Közlekedj okosan

Az ősz beköszöntével egy időre vége a nyugalmas utazásoknak, változik a menetrend és időjárás, ezek miatt előfordulhat fennakadás a közlekedésben. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, mit lehet tenni, ha valamilyen szokatlan időjárási esemény (eső, hó, szél) miatt problémássá válik a közösségi közlekedés működése. A bejegyzésben szó lesz még egy tavaly felújított villamospálya szakaszról, amit egy nyár végi esőzés miatt garanciálisan javítani kellett: a munkálatok miatt megnövekedett forgalomban a tömegközlekedni szándékozók csak a tömeget tapasztalták meg.

Talán sokan meglepődnek azon az állításon, hogy Budapest tömegközlekedése olcsó, a jól szervezett közösségi közlekedéssel megközelíthetők különböző területei, pedig van benne igazság. Az a megtörtént eset már bárki által jobban hihető, amikor néhány hazánkba látogató turista nosztalgiajáratnak gondolta a Batthyány térről induló 41-es villamost. Valami ilyen kettősség jellemző Budapest egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalának a Széll Kálmán tértől Hűvösvölgyig tartó szakaszára: a forgalomhoz képest néhol elég mostoha állapotú pályán általában a menetrendet tartva járnak a több évtizedes Tatra szerelvények. Melyek egy-egy nagyobb zápor alatt és után szinte üzembiztosan állnak meg a bokáig érő vízben. 2017-ben több hónapos vágányzár mellett felújították a Kelemen László és Budagyöngye közötti szakaszt, azonban az utasok 2018 szeptember elején elég sokan morózusan vették tudomásul, hogy ugyanott se villamos se tájékoztatás. Nem teljesen önszántukból a bérlettulajdonosok önfeledt villamosozás helyett gyalogtúráztak a villamossínek mentén.  

Egy korábbi bejegyzésünkben írtunk már arról, hogy az urbanizáció miatt alaposan megváltozott a főváros éghajlata, növényzete és írtunk az Ördög-árok történetéről (ITT). Az időszakos patak közelében épült villamosvonal több, mint 100 éve  szolgálja ki az erre utazókat, Budapest egyik legöregebb kötött pályás vonalán a néhol megviselt állapotú, máshol karbantartott pályatesteken futnak a korosnak mondható villamosok.  

20180926_kozlekedjokosan04.jpg

A képen látható, itt éppen a Városmajornál elcsípett 611-es villamost 1908-ban gyártották, szóló-, majd ikerkocsiként volt forgalomban. 1987-ben sikerült a pusztulástól megmenteni, eredeti állapotába felújítani és most már nosztalgiavillamosként  használják. Ilyen villamosok is közlekedtek Hűvösvölgy  felé, ugye milyen gyönyörű?

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az Apáthy-szikláról is pazar panoráma nyílik a Budai-hegységre, benne a néhány évvel ezelőtt szépen felújított Nagyhíd megállónál álló Tatra villamosra. A  Hűvösvölgyig tartó vonalat 1910-ben adták át és az évekkel korábban, 1868-ben épült Zugligeti vonalból ágaztatták ki Budagyöngye megállónál. A 132 éves egykori Lóvasút végállomásáról ITT írtunk. Érdemes belegondolni,  mennyire meghatározta ez villamosvonal a budai területek fejlődését, beépülését. A XIX. század végén megérte  lóvasutat építeni a természetjárás miatt népszerű Zugligetben és csak évtizedekkel később adták át a napjainkban már nagyságrendileg sokkal több utast szállító hűvösvölgyi vonalat. Addig a például a Lipótmezőn található 1868-ban épült Magyar Királyi Országos Tébolydát is csak gyalog lehetett megközelíteni a Budagyöngyétől.

 

20180926_kozlekedjokosan01.jpg

 

A tavalyi felújításra azért volt szükség, mert az Ördög-árokkal párhuzamosan futó villamospálya terhelése megviselte a patakpart töltését. A hónapok alatt elvégzett munka során kicsit átszabták az Ördög-árok medrét és az ide futó Budenz árok torkolatát, majd egy masszívnak tűnő betonfallal támasztották meg a villamospályát. Egyáltalán nem célunk és nem is tisztünk a tavalyi felújítást, tervezést vagy bármilyen hozzá kapcsolódó munkát minősíteni, de az idei nyár utolsó napjaiban az időjárás megtréfálta a kivitelezőket. A hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadék pont a betonfal mellett talált magának kijáratot, magával sodorva a villamos sín alatt lévő földet, kőzúzalékot. Tény, hogy a víz lefelé folyik és tény, hogy a terület legmélyebb pontja az Ördög-árok medre, így annyira nem volt meglepő az alámosódás. Alább a helyreállított terület, a betonon látható, meddig sodorta a csapadék a villamospálya alól kimosott földet, töltést.

20180926_kozlekedjokosan03.jpg

A csapadék nem füves-lankás dombokról és meredekebb, de zölddel borított, poros, sáros hegyoldalról, hanem aszfaltozott, lebetonozott, beépített lakóövezetből ömlik le a villamossínek mellé. A lezúduló vízmennyiség nem tud sem a földben, sem jelentős mértékben a csatornában elvezetődni. Mivel a sérült szakasz egészen közel volt az Ördög-árokhoz aljához, remélhetőleg a mostani javításnál olyan megoldást találtak, amivel arányosan eloszlatva tudták csökkenteni a betonfalhoz érkező víz mennyiségét. Különben minden „havária jellegű” esőzésnél igénybe kell venni a kis sárga markoló segítségét.

20180926_kozlekedjokosan02.jpg

Amíg kiderül, hogy mennyire tartós a javítás összegyűjtöttünk néhány alkalmazást, amivel online, valós időben tájékozódhatunk a budapesti közösségi közlekedésről. 

A BKK – Budapesti Közlekedési Központ Facebook oldalán az éppen fennálló közlekedési problémákról gyakran jelennek meg bejegyzések. Előnye, hogy az oldal kezelői jóvoltából hivatalos forrásból és viszonylag gyorsan kerülnek ki a hírek. Hátránya, hogy a város minden járatáról tesznek ki információt, ha éppen a Vadaskertnél állunk, nem biztos, hogy érdekes egy Rákosligeti útlezárás.

A BKK hivatalos utazástervező alkalmazása a BKK Futár, aminek segítségével nyomon követhető a forgalomban lévő összes busz, trolibusz, villamos. Valós időben nyomon követhetőek az egyes járművek és pontosan látható, mennyi idő múlva érkeznek a megállóba. Láthatók a MOL Bubi állomások és a BKK jegyautomaták. Ezen kívül használható útvonaltervezésre. Online kapcsolat szükséges hozzá.

A Budapest Menetrend szintén egy valós idejű menetrend és útvonaltervező alkalmazás, ami a fővárosi járatokat és a környékbeli vasútvonalakat mutatja meg. Tapasztalataink szerint tényleg valós idejű, ugyanis a térkép nézetben nem csak a járatokat, hanem minden egyes járművet is megmutat (még a villamospótló buszokat is). A folyamatosan frissülő térkép nagyban tudja a segíteni a tervezést, ha egy nem várt közlekedési dugóba kerülünk. A valós idejű figyelés szintén csak online működik, de hálózat nélkül útvonal tervezésre is kiváló.

Visszakanyarodva a közösségi médiához, érdemes még követni a BKV Zrt. és a Hűvösvölgy Közlekedése Facebook oldalakat, ahol nem csak a bejegyzések, de a hozzá fűzött kommentek is hasznosak lehetnek. Előbbi a BKV hivatalos oldala, utóbbi egy magánszemélyek által létrehozott oldal.

A forgalmat figyelhetjük még a Waze alkalmazással, ez főleg akkor hasznos, ha a kötött pályás járművet busszal pótolják. Így nem a buszon fogunk azzal szembesülni, hogy a máskor 20 perces út másfél óráig fog tartani, hanem lesz lehetőségünk valami más, nem túl fapados megoldás után nézni.

Kirándulásra felkészítő bejegyzéseinkben rendszeresen megemlítjük, hogy fontos a kényelmes cipő. Pályarenoválás vagy más forgalmi akadály miatt tömegközeledőből gyalogossá kényszerülő emberként jobban járunk, ha reggeli induláskor sportcipőt húzunk, vagy a kényelmesebb lábbeli mellett döntünk, bármennyire is furcsának tűnhet ez a tanács, egy európai, nagyvárosban 2018-ban.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted:

 

Panoráma túra

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisimájusi, júniusi  és júliusi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 augusztusi fotója a Budapesti panorámát örökíti meg a hegyvidék egy másik nevezetességéről, a Libegőről. A fotó 7 évvel ezelőtt 2011 augusztusában készült. Idén, a harmadfokú hőségriadó idején nem tűnt valószínűnek, hogy napra pontosan lelibegjünk a hegyről, pedig mi készültünk és a panoráma tényleg megunhatatlan. calendar_hu_201808.jpgAmíg a Budai-hegység más tájai el nem csábítottak, éveken keresztül kedvencünk volt a most ajánlott túraútvonal, ami ideális egész napos program, ha az időjárás kegyes hozzánk. Hűvösvölgyből indulunk és Zugligetbe érkezünk, a köztes távon pedig a Budai-hegység különböző pontjairól gyönyörködünk a beépült és a beépítetlen tájban. Ha úgy választjuk meg az útvonalat, nem kell sokat gyalogolni, mert a táv egy részét vonatozunk, a másik részén meg libegünk.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra első szakaszát a Hűvösvölgyből induló a Gyermekvasúttal tesszük meg, a Szépjuhászné, vagy a János-hegy megállóig. A kisvasút hűvösvölgyi végállomása 235 méter magasan fekszik, a Hárs-hegy megálló 300, míg a Szépjuhászné megálló 350 méter magasan van. A keskeny nyomtávú vonalon a dízelmozdonyok erőltetett hegymenetben kúsznak fel a magasan fekvő nyeregre miközben áthaladnak egy patkó alakú alagúton. Az első panorámás hely, ahol a 20 kilométer/órás sebességről lassító vonatról érdemes szemlélődni (ügyesebben fotózhatnak is), a Hárs-hegy és Szépjuhászné megálló között található kilátókanyar.

A Szépjuhászné megállótól a 490 méter magasan fekvő Libegőhöz az Erzsébet kilátón keresztül a piros jelzésen jutunk el, egészen pontosan 2,5 kilométer gyaloglás után. Ezt a túrát már több alkalommal javasoltuk, rövid, változatos terepű, panorámás séta, ami többször keresztezi a János-hegyi és a Tündér-hegyi utat.

20180907_panoramatura01_2.jpg

A lombok közül néhány helyen rátlátni a környező hegyekre és a rajtuk lévő kilátókra, levelek közül itt éppen Kaán Károly kilátó tűnik elő.

Béka-tó

Aki kevesebbet szeretne gyalogolni, az a 410 méter magasan fekvő János-hegy megállónál szálljon csak le. Az idáig tartó utazás során a vonatból kitekintve megcsodálhatjuk a Budapest nyugati szomszédságát, a közeli és távolabbi településeket, hegyeket és a fákkal borított, az ősszel egyre színesedő tájat. A kisvasút megállójából egyhén emelkedő úton, a piros jelzésen jutunk el a Libegőhöz, kicsit több, mint egy kilométeres séta után. Útközben megnézhetjük a hegy oldalán található parányi Béka-tavat, amelyet egészen érdekes módon az év egy részében nádas övez.

20180907_panoramatura02_2.jpg

Mivel sokáig ez volt az egyik kedvenc túraútvonalunk, az elmúlt évek alatt számtalan képet készítettünk az erdő változó arcáról és az ember által okozott változásokról. Általános tapasztalatunk, hogy a Budai-hegységben a turista jelzések jól nyomon követhetők, eltévedni csak nagy igyekezettel, a kijelölt útvonalról letérni pedig csak szándékosan lehet. Annak ellenére, hogy a Budai-hegységben számos jelzett kerékpárút, a János-hegyen pedig változó minőségű aszfaltos műút van, egyre többen tekernek önfeledten az erdőben úgy, hogy védett növényeket letarolva alakítanak ki járatokat az erdő aljnövényzetében. Persze nem lehet minden védett növény és állat mellé természetvédelmi őrt állítani, de ha eltűnik az erdő aljnövényzete, majd az erdő, akkor nem is lesz mit védeni. A kerekek alatt kikopó aljnövényzet helyét hamar átveszik a csupasz sziklák, ugyanis a csapadék a kerekek nyomvonalában talál utat magának sodorja magával a vékony erdei talajt. Az arasznyi keréknyom néhány év alatt méteres, kopár csapássá szélesedik, így lesz lesz egyre nagyobb területen tarra koptatva a hegy.

20180907_panoramatura06_3.jpg

Számtalan kanyargós lépcső után érünk fel a Budai-hegység sziluettjétől elválaszthatatlan Erzsébet kilátóhoz, aminek a legfelső szintjéről 360 fokban lehet szemlélődni. A korábban készült fotón nem csak Széchenyi hegy, a fákkal borított hegyoldal és a zöldellő Normafa látható, hanem az is, hogy a János-hegy fáinak még erősödnie kell. 

20180907_panoramatura03_2.jpg
 A Libegő előtti területet idén megújítják; remélhetőleg eltakarítanak valamennyit az évek alatt idekerült betonból, aszfaltból és murvából. Jó lenne, ha Budapest egyik szó szerint is kiemelt helyen fekvő természetvédelmi területe zölden újulna meg. Aki követi ezt a panorámás túraútvonalat, a bejegyzés fotói alapján szemügyre veheti, hogy mennyit változott a János-hegy és környezete az elmúlt években. 

A Libegő nyitva tartását érdemes megjegyezni, ugyanis augusztus 31-ig 19 óráig, szeptember 1-től viszont 18 óráig van nyitva. Így maradtunk mi le az idei nyári libegőzésről. Ha már így alakult, kipróbáltuk a régóta bakancslistás zöld háromszög jelzést és megtoldottuk néhány kilométerrel a tervezett távot.

20180907_panoramatura04_2.jpg

A bejegyzés egyetlen idén készült fotóján látható, hogy milyen a panoráma az út felénél 390 méter magasan. Innen a Tündér-hegy felé véve az irányt lelépcsőztünk a Tündér-szikla mellett, majd a zöld sáv jelzésen balra fordulva a Csiga úton értünk le a Libegőhöz, ahonnan a 291-es busszal indultunk el hazafelé.

Összesen kicsit több, mint 5 kilométer lett a megtett táv, az emelkedők, majd a lépcsők miatt kellemesen fárasztó kiránduláson.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted: