A Forest&Fruit Naptár 2018 első bejegyzése 2017 december 31-én jelent meg, benne tizenkettő, a Budai-hegység közkedvelt helyeit bemutató fotóval. A 2018-as év során ezt a bejegyzést követte még tizenkettő, majd 2019-ben a 13., ami ITT olvasható, ez pedig a 14., a projektet záró bejegyzés. A Forest&Fruit Naptár 2018 fotói az elmúlt 10, vagyis most már 11 év során készültek, a havi naptárbejegyzésekben pedig az egyes helyszíneket jártuk végig. A havi rendszerességű írásokban hónapról-hónapra megmutattuk, hogyan változott a Budai-hegység egy évtized vagy rövidebb idő alatt. Ez a naptár nem csupán színes képek gyűjteménye, sokkal inkább dokumentálása az időjárás okozta változásoknak, az urbanizációnak és annak, hogy mi történik, ha figyelmen kívül hagyjuk az erdőjárás szabályait. A tapasztalatainkat hónapról hónapra lebontva osztjuk meg veletek, felhívva a figyelmet a környezettudatos viselkedésre. Íme az év második hat hónapjának tapasztalata.
Urbanizáció
Júliusban ismét a János-hegyen voltunk és a kék, majd a piros sáv jelzésen haladva mentünk keltünk át a hegyen ITT. A WWF Örökerdő tanösvénye a sokak által használt, csatornázott turistaúttól kissé távolabb a hatalmasra megnőtt bükkfák alatt vezet. A fák mérete önmagában is lenyűgöző, érdemes a tanösvényt alaposan végig járni, ha szeretnénk megtudni, hogy milyen valójában az örökerdő. Valóban azt gondolhatnánk, hogy egy érintetlen erdőben sétálunk, ha nem csikordulna meg a lábunk alatt a gondosan leszórt murva. Ennek a hónapnak fotója a naptár legkorábbi képe, pontosan 10 év távlatából tudjuk összehasonlítani, hogy mi változott a budapesti panorámában 2008 óta. Az élesebb szemű olvasók számára észrevehetők a részletek.
Ismét a jégkár
Tavaly nyáron többször is készültünk a Libegőhöz , de előbb júliusban a nagy tömeg és az éjszakában önfeledten kiabáló résztvevők miatt nem vettünk részt az I. Libegők éjszakáján, augusztusban pedig a hőségriadó miatt maradtunk le erről a programról és nem készítettük el 2011 után ugyanonnan a panorámás Budapest fotót. A városra nyíló kilátás bemutatására viszont vállalkoztunk és megmutattuk, hogy a januári hónapnál említett jégkár hogyan tépázta meg a János-hegy csúcsa körül elterülő erdőket ITT. Hiába teltek el hónapok a zord időjárás óta, 2015 késő tavaszán a fák törzsén és ágain jól láthatóan fehérlettek a letört ágdarabok nyomai.
A látogatók és járművek okozta környezeti terhelés
Szeptemberben is a János-hegyen voltunk és bemutattuk a terület elnevezésének és kilátójának történetét ITT, az elmaradhatatlan közeli és a távoli fotókkal. Feltérképeztük azt, hogyan változik a talaj szerkezete, amikor ott és úgy törnek utat az védett erdőben, ahogy nem kellene. A János-hegy Hárs-hegy felé eső része kedvelt kirándulóhely, és elég népszerű a hegyről úgymond toronyiránt leszáguldó kerékpárosok körében. Akik, hatalmas és jól dokumentálható környezetkárosítást vittek végbe a Budai-hegységben az elmúlt néhány évben. A változásokat még az is észreveszi, aki csak évente néhány alkalommal ballag át a hegyen, mert ott bizony jól láthatóan ritkul a növényvilág. A Pilisi Parkerdő kezelésében lévő budai erdőségekben szép számmal vannak kijelölt kerékpárutak, ott lehet hódolni ennek a szenvedélynek. Mert mára az évekkel ezelőtt keskeny, erdőbe hasított sávok méteres utakká terebélyesedtek, ahol a védett növények és állatok helyett már nem él meg semmi és egyszer ez az erdő is elfogy.
Többször látunk a kerékpárok vájta meredek, sziklás csapásokon felfelé igyekvő kirándulókkal, akik elvétették a jelzést. Hiába tettek ki évekkel ezelőtt korlátokat, azokat hamar lekerültek a helyükről, a legtöbb helyen csak az oszlopok maradtak.
Megváltozott időjárás
Októberben szintén egy 2017-es fotóhoz kapcsolódóan bemutattuk, hogyan lehet eljutni Szépjuhásznétól Hűvösvölgybe ITT. Nekünk a Hárs-hegy az egyik kedvenc terepünk, a hegynek nincs olyan túraútvonala, amit ne jártunk volna be többször. Ezért is örültünk előre, hogy a szépen karban tartott Makovecz-kilátóból milyen remek fotókat tudunk majd készíteni. Aztán nem készítettünk semmilyet, ugyanis azokban a napokban városszerte poloskainvázió volt és a szokatlan meleg napon, ezek az ízeltlábúak pont a kilátó faszerkezetén pihentek nagy tömegben, mi meg nem zavartuk el őket. Az ajánlott túra a sárga jelzésen vezet el Szépjuhásznétól Hűvösvölgyig, benne olyan látnivalókkal, mint a Pilisre panorámás Csanádi pihenő, a Kaán Károly-kilátó, a Bátori-barlang, a már említett Makovecz-kilátó, a Gyermekvasút Hárs-hegyi megállója, az ismeretlen katona sírja és a túra végén Hűvösvölgyben a Gyermekvasút végállomása.
Járművek okozta környezeti terhelés
A novemberi Tündér-sziklát ITT bemutató bejegyzésünkkel egy régi adósságunkat törlesztettük, ugyanis Zugliget ezen nevezetességéről még nem írtunk külön bejegyzést. A naptár fotója szintén 2008-as keltezésű, és bizony ezen a fotón az avatott szem kiveszi, hogy változott a szikla és környéke. A blog történetében itt történt meg először, hogy moderálnunk kellett kommentet a területet nem túl környezetbarát módon használó emberek miatt. Az indulat érthető, a dolomitos, fizikai behatásra könnyen málló szikla bizony magán viseli annak nyomát, hogy nem csak turista bakancsokkal koptatják. Ennek a sziklának a kialakulásához, a fantasztikus forma létrejöttéhez szükség volt néhány évre és lehet, hogy egy ideje kicsit gyorsabban kopik a kelleténél. A sziklával együtt gyérül és tűnik el az a különleges növény- és állatvilág, ami miatt ez a terület már évtizedek óta védett.
Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó cikket, bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
Zugligetben, ahogy a budai rész számos területén egyre-másra állnak üresen jobb sorsra érdemes épületek. Ilyen volt az egykori Lóvasút végállomás, amit nem csak hazai támogatások igénybevételével is szépen megmentettek, erről ITT írtunk. Remélhetőleg, az egykor nagy népszerűségnek örvendő Fácános épületei is méltó módon kapják vissza a régi fényüket, az erről szóló hírek mindenesetre biztatók; a fotón az építkezés utcáról látható állapota.
10 évvel ezelőtt Zugligetből felsétáltunk a Normafához és az akkor készült fotókat a maiakkal összehasonlítva elég feltűnő, hogyan urbanizálódott az Anna-rét és környéke. Sok kiránduló és számos terepkerékpáros jár erre, akik felfelé inkább tolják a járműveiket és lefelé már száguldanak. A fák persze minden évben ugyanolyan pompás színekbe öltöznek ősszel, addig, amíg vannak.
Ismét a megváltozott időjárás
A Budai-hegység addig közelről szemügyre vett nevezetességeit decemberben távolabbi perspektívából szemléltük meg és írtunk róla ITT. Az Apáthy-sziklánál készült fotók mindössze egy év különbséggel készültek, itt nem volt olyan sok a változás, amit regisztrálni tudtunk volna. Felépült egy újabb ház, természetesen örökpanorámával, az általában csurig töltődő szemetest a kilátó padtól pedig áthelyezték egy kevésbé észrevehető helyre.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az időjárás viszont jelentősen eltért az egy évvel korábbitól, 2018-ben szokatlanul sokáig volt az átlagnál magasabb a hőmérséklet és nem csak ősszel vagy télen. 2017-ben lombtalan fák és bokrok között készültek a fotók, most decemberben még zöld leveleket is lehetett szép számban találni néhány bokron.
Összességében tanulságos volt a naptár fotói alapján végigjárni a Budai-hegység nevezetességeit. Számítottunk arra, hogy számos tényezőt figyelembe véve jelentős változásokat fogunk dokumentálni és ez a feltételezésünk igaznak bizonyult. Összességében nem csupán az környezeti tényezők, az időjárás változtatják meg természetes környezetünket. Az ember által okozott változások, az urbanizálódás, az eltűnő források, tavak, a környezeti terhelés, a szemetelés rövid idő alatt és masszív lenyomatot képzett. Tényleg nyomot hagyunk.
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.
