A Gubóvirág-tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legfiatalabb tanösvénye, az útvonalát 2020. júliusában jelölték ki és tették a nagyközönség számára látogathatóvá. A Budaörsi kopárok távolról egy olyan csupasz, sziklás területnek tűnik, ahol szabadon lehet barangolni kilátópontról, kilátópontra. Ez nem így van, ugyanis a Budaörsi-kopárok fokozottan védett, Natura 2000-es terület*, ahol a túrázás, kirándulás, csak a kijelölt útvonalakon lehetséges. Tanösvényt bemutató bejegyzés térképpel, a cikk végén képgalériával.
A Budaörsi kopárok területe mindig is népszerű volt nem véletlenül. A síkságból kiemelkedő sziklákhoz számtalan monda és történet kapcsolódik, elég csak Törökugrató, a Szekrényes, Huszonnégyökrös, neveket felidézni. A fokozatosan terjeszkedő ember előbb kisebb területeket foglalt el, majd Budapest létrejötte után gyakorlatilag körbeépítette Farkas-hegy környékét, hasonlóan Hűvösvölgyhöz. A város szabad földjeinek felparcellázása idején természettudós szerencsére felfedezték, hogy milyen ökológialag értékes részeket szeretnének beépíteni és javaslatot tettek a védetté nyilvánításra. Így menekülhetett meg több, mint 60 éve a budai Sas-hegy és így lett védett a nyolcvanas években a Budaörsi-kopárok is. A védettség évei előtt azért forgattak itt ifjúsági sorozatot: a Mit csinál őfelsége délután 3-tól 5-ig boltíves betondíszlete mai is része a tájnak. Kicsivel korábban a hazai vitorlázórepülés is itt kezdte szárnyait bontogatni a múlt század húszas éveiben. A meredek – és nem látogatható! – Szekrényes-hegyen található rámpa ma is erről árulkodik. És persze a vitorlázórepülő emlékmű a Farkas-hegy csúcsán.
A budaörsi-kopárokat alkotó kőzetről, a dolomitról a Tündér-szikla kapcsán már volt szó. A kalcium és magnézium karbonátos vegyülete meleg tengerek üledékes kőzete, évmilliók alatt keletkezett. Magyarországon több hegység ebből a kőzetből áll. Tulajdonságainak megértéshez egy másik kőzetről a mészkőről, más néven a kalcium-karbonátról. és a gyakoribb földfémekről a kalciumról és a magnéziumról is beszélnünk kell.
A mészkővel már mindenki találkozott, mivel többek csontjaink egyik alkotórésze. A kalcium-karbonát ezen kívül hegységalkotó közet, ezért a kalcium a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme. A mészkövet már a gyenge savak is oldják. Ha a kezünk ügyébe kerül valami kalcium-karbonát tartalmú anyag, egy darab kréta, egy tyúktojás, vagy vízköves lesz a vízforraló, akkor magunk is meggyőződhetünk arról, hogy mire tesz a 20 %-os ecetsav oldat ezzel az anyaggal. A savakkal való reakció miatt alakulhattak ki a mészkőhegységek gyomrában üregek, barlangok évmilliók alatt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számos ilyen mészkőbarlangot meg is nézhetünk Budapesten, erről többek között ITT is írtam.
A magnézium szintén alkáliföldfém – földfémnek a kőzetalkotó elemeket nevezik – és a nyolcadik leggyakoribb elem a földkéregben. Ez a jó helyezés annak köszönhető, hogy a dolomit, más néven a kalcium-magnézium-karbonát szintén jelentős mennyiségben előforduló hegységalkotó, üledékes kőzet. A vegyület tulajdonságai a magnézium tartalom miatt – nem túl meglepő módon – megváltoznak, mintha a mészkő felvenne egy vékonyabb-vastagabb páncélmellényt. A dolomit enyhe savakkal nem reagál. Hideg sósavval kelletlenül reakcióba lép, a forróval pedig rendesen pezsegve.
Szeretnél még több hasonló bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!
A dolomit – attól függően, hogy még milyen más elemekkel, vegyületekkel társul – keményebbé, ridegebbé válhat. Lehet, hogy jól aprózódó, murvásodó kőzetté vált, olyanná. amiből tisztító, pontosabban súrolószert készítenek. Kovasav beépülésével viszont egy olyan kemény kőzet alakult ki, ami újabb évmilliókig ellenállt az eróziónak és lassan a hegy síkjából kiemelkedő szikla vált belőle. Mint a Beethoven-szikla a már említett Sas-hegyen, vagy a Tündér-szikla, vagy a Budaörsi-medence tanúhegyei.
A dolomit alkotta hegységekben nincsenek barlangok. Ha vannak bennük üregek, azokat általában katonai céllal vájták a hegyek gyomrába, például az árulkodó nevű Örödögorom sziklába. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a kőzetek keménységét az úgynevezett Mohr skálán mérik és a kalcium bizony puhább, morzsalékosabb, mint a dolomit.
Nem érdekesség, hanem fontos és alapvető információ, hogy a dolomit nem mállik, hanem fizikai erőhatás következtében aprózódik, kisebb-nagyobb, éles szélű darabokra hasad. Éppen ezért nagyon fontos, hogy sziklás dolomitgyepen járva mindig maradjunk a kijelölt útvonalon. Arról letérve ugyanis ha bele, vagy mélyebbre taposunk egy dolomit darabkát a földbe, az biztosan elvágja az ott élő növény gyökerét, elpusztítva azt. Néhány meggondolatlan lépéssel visszavonhatatlan kárt tudunk okozni. Csak nézzünk át a szemközti hegyre és az azon található évtizedes terepmotorversenyek okozta tájsebre.
A Budaörsi kopárok területe fokozottan védett, Natura 2000-es terület. A dolomit sziklagyepek értékét már 40 évvel ezelőtt is felismerték. A Turista Magazin 1980-ban sorozatot indított, hogy az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke által kijelölt területeket bemutassa. Az újságban található térkép elég egyértelműen megmutatta azt, hogy Farkas-hegy mely része volt már akkor is fokozottan védett. Vagyis idő már lett volna arra, hogy bekerüljön a köztudatba: nem lehet keresztül kasul sétálgatni a ezen a dolomitgyepen.
A dolomit sziklákon a termőtalaj rendkívül vékony, az itt élő fajok extrém módon alkalmazkodtak ugyan a körülményekhez. Mégis szűktűrésűnek számítanak, vagyis csekély mértékű környezeti változás is veszélyeztetheti a létüket. A növényfajok nagy részük endemikus, bennszülött faj, a magyar méreggyilok, a budai imola, magyar gurgolya elnevezés talán sejteti, hogy máshol a világon ezek a növények nem fordulnak elő. A műanyagmentes július kapcsán íródó bejegyzésemből ki fog derülni, hogy az ember által okozott fajkihalásban már átléptünk egy vörös vonalat. Éppen ezért szükséges a még meglévő fajokra vigyázni.
A Gubóvirág tanösvényen a káprázatos az ökoszisztéma, lépten nyomon újabb fajok mutatják meg magukat az év minden napján. A friss levegő, a nyugodt táj mellett még csodálatos panorámában is gyönyörködhet az, aki erre jár. Apropó panoráma. Habár csábító lehet az összes kilátó pontot végigjárni továbbra is szükséges a tanösvényen maradni. A stilizált gubóvirág virágot ábrázoló oszlopokat nem lehet eltéveszteni. Ha vannak vezetett túrák, érdemes azokhoz csatlakozni, a következő augusztus 28-án lesz.
A tanösvényt legutóbb szakvezetéses túrán jártam be. A túravezető Mocsári Vazul természetvédelmi őr volt, akit korábban a Sas-hegyen is vezetett túrát. Azon kívül, hogy rengeteg hasznos információt, érdekességet elárult a környékről, állatokról, a fekete fenyő örökségéről, növényekről, azt hiszem, nem volt olyan kérdés, amire ne tudott volna válaszolni.
A Gubóvirág tanösvény 1,1 kilométer hosszú és összesen hat állomásból áll.
Állomás neve | Látnivaló |
---|---|
Izgő, mozgó színkavalkád | magasabb virágos növények, lepkefajok |
Virágoskertek a dolomiton | védett növények |
Titokzatos dolomit | dolomit |
A Budaörsi-medence panorámája | magával ragadó panoráma |
Tájformáló ember | vitorlázó repülő emlékmű |
A fekete-fenyő öröksége | fekete fenyő |
A Gubóvirág tanösvény bejárása előtt érdemes letölteni a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán található tanösvény füzetet. A nemzeti parknak van még egy egy alkalmazása is, amit a Google Play-ről lehet letölteni, INNEN. Ebben az alkalmazásban a Duna-Ipoly Nemzeti Park több tanösvényét is megtalálhatjuk, térképpel, részletes és alapos leírésokkal. Amennyiben az egyes ösvényeken kísérő nélkül megyünk, úgy az applikáció elindításával, pont olyan, mintha vittünk volna magunkkal egy túravezetőt.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parktól megszokott magas minőségű szakmai anyag segítségével minden fontos információt megtudhatunk az egyes állomásokról. Sőt, ha nem szeretnénk olvasni a tudnivalókat, azokat meg is hallgathatjuk.
Amennyiben a túrát a KFKI-nál – 21-es busz végállomása – kezdjük meg, majd oda érkezünk, és szigorúan az úton maradva bejárjuk a tanösvényt, akkor a túra hossza nagyjából 5 és fél kilométer. Az időtartam pedig annyi amennyit valaki rászán.
A vezetett túra 3 órás hosszúságú volt, a teljes naplementét nem vártuk meg, így is sötét lett mire visszaértünk a KFKI-hoz.
A sötétedés beálltával célszerű felvenni egy fényvisszaverős mellényt, ugyanis az elvártnál – nulla – nagyobb az autó és motorkerékpár forgalom az úton.
Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted
Képgaléria
Források:
– Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja, szakvezetése
– *275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről.
– A HUDI20010 Budaörsi kopárok kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve – http://dinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/Natura2000/Fenntartasi_terv_Budaorsi_koparok_egyeztetesre.pdf
– Tájvédelmi körzetek 1980 Turista Magazin, 1980 (26. évfolyam, 1-11. szám)
-Saját tudás, tapasztalat
Kapcsolódó tartalom:
Páratlan panoráma és biológiai sokféleség a budai Sas-hegyen