Nőtörténeti séta a Sétaműhellyel

Néhány éve kezdtek elérhetővé válni azok a séták Budapesten, melyek a helyibelieknek kínálnak könnyed ismeretterjesztő programot. Azoknak, akik szívesen nyaralnak, vagy pihennek otthon is, és azoknak is, akiket érdekel a kultúra és a fogékonyak a társadalmi ügyekre. Már több ilyen városi sétát kipróbáltam; legutóbb a Sétaműhellyel a nők egyenjogúságának nyomában jártunk. A séta egyik pontja a Károlyi-kert, aminek történetéről már én mesélek egy kicsit bővebben. Nőtörténeti séta a Pride jegyében.

A Sétaműhely hosszú évek óta, egyre többféle sétát szervez Budapesten. Egy általuk szervezett séta nem csak kikapcsol, hanem lehetőséget ad rácsodálkozni a közvetlen környezetünkben megtalálható értékekre. Arra, hogy emlékezzünk azokra, akik sokat tettek a társadalomért, vagy a társadalom hátrányos helyzetű tagjaiért. Például a nőkért. Magyarországon a nőknek nagyon sokáig nem volt választójoga, vagy nem azokkal a feltételekkel, mint a férfiaknak. A Tanácsköztársaság bukása után a nők választójoga például, sok más feltétel mellett, írástudáshoz volt kötve. Az általános, egyenlő és titkos választójog csupán az 1945. VIII. törvény alapján valósult meg. 

A Mégis hol a nők helye séta olyan nőkről szól, akik mindezek ellenére a kiálltak a nők egyenjogúsága mellett és tettek a nők oktatásáért, kivívták maguknak – és ezzel példát mutattak másoknak -, hogy egyetemek végezhessenek, hogy orvosként és ügyvédként dolgozhassanak. A séta a Váci utcában a Veres Pálné szobornál indul, vezetője Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke, tanár, újságíró.

Veres Pálné – Beniczky Herminként született 1815-ben, a nehéz sorsú lány Veres Pál főjegyző feleségeként vált a magyar nőoktatás múlhatatlan érdemű alakjává. Madách Imrét az Ember tragédiája megírása kapcsán sokan ismerjük, az Akadémiai székfoglalója kapcsán kevésbé. Madách ebben kifejti, hogy “A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre soha nem jut; könnyebben felfog és tanul, de teremtő genius hiával ez emberiség irányadó szellemei közé nem emelkedik”.  Ezek a mondatok még akkor is tragikusak, ha az abban leírtak jelentősen nem különböznek a reformkor (!) szellemétől.

Veres Pálné 1868. márciusában gróf Teleky Sándornéval együtt megalakította a Női Önképző Egyesületet. A nőnevelés helyzetét kívánta előmozdítani, jelszavuk az volt: Haladjunk! Célul tűzték ki azt, hogy a nőnevelés hiányain segítsenek, valamint a vagyontalan nők önfenntartását lehetővé tegyék. A népiskolai közoktatás bevezetéséről szóló 1868. évi XXXVIII. törvénycikket jegyző Eötvös József közoktatási miniszter ellenezte az iskola létrehozását, Deák Ferenc viszont támogatta. Az iskola, vagy ahogy akkor nevezték az Országos Nőképző-Egylet Tanintézete 1869-ben kezdte meg működését 12 tanulóval. Az iskola, alapításának 11. évében kiadott egy értesítőjéből kiderül, hogy 4 elemi, 4 polgári és 2 felső osztályban akkora már több, mint 150 tanítványuk volt. A felső osztályt elvégző diákok tanítókként dolgozhattak. A lányokat oktató tanoda hamarosan külhonban is híressé vált.
A XIX. század végére az alapítókban megfogalmazódott annak igénye, hogy egy nyolcosztályos, egyetemi tanulmányokra felkészítő – micsoda forradalmi gondolat volt ez akkoriban – leánygimnáziumot alapítsanak. A nevelőnők és tanítónők képzése mellett olyan iskolában gondolkodtak, mely lehetővé teszi a nőknek az egyetem látogatását. A leánygimnázium 1986. szeptemberében kezdte meg működését, I és V. osztállyal. Veres Pálné – Beniczky Hermin unokája halála után, annak emlékére a Zöldfa felépíttette az iskola első saját épületét, melyet később egy második épülettel bővült.
Az épületben ma is oktatás folyik, itt található a Veres Pálné Gimnázium. A gimnázium előterében állandó kiállítás látható a névadó-alapítóról. 

A belvárosi utcákon járva alig árulkodik valami arról, hogy milyen jelentős események történtek az épületekben. A séta során az ELTE jogi karának épülete előtt például azt tudjuk meg, hogy az Ungár Margit volt az első nő, aki ügyvéd lehetett és ő volt az, aki a  diplomáját rózsaszín selyembe burkolva kapta meg. A pergő nyelvű, éles eszű, később büntetőügyekben tevékenykedő ügyvéd férfi kollégáinak diplomája fekete volt. Hugonnai Vilma volt az első orvos a nők közül, akinek diplomáját itthon évtizedekig tartott elismertetni.

Glücklich Vilma pedig az első egyetemet végzett nő volt, aki barátnőjével Bédy-Schwimmer Rózával együtt megalapította a Magyar Feministák Egyesületét. A séta ennek megfelelően érinti azt a helyet is, ahol a megalakult meg a Magyar Feministák Egyesülete. Az általuk kiadott lapból pedig az is kiderül, hogy már 100 évvel ezelőtt is szokás volt egy nő véleményét a külseje alapján megítélni. Ahogy az is, hogy a koedukált oktatás szükségessége, a nemek közötti egyenlőség és a gyermekvédelem már 100 évvel ezelőtt is szívügye volt az erős, bátor és tettrekész nőknek, feministáknak.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A séta egyik pihenő pontja a Károlyi-kert, ahol látszólag kevés nőtörténeti emlék van, de kicsit utánaolvasva a terület történelmének, kiderül, hogy mégis.  A tér sok évszázadra visszatekintő kalandos történetét és történelmi értékét ismerve meglepő, hogy az elmúlt évtizedek optimális területkihasználásra törekvése, értsd beépíteni minden négyztcentimétert mellett ez a tér még megvan és zöldjével, árnyas fáival hűs oázist nyújt a legmelegebb napokon is. 

Károlyi-kert nyáron

A Károlyi-kertet, illetve  területét a régészeti leletek alapján évszázadok óta használja az ember. Árpád-kori leletek alapján már 1000 évvel ezelőtt is lakott volt ez a része a városnak.  Egy részén temető lehetett azonban a török hódoltság végére, ez is, mint Buda és Pest nagy része elnéptelenedett. A Károlyi család birtokába egy hatalmas épülettel egyetemben végül a XVIII. század végén került, a hozzá tartozó csaknem másfél hektáros parkkal együtt. Annak ellenére, hogy a világvárossá növekedő Budapest egyik legforgalmasabb pontján volt található, a nagyközönség, de még a környéken lakók számára sem volt látogatható csak a palota vendégei és lakói tartózkodhattak benne. A terület végül állami tulajdonba került és 1932-től közparkként működik. A Károlyi-kert területe tehát évszázadok óta lakott, a város török kor utáni újbóli benépesedés óta a földjét építkezés, régészet miatt időről-időre felforgatták, így őshonos fajnak, védett élőlénynek nem volt esélye volt megmaradni. A 7625 négyzetméteres terület arra azonban bőven elég, hogy zöldjével, árnyat adó fáival frissítő oázis legyen a lakóházak rengetegében. Ahhoz, hogy ez így legyen, egy kertet meg kell tervezni. A budapesti közparkok tervezése, karbantartása a Főkert feladata, még akkor is ha némely előremutató újításúkat hozzá nem értők, lekaszálják A Károlyi-kertet az Észak-Déli metró építése után kellett újratervezni, mert területének 90%-a felvonulási terep volt, magyarul szinte semmi nem maradt meg az eredeti állapotából.

Az új Károlyi-kert megtervezője Kecskésné Szabó Ildikó, Főkert Tervező Csoportja vezetője volt. Aki kiemelkedő számú tervnek köszönhetően jelentősen hozzájárult Budapest közparkjainak megszépüléséhez. Megvalósult tervei megtalálhatók a városban a Gellért-hegytől a Margitszigetig, de a  nevéhez fűződik például a várbeli Tóth Árpád sétány megtervezése is. Számos könyv szerzője és több kollégája hivatkozik rá szakmai pályafutásuk kapcsán. Munkásságáért Ormos Imre díjjal is kitüntették.

A séta 2,5 óra hosszú. Miközben egy 150 éves időutazáson veszünk részt és ráébredünk, messze még az út vége.

Kapcsolódó linkek, források:
Nőkért Egyesület honlapja
Mégis, hol a nők helye – Sétaműhely séta
A nők választójogának története
Madách Imre Akadémiai székfoglalója
1868.évi XXXVIII.évi törvénycikk a közoktatás tárgyában
Iskolai értesítők: Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1878
Iskola értesítők: Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1896
Iskola értesítők: Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné leánygimnáziuma, Budapest, 1918-1919.
Pesti László – Tarjányi Ferenc: Parkok és kertek Pesten és Budán
Bercsek Péter: Részletek a Margitsziget történetéhez
Csorba Veronika: Mindig a természetes formák inspiráltak

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted

Szitakötő

Kapcsolódó bejegyzés: Játszótértől játszótérig

Csodák mélyben és magasban a Budai Várban

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Budai Várnegyed különleges, épített és természetes örökségét bemutató programmal rukkolt elő 2020-ban. Jó hír, hogy a három helyszínt bemutató tematikus séta, Sziklába vájt történelem címmel 2021-ben is folytatódik. A túra Sziklakórházban, drámai történeteket bemutató tárlattal kezdődik, majd a Budai Vár-barlang természetes eredetű labirintusszerű pincéinek és természeti képződnényeinek bemutatásával folytatódik. A túra végén a 800 éves Mátyás-templom kilátó teraszán élvezhető a főváros kivételes panorámája. A Forest&Fruit Naptár 2021 témája a Budai Vár – Vár a Budai Vár. Ehhez a tematikához kiválóan kapcsolódik ez a kivételes, a budapesti történelem egy részét és a természet csodáit bemutató program. 

A Budai Várnegyed a főváros talán legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja megannyi lenyűgöző történelmi, építészeti, kulturális és gasztronómiai attrakcióval. A Vár felszíni látnivalói alatt azonban egy nem mindenki számára ismert, több kilométer kiterjedésű barlangrendszer húzódik, mely több évszázad titkait rejti.

A program első felében a résztvevők a Sziklakórház földalatti létesítményének egykor szükségkórházként funkcionáló termeit járhatják be. A múzeum termei és folyosói sötétbe borulnak, a látogatók zseblámpafényes történelmi időutazás során ismerkedhetnek meg a Várnegyed és Budapest történelmének legviharosabb időszakaival. A béke értéke és a hétköznapi hősök visszaemlékezései elevenednek meg a viaszfigurák és korhű berendezések között, szakképzett vezetők tolmácsolásában. A túra első felének végén a résztvevők egy üvegajtón át léphetnek majd a Budai Vár-barlangba.

A Budai Vár turistáktól nyüzsgő utcái alatt termek és folyosók sokaságából álló, szövevényes barlangrendszer húzódik.  Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett barlangrendszerben, a föld alatti termek és folyosók hosszú során keresztül fény derül rá, hogy az évszázadok során hogyan alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintusszerű járatokká, és hogyan hasznosították őket a legkülönfélébb módon a borospincétől a börtönön át az óvóhelyig. Az eredendően természetes üregekből, kisebb barlangokból számos emberi átalakítás során, fokozatosan létrejött labirintusrendszer hazánk egyik legsajátosabb barlangja.

Rövid pihenő után a tematikus séta harmadik állomása  800 éves Mátyás-templom. Cél a templom panorámaterasza lesz, ahonnan zavartalanul élvezhető Budapest elénk táruló lenyűgöző látványát. A kilátóterasz 360 fokban körbejárható, így lehetőségünk nyílik arra, hogy megcsodáljuk a város legszebb látnivalóit Budán és Pesten egyaránt. A templom tornyába 197 lépcsőfok visz fel: az utat kényelmes tempóban, rövid pihenő beiktatásával tesszük meg. Eközben a templom tornyaival, történetükkel és a hozzájuk kapcsolódó legendákkal ismerkedünk meg. Kiderül, hogy kik építették és kik lakják a Mátyás-templom harangtornyát.

Hasznos linkek, további információk:

IDŐPONT
2021. június 18, péntek A túrák 17:00-tól kezdve félóránként indulnak.
A túra időtartama 1,5 – 2 óra.
TALÁLKOZÁS
Sziklakórház Atombunker Múzeum (1012 Budapest Lovas út 4/c)
Részvételi díj
7 490 Ft/fő 
JEGYVÁSÁRLÁS (június 7-től)
A Sziklakórház Atombunker Múzeum SHOP felületén https://www.sziklakorhaz.eu/termekkategoria/sziklaba_vajt_tortenelem/

A barlangban egész évben 12°C fok a hőmérséklet, nyáron ezért érdemes kissé melegebben felöltözni. A kiépített útvonal utcai ruhában megtekinthető, kényelmes túracipő viselése ajánlott. Egy túrán maximum 15 fő vehet részt! Az egyes túrákon való részvétel a jelentkezés sorrendjében biztosított, melyről visszaigazoló e-mailt küldünk minden esetben.  A túrán 12 éves kor felett lehet részt venni!

Kapcsolódó cikk
Ivókúttól víztározóig

Budapesti villamoskavalkád 2012. november 25-én

1887. november 28-án, pontosan 133 éve indult el Budapesten a villamosközlekedés. A 125. évfordulóra a BKK és a BKV egyaránt kiváló, több napos programmal készült: forgalomba helyeztek számos nyugalmazott, addig szinte csak múzeumban, illő távolságból megtekinthető járművet. A nosztalgiautazás élményén kívül számos program, szakértő kalauzolás, terepasztal, gyerekfoglalkoztató közül választhattak a szép számmal összegyűlt érdeklődők. Akik között, villamoskedvelő lévén, ott voltam én is. Íme néhány fotó a 8 évvel ezelőtti különleges hétvégéről.

A villamoskavalkád főszereplője 114 éves, a nevezetes évfordulóra frissen felújított 2624-es pályaszámú G sorozatú villamos volt. A jármű a Schlick-Nicholson Gyárban készült, ebből a típusból összesen 30.
A villamos fából készült kocsiszekrényét az 50-es években acélból készült felépítményre cserélték. A forgalomból 1981-ben vonták ki.

Az 1074-es pályaszámú motorkocsit, mely 1912-ben a budapesti Ganz gyárban készült, melyet eredeti állapotára visszaállítva lehetett megcsodálni.

Hóseprő mozdony, vagy ahogy pontosan hívják: önjáró hóseprőgép 1912-ből. A budapesti Ganz gyárban készült. Az év nagy részében a kocsiszínben pihen, de ha szükséges a aktívan részt vesz a téli hóeltakarítási munkában.

A 436-os pályaszámú motorkocsi 1913-ban készült, gyártója a Schlick–Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt A villamoskavalkád óta közlekedik nosztalgia-villamosként. Azt megelőzően Szentendrén a Városi Tömegközlekedési Múzeumban volt megtekinthető. Forgalomból a nyolcvanas években vonták ki.

Debrecenből érkezett a villamoskavalkádra a FVV által építtetett, de a 80-as években vidékre telepített csuklós villamos, a 492-es pályaszámú „Bengáli”.

Források:
https://www.bkv.hu/hu/turisztika/nosztalgia_villamosok
https://bkk.hu/2012/09/unnepi-rendezvenyek-a-125-eves-hev-es-villamoskozlekedes-tiszteletere/
https://bkk.hu/2012/11/villamoskavalkad/
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I-III. kötet

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Kapcsolódó cikk:
Közlekedj okosan

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

A Budai Zöld túra kirándulók által gyakrabban látogatott utolsó szakasza a Hűvösvölgyi úttól a Szépvölgyi útig tart. Lassú de biztos emelkedőjén szinte észrevétlenül lehet felérni a főváros egyik legszebb panorámájú, csaknem 100 éves kilátójához. Aki szeretné Budapest több arcát megismerni, annak ideális választás ez a közepesen könnyű, nem túl hosszú túra Hűvösvölgytől Szépvölgyig.

Az előző túra, ahol Mátyás király palotájának romjainál is voltunk, a hűvösvölgyi villamos Nagyhíd megállójánál ért véget. A Hűvösvölgyi út aszfaltcsíkja és az Apáthy-szikla orma között körülbelül félúton lévő villamosmegálló, az egyik legszebb Budapesten mióta néhány évvel ezelőtt felújították. A Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közötti,  rendkívül elhasználódott csaknem 7 kilométeres pálya töredékét tették csak rendbe, de ebbe a felújításba a Nagyhíd pont belefért.

A 170 méteres tengerszint feletti magasságról az Ördög-árok felett átkelve a Battai út és a Csalán és Nagybányai utakat összekötő rengeteg lépcső leküzdése után már ott is vagyok a természetvédelmi terület határán egy remek, de kissé szemetes kilátópontnál. Szemben a Tündér-szikla és a János-hegy, de jó időben jól látható balra a Duna a Gellért-heggyel, ahonnan a Budai Zöld indul. Az utóbbi időben ez a kilátópont volt a kedvenc pihenőhelyem, de másnak is, szóval nem egy csendes hely.

Nem csak jobbra, hanem szemben is vannak érdekes látnivalók: az egykori OPNI hatalmas épülete még romos, egyre pusztuló állapotában kitűnik a házak közül. A budai molnárról Göbl Lipótról elnevezetett terület még bőven a városhatáron kívül esett, amikor 152 évvel 1868 december 6-án megnyílt a Magyar Királyi Országos tébolyda. A kor igényeit kiszolgáló és csaknem folyamatosan fejlődő intézmény 137 évének története minden részletében izgalmas, de terület ma már nem látogatható, az emlékek pedig lassan kopnak. Bármilyen hihetetlen több, mint 10 évvel ezelőtt 2007-ben egyik napról a másikra úgy döntöttek, hogy az intézményt be kell zárni. Megalapításának 100 éves évfordulóját méltó módon ünnepelték 1968-ban, 50 évvel később már nem sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig00100.jpg

 

 

huvosvolgytol_szepvolgyig_001.jpg

A pihenőpont után az Apáthy-szikla hegyoldalból kiemelkedő dolomittömbje a cél, ahonnan a panoráma még szebb és szélesebb. A turistautak mentén méretes fehér korlát védené a természetet, mégis sokan szeretnek felmenni egy-egy jó fotóért, szelfiért a dolomitgyepre. Elmondom, ez miért nem jó ötlet. A szabadon látogatható 14 hektáros természetvédelmi területen sokféle természeti érték van, a sérülékeny dolomitgyep vékony termőtalaján 26 féle védett növényfaj él. Minden egyes növényre szükség van, hogy az időjárási viszonyok miatt ne csupaszodjon le a táj szikláig.

huvosvolgytol_szepvolgyig_0010.jpgEgy-egy ballépéssel növényeket a földbe taposva hatásosan rombolható a sziklagyep. Van még itt cserszömörce, karsztbokorerdő és tölgyes is, ezeket mind meg lehet csodálni a turistaútról a korláton belül maradva. Különböző maradványok miatt is értékes geológiailag ez Natura 2000-es terület. Az párszáz méteres tanösvény mellett a tájékoztató táblán már az erdőbe érve azt is megtudhatjuk, hogy a mára már zárványjellegű zöldterület madárvilága is kiemelkedően gazdag, hát ezért is érdemes ide eljönni.

Az erdőből némi lépcsőzés után a Görgényi útra értem ki a 11-es busz végállomásának közelébe. Balra a nem olyan régen szintén felújított Macis játszótérre lehetne menni, de zöld jelzés egyenesen folytatódik, kicsit kaptatósan. Ez az túra, ahol az út a kilátóig tényleg csak felfelé visz és egy idő után a meredek emelkedő is megszelídül.

huvosvolgytol_szepvolgyig_002.jpg

Az Árpád kilátóig tartó néhány száz méteren a fák ágai között szemügyre lehet venni a János-hegyet, majd ahogy elkanyarodik az út a lassan kibontakozó panorámát is. A hegy viszonylag lankás voltát az idei építkezők is maximálisan kihasználták. Néhol a belátni a lakások ablakán, annyira felkúsztak ide a házak.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Látó-hegyen csaknem 100 évvel ezelőtt megépített Árpád kilátó 376 méteres magasságából minden évszakban pazar a kilátás, a nincs nagy köd, akkor még a téli szürke napokon is. A túrázás és friss levegő miatt ide bármikor érdemes jönni, évszakváltáskor egyenesen ajánlott. Az őszi, gyakori látogatásaim alkalmával, jó volt gyönyörködni a hétről hétre változó tájban. Itt találkozik és kicsit összefonódik az Országos Kéktúra kékje és a Budai Zöld zöldje, ügyelni kell arra, hogy a nézelődés után merre indul az ember. A kilátótól balra vezet tovább a zöld út, kicsit kanyargós, majd egyszerre lejtős lesz. Itt is vannak fenyvesek, pihenőhelyek (focipálya). A táj arculata észrevehetően megváltozik, a talajt tűlevelek borítják. Ha csendesen megyünk, akár az erdőben élő félénk nagyvadakkal is találkozhatunk, nekem néhányszor már sikerült.

huvosvolgytol_szepvolgyig003.jpg

Egy hosszabb lejtő végén egy, járművek által is használt erdei útra értem, ahol balra fordulva mentem tovább. A túra vége a Szépvölgyi útnál, a Szépvölgyi köznél ér véget, Ez egy megállóra jánál van a Fenyőgyöngyétől. Ide a 65-ös busz már csak hívásra, vagy óránként jár. Összességében kicsit több, mint 4 kilométer a túra, emelkedőkkel, lejtőkkel és remek panorámával tarkítva. Érdemes télen is kipróbálni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

A Budai Zöld eddig megtett szakaszai:

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Hegyek árnyékában

Elfeledett budai palota

Hűvösvölgytől Szépvölgyig

 

Elfeledett budai palota – ez maradt Mátyás király vadászkastélyából

A Budai Zöld túra a Normafától lefelé is tartogat meglepetéseket, nem is akármilyeneket. A János-hegyről lefelé vezető út továbbra is lejtős és keskeny, kissé elhanyagolt ösvényeken keresztül lehet haladni. A dimbes-dombos terepen persze a kaptató sem maradhat el; a túra utolsó szakaszán pedig egy európai szinten is jelentős történelmi épületegyüttes romjai várnak.

A túra előző szakasza a Budakeszi út Irén utca kereszteződésében ért véget, most pedig ennek a keskeny bekötő útnak az elejéről indultam. Megjegyzés: a Humap térképe és a felfestett túrajelek nincsenek szinkronban, a térkép szerint néhány száz méterrel korábban a Dénes utca magasságában kellett volna a forgalmas Budakeszi úton átkelve elérni a Hárs-hegyet. A terep ismeretében úgy ítéltem meg, hogy érdemes követni a fákra felrajzolt jelet és nem kockáztatni a nehezen belátható kanyarban az átkelést. 

matyaskiraly00.jpg

Az túra egy erősen lejtős aszfaltúton kezdődik, amit magas kerítés szegélyez mindkét oldalról. A János-hegy alatt húzódó táj egy kissé rendezetlennek, néhol elhanyagoltnak tűnik, teljesen váratlanul bukkanak fel házak itt-ott. Szemmel láthatóan koncepció nélkül, telkenként építették be a természetvédelmi terület egyes részeit. Pedig a hely hangulata varázslatos. A Budai Zöldnek ezen a belső szakaszán, úgy feltekintve a János-hegyre, hogy mögöttem a Hárs-hegy lankája terül el, egy kicsi felsejlik abból, milyen lenne a táj ember nélkül.

matyaskiraly02.jpg
A Budakeszi út idáig hallatszó zaja és a közelben található lakópark visszaránt a valóságba. Itt a hatvanas években itt még kemping volt. A túra a lakópark háta mögött, egy kiépített jól járható aszfaltúton folytatódik, keskeny kanyargós ösvénynek, a lejtős partfalon bicikligumi nyomok. Ezen az erdőn már nyomot hagyott az ember és nem a jó értelemben. Van, aki úgy gondolja a természetvédelmi területen speciális gumibontó baktériumok laknak és autógumi formájában hoz nekik ennivalót. Pedig ilyen élőlények nincsenek és ezek a gumiabroncsok – hacsak valaki el nem szállítja – sok-sok évig fognak majd heverni majd az erdő mélyén.

matyaskiraly01.jpg

Keskeny ösvény vezet át a 291 méter magas dolomitból álló Ferenc-halomhoz, ami a Kis-Hárs-hegytől délre van. Az itt maradt kőkapu talán az egykori cserkészpark kapuja lehet. A szemmel láthatóan rendezetlen, feldúlt terep után egy rövidke szakasz következik, ahol széles út, hatalmas fák jelzik, ez az erdő ilyen is lehetne.

matyaskiraly10.jpg

Hamar a Kuruclesi út felső végéhez érek, ami a túra erdei szakaszának végét is jelenti. Innen aszfalton megyek tovább, a Széher út magasságáig a Gyémántos lépcsőn keresztül felfelé, majd a Bölöni György úton már lefelé vezet az út. A cél Budapest egyik legszebb villamosmegállója a Nagyhíd, ahonnan az év minden napján pazar a panoráma az Apáthy-sziklára és a Hármashatár-hegy közeli vonulataira.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten. 

De túrának még nincs vége, mert a Nagyhíd előtt egy kis kitérővel meglátogatom Buda egyik méltatlanul elfeledett romját, Mátyás király évszázadokig föld alatt rejtőző vadászkastélyának maradványait. Nincs túl nehéz dolgom, a lámpaoszlopon található L alakú jelzés egyenesen egy kopott kerítéshez vezet, mögötte pedig ott vannak az épületek, vagyis ami maradt belőlük.

matyaskiraly051.jpg

A Hűvösvölgyi út közepe felé található kastélynak nem csak a középkori Magyarországban betöltött szerepe jelentős, ugyanolyan jelentős újkori feltárásának módja. Buda területén több falu is volt, melyek ma már csak utcanevekben léteznek. Logod falu nevét és templomának maradványait a Logodi utca, vagy Nyék nevét a róla elvezet kerületrész őrzi. A török uralom másfél évszázada alatt számtalan település elnéptelenedett, jelentős épületek pedig eltűntek. Az Ördög-árok vagyis a mai Hűvösvölgyi út mentén a kiegyezés után kezdtek el ismét házak sorjázni egyre gyorsuló ütemben, a terjeszkedő Budapest fő útvonalának mindkét oldalát felparcellázták.

Antonio Bonfini a XV. században élt tanár, történetíró a felülmúlhatatlan jelentőségű Rerum Ungaricarum Decades szerzőjének leírásait alapul véve, egy autodidakta régész Garády Sándor lelte meg a romokat. Kimérte a leírásokban megadott 3 mérföld távolságot a Budavári palotától és további információkat gyűjtve végül megtalálta a Mátyás-korabeli vadászlakot, vadászkastélyt, Árpád korabeli templomromot és sírokat a mai Hűvösvölgyi út 78-as szám (akkor még Hidegkúti út 48.) alatt 1932-ben.

matyaskiraly11.jpg

A páratlan épületegyüttes éppen hogy megmenekült a teljes eltűnéstől, a körülötte már felparcellázták a területet. A szerencsés megmeneküléshez az is hozzájárult, hogy a Mátyás királyról szóló mondák miatt az akkori tulajdonos nem épített a telek dombos részére, sőt a terület a török dúlás utáni évszázadokban is beépítetlen maradt. A szájhagyomány útján terjedő történet Mátyás csodálatos lakjáról, ahonnan egykor vadászni és talán a szép Juhásznéhoz indult, igaznak bizonyult.

matyaskiraly09.jpg

A vadászkastély, illetve ami megmaradt belőle, jelenleg nem látogatható. A Kulturális örökség Napokon 2018. szeptemberében megnyitották egy rövidke délelőttre és egy remek zenés reneszánsz mulatság és idejére. Az eseményen megtekinthetők voltak a Budapesti Történeti Múzeumnak nagyszerű anyagai is. Addig is és azóta is csak kerítésen kívülről lehet szemlélni a romokat és különböző portálokról, múzeumokból összeszemezgetni ennek a páratlan történelmi emléknek a múltját. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A fotók a nyílt napon, idén tavasszal és a közelmúltban készültek.

matyaskiraly14.jpg

A túra a Hűvösvölgyi út túloldalán a Zsemlye úton folytatódik, a lejtős utcácskából rálátni a Vaskapu hegyre, majd előtűnik az Apáthy-szikla. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

1000 lépcső útja – 3. rész

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton.  A túrák során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé, négy túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Sváb-hegyig. Az ötödik túrára egy évek óta üresen álló szanatóriumtól indultunk el és végül Budapest turistamágnes helyéhez a pazar kilátású Normafához értünk fel.

A túra előző részét a Szépkilátás cukrászdánál fejeztük be, habár itt szép kilátás nincs, egy sütire érdemes megállni, ha úgy alakul. A Budai Zöld túra a Mártonhegyi út és a Karthauzi utca kereszteződésében folytatódik. Ezen a sarkon látható az évek óta elhagyatottan álló Svábhegyi Gyermekgyógyintézet épülete. A város egyik legmagasabb pontját álló épületet eredetileg a tébécés gyerekeknek építették, de hamar országos lefedettségű, asztmás és allergiás kicsik gyógyítására magas színvonalon felszerelt, járó- és fekvőbetegeket is ellátó intézménnyé vált.

1000lepcso001.jpg
Ami most már több, mint 10 éve üresen áll, miközben a szakmai gárda Buda egy nem túl friss levegőjű negyedében gyógyít tovább. Járóbetegeket.  Ennek a területnek a mostoha sorsú épületeit és kiürített egészségügyi intézményeinek tevékenységéről ITT, sorsáról ITT, ITT, és ITT, a tervezett beépítésekről pedig ITT lehet olvasni. 

Svábhegy levegője a Jókai által is gyakran említett északi szél miatt mindig is friss volt, nem véletlenül épültek nyaralók, villák és fényűző szállodák ide a mostoha megközelíthetőség ellenére. A közlekedés fejlődésével egyre nagyobb mértékűvé vált a terület beépítettsége, és ahogy a mesében a róka a sajtot, az újabb házak is falatonként, telkenként falják fel a zöldterületet. Az infrastruktúra fejlődés – úgy tűnik legalábbis – nem követi látványosan a területek beépülését, a levegő minőségének romlása mellett viszont egy-egy reggeli közlekedési dugóért nem kell elmenni a Margit-hídig, megvan az már az Istenhegyi úton is.

A túránkat a zöld jelzést követve, a Karthauzi utcában folytattuk, a Fogaskerekű vonala mentén haladtunk egy darabig, amíg be nem kanyarodtunk a kedves nevű Evetke utcába. Innen egy lépcsősorra térve felfelé haladtunk és hamar elértünk Budapest egyik legszebb és méltatlanul ismeretlen kilátójához, a Széchenyi-kilátóhoz.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni tőlünk? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

 Erről a remek formájú építményről még az Urbanista blogon olvastam, de a Széchenyi-hegyen járva mindig volt valami érdekesebb, annál, hogy pont ezt a funkcióját csak részben betöltő kilátót megkeressük. Az emlékhely mellett elhaladva kezd kibontakozni Budapest remek panorámája, majd feltűnik az egykori Gloriett is.

1000lepcso006.jpg

Az 1884-ben a Hősök tere helyére felépített kútházként és millenniumi emlékműként is funkcionáló építményt átadása után csupán 5 évvel már áttelepítették jelenlegi helyére, a Széchenyi-emlékhely fölé. Ez utóbbiból sajnos pont a Széchenyi szobor hiányzik, mivel több, mint 2 évtizede ellopták Stróbl Alajos alkotását.

Ahhoz képest, hogy nem egy zsúfolt területen van, azért mindig vannak erre emberek, akik pár percre megállnak a kilátónál és gyönyörködnek a fekete fenyők közül kibukkanó panorámában.

1000lepcso005.jpg

Az építmény város felőli oldalán a kétszárnyú csillagdíszes vasajtó a kútházat rejti, a nyolcszög alakú egykori kútházra a kétoldalt hozzáépített korlátos lépcsőn lehet felmenni. A Gloriett valami egészen finoman és részletgazdagon díszített, számos dekoratív mintát lehet megcsodálni a hengeres oszlopokon, a párkányon és a kupolán. A Budapest címereken kívül van itt oroszlán, delfin, gyöngysor és rozetta is. Ottjártunkkor a csíkos szalaggal elkerített és földdel feltöltött medencében éppen cserélték a virágokat, ami így nem túl fotogén, de legalább látszik, hogy valamennyire gondozzák.

1000lepcso004.jpg

A túra a Széchenyi emlékúton folytatódik, a lombok között olykor ki lehet látni a városra, a Svábhegyi egykori gyógyszálló szintén mostoha sorsú épületére a másik oldalon pedig egy varázslatos kaput találni. Nem vagyunk messze a Fogaskerekűtől és a hegy vonulata a hangot fel is hangosítja, szóval nem olyan csendes hely ez a Svábhegy. Kis kitérő után ismét a Karthauzi útra érünk, de már nincs messze a hegycsúcs. Ehhez előbb a Svájci úton lépcsőzünk, majd a Rege úton érünk el előbb a Fogaskerekű, majd a Hegyhát úton a Gyermekvasút végállomásához. A Gyermekvasútról több alkalommal is írtam már a blogon, de azért megálltunk megcsodálni az éppen bent álló szerelvényeket és a nem olyan régen ismét üzembe helyezett gőzöst.

1000lepcso003.jpg

Amikor tavaly novemberben jártunk erre, akkor a nap már igencsak alacsonyan járt az égen és éppen lebukni készült a hegyhát mögött. 

Innen már könnyű terepen haladunk a sínek mentén, jobbra lakóházak, balra a Csillebérc terül el. A túra vége a Normafánál van, a jól ismert domborműnél, ahonnan a naplemente miatt már novemberben már nem lehetett mobillal jó fotókat készíteni. Hónapokkal később fényképezőgéppel már igen: mivel a képanyag nem sikerült tavaly túl jól, ezért idén tavasszal is bejártuk ugyanezt az utat. Így néz ki naplemente előtt egy órával télen majd  tavasz végén a Normafa és a János-hegy.

1000lepcso0910.jpg

A megtett táv most 3,4 kilométer, a szintemelkedés 90 méter volt, az 1000 lépcsős túra összesen pedig 9,1 kilométer hosszú, amit mi 3 részletbe bontottunk: így jutottunk fel a 140 méteren elterülő Városmajortól a 479 méter magas Normafához. Ez a táv egyszerre, de két részletben is megtehető, viszont az útvonal gazdag történelmi múltja egyszerűen nem engedi, hogy csak úgy keresztül szaladjunk a Svábhegy ezen kies tájain.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

Meddig ér a gasztroforradalom Budán?

Tavalyi mustránk után egy év elteltével ismét sorra vesszük a Budai-hegység kirándulóhelyeit és feltérképezzük, mi változott étel és ital fronton Budapest kiemelt kiránduló övezetében. Vajon tele hátizsákkal lehet csak elindulni, vagy meg lehet kockáztatni egy kirándulást kevés elemózsiával felszerelkezve. A tavalyi bejegyzéshez hasonlóan idén is kedvenc túraútvonalainkat ajánljuk egy-egy édes vagy exkluzív vendéglátóhellyel és a hétvégi Gourmet-fesztivált.

Budai Zöld – Beefbar Budapest

A Budai Zöld túra 44,5 kilométerét bejárni energiaigényes feladat, így érdemes nekikészülni egy-egy hosszabb távnak, vagy feltankolni az energiaforrásokat néhány kilométer után. Budai Zöld Gellérthegytől a Horváth kertig tartó szakasza pont egy kiadós séta és az Alagút túloldalán van egy hely, ahol minőségi harapnivalóhoz juthatunk. Ha a kirándulást előre elterveztük és foglaltunk is helyet a Várhegy túloldalán lévő Beefbar Budapestbe, akkor ott biztosan jól fogunk lakni. A street foodnak számító hamburgert extra kiadásban kiváló választás. Számunkra a hamburger az az étel, amit szeretünk a legtöbb helyen kipróbálni, a hamburger nem hazudik, csak jó alapanyagból lehet finoman elkészíteni. A 2018-as Guormet-fesztivál apropóján emlékeztünk meg a Kiosk kacsamájas hamburgeréről, amit a mai napig a legjobbak között tartunk nyilván. A Beefbarban a Mini Kobe & Angus burgerek közül 3 darab egy adag és minden valószínűség szerint a minőségi beltartalom miatt pont elég is. A ragyogó kilátás mellett pedig érdemes elidőzni ezen a történelmi emlékekben rendkívül gazdag téren.

A Várhegy és a Duna partja közötti terület igazán mindig is kiváló fekvésű volt, ténylegesen azonban csak a Lánchíd megépítésével vált igazán jelentőssé. Pesttel ellentétben a mai Buda területén több egymástól függetlenül és eltérő mértékben fejlődő település volt, ezek elég sokáig egymáshoz lazán, a Duna túlpartján fekvő Pesthez pedig alig kapcsolódtak.

A változás Lánchíd megépítésével kezdődött. Az 1859-ben átadott híd megépítésének szükségessége még 1820-ban fogalmazódott meg gróf Széchenyi Istvánban egy sikertelen dunai átkelést követően. Széchenyi kitartó munkájának köszönhetően alakult meg 1832-ben Hídegylet, 1836-ban pedig az országgyűlés megalkotta az 1836. évi XXVI. törvénycikket, amely egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről rendelkezett. A híd megépítése hatalmas feladat volt, a kor legfejlettebb technikai vívmányait kellett alkalmazni, hogy ez a nagyfolyami építmény megépíthető legyen és tartósan ellenálljon a folyó erejének. A hely kiválasztásánál fontos volt, hogy ne a folyó legkeskenyebb részén épüljön, így esett a választás Pestnek arra a részére, amit Kirakodó térnek neveztek, ma pedig Roosevelt tér. A 380 méter hosszú híd építése csaknem 10 éven át tartott. A hidat viharos történelmi idők után – amikor a hidat már használták – 1849-ben a szabadságharc leverése után maga Haynau adta át, dermedt légkörben, ünneplés nélkül. Akkor Széchenyi István már a döblingi elmegyógyintézet lakója volt, az abban a korban is kiemelkedő műszaki alkotásnak számító hidat soha nem látta.

gasztroforradalom02.jpg

A Lánchíd megépítése után egyre ide futottak be a kereskedelmi útvonalak, lassan kialakult az a csomópont, ahonnan már a tömegközlekedési eszközök is indultak. A budai villamosközlekedés az eddigiek alapján nem meglepő módon szintén a Lánchídtól indult. Az első lóvasút vonalakat 1868-ben innen indították el, májusban Óbudára, júliusban Zugligetbe, előbbi vonal teljes hosszban nagy forgalmat bonyolított, utóbbi kiváltképp a kirándulók között volt népszerű.

gasztroforradalom01.jpg

Szinte ugyanebben az időben meg kellett oldani a Budai Vár megközelítését és kiváló választásnak tűnt a lassan forgalmi csomóponttá váló Lánchíd tér. Széchenyi Ödön kezdeményezésére 1868 és 1870 között a Várhegy oldalában megépítették a Budavári Siklót, vagy, ahogy akkor elnevezték a Budai Hegyipályát. Ebből a gőzhajtású, kötélvontatású vasútból szintén ez volt a második Európában, hasonlóan a néhány évvel később átadott Svábhegyi vasúthoz. Mivel a Budai Vár megközelítése addig megoldatlan volt, nem volt meglepő, hogy 1870-es megnyitása után néhány évvel már évi másfél millió utasa volt. A 30 fokos lejtésű pálya áthalad a József nádor kezdeményezésére létrehozott, sétányos, parkosított területen – ezt úgy hívták Ellipsz és fentebb látható, hogy milyen a kilátás onnan Pest felé – ezért a pálya felett két hidat is építettek. A Gőzsikló gőzgépe a Várhegy alján volt, egészen a II. világháború végéig, akkor azonban bombatalálat, majd azt követő romeltakarítás során elbontották. A Budavári Sikló 40 év szünet után, alapos felújítást követően kezdte meg működését és Margit és Gellért nevű azóta is kocsikkal szállítja az utasokat.

Budai Zöld – Majorka

A Budai Zöld Gellért-hegytől Városmajorig tartó szakaszát egy menetben is le lehet tudni és akkor nagyon jól jön, hogy itt van a Majorka, a hely, ahol szintén kiváló hamburgert lehet kapni. Az itt kapható hamburgerben az a legjobb, hogy nem spórolnak ki belőle semmit, a húspogácsa ízletes, szaftos, a választható köretekre sem volt eddig panasz. Ha nem is túl gyakran, de szoktunk itt ebédelni, vacsorázni, nyáron biztosan. Ez az a hely, ahol nem lehet rohanni, maga a hamburger is megköveteli az időt, amíg el tudjuk fogyasztani, az erdei gyümölcsös limonádé pedig akár egy desszert is lehetne a benne lévő temérdek fagyasztott gyümölcs miatt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel, várostörténettel, gasztronómiával foglalkozó bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Tündér-szikla, ahogy még sosem gondoltál rá – Eber desszert

Zugliget kies zöld völgyei mindig is vonzották a városi zajtól elcsigázott polgárokat, így a terület gasztronómiája évszázadokkal ezelőtt jelentős volt. Számos vendéglő és fogadó állt azoknak a rendelkezésére, aki néhány órát vagy akár néhány napot szerettek volna itt eltölteni. Napjainkra a vendéglők száma megfogyatkozni látszik, hiszen nincs már Disznófő és Istenszeme fogadó sem. A zugligeti Fácános épületegyüttest pedig hosszú, enyészetben eltöltött évek után most újítják fel és ruházzák fel új funkciókkal. Szóval Zugliget felé érdemes tele tarisznyával indulni és legfeljebb a desszertnek hagyni egy kevés helyet. Mert a desszert is az étkezés része, éppen ezért érdemes jól megválasztani, hogy hol fogyasztjuk el.

gasztroforradalom03.jpg

Az összeomlástól az utolsó pillanatban megmentett egykori Lóvasút végállomást 2017-ben felújították és izgalmas, de legfőképpen gyönyörű kulturális teret hoztak létre. Egy helyet, ahol megismerhetjük a főváros múltjának egy kis részét, egy olyan helyet, ahol most remek süteményeket és desszerteket is kaphat a betérő vendég. Úgy tűnik, elindult a gasztroforradalom Budán, mert az Eber Desszert nem olyan régen beköltözött az épület első traktusába. Létrehoztak egy kellemes és kényelmes hangulatú helyet, franciás és sós aprósüteményekkel, pohárdesszertekkel. 

A Gourmet fesztiválnak köszönhetően évről évre megismerhetjük, megtapasztalhatjuk, hogyan változik, fejlődik a hazai gasztrokultúra. Számunkra egyfajta iránytű, hogy milyen éttermeket érdemes felkeresni, kire és mire érdemes figyelni. A Gourmet-fesztiválon megismert éttermeket, főleg a desszertezőket, ha úgy adódik, év közben is felkeressük és megkóstoljuk, mit kínálnak fesztiválon kívül. Mivel szabadidőnk jelentős részét a Budai-hegyekben töltjük, erre a kelleténél ritkábban került sor. Pedig Chezdodo macaronjai, vagy az ÉS Bisztró epres gombóca nagyon jól esne egy-egy túra végén. Persze volt már arra példa, hogy a fesztiválon megvásárolt, remek csomagolású, ínycsiklandó levessel a hátizsákunkban mentünk egy rövidebb kirándulásra, szóval megfelelő csomagolással bármilyen különleges ételt vihetünk magunkkal kirándulni.

Az idei Gourmet-fesztivál május 16-19. között lesz, megszokott helyén a Millenárison. Az idei tematika elég markáns, biztosan vagyunk benne, hogy a paprika, sercli és sör hármasra komponált fogások vagy menük kellemes gasztronómiai meglepetéseket fognak okozni. A menüt már elkezdtük tanulmányozni és kiválasztani azokat az ételeket, amiket meg szeretnénk kóstolni. Talán még korai elárulni, de az Arany kaviár, az Erhard Étterem, a Kistücsök és a Laurel Budapest főételei, a Bock bistro, a Bori mami, a Kiosk és a Larus desszertjei nekünk a nagyon bejönnek – a kínálatban többek között makréla, nudli, és a titokzatos „Paprika Jancsi”.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja – 2. rész

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet.  A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Három túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Istenhegyig. Most egy emlékműtől, egy lóitatótól indultunk el és az előző túrához hasonlóan ismét néhány száz lépcsőt megtéve a Széchenyi hegyhez értünk fel.

forestandfruit_ezerlepcso200_1.jpg

Az ezer lépcső útjának nem túl hosszú, de nagy szintemelkedésű első szakasza az Istenhegyi úton ért véget, éppen ezért a túra következő szakaszát innen folytattuk. Előre elárulom, ez a szakasz nem zöldben, hanem várostörténeti emlékekben bővelkedik. A Szendrő utcán indultunk el felfelé, az útvonal lassan emelkedik, fokozatosan bontakozik ki a budapesti panoráma, hamar feltűnik a Várhegy. 

forestandfruit_ezerlepcso201.jpg

Az Istenhegy és Orbánhegy között haladó Diana utcában mentünk tovább. Az Isten-hegy 372 méter magas dombja teljesen beépített, hasonlóan az Orbán-hegyhez. Ez utóbbi mindössze 286 méter magas, a 19. század végéig ezen a területen is a szőlőtermesztés volt jellemző.

forestandfruit_ezerlepcso2011.jpg

A Diana utcán enyhe ívben kanyarodó – az alacsony magasság és a nagyobb járófelület miatt sokkal kényelmesebb – hangulatos lépcsőin haladunk felfelé, amíg 386 lépcsőfok után elértünk a Gyöngyvirág utcában lévő feszületig.

forestandfruit_ezerlepcso203.jpg

A túrának ez a része csupa kedves elnevezésű utcán halad keresztül. A Tündér utcában egy emléktábla mutatja, itt van az a hely, ahol Radnóti Miklós nyaranta pihent és több versét ihlette az Istenhegyen található villa kertje. A hely varázslatos hangulatát megismerhetjük a költő Alkonyattól hajnalig, a Hajnali kert vagy a Zápor után című verseiből, érdemes ezeket újra olvasni.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Svábhegy városrész nevét a Sváb-hegyről kapta, aminek elnevezése a Kis-Sváb-hegyhez hasonlóan szintén a Buda visszafoglalásakor jeleskedő, a Várhegyre lövő sváb tüzérségnek állít emléket. A Költő utca, aminek elnevezése nem meglepő, határolja egyik oldalról a ma már ismét Széchenyi István nevét viselő hegyet ami a rendszerváltás előtt még Szabadság-hegy volt, korábban pedig Isten-hegynek hívták. Itt található a Jókai kert, ami nekünk még bakancslistás, hiába járunk gyakran ezen a környéken, még nem sikerült megnézni Jókai Mór egykori villájának kertjét. Ez a kert ma már országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az író emlékszobáján kívül van még itt szakkönyvtár, ásványtani ösvény, sőt a Magyar Madártani Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park székhelye is itt található. A Költő utca az Istenhegyi útba torkollik, ahova kiérve megpillantjuk a János-hegyet és a csúcsán ékeskedő Erzsébet kilátót. Pont mint az 1000 lépcsős túra előző szakaszán, csak egy kicsit közelebbről.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

A Fogaskerekű megépítése az egyre népszerűbb Széchenyi-hegy városból történő megközelítése miatt vált szükségessé, a 19. század végének technikai fejlődése pedig lehetővé tette az elképzelés megvalósítását. Valóban lenyűgöző, hogy az 1871-es világpremier után mindössze néhány évvel sikerült hazánkban is megépíteni ezt a speciális hegyi vasutat. A Svábhegyi Vasút 1874 június 24-i átadásakor a gőzmozdony vontatta két, három kocsiból álló járművek a Svábhegyig közlekedtek a Városmajorban, svájci stílusban Walser Frigyes tervei alapján épült favázas lévő állomástól a hasonló stílusban épült Svábhegy végállomásig. Az átadás évében a járműállomány 3 gőzmozdony, 10 személy- és 2 teherkocsiból állt. Az egyvágányos vonal egyetlen tolópados kitérőjét a mai Erdei iskola megállónál helyezték el, ez lehetővé tette a 30 perces követési időt, sőt menetrendjét a Zugligeti Lóvasúttal összehangolva szerkesztették meg. A hegyivasút működése kezdetben veszteséges volt, sőt pár évvel az átadása után a tevékenység beszüntetése is felmerült, de különböző, az utasoknak nyújtott kedvezményekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal – teherszállítással, amikor még lovaskocsikat is szállítottak – és számos együttműködéssel sikerült 1877-re nyereségesség tenni. Hétköznap a hegymenet 30, a völgymenet pedig 20 krajcárba került, de ha úgy adódott megérte menettérti jegyet venni 40 krajcárért. 1890-re a vonalat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, így a szerelvények a 3,7 kilométerre bővített pályán abban az évben már 220 ezer kirándulásra készülő vagy éppen nyaralójába hazatérő utast szállítottak Buda kies zöld övezetében. A vonalat 1928-ban villamosították, egy nagyobb rekonstrukcióra pedig a vasút 100 éves fennállása idején került sor. Mivel több kitérőt is beépítettek napjainkban a kerékpárszállításra is alkalmas motorkocsik már 14-15 perc alatt kapaszkodnak fel a Városmajor 135 méteréről a Széchenyi-hegy 460 méteres magasságáig.

A műszaki paraméterek változásáról és egy tragikus balesetről ITT bővebben lehet olvasni, de aki meg tudja szerezni, forgassa bátran a BKV által kiadott, nekünk forrásul szolgáló, a főváros tömegközlekedésének másfél évszázadát bemutató könyvet is.

A Budai Zöld azonban nem az Fogaskerekű vonala mellett halad tovább, hanem tesz egy kis kitérőt a Tücsök és a Szépkilátás utca felé, így mi is ezt követjük, majd az ugyanilyen nevű cukrászda előtt fejezzük be az ezerlépcsős túra második, kicsit több, mint 2 kilométeres szakaszát.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Közlekedj okosan

Az ősz beköszöntével egy időre vége a nyugalmas utazásoknak, változik a menetrend és időjárás, ezek miatt előfordulhat fennakadás a közlekedésben. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, mit lehet tenni, ha valamilyen szokatlan időjárási esemény (eső, hó, szél) miatt problémássá válik a közösségi közlekedés működése. A bejegyzésben szó lesz még egy tavaly felújított villamospálya szakaszról, amit egy nyár végi esőzés miatt garanciálisan javítani kellett: a munkálatok miatt megnövekedett forgalomban a tömegközlekedni szándékozók csak a tömeget tapasztalták meg.

Talán sokan meglepődnek azon az állításon, hogy Budapest tömegközlekedése olcsó, a jól szervezett közösségi közlekedéssel megközelíthetők különböző területei, pedig van benne igazság. Az a megtörtént eset már bárki által jobban hihető, amikor néhány hazánkba látogató turista nosztalgiajáratnak gondolta a Batthyány térről induló 41-es villamost. Valami ilyen kettősség jellemző Budapest egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalának a Széll Kálmán tértől Hűvösvölgyig tartó szakaszára: a forgalomhoz képest néhol elég mostoha állapotú pályán általában a menetrendet tartva járnak a több évtizedes Tatra szerelvények. Melyek egy-egy nagyobb zápor alatt és után szinte üzembiztosan állnak meg a bokáig érő vízben. 2017-ben több hónapos vágányzár mellett felújították a Kelemen László és Budagyöngye közötti szakaszt, azonban az utasok 2018 szeptember elején elég sokan morózusan vették tudomásul, hogy ugyanott se villamos se tájékoztatás. Nem teljesen önszántukból a bérlettulajdonosok önfeledt villamosozás helyett gyalogtúráztak a villamossínek mentén.  

Egy korábbi bejegyzésünkben írtunk már arról, hogy az urbanizáció miatt alaposan megváltozott a főváros éghajlata, növényzete és írtunk az Ördög-árok történetéről (ITT). Az időszakos patak közelében épült villamosvonal több, mint 100 éve  szolgálja ki az erre utazókat, Budapest egyik legöregebb kötött pályás vonalán a néhol megviselt állapotú, máshol karbantartott pályatesteken futnak a korosnak mondható villamosok.  

20180926_kozlekedjokosan04.jpg

A képen látható, itt éppen a Városmajornál elcsípett 611-es villamost 1908-ban gyártották, szóló-, majd ikerkocsiként volt forgalomban. 1987-ben sikerült a pusztulástól megmenteni, eredeti állapotába felújítani és most már nosztalgiavillamosként  használják. Ilyen villamosok is közlekedtek Hűvösvölgy  felé, ugye milyen gyönyörű?

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az Apáthy-szikláról is pazar panoráma nyílik a Budai-hegységre, benne a néhány évvel ezelőtt szépen felújított Nagyhíd megállónál álló Tatra villamosra. A  Hűvösvölgyig tartó vonalat 1910-ben adták át és az évekkel korábban, 1868-ben épült Zugligeti vonalból ágaztatták ki Budagyöngye megállónál. A 132 éves egykori Lóvasút végállomásáról ITT írtunk. Érdemes belegondolni,  mennyire meghatározta ez villamosvonal a budai területek fejlődését, beépülését. A XIX. század végén megérte  lóvasutat építeni a természetjárás miatt népszerű Zugligetben és csak évtizedekkel később adták át a napjainkban már nagyságrendileg sokkal több utast szállító hűvösvölgyi vonalat. Addig a például a Lipótmezőn található 1868-ban épült Magyar Királyi Országos Tébolydát is csak gyalog lehetett megközelíteni a Budagyöngyétől.

 

20180926_kozlekedjokosan01.jpg

 

A tavalyi felújításra azért volt szükség, mert az Ördög-árokkal párhuzamosan futó villamospálya terhelése megviselte a patakpart töltését. A hónapok alatt elvégzett munka során kicsit átszabták az Ördög-árok medrét és az ide futó Budenz árok torkolatát, majd egy masszívnak tűnő betonfallal támasztották meg a villamospályát. Egyáltalán nem célunk és nem is tisztünk a tavalyi felújítást, tervezést vagy bármilyen hozzá kapcsolódó munkát minősíteni, de az idei nyár utolsó napjaiban az időjárás megtréfálta a kivitelezőket. A hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadék pont a betonfal mellett talált magának kijáratot, magával sodorva a villamos sín alatt lévő földet, kőzúzalékot. Tény, hogy a víz lefelé folyik és tény, hogy a terület legmélyebb pontja az Ördög-árok medre, így annyira nem volt meglepő az alámosódás. Alább a helyreállított terület, a betonon látható, meddig sodorta a csapadék a villamospálya alól kimosott földet, töltést.

20180926_kozlekedjokosan03.jpg

A csapadék nem füves-lankás dombokról és meredekebb, de zölddel borított, poros, sáros hegyoldalról, hanem aszfaltozott, lebetonozott, beépített lakóövezetből ömlik le a villamossínek mellé. A lezúduló vízmennyiség nem tud sem a földben, sem jelentős mértékben a csatornában elvezetődni. Mivel a sérült szakasz egészen közel volt az Ördög-árokhoz aljához, remélhetőleg a mostani javításnál olyan megoldást találtak, amivel arányosan eloszlatva tudták csökkenteni a betonfalhoz érkező víz mennyiségét. Különben minden „havária jellegű” esőzésnél igénybe kell venni a kis sárga markoló segítségét.

20180926_kozlekedjokosan02.jpg

Amíg kiderül, hogy mennyire tartós a javítás összegyűjtöttünk néhány alkalmazást, amivel online, valós időben tájékozódhatunk a budapesti közösségi közlekedésről. 

A BKK – Budapesti Közlekedési Központ Facebook oldalán az éppen fennálló közlekedési problémákról gyakran jelennek meg bejegyzések. Előnye, hogy az oldal kezelői jóvoltából hivatalos forrásból és viszonylag gyorsan kerülnek ki a hírek. Hátránya, hogy a város minden járatáról tesznek ki információt, ha éppen a Vadaskertnél állunk, nem biztos, hogy érdekes egy Rákosligeti útlezárás.

A BKK hivatalos utazástervező alkalmazása a BKK Futár, aminek segítségével nyomon követhető a forgalomban lévő összes busz, trolibusz, villamos. Valós időben nyomon követhetőek az egyes járművek és pontosan látható, mennyi idő múlva érkeznek a megállóba. Láthatók a MOL Bubi állomások és a BKK jegyautomaták. Ezen kívül használható útvonaltervezésre. Online kapcsolat szükséges hozzá.

A Budapest Menetrend szintén egy valós idejű menetrend és útvonaltervező alkalmazás, ami a fővárosi járatokat és a környékbeli vasútvonalakat mutatja meg. Tapasztalataink szerint tényleg valós idejű, ugyanis a térkép nézetben nem csak a járatokat, hanem minden egyes járművet is megmutat (még a villamospótló buszokat is). A folyamatosan frissülő térkép nagyban tudja a segíteni a tervezést, ha egy nem várt közlekedési dugóba kerülünk. A valós idejű figyelés szintén csak online működik, de hálózat nélkül útvonal tervezésre is kiváló.

Visszakanyarodva a közösségi médiához, érdemes még követni a BKV Zrt. és a Hűvösvölgy Közlekedése Facebook oldalakat, ahol nem csak a bejegyzések, de a hozzá fűzött kommentek is hasznosak lehetnek. Előbbi a BKV hivatalos oldala, utóbbi egy magánszemélyek által létrehozott oldal.

A forgalmat figyelhetjük még a Waze alkalmazással, ez főleg akkor hasznos, ha a kötött pályás járművet busszal pótolják. Így nem a buszon fogunk azzal szembesülni, hogy a máskor 20 perces út másfél óráig fog tartani, hanem lesz lehetőségünk valami más, nem túl fapados megoldás után nézni.

Kirándulásra felkészítő bejegyzéseinkben rendszeresen megemlítjük, hogy fontos a kényelmes cipő. Pályarenoválás vagy más forgalmi akadály miatt tömegközeledőből gyalogossá kényszerülő emberként jobban járunk, ha reggeli induláskor sportcipőt húzunk, vagy a kényelmesebb lábbeli mellett döntünk, bármennyire is furcsának tűnhet ez a tanács, egy európai, nagyvárosban 2018-ban.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted:

 

Azért a víz az úr

Számos természeti hatás következtében alakult ki Budapest hegyes-völgyes arca, ami az ember közreműködése miatt jelentősen átformálódott. Az eltűnő fák, a csökkenő zöldterület alapjaiban változtatta meg a terület éghajlatát, magával vonva további változásokat. Most a budai zöld túra első két szakaszán több alkalommal említett valamikor állandó vizű patak, az Ördög-árok mentén barangoltunk, szemügyre véve a változások egy részét.

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti terület régóta fontos szerepet tölt be a főváros területének alakulásában, a hegy lábánál fakadó bővizű hőforrások miatt a hamar megtelepedett az ember a Duna partján. A forrásokhoz közel az Ördög-árok torkolatnál már a rómaiak is építkeztek, a terület formálódásában hasonlóan fontos szerepet töltött be a várost kelet-nyugati irányban csaknem 20 kilométer hosszan átszelő patak.

Az Ördög-árok számos nevet viselt, a lakói által adott beszédes nevek egyaránt utalnak a vízfolyás nagyságára és az itt lakó népekre. Legkorábbi, fellelhető elnevezése a XIV. századra datálható, akkor Paulus-pataknak nevezték el. A török hódoltság idején Kovácsi-patak volt a neve, később Tímár pataknak hívták a partján lakó bőrművesek, tímárok miatt. Molnár-pataknak viszont nem keresztelték el, pedig Jókai Mór visszaemlékezései szerint egykor olyan bővizű volt, hogy még vízimalmok is álltak a partján. Mai nevét szeszélyes vízjárása miatt kapta, különös véletlen, hogy a torkolatánál lévő Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének hívták. 

20180818_azertavizazur09.jpg

A Városmajorban ma már szinte nyoma sincs az Ördög-ároknak, a befedett patak felett park, sétaútvonal.

A változó vízhozamú patak a lazább kőzetbe bevágódó meder miatt egy természetes választóvonalat alakított ki a Hármashatár-hegy és a Hárs-hegy között, miközben a Dunához közeli részeken a hordalék lapályos területeket töltött fel, például a Vérmezőt. Az Ördög-árok a Nagykovácsi medencében ered, Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül éri el Hűvösvölgyet. Ez a terület már középkorban kiemelkedően fontos volt hatalmas, vadban dús erdősége miatt, így nem meglepő, hogy a későbbi évszázadokban már masszív kőhidat építettek a patakra hogy az állandó átkelés biztosított legyen, medencéjének fővárosi részét pedig már a XIX. században kővel burkolták. Az Ördög-árokban torkollik a Kis Ördög-árkon kívül a Budenz-, Zugligeti és a Diósárok is, bár ezek a helyek csak a térképről, utcatáblákról ismerhetők fel, a természetes formájukat befedték és beépítették.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Egy nagyjából öt kilométeres szakaszon az Ördög-ároknak is ez lett a sorsa: az egyre szűkebb helyre szoruló patak meredek partjához az ott lakók kénye-kedve szerint közel vagy távol épülő házak és a beleeresztett szennyvíz megpecsételték a sorsát. Sokan úgy vélik, rászolgált nevére, hiszen több alkalommal is nagy pusztítást végezve áradt ki medréből, ahogy a Múlt-kor történelmi magazin írásából is kiderül. A nagy mennyiségű és hirtelen belezúduló csapadék a fizika törvényeinek engedelmeskedve tört magának utat, magával sodorva ez ember által alkotott építményeket.

Az Ördög-árokhoz hasonló epigenetikus eredetű völgyek, melyek szegényes, természetes vízforrásai elapadtak és a fás területek jelentős ritkulásával csökkent a vízgyűjtő területükre lehulló csapadék, inkább néznek ki elhagyott árokpartnak, mintsem folyómedreknek egészen addig amíg nem érkezik egy nagyobb zápor. A fakó fűcsomós árkok pillanatok alatt egy zavaros, erős sodrású patakká tudnak válni, melyek visznek mindent, ami az útjukba kerül. A természetes mélyedésben futó Ördög-árok mentén megszokott, hogy a Budai-hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem tud elvezetődni, így egy-egy nagyobb eső után a kialakuló spontán tó miatt menetrendszerint megakad a villamosközlekedés a Budagyöngyénél (Zugligeti-árok) és a János-kórháznál (Diósárok). 

Három évvel ezelőtt, augusztus 17-én a Budapest utcáira több részletben lehulló nagy mennyiségű eső okozott káoszt, sok csapadék miatt a hatalmas erővel kizúduló víz fel is szakította az Ördög-árok torkolatát a Duna partján. Aznap rekord mennyiségű esett, a teljes augusztusi elvárt mennyiség két és félszerese ömlött egyetlen nap alatt a városra, a felhőszakadás jelentős része a kora esti órákban érte el a várost. 

Mi aznap délután egy egyszerűnek ígérkező erdei kirándulás alkalmával pont Hűvösvölgyben voltunk és láttuk a Budai-hegység zápor után felhőbe és párába burkolódzó magasabb pontjait. A Hűvösvölgyi úrtól lefotóztuk a Kaán Károly kilátót, ennyi volt belőle látható.

20180818_azertavizazur08.jpg

A túra végén az Ördög-árok hűvösvölgyi szakaszán haladtunk a sárga kerékpárúton és azt láttuk, hogy a máskor kopár kövek között csörgedező – a szárazabb időszakban pangó vizű – patak medre megtelt sárgásbarna, zavaros vízzel, ami zajosan csobogott a fák között.  Ahogy haladtunk lefelé a patak mérete is növekedett, a víz által elsodort szemetet (ruhákat, műanyag zacskókat, flakonokat, bőröndöt!) az iszapfogók megállították, de megdöbbenve figyeltük, milyen sok hulladék gyűlt össze a mederben és a víz felszínén. A fotók elkészülte után röviddel újabb nagy mennyiségű eső zúdult le Budapestre és egy órán keresztül este háromnegyed nyolcig el sem állt, de mi akkor már elhagytuk az Ördög-árok környékét. 

Három évvel később ismét végigjártuk ezt az útvonalat, de a hetek óta tartó csapadékszegény időszaknak köszönhetően a mederben még állóvíz is csak mutatóban akad, ahogy a fotókon is látható. Sajnos a szemét, ha nem is nagy mennyiségben, de továbbra is megtalálható a mederben és a parton egyaránt, műanyag zacskók,  flakonok és ruhák csúfítják tovább ezt a jobb sorsra érdemes patakot.

20180818_azertavizazur01.jpg
20180818_azertavizazur02.jpg
20180818_azertavizazur05.jpg
20180818_azertavizazur06.jpg

 

Tetszett, amit olvastál? IDE kattintva hozzászólhatsz.

 

Források:

http://mek.oszk.hu/00800/00836/html/jokai71.htm 

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1380&hir=Felhoszakadas_2015._augusztus_17-en