Vándorló vírusok, avagy 4+1 ok, hogy miért ne túrázz betegen

A szürke és ködös napok után igazi felüdülés kimenni a szabadba, ha végre ragyogóan süt a nap. Jól is tesszük, ha a téli napsugár erejével is töltődünk, de előfordul, hogy éppen egy betegséggel küzdünk, ha süt a nap. Ebben a postban néhány pontban összefoglaltuk, hogy miért nem érdemes hosszabb túrákat tenni, ha éppen nem vagyunk jól.

Nem titok a blog szerzőinek a túrázás az egyik hobbija: szorgalmasan és nagy kedvvel rójuk a kilométereket, amikor csak tehetjük. Van viszont egy szabályunk, amit mindig betartunk: lázasan és betegen soha nem indulunk el kirándulni. Az alábbiakban röviden felsoroljuk, hogy miért nem.

Az első és legfontosabb ok: ilyenkor a szervezetünk minden energiája, az immunrendszer minden folyamata a fertőzés leküzdésére, a gyógyulásra fordítódik, a huzamosabb ideig tartó és megerőltető gyaloglás csak feleslegesen merítené az amúgy sem nagy energiaszintet.

A második ok, amiért lázasan biztos, hogy nem túrázunk az az, hogy a hosszabb, nehezebb táv a szívet is megerőltetheti és előfordulhat, hogy egy banális megfázásból egy komoly szívprobléma, vagy bármilyen más szövődmény alakul ki.

A harmadik ok, hogy a gyógyulás sokkal tovább fog tartani, ha nem adunk időt a saját szervezetünknek és az esetleges gyógyszereknek. Ha abban a téves képzetben szenvedünk, hogy egy nagyobb emelkedőn megtett táv során hamarabb kiizzadjuk magunkból a megfázást, garantáltan rá tudunk még húzni pár napot a betegségre.

A negyedik ok, hogy jófejek vagyunk és tekintettel vagyunk más túrázókra is, akik még vagy már nem betegek. Biztosan nem adunk át senkinek semmilyen nyavalyát, ha inkább otthon maradunk, ahelyett, hogy egy büfében teát kortyolgatva próbáljuk meg visszanyerni a megfázástól rekedtes hangunkat és magunkba tömni az újabb adag lázcsillapítót.

A plusz egy ok, hogy betegség esetét -hacsak az orvos nem javasolja – sincs „szobafogság”. Könnyű séta, a megszokottnál talán kicsit lassabb ütemben simán belefér egy-egy alkalommal naponta. Csak annyi és olyan mértékben, ahogy jólesik egy kis napfürdőzés.

A betegség elmúltával, pedig fokozatosan visszalehet térni a megszokott rendhez és emelni a távot és a túra nehézségét.

(Ha úgy érzed, hogy attól jobb lesz, rendelj/süss – kívánt rész aláhúzandó – egy rétest, és gondolj a kilátásra a Normafáról.) 

4plusz1_ff.jpg

Első lépések a téli túrázásban

Év elején sokan elhatározzák, hogy ezen túl törekszenek az egészségesebb életre. A cél a teljesítéséhez sokat tehet hozzá a jól felkészülten elkezdett és rendszeresen végzett testmozgás, túrázás. Való igaz, a szelíd tavaszi időben könnyebb elindulni egy-egy kirándulásra, mégsem érdemes a természet ébredésére várni, ha most már tényleg szeretnél többet mozogni. Megfelelő rákészüléssel télen is elkezdhetsz mozogni, megteremtve ezzel a folyamatos túrázás lehetőségét. Ebben a bejegyzésben összefoglaltuk, hogyan kezdj neki a túrázásnak, ha még soha, vagy nagyon-nagyon régen nem voltál kirándulni, azért, hogy minden egyes túra egy pozitív élmény és feltöltődés legyen számodra.

20180111_elso_lepesek.jpg

Egészségi állapot

Néhány észszerű tényező figyelembe vételével bármikor és bármilyen életszakaszban elkezdhetsz túrázni. Az első és legfontosabb szempont az egészségi állapotod. Mielőtt bármilyen, az eddigi életmódodtól radikálisan eltérő életmódba belefognál érdemes konzultálnod a háziorvosoddal, illetve, ha bármilyen krónikus betegséged van, akkor a szakorvosoddal. Ha olyan az egészségi állapotod, akkor ne indulj el egyedül hosszabb túrára, vagy ne indulj el egyáltalán. Ezenkívül pedig csak és kizárólag olyan mozgásformába kezdj bele, melyet az orvosod is jóváhagy.

Megfelelő öltözék

A jó túrázás alapfeltétele a megfelelő minőségű, jó tapadású, a terepviszonyoknak megfelelő cipő, mely a lábadat stabilan, szárazon és (télen) melegen tartja. Néha találkozom a túráim során magassarkúban, vagy vékony bőrtalpú cipőben sétálókkal, persze lehet így is sétálni, csak nem biztos, hogy érdemes. A megfelelő réteges öltözködés télen szintén elengedhetetlen. Több vékony réteg ad megfelelően szigetelést. Nem szükséges rögtön technikai ruházatba beruháznod, de öltözködj úgy, hogy ne legyen gond, ha megizzadsz, vagy megázol. Ha mégis vennél néhány spéci dolgot egy technikai póló és sapka és kompressziós meleg zokni legyen közte. A megfelelő szél és esőálló ruházat (esőkabát) gondolom egyértelmű, ahogy sál, sapka és kesztyű is. Az időjárás csalóka tud lenni télen is ezen kívül a magasabban fekvő területeken, a hegyekben és úgy általában a városon kívül a levegő általában hűvösebb néhány fokkal, ami adott esetben sokat számít.

Szükséges enni és innivaló

Soha ne indulj el túrázni éhesen, szomjasan, fáradtan inkább egy kiadós reggelivel alapozd meg jól a napot. Ételt és italt a távnak megfelelően vigyél magaddal: több szendvics, sütemény, kalóriadús gyümölcs esetleg energiaszelet. Folyadék mindig legyen nálad, a legcélszerűbb a tiszta víz, de télen termoszban forró tea is jó. Az alkohol teljesen felesleges, csak becsapja a szervezet hőérzékelését és vizet von el. Persze nem kell az egész kamrát elvinni kirándulni és arra is gondolj, hogy a hátizsákodat te fogod a végig cipelni, ezért nem célszerű túlpakolni. Ha többen mentek kirándulni, praktikus, ha mindenki a saját elemózsiáját viszi. A gyerekek örülnek a nekik összekészített apró falatkáknak, amit a saját hátizsákjukban vihetnek, majd önállóan kiszolgálhatják magukat. Érdemes megnézni, hogy a tervezett túra útvonalán van-e büfé vagy bolt, de nem szabad teljesen rájuk hagyatkozni, vagy megszakítani a túrát vásárlással.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Talán furcsának tűnik, de nem baj, ha van nálad papír alapú térkép, az biztos nem merül le. Ha mégsem lenne, a telefonod legyen feltöltve, hogy a tájékozódáson kívül baj esetén tudj segítséget hívni. Van néhány térképes alkalmazás, aminek kiránduláskor is jó hasznát veszed. A Google map az androidos készülékekben alap, de a HuMap is nagyon jól használható. Ha nagyon új a túraútvonal, néha ellenőrizheted, hogy valóban a helyes úton jársz. Ha tömegközlekedsz, érdemes megnézni, hogy milyen járatok vannak még azon a környéken, ahol túrázni fogsz. Ha Budapesten vagy, akkor 1-3 kilométeren belül szinte biztos van valamilyen BKV járat, de nem mindegy, hogy azt az 1-3 kilométert milyen távhoz kell még hozzátenni.

Legyél tisztában azzal, hogy aznapra milyen idő várható, viharos kifejezetten rossz idő esetén nem érdemes elindulni. Ha viharkár miatt egy erdőrész le van zárva, maradj távol attól a területtől, tervezd újra az utat, vagy fordulj vissza. Télen sokkal hamarabb sötétedik, azért igazítsd ehhez az indulás idejét a tervezett túratávot. Sötétedés után – hacsak nem éppen biztosított éjjeli túráról van szó – télen kifejezetten ellenjavallt egyedül túrázni. Ha esetleg nem tudnád, a Libegő sötétedés után nem közlekedik, találkoztunk már turistával, aki emiatt reklamált. 

Egy jó hátizsák sokat hozzá tehet a túraélményhez, vagy inkább egy rossz hátizsák vehet el sokat. A hátizsák legyen könnyű, jó, ha anatómiailag formázott és vízálló. Ne legyen túl nagy, mert akkor hajlamos leszel telepakolni és a kirándulásból teherhordás lesz. Nagyon kevés helyet foglal, de jó, ha a papírzsebkendő, szalvéta, WC papír kombón kívül van nálad kézfertőtlenítő, elsősegély dobozka benne fertőtlenítő, sebtapasz, kötszer és esetleg fásli. Ezeket csak egyszer kell összekészíteni egy kis neszesszerbe és csak egy mozdulat betenni a hátizsákba induláskor. Ha úgy gondolod, hogy a túrázást megkönnyíti, vihetsz magaddal túrabotot is, jól jöhet emelkedőn felfelé és nagyon szuper minőségű, állítható méretű darabokat lehet kapni. Bár nálunk a túrabot eddig csak arra volt jó, hogy volt mit elhagyni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Választott táv és terep

Tartsd szem előtt, a kevesebb néha több. A rendszeres túrázásnak nem feltétlenül az a célja, hogy feszegesd a határaid, inkább az, hogy a szabadban töltött idő alatt töltekezz és apránként javítsd a kondíciód. Hogy pozitív élményeket szerezz, ahogy felfedezed a téged körülvevő természetet, megfigyeled a növényeket és állatokat, ahogy sétálsz a friss levegőn. Lehet, hogy nem javasolja számodra az orvos a terepfutást, de a néhány kilométeres sétától nem tilt el. Éppen ezért érdemes rövidebb és könnyebb és általad valamennyire ismert távon kezdeni a túrázást, ha még tényleg nem csináltad ezt. A sík terepről fokozatosan érdemes a sziklásabb, meredekebb útvonalra váltani, ha már kitapasztaltad, hogy mennyi a teherbírásod. bírsz. Bármilyen csábító nem mássz sziklákat, ott, ahol nem szabad. Ha tapasztaltabb kirándulóként hosszabb túrára indulsz, akkor is alaposabban készülj fel és szólj valakinek mielőtt beleveted magad a vadonba. Ha nem megfelelő a talaj a hosszas gyalogláshoz, válassz olyan útvonalat, ahol biztosan lehet közlekedni, mi is így tettünk év elején, erről ide kattintva olvashatsz.

Tudd, hogy te vendég vagy

Ha természetvédelmi területen túrázol, maradj a kijelölt turista útvonalakon, egyrészt, hogy ne téved el, másrészt mert ezzel is óvod a terület növény és állatvilágát. A szemetet mindig vidd magaddal, az a néhány papírszalvéta és zacskó neked nem nagy teher, az erdőben hagyva azonban évekig csúfíthatja azt. A látott szépségeket fotókon, videókon megörökítheted, bármennyire is szép a mohás, zuzmós fatörzs, hagy ott és ne vidd haza. Mivel a város szépen lassan terjeszkedik, az itt élő állatok hozzászoktak valamennyire az emberhez. Ettől függetlenül igyekezz úgy közlekedni, hogy ne zavard meg őket, haza pedig belőlük sem vigyél. Ha nyitott szemmel jársz, alig pár percre a forgalmasabb helyektől a rengeteg madárfaj mellett láthatod a nagyobb testű emlősöknek a nyomát vagy magát az állatot is.

Számtalan túraútvonal közül választhatsz és, ha betartod ezeket az alapvető szabályokat, közelebb kerülhetsz az év elején tett fogadalmadhoz.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

 

Az eltűnt hó nyomában

Az blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy-egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi, ezért úgy döntöttünk, hogy idei első túránk során felkeressük azt a helyet, ahol a januári havas-zúzmarás kép készült és szemügyre vesszük a kép készítése óta történt változásokat.
cal_201801.jpg

A téli túrák sajátossága, hogy a változékony idő miatt elég képlékeny, hova és hogyan tudunk útnak indulni. Másként kell csikorgó hidegben és másként kell a tavaszias télben készülni ruhával és felszereléssel. Bármilyen hihetetlen, a havas túraútvonalakon olykor könnyebb közlekedni, mint az olyan felázott, sáros talajon, mint amivel az idei év elején szembesültünk. Ez még egy érv volt amellett, hogy a Szépjuhásznénál végül a János-hegyi túra mellett döntsünk és az erdei útvonal helyett maradjunk az aszfalton. A túra ~4,5 kilométer hosszú, kétharmadáig szelíden emelkedő, kényelmes tempóban 2 óra alatt lejárható. Indulási pont a 22-es busz Szépjuhászné megállója, érkezés a 155-ös busz Zugligeti, Béla király úti végállomása. A túra nagyjából végig aszfaltúton halad, azonban ez kerékpárút, így figyelni kell az érkező bringásokra.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest & Fruit blog Facebook oldalát, még több, hasonló tartalomért.

Az út a János-hegy északi oldalán halad, fokozatosan emelkedik. Nagyjából egy kilométert haladtunk a János-hegyi úton, majd az útelágazódástól egyenesen a keskenyebb Tündérhegyi úton folytattuk tovább a sétát. A télen lombjukat vesztett fák közül ki lehet pillantani a városra és a kilátás is egyre szebb lenne, ha nem lenne olyan párás az idő. Teljesen más arcát mutatja ilyenkor a természet, a nyáron lombokkal és zöld levelekkel fedett fák ágai között most felfedezhetők madárfészkek és jobban szembetűnők a kidőlt fatörzsek. A város zaja egyre halkul, a szemközti Hárs-hegyről áthallatszik a Gyermekvasút zakatolása. Ahogy feltűnnek az első fenyőfák, már közel vagyunk a János-hegy egyik nevezetességéhez a Libegőhöz.

budapest_libego_ff_1.jpg

Tény, páratlan a panoráma még a pilonok lábától is, ezért is érthető, hogy a mostoha időjárás ellenére néhányan most is utaznak ezzel. Néhány fotó készítése után elindulunk tovább és hamarosan megérkezünk egy pihenőhelyhez, ami régebben kőfejtő volt, ez is a neve: Tündérhegyi kőfejtő.

 20180106_azeltuntho_kofejtoff.jpg

A közeli tájékoztató tábla szerint párszáz méterre voltunk a Tündér-sziklától. Valóban, közben elértünk a 386 méter magas Tündér-hegyhez, mely a János-hegy északi oldalán magasodik. A zöld háromszög jelzést követve mely egy darabig a műúton halad – lesétálhatnánk ennek a hegynek a csúcsára, de mi nem errefelé mentünk, hanem folytattuk az utunkat a Tündérhegyi úton. Az út egyre keskenyebb és kicsit meredekebb lett, a ritkás erdőben látható lett az egykori nevelőotthon, már tudtuk, hogy közel vagyunk ahhoz a helyhez, ahol a zúzmarás januári kép készült.

20180106_azeltuntho_2009.jpg

A fákat hamar felismertük, zúzmarának nyoma sem volt, fakó fények, de a levegő frissessége mit sem változott. Az Forest & Fruit Naptár 2018 januári fotója 2009. január másodikán készült. Aznap a frissen érkezett hidegnek köszönhetően, az egész János-hegyen és Budapest magasabban fekvő területein vastag zúzmara réteg rakódott a tájra és öltöztette csipkés fehérbe a fákat. 9 évvel később viszont nyoma sem a téli hidegnek, a plusz hét fok mellé felhős és enyhén csapadékos időjárás társult.

20180106_azeltunthoff.jpg

 

A tavaszi leányköröcsin túra szintén ezen az útvonalon haladt, ide kattintva megnézhető, hogy milyen élénkzöld tavasszal a táj errefelé és milyen a kilátás a Széchenyi-hegy felé. A 2009 és 2017 tavaszán készült fotókon nyomon követhető az út másik oldalán található a kis tisztás változása.
 

Ha már minden vaddisznónyomot megvizsgáltunk és készítettünk pár panorámafotót, akkor folytassuk a gyaloglást addig, amíg a zöld jelzés keresztezi a Tündérhegyi utat. Mi így tettünk, a műútról lefelé, balra fordulva egy rövid, de annál lejtősebb szakaszon dagonyáztunk, amíg el nem értünk a Szilassy útig, ahol elhagytuk a jelzést és némi cipőpucolás után ismét az aszfalton haladtunk tovább. A tavasszal már említett Tücsök rét és az egykori OPNI osztály jobb sorsra érdemes épülete mellett elhaladva a Janka úton értünk el a 155-ös busz végállomására.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest & Fruit blog Facebook oldalát, még több, hasonló tartalomért.