideiglenes, mert nem lehet tartósan elvárni egy társadalomtól, hogy kiskapuzzon és cipelje magával a befőttesüvegét, dobozát, járjon több boltba, akkor is, ha nem akar. Hogy saját idejét és energiáját nem kímélve otthon keverjen, kavarjon ételt és mosószert egyaránt, majd alkudozzon a sajtosnál, húsosnál, hogy most akkor mibe is kerülhet az áru. A vászonszatyi és a bevásárlótáska nyilván megoldható és a fogyasztás racionalizálása is elengedhetetlen. De közben nem lehet úgy végigmenni egyetlen bolt, hiper- és szupermarket polcai között sem, hogy ne műanyag palackok és csomagolások foglalnák a helyet csúfondárosan mindenhol. Az üveg és/vagy fémcsomagolású termékek – ahol egyáltalán kaphatók – pedig jóval többe kerülnek.
Az igazi változáshoz fel kell ismerni: a környezet nem szennyezhető tovább felelőtlenül.
Az igazi változás nem akkor kezdődik, amikor a kedvenc tusfürdő a műanyag flakonja miatt nem kerül a kosárba, hanem ott, hogy gyártó készít belőle szappant, környezetbarát, papír csomagolásban. Ahogy a Crepto meg tudta lépni, hogy gazdaságos kiszerelésben, kartonpapírba csomagolja a toalettpapírt és nem műanyagba úgy ezt valószínűleg más gyártó is meg tudja tenni. Ahogy van számos higiéniai termék is, aminek nem a házilagos elkészítés a valódi megoldása, hanem az, hogy nagyüzemben készüljön környezetbarát, higiénikus és instant módon.
Az igazi változás akkor kezdődik – addig azért mindenki tegyen meg a lehető legtöbbet a műnyagmentes mindennapokért – amikor a gyártók is felismerik, nem szennyezhetik a környezetettovább felelőtlenül.
Továbbra is fontos tudatosítani, hogy személy szerint minden ember felelős a környezetéért. Ha nem is mindenki kedveli meg a kémiát és nem lesz oda szerves kémiáért, talán átolvassa a műanyagiparról szóló fejezeteket. Megérti, hogy a kovalens kötés bizony fontos, mert a darabokra aprózódó műanyag trükkös, kémiailag mit sem változik. Ahogy azt is fontos észrevenni, hogy a műanyag kínálta kényelem csak látszólagos.
Ezúton szeretném megköszönni a bejegyzés elkészítésében nyújtott segítségüket a KSH Könyvtár könyvtárosainak. Nélkülük nagy valószínűséggel soha nem bukkantam volna rá a következő könyvekre: – Barta István: Fémek helyettesítésére szolgáló korszerű műanyagok – Tankönyvkiadó 1967 – dr. Czikovszky Tibor: Fanemesítés műanyagokkal – Műanyagipari Kutató Intézet 1967 – Macskásy Hugó: A műanyagipar fejlődése a kapitalista országokban – Műanyagipari Kutató Intézet 1957
A pesti polgárok a 19. században szerettek bele visszavonhatatlanul a Svábhegy lankáiba, érintetlen erdeibe, friss, tiszta levegőjébe és nem utolsó sorban a páratlan panorámába. Ennek a szerelemnek a nyomán a hegy Pestre néző oldalán gyors egymás után szebbnél szebb villák épültek, majd a közlekedésre alkalmas utak elkészültével és a Fogaskerekű megépítésével a hódítás beteljesült. A Svábhegy mai lakói persze mindezt nem élik meg ilyen romantikusan és valóban, manapság szinte már nincs mit beépíteni, kincsnek számít minden többé kevésbé érintetlenül, ősfás állapotában meghagyott földdarab. Ezek közé tartozik a Jókai-kert, a Svábhegy egyik szépséges zöld területe, ami a Budai Zöld túra mentén található.
Amikor a Kadarkák kertjében próbáltam egy szőlőindát fotózni, az járt a fejemben, hogy miért is nem jártam hamarabb a Jókai-kertben. Hiszen gyakran mentem az Istenhegyi úton fel a Normafához, vagy a Fogaskerekűvel a Gyermekvasút végállomásához, de eddig soha nem szálltam le a Városkút megállónál és nem sétáltam fel a Költő utcába. Pedig kellett volna.
Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a város zajától távol fekvő, erdővel körülölelt elhanyagolt, anyagos, gödrös telket a Svábhegyen. Tehetséges és tökéletességre törekvő emberként ebből a területből rövid idő alatt egy virágzó gazdaságot hozott létre, a természetbe illeszkedő – ma már csak részben létező – épületekkel, megfelelő növények telepítésével és azok gondos karbantartásával. Ahogy a művészetek közül többen is tehetsége volt, úgy képezte magát a kertművelés és a botanika szakértőjévé és erről a folyamatról Kertészgazdászati jegyzetek címmel egy olvasmányos művet is kiadott 1896-ban. A gondos műveléssel és nagy munkával megnyert kertben és a benne álló családi házban gyakran megfordultak a reformkor szellemi vezetői, a svábhegyi lakhely nem csak a szüretek idején volt fontos találkozóhely.
Jókai Mórt a 19. század egyik jelentős íróját talán nem kell senkinek bemutatni, az Aranyember, az Egy magyar Nábob és még számtalan könyv szerzője, korának egyik legnagyobb, kiemelkedően tehetséges alkotója volt. Művei, habár manapság már kevésbé számítanak olvasmányosnak, az irodalom legremekebb művei. Jókai kalandos életéről ITT, késői szerelméről ITT lehet olvasni, főbb művei pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók ITT.
Jókai halála után a gazdasága nem került gondos kezekbe, az épületek közül sem marad meg sok, de a hely még így is őriz valamit a 19. századból. A kapun belépve szinte azonnal magával ragad a hely hangulata, a szokatlan csend, a lankás ösvények és az ősfák varázsa. A jelenleg Jókai-kert Természetvédelmi Terület néven létező kert nem túl nagy, a kanyargós, lépcsős utakon rövid idő alatt bejárható és a több része van, ahol érdemes elidőzni.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
A Kőpark tanösvény az, ami már nincs itt, a kert mellett található Stenidl villa felújítási munkálatai miatt kellett áthelyezni a Szemlő-hegyi barlanghoz. A műemléki védelem alatt álló Steindl villára rá is fér a felújítás, hiszen évtizedek óta használaton kívül, lakatlanul romlik az állapota. Az 1840-es években épült villa egy volt a környék pazar, Pestre és Budára egyaránt kiváló panorámával rendelkező épületének, ahová szívesen vonultak vissza a pesti polgárok. Különös véletlen, hogy Országházat tervező Steindl Imre apjának Steindl Károlynak volt tulajdonában az épület, melynek jellegzetes faszerkezetes teraszáról kiváló a rálátás a Parlamentre.
A panoráma ma is megkapó, a villától nem messze a Magyar Madártani Egyesület borostyánokkal befuttatott épülete felett előtűnik a város. Nem véletlenül madárbarát a Jókai-kert, a számtalan odú, etetőhely elhelyezésével, azok gondos, szakszerű karbantartásával az itt előforduló madarak számára kedvező életfeltételeket biztosítanak a szakemberek. Aki esetleg nem túl járatos a hazai madárfajok között, az itt elhelyezett tájékoztató táblák segítségével könnyen és gyorsan képezheti magát, éppen ezért érdemes egy panorámás padnál, vagy a Kadarkák kertjében egy kicsit letelepedni és fürkészni a szárnyas lakókat. Az önképzéshez a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is hozzá tud járulni, de itt van az MME boltja is. A hosszú faház város felőli részén elismerésre méltó szőlőültetvény található. A Svábhegy déli lejtőjén számos nevezetes szőlőfajta lett újratelepítve és a vidáman, de rendezetten kanyargó szőlővesszők különleges kísérői az innen nyíló egyedi panorámának. A Kadarka Kör itt található táblája adja hírül, hogy a cél nem kevesebb, mint az egykor messze földön híres budai vörösbor feltámasztása.
Valamikor a Budai-hegység hatalmas területén jellemző volt a szőlőtermesztés, a Svábhegy, az Istenhegy, a Rózsadomb mind hatalmas szőlő ültetvényeknek adtak helyet. Ennek emlékét őrzi ma már csak nevében az Orbánhegy és ezért volt a szőlőművelés védőszentjét ábrázoló oltárkép a mai Mansfeld Péter park helyén álló Veronika kápolnában. A 19. század végi filoxéra járvány azonban a szőlőket gyakorlatilag teljesen kipusztította és az elhalt szőlőültetvények helyett megkezdődött a város ezen zöldterületének beépülése. Jókai Mór viszont már korábban is sikerrel kezelte a szőlő különböző betegségeit, a kertjében termett szőlőfajtákról sok-sok évig bőségesen szüreteltek és a présházban dolgozták fel a gazdag termést.
A Jókai-kert hangulata a némileg hasonlít Balatonfüredéhez és valóban, az egykori présház előtt állva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épületét könnyebben egy el lehet képzelni egy Balaton parti nyaralóként, mintsem irodaházként. Az egykori présházban ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által berendezett Jókai emlékszoba tekinthető meg szakértő vezetés mellett, kedvező árú belépődíjért.
Az épített és telepített hagyaték mellett Jókai Mór egy szobor formájában is jelen van a róla elnevezett kertben: Róna József 1903-ban átadott Anakreon című szobrának arcát róla mintázta. A szobor kissé elbújva látható, nem túl messze a híres rózsakerttől és a sajátos hangulatú oroszlános padtól.
A Jókai-kert jó választás annak, aki minőségi kikapcsolódásra vágyik. Aki arra jár, üldögéljen egy kicsit a kő vagy fapadokon, vigye magával Jókai valamelyik könyvét és pár órára merüljön egy rég letűnt kor világába, hogy frissen érkezzen vissza a mába.
Az idei Gourmet Fesztivál is a már megszokott hármas tematika köré épül, hazai gasztronómia legjobbjai 2019-ben a paprika, a sercli és a sör felhasználásával komponálhatták meg a remek fogásaikat. Az idei fesztiválon nem csak a magyar, de a nemzetközi vonal is erős, az ázsiai és orosz séfek mellett lesz albán konyha és Michelin csillagból kettőt birtokló osztrák séf Bécsből. Az első két nap fogásai alapján összeállítottunk egy menüt a paprika, sercli, sör hármasból. A remek elő- és főételek mellett desszertekből is kiváló a felhozatal, ezért azokból is ajánlunk néhányat.
A Gourmet Fesztivál olyan, mintha az éttermek éjszakája egy hétvégéig tartana, ahol a legjobb fogásokat hozzák el a séfek. Valóban, nem kell több földrészt, vagy várost beutaznunk, hogy orosz, koreai, osztrák, vagy akár albán konyhát kóstoljunk és persze a hazai séfek ajánlatainak legjavát, hanem megtehetjük mindezt, május 16 és 19. között a Millenárison.
Első hallásra meglepőnek tűnhetett paprikára, serclire és sörre építeni az idei tematikát, hiszen tavaly gombóc, pezsgő és kaviár, azt megelőzően pedig a mangalica és az eper volt a főszerepben, hogy a korábbi évek hal és vadételeit már ne is említsük. Sokéves tapasztalatunk alapján, mi szenvedélyes, meghökkentő és finom ételeket vártunk, a közeli és távoli régiókból, és nem kellett csalódnunk.
Paprika, sör, sercli
Ha valaki tartalmas főételt keres, akkor a belvárosban is méltán népszerű Macesz Bistro jó választás, az dekoratívan elrendezett tányéron: marha sercli, füstölt paprika, konfitált bab. A Gerbeaud cukrászda alapítójáról kapta a nevét a Budán található Émile, ami hangulatos kertjével sokak kedvence. Az általuk készített sörös mangalica pofa, kicsit könnyedebb, de azért tartalmas főétel. Nem lehet kihagyni a felsorolásból a Babel Budapestet és a Michelin csillagot hozó polipot, a tengeri herkentyűk kedvelői imádni fogják.
Desszertek
A KIOSK mindig is híres volt az innovációiról, arról, hogy izgalmas desszert meglepetéseket tudnak összeállítani, mint évekkel ezelőtt a bazsalikomos málnafagylat, morzsával és mentával, amit egy cserépben tálaltak. Ebben az évben is egy remek a desszertet hoztak, ez a „Paprika Jancsi.” Az ázsiai konyhában a desszertek olykor másként néznek ki, mint itthon megszokott, mindent zöldre színező matcha tea hozzánk is csak néhány éve kezdett begyűrűzni. A Sushi Sensei dango nevű édessége nekünk eddig az idei év kedvence, matchában forgatott csokis golyók, tonkababbal és mellé pár levél menta. Az Émile-ben az ajánlott madártejet is kipróbáltuk, külön jópont a rebarbaráért.
Ráadás
Ha lehetőség van rá, érdemes még megkóstolni az Arany Kaviártól a Mangó és kaviárt, a Costes Downtowntól a Lecsós nyitott szendvicsit, a most már két Michelin csillagos Onyxtól a kenyéren tálalt BBQ marha fartő, füstös paprika, saláta, sör, „sercli”-t. A desszertek közül pedig a hagyományos fogásokat remekül felfrissítő kedvenc mátrai éttermünktől a Bori mamitól a Nudli, vér, szilva nevű desszertjét, vagy a mínusz 30 fokos fémlapon fagyit készítő N’iceroll bármelyik desszertjét, esetleg a Desszert.Neked bármelyik, a fesztiválra hozott degusztációját.
Szeretnél még több bejegyzést olvasni tőlünk? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
Az ételeken kívül figyelemre méltó még a faházak hangulatos, olykor egyedi kialakítása, a Beefbart például hamburger papírba csomagolták, ugyanitt láttuk, hogy a menü nem táblán, fejmagasságban van, hanem a pultra írták ki a fogásokat és az árakat. A remek megoldások felsorolása nem lenne teljes, ha nem említenénk meg, hogy a Gourmet Fesztivál szervezői ebben az évben is mennyire ügyeltek a környezetbarát megoldásokra. Az évekkel ezelőtt elterjedt dizájnos, egyszer használatos műanyag tányérok helyett csaknem mindenütt lebomló, környezetbarát csomagolóanyag használatával – tányéron, pohárban – tálalnak. Papírtálcán, mint a Spíler, vagy üvegben, mint a Naspolya nassolda. Az evőeszközök pedig szintén környezetbarát anyagból, fából vannak.
Hogy a címben feltett kérdésre választ adjunk, az eddigi tapasztalatok alapján bizony lehet készíteni paprikából édességet és főételt a sörből, kiderült, nem is akármilyet. A vasárnap estig nyitva tartó fesztivál menüje ITT olvasható, érdemes ezt az indulás előtt átböngészni és kiválasztani, mely ételek lesznek majd tényleg a terítéken.
További étel és hangulatfotók az Forest&Fruit Instagram oldalán a hírfolyamban és a sztoriban.
Minden bizonnyal sokan várják az idei első hosszú hétvégét és tervezik, hogy a rendelkezésre álló három napot hogyan és mivel tudják tartalmasan tölteni. Amellett, hogy ezt az ünnepet érdemes méltón megünnepelni, a kicsit hosszabb hétvégében beleférhet egy kirándulás, vagy egy kalandtúra és rossz idő esetén egy régen megvásárolt könyv olvasása. A kikapcsolódásnak, de még az aktív pihenésnek is pont az a lényege, hogy ekkor időt szentelünk a máskor rohanva elvégzett tevékenységeknek és valóban odafigyelünk arra, amit csinálunk. Egy rövid túra, kicsiknek való tanösvénnyel, néhány nagyszerű makrófotó és két remeknek ígérkező könyv az ajánlat a hosszú hétvégére.
Egy zöld zárvány Buda szívében
A Budapestiek közül többen szívesen kirándulnak olyan zöldterületre, ami nincs túl messze a lakóházaktól, jól megközelíthető, de azért ad valami pluszt, ami miatt érdemes felkeresni. A XII. kerület közepén magasodó Kis-Sváb-hegy pont ilyen övezet. A hegy, mint nevéből sejthető méretét tekintve nem túl jelentős nagyságú és valóban, legmagasabb pontja mindössze 258 méterre van a tengerszint felett. A Városmajor felé eső részét meredek sziklafal zárja, míg a másik oldalon a Széchenyi-hegy részének tekinthető, mára teljesen beépült Isten-hegy és Orbán-hegy övezi. Utóbbi nevét a középkorban itt folyó szőlőtermesztés miatt kapta Szent-Orbánról. A Kis-Sváb-hegyet korábban Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácról nevezték el, mára ezt a nevet csupán a hegy déli részének meredek sziklafalában lévő kristálybarlang őrzi. A sváb elnevezés pedig a Buda visszafoglalásakor a várat lövő sváb ágyúkhoz köthető.
Ahogy a gazdag múlt nyomot hagyott a természeten úgy épült be a remek kilátás miatt a hegy területe, és az urbanizáció miatt a Budai-hegység többi részétől elszigetelődött, zárvány jellegűvé vált. 1991-ben a Kis-Sváb-hegy kicsivel több, mint 6,5 hektár nagyságú része természetvédelmi oltalom alá került, amit nem csupán a terület kiemelkedő geológiai értékei, hanem a betelepített tájidegen vagy özönnövények és a zárvány jelleg miatt sérülékeny élővilág is indokolt.
Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot aFacebookonés azInstagramonis!
A Kis-Sváb-hegy szabadon látogatható, ráadásul van egy remek tanösvénye, pompás panorámája és számtalan más érdekessége, így egy hosszú hétvégén ideális célpont. A hegyen és a tanösvényen is több alkalommal voltunk már, 2 éve tavasszal azért például azért, mert a lombtalan fák közül remek kilátás nyílik a szemközti Rózsadombra, de túráztunk itt már nyáron és ősszel is. Legelső alkalommal a város majdnem legmeredekebb utcáján lépcsőztünk fel, majd a Gál József úton értük el a természetvédelmi területre vezető zöld jelzést. A hegymenetet elkerülhetjük, ha a 39-es busz Goldmark Károly utcai megállójánál szállunk le, majd a Csaba utcán lépcsőzhetünk felfelé.
A Kis-Svábhegyi Tanösvény mellett elhelyezett 8 információs táblát átolvasva többet tudhatunk meg az erdőjárás írott és íratlan szabályairól, az állat-és növényvilágról, különleges növényekről, és a már említett tájidegen fajokról, a karsztbokorerdőről, sőt gyarapíthatjuk geológiai, geodéziai ismereteinket. A tanösvény egy darabig együtt halad a Budai zöld jelzésével, itt az egyik oldalon erdő, a másik oldalon korlát. Ez utóbbin tényleg nem érdemes átmászni, ez a hegy meredek sziklafalban végződő része. Több helyre a sziklafal fotóit is elhelyezték, tájékoztatva az arra járókat, itt az úton kell maradni.
Egy kereszteződésnél balra kell fordulni, ahonnan felfelé vezet az út. Útközben több kisebb, gyerekek számára készített játékot is láthatunk, jópofa katicát, hernyót és mellé az érdekességekről hírt adó táblát. A hegytető sokáig katonai terület volt, ezek nyoma a mai napig látszik. A Kis-Sváb-hegy legmagasabb pontján egy 22 centiméteres kőhasáb van, ami egy helymeghatározást segítő földméréstani pont van és amit funkciója miatt szigorúan firkálni, rongálni, elmozdítani. Innen valóban csodás panoráma nyílik a városra, jó időben nem csupán Budapest, de a távolabbi hegyek is jól láthatók.
Innen az út már lefelé vezet a tanösvény tájékoztató táblái mellett. Végül az Álom és a Zalatnai utca sarkánál érkeztünk vissza a lakóövezetbe, ahonnan nyúlfarknyi gyaloglással az Istenhegyi úton voltunk és a 21-es busszal mentünk tovább.
Azok a csodálatos ízeltlábúak – fotóválogatás
Kirándulásaink során általában törekszünk arra, hogy egy-egy területen ne csak úgy átrohanjunk, hanem hagyunk időt pihenésre, letelepedésre, és arra, hogy szemügyre vegyük a körülöttünk lévő természetet. A nyíló virágokat, a szirmok között repdeső rovarokat, a fákon, fűszálakon mozgó parányi élőlényeket. Aki észreveszi a természet fajgazdagságát és a kis méretükben is nagyszerű növényeket, állatokat, talán jobban figyel, és jobban óvja környezetét. A fotókat Vilmos készítette.
Írj és olvass – könyvajánló
A hosszú hétvége arra is kiváló alkalmat ad, hogy olvassunk, tallózzunk a régi kedvencek közül, vagy válasszunk egy új kedvencet. Több könyv ötletünk is van a hosszú hétvégére vagy későbbre, ezekről a szerző vagy a kiadó már most miatt tudjuk, kedvencünk lesz. Március idusán milyen más könyvet lehet leemelni a könyvespolcról, mint azt, aminek azt a címe: Hogyan kerülj be a sajtóba ingyenesen. A fülszöveg szerint a könyvet szerzője Kádár Tímea Londonban élő szabadúszó szövegíróként írta és alkotott egy olyan stratégiát, aminek segítségével el lehet érni, hogy rólunk is szóljanak a hírek. A Madárbarátok Nagykövét a Magyar Madártani Egyesület szóvivője írta és nagyon meggyőzőnek tűnik, hogy több, mint 300 oldalon a szerző Orbán Zoltán több, 700 saját fotója látható. A könyvet beharangozó bejegyzésben az is kiderült, hogy ez a 2. kiadás miben más az előzőnél, hasznos olvasmánynak ígérkezik.
A filmkészítők fáradozásainak köszönhetően a való életben megvalósíthatatlan közelségbe kerülhetünk a természetfilmek főszereplőihez és sorsukat követve fontos összefüggéseket tudhatunk meg. A természetfilmek segítenek megismerni és ezzel együtt még jobban megbecsülni bolygónk élővilágát. Mi a Forest&Fruit blogban inkább képek és szöveg segítségével szeretnénk ezt a megbecsülést elérni és amikor úgy adódik, örömmel ajánlunk ismeretterjesztő kisfilmeket, dokumentumfilmeket.
Ezért is kaptunk az alkalmon, hogy megnézzük Török Zoltán lemmingekről készített, A messzi észak aprócska ura című ismeretterjesztő filmjét a budapesti Art+Cinemában az ötödik alkalommal megrendezett Skandináv Filmfesztiválon, melynek programja ITT olvasható. Jó hír, hogy ha ma lemaradtál a filmről, holnap november 25-én 16.30-tól még megnézheted.
A mai alkalom egyben közönségtalálkozó is volt, természetfilm vágója Hargittai László árult el háttérinfókat, érdekességeket a filmről. A természetfilmek elkészítéséhez idő kell, nem lehetséges előre megrendezni egy állat viselkedését. Megtudtuk, egy-egy ilyen filmet alapos előkészítés után lehet leforgatni, előre megfigyelve az állatok szokásait és viselkedésüket. Az állatok megérzik – szagról is – az ember közelségét, akár napokra is el kell rejtőzni, hogy meg lehessen örökíteni a természetes viselkedésüket. A két és fél év alatt, Jan Henriksson operatőrrel leforgatott fantasztikus látványvilágú filmben látszik ez az odafigyelés és az aprólékos előkészületek. Habár közel kerülünk a film szereplőihez, a képanyagon és nem csupán történetmesélés zajlik, hanem szó van az ember által okozott klímaváltozás flórában és faunában is nyomon követhető változásairól.
Természetfilmet készíteni nem csak azért más, mert a filmes vendég a forgatási területen, hanem azért is, mert esetenként a stábnak szélsőséges időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. Török Zoltán lemmingekről szóló filmjében az északi sarkkör környékén valóban szélsőségesek az időjárási viszonyok, a forgatás idején előfordult mínusz 40 fok is. A filmben bemutatott sarkköri világ élőlényei, aprócska és nagyobb állatai az evolúció során alkalmazkodva ehhez a hideghez és a természet rendje szerint születnek, élnek és halnak. Az aprócska és tarka színével az év nagyobb részében jól rejtőző lemming szaporaságával és a táplálékláncban betöltött helyével ennek az ökoszisztémának egy fontos eleme, egy urban legend megcáfolásán kívül erről is szól a film.
A több szereplőről és az ökoszisztéma változásairól megtudhattok többet, ha megnézitek az 50 perces filmet november 25-én 16,30-tól az Art+Cinemában a Skandináv Filmfesztiválon.
Az idei őszi szünet egy egész hétig tart, így érdemes megtölteni pihentető programokkal. Számos kimozdulós, otthonülős programból lehet választani, a lényeg, hogy a szünet valóban a pihenésről és a feltöltődésről szóljon. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány tippet az idő hasznos és tartalmas eltöltésére, ajánlunk kirándulásokat, barlang-és múzeumlátogatást, mozit, olvasást és persze egyszerű sütés-főzést.
Kirándulás – zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen
Ha az időjárás megengedi érdemes ilyenkor is barangolni az erdőben. A színes lombok kicsit hűvösebb időben is hangulatos látványt nyújtanak. Gyakran ajánlottuk szabadtéri programként a Gyermekvasutat, aminek a Széchenyi-hegyi végállomásánál egy izgalmas és nem túl könnyű túrára is indulhatunk. A zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen, a Hegyhát útról leágazó ösvényre fel van felfestve, így nehéz eltéveszteni, az indulás helyét. A túra elején illő távolságból megcsodálhatjuk a 175 méter magas adótornyot, majd hamar belefeledkezhetünk az erdő és a táj szépségeiben. Ebben a túrában az az izgalmas, hogy számos pontjáról csodás panoráma nyílik a városra és néhány ponton meghökkentően hasonlít a Mátra egy-egy útjára. A 460 méter magas hegyről az Apáca rét és az Úti Madonna kápolna érintésével érjük el az Edvi Illés utat, ahol választhatunk, hogy a műúton sétálunk tovább, vagy követjük a zöld háromszög jelzést és az Örög-orom tanösvényt is megnézzük. A zöld háromszög jelzés vége a Sas-hegyen van, de mi eddig minden alkalommal a Törökbálinti úton fejeztük be a túrát.
Kirándulás – zöld sáv a Látó-hegyen
Szintén zöld jelzés, de ez már sáv, és a Budai-hegység másik pontján vezet fel egy kilátóhoz. Tavaly felmentünk a Vaskapu-hegyre, majd a túra folytatásaként az Árpád kilátóhoz. A Törökvészi út végén a zöld jelzésen kanyarodjunk a jobbra felfelé a Látó vagy más néven Gugger-hegyre, majd a Látóhegyi úton néhány száz méter után meg is érkezünk a Glück Frigyes javaslatára 1929-ben felépített Árpád-kilátóhoz. A pazar panoráma miatt érdemes itt egy kicsit elüldögélni, majd folytatni az utat zöld jelzésen a Szépvölgyi út felé. Ha vittünk magunkkal focilabdát, az útba eső sportpályán lehet focizni, de ha kellőképpen csendesen járunk az erdőben, még őzekkel is találkozhatunk. A séta a Fenyőgyöngye étteremnél ér véget, a zöld (hosszabb) vagy a kék (rövidebb) jelzés vezet oda.
Barlangúra – Szemlő-hegyi barlang
Kimozdulós, de mégis időjárásfüggetlen időtöltés a barlanglátogatás. A már ajánlott Pál-völgyi barlang mellett a korszerűsített világítással október 26-án ismét megnyitott Szemlő-hegyi barlang is jó választás lehet. A Pusztaszeri úton lévő barlang főleg az iskolások körében kedvelt, népszerűek a túrák előtti filmvetítések és az interaktív kiállítások is. A barlangban nagyon tiszta a levegő, télen-nyáron hűs 12 fok van, a terület kényelmes ruhában és cipőben bejárható.
Szintén időjárásfüggő egy múzeumlátogatás, viszont egy iskolai szünet vagy egy hosszú hétvége kiváló alkalom lehet, hogy a mindössze 2,5 óra vonatútra lévő Bécs lenyűgöző méretű Természettudományi Múzeumának meglátogatására. Megtekintésére érdemes időt szánni nem csak a gyűjtemény impozáns mérete, hanem a kiállítás interaktív része miatt is. Itt tényleg el lehet veszni a meteoritok, az ásványok, a földtörténet különböző korából származó fosszíliák között és ez még csak a múzeum egyik szintje. A múzeum egyik leghíresebb kiállított tárgya egy csaknem 25000 éves, prehisztorikus korból származó parányi kőszobor a Willendorfi Vénusz. Az őskor, az ember történelmének leghosszabb időszaka, írott források nem ismertek, ezért is jelentős minden, ebből a korból származó lelet. A kiállítások mellett figyelmet érdemel a Természettudományi Múzeum épülete. A gyűjtemény alapítója Lotharingiai Ferenc, építtetője Ferenc József volt, aki az addigra már a 100 éve gyarapodó tárgyaknak méltó otthont kívánt adni. Ez az elhatározás után 18 évvel meg is történt, a látogatók 1889-ben vehették birtokba az épületet. A múzeumot ingyenesen látogathatják a 19 év alattiak, a teljes árú belépő 10 euró.
Mozi – Pandák 3D
Egyedül vagy társasággal is jó választás lehet egy mozi. A Pandák című 3D-s mozifilmet csak cukiságbombaként emlegetik. Magunk sem hittük volna, hogy valaha leírjuk ezt a szót a blogban, pedig ezek a pandák tényleg azok. A film egy pandakölyök szabadon engedéséről, pontosabban a vadonbeli életre való felkészítéséről szól, és valóban egy izgalmas tanulási folyamatnak lehetünk tanúi. A film előzetese ITTnézhető meg.
Sütés-főzés társasággal
A sütés-főzés mindenki számára jó kikapcsolódás lehet, családdal, osztálytársakkal és barátokkal egyaránt. Aki gyakorlatlan kezdjen könnyen összegyúrható aprósüteménnyel. Mi eddig csokis pöfeteget készítettünk, ami pont olyan finom, mint a neve sejteti.
A receptet az apróséf oldaláról nyomtattuk ki ezer éve és nem változtattunk rajta semmit, ITT olvasható. A hétre tervezett sütik között szerepel egy egyszerű és nagyon ígéretes mazsolás süti, amit a kőeccerű oldalán találtunk ITT.
Olvasni menő
Ha mégis úgy adódik, hogy csak úgy otthon maradnátok, akkor érdemes olvasni. Nemrég kezünkbe került egy könyv, ami rögtön a kedvencünk lett. A címe A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szerzője pedig nem más, mint Nick Thorpe. Az író nem szokványos módon, a deltatorkolattól halad a forrás felé, könyvében erről az egy évig tartó kalandos útról számol be, megfűszerezve az évtizedek óta Kelet-Európában élő, nyugati újságíró rengeteg tapasztalatával, találó meglátásaival és némi történelemmel.
Reméljük, tudtok választani a felsorolt javaslatok közül és tartalmasan, de pihentetően telik el az őszi szünet.
A Forest&Fruit Naptár 2020 februári növénye a hóvirág, ha még nem töltötted le az ingyenes, nyomtatható naptárat, 
