Páratlan panoráma és biológiai sokféleség – a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület közelről és távolról

Leánykökörcsin

Menedék a betontengerben címmel került sor egy több, mint fél napos, remek sajtóbejárásra a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban augusztus végén. Két felszíni és két földalatti állomásból összeállított program minden helyszíne különleges látnivalókat és programokat kínált. A program része volt a Sas-hegy természetvédelmi Terület bemutatása, nem véletlenül. Ez a terület a világon a maga nemében egyedülállónak számít, geológiája, védettsége és nem utolsó sorban fajgazdagsága révén. A Duna-Ipoly nemzeti Park bemutatóhelyeit és ökoturisztikai fejlesztéseit bemutató sorozat első része így erről a területről szól.

A budai Sas-heggyel a kapcsolatom elég messzire nyúlik vissza, néhány évnyi távolról nézegetés után egy 2012 tavaszán, egy Kökörcsin túrán jártam először itt, majd azóta számos alkalommal. Viszont még soha nem láttam ilyen zöldnek és virágzónak, mint ebben az évben. A nyár végi esőnek, majd az ezt követő napfényes, szép időnek köszönhetően a Sas-hegyen nem csak a panoráma volt magával ragadó, hanem a szirmukat bontó és termést hozó növények, a napfényben fürdőző vagy repdeső állatok sokasága. 

A Sas-hegy egy főleg dolomitból álló hegység, 266 méteres magassága miatt inkább domb, aminek két magaslatát képzeletben összekötve kiderül, hogy a csúcsok észak-déli irányban helyezkednek el egymás mellett. A dolomit, a mészkőhöz hasonló karbonátos hegységalkotó kőzet, azonban a két agyag kémiai tulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól. A mészkő savakkal – akár a benne oldódó szén-dioxid miatt gyengén savas talajvízben – reakcióba lép, magnéziumtartalmú dolomitra ez nem jellemző. Ennek köszönhetően a dolomihegységekben, a mészkőhegységektől eltérően nincsenek barlangok. Vannak viszont különleges sziklaformák, amik az évmilliókkal ezelőtt jellemző vulkáni tevékenységek és melegvizes hőforrások működése miatt jöttek létre. A melegvizes hőforrások kovasavval itatták át a dolomitot, aminek következtében ezek a kőzetdarabok jobban ellenálltak az eróziós erőknek. Így alakulhatott ki a Medve- és Beethoven-szikla.

A képre kattintva galéria nyílik meg.

Fekete fenyő a Sas-hegyen 2012-ben
Kivágott fekete fenyők a Beethoven-szikla felett a Sas-hegyen 2012. tavaszán.

A dolomit kedvezőtlen tulajdonsága, hogy könnyen mállik, darabolódik. A Sas-hegyen számos növényfaj honos, ezek már vékony termőrétegen is képesek megélni. Viszont az apró éles darabokra törő, lassan porló kőzet éles részei a vékony növénytakaróba taposva képesek elvágni a növények gyökerét. Ezért kell mindig az ösvényen maradni.

A terület fajgazdagságára jellemző, hogy a hazánkban megtalálható növényfajok tekintélyes része ezen a területen is jelen van. A már említett észak-déli irányú fekvésének köszönhetően a mikroklíma pedig nagyon sajátos, vagy inkább különleges. Míg a déli oldalán a jégkorszak előtti és közötti mediterrán, addig az északin az alpesi éghajlat alatt honos növényeket fedezhetjünk fel. Köztük számos, más földtörténeti korból itt maradt reliktum jellegű, világviszonylatban ritka, védett fajt.

A Sas-hegyen élő összes növényfajt lehetetlenség felsorolni, de megismerni, megörökíteni érdemes a lehető legtöbbet. A szakvezetés a déli oldalon kezdődik, ahol a nyári nagy melegben bizony 50 fok körül is lehet a hőmérséklet. Itt megtalálható (virágzási sorrendben) többek között a leánykökörcsin, az István király szegfűje, a sadler imola, a   közönséges csikófark. A Gellért-hegyre panorámás bemutatópont után enyhül a hőmérséklet és változik a flóra, így itt látható  többek között a budai nyúlfarkfű és az ágas homokliliom is.

A képre kattintva galéria nyílik meg.

Leánykökörcsin virágzik a Sas-hegyen 2019. tavaszán
Leánykökörcsin virágzik a Sas-hegyen 2019. tavaszán

A Sas-hegy természetvédelmi terület 1958 óta védett, harminc hektáros területén komoly szakmai munka folyik. A remek panoráma miatt még a múlt század közepén is úgy gondolták, hogy parknak, vagy lakóparknak is kitűnő lehet ez a helyszín és a hazánkban nem őshonos fekete fenyőt és egy gyorsan terjedő, alig kiirtható növényfajt, orgonát telepítettek ide. A terület fejlesztése évek óta folyamatos, ezt talán a fotókból is kiderül, a fekete fenyőnek mára már alig van nyoma és talán a lassan, de biztosan eltűnő orgona helyét is visszaveheti az őshonos flóra. 

A panoráma a hegy minden pontjáról páratlanul szép és a Budapesten egyedülállóan változatos: éppúgy része a Gazdagréti lakótelep, a Kelenföldi buszgarázs és a Lakihegyi adótorony, mint a jó időben éppen látható Mátra, a hozzá képest közeli Hármashatár-hegy, vagy a Diana utcai templom tornya és persze főváros számtalan épített emléke a mindig csillogó Dunával együtt. 

Látható, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület önmagában is érdekes, a nemzeti parknak viszont hozzáadott értéke az itt dolgozók magabiztos tudása és tájékozottsága. Sőt, a hétvégi és hét közbeni csoportos túrák megtartása mellett hét közben is komoly szakmai munka folyik. Többek között a már említett élőhely-helyreállítás vagy egy itt megtalálható szöcskefaj egyedszámának meghatározása egyetemi hallgatók közreműködésével.

A Látogatóközpont barátságos, – és nem mellesleg remek panorámával rendelkező kétszintes épületének földszintjén Menedék a betonrengetegben címmel játékos természetismereti kiállítás várja a vendégeket, az emeleten pedig a teraszról lehet a látnivalókban gyönyörködni. A hétközben idelátogató gyerekcsoportokat – óvodásoktól egészen a középiskolás korosztályig –  tematikus csoportos foglalkozásokkal, vetélkedővel és számos érdekes játékkal fogadják. A legkisebbek babakocsival is járható ösvény várja, sőt szabadtéri terrámiumban a zöld gyík alaposan megfigyelhető. Hétvégén változatos tematikájú túrán, évszaknak és alkalomnak megfelelően gyarapíthatók az ismeretek a gyógynövényismerettől a csillagászatig. A konferenciaterem rendezvényhelyszínként, a panorámaterasz és a kilátópont fotózás céljára bérbe vehető. 

Vizes élőhelyek világnapja

Ramsar egy aprócska város Iránban a Kaszpi-tenger partján, ahol számos ország képviselője találkozott 49 évvel ezelőtt, 1971. február 2-án. A többoldalú találkozó azért jött létre, hogy megfogalmazzanak és elfogadjanak egy nemzetközi egyezményt a vizes élőhelyek védelméről. A víz nem csak, mint élőhely jelentős, ezért a rendelkezésre álló vízbázisok tisztán tartása, az iható édesvíz ésszerű felhasználása is elengedhetetlen része a mindennapoknak. A Forest&Fruit Hírlevél 365 második számában éppen ezért ramsari egyezményről, vizes élőhelyekről és az ésszerű ivóvíz-használatról lesz szó.

Ramsari egyezmény

Tavaly májusban idéztem az madarak és fák napja kapcsán az 1906-os hazai törvénycikket és az 1902-es Párizsban megkötött egyezményt. Aminek a jelentőségét a célján kívül – a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme – az is mutatja, hogy a megkötött egyezményt Európa számos uralkodója elfogadta, a svéd királytól spanyol királyig bezárólag, beleértve az ausztriai császárt is. Hasonlóan jelentős nemzetközi összefogást mutatkozott meg akkor, amikor néhány évtizeddel később Európán kívül „hosszas előkészítő munkálatot követően a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján aláírják az egyezményt” 1971. február 2-án Az egyezmény maga 1975-ben lép hatályba, Magyarország pedig 1979-ben csatlakozik hozzá. Mára 169 ország szignálta ezt a megállapodást, aminek legfontosabb „a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása.” Hazánkban a csatlakozás óta eltelt évek alatt 29-re nőtt az ún. ramsari területek száma, köztük van többek között a Velencei-tó, a Balaton, a Felső-Tisza, az Ócsai turjános. Részletesen az egyezményről, a Ramsari egyezmény és a természetvédelem.hu honlapon lehet olvasni, érdemes. 

Bejegyzés a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelméről a madarak és fák napja kapcsán

Balaton, Velencei tó és Tura

Hazánk két legnagyobb felületű tava, nyáron és az utóbbi években már más évszakokban is népszerű turisztikai célpont. A nagyszámú látogató fokozott környezeti terhelést jelent a vadvizeknek, legyen az kémiai szennyezés, vagy az emberi tevékenység által keltett zaj. Szintén gondot jelent a természet által elviselhetőnél nagyobb mértékű beépítés. A szabad vizek sérülékenyek és sok ideig tart, amíg képesek regenerálódni az emberi beavatkozás után. A szerves anyagok és a műtrágyák vízbe szivárgó maradványai, a nád levágása, kiirtása, a túlzott halászat és végül, de nem utolsó sorban jelenlétével maga az ember mind-mind jelentős kárt tud tenni hazánk vizes élőhelyein.

20200201_vizeselohelyek01.jpg

A Balaton a nyári turistaszezon miatt csak az év szezonon kívüli hónapjaiban, október 1. és április 30. között védett, ez hazánk egyetlen időszakosan védett ramsari területe. A Velencei tó viszont ökológiai egységet alkot a Dinnyési fertővel így az és idei tartozó madárrezervátum állandóan és fokozottan védett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján erről bővebben lehet olvasni.

Bejegyzés a téli Balatonról és élőlényeiről

Budapesttől alig 50 kilométerre, keletre egy kisvároska határában egyedi és különleges virágok nyílnak minden tavasszal, nem messze a Galga-pataktól. A patak egykor jóval gazdagabb volt halakban, de az ember által okozott változásoknak köszönhetően az élővilága meggyérült. A csaknem 60 kilométer hosszú vízfolyás Becske Jászfényszaru között kanyarog mielőtt a Zagyva folyóba torkollik. Itt van a Turai Természetvédelmi Terület (nem esik a Ramsari egyezmény hatálya alá), ahol tavasszal a gyönyörű egyhajú virág nyílik. A terület szakmai vezetéssel látogatható.

20200201_vizeselohelyek02.jpg

Bejegyzés az egyhajú virágról

Vízbázisok védelme

A vizes élőhelyek megmaradása mellett hasonlóan fontos az ivóvízbázis megtartása is.  A Földön található víz mennyiségének becsült mennyisége 1,4×108 km3, ami elég jelentősnek tűnik, amíg meg nem tudjuk, hogy ennek 97%-a sós víz, a maradék 3%-ot kitevő édesvíz 80%-a pedig a sarki jégben és gleccserekben van lekötve. A matekfeladat végére, az világossá válik, nem végtelen a rendelkezésünkre álló édesvíz mennyisége, a jó minőségű ivóvíz pedig még ennél is kevesebb.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

Budapesten már a rómaiak és építettek vízvezetéket és a Budai várba is csöveken keresztül került víz a mai Zugliget környékéről. Közeli és elrettentő példaként szolgál a vízbázis zsugorodására a Budai-hegység forrásainak a terület beépítését követő gyors elapadása és vagy elszennyeződése. A fővárosban a még meglévő kutaknak köszönhetően a modern, vezetések vízszolgáltatás 1868-ben indult meg. Az elmúlt másfél évszázad vízellátásának történetéről a Vízművek honlapján egy remek történeti összefoglalót lehet találni, a gellért-hegyi víztározó tetejéről pedig remek a kilátás.

Bejegyzés a Budai Zöld túra első szakaszáról

Forráskereső körséta a Csacsi-hegyen

8 tipp a felelős vízhasználatért

  1. Amennyiben a csapból biztosan jó minőségű, ólommentes víz jön, felesleges ásványvízre költeni.
  2. Ha csöpög a csap, vagy folyik a WC tartály, akkor érdemes mihamarabb megjavíttatni.
  3. Fogmosás közben nem kell folyatni a vizet.
  4. A zuhanyozás kevésbé vízigényes a fürdésnék.
  5. A mosógéppel érdemes ésszerűen és víztakarékosan mosni.
  6. A mosogatni is lehet víztakarékosan.
  7. Az elhasználódott olajat nem szabad a lefolyóba önteni. Szelektíven, palackban gyűjtve leadható a kijelölt hulladékgyűjtő helyeken.
  8. A kertlocsolás esővízzel is megoldható.

 

A Forest&Fruit Hírlevél 365 eddig megjelent számai:

2019/1. szám a hatásos hulladékcsökkentésről

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Perspektívák

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januárifebruárimárciusiáprilisimájusijúniusijúliusiaugusztusiszeptemberioktóberi és novemberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

A Forest & Fruit Naptár 2018 decemberi fotóját pont egy évvel ezelőtt készítette Petra az Apáthy-sziklánál. A Nagybányai úttal párhuzamosan futó zöld turistaút, a tanösvénnyel rajta a tájékoztató táblákkal és az város java részét láttatni engedő panorámával méltán népszerű a környék lakói és a túrázók előtt is.

calendar_hu_201812.jpgA tavalyi évben amikor arra jártunk december 25-én az időjárás is nekünk kedvezett, ragyogó napsütésben, kellemes időjárási viszonyok között tudtunk végigmenni a karácsonyi túránk útvonalán. Az idén viszont úgy alakult, hogy inkább karácsony második napján mentünk ugyanide és hát, az idő nem kedvezett nekünk. Igaz a nap legalább sütött, de konkrétan majd’ lefújta a fejünket a szél. A növényzeten észrevehető volt, hogy az idei ősz hosszabbra nyúlt és jóval melegebb volt, a csipkebogyó vidám zöld levelei és piros bogyó színesítették a jégkék tájat. És elkészült egy újabb örökpanorámás ház…

20181231_perpektivak03.jpg

Az Apáthy-szikláról már írtunk korábban, ITT olvasható a bejegyzés a rövid, de tartalmas sétáról. Tavaly télen volt egy alkalom, amikor túrát megtoldottuk még néhány kilométerrel és a 11-es busz végállomásástól átsétáltunk a Fenyőgyöngye étteremhez. Valamilyen okból errefelé eddig szinte csak télen jártunk és az ideje korán lemerülő telefonok miatt jó, ha néhány képben meg tudtuk örökíteni látványt.

20181231_perpektivak01.jpg

Miután magunk mögött hagytuk a Liptómező felé panorámás utat, az eleinte meredeknek tűnő Látóhegyi úton indultunk el. Azért éri meg felsétálni, mert a Glück Frigyes kezdeményezésére Friedrich Lóránd tervei alapján 1929-ben terméskőből megépített fedeles Árpád kilátóhoz, mert innen a város azon részeire is csodás panoráma nyílik, amik az Apáthy-szikláról nem voltak láthatók: jól látható a Budapest nagy része, a Duna és a Budai-hegység nyugati oldala.

20181231_perpektivak02.jpg

A területen, hasonlóan a Vaskapu-hegyhez, itt is sok a turista, a futó és kutyasétáltató. Az összefüggő erdőrészeket érdemes csendben megközelíteni, már több alkalommal láttunk előttünk elsuhanni a felvert vadat, legalább mi ne zavarjuk őket. A kilátó után két útvonalon mehetünk tovább: a kék út, amit Glück Frigyes útnak neveznek, rögtön a Fenyőgyöngyéhez visz – kicsivel több, mint másfél kilométer – a zöld pedig a Szépvölgyi dűlőhöz. Mindkét helyen megáll a 65-ös telebusz, vagyis Fenyőgyöngyétől csak előzetes telefonos bejelentés után meg tovább felfelé a Szépvölgyi úton.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Összességében a pasaréti Nagyhídtól végig a zöld jelzésen a Szépvölgyi útig haladva két pontról is megcsodálhattuk a téli Budapest lenyűgöző panorámáját, a változó perspektívákat és a Budai-hegység számos arcát, dombokat és völgyeket. A táv több, mint 5 kilométer volt, annak, aki nem bulizik Szilveszterkor, ideális évkezdő túra.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Környezettudatos karácsony

Idén nyáron a Forest&Fruit csapata csatlakozott a műanyagmentes júliushoz és átgondoltuk, hogyan tudnánk racionalizálni a műanyag használatunkat. Rövid távú tapasztalatainkról ITT a hosszú távúakról pedig ITT írtunk és már akkor is sejtettük, hogy izgalmas vállalkozásba kezdtünk bele. Az évvégi ünnepkör, az ilyenkor felpörgő kereskedelem láttán ismét átgondoltuk, hogyan és miképpen lehetne a karácsony körüli időszakot környezettudatosabbá tenni. Úgy, hogy döntéseinket ne áldozatnak, hanem természetes, környezettudatos válaszként éljük meg. A mi, egyelőre optimálisnak tűnő megoldáscsomagunkat, most megosztjuk veletek. Természetesen ez is, mint a legtöbb bejegyzésünk szubjektív, ha szeretnétek kiegészíteni, bátran tegyétek meg.

Fenyő vagy műfenyő?

Erre a kérdésre néhány évvel ezelőtt még nem lehetett volna olyan egyértelmű választ adni, de már a világossá vált: hacsak allergia nem indokolja az igazi fenyő a jó választás. Amíg az ültetvényen növekszik a fa, addig oxigént termel, munkát és jövedelmet ad a termelőnek A fenyőfa kivágása és használatata után pedig viszonylag rövid idő után elbomlik. A földlabdás fa azoknak ajánlott, akik szeretnének fenyőültetvényt és van is hozzá kertjük, mert így folyamatosan gyarapíthatják a fáik számát. A dézsába ültetett fát folyamatos tápoldatozás mellett néhány évig még nevelgetni, de törődést igényelnek és betegségekkel szemben nem lesznek olyan ellenállók.

20181222_kornyezettudatos_karacsony01.jpg

Csomagolás

Nincs karácsony temérdek csomagolóanyag nélkül. Tényleg nincs? A szebbnél szebb, tarka színekben pompázó papír, műanyag, papír és műanyag ívek, fóliák, dobozok, glitteres és 3D-s tasakok, csomagok minden ünnep elengedhetetlen kellékei, mostanában. Még az olyannyira elterjedt cipősdoboz adományozás egyszerű cipős dobozát is bevonják díszes papírral. Az a helyzet, hogy teljesen felesleges a környezetet tovább terhelni ezekkel az egyszerhasználatos csomagolásokkal. Az egyszerhasználatos palackokhoz hasonlóan kis utánajárással ezek is kiválthatók.

Nálunk a csomagolások újrafelhasználása és a lehető legkevesebb hulladék termelése a Mikuláshoz kötődik. Egyik évben egy polár csizmában érkeztek az ajándékok és annyira megtetszett a puha, piros lábbeli, hogy azóta is azt használjuk, pedig már senki nincs a családban, aki hinne a Mikulásban. Valószínűleg szintén ezért használunk évek óta különböző méretű strapabíró papírtasakokat, ezeket az év többi részében a fenyőfa díszek társaságában laposra hajtva tároljuk. Ha néha veszek is csomagolóanyagot, abból szinte biztosan füzetborító vagy kreatív alapanyag lesz. Még nem próbáltuk, de az ajándékok textilbe is becsomagolhatók, ezeket a kelméket minőségromlás nélkül nagyon sokáig lehet használni.

A mikroműanyag tartalmuk miatt környezetszennyező glitteres csomagolóanyagok remélhetőleg hamarosan veszítenek a népszerűségükből és az ezzel bevont díszek szintén. Ezek az apró műanyagszemcsék azon kívül, hogy a környezetbe kerülve megállíthatatlanul terjednek, mindenhova tapadnak, legyen az bababőr, arc, kéz, ünnepi ruha. Aki szeretne többet tudni a glitterről és jól tud angolul, olvassa el a New York Times erről szóló remek cikkét ITT. A legjobb, amit tehetünk, hogy a boltban hagyjuk ezeket a termékeket. Az ünnepek után keletkező csomagolóanyaggal érdemes környezetbarát módon bánni, újra hasznosítani vagy szelektív módon megválni tőle.

Néhány környezettudatos ajándék

Év végén nem csak a családtagok és barátok, hanem üzleti partnerek és kollégák is adnak egymásnak ajándékot. Ami egyrészt jó, hiszen egy munkahelyen a kollégákkal olykor több időt is tölthettünk egy év alatt, mint családtagjainkkal és jó, ha olyan a kapcsolatunk, hogy ajándékot adunk egymásnak. Örömteli, hogy egyre több cégnél az a szokás, hogy az ajándékozás helyett inkább együtt vacsoráznak és az egymás ajándékára szánt összeget egy segítő szervezetnek adják.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Még nyáron írtunk az egyszer használatos műanyag zacskók kiváltásának lehetőségéről és bizony fontos dolog, hogy mindennapi kenyerünket hogyan tároljuk. A Shamo bagnak van egy sokféle termékből álló Shamo for Zeroheroes nevű kollekciója, aminek tartós darabjaival kiválthatók az egyszerhasználatos eszközök. Anyagok újrahasznosításával, fenntartható módon készített eszközök széles választékából választhatunk, ha úgy gondoljuk. Érdemes átböngészni az egész oldalt és a sokféle termék közül kiválasztani azt, aminek használatával mi környezettudatosabbak tudunk lenni. A kollekciót ITT lehet megnézni, mi a kenyeres zsákot néztük ki, amiben a kenyér hosszú ideig friss marad PUL bélésének köszönhetően.

Másik kedvenc hazai készítőnk BogBag néven található meg és itt is számtalan egyedi környezettudatos termék közül választhatunk, kedvező áron. Egy egyedi méretű textil bevásárlótáska után kutatva bukkantunk erre az oldalra, az ötletes és holmikat böngészve itt ragadtunk. Egyik kedvencünk a Baggy termékcsalád, ezek péksütemények, zöldségek tárolására alkalmasak és biopamutból készülnek. A PUL béléses Bakery baggyban a péksütemények sokáig eltarthatók, nem csak kenyér, de tucatnyi zsömle is elfér a tárolóban. Sőt, a hálós anyag felhasználásával készült hálós baggy a vásárlásnál is jól jön, átlátszó, mint a műanyag zacskó, ezért bármelyik boltban számtalan alkalommal használható.

20181222_kornyezettudatos_karacsony06.jpg

Utolsó pillanatos ajándék lehet egy-egy fizetős alkalmazás megvásárlása. Mi hónapok óta használjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület pár éve fejlesztett Madárhatározóját, ami nem csak azért jó, mert így nem kell könyvet cipelni a kirándulásra, hanem azért is, mert a határozásban az alkalmazás hanganyaga is segít. Nagyon érdekes, amikor határozás közben a lejátszott csiripelésre válaszol a közelünkben lévő madár. A madár színe, élőhelye lés formája megadása után gyakorlattól függően már sikerrel meghatározható a felelt madár. Madárhatározóból a Haladó verzió fizetős, igazi madárrajongóknak nagy örömet lehet egy ilyen alkalmazással okozni.

A közelmúltban nyílt meg online a Duna-Ipoly Nemzeti Park webshopja és való igaz, az onnan rendelt ajándékok már nem érkeznek meg karácsonyra, de az év bármely időszakában szuper holmikat vezetünk innen is. Nekünk a DINPI francia kártyacsomag a kedvencünk, nem csak a játékos ismeretterjesztés, hanem a szép illusztrációk miatt.

Budapesten és környékén több olyan vadaspark és arborétum is van, ahová érdemes visszatérni egy évben többször is. Ilyen a programok széles tárházával váró Budakeszi Vadaspark, vagy a különleges növénytársulásai miatt figyelemre méltó Budakeszi Arborétum. Bérletet sajnos csak az előbbibe lehet vásárolni: annak éri meg, egy évben több, mint 7 alkalommal szeretné figyelemmel kísérni a Vadaspark lakóinak életét, erről bővebb információ ITT.

A Gyermekvasútra szintén nincs bérlet, pedig igény lenne rá, főleg az egy éve bevezetett díjszabás óta. A kisvasúttal annyira praktikus megközelíteni a Budai-hegység több nevezetességét, hogy érdemes lenne ezt megfontolni. Idén mi kevesebbet vonatoztunk, de az utóbbi években készült a Gyermekvasutat és környékét bemutató vonat- és panorámafotóinkból már tekintélyes gyűjteményünk van. Egyszerűen megunhatatlan az állandóan változó táj és az erdő ezer arca.

20181222_kornyezettudatos_karacsony04.jpg

Milyen az ideális menü?

Végül, de nem utolsó sorban a karácsonyi menü az, amivel sokat tehetünk a környezetünkért. Mi már a bevásárlásnál arra törekszünk, hogy csak azt és annyit vegyünk, amire és amennyire valóban szükségünk van. Próbáljuk elkerülni a túlevést és azt, hogy étel veszendőbe menjen. Néhány fajta ételallergia miatt és azért, hogy az ünnepre készülődés ne a konyhában teljen el, a nálunk asztalra kerülő karácsonyi menü elég egyszerű. Idén a megfázások miatt is hagyományos húsleves lesz, kevésbé hagyományos gyümölcsmártásokkal, liba vagy sült hal, többféle körettel, és ha valaki hoz magával, akkor lesz halászlé is. A menü megtervezésénél minden évben szempont, hogy a lehető legkevesebb idő alatt legyen kész, inkább a sütik elkészítésére fordítunk több időt. 

20181222_kornyezettudatos_karacsony02.jpg

Az ünnepi készülődés és az ünnep  az együtt töltött időtől lesz értékes és emlékezetes, így hát legyen mindenkinek békés és áldott a karácsonya!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

  

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy tál meleg étel, egy pár meleg cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

A Tündér-szikla, ahogy még soha nem gondoltál rá

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januárifebruárimárciusiáprilisimájusijúniusijúliusiaugusztusiszeptemberi és októberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.

calendar_hu_201811.jpg

A novemberi naptár fotója 2008. november 1-jén készült, amikor egy kellemesen meleg őszi napon Zugligetből elindultunk fel a Normafához, majd onnan a kisvasúttal vissza Hűvösvölgybe. A fotók tanúsága szerint olyan meleg volt, hogy aznap kabát sem kellett a túra nagy részében.  Habár idén is végigjártuk november elsején egy részét a távnak, most mégis a 2008-as túrát idézzük fel. Olyan szépek voltak akkor az őszi erdő színei, hogy kár lenne 10 év után nem elővenni őket. Közben teszünk egy kis időutazást néhány panorámás Budapest fotóval.

A Budai-hegység számos pontján vannak a tájból kiemelkedő szikladarabok, magányos, változatos formájú kövek. Ezek közül én a Tündér-sziklát ismertem meg legelőször, a jellegzetes alakja után a neve is megtetszett, nem véletlenül. A sok-sok évvel ezelőtti kirándulásokról nem készítettem fotókat, de mivel az első túra óta rendszeresen visszatérek, visszatérünk a sziklához, pontosan felismerhető, hogy milyen sokat és milyen gyorsan változott a terület az eltelt évek alatt.  Bárki számára, aki rendszeresen túrázik arrafelé, könnyedén nyomon követhető, hogy az 1977 óta természetvédelmi területként nyilvántartott területen hogyan áll vesztésre a természet. Hogyan porlad a kelleténél jobban a nem csak turistabakancsokkal koptatott dolomitos kőzet, tűnnek el a lépcsősorok és süllyednek a turistautak. 

A Budai-hegység alapját triászban a területet borító sekély és meleg Thetys-tenger élőlényeiből származó üledékből kialakuló mészkő és dolomit képezi. Az évmilliók alatt képződött jelentős mennyiségű és vastagságú kőzetben ezek nyomai mai is több helyen fellehetők. A többféle kőzetből álló területen a miocén kor elején törések alakultak ki, változatos formájú hegység alakult ki. Az ezután bekövetkező eróziós folyamatok következtében nyerte el mai formáját a Budai-hegység néhány jellegzetes kőformája, többek között a Tündér-szikla is.   A mészkő és dolomit egyaránt a karbonátok családjába tartozó egyásványos üledékes kőzetek, összetételük legalább 90%-a kalcium-karbonát, illetve kalcium-magnézium karbonát. A legkevésbé kemény ásványok közé tartozó mészkő színe a benne lévő további anyagok miatt változatos színű lehet. Gyenge savas közegben oldódik, üregekbe alakulnak ki benne és a beáramló nagyobb keménységű hordalék erősen koptatja. Rideg és állékony kőzet, a mészkőbarlangok hosszabb ideig megmaradnak. A mészkőnél keményebb dolomit színe szintén változatos lehet, a szennyezőanyagoktól függően. Az ásványok keménységét kifejező Mohs-skálán 3,5-4 az értéke és savakban is rosszabbul oldódik. A dolomithegységekre nem jellemzőek a barlangok. Évmilliók után most az ember alakítja drámai gyorsasággal a környezetét.

20181208_tunder09.jpg

A túrára az éppen 2008. szeptembere óta közlekedő 291-es busz végállomásától indultunk el és az enyhén emelkedő Zugligeti úton elsétáltunk az 1847-es Dűlőkeresztelőnek helyet adó, mára jelentősen kibővült és iskolaként működő épületig. Zugliget évtizedek óta népszerű a kikapcsolódásra vágyók körében és számtalan módon lehet bejárni ezt a területet, néhány útvonalat ITT ajánlottunk. 

20181208_tunder01.jpg

Egy kicsivel az épület előtt a Zugligeti útból nyílik a Disznófő út, amin végig haladva végül a romantikus hangulatú, zsákutcaként végződő Szilassy úton ballagtunk tovább.

20181208_tunder02.jpg

Az itt található Disznófő forrás már akkor is körbe volt kerítve, a terület is talán rendezettebb volt, mi a kerítés mellett elhaladva meg sem álltunk a Normafáig.

20181208_tunder03.jpg

A késő őszi erdő színei mindig magával ragadók és az akkor a szürkületbe hajló délutánon különösen ragyogók voltak a fák. Néhány fotó a látható panorámáról, a képre kattintva galéria nyílik.

A kék jelzés érintésével elbóklásztunk a Normafa megállóig, ahol a 4 kilométeres séta után pont elcsíptük az Gyermekvasút egy délutáni szerelvényét és visszavonatoztunk Hűvösvölgybe. A túra 4-5 kilométerét pontosan 3 óra alatt tettük meg, szóval nem haladtunk túl gyorsan.

20181208_tunder10.jpg

Az idei évben az időjárás nem volt olyan kegyes hozzánk és a felhős ég nem sok jót ígért. A Zugligeti úton a zöld háromszög jelzés egy lépcsőn az Erdei úton folytatódik.

Habár a Tündér-sziklán messziről nem látható sok változás, a hegyből lemorzsolódó apró dolomitdarabkák az utat és a lépcsőt teljesen beterítik. A szikla messziről hatalmasnak és lerombolhatatlannak tűnik, de a hegy lábánál rendre összegyűlő kődarabkák jelzik, fogy a hegy.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Bemutatkozik a messzi észak aprócska ura

A filmkészítők fáradozásainak köszönhetően a való életben megvalósíthatatlan közelségbe kerülhetünk a természetfilmek főszereplőihez és sorsukat követve fontos összefüggéseket tudhatunk meg. A természetfilmek segítenek megismerni és ezzel együtt még jobban megbecsülni bolygónk élővilágát. Mi a Forest&Fruit blogban inkább képek és szöveg segítségével szeretnénk ezt a megbecsülést elérni és amikor úgy adódik, örömmel ajánlunk ismeretterjesztő kisfilmeket, dokumentumfilmeket.

Ezért is kaptunk az alkalmon, hogy megnézzük Török Zoltán lemmingekről készített, A messzi észak aprócska ura című ismeretterjesztő filmjét a budapesti Art+Cinemában az ötödik alkalommal megrendezett Skandináv Filmfesztiválon, melynek programja ITT olvasható. Jó hír, hogy ha ma lemaradtál a filmről, holnap november 25-én 16.30-tól még megnézheted.

A mai alkalom egyben közönségtalálkozó is volt, természetfilm vágója Hargittai László árult el háttérinfókat, érdekességeket a filmről. A természetfilmek elkészítéséhez idő kell, nem lehetséges előre megrendezni egy állat viselkedését. Megtudtuk, egy-egy ilyen filmet alapos előkészítés után lehet leforgatni, előre megfigyelve az állatok szokásait és viselkedésüket. Az állatok megérzik – szagról is – az ember közelségét, akár napokra is el kell rejtőzni, hogy meg lehessen örökíteni a természetes viselkedésüket. A két és fél év alatt, Jan Henriksson operatőrrel leforgatott fantasztikus látványvilágú filmben látszik ez az odafigyelés és az aprólékos előkészületek. Habár közel kerülünk a film szereplőihez, a képanyagon és nem csupán történetmesélés zajlik, hanem szó van az ember által okozott klímaváltozás flórában és faunában is nyomon követhető változásairól.

Természetfilmet készíteni nem csak azért más, mert a filmes vendég a forgatási területen, hanem azért is, mert esetenként a stábnak szélsőséges időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. Török Zoltán lemmingekről szóló filmjében az északi sarkkör környékén valóban szélsőségesek az időjárási viszonyok, a forgatás idején előfordult mínusz 40 fok is. A filmben bemutatott sarkköri világ élőlényei, aprócska és nagyobb állatai az evolúció során alkalmazkodva ehhez a hideghez és a természet rendje szerint születnek, élnek és halnak. Az aprócska és tarka színével az év nagyobb részében jól rejtőző lemming szaporaságával és a táplálékláncban betöltött helyével ennek az ökoszisztémának egy fontos eleme, egy urban legend megcáfolásán kívül erről is szól a film.

A több szereplőről és az ökoszisztéma változásairól megtudhattok többet, ha megnézitek az 50 perces filmet november 25-én 16,30-tól az Art+Cinemában a Skandináv Filmfesztiválon.  

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Két kilátó túra, avagy melyik út vezet Hűvösvölgybe?

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket. A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januárifebruárimárciusiáprilisimájusijúniusijúliusi és augusztusi  és szeptemberi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról.calendar_hu_201810.jpg

A Forest & Fruit Naptár 2018 októberi fotóját Budapest egyik kilátójáról készítettül el, megörökítve két másik nevezetességet. A Makovecz-kilátó szerintünk minden kiránduló kedvence, izgalmas formája és könnyű megközelíthetősége miatt. A János-hegyet és a csúcsára épült Erzsébet kilátót pedig pont az előző havi naptár bejegyzésünkben mutattuk be. A naptárban szereplő fotó 2017 október elején készült készült, egy olyan hétvégi napon, amikor gomolyfelhők borították az eget. Egy kicsit talán az eső is szemerkélt, ezért jól felöltözve túráztunk a Hárs-hegyen. Idén zord időjárásról szó sem volt, ragyogó napsütésben, 20 fokos melegben jártuk az erdőt Szépjuhászné és Hűvösvölgy között. Nem titok, ebben az évben is többször túráztunk a Hárs-hegyen, számtalan fotót és videót készítettünk a Budai-hegység legnépszerűbb területéről. A bejegyzés fotóinak egy része nyáron készült, a tarka lombú fákon kívül a nyári harsogó zöld erdőt is szeretnénk nektek bemutatni.
 20181102_ketkilatotura01.jpg

A Budai-hegység sűrű turista útvonal hálózatának köszönhetően több lehetőség is áll a kirándulók előtt, ha a Szépjuhászné 424 méter magasan fekvő nyergéből lejutnának a 234 méter magasságban elterülő Hűvösvölgybe. A legrövidebb és leggyorsabb mód, Gyermekvasút; mindössze 15 perc alatt a kilátókanyar mentén és egy patkó alakú alagúton áthaladva már Hűvösvölgyben is vagyunk. A vonzó vonatozás helyett kicsit hosszabb úton, előbb a zöld körön majd a sárga jelzésen haladva is megtehetjük a túra két pontja közötti távolságot, így egy kb 2-3 kilométeres, kényelmes és gyakorlatilag folyamatosan lejtő útvonalon haladuk Hűvösvölgy felé.

20181102_ketkilatotura02.jpg

A tapasztaltabb turisták tudják, hogy a Szépjuhásznétól északkeletre található Hűvösvölgy eléréséhez északnyugat felé, a sárga jelzésen elindulni. Az kisvasút állomása előtt el kell kanyarodni balra, majd sínek után egyenesen előre tartani.  A túra rögtön egy kiadós hegymenettel indul, ami télen havas időben igazi edzésnek számít. Mi márciusban is jártunk errefelé a vaddisznók nyomában, azóta elolvadt, majd újra megérkezett a hó. A Hárs-hegynek ez a része nem csak az itt honos állatok és növények miatt érdekes, de alkalomadtán érdemes kitérőt tenni a hegy oldalában található felhagyott és messziről is jól látható mészkőbánya miatt. Néhány évvel ezelőtt az első pihenőnél fákat kivágtak ki, de a fák lombja mára ismét elrejti a köves hegyoldalt.

Jó időben és száraz terepviszonyok mellett kényelmes tempóban hamar fel lehet érni a 454 méter magas Hárs-hegy csúcsára, előbb a Hármashatár-hegyre panorámás Csanádi Pihenőhöz, majd a kőből és fából készült masszív kilátóhoz. Az építményt Kaán Károly erdőmérnökről, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról nevezték el, aki újjászervezte a hazai erdőgazdálkodás és neki köszönhetően született meg 1923-ban az Alföld fásítási törvény, majd jött létre a modern állami természetvédelem.  Maga a kilátó 1989-ben épült és nem olyan régen, 2016-ban újították fel. Szükség is volt rá, hiszen a faszerkezet elég megviselt állapotban volt. A több emelet magas épület legfelső szintjéről akadálytalanul lehet körbe pillantani Budapestre és a környező településekre, a fával borított hegyekre és a zöldet telkenként felfaló városra.

20181102_ketkilatotura03.jpg

Alapos nézelődés után a sárga jelzés egy sziklás úton folytatódik lefelé, olykor nagyobbakat kell lépni.  Rövid, koncentrált gyaloglás után egy hangulatos szurdokban feltűnik a fokozottan védett, régészeti szempontból is jelentős Bátori barlang bejárata. A 360 méter mély, jelenleg csak kísérettel és engedéllyel látogatható vasajtóval lezárt barlang nevét egy szerzetesről kapta, aki a 15. században elvonultan, remeteként élt itt és idejét Bibliamagyarázat írásának szentelte.

20181102_ketkilatotura04.jpg

Ezt követően a terep már könnyebben járható, néhány száz méter után előbb az az Örökerdő tanösvényt, majd a zöld kör jelzést keresztezi a sárga jelzés.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra ezen pontján teszünk egy kis kitérőt a sárga háromszög jelzésen, hiszen ez vezet a naptárfotón is szereplő Makovecz-kilátóhoz. A Kis Hárs-hegy 362 méter magas csúcsán található különleges formájú építményt nem olyan régen újították fel, a terület látogatottsága miatt szükséges is rendszeresen karban tartani. Az 1977-ben elkészült kilátó nevét a tervezőjéről kapta, habár ezt a nevet csak 2012. májusában egy névadó ünnepségen kapta meg, amin teljesen véletlenül ott voltunk. A kerek alaprajzú építmény tengelye egy acélcső és erre építettek rá 30 lépcsőt spirálisan, a tetején egy parányi terasz van. Idén október elején szokatlanul meleg volt és nem csak mi hanem néhány száz poloska is úgy gondolta, hogy közelebbről szemügyre veszi a felújított kilátót. A nagy tömegben napozó rovarokat inkább nem zavartuk meg és az idei panoráma fotót nem a kilátó csúcsáról készítettük el. 

20181102_ketkilatotura05.jpg

A Kis Hárs-hegy csúcsa után ismét visszatérünk a sárga sáv, zöld kör jelzésre és folytatjuk az utat lefelé. Az Út az egészséghez táblánál egyenesen haladunk tovább és hamarosan keresztezzük a Gyermekvasút vonalát, majd elhaladunk a Hárs-hegy állomás alatt. Ez az a terület, ahol tavasszal rengeteg keltike nyílik és a látszólag rendezetlen erdő valójában egy örökerdő.

20181102_ketkilatotura06.jpg

Ahogy közeledünk Hűvösvölgyhöz egyre jobban hallatszik az autók hangja és előfordul, hogy a meredek úton egy-egy biciklis is elsuhan mellettünk, annak ellenére, hogy itt is tilos kerékpározni. A sárga jelzés egy része közös a Tótasszony sétányon is futó sárga kör jelzéssel, így ezeken haladva kelünk át a forgalmas Nagykovácsi úton és haladtunk a végállomás felé. Az erdőben már alig talpalatnyi terület maradt a turistaútnak, ami Hűvösvölgyig az 56/61-es villamos vonalával párhuzamosan fut.

A túra vége a régi villamos végállomásnál van, összesen bő 5 kilométer megtétele után értünk le a kirándulóközpontnak számító Szépjuhásznétól a közlekedési csomóponttá váló Hűvösvölgyig. Egy korábbi Facebook videónkból már kiderült, levezetésképpen érdemes visszavonatozni a Szépjuhásznéhoz. 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Mozdulj ki, vagy maradj otthon, így töltsd tartalmasan az őszi szünetet

Az idei őszi szünet egy egész hétig tart, így érdemes megtölteni pihentető programokkal. Számos kimozdulós, otthonülős programból lehet választani, a lényeg, hogy a szünet valóban a pihenésről és a feltöltődésről szóljon. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány tippet az idő hasznos és tartalmas eltöltésére, ajánlunk kirándulásokat, barlang-és múzeumlátogatást, mozit, olvasást és persze egyszerű sütés-főzést. 

Kirándulás – zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen

Ha az időjárás megengedi érdemes ilyenkor is barangolni az erdőben. A színes lombok kicsit hűvösebb időben is hangulatos látványt nyújtanak. Gyakran ajánlottuk szabadtéri programként a Gyermekvasutat, aminek a Széchenyi-hegyi végállomásánál egy izgalmas és nem túl könnyű túrára is indulhatunk. A zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen, a Hegyhát útról leágazó ösvényre fel van felfestve, így nehéz eltéveszteni, az indulás helyét. A túra elején illő távolságból megcsodálhatjuk a 175 méter magas adótornyot, majd hamar belefeledkezhetünk az erdő és a táj szépségeiben. Ebben a túrában az az izgalmas, hogy számos pontjáról csodás panoráma nyílik a városra és néhány ponton meghökkentően hasonlít a Mátra egy-egy útjára.  A 460 méter magas hegyről az Apáca rét és az Úti Madonna kápolna érintésével érjük el az Edvi Illés utat, ahol választhatunk, hogy a műúton sétálunk tovább, vagy követjük a zöld háromszög jelzést és az Örög-orom tanösvényt is megnézzük. A zöld háromszög jelzés vége a Sas-hegyen van, de mi eddig minden alkalommal a Törökbálinti úton fejeztük be a túrát.

20181029_tucatnyiotlet02.jpg

Kirándulás – zöld sáv a Látó-hegyen 

Szintén zöld jelzés, de ez már sáv, és a Budai-hegység másik pontján vezet fel egy kilátóhoz. Tavaly felmentünk a Vaskapu-hegyre, majd a túra folytatásaként az Árpád kilátóhoz. A Törökvészi út végén a zöld jelzésen kanyarodjunk a jobbra felfelé a Látó vagy más néven Gugger-hegyre, majd a Látóhegyi úton néhány száz méter után meg is érkezünk a Glück Frigyes javaslatára 1929-ben felépített Árpád-kilátóhoz. A pazar panoráma miatt érdemes itt egy kicsit elüldögélni, majd folytatni az utat zöld jelzésen a Szépvölgyi út felé. Ha vittünk magunkkal focilabdát, az útba eső sportpályán lehet focizni, de ha kellőképpen csendesen járunk az erdőben, még őzekkel is találkozhatunk. A séta a Fenyőgyöngye étteremnél ér véget, a zöld (hosszabb) vagy a kék (rövidebb) jelzés vezet oda.

20181029_tucatnyiotlet03.jpg

Barlangúra – Szemlő-hegyi barlang

Kimozdulós, de mégis időjárásfüggetlen időtöltés a barlanglátogatás. A már ajánlott Pál-völgyi barlang mellett a korszerűsített világítással október 26-án ismét megnyitott Szemlő-hegyi barlang is jó választás lehet. A Pusztaszeri úton lévő barlang főleg az iskolások körében kedvelt, népszerűek a túrák előtti filmvetítések és az interaktív kiállítások is. A barlangban nagyon tiszta a levegő, télen-nyáron hűs 12 fok van, a terület kényelmes ruhában és cipőben bejárható.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Természettudományi Múzeum – Bécs

Szintén időjárásfüggő egy múzeumlátogatás, viszont egy iskolai szünet vagy egy hosszú hétvége kiváló alkalom lehet, hogy a mindössze 2,5 óra vonatútra lévő Bécs lenyűgöző méretű Természettudományi Múzeumának meglátogatására. Megtekintésére érdemes időt szánni nem csak a gyűjtemény impozáns mérete, hanem a kiállítás interaktív része miatt is. Itt tényleg el lehet veszni a meteoritok, az ásványok, a földtörténet különböző korából származó fosszíliák között és ez még csak a múzeum egyik szintje. A múzeum egyik leghíresebb kiállított tárgya egy csaknem 25000 éves, prehisztorikus korból származó parányi kőszobor a Willendorfi Vénusz. Az őskor, az ember történelmének leghosszabb időszaka, írott források nem ismertek, ezért is jelentős minden, ebből a korból származó lelet. A kiállítások mellett figyelmet érdemel a Természettudományi Múzeum épülete. A gyűjtemény alapítója Lotharingiai Ferenc, építtetője Ferenc József volt, aki az addigra már a 100 éve gyarapodó tárgyaknak méltó otthont kívánt adni. Ez az elhatározás után 18 évvel meg is történt, a látogatók 1889-ben vehették birtokba az épületet. A múzeumot ingyenesen látogathatják a 19 év alattiak, a teljes árú belépő 10 euró.

20181029_tucatnyiotlet04.jpg

Mozi – Pandák 3D

Egyedül vagy társasággal is jó választás lehet egy mozi. A Pandák című 3D-s mozifilmet csak cukiságbombaként emlegetik. Magunk sem hittük volna, hogy valaha leírjuk ezt a szót a blogban, pedig ezek a pandák tényleg azok. A film egy pandakölyök szabadon engedéséről, pontosabban a vadonbeli életre való felkészítéséről szól, és valóban egy izgalmas tanulási folyamatnak lehetünk tanúi. A film előzetese ITT nézhető meg.

Sütés-főzés társasággal

A sütés-főzés mindenki számára jó kikapcsolódás lehet, családdal, osztálytársakkal és barátokkal egyaránt. Aki gyakorlatlan kezdjen könnyen összegyúrható aprósüteménnyel. Mi eddig csokis pöfeteget készítettünk, ami pont olyan finom, mint a neve sejteti.

20181029_tucatnyiotlet01.jpg

A receptet az apróséf oldaláról nyomtattuk ki ezer éve és nem változtattunk rajta semmit, ITT olvasható. A hétre tervezett sütik között szerepel egy egyszerű és nagyon ígéretes mazsolás süti, amit a kőeccerű oldalán találtunk ITT.

Olvasni menő

Ha mégis úgy adódik, hogy csak úgy otthon maradnátok, akkor érdemes olvasni. Nemrég kezünkbe került egy könyv, ami rögtön a kedvencünk lett. A címe A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szerzője pedig nem más, mint Nick Thorpe. Az író nem szokványos módon, a deltatorkolattól halad a forrás felé, könyvében erről az egy évig tartó kalandos útról számol be, megfűszerezve az évtizedek óta Kelet-Európában élő, nyugati újságíró rengeteg tapasztalatával, találó meglátásaival és némi történelemmel.

Reméljük, tudtok választani a felsorolt javaslatok közül és tartalmasan, de pihentetően telik el az őszi szünet.

Szeretnél hozzászólni: ITT megteheted.

A természetvédelem ünnepe

Október második hétvégéjén a túrázáson kívül a természetvédelemé és a tudásgyarapításé volt a főszerep: pénteken és szombaton a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendezvényein jártunk és sok izgalmas ismerettel lettünk gazdagabbak. Aki részt vett a hétvége eseményein, egy kicsit képet kaphatott a védett területeken folyó munkákról, a többiek pedig elolvashatják az erről szóló beszámolónkat és kattinthatnak a cikk végén található linkekre további információkért.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park havasi cincért ábrázoló logója is kikerült a Lóvasút épületére, ami helyt adott Budai Tájvédelmi Körzet 40, a Sas-hegy Természetvédelmi Terület 60 éve történt megalakulása alkalmából tartott rendezvénynek. A péntek kora délutáni időpont ellenére szép számú érdeklődő hallgatóság gyűlt össze a gyönyörűen felújított épületben. A Helytörténeti Gyűjtemény, melyről már ITT írtunk, megtekintése után szakterületükön kiemelkedő tudású előadók tartottak tárgyi ismeretekben, érdekességekben gazdag és hasznos tudást nyújtó előadásokat. 

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az előadások meghallgatására érdemes volt időt szakítani, hiszen tudjuk nincs olyan túrázó, akinek ne lehetne újdonságot mondani a zöld területek flórájáról és faunájáról. Volt szó a természetközeli erdőgazdálkodásról, a 60 éve védett Sas-hegyről, a munkáról mely során megszabadították a felparcellázott hegyet az özönnövény orgonától, ritka növényekről, különleges állatokról. A kiváló fotókkal és videóval illusztrált előadásokon szinte testközelbe kerültek a tekintélyes számban itt élő pókok és más ízeltlábúak. A Budai-hegység tengernyi növény-, és állatfaja közül többet felvillantó előadás minden iskolásnak ajánlott lenne, hiszen így felismernék az imolát, a budai nyúlfarkfüvet, a pilisi lent és az illatos, de felettébb értékes Szent-István szegfűt, ezekről ITT és ITT írtunk, és még sok más fajt. Az elhangzottakra érdemes volt figyelni, hiszen így könnyen kitölthető volt a nemzeti park munkatársai által összeállított kétoldalas kvíz.

forestandfruit_imola.jpg

Az információban gazdag pénteki nap után másnap ellátogattunk a Sas-hegyen tartott Öreg hegy, nem vén hegy elnevezésű, változatos programokat és játékokat kínáló Családi napra, ahová most ingyenes volt a belépés. A különleges növény- és állatfajoknak otthont adó Sas-hegyet remek szakvezetéssel már számos alkalommal körbejártuk, egy alkalomról ITT írtunk. A pókokról szóló előadáson hallottak alapján sikerült azonosítani egy körülbelül 1 cm nagyságú ízeltlábút, felismertük a torzpókot. Az ajtócsapkodós aknászpókkal sajnos nem találkoztunk. Az igazi meglepetés viszont még ez után következett. A Sas-hegy oldalán körbevezető ösvény mentén, a főváros jelentős részét megmutató panorámán kívül több virágzó növényt láttunk, ezek a hegy északi oldalának sajátos mikroklímája miatt virágaikat még most is bontogatják.

forestandfruit_sashegy.jpg

A másnapi túránkon egy kicsit más szemmel tekintettünk a tarka levelű fák mellett a szokatlan meleg miatt még nyíló vadvirágokra, védett növényekre.

forestandfruit_lila2_1.jpg

Ha te is szeretnéd védeni a budai zöld területeket és nem csak kikapcsolódni szabadidődben a számos pihenésre csábító helyen, akkor érdemes közelebbről megismerkedni a nemzeti parkok és a parkerdő történetével: a honlapokon és a közösségi média oldalakon lévő színes tartalmak* ebben segítenek. Érdemes minél több ismeretre szert tenni a szakemberek munkájáról, a területen élő rengeteg fajról, legyen az növény vagy állat.  Azt pedig talán említeni sem kell, hogy mennyire fontos betartani az erdőjárás alapvető szabályait és erre felhívni a veled együtt túrázók figyelmét.

* Íme néhány fontos oldal (folyamatosan bővül), ha tájékozódni szeretnél:

Duna-Ipoly Nemzeti Park honlap Facebook Instagram
Pilisi Parkerdő honlap Facebook Instagram
Sas-hegyi Látogatóközpont honlap Facebook Instagram

 

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

 

Közlekedj okosan

Az ősz beköszöntével egy időre vége a nyugalmas utazásoknak, változik a menetrend és időjárás, ezek miatt előfordulhat fennakadás a közlekedésben. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, mit lehet tenni, ha valamilyen szokatlan időjárási esemény (eső, hó, szél) miatt problémássá válik a közösségi közlekedés működése. A bejegyzésben szó lesz még egy tavaly felújított villamospálya szakaszról, amit egy nyár végi esőzés miatt garanciálisan javítani kellett: a munkálatok miatt megnövekedett forgalomban a tömegközlekedni szándékozók csak a tömeget tapasztalták meg.

Talán sokan meglepődnek azon az állításon, hogy Budapest tömegközlekedése olcsó, a jól szervezett közösségi közlekedéssel megközelíthetők különböző területei, pedig van benne igazság. Az a megtörtént eset már bárki által jobban hihető, amikor néhány hazánkba látogató turista nosztalgiajáratnak gondolta a Batthyány térről induló 41-es villamost. Valami ilyen kettősség jellemző Budapest egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalának a Széll Kálmán tértől Hűvösvölgyig tartó szakaszára: a forgalomhoz képest néhol elég mostoha állapotú pályán általában a menetrendet tartva járnak a több évtizedes Tatra szerelvények. Melyek egy-egy nagyobb zápor alatt és után szinte üzembiztosan állnak meg a bokáig érő vízben. 2017-ben több hónapos vágányzár mellett felújították a Kelemen László és Budagyöngye közötti szakaszt, azonban az utasok 2018 szeptember elején elég sokan morózusan vették tudomásul, hogy ugyanott se villamos se tájékoztatás. Nem teljesen önszántukból a bérlettulajdonosok önfeledt villamosozás helyett gyalogtúráztak a villamossínek mentén.  

Egy korábbi bejegyzésünkben írtunk már arról, hogy az urbanizáció miatt alaposan megváltozott a főváros éghajlata, növényzete és írtunk az Ördög-árok történetéről (ITT). Az időszakos patak közelében épült villamosvonal több, mint 100 éve  szolgálja ki az erre utazókat, Budapest egyik legöregebb kötött pályás vonalán a néhol megviselt állapotú, máshol karbantartott pályatesteken futnak a korosnak mondható villamosok.  

20180926_kozlekedjokosan04.jpg

A képen látható, itt éppen a Városmajornál elcsípett 611-es villamost 1908-ban gyártották, szóló-, majd ikerkocsiként volt forgalomban. 1987-ben sikerült a pusztulástól megmenteni, eredeti állapotába felújítani és most már nosztalgiavillamosként  használják. Ilyen villamosok is közlekedtek Hűvösvölgy  felé, ugye milyen gyönyörű?

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az Apáthy-szikláról is pazar panoráma nyílik a Budai-hegységre, benne a néhány évvel ezelőtt szépen felújított Nagyhíd megállónál álló Tatra villamosra. A  Hűvösvölgyig tartó vonalat 1910-ben adták át és az évekkel korábban, 1868-ben épült Zugligeti vonalból ágaztatták ki Budagyöngye megállónál. A 132 éves egykori Lóvasút végállomásáról ITT írtunk. Érdemes belegondolni,  mennyire meghatározta ez villamosvonal a budai területek fejlődését, beépülését. A XIX. század végén megérte  lóvasutat építeni a természetjárás miatt népszerű Zugligetben és csak évtizedekkel később adták át a napjainkban már nagyságrendileg sokkal több utast szállító hűvösvölgyi vonalat. Addig a például a Lipótmezőn található 1868-ban épült Magyar Királyi Országos Tébolydát is csak gyalog lehetett megközelíteni a Budagyöngyétől.

 

20180926_kozlekedjokosan01.jpg

 

A tavalyi felújításra azért volt szükség, mert az Ördög-árokkal párhuzamosan futó villamospálya terhelése megviselte a patakpart töltését. A hónapok alatt elvégzett munka során kicsit átszabták az Ördög-árok medrét és az ide futó Budenz árok torkolatát, majd egy masszívnak tűnő betonfallal támasztották meg a villamospályát. Egyáltalán nem célunk és nem is tisztünk a tavalyi felújítást, tervezést vagy bármilyen hozzá kapcsolódó munkát minősíteni, de az idei nyár utolsó napjaiban az időjárás megtréfálta a kivitelezőket. A hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadék pont a betonfal mellett talált magának kijáratot, magával sodorva a villamos sín alatt lévő földet, kőzúzalékot. Tény, hogy a víz lefelé folyik és tény, hogy a terület legmélyebb pontja az Ördög-árok medre, így annyira nem volt meglepő az alámosódás. Alább a helyreállított terület, a betonon látható, meddig sodorta a csapadék a villamospálya alól kimosott földet, töltést.

20180926_kozlekedjokosan03.jpg

A csapadék nem füves-lankás dombokról és meredekebb, de zölddel borított, poros, sáros hegyoldalról, hanem aszfaltozott, lebetonozott, beépített lakóövezetből ömlik le a villamossínek mellé. A lezúduló vízmennyiség nem tud sem a földben, sem jelentős mértékben a csatornában elvezetődni. Mivel a sérült szakasz egészen közel volt az Ördög-árokhoz aljához, remélhetőleg a mostani javításnál olyan megoldást találtak, amivel arányosan eloszlatva tudták csökkenteni a betonfalhoz érkező víz mennyiségét. Különben minden „havária jellegű” esőzésnél igénybe kell venni a kis sárga markoló segítségét.

20180926_kozlekedjokosan02.jpg

Amíg kiderül, hogy mennyire tartós a javítás összegyűjtöttünk néhány alkalmazást, amivel online, valós időben tájékozódhatunk a budapesti közösségi közlekedésről. 

A BKK – Budapesti Közlekedési Központ Facebook oldalán az éppen fennálló közlekedési problémákról gyakran jelennek meg bejegyzések. Előnye, hogy az oldal kezelői jóvoltából hivatalos forrásból és viszonylag gyorsan kerülnek ki a hírek. Hátránya, hogy a város minden járatáról tesznek ki információt, ha éppen a Vadaskertnél állunk, nem biztos, hogy érdekes egy Rákosligeti útlezárás.

A BKK hivatalos utazástervező alkalmazása a BKK Futár, aminek segítségével nyomon követhető a forgalomban lévő összes busz, trolibusz, villamos. Valós időben nyomon követhetőek az egyes járművek és pontosan látható, mennyi idő múlva érkeznek a megállóba. Láthatók a MOL Bubi állomások és a BKK jegyautomaták. Ezen kívül használható útvonaltervezésre. Online kapcsolat szükséges hozzá.

A Budapest Menetrend szintén egy valós idejű menetrend és útvonaltervező alkalmazás, ami a fővárosi járatokat és a környékbeli vasútvonalakat mutatja meg. Tapasztalataink szerint tényleg valós idejű, ugyanis a térkép nézetben nem csak a járatokat, hanem minden egyes járművet is megmutat (még a villamospótló buszokat is). A folyamatosan frissülő térkép nagyban tudja a segíteni a tervezést, ha egy nem várt közlekedési dugóba kerülünk. A valós idejű figyelés szintén csak online működik, de hálózat nélkül útvonal tervezésre is kiváló.

Visszakanyarodva a közösségi médiához, érdemes még követni a BKV Zrt. és a Hűvösvölgy Közlekedése Facebook oldalakat, ahol nem csak a bejegyzések, de a hozzá fűzött kommentek is hasznosak lehetnek. Előbbi a BKV hivatalos oldala, utóbbi egy magánszemélyek által létrehozott oldal.

A forgalmat figyelhetjük még a Waze alkalmazással, ez főleg akkor hasznos, ha a kötött pályás járművet busszal pótolják. Így nem a buszon fogunk azzal szembesülni, hogy a máskor 20 perces út másfél óráig fog tartani, hanem lesz lehetőségünk valami más, nem túl fapados megoldás után nézni.

Kirándulásra felkészítő bejegyzéseinkben rendszeresen megemlítjük, hogy fontos a kényelmes cipő. Pályarenoválás vagy más forgalmi akadály miatt tömegközeledőből gyalogossá kényszerülő emberként jobban járunk, ha reggeli induláskor sportcipőt húzunk, vagy a kényelmesebb lábbeli mellett döntünk, bármennyire is furcsának tűnhet ez a tanács, egy európai, nagyvárosban 2018-ban.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted: