Panoráma túra

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisimájusi, júniusi  és júliusi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 augusztusi fotója a Budapesti panorámát örökíti meg a hegyvidék egy másik nevezetességéről, a Libegőről. A fotó 7 évvel ezelőtt 2011 augusztusában készült. Idén, a harmadfokú hőségriadó idején nem tűnt valószínűnek, hogy napra pontosan lelibegjünk a hegyről, pedig mi készültünk és a panoráma tényleg megunhatatlan. calendar_hu_201808.jpgAmíg a Budai-hegység más tájai el nem csábítottak, éveken keresztül kedvencünk volt a most ajánlott túraútvonal, ami ideális egész napos program, ha az időjárás kegyes hozzánk. Hűvösvölgyből indulunk és Zugligetbe érkezünk, a köztes távon pedig a Budai-hegység különböző pontjairól gyönyörködünk a beépült és a beépítetlen tájban. Ha úgy választjuk meg az útvonalat, nem kell sokat gyalogolni, mert a táv egy részét vonatozunk, a másik részén meg libegünk.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra első szakaszát a Hűvösvölgyből induló a Gyermekvasúttal tesszük meg, a Szépjuhászné, vagy a János-hegy megállóig. A kisvasút hűvösvölgyi végállomása 235 méter magasan fekszik, a Hárs-hegy megálló 300, míg a Szépjuhászné megálló 350 méter magasan van. A keskeny nyomtávú vonalon a dízelmozdonyok erőltetett hegymenetben kúsznak fel a magasan fekvő nyeregre miközben áthaladnak egy patkó alakú alagúton. Az első panorámás hely, ahol a 20 kilométer/órás sebességről lassító vonatról érdemes szemlélődni (ügyesebben fotózhatnak is), a Hárs-hegy és Szépjuhászné megálló között található kilátókanyar.

A Szépjuhászné megállótól a 490 méter magasan fekvő Libegőhöz az Erzsébet kilátón keresztül a piros jelzésen jutunk el, egészen pontosan 2,5 kilométer gyaloglás után. Ezt a túrát már több alkalommal javasoltuk, rövid, változatos terepű, panorámás séta, ami többször keresztezi a János-hegyi és a Tündér-hegyi utat.

20180907_panoramatura01_2.jpg

A lombok közül néhány helyen rátlátni a környező hegyekre és a rajtuk lévő kilátókra, levelek közül itt éppen Kaán Károly kilátó tűnik elő.

Béka-tó

Aki kevesebbet szeretne gyalogolni, az a 410 méter magasan fekvő János-hegy megállónál szálljon csak le. Az idáig tartó utazás során a vonatból kitekintve megcsodálhatjuk a Budapest nyugati szomszédságát, a közeli és távolabbi településeket, hegyeket és a fákkal borított, az ősszel egyre színesedő tájat. A kisvasút megállójából egyhén emelkedő úton, a piros jelzésen jutunk el a Libegőhöz, kicsit több, mint egy kilométeres séta után. Útközben megnézhetjük a hegy oldalán található parányi Béka-tavat, amelyet egészen érdekes módon az év egy részében nádas övez.

20180907_panoramatura02_2.jpg

Mivel sokáig ez volt az egyik kedvenc túraútvonalunk, az elmúlt évek alatt számtalan képet készítettünk az erdő változó arcáról és az ember által okozott változásokról. Általános tapasztalatunk, hogy a Budai-hegységben a turista jelzések jól nyomon követhetők, eltévedni csak nagy igyekezettel, a kijelölt útvonalról letérni pedig csak szándékosan lehet. Annak ellenére, hogy a Budai-hegységben számos jelzett kerékpárút, a János-hegyen pedig változó minőségű aszfaltos műút van, egyre többen tekernek önfeledten az erdőben úgy, hogy védett növényeket letarolva alakítanak ki járatokat az erdő aljnövényzetében. Persze nem lehet minden védett növény és állat mellé természetvédelmi őrt állítani, de ha eltűnik az erdő aljnövényzete, majd az erdő, akkor nem is lesz mit védeni. A kerekek alatt kikopó aljnövényzet helyét hamar átveszik a csupasz sziklák, ugyanis a csapadék a kerekek nyomvonalában talál utat magának sodorja magával a vékony erdei talajt. Az arasznyi keréknyom néhány év alatt méteres, kopár csapássá szélesedik, így lesz lesz egyre nagyobb területen tarra koptatva a hegy.

20180907_panoramatura06_3.jpg

Számtalan kanyargós lépcső után érünk fel a Budai-hegység sziluettjétől elválaszthatatlan Erzsébet kilátóhoz, aminek a legfelső szintjéről 360 fokban lehet szemlélődni. A korábban készült fotón nem csak Széchenyi hegy, a fákkal borított hegyoldal és a zöldellő Normafa látható, hanem az is, hogy a János-hegy fáinak még erősödnie kell. 

20180907_panoramatura03_2.jpg
 A Libegő előtti területet idén megújítják; remélhetőleg eltakarítanak valamennyit az évek alatt idekerült betonból, aszfaltból és murvából. Jó lenne, ha Budapest egyik szó szerint is kiemelt helyen fekvő természetvédelmi területe zölden újulna meg. Aki követi ezt a panorámás túraútvonalat, a bejegyzés fotói alapján szemügyre veheti, hogy mennyit változott a János-hegy és környezete az elmúlt években. 

A Libegő nyitva tartását érdemes megjegyezni, ugyanis augusztus 31-ig 19 óráig, szeptember 1-től viszont 18 óráig van nyitva. Így maradtunk mi le az idei nyári libegőzésről. Ha már így alakult, kipróbáltuk a régóta bakancslistás zöld háromszög jelzést és megtoldottuk néhány kilométerrel a tervezett távot.

20180907_panoramatura04_2.jpg

A bejegyzés egyetlen idén készült fotóján látható, hogy milyen a panoráma az út felénél 390 méter magasan. Innen a Tündér-hegy felé véve az irányt lelépcsőztünk a Tündér-szikla mellett, majd a zöld sáv jelzésen balra fordulva a Csiga úton értünk le a Libegőhöz, ahonnan a 291-es busszal indultunk el hazafelé.

Összesen kicsit több, mint 5 kilométer lett a megtett táv, az emelkedők, majd a lépcsők miatt kellemesen fárasztó kiránduláson.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted:

 

Mit nyertünk a műanyagmentes júliussal?

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  Kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Az első 15 napról szóló beszámoló ITT olvasható. A hónap második felében is folytattuk a műanyagmentes július kihívást és újabb érdekes tapasztalatokra tettünk szert. Az ideális palack meglelésén túl a praktikus túradobozok is terítékre kerülnek.

20180825_muanyagmentesjulius01.jpg

Az egyszer használatos palackok kiváltása nem volt olyan egyszerű, mint elsőre tűnt. Petra továbbra is a meglévő kulacsát használja, nekem viszont nem vált be az otthon talált üvegkulacs. A súlya és a törékenysége miatt tudtam, hogy nem lesz hosszú a barátságunk. Mielőtt váltottam volna, ahogy időm engedte megnéztem a rendelkezésre álló látszólag széles, valójában egy kicsit lelombozó választékot. Az egyszer használatos palack nagy előnye, hogy rövid távon olcsó, könnyű, használata nem igényel plusz energia ráfordítást és legtöbbször jó az ergonómiája. Hátránya viszont, hogy rendkívül környezetszennyező. A többször használható tartós műanyagból készült palackok ára néhány ezer forint körül van, nincs jelentős súlya, de ügyelni kell a rendszeres tisztán tartására és némelyiknek nem praktikus a kialakítása – nehéz kinyitni, vagy tisztítani.

A fémpalack volt a második lehetséges alternatíva. Előnye, hogy könnyű és tartós, hátránya, hogy nagyon kell figyelni a tisztán tartására. Anyaga lehet alumínium vagy rozsdamentes acél, ezek közül az alumínium kiesett, a téli citromos tea miatt. Az acélkulacson elgondolkodtam, de a kialakítása nem tetszett. Az ivórész itt is műanyagból készült, szóval itt sem lehet kikerülni a műanyag használatát. Nem egy first world problem, de bosszantó, ha vízivás közben a palack teteje az orrodra csapódik.

Az üvegből készült kulacs jól néz ki és remekül fotózható, nem véletlenül használták az üveget nagyon sokáig csak dísztárgyként. Az előnye – kis túlzással – a  szépségével véget is ér. meg. A 4000-9000 Ft-os ár egy törékeny boroszilikát üvegért elég soknak tűnik és nem igazán érv, hogy sokat lehet a használatával spórolni. A heti két kirándulás alatt elhasznált 1 db 110 forintos ásványvízzel számolva másfél év alatt hozza vissza az árát, már, ha nem törik össze addig. Néhány üvegpalackhoz lehet szilikonborítást kapni, ami majdnem fából vaskarika, mert a szilikon is műanyag, csak nem kőolajszármazék. Láttam bambuszdugós palackot, szilikontömítéssel, de a többezer kilométerről utaztatott termékek sem mondhatók környezetbarátnak. Az üvegpalack amellett, hogy törékeny még nehéz is, 40-60 deka üresen, megtöltve már 1 kiló körül van a súlya és nem komfortos cipelni. A boroszilikát üveg jó tulajdonsága, hogy bór-oxid tartalma miatt hőálló, de nem edzettüveg, így ugyanúgy éles, balesetveszélyes darabokra törik, mint az ugyanilyen anyagból készült villanykörte. Szóval relatíve sokat töprengtem egy ilyen szépség vásárlásán, de végül nemmel szavaztam.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A fentieket figyelembe véve végül egy tartós műanyagból készült félliteres szürke palackot választottam, ami praktikusan tisztítható és kezelhető. A kirándulódoboz keresésére kevesebb energiát szántam, mert vannak itthon a hátizsákba jól illeszkedő, megfelelő méretű, tartós műanyag dobozok, amiből 1-2 darabbal ki lehet váltatni az eddig használt uzsonnás zacskókat. A darabolt gyümölcsöt eddig is gyakran vittük így, most már a szendvics sem fog a hátizsák aljára csúszva kilapulni.

Mégis kinek fontos a környezetvédelem?

Az üvegpalackoknál találkoztam még egy jelenséggel, ami egy kicsit meghökkentett, ugyanis a törékeny, drága, de kétségkívül gyönyörű palack védőborításának hiányát említő érdeklődő kommentre az eladó javasolta, hogy a vásárlás után a palacknak DIY készítsenek védőborítást. Nem tudom pontosan, hogy kiket lőttek be célcsoportnak, de valószínűnek tartom, hogy kevés ember fog varrógépet ragadni, hogy palacktartót készítsen legújabb szerzeményének. A legtöbb hazai és külföldi fórumon, amit meglátogattam, általában nők érdeklődtek a zöldebb termékek iránt. Elég sok bloggal, instabejegyzéssel találkoztam, amiben tudatták a nagyvilággal, hogy üveget, befőttes üveget visznek magukkal koncertre, táborba, bevásárláshoz. Anélkül, hogy ítélkeznék, úgy tapasztaltam, hogy bele lehet csúszni a műanyagmentesség hajszolásába és rengeteg időt elpazarolni és felesleges nehézséget elviselni, csak azért, hogy környezettudatosnak gondolja magát valaki. Mi igyekeztünk az egyszerre csak egy változtatás elvét követni és nem pazarolni az időt az ideális palack és uzsidoboz megtalálására.

Amit mi eddig megtettünk és elértünk: kiváltottuk az egyszer használatos műanyag palackokat, kirándulásaink során műanyag uzsonnás zacskó helyett könnyű és tartós dobozokban visszük magunkkal az ennivalót, vásárlásnál pedig továbbra is a saját bevásárló táskánkat használjuk és törekszünk a nagyobb kiszerelésű termékek vásárlásra (viszlát 125 grammos joghurt.). Bevásárlással kapcsolatos kalandjainkról később beszámolunk. 

Számunkra a műanyagmentes július azt az érdekes tapasztalatot hozta, hogy néha nehéz kiváltani a műanyagot, nem igazán adott valódi alternatíva. Még maguk a forgalmazók is szívesen kérik a vevőiket házilag kivitelezett, speciális tudást igénylő megoldásokra. Egy palack víz megvételen, elfogyasztása és a palack eldobása 5 perc alatt kivitelezhető, míg egy másfajta palackon cipelni kell és fokozottan óvni (üveg), vagy figyelni a tisztítására (fém, tartós műanyag). Bármennyire is fontosnak tűnik a környezetvédelem, kevesen szeretnének áldozatot hozni a megvalósulás érdekében.

A környezetbarát életmód abszolút kezdő lépései

Amikor a természetben, az erdőben járunk, soha, de tényleg soha ne hagyjunk magunk után szemetet. Azt hiszem ezt már több bejegyzésemben is írtam, és nem lehet elégszer hangsúlyozni. A zöld területek gondozói egyfajta plusz szolgáltatást adnak, azzal, ha szemeteseket helyeznek el a túraútvonalak mentén. Ha lehetséges volt elvinni az erdőbe a teli sörös, vagy borospalackot, talán üresen is sikerül visszavinni a városba. Az üveg környezetbarát, de nem fog elminálódni az Apáthy-szikla tetején, néhány méterre a védett Budai imolától. Az alábbi két kép egy hónap eltéréssel készült, sajnos rendszeres a szemetelés.

20180825_muanyagmentesjulius02.jpg

 

20180825_muanyagmentesjulius03.jpg

A kommunálisnak számító hulladékot szintén érdemes hazavinni, ha megtelt a kihelyezett kuka, vagy nincs is, akkor pedig kulturálatlan dolog szanaszét dobálni a szemetet.

Az üveget, a műanyagot, a fémet és a papírt kiválóan lehet szelektíven gyűjteni. Az átmeneti munkaerőhiány most nehezíti az FKF működését, de Budapest szerintem jó helyzetben van: számos hulladéksziget és veszélyes hulladék átvevő hely van a városban. Sőt társasházak és bevásárlóközpontok is gyűjtenek szelektíven. Persze ezeket energia felkeresni, de ennyi talán belefér.

Amennyiben van észrevétel vagy tapasztalat a témában, amit szívesen elmondanátok, azt megoszthatjátok a blognak írt levélben kommentben itt vagy a Facebookon. Köszönjük előre is.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Azért a víz az úr

Számos természeti hatás következtében alakult ki Budapest hegyes-völgyes arca, ami az ember közreműködése miatt jelentősen átformálódott. Az eltűnő fák, a csökkenő zöldterület alapjaiban változtatta meg a terület éghajlatát, magával vonva további változásokat. Most a budai zöld túra első két szakaszán több alkalommal említett valamikor állandó vizű patak, az Ördög-árok mentén barangoltunk, szemügyre véve a változások egy részét.

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti terület régóta fontos szerepet tölt be a főváros területének alakulásában, a hegy lábánál fakadó bővizű hőforrások miatt a hamar megtelepedett az ember a Duna partján. A forrásokhoz közel az Ördög-árok torkolatnál már a rómaiak is építkeztek, a terület formálódásában hasonlóan fontos szerepet töltött be a várost kelet-nyugati irányban csaknem 20 kilométer hosszan átszelő patak.

Az Ördög-árok számos nevet viselt, a lakói által adott beszédes nevek egyaránt utalnak a vízfolyás nagyságára és az itt lakó népekre. Legkorábbi, fellelhető elnevezése a XIV. századra datálható, akkor Paulus-pataknak nevezték el. A török hódoltság idején Kovácsi-patak volt a neve, később Tímár pataknak hívták a partján lakó bőrművesek, tímárok miatt. Molnár-pataknak viszont nem keresztelték el, pedig Jókai Mór visszaemlékezései szerint egykor olyan bővizű volt, hogy még vízimalmok is álltak a partján. Mai nevét szeszélyes vízjárása miatt kapta, különös véletlen, hogy a torkolatánál lévő Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének hívták. 

20180818_azertavizazur09.jpg

A Városmajorban ma már szinte nyoma sincs az Ördög-ároknak, a befedett patak felett park, sétaútvonal.

A változó vízhozamú patak a lazább kőzetbe bevágódó meder miatt egy természetes választóvonalat alakított ki a Hármashatár-hegy és a Hárs-hegy között, miközben a Dunához közeli részeken a hordalék lapályos területeket töltött fel, például a Vérmezőt. Az Ördög-árok a Nagykovácsi medencében ered, Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül éri el Hűvösvölgyet. Ez a terület már középkorban kiemelkedően fontos volt hatalmas, vadban dús erdősége miatt, így nem meglepő, hogy a későbbi évszázadokban már masszív kőhidat építettek a patakra hogy az állandó átkelés biztosított legyen, medencéjének fővárosi részét pedig már a XIX. században kővel burkolták. Az Ördög-árokban torkollik a Kis Ördög-árkon kívül a Budenz-, Zugligeti és a Diósárok is, bár ezek a helyek csak a térképről, utcatáblákról ismerhetők fel, a természetes formájukat befedték és beépítették.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Egy nagyjából öt kilométeres szakaszon az Ördög-ároknak is ez lett a sorsa: az egyre szűkebb helyre szoruló patak meredek partjához az ott lakók kénye-kedve szerint közel vagy távol épülő házak és a beleeresztett szennyvíz megpecsételték a sorsát. Sokan úgy vélik, rászolgált nevére, hiszen több alkalommal is nagy pusztítást végezve áradt ki medréből, ahogy a Múlt-kor történelmi magazin írásából is kiderül. A nagy mennyiségű és hirtelen belezúduló csapadék a fizika törvényeinek engedelmeskedve tört magának utat, magával sodorva ez ember által alkotott építményeket.

Az Ördög-árokhoz hasonló epigenetikus eredetű völgyek, melyek szegényes, természetes vízforrásai elapadtak és a fás területek jelentős ritkulásával csökkent a vízgyűjtő területükre lehulló csapadék, inkább néznek ki elhagyott árokpartnak, mintsem folyómedreknek egészen addig amíg nem érkezik egy nagyobb zápor. A fakó fűcsomós árkok pillanatok alatt egy zavaros, erős sodrású patakká tudnak válni, melyek visznek mindent, ami az útjukba kerül. A természetes mélyedésben futó Ördög-árok mentén megszokott, hogy a Budai-hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem tud elvezetődni, így egy-egy nagyobb eső után a kialakuló spontán tó miatt menetrendszerint megakad a villamosközlekedés a Budagyöngyénél (Zugligeti-árok) és a János-kórháznál (Diósárok). 

Három évvel ezelőtt, augusztus 17-én a Budapest utcáira több részletben lehulló nagy mennyiségű eső okozott káoszt, sok csapadék miatt a hatalmas erővel kizúduló víz fel is szakította az Ördög-árok torkolatát a Duna partján. Aznap rekord mennyiségű esett, a teljes augusztusi elvárt mennyiség két és félszerese ömlött egyetlen nap alatt a városra, a felhőszakadás jelentős része a kora esti órákban érte el a várost. 

Mi aznap délután egy egyszerűnek ígérkező erdei kirándulás alkalmával pont Hűvösvölgyben voltunk és láttuk a Budai-hegység zápor után felhőbe és párába burkolódzó magasabb pontjait. A Hűvösvölgyi úrtól lefotóztuk a Kaán Károly kilátót, ennyi volt belőle látható.

20180818_azertavizazur08.jpg

A túra végén az Ördög-árok hűvösvölgyi szakaszán haladtunk a sárga kerékpárúton és azt láttuk, hogy a máskor kopár kövek között csörgedező – a szárazabb időszakban pangó vizű – patak medre megtelt sárgásbarna, zavaros vízzel, ami zajosan csobogott a fák között.  Ahogy haladtunk lefelé a patak mérete is növekedett, a víz által elsodort szemetet (ruhákat, műanyag zacskókat, flakonokat, bőröndöt!) az iszapfogók megállították, de megdöbbenve figyeltük, milyen sok hulladék gyűlt össze a mederben és a víz felszínén. A fotók elkészülte után röviddel újabb nagy mennyiségű eső zúdult le Budapestre és egy órán keresztül este háromnegyed nyolcig el sem állt, de mi akkor már elhagytuk az Ördög-árok környékét. 

Három évvel később ismét végigjártuk ezt az útvonalat, de a hetek óta tartó csapadékszegény időszaknak köszönhetően a mederben még állóvíz is csak mutatóban akad, ahogy a fotókon is látható. Sajnos a szemét, ha nem is nagy mennyiségben, de továbbra is megtalálható a mederben és a parton egyaránt, műanyag zacskók,  flakonok és ruhák csúfítják tovább ezt a jobb sorsra érdemes patakot.

20180818_azertavizazur01.jpg
20180818_azertavizazur02.jpg
20180818_azertavizazur05.jpg
20180818_azertavizazur06.jpg

 

Tetszett, amit olvastál? IDE kattintva hozzászólhatsz.

 

Források:

http://mek.oszk.hu/00800/00836/html/jokai71.htm 

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1380&hir=Felhoszakadas_2015._augusztus_17-en

 

 

Ivókúttól víztározóig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést.

A blog egyik tavalyi bejegyzésében (IDE kattintva elolvasható) már bemutattuk a zöld sáv jelzés egy parányi szakaszát, mely mérete ellenére sok meglepetést tartogat a természet értékei iránt fogékony turistának. A turistaútvonal első szakasza, mely szintén csekély 3,5 kilométer hosszú, szintén fog meglepetést okozni. Ezt a túrát – vagy a terepviszonyok miatt nevezzük inkább sétának – egy évben több alkalommal is végig szoktuk járni. Igazán lenyűgöző Budapest évszakonként változó arcait szemlélni, ezért megpróbáljuk néhány páros fotón ezt a különbséget visszaadni.

20180721_ivokuttolviztarozoig01.jpg

A túrát Gellért téren található 2004-ben épült neoreneszánsz stílusú ivókútnál kezdjük, de a zöld jelzés a szecessziós stílusú Gellért szállóval szemben található, nagyjából bokamagasságban egy macskaköves támfalon. Az aszfalt út már az elején emelkedik és nagyon hamar ízelítőt kapunk a budapesti panorámából. Számos kisebb nagyobb pihenőnél lehet a kilátásban gyönyörködni és padokból sincs hiány. A Gellért-hegyen számtalan sétaút vezet keresztül lehet választani. Az egyik lépcsősoron kiágazik a Citadellára vezető zöld háromszög jelzés, de mi a zöld jelzést követtük és elértünk egy panorámás teraszhoz, ahonnan csaknem az egész várost belátni kelet és dél felé. Látni a mostoha sorsú Bálnát, a Szabadság-hidat, a Lágymányosi-hidat, távolabb az egyetemi épületeket, közelebb pedig séta kiindulópontját: a Gellért teret. 

20180721_ivokuttolviztarozoig02.jpg

A panorámás teraszról az út a Gellért-hegy oldalában vezet tovább ahonnan a város másik felét lehet belátni. Tény, kevés hely van a városban, ahonnan úgy látni a Hármashatár-hegyet, hogy közben karnyújtásnyira vagyunk a Dunától, a Parlamenttől és közben turistaúton haladunk.

20180721_ivokuttolviztarozoig03.jpg

A rövid egyenes szakasz után egy hosszabb lépcsősor következik, ahol most már lefelé haladtunk, sajnos a lépcsők nincsenek túl jó állapotban. A hangulatos utat egyik oldalán a meredek hegyoldal, a másikon a lombok között kipillantva ott az egész város; ahogy haladunk, úgy kerülünk egyre közelebb egy másik Duna hídhoz, az Erzsébet-hídhoz.

20180721_ivokuttolviztarozoig05.jpg

Bár felette vezet el az út, teszünk egy rövid kitérőt a messziről látható Szent Gellért püspök szoborához, ahonnan tényleg magával ragadó a kilátás. A kompozíció karbantartását úgy tűnik, egy kicsit hanyagolják, meglepve vettük észre, hogy kisebb fák nőnek ki a félköríves, árkádos épületből.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az út sima talajon, enyhe lejtéssel folytatódik, majd letérünk az aszfaltútról és a számtalan lefelé vezető lépcső helyett balra kanyarodunk. Az út a Filozófusok kertjébe vezet, ami jól felismerhető a parkban álló nyolc alakos szoborcsoportról, mely Wagner Nándor alkotása. Innen egyik oldalon a Budai-hegyekre látni, jól nyomon követhető a hegygerinc vonulata a Széchenyi-hegyi adótoronytól a János-hegyi kilátóig, míg a másik oldalon ott van a fokozatosan átalakuló Budai vár. A tér egy másik pontján a kilátás mellett megcsodálhatjuk Buda királyfi és Pest királykisasszony szobrát is, amin a város jellegzetes épületeit is megkereshetjük.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Annál, amit látunk még érdekesebb az, ami a lábunk alatt terül el. Itt van ugyanis a csaknem 50 éve megépített Grúber Józsefről elnevezett víztározó, azon víztározók egyike, melyből ellátják a várost megfelelő minőségű, tiszta ivóvízzel. Az építmény a kor egyik remek műve, magas színvonalú műszaki megoldásokkal. Néha vannak nyílt napok, amikor be lehet menni és kicsit közelebbről megnézni ezt a létesítményt, évekkel ezelőtt mi is voltunk és valóban lenyűgöző az építmény, az oszloperdő és a valószínűtlenül kék víz a zongora alakú medencékben.

20180721_ivokuttolviztarozoig04.jpg

Ezután már lefelé lépcsőztünk és az egyik turistajelzés már a járdára festve mutatta, hogy sétánk a a Hegyalja út túloldalán a Tabánban folytatódik. A Tabán önmagában is nagy élmény, hiszen karbantartott füves lejtőivel az év minden napján népszerű sétálók, kisgyerekesek, kutyások számára. Van is néhány játszótér és füves, fás területek váltják egymást. A panoráma továbbra is megkapó, fokozatosan egyre több teret tölt be a Budai vár. A zöld jelzést követve áthaladunk füves területen, játszótéren és elmegyünk néhány teniszpálya mellett; végül a Budapesti Iparkamara épületénél csatlakozunk a Krisztina körútra. Ahol meglepetésre nem a járdán, hanem a sövény mellett halad a zöld jelzés, de ez már csak amolyan városi séta. Végül a Horváth kertnél szállunk fel a villamosra és így összesen 3.5 kilométert tettünk meg a Gellért szállótól a Krisztina körútig.

Ez egy könnyű túra, inkább séta, ahol a város számos épített nevezetességét szemügyre vehetjük, megszemlélhetjük az útvonal különböző pontjairól a városi panorámát és kedvet kaphatunk, hogy az építetteken kívül a természeti értékeket is megnézzük.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 


 

“Life in plastic, it’s (not) fantastic”

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  A nyári meleg ellenére kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Most megosztjuk az első 15 nap tapasztalatait és észrevételeit és elmondjuk, mire érdemes figyelni, ha ti is belefognátok a műanyagmentességbe

A környezetünkben lévő tárgyak többféle anyagból készülnek és könnyen észre vehetjük, hogy milyen kevésnek nem alkotó eleme a műanyag. Vajon kiváltható-e természetes anyaggal valamelyik, vagy bármelyik? Vagy a műanyagok már visszavonhatatlanul részesei lettek a világunknak? Anélkül, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolnánk, nézzük meg, hogy mire is jutottunk a kihívás első 15 napja alatt.

20180717_lifeinplastic01.jpg

A műanyagokkal kapcsolatos problémák megértéséhez egy kicsit vissza kell térni a sokak által elfeledett és méltatlanul utált természettudományokhoz, és feleleveníteni, miből és hogyan készülnek ezek a változatos tulajdonságú és mára gyakorlatilag nélkülözhetetlennek tűnő anyagok.

A műanyagok természetes vagy mesterséges eredetű összetevőkből létrehozott mesterséges anyagok. Az egyik legelső műanyag a gumi volt, melyet a kaucsukfa nedvéből állítottak elő. A természetes műanyagok építőköve lehet nagyméretű molekula, például cellulóz, melyből műselymet, lakkot állítanak elő, de lehet tejfehérje, melyből műszarut készítenek. A mesterséges műanyagok alapanyagai általában kisebb-nagyobb méretű szerves molekulák, melyekből polimerizációval, polikondenzációval készülnek a változatos tulajdonságú műanyagok.  A szerves kémia egy nagyon izgalmas, de nem túl népszerű területe a természettudománynak éppen ezért a napi bevásárlás közben kevesen gondolkodnak el azon, hogy a banán érését ugyanaz az anyag segíti, aminek a polimerizációjával  banán csomagolására szolgáló polietilén tasakot előállítják. A növények által előállított etilénnek érést elősegítő hatása van, a kőolajból mesterségesen nyert etilént pedig katalizátor jelenlétében polimerizálják és egy könnyű, nagy szakítószilárdságú anyagot kapnak, amiből fóliát – téves elnevezéssel nejlonzacskót – készítenek. A műanyagok hő hatására eltérően viselkednek, egyik csoportja hőre lágyul, a másik  és hőre keményedik. Általánosságban elmondható, hogy a műanyagok égésekor mérgező anyagok szabadulnak fel, így nem érdemes a keletkező műanyag hulladékot így megsemmisíteni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Anélkül, hogy a szerves kémia és a különböző iparágak fejlődését taglalnánk elmondhatjuk, hosszú út vezetett el a gumiipar fejlődésének kezdetétől odáig, hogy a környezetünkben már alig tudunk olyan tárgyat mutatni, ami nem tartalmaz műanyagot. A műanyagok számos hasznos és a mindennapokban jól hasznosítható tulajdonságuk mellett rendelkeznek egy nagyon hátrányos jellemzővel: mesterségesen létrehozott vegyületek és az elhasználódásuk után sem bomlanak le. A világon valaha létrehozott összes műanyag itt van a Földön, a kezelhetetlen mennyiségben és minőségben előállított anyag egyre nagyobb területet, élőhelyet foglal el más élőlényektől, miközben nem része a bioszférának 

A háztartásban fellelhető és nagy mennyiségben keletkező műanyagok 7 csoportba oszthatók és a csomagolóanyagokon is ezekkel a számokkal vagy betűkkel jelöltek.

1 – PET, vagy más néven polietilén-tereflatát, amiből ásványvizes palackok, poharak, háztartási és tisztítószer flakonon, ruhák készülnek. 2 – HDPE, vagy nagy szilárdságú polietilén (high-density poliethylene), amiből csomagolóanyagok, palackok, flakonok készülnek. 3 – PVC, más néven polivinilklorid, ebből csövek, csomagolóanyagok, padlóburkolatok készülnek, ugye mindenki találkozott már PVC padlóval? 4 – LDPE- kis szilárdságú polietilén (low-density poliethylene), amiből hajlékonysága miatt főleg fóliák, zacskók készülnek, melyek nem túl tartósak. 5 – PP, más néven polipropilén, amiből palackok, tejtermékek dobozai, flakonok, műanyag edények, tálcák és háztartási szerek flakonjai készülnek. 6 – PS, a polisztirol jelölése, főleg csomagolóanyagokat készítenek belőle, mivel habosítható ezért hő- és hangszigetelésre is használható. 7. OTHER – az egyéb csoportban tartozik az összes többi műanyag, kezdve a műszálas műanyagoktól a szemüveglencséig.

A műanyagok hatalmas csoportjában mindössze 3 típusú az, melyben az élelmiszerek biztonságosan tarthatók és a műanyag többször is felhasználható. A 2, 4, és 5-ös számmal jelölt polietilén és polipropilén az, melyekből – a vizsgálatok alapján úgy tűnik – nem bocsájt ki káros anyagot. Az PET palackok, melyek az 1-es csoportot alkotják több használat után már nem megbízhatóak, ezért kerülni kell a többszöri felhasználásukat.

Úgy gondoltuk, hogy ennek a 31 napos kihívásnak úgy vágunk neki, hogy egyrészt törekszünk a lehető legkevesebb műanyag használatára. Viszont nem dobjuk ki a keletkező műanyag szemetet, hanem összegyűjtjük és kielemezzük, hogy milyen összetevőkből áll és miért keletkezett. Szerintünk a sikeres és tudatos hulladékgazdálkodás első lépése annak felmérése, hogy éppen hol tartunk a környezettudatosságban. A változásra való törekvés veszthet a lendületéből, ha túl sok mindent szeretnénk változtatni, nehéz egyszerre minden tényezőre figyelni. A legtöbb zöldítésre vonatkozó felhívás talán ezen is vérzik el, mert arra felhívják a fogyasztó figyelmét, hogy mit tehet, ha zöldebben szeretne élni, de arról már kevesebb kampány szól, hogy éppen hol tart a környezettudatosságban.

A Gellért-hegyen járó kirándulók közül sokan biztos nem gyűjtenek szelektíven, pedig a város közepén átvezető zöld sáv jelzésen nem lenne nehéz dolguk.

 20180717_lifeinplastic02.jpg

Nekünk a műanyag bevásárló táska lecserélése nem volt gond, mert mindkettőnknél mindig van bevásárlószatyor. Nem azért, mert állandóan vásárolunk, hanem mert mindkettőnknek van egy-egy apróra összehajtható szatyra, ami elfér a táskában. Petra nyert egyet magának egy vetélkedőn, én pedig évekkel ezelőtt vettem egy elnyűhetetlen darabot. Nem tagadom nekem sokat segített ennek a szokásnak a kialakításában a boltban kapható szatyrok minőségükhöz képest borsos ára, sok kicsi sokra megy alapon komoly pénzeket el lehet költeni csak szatyrokra. A műanyag palackok leváltását már egy kicsit jobban át kellett gondolni. Petra csak elővette a nem olyan régen vásárolt palackját, ami ugyan műanyag, de amíg jól használható, ő azt fogja hozni, vinni. Az eldobható PET palackokat én eddig többször újratöltöttem, de utána olvasva rájöttem, hogy ez nem a legjobb ötlet. A különböző zöldboltokban található üvegpalackok ára viszont szerintem indokolatlanul magas, ráadásul mindegyiken van szilikon (műanyag) védőborítás. Így egy itthon fellelhető, barátságos térfogatú és tömegű ikeás üvegpalackot fogtam be utazó palacknak, eddig bevált. 

Tapasztalatunk szerint viszont a 15 napos szelektív gyűjtés volt a legjobb döntés a műanyagmentes július kapcsán, ugyanis így tudatosult, hogy valójában milyen mennyiségű műanyag kerül be kikerülhetetlenül (?) a háztartásba (csak a konyhát vettük alapul). Ahhoz képest is meghökkentő volt az összegyűlt mennyiség, hogy egyébként is szelektíven gyűjtünk, de soha nem maradt 2 hétig a lakásban a műanyagszemét. A teljesség igénye nélkül volt kekszes zacskó, joghurtos pohár (polisztirolból!), tészta és rizs csomagolás. Így rá tudtunk csodálkozni a 180 grammos édesség csomagolására, amit csak ebben a kiszerelésben lehet kapni, de megnéztük a szintén 174 grammos keksz dupla műanyag csomagolását is. Szerintünk nagyon dizájnos lenne aromazáró papírdobozban is, vagy jó lenne, ha lehetne kimérve kapni, hiszen nem maszatol és lehet, nem is törne nagyon.

Amit vállaltunk (egyszer használatos műanyag palack kiváltása, egyszer használatos műanyag zacskók mennyiségének csökkentése) azt sikerült teljesíteni. Viszont, akkor bajban lennénk, ha a kedvenc megszokott és mással nem kiváltható élelmiszereinket a környezetszennyező csomagolásuk miatt lecserélnénk. Még tart a műanyagmentes július és a további tapasztalatainkról és a szelektív gyűjtés fontosságáról beszámolunk augusztusban.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

Örökifjú örökerdő – időutazás a János-hegyen

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi , májusi és júniusi  naptárfotóinkról a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 júliusi fotója a megunhatatlan Budapesti panorámáról 10 évvel ezelőtt 2008 júliusában készült az Erzsébet kilátóból. Úgy tűnik, abban az évben nem volt olyan hőség és délután 2-kor simán lehetett nézelődni a kilátó bármelyik szintjéről. Az idei kirándulás napján sem volt túl meleg, nem készültek napfényes, bárányfelhős képek. Budapest sokat változott 10 éve alatt, de a város változásainak vizsgálata helyett mi most megmutatnánk, ezt a hegyet nem csak látogatni, de megóvni is érdemes.

calendar_hu_201807.jpg

Azt gondolnánk, hogy a János-hegy nem rejt túl sok meglepetést, hiszen minden nevezetessége szem előtt van és az egyre urbánusabb turista utakat bejárva a hegy minden titkát megtudhatjuk. Ha azt gondolnánk, tévednénk. Bármilyen hihetetlen vannak még ezen a hegyen csendes, hatalmas bükkfákkal szegélyezett tényleg csodás területek, ahol azért jó megállni egy percre. Az általunk választott túraútvonalról már írtunk a Kisvasútról kisvasútig című bejegyzésünkben, több alkalommal bejártuk, ismerjük, szeretjük és most tettünk egy kis kitérőt. 

Normafa hegygerincen lévő buszvégállomása a 21, vagy a 21A jelzésű busszal közelíthető meg, melyek a Széll Kálmán térről indulnak 5-6 perces követési idővel. Szükség is van arra, hogy ilyen gyakran közlekedjenek a buszok, ugyanis a hegy gerincén lévő parkolók hamar megtelnek és a buszok sem üresen érkeznek a végállomásra. A túra kezdete most is a Budai-hegységet ábrázoló bronzszobor volt, ahonnan továbbra is pazar kilátás nyílik a városra. Az időjárás most nem volt kegyes hozzánk, napsütés helyett borús, felhős idő fogadott bennünket, de legalább nem esett. A télen hóval fedett sípályákon most színes vadvirágok és fűfélék virágoznak, zöldbe borult az egész domboldal.

20180711_orokifju01.jpg

Rövid nézelődés és fotózás után elindultunk a pár száz méterre található Anna-rét felé a János-hegyi úttal párhuzamosan futó murvás gyalogúton. Ahhoz képest, hogy vasárnap délután volt egészen sokan voltak még a réten és környékén. Az egyre hatalmasabbra növő játszótér szinte tele volt és a tűzrakó helyeken is parázslott a tűz. Meg is állapítottuk, hogy aki csendre és kikapcsolódásra vágyik, az ne jöjjön vasárnap a Normafára, mert igaz, hogy a zöldellő természetben friss a levegő, de kezelhetetlen a tömeg. Örömmel hagytuk magunk mögött a zajos Anna-rétet, a felújított bicikliút és futópálya helyett az erdőben kanyargó szintén murvával felszórt, könnyen járható kék kör jelzésen folytattuk utunkat, elhaladtunk a Sporthotel mellett, majd követtük a jobbra leágazó jelzést.

Az erdőgazdálkodás részeként az erdőkben gyakori, hogy egyes területeken az összes fát kivágják így tar területek keletkeznek. Örökerdőnek nevezzük azok az erdőket, melyekben nem történik tarvágás, csak kisebb csoportokban vagy egyenként, úgynevezett szálalással vágják a fákat. Ennek köszönhetően az erdő területete folyamatosan erdő marad a rá jellemző élővilággal. A gazdálkodás során a maguktól kidőlő fák egyrészét hagyják elkorhadni, így az ökoszisztéma részeként a korhadó fa élőhelyet jelent más élőlénynek. Az örökerdő erdő ellenállóbb és természetes életközössége zavartalanul tud fejlődni. Az örökerdők létrehozását Kaán Károly földművelésügyi államtitkár javasolta, akinek a nevét a Hárs-hegyen lévő kőkilátó viseli.

 20180711_orokifju02.jpg

Az út egy öreg bükkösbe vezetett és már első pillantásra lenyűgöztek bennünket ezek a hatalmas fák. Nem véletlenül, itt veszi ugyanis kezdetét a WWF János-hegyi tanösvénye. Az elhelyezett táblákat böngészve sok mindent elolvashattunk a körülöttünk lévő bükkerdőről és a bükkfákról, melyek között van számos 100 évesnél idősebb fa. A táblákról megtudhatjuk még, hogy miért hasznos az örökerdő és miért kifizetődő a szálaló gazdálkodás. Kiderült, hogy az erdőgazdálkodás nem egy rövid távú folyamat (ezt azért eddig is sejtettük), hiszen egy-egy erdőrészlet gondozásához 5-10 évente kell csak visszatérni és évtizedekben kell előre gondolkodni. Viszont a változatos életkorú egyedekből álló és kiegyensúlyozott élővilágú erdő meghálálja a gondoskodást, erősebb és ellenállóbb lesz a különböző életkorú fák alkotta társulás. Nagyon érdekes és üdítő volt a már-már parkszerű turistautak után a csendes, dús aljnövényzetű erdő. Igaz csak pár száz méter hosszú a tanösvény, de megmutatja, hogy felelős erdőgazdálkodással hogyan nevelhető kirándulók számára vonzó erdő és milyen lehetne a János-hegy valódi arca.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A tanösvény kitérője után megérkeztünk a Libegő felső állomásához, ami szintén egy központi helynek számít, hiszen a Libegőn kívül van itt játszótér, ivókút, de a Gyermekvasút János-hegyi megállója sincs messze. Megtaláltuk az egykori Lóvasút végllomástól induló zöld háromszög jelzést és ezen haladva folytattuk utunkat az Erzsébet kilátó felé. A sík terepet felváltotta a számtalan lépcső, ha valaki kényelmesebben szeretne felérni a kilátóhoz, a futópályával párhuzamos műutat is választhatja.

20180711_orokifju03.jpg

A rövid, de meredek kaptató után szerencsére hamar feltűnik az kilátó kőből készült épülete a zöld lombok között.

20180711_orokifju05.jpg

Az Erzsébet-kilátóból a felhős idő ellenére is pompás volt a kilátás, tisztult annyit a légkör, hogy láthatóvá vált nem csak a Pilis, hanem a Mátra vonulata is. Persze a város nevezetességei jól kivehetők voltak, aki ismeri Budapestet minden érdekességet megtalálhatott.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A túra következő szakasza a piros sáv jelzésen folytatódott, hiszen ez vezet le a Szépjuhásznéhoz. A lefelé vezető út több szakaszra osztható, többször keresztezi az aszfaltburkolatú János-hegyi út. Érdemes ezen a szakaszon kellő körültekintéssel közlekedni, mert néhol hiányosak a lépcsők és a kerékpárosok által itt is szétszabdalt erdőben néha kérdéses, merre is vezet a piros jelzés. A talaj meglehetősen egyenetlen, sziklás, több helyen lépcsőzni is kell lefelé, de előfordul, hogy puha erdei ösvényen vezet az út. Az általában nyüzsgő erdő most csendes volt, kevés túrázóval találkoztunk, így fel lehetett fedezni néhány még virágzó növényt, rovarokat és a lombok közül kitekintve megcsodálni a Hárs-hegyet. Igazán érdekes a különleges nevű kéküstökű csormolya, mely a vajvirágfélék családjába tartozik és félparazita növény, mivel a gazdanövény gyökeréből vizet és tápanyagot szív el, de a zöld színe miatt azért tudható, hogy fotoszintetizálni is képes. 

 20180711_orokifju04.jpg

Lefelé kényelmes tempóban haladtunk, a piros és a sárga sáv, a piros és a zöld kereszt és a két zarándokút összefonódása után értük el a Budakeszi utat, ahol rögtön ott a Szél Kálmán térre vivő 22-es busz megállója. Összességében a kis kitérőknek köszönhetően 5 kilométeres volt ez a túra, amit a számos megálló miatt az átlagnál lassabban tettünk meg. Miközben eljutottunk az urbánus parktól a Budai-hegység másik örökerdőjéhez.

Szeretnél hozzászólni?  Itt megteheted: 

 

 

Hol VOLT, hol nem VOLT

Sopron páratlan természeti kincseivel, kulturális örökségével és nem utolsó sorban vendégszeretetével az egyik legnépszerűbb utazási célpontja kis hazánknak. A héten zajló VOLT Fesztivál apropóján egy rövid és szubjektív összeállítást szeretnénk a blog olvasóinak adni város talán kevésbé ismert nevezetességeiről és a természet nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekről.

A Magyarország északnyugati részén fekvő város a maga 60000 lakosával nem tartozik hazánk legnagyobb települései közé. Nagyságához képest viszont nagyon jelentős méretű örökséggel rendelkezik, megszámlálhatatlanul sok látnivalót található a városban és a környékén. Ez a terület már elég régen benépesült, a ókori Róma Scrabantia nevű városának fóruma a mai Főtér helyén volt és azóta is kisebb szünetekkel számos népcsoport lakott a város területén maguk után hagyva épített örökségüket és kultúrájukat. Egy jó összefoglaló Sopron történetéről itt megtalálható. 

Számunkra ez ez a város, ahová érdemes többször visszatérni, mert mindig tud újat mutatni és nem csak a számtalan műemlék miatt. Nem titok, nekünk fontos a vendéglátó kedvessége és itt még soha nem csalódtunk, pedig voltunk már magánszálláson és többcsillagos hotelben is. A látnivalók nagy száma miatt a városban érkezők szinte el vannak veszve, hiszen rengeteg múzeum, szakrális emlék, szobor található itt, egy kis kutakodás, beszélgetés és internetes böngészés után mi végül érdeklődési körünknek megfelelően kezdtük végig járni a nevezetességeket. Habár van miből válogatni most csak hármat mutatunk be ezek közül ipartörténeti és történelmi vonatkozásuk miatt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Azonnal megtetszett a  Központi Bányászati Múzeum kék színű, barokk stílusú épülete a Templom utcában, de hétfő lévén éppen nem tudtunk bemenni a múzeumba, mert aznap zárva volt. Másnap viszont nem volt akadálya annak, hogy eltöltsünk egy kis időt ebben a hazai bányászat tárgyait, ipar és képzőművészeti emlékeit és érdekes ásványait bemutató tornácos múzeumban és megismerjük a magyarországi bányászat évezredes történetét.

20180628_holvolt02.jpg

Persze első látásra biztosan kevesen jönnek lázba egy-egy múzeumban kiállított metszetrajztól, pedig a Brennbergbányában 1789-ben létesült feketekőszénbánya Magyarország első kőszénbányája volt és a 19. század végére a kor egyik legmodernebb ipari létesítményéve lett. Szóval lenne miért lelkesedni. De a szénbányák, a külszíni fejtéstől eltekintve a föld alatt vannak és igazán kevés alkalom nyílik arra, hogy a kőszénfejtő gépeket a velük dolgozókon kívül bárki megnézze. Ebben a múzeumban az a különleges, hogy igazán testközelből szemügyre lehet venni azt, hogy milyen – mai szemmel – kezdetleges eszközökkel kezdték el a föld mélyében található ásványkincseket felhozni a felszínre és nyomon lehet követni az évszázadok alatt fejlődő technológiát. A gépek egyre bonyolultabb működése, mérete és kidolgozottsága, megtervezettsége egyszerűen lenyűgöző. Sajnos egyre kevesebb ipari műemlék van még hazánkban, akár eredeti helyén, akár múzeumban. Szakértő magyarázattal a technológiát kézzelfogható közelségbe hozó bemutatók sora érdekes lehet kicsiknek és nagyoknak, akár azoknak is akik már régen nem ülnek az iskolapadban, de még soha nem voltak nehézipar közelében. Sőt a gyerekek számára van egy Élménybánya, ahol bányászsisakot felöltve kicsit belebújhatnak a bányászok bőrébe és megismerhetik az általuk használt eszközöket.

20180628_holvolt03.jpg

A másik két kedvenc látnivalónk nem a város közepén, hanem a Lövérekben van. A Sopront szinte körbe ölelő, változatos növényvilágú erdőben jólesik kirándulni, számos túraútvonal és több különlegesség várja az erre járókat.

20180628_holvolt04.jpg
Amikor ott jártunk felfedeztünk egy erdei tornapályát, ami a budapestiekkel ellentétben karbantartva, jó állapotban várja a testmozgásra vágyókat. A kiindulási pont megközelítéséhez az 1-es vagy a 2-es buszról a Lövér-szálló megállónál szálltunk le. Azt láttuk, hogy innen sokfelé indulnak turista útvonalak, és később utánanéztünk, hogy a zöld és a kék háromszög jelzésen is felmehettünk volna jutni a Károly-kilátóhoz vagy a kék kereszten csatlakozhattunk volna az országos kék túra útvonalához. Az idő egy kicsit borúsnak tűnt és turistatérkép sem volt nálunk, így az erdészet táblájára hagyatkozva  a kicsit több, mint 2 kilométer hosszú, 20 állomásból álló tornapályát választottuk. Jó móka volt a ilyen távot végig járni és nagyon tetszett, hogy háromféle erőnléthez szabott gyakorlat közül lehetett választani.

A Sopron környéki erdők nem csak a méretük és fajgazdaságuk miatt különlegesek: mivel számtalan kulturális örökséget rejtenek és a különböző túraútvonalakon és tanösvényeken nem csak a jól karbantartott növénytársulásokban gyönyörködhetünk, hanem a különböző emlékműveknek köszönhetően a város múltjának, lakói sorsának egyre több részletét ismerhetjük meg. Az Ojtozi fasoron található ugyanolyan nevű emlékműben sok minden benne van a magyar történelemből: 101 éve az Osztrák-Magyar Monarchia magyar huszárjai harcoltak a mai Románia területén zajló csatában a román hadsereggel szemben, és veszítettek. A csata emlékére Erdélyben az Ojtoz-patak völgyében a helyszíntől nem túl távol, egy emlékművet faragtak sziklába, ennek a másolatát készítették és állították fel Sopronban 1934-ben. Az erdélyi eredeti emlékmű később megrongálódott, majd 1961-ben felrobbantották a sziklát is, melybe belefaragták.

20180628_holvolt01.jpg

Mire a tornapálya 20 állomását végig jártuk, az időjárás eldöntötte, hogy milyen szeretne lenni. A szakadó eső elől éppen beértünk a Balogh fagylaltozóba, amit tej és tej-tojásmentes fagylaltjai miatt fel úgyis szerettünk volna felkeresni.

Ha Sopronról van szó a VOLT Fesztivál említése kihagyhatatlan. A mára a város első számú nevezetességévé vált fesztivált a soproni Sportcentrumban rendezták meg első alkalommal 1993-ban. Azt a helyszínt gyorsan kinőve a rendezvény átköltözött a Lövér körúton található kempingbe. Aki imádja a budapesti Sziget fesztivált és a nagyméretű szabadtéri fesztiválokat, az a Volt-ot is szeretni fogja. A fesztivál egy hete alatt sajnos a soproni szállások árai a többszörösére emelkednek és limitált számuk miatt hamar el is fogynak, így érdemes időben gondoskodni a saját szállásról a fesztivál területén kívül vagy belül.

A fesztivál nem csak a bulizni vágyó fiatal korosztály, hanem az éve óta fesztiválra járó középkorúak körében is nagy népszerűségnek örvend és vonzó szórakozási-kikapcsolódási lehetőséget jelent számukra. Sőt a szervezők most már a legifjabb fesztiválozókra is gondolnak, napközben jobbnál jobb programok várják a gyerekeket: vezetett túrák a kulisszák mögé és többféle kreatív, tudásgyarapító időtöltés. De nem csak ebben fejlődött a fesztivál. Ezen a gyönyörű helyen gondolnak a környezetvédelemre és újra felhasználható anyagból készült poharakat használnak az italokhoz és ügyelnek arra, hogy kevesebb szemét keletkezzen. Apróságnak tűnik, de nagyon hasznos, hogy a Gormet-fesztiválhoz hasonlóan már itt is lehet a karszalaggal fizetni.

A fesztivál egyetlen gyenge pontja az szervezőktől független időjárás lehetne, mert az Alpokalja csapadékosabb éghajlatának köszönhetően itt gyakran megesik, hogy esik. De a meteorológiai előrejelzés alapján elő lehet készülni esőkabáttal és meleg ruhával, nekem még egyetlen Volt élményem sem rontotta el az időjárás. Bár az emlékezetes pillanatok közé tartozik, amikor pont egy Tankcsapda koncert végére kezdett rá az eső, ami hamar éjszakai viharrá fokozódott.

Mi az idei VOLT Fesztivált kihagyjuk, de rajta van a bakancslistánkon Sopron számtalan épített és természetben található nevezetessége és biztosak vagyunk benne, hogy a következő utazásunkkor is találunk értékes-érdekes meglepetéseket.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

Szabadlábon egész nyáron I.

A mai napon a V betű is felkerült a táblára és kezdetét vette gyerekek által 184 napja várt vakáció. Ideális esetben a nyár a szabadság és a pihenés lehetőségét ígéri kicsiknek és nagyoknak, de ahogy a téli túrázásra, úgy a nyári kikapcsolódásra is érdemes felkészülni. Így nagyobb valószínűséggel érnek bennünket kellemes meglepetések barangolásaink során. Ebben a bejegyzésben, hasonló tematikával az előzőekhez, néhány ötletet gyűjtöttünk össze, hogyan lehet élményeket gyűjteni saját magunk és a természet kíméletével.

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak megfelelő túra választása nyáron is legalább olyan fontos, mit más évszakban. Általában a kényelmes tempójú séták jó hatással vannak a szervezetre, de a nagyobb meleg miatt sokkal hamarabb ki lehet fáradni. Hasznos konzultálni orvossal, ha azt határozzuk el, hogy pont nyáron váltunk át más sportra/ mozgásformára.

20180615_szabadlabon102.jpg

Megfelelő öltözék

A nyári túraöltözék jóval kevesebb, mint a téli, de érdemes éppen olyan gondosan megválogatni, mint máskor. Az erdőt járva alapszabály a terepnek megfelelően zárt, jól szellőző cipő, ami megfelelően tartja a lábat. Bár ma már számtalan könnyű túraszandál is kapható, nekünk eddig a cipő jobban bejött, egy-egy rossz helyen lévő faág, vagy rovar a szandálos lábon nagyobb kellemetlenséget tud okozni.  A technikai pólókat érdemes nyáron is bevetni, persze most lehet vékonyabb típusra váltani. A túraútvonalak nem csak az árnyas erdőkben, hanem a napsütéses réteken is kanyarognak, így a fej védelme egy megfelelő sapkával, kalappal szintén elengedhetetlen. Felkészülve a nyári záporokra, amiből az utóbbi hetekben volt elég, érdemes egy vékony esőkabátot is betenni a hátizsákba.

Szükséges enni- és innivaló

Amire sokkal jobban kell figyelni nyáron, az a megfelelő mennyiségű folyadék – lehetőleg víz – magunkkal vitele a kirándulásra, túrára. Bár a térképeken jelzett vízlelőhelyeken általában van iható víz, inkább vigyünk magunkkal még egy teli palackot. A források vízbázisa a fővárosban gyakran szennyezett így érdemes utána olvasni, hogy az erdőben fakadó vizek közül melyik iható. A hűtőtáska cipelése rövidebb távon mellőzhető, de arra érdeme figyelni, hogy csak olyan szendvicsek legyenek csomagolva, melyek néhány óra vándorlás után nem válnak ehetetlenné. Jó szolgálatot tehet a mélyhűtött palackos víz, ami a kiolvadásáig hidegen tartja mellé csomagolt harapnivalót, és nem felesleges teher, hiszen a vizet úgyis megisszuk.

Vidd haza a szemetet

Az erdőkben a turistaútvonalak mellett elhelyezett szemetesek szomorú látványt tudnak nyújtani, ha már folyik ki belőlük a hulladék és a kirándulók csak tovább gyarapítják a szeméthalmazt. Való igaz, hogy az erdészetek, a természetvédelmi területek kezelői üríthetnék gyakrabban a kukákat, de jusson eszedbe, hogy amit abba a kukába beledobsz, azt nem lehet szelektíven feldolgozni, de az erdőlakó állatok legalább hozzáférnek olyan ételhez, ami egyébként nem is nekik való. A hátizsákba gondosan becsomagolt élelmiszerek maradékát, a szalvétákat, a műanyag zacskók halmazát, pillepalackot, fémdobozt a érdemes inkább hazavinni és otthon kidobni, amit pedig lehet a szelektív hulladékgyűjtőbe tenni. A képen az Apáthy-sziklához vezető zöld sáv jelzésű út egy látható, a panorámát csúfító szeméthalmazzal.

20180615_szabadlabon101.jpg

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Nyáron is jól jön a papír alapú térkép. Mi elég sok kilométert tettünk bele egy kisebb méretű spirálos darabba. Azon kívül, hogy érdekességek, információk vannak benne, jól firkálható, így most már egy naplóra kezd hasonlítani. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a telefon legyen feltöltve, nem csak a fotózás és a GPS miatt, de ha baj van, akkor legyen mivel segítséget hívni.

Így fotózunk mi

Bár a blogban rengeteg fotóval illusztráljuk a bejegyzéseket, a kirándulásokra elég ritkán viszünk magunkkal fényképezőgépet, legtöbbször a súly és az elfoglalt hely miatt.  Ha előre tudjuk, hogy lesz különleges téma, akkor persze bekerül a hátizsákba. A mobiltelefonok közül még a több éves modellekkel is lehet szép képeket készíteni, megfelelő fényviszonyok miatt. Személyes kedvencem a Samsung Galaxy K Zoom, ami egy telefon-fényképezőgép hibrid. Szoftveresen már nem az igazi, de a Samsung S sorozatának legtöbb tagját még most is túlszárnyalja fotózásban.

20180615_szabadlabon104.jpg

A várható időjárásról érdemes előre tájékozódni, vihar közeledtével érdemes halasztani a kirándulást. A hevesebb esőzésekkel és széllel járó több napos zivatarok után jó, ha várunk pár napot, míg az erdő a barátságosabb arcát mutatja és ismét biztonságosan és könnyedén járhatók lesznek a kijelölt útvonalak.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A hátizsákba nyáron is legyen elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat tartalmazó neszesszer, és kerüljön mellé a csípésekre való kenőcs, a kullancs és rovarriasztó és persze a napsugárzás miatt a megfelelő faktorszámú fényvédő.

Választott táv és terep

Nyáron a hőség miatt kifejezetten fontos, hogy jól tervezd meg a túrát. A nagy kánikulában sem kell lemondani a kirándulásról, hiszen az erdőben, főleg egy magasabban fekvő hegyen több fokkal hűvösebb lehet. A Kékesen, a Mátra legmagasabb pontján még nyáron sincs 26 foknál melegebb, ami igazán üdítő tud lenni hőségriadó idején. Ha azonban a tervezett túra útvonala kopár, napsütötte tájon halad, válaszd meg úgy az indulás időpontját, hogy ne a rekkenő hőségben kelljen azt a távot teljesítened.

Tudd, hogy te vendég vagy

Valljuk be, a kopár téli erdő után a tavaszi, de főleg a nyári dús lombozatú erdő számtalan növénye és állata csábít arra, hogy hazavigyük, hogy egy kicsit még a miéd legyen. Érdemes ennek a csábításnak ellenállni, és akár egy kisebb határozókönyvvel felszerelkezve többet kirándulni, naplót írni a változatos fajokból álló erdei ökoszisztémáról. Majd hűvös őszi, téli estéken visszapörgetni, hogy milyen fajokkal ismerkedtünk meg. Nincs minden növényre, állatra ráírva, hogy védett, egy-egy gondatlan gyűjtéssel bárki akár százezrekkel is megkönnyítheti a pénztárcáját.

Azok a csodálatos ízeltlábúak

Az ízeltlábúak egy rendkívül fajgazdag törzs, ide tartoznak a rovarok, a rákok és a pókok. Kirándulások során számtalan képviselőjükkel találkozhatunk, gondoljunk a bosszantó szúnyogokra vagy a veszélyes kullancsokra. A rovarok népes társaságában sokan valóban színesek, meghökkentő és váratlan helyen bukkanhatunk rá egy-egy szép példányra. Ez a bársonyos darázscincér a solymári sziklákon süttette magát a nappal, láthatóan nem zavartuk sem mi, sem a az erre szálló fürge, kék színű boglárkalepkék. A nagyjából 2-3 cm nagyságú feltűnő sárga rajzolatú  bogár szárnyfedői lekerekítettek, a csápja és a lábai pedig sárgásvöröses, a feltűnési helyéből kiderül, hogy a napfényes, lombos erdőket kedveli. Emberre nézve ártalmatlan, növényekkel táplálkozik fejlődésének minden szakaszában. Óvatos rovar, ezért is volt meglepő, hogy Petra több fotót tudott készíteni róla.

20180615_szabadlabon103.jpg

Reméljük, hogy ezzel a néhány javaslattal hozzájárulunk a túrázás jobbá tételéhez. Ha úgy érzed, valami kimaradt, kommentben, vagy levélben írd meg nekünk.

 

 

Madarak, fák, wifi

A budai zöld sáv jelzés a Gellért-hegytől egészen a Nagykovácsiban található Zsíros-hegyig vezet, érintve Budapest legszebb nevezetességeit. Az útvonal egy rövidke, János-hegyre panorámás szakaszát már tavaly bemutattuk. A János-hegyi sportolási lehetőségeket bemutató június havi naptár bejegyzésünk kapcsán viszont ellátogattunk Budapest egyik legnépszerűbb panorámás kirándulóhelyére a Normafához, és ha már ott voltunk egy kis nézelődés után lesétáltunk Zugligetbe. Ebben a bejegyzésben megpróbáljuk megmutatni, hogy miért érdemes óvni és védeni az erdőket és a benne lakó élőlényeket, miközben meglepő dolgokat fedezünk fel.

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a főváros legvonzóbb arcát mutatja annak, aki vállalkozik a budai zöld sáv 42 kilométerének a megtételére; mi most a túra közepén található szűk 4 kilométeres szakaszát mutatjuk be. Több bejegyzésben, a túrák befejezésként ajánlottuk ezt a szakaszt, így éppen ideje önállóan is bemutatni. A mostani túránk kezdete a Normafa volt, ahová a Széll Kálmán tértől induló 21, vagy 21A jelű autóbusszal érkeztünk a város legjobb panorámájú buszvégállomásához. Jó hír, hogy ezentúl a Boráros tértől induló 212-es busz is eljön idáig.

A túrát érdemes a Budai-hegyek domborműtől kezdeni, aminek segítségével rögtön beazonosíthatjuk az előttünk lévő területeket, dombokat, hegyeket.

20180608_madarakfakwifi01_1.jpg

A zöld sáv jelzés a Széchenyi-hegy irányából halad a Szépjuhászné irányába és mi ennél a szobornál csatlakozunk rá. A sima, egyenletes talajú murvás túristaút párhuzamos az Anna-rét felé haladó sétaútvonalakkal, de azokkal ellentátben nem emelkedik hanem lejt. Lassan ballagtunk az úton, így a fák közül újra, meg újra kibukkanó változó panorámát és a dúsan virágzó vadvirágokat is alaposan szemügyre tudtuk venni.

20180608_madarakfakwifi02.jpg

Pár száz méter után odaérünk egy elágazáshoz, a zöld sáv jelzés leágazik és lefelé, jobbra folytatódik az út. A fák között tompán beszűrődik a fény és a hőmérséklet is jobban elviselhető, mint a réten, egy-két kerékpáros tolja felfelé a járművét. Az út továbbra is széles és kényelmes, de egyre jobban lejt és csakhamar meg is érkezünk egy műútra, ami a Tündér-hegyi út vége, a Mátyás király út eleje, a János-hegy és a Kissvábhegy találkozása. A műút és a Normafa közötti szakasz azért érdekes, mert az évekkel ezelőtti állapothoz képest a turista útvonal sokkal szélesebb és jobban járható, akár babakocsival is. Ezen kívül az új, modern vonalú útjelző és tájékoztató táblák is jelzik: ezt a területet karban tartják. Nem lehet viszont nem észre venni a sok kitaposott csapást az erdőt amúgy is sűrűn átszelő utak között: bizony, ha a hegyikerékpáros felmegy a hegyre, az le is fog valahol jönni.

20180608_madarakfakwifi03.jpg

Itt található hazánk első Kossuth-emlékműve. A terméskövekből épült talapzatra elhelyezett másfélszeres életnagyságú mellszobrot a Zugligeti Egyesület megbízásából Tóth István szobrászművész készített el 1913-ban. Az emlékmű a műútnak háttal áll, annak megalkotásakor valószínűleg Zugliget felől volt gyakrabban megközelített, most pedig a fák közé tekint be az egykori kormányzó szobra. A talapzaton egy dombormű Kossuth Lajos Istenszeme fogadóban történt letartóztatását ábrázolja.

20180608_madarakfakwifi04.jpg

A kis kitérő után a tovább haladunk a Tündér-hegyi útról elágazó zöld jelzésen. A néhol erősebben lejtő talajt itt már puha, kissé korhadt levélszőnyeg borítja és hamar elértünk egy szétgraffitizett épülethez, ami mellett egy minden festékét elvesztett, de működő és iható vizet adó kút van.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az egykori Disznófő vendéglő sajnos nem vehető alaposabban szemügyre, bekerítették. A szemmel láthatóan nyomorúságos állapotú épületen már nincs is sok látnivaló, de a terület történetéről egy kiváló összefoglaló olvasható a Normafa Park honlapján. A fotón a gaz mögött megbújó Disznófő forrás is ugyanezen kerítés mögé szorult és el is apadt. Nem lehet azt a döbbenetet elfelejteni, amikor a kétkedve szálló suttogások igaznak bizonyultak és a múlt század végén a terület egyszer csak bekerítődött és a közkincsnek számító forrás elzáródott a nagyközönség elől. A szabadon álló téret – aminek a szélén még most is ott áll a Szentendrei Erdészet 1988-as térképe – egy meglehetősen ormótlan kerítés váltotta fel, ami mellett az elmúlt évtizedek alatt számtalan turista taposta ki a ma már normál szélességűnek mondható utat.

20180608_madarakfakwifi06.jpg

A zöld sáv jelzés meglepő módon nem a Szilassy úton folytatódik – pedig az is egy látványos, öles fákkal övezett szakasz – hanem levágva a szép kanyart, bevisz az erdőbe. Most már lakóházak, telkek kerítése mellett haladunk tovább, közel a városhoz, de mégis madaraktól hihetetlenül hangos területen. Miután kereszteztünk több autófelhajtót a Tücsök-rét alsó sarkánál bukkanunk ki az erdőből és érünk le a túránk utolsó előtt szakaszához. A zöld sáv jelzés a Disznófő úton halad tovább Tündér-hegy oldalán a Tündér-szikla irányába. Mi a Tücsök rét után letértünk az útról és kisebb hezitálás után a hegyikerékpárosok által kedvelt zöld kereszt jelzésű utat (ami a zöld sáv jelzést köti össze az Erzsébet kilátóhoz vezető zöld háromszöggel)  kihagyva a Janka utcán  végig ballagva értük el a 155-ös buszt.

20180608_madarakfakwifi05.jpg

Ez a szakasz kevesebb, mint 3 kilométer mégis nagyon változatosan megmutatja, hogyan avatkozik be az ember a természetbe és kellő körültekintés hiányában milyen károkat tud okozni. A nem túl régi vicc szerint szívesebben ültetnének fákat, ha azok térerős adnának, nem pedig oxigént. Pedig a hazai erdők a nélkülözhetetlen fotoszintetizálás mellett még számtalan értéket hordoznak, és az itt kialakult ökoszisztéma egyensúlyának megőrzése, az azt alkotó fajok védelme elemi érdekünk.

Szeretnéd kommentálni? Itt megteheted:

Az ezerarcú János-hegy

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi és a májusi naptárfotóinkról a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A júniusi fotó 2016-június elején készült, azóta sok minden nem változott az Erzsébet-kilátó sziluettjén. A nyár beköszöntével már nyoma sincs a harsogó zöld leveleknek, mélyebb tónusban és sűrű lombokban öltöznek a fák.

calendar_hu_201806.jpgBudapest felé közeledve messziről látható a Budai-hegység sziluettje és a negyedik legmagasabb pontja a János-hegy és a csúcsára épített Erzsébet-kilátó. Kedvelt kirándulóhely télen és nyáron egyaránt, a pihenésre és feltöltődésre, vagy komolyabb sportolásra is alkalmas ez a lassan alakuló és sajnos fogyatkozó zöldfelületű 528 méter magas hegy. Összegyűjtöttük a lehetséges sportolási módokat és helyszíneket, ahol a természet kímélete mellett hódolhatunk az egészséges életmódnak. A legtöbb kiránduló előszeretettel veszi célba a János-hegyet és a Normafát, akkor is ha az önfeledt túrázás és evés helyett inkább sportolni szeretne. Amellett, hogy a János-hegy erdeiben számos túraútvonal közül választhat valóban többféle módon is sportolhat, edzhet.

A téli hideg sokak számára nem azt jelenti, hogy a túrabakancsot bejglire cserélik, hanem megfelelő felkészüléssel ugyanúgy róják a kilométereket, mint bármely másik évszakban. A téli erdő különösen varázslatos, finom zúzmara vonja be a fákat, még akkor is, ha nem esik a hó. A bizonytalan minőségű turista útvonalak helyett a János-hegyen érdemes az aszfaltot választani, így el lehet gyalogolni a Szépjuhásznétól, a 22-es autóbusz megállójától indulva a János-hegyi, majd a Tündérhegyi úton egészen a Mátyás-király útig, ahol a Szilassy útra letérve elérünk a Virágvölgybe, a 155-ös buszhoz. Az átlagos napi középhőmérséklet a hideg évszakban a János-hegyen átlagosan 5 fokkal kevesebb, mint a városban, így ezen a területen nem csak sétálni, hanem síelni is lehet, ha elegendő hó esik. A hegyen és a Normafa lejtőin több kialakított és jelzett sífutó útvonal található, melyeken jókat lehet síelni. Az idei tél során a Normafa Park munkatársai az időjárásnak köszönhetően több héten keresztül alakíthattak sífutó útvonalak a síelők nagy örömére. Amikor nem jeges az Anna-rét, ott lehet szánkózni is, kellő körültekintéssel.  Az év többi részében ezeket a jelzéseket és helyszíneket legfeljebb nosztalgikus pillantásokkal lehet pásztázni és örülni annak, hogy különösebb emberi beavatkozás nélkül még télen is ilyen sokféle módon lehet sportolni a János-hegyen.

20180602_azezeracujanos03.jpg

A János-hegyi úton tavasszal, nyáron és ősszel is nagyon jól lehet kerékpározni. A Szépjuhászné irányából indulva több lehetőség áll a kerékpárosok előtt, akár hosszú, akár meredek utat választ.  Budapest egyik nagyon szép panorámájú és hosszan a hegy észak-keleti oldalán vezető, már ajánlott, közúti forgalom elől elzárt útján a Tündér-hegyi úton akár a Mátyás-hegyi útig is eltekerhet, meg-meg állva, mondjuk a Tündér-hegyi kőfejtőnél vagy a Kossuth szobornál. Az út változó minőségű, ezért érdemes itt is figyelemmel közlekedni a néhol tekintélyes méretű kátyúk mellett. Aki a meredekebb utat választja akár gyalog, akár kerékpáron az végig haladjon a János-hegyi úton, mely kicsit több, mint 4 kilométer után az Erzsébet kilátó lábánál ér véget. Ez egy értelemszerűen fokozatosan emelkedő, szerpentinekkel tarkított útvonal. Aki nem szereti a kerékpáros kaptatókat, közelítse meg a János-hegyet a Széchenyi-hegy felől fogaskerekűvel, a Hegyhát úton tekerjen el a Normafáig és a buszvégállomás után csatlakozzon rá a János-hegyi útra és onnan guruljon le a Szépjuhásznéig.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A futók számára is számtalan lehetőséget rejt ez a terület, habár a köves, egyenetlen talajú turistautak nem mindenkinek jön be és az aszfalton kellő körültekintéssel jókat lehet kocogni. A közelmúltban Normafa és az Erzsébet-kilátó között átadtak, illetve felújítottak egy két kilométer kivilágított rekortán pályát, ami egyrészt jó, mert nem kell az keményebb aszfalton futni. Másrészt nagyon furcsa volt látni, hogy természetvédelmi területen füvesítettek, hiszen, amíg nem túrták fel, addig is volt fű, aljnövényzet ezen a területen. A kivilágított területnek a futók örülhetnek, az ott élő éjszakai életmódra berendezkedett állatok már kevésbé… Az erdei tornapályák sok helyen találhatók az országban változó minőségben és karbantartottságban. A János-hegyen – ellentétben a Hárs-heggyel – szerencsére még nincs ilyen pálya, de egy szabadtéri kondipark, helyet kapott a Normafánál és itt is lehet saját súlyos edzéseket végezni. Kár, hogy a kialakításakor ennyire bevitték az erdőbe és a közúthoz is közel került.

A János-hegy gyerekbarát, legalábbis az aprónép számára rendelkezésre álló játszóterek szempontjából mindenképp. Az Anna-réten található egy egyre bővülő és egyre több játékot felvonultató játszótér, ahol a fiatalabb korosztály csaknem mindenki talál kedvére való játékot. Van egy másik játszótér a Libegőnél is, nagyjából másfél kilométerre az Anna-réttől. Az itt található játékok is sokfélék, és mindkét játszótérben közös, hogy a játékok bizony alapos és állandó karbantartás igényelnek. Az ide érkező rengeteg látogató viszont az erdőnek jelent nagy környezeti terhelést, hiányoznak a táblák, melyek felhívják arra kicsik és nagyon figyelmét arra, hogy ők most vendégek az erdőben, vigyázzanak rá. Az idén 70 éves gyermekvasút 11 kilométerének nagy része is a János-hegyen halad át, a nagy meredekségű pályán felfelé szuszogó kisvasút hangja messzire hallatszik. Ide kattintva olvasható 10 érdekes tényt róla.

Persze nem lehet a János-hegyről túraútvonalak ajánlata nélkül beszélni, a mi kedvencünk a piros sáv jelzés, melyre a Szépjuhásznénál szoktunk felcsatlakozni és a rengeteg lépcsős, köves talajú mintegy 1,8 kilométer megtétele után megérkezni az Erzsébet-kilátóhoz.

20180602_azezeracujanos02.jpg

A másik izgalmas útvonal a teljes hosszában még nekünk is bakancslistás zöld háromszög jelzés, amely a Libegő felső szakaszától halad lefelé a Tündér-hegyen keresztül a Libegő alsó állomásához, melynek egyes szakaszait már érintettük és a panoráma mellett néhol a szintemelkedés is izgalmas. A budai zöld sáv jelzés a Széchenyi-hegy felől érkezve szintén áthalad a János-hegyen és a Normafán. Habár a János-hegy város felé néző lankái kedveltek, a hegygerinc nyugati oldala – ahol kevesebb a túrázó – is tartogat még meglepetéseket. Az évnek ebben a szakában gyakoriak a hirtelen kezdődő zivatarok, a János-hegyen is nagyobb valószínűséggel esik az eső, ami után általában sűrű párába burkolódzik a hegycsúcs. 

20180602_azezeracujanos01.jpg

Szerencsére még számos programról, útvonalról és a megújuló infrastruktúráról és a nem is annyira titkos felszíni vizekről lehetne beszámolni, de talán ennyi is elég volt kedvcsinálónak, egy kora nyári erdei túrához, szabadtéri sporthoz. Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a felsorolás nem volt teljes (valószínű) és valami fontos kimaradt, annak megköszönjük, ha levelet ír nekünk a forestandfruit@gmail.com e-mail címre üzen a Facebook oldalunkon.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: