Kéktúrázz Budapesten

Az Országos Kéktúra 1164 kilométere Magyarország északi részén vezet Írott-kőtől Hollóházáig, a táv egy rövidke szakasza érinti Budapestet. Pár nappal ezelőtt egy remek hangulatú és jó szervezésű túrán én is kipróbáltam a Kéktúra fővárosi szakaszát. A hét kilométeres távot lassan tettük meg, a meleg őszi napon hagytunk időt napfürdőzésnek, játéknak és helytörténetnek egyaránt. Képes beszámoló következik a Kéktúra könnyű, de látványos budapesti szakaszáról.

A négy színnel jelölt turista utak közül eddig főleg a zöld, a sárga és a piros színnel jelzett utakról írtam, ami nem meglepő, hiszen ezek főleg helyi túrák. A viszonylag rövidebb táv ellenére ezek az útvonalak is változatos terepen és tájon haladhatnak keresztül. A Kéktúra a maga 1164 kilométerével egy igazán tekintélyt parancsoló táv, a túrázás egy új szintjét jelenti, ha valaki szakaszról szakaszra elkezdi teljesíteni. Egy kedves invitálásra igent mondtam és én is ráléptem erre az útra. Azt kell mondjam, eddig nem bántam meg.

A túra kiindulópontja a Fenyőgyöngye volt a Szépvölgyi úton, ahová a 65-ös busszal jutottam el. Kedvelt találkozási pontja ez a túrázóknak, futóknak és bicikliseknek egyaránt, hiszen innen lehet az Újlaki-hegy felé venni az irányt, de a Glück Frigyes úton a Hármashatár-hegy csúcsára is hamar felérhetünk. Mi a kéken az Árpád-kilátó felé indultunk el, a reggeli nap szokatlanul melegen sütött, ilyen ez az indián nyár.

kekturazzunk071.jpg

A Szépvölgyből induló út jól kiépített és enyhén emelkedik, a jelzéseknek köszönhetően jól lehet rajta tájékozódni. A terület rendezettségéből látszik, hogy a Látó-hegy már régóta népszerű a turisták körében. Az úton rengeteg a gyalogos és a futó is, a csendes erdő varázsára még várni kell. Többen a természetvédelmi terület tenyérnyi köveit megpillantva fedezik fel a bennük élő Rodent és építenek tornyocskákat. A kis alkotások a kövek alatt lakó élőlények számára a lakóhelyük elvesztését jelentik, szóval alkotás helyett érdemes gondolkodni, hogyan változhat az erdő ökoszisztémája a beavatkozástól. 

 

kekturazzunk01.jpg

A fotóim között kutatva találtam egy 11 évvel ezelőtti fotót, a Budai Zöldön túráztunk szintén egy nagyobb csapattal, október közepén. Akkor nem ilyen ragyogó zöld lombok és remek kilátás, hanem rozsdásodó levelek és ködös Budapest fogadtak bennünket a kora délutáni időpont ellenére.

kekturazzunk0101.jpg

A kék és a zöld jelzés találkozik a kilátónál, az utat a kéken folytatunk, a kőkapun a Budai Zöld halad át. Rövid kanyargás után a focipálya következett – senki nem hozott labdát – így ezt kihagytuk. A Glück Frigyes út és a kék jelzés a Kecske-hegy oldalában kanyargott tovább, ezen haladtunk. A Látó-hegytől 10 méterrel magasabb dolomithegység erdővel sűrűn borított útjáról a fák lombjai közül megpillanthattuk a János-hegy csúcsán lévő Erzsébet, majd egy kanyar után a Hárs-hegy tetején lévő Kaán Károly kilátókat. A Kéktúra fővárosi szakasza azért kedvelt a túrázók körében, mert a változatos panoráma mellett a kényelmesen bejárható terepen számos nevezetesség is látható, amellett, hogy az év nagy részében az erdő üde zöldjében is lehet gyönyörködni.

kekturazzunk061.jpg

Hamar odaértünk a II. világháborúban megsérült Oroszlán-sziklához, aminek a formáját egy kicsit a nevéhez igazították. Az út mentén magasodó dolomitröghöz hasonló darabok az út bal oldalán is fellelhetők, némelyik kicsit mohosan húzódik meg a fák árnyékában. A mészkő mellett a dolomit a másik fő hegységalkotó kőzet a Budai-hegységben, a keményebb anyagból álló nevezetes sziklákból több is található a fővárosban, például a Tündér-szikla, vagy a különleges növény-és állatvilágú Sas-hegy.

kekturazzunk031.jpg

A Kecske-hegyről kanyargós úton értünk Vadaskertbe. A hely nem csak mostanában népszerű, hanem évszázadokkal ezelőtt is az volt, eleink sportolás helyett a gazdag vadállomány miatt látogattak ide. Vadaskert hajdanán Mátyás király által vadászatra használat területe volt. A  mostani Hűvösvölgyi út közepe táján valamikor állt egy Bonfini által is említett vadászkastély, aminek romjai még ma is láthatók.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A túra következő állomása az egykori reptér hatalmas síksága volt, itt egy hosszabb pihenőn töltődtünk fel. A reptér 8 évtizeden keresztül szolgálta ki a kisgépes repülés szerelmeseit, 4 éve már csak kutyasétáltatásra használják, a hangár és a kiszolgáló épületen üresen állnak. Egy közelmúltban született bírósági ítélet alapján lehet, hogy van remény arra, hogy a területet 1933-ban örökhasználatra megkapó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület ismét működtethesse a repteret. Most siklóernyősöket láttunk, akik a közeli domboldalról, vagy az Újlaki-hegy csúcsáról indultak és egy-egy kör után a légáramlatok meglovagolva ügyesen ugyanott landoltak.

A befejező etap már ismerő lehetett annak, aki erre teker bátran, hiszen a Kéktúra ezen szakasza már nem csak turista, hanem kerékpáros útvonal is. A terep is barátságosabb, hatalmas szál bükk-és erdei fenyőfák mellett puha talajon haladunk. A 334 méter magas Nyéki hegy oldalában már nyoma sincs a dolomithegység éles köveinek. Egy kicsit lassulva érünk az Ördög-árokhoz, amiben az aszályos időjárás miatt – augusztusban elmaradt a szokásos nyár végi zápor – kevés víz csillan meg, sajnos annál több benne a szemét.

A túrát végül egy fagyizóban zárjuk, aki magával hozta a füzetét az a 7 kilométeres táv legyaloglása után most pecsételhet a Kék Túra füzetébe. A túrát remekül megszervező Kati ezt a távot egész naposra tervezte, így szintidőt most nem írok. Biztosan mondhatom, hogy a túrán, a programokon mindenki remekül érezte magát és a rengeteg napsütésnek is köszönhetően feltöltődve mehetett haza.

A Kék Túrának a budapesti szakasza az, amire érdemes a slow living jegyében egész napot szánni és átvenni egy kicsit az erdő ritmusából.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Költői oázis a Svábhegyen

A pesti polgárok a 19. században szerettek bele visszavonhatatlanul a Svábhegy lankáiba, érintetlen erdeibe, friss, tiszta levegőjébe és nem utolsó sorban a páratlan panorámába. Ennek a szerelemnek a nyomán a hegy Pestre néző oldalán gyors egymás után szebbnél szebb villák épültek, majd a közlekedésre alkalmas utak elkészültével és a Fogaskerekű megépítésével a hódítás beteljesült. A Svábhegy mai lakói persze mindezt nem élik meg ilyen romantikusan és valóban, manapság szinte már nincs mit beépíteni, kincsnek számít minden többé kevésbé érintetlenül, ősfás állapotában meghagyott földdarab. Ezek közé tartozik a Jókai-kert, a Svábhegy egyik szépséges zöld területe, ami a Budai Zöld túra mentén található.

Amikor a Kadarkák kertjében próbáltam egy szőlőindát fotózni, az járt a fejemben, hogy miért is nem jártam hamarabb a Jókai-kertben. Hiszen gyakran mentem az Istenhegyi úton fel a Normafához, vagy a Fogaskerekűvel a Gyermekvasút végállomásához, de eddig soha nem szálltam le a Városkút megállónál és nem sétáltam fel a Költő utcába. Pedig kellett volna. 

koltoikert06.jpg

Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg a város zajától távol fekvő, erdővel körülölelt elhanyagolt, anyagos, gödrös telket a Svábhegyen. Tehetséges és tökéletességre törekvő emberként ebből a területből rövid idő alatt egy virágzó gazdaságot hozott létre, a természetbe illeszkedő – ma már csak részben létező – épületekkel, megfelelő növények telepítésével és azok gondos karbantartásával. Ahogy a művészetek közül többen is tehetsége volt, úgy képezte magát a kertművelés és a botanika szakértőjévé és erről a folyamatról Kertészgazdászati jegyzetek címmel egy olvasmányos művet is kiadott 1896-ban. A gondos műveléssel és nagy munkával megnyert kertben és a benne álló családi házban gyakran megfordultak a reformkor szellemi vezetői, a svábhegyi lakhely nem csak a szüretek idején volt fontos találkozóhely.

Jókai Mórt a 19. század egyik jelentős íróját talán nem kell senkinek bemutatni, az Aranyember, az Egy magyar Nábob és még számtalan könyv szerzője, korának egyik legnagyobb, kiemelkedően tehetséges alkotója volt. Művei, habár manapság már kevésbé számítanak olvasmányosnak, az irodalom legremekebb művei. Jókai kalandos életéről ITT, késői szerelméről ITT lehet olvasni, főbb művei pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók ITT.

Jókai halála után a gazdasága nem került gondos kezekbe, az épületek közül sem marad meg sok, de a hely még így is őriz valamit a 19. századból. A kapun belépve szinte azonnal magával ragad a hely hangulata, a szokatlan csend, a lankás ösvények és az ősfák varázsa. A jelenleg Jókai-kert Természetvédelmi Terület néven létező kert nem túl nagy, a kanyargós, lépcsős utakon rövid idő alatt bejárható és a több része van, ahol érdemes elidőzni.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kőpark tanösvény az, ami már nincs itt, a kert mellett található Stenidl villa felújítási munkálatai miatt kellett áthelyezni a Szemlő-hegyi barlanghoz. A műemléki védelem alatt álló Steindl villára rá is fér a felújítás, hiszen évtizedek óta használaton kívül, lakatlanul romlik az állapota. Az 1840-es években épült villa egy volt a környék pazar, Pestre és Budára egyaránt kiváló panorámával rendelkező épületének, ahová szívesen vonultak vissza a pesti polgárok. Különös véletlen, hogy Országházat tervező Steindl Imre apjának Steindl Károlynak volt tulajdonában az épület, melynek jellegzetes faszerkezetes teraszáról kiváló a rálátás a Parlamentre.

koltoikert03.jpg

A panoráma ma is megkapó, a villától nem messze a Magyar Madártani Egyesület borostyánokkal befuttatott épülete felett előtűnik a város. Nem véletlenül madárbarát a Jókai-kert, a számtalan odú, etetőhely elhelyezésével, azok gondos, szakszerű karbantartásával az itt előforduló madarak számára kedvező életfeltételeket biztosítanak a szakemberek. Aki esetleg nem túl járatos a hazai madárfajok között, az itt elhelyezett tájékoztató táblák segítségével könnyen és gyorsan képezheti magát, éppen ezért érdemes egy panorámás padnál, vagy a Kadarkák kertjében egy kicsit letelepedni és fürkészni a szárnyas lakókat. Az önképzéshez a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is hozzá tud járulni, de itt van az MME boltja is. A hosszú faház város felőli részén elismerésre méltó szőlőültetvény található. A Svábhegy déli lejtőjén számos nevezetes szőlőfajta lett újratelepítve és a vidáman, de rendezetten kanyargó szőlővesszők különleges kísérői az innen nyíló egyedi panorámának. A Kadarka Kör itt található táblája adja hírül, hogy a cél nem kevesebb, mint az egykor messze földön híres budai vörösbor feltámasztása.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

Valamikor a Budai-hegység hatalmas területén jellemző volt a szőlőtermesztés, a Svábhegy, az Istenhegy, a Rózsadomb mind hatalmas szőlő ültetvényeknek adtak helyet. Ennek emlékét őrzi ma már csak nevében az Orbánhegy és ezért volt a szőlőművelés védőszentjét ábrázoló oltárkép a mai Mansfeld Péter park helyén álló Veronika kápolnában. A 19. század végi filoxéra járvány azonban a szőlőket gyakorlatilag teljesen kipusztította és az elhalt szőlőültetvények helyett megkezdődött a város ezen zöldterületének beépülése. Jókai Mór viszont már korábban is sikerrel kezelte a szőlő különböző betegségeit, a kertjében termett szőlőfajtákról sok-sok évig bőségesen szüreteltek és a présházban dolgozták fel a gazdag termést.

koltoikert02.jpg

A Jókai-kert hangulata a némileg hasonlít Balatonfüredéhez és valóban, az egykori présház előtt állva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épületét könnyebben egy el lehet képzelni egy Balaton parti nyaralóként, mintsem irodaházként. Az egykori présházban ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által berendezett Jókai emlékszoba tekinthető meg szakértő vezetés mellett, kedvező árú belépődíjért.

koltoikert04.jpg

Az épített és telepített hagyaték mellett Jókai Mór egy szobor formájában is jelen van a róla elnevezett kertben: Róna József 1903-ban átadott Anakreon című szobrának arcát róla mintázta. A szobor kissé elbújva látható, nem túl messze a híres rózsakerttől és a sajátos hangulatú oroszlános padtól.

koltoikert07.jpg

A Jókai-kert jó választás annak, aki minőségi kikapcsolódásra vágyik. Aki arra jár, üldögéljen egy kicsit a kő vagy fapadokon, vigye magával Jókai valamelyik könyvét és pár órára merüljön egy rég letűnt kor világába, hogy frissen érkezzen vissza a mába.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja – 3. rész

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton.  A túrák során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé, négy túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Sváb-hegyig. Az ötödik túrára egy évek óta üresen álló szanatóriumtól indultunk el és végül Budapest turistamágnes helyéhez a pazar kilátású Normafához értünk fel.

A túra előző részét a Szépkilátás cukrászdánál fejeztük be, habár itt szép kilátás nincs, egy sütire érdemes megállni, ha úgy alakul. A Budai Zöld túra a Mártonhegyi út és a Karthauzi utca kereszteződésében folytatódik. Ezen a sarkon látható az évek óta elhagyatottan álló Svábhegyi Gyermekgyógyintézet épülete. A város egyik legmagasabb pontját álló épületet eredetileg a tébécés gyerekeknek építették, de hamar országos lefedettségű, asztmás és allergiás kicsik gyógyítására magas színvonalon felszerelt, járó- és fekvőbetegeket is ellátó intézménnyé vált.

1000lepcso001.jpg
Ami most már több, mint 10 éve üresen áll, miközben a szakmai gárda Buda egy nem túl friss levegőjű negyedében gyógyít tovább. Járóbetegeket.  Ennek a területnek a mostoha sorsú épületeit és kiürített egészségügyi intézményeinek tevékenységéről ITT, sorsáról ITT, ITT, és ITT, a tervezett beépítésekről pedig ITT lehet olvasni. 

Svábhegy levegője a Jókai által is gyakran említett északi szél miatt mindig is friss volt, nem véletlenül épültek nyaralók, villák és fényűző szállodák ide a mostoha megközelíthetőség ellenére. A közlekedés fejlődésével egyre nagyobb mértékűvé vált a terület beépítettsége, és ahogy a mesében a róka a sajtot, az újabb házak is falatonként, telkenként falják fel a zöldterületet. Az infrastruktúra fejlődés – úgy tűnik legalábbis – nem követi látványosan a területek beépülését, a levegő minőségének romlása mellett viszont egy-egy reggeli közlekedési dugóért nem kell elmenni a Margit-hídig, megvan az már az Istenhegyi úton is.

A túránkat a zöld jelzést követve, a Karthauzi utcában folytattuk, a Fogaskerekű vonala mentén haladtunk egy darabig, amíg be nem kanyarodtunk a kedves nevű Evetke utcába. Innen egy lépcsősorra térve felfelé haladtunk és hamar elértünk Budapest egyik legszebb és méltatlanul ismeretlen kilátójához, a Széchenyi-kilátóhoz.

Szeretnél még több bejegyzést olvasni tőlünk? Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

 Erről a remek formájú építményről még az Urbanista blogon olvastam, de a Széchenyi-hegyen járva mindig volt valami érdekesebb, annál, hogy pont ezt a funkcióját csak részben betöltő kilátót megkeressük. Az emlékhely mellett elhaladva kezd kibontakozni Budapest remek panorámája, majd feltűnik az egykori Gloriett is.

1000lepcso006.jpg

Az 1884-ben a Hősök tere helyére felépített kútházként és millenniumi emlékműként is funkcionáló építményt átadása után csupán 5 évvel már áttelepítették jelenlegi helyére, a Széchenyi-emlékhely fölé. Ez utóbbiból sajnos pont a Széchenyi szobor hiányzik, mivel több, mint 2 évtizede ellopták Stróbl Alajos alkotását.

Ahhoz képest, hogy nem egy zsúfolt területen van, azért mindig vannak erre emberek, akik pár percre megállnak a kilátónál és gyönyörködnek a fekete fenyők közül kibukkanó panorámában.

1000lepcso005.jpg

Az építmény város felőli oldalán a kétszárnyú csillagdíszes vasajtó a kútházat rejti, a nyolcszög alakú egykori kútházra a kétoldalt hozzáépített korlátos lépcsőn lehet felmenni. A Gloriett valami egészen finoman és részletgazdagon díszített, számos dekoratív mintát lehet megcsodálni a hengeres oszlopokon, a párkányon és a kupolán. A Budapest címereken kívül van itt oroszlán, delfin, gyöngysor és rozetta is. Ottjártunkkor a csíkos szalaggal elkerített és földdel feltöltött medencében éppen cserélték a virágokat, ami így nem túl fotogén, de legalább látszik, hogy valamennyire gondozzák.

1000lepcso004.jpg

A túra a Széchenyi emlékúton folytatódik, a lombok között olykor ki lehet látni a városra, a Svábhegyi egykori gyógyszálló szintén mostoha sorsú épületére a másik oldalon pedig egy varázslatos kaput találni. Nem vagyunk messze a Fogaskerekűtől és a hegy vonulata a hangot fel is hangosítja, szóval nem olyan csendes hely ez a Svábhegy. Kis kitérő után ismét a Karthauzi útra érünk, de már nincs messze a hegycsúcs. Ehhez előbb a Svájci úton lépcsőzünk, majd a Rege úton érünk el előbb a Fogaskerekű, majd a Hegyhát úton a Gyermekvasút végállomásához. A Gyermekvasútról több alkalommal is írtam már a blogon, de azért megálltunk megcsodálni az éppen bent álló szerelvényeket és a nem olyan régen ismét üzembe helyezett gőzöst.

1000lepcso003.jpg

Amikor tavaly novemberben jártunk erre, akkor a nap már igencsak alacsonyan járt az égen és éppen lebukni készült a hegyhát mögött. 

Innen már könnyű terepen haladunk a sínek mentén, jobbra lakóházak, balra a Csillebérc terül el. A túra vége a Normafánál van, a jól ismert domborműnél, ahonnan a naplemente miatt már novemberben már nem lehetett mobillal jó fotókat készíteni. Hónapokkal később fényképezőgéppel már igen: mivel a képanyag nem sikerült tavaly túl jól, ezért idén tavasszal is bejártuk ugyanezt az utat. Így néz ki naplemente előtt egy órával télen majd  tavasz végén a Normafa és a János-hegy.

1000lepcso0910.jpg

A megtett táv most 3,4 kilométer, a szintemelkedés 90 méter volt, az 1000 lépcsős túra összesen pedig 9,1 kilométer hosszú, amit mi 3 részletbe bontottunk: így jutottunk fel a 140 méteren elterülő Városmajortól a 479 méter magas Normafához. Ez a táv egyszerre, de két részletben is megtehető, viszont az útvonal gazdag történelmi múltja egyszerűen nem engedi, hogy csak úgy keresztül szaladjunk a Svábhegy ezen kies tájain.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

1000 lépcső útja 1. rész – Városmajortól Istenhegyig

1000 lépcső útja 2. rész – Gőzmozdonnyal a Svábhegyre

1000 lépcső útja 3. rész – Svábhegy kincsei 

1000 lépcső útja – 2. rész

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni ezen az úton. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet.  A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Három túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától az Istenhegyig. Most egy emlékműtől, egy lóitatótól indultunk el és az előző túrához hasonlóan ismét néhány száz lépcsőt megtéve a Széchenyi hegyhez értünk fel.

forestandfruit_ezerlepcso200_1.jpg

Az ezer lépcső útjának nem túl hosszú, de nagy szintemelkedésű első szakasza az Istenhegyi úton ért véget, éppen ezért a túra következő szakaszát innen folytattuk. Előre elárulom, ez a szakasz nem zöldben, hanem várostörténeti emlékekben bővelkedik. A Szendrő utcán indultunk el felfelé, az útvonal lassan emelkedik, fokozatosan bontakozik ki a budapesti panoráma, hamar feltűnik a Várhegy. 

forestandfruit_ezerlepcso201.jpg

Az Istenhegy és Orbánhegy között haladó Diana utcában mentünk tovább. Az Isten-hegy 372 méter magas dombja teljesen beépített, hasonlóan az Orbán-hegyhez. Ez utóbbi mindössze 286 méter magas, a 19. század végéig ezen a területen is a szőlőtermesztés volt jellemző.

forestandfruit_ezerlepcso2011.jpg

A Diana utcán enyhe ívben kanyarodó – az alacsony magasság és a nagyobb járófelület miatt sokkal kényelmesebb – hangulatos lépcsőin haladunk felfelé, amíg 386 lépcsőfok után elértünk a Gyöngyvirág utcában lévő feszületig.

forestandfruit_ezerlepcso203.jpg

A túrának ez a része csupa kedves elnevezésű utcán halad keresztül. A Tündér utcában egy emléktábla mutatja, itt van az a hely, ahol Radnóti Miklós nyaranta pihent és több versét ihlette az Istenhegyen található villa kertje. A hely varázslatos hangulatát megismerhetjük a költő Alkonyattól hajnalig, a Hajnali kert vagy a Zápor után című verseiből, érdemes ezeket újra olvasni.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Svábhegy városrész nevét a Sváb-hegyről kapta, aminek elnevezése a Kis-Sváb-hegyhez hasonlóan szintén a Buda visszafoglalásakor jeleskedő, a Várhegyre lövő sváb tüzérségnek állít emléket. A Költő utca, aminek elnevezése nem meglepő, határolja egyik oldalról a ma már ismét Széchenyi István nevét viselő hegyet ami a rendszerváltás előtt még Szabadság-hegy volt, korábban pedig Isten-hegynek hívták. Itt található a Jókai kert, ami nekünk még bakancslistás, hiába járunk gyakran ezen a környéken, még nem sikerült megnézni Jókai Mór egykori villájának kertjét. Ez a kert ma már országos jelentőségű természetvédelmi terület, és az író emlékszobáján kívül van még itt szakkönyvtár, ásványtani ösvény, sőt a Magyar Madártani Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park székhelye is itt található. A Költő utca az Istenhegyi útba torkollik, ahova kiérve megpillantjuk a János-hegyet és a csúcsán ékeskedő Erzsébet kilátót. Pont mint az 1000 lépcsős túra előző szakaszán, csak egy kicsit közelebbről.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

A Fogaskerekű megépítése az egyre népszerűbb Széchenyi-hegy városból történő megközelítése miatt vált szükségessé, a 19. század végének technikai fejlődése pedig lehetővé tette az elképzelés megvalósítását. Valóban lenyűgöző, hogy az 1871-es világpremier után mindössze néhány évvel sikerült hazánkban is megépíteni ezt a speciális hegyi vasutat. A Svábhegyi Vasút 1874 június 24-i átadásakor a gőzmozdony vontatta két, három kocsiból álló járművek a Svábhegyig közlekedtek a Városmajorban, svájci stílusban Walser Frigyes tervei alapján épült favázas lévő állomástól a hasonló stílusban épült Svábhegy végállomásig. Az átadás évében a járműállomány 3 gőzmozdony, 10 személy- és 2 teherkocsiból állt. Az egyvágányos vonal egyetlen tolópados kitérőjét a mai Erdei iskola megállónál helyezték el, ez lehetővé tette a 30 perces követési időt, sőt menetrendjét a Zugligeti Lóvasúttal összehangolva szerkesztették meg. A hegyivasút működése kezdetben veszteséges volt, sőt pár évvel az átadása után a tevékenység beszüntetése is felmerült, de különböző, az utasoknak nyújtott kedvezményekkel, kiegészítő szolgáltatásokkal – teherszállítással, amikor még lovaskocsikat is szállítottak – és számos együttműködéssel sikerült 1877-re nyereségesség tenni. Hétköznap a hegymenet 30, a völgymenet pedig 20 krajcárba került, de ha úgy adódott megérte menettérti jegyet venni 40 krajcárért. 1890-re a vonalat meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, így a szerelvények a 3,7 kilométerre bővített pályán abban az évben már 220 ezer kirándulásra készülő vagy éppen nyaralójába hazatérő utast szállítottak Buda kies zöld övezetében. A vonalat 1928-ban villamosították, egy nagyobb rekonstrukcióra pedig a vasút 100 éves fennállása idején került sor. Mivel több kitérőt is beépítettek napjainkban a kerékpárszállításra is alkalmas motorkocsik már 14-15 perc alatt kapaszkodnak fel a Városmajor 135 méteréről a Széchenyi-hegy 460 méteres magasságáig.

A műszaki paraméterek változásáról és egy tragikus balesetről ITT bővebben lehet olvasni, de aki meg tudja szerezni, forgassa bátran a BKV által kiadott, nekünk forrásul szolgáló, a főváros tömegközlekedésének másfél évszázadát bemutató könyvet is.

A Budai Zöld azonban nem az Fogaskerekű vonala mellett halad tovább, hanem tesz egy kis kitérőt a Tücsök és a Szépkilátás utca felé, így mi is ezt követjük, majd az ugyanilyen nevű cukrászda előtt fejezzük be az ezerlépcsős túra második, kicsit több, mint 2 kilométeres szakaszát.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

1000 lépcső útja – 1. rész

Tavalyelőtt kezdtük el feltérképezni és bejárni Budapest 42 kilométeres zöld folyosóját a Budai Zöldet, idén pedig leírjuk, hogyan bontottuk szakaszokra az útvonalat és azt is, ha arra járunk mit érdemes megnézni, felfedezni. Eredeti tervünkkel ellentétben végül egy év alatt nem jártuk végig a teljes távot, igaz helyette minden hónapban visszatértünk a Forest&Fruit Naptár 2018 nevezetességeihez és felfedeztük hogyan változik észrevétlenül, de nyomon követhetően a természet

A túra során eddig minden alkalommal a Gellért-hegy irányából haladtunk Nagykovácsi felé és továbbra is így fogunk tenni. Két túra és néhány kilométer megtétele után jutottunk el a Duna partjától a Városmajorig. Persze, lehet gyorsabban is haladni, sőt maratonfutóként mindössze 4 óra is megtehető a Gellért-hegy Nagykovácsi táv. De a túrázás nem az a sport, mi lassan, de alaposan haladunk. Most a Városmajorból indultunk és néhány száz lépcsővel később Istenhegyre értünk fel, áthaladva a Budai-hegységben most már zárványként létező Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen

Soha nem tudtam elképzelni, hogy a Budai Zöld hogyan ér fel a zajos Krisztina körútról a valamivel csendesebb Normafához, habár sejtettem, hogy lépcsős, kaptatós a túrának ez a szakasza, végül kiderült, – megszámoltuk –  ezer lépcsőn keresztül vezet az út. A túra ezen szakaszát még tavaly három novemberi hétvégi nap alatt jártuk le. Tény, nem siettünk, a megtett táv összesen nem volt több, mint 8 kilométer, a szintemelkedés viszont jelentős, 140 méterről jutunk el a 479 méter magasan lévő Normafához.

1000lepcsoutja03.jpg

A túrát a Városmajorban kezdtük, a parkon átmentünk és Koós Károly szobránál lépcsőztünk fel a Városmajor utcára, majd elindultunk a Budapest egyik legmeredekebb utcáján az Alma utcán. Akit hidegen hagy a Budai Zöld és néhány érdekes épület, az nyugodtan mehet tovább az Alma utcán, tapasztalatból írjuk, rövidebb és kicsit pihentetőbb úton fog felérni a Kis-Sváb-hegyre. Mi követtük az zöld jelzést és a kissé lejtős Bíró utcában folytattuk az utat. A Ráth György, Tóth Lőrinc, Istenhegyi út és Határőr utcák által határolt területen áll az Árkay Aladár által tervezett Bírák és Ügyészek lakótelepe. A Kis-Sváb-hegy déli lejtőjén több, mint 100 évvel ezelőtt kialakított különleges kísérleti telep lakóinak foglalkozásáról ma már csak az utcanevek árulkodnak. Akkoriban a városvezetés támogatásával a filoxéra miatt kipusztult szőlőültetvények helyén a felparcellázott területeken épült villákat, bérházakat magasabb társadalmi státuszú, tehetős polgárok vették birtokba, az Bírák és Ügyészek egyesületének tagjai. A tömegközlekedés és az úthálózat fejlődésével Budának ez a része nem volt már nehezen és költségesen megközelíthető a múlt század elején, így a tehetősebb polgárok szívesen költöztek ki a Belvárosból a modern épületekbe. Az lakótelep házai különböző, egyedi stílusban, de hasonló elrendezéssel, tágas terekkel épültek, habár az építésük utáni viharos évtizedek miatt belső felosztásuk némileg átalakult, érdemes a egy sétát tenni ebben a városrészben ma is. ITT pedig egy remek tanulmány olvasható a telepről.

A Bíró utcából már felsejlett előttünk valamennyi Budapest panorámájából, de látványosabb összképre a Csaba utca sarkán induló lépcső sorról visszatekintve láttunk rá. A Csaba utcát a budai zöld a Városmajor előtt keresztezi, majd az U alakú kitérő után ismét ebben az utcában folytatódik. A Kis-Sváb-hegy meredek oldalára végül 330 lépcső leküzdése után jutottunk fel keresztezve a Ráth György, Határőr, a Goldmark Károly és a Gál József utat. A budai zöld jelzés most már valóban zöldben folytatódik, az 1992-ben védetté nyilvánított Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területen. A kirándulók mellett a futók és a kutyasétáltatók számára is vonzó ez az elszigetelt pár hektárnyi rész, a keskeny ösvényen állandó a jövés-menés. Az erdőbe belépve viszont a lombjukat lehullajtó fák közül alaposan szemügyre vehetjük a városi panorámát.

1000lepcsoutja05.jpg

A Budai Zöldnek ez a szakasza inkább a szemnek ad élményeket, mert elég csekély része halad a zöldben. Magunk sem hittünk a térképnek, csak a gyerekjátékok megpillantása után jöttünk rá, nem arra kellett volna mennünk. A jelzést követve végül hamarosan magunk mögött hagytuk a Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Területet, majd a János-hegyre panorámás Álom utcán folytattuk a gyaloglást.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A túra többi részében a Budai-hegység magaslataiban és a vidám színekbe öltözött őszi tájban gyönyörködhettünk a Trencsényi úton haladva. A Matyó út végén, az Istenhegyi útnál pedig véget is ért az 1000 lépcsős túra első szakasza.

1000lepcsoutja06.jpg

Összességében zöldben szegény, lépcsőben, panorámában és várostörténetben jeleskedő szakasza ez a Budai Zöldnek, ami bemelegítés lehet egy nagyobb túrához.

A Budai Zöld Túra eddig megtett szakaszai

Ivókúttól víztározóig

Játszótértől játszótérig

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

 

Egy zöld zárvány Buda szívében

Minden bizonnyal sokan várják az idei első hosszú hétvégét és tervezik, hogy a rendelkezésre álló három napot hogyan és mivel tudják tartalmasan tölteni. Amellett, hogy ezt az ünnepet érdemes méltón megünnepelni, a kicsit hosszabb hétvégében beleférhet egy kirándulás, vagy egy kalandtúra és rossz idő esetén egy régen megvásárolt könyv olvasása. A kikapcsolódásnak, de még az aktív pihenésnek is pont az a lényege, hogy ekkor időt szentelünk a máskor rohanva elvégzett tevékenységeknek és valóban odafigyelünk arra, amit csinálunk. Egy rövid túra, kicsiknek való tanösvénnyel, néhány nagyszerű makrófotó és két remeknek ígérkező könyv az ajánlat a hosszú hétvégére.

Egy zöld zárvány Buda szívében

A Budapestiek közül többen szívesen kirándulnak olyan zöldterületre, ami nincs túl messze a lakóházaktól, jól megközelíthető, de azért ad valami pluszt, ami miatt érdemes felkeresni. A XII. kerület közepén magasodó Kis-Sváb-hegy pont ilyen övezet. A hegy, mint nevéből sejthető méretét tekintve nem túl jelentős nagyságú és valóban, legmagasabb pontja mindössze 258 méterre van a tengerszint felett. A Városmajor felé eső részét meredek sziklafal zárja, míg a másik oldalon a Széchenyi-hegy részének tekinthető, mára teljesen beépült Isten-hegy és Orbán-hegy övezi. Utóbbi nevét a középkorban itt folyó szőlőtermesztés miatt kapta Szent-Orbánról. A Kis-Sváb-hegyet korábban Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácról nevezték el, mára ezt a nevet csupán a hegy déli részének meredek sziklafalában lévő kristálybarlang őrzi. A sváb elnevezés pedig a Buda visszafoglalásakor a várat lövő sváb ágyúkhoz köthető.

Ahogy a gazdag múlt nyomot hagyott a természeten úgy épült be a remek kilátás miatt a hegy területe, és az urbanizáció miatt a Budai-hegység többi részétől elszigetelődött, zárvány jellegűvé vált. 1991-ben a Kis-Sváb-hegy kicsivel több, mint 6,5 hektár nagyságú része természetvédelmi oltalom alá került, amit nem csupán a terület kiemelkedő geológiai értékei, hanem a betelepített tájidegen vagy özönnövények és a zárvány jelleg miatt sérülékeny élővilág is indokolt.

Szeretnél még több, kirándulással, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A Kis-Sváb-hegy szabadon látogatható, ráadásul van egy remek tanösvénye, pompás panorámája és számtalan más érdekessége, így egy hosszú hétvégén ideális célpont. A hegyen és a tanösvényen is több alkalommal voltunk már, 2 éve tavasszal azért például azért, mert a lombtalan fák közül remek kilátás nyílik a szemközti Rózsadombra, de túráztunk itt már nyáron és ősszel is. Legelső alkalommal a város majdnem legmeredekebb utcáján lépcsőztünk fel, majd a Gál József úton értük el a természetvédelmi területre vezető zöld jelzést. A hegymenetet elkerülhetjük, ha a 39-es busz Goldmark Károly utcai megállójánál szállunk le, majd a Csaba utcán lépcsőzhetünk felfelé.

A Kis-Svábhegyi Tanösvény mellett elhelyezett 8 információs táblát átolvasva többet tudhatunk meg az erdőjárás írott és íratlan szabályairól, az állat-és növényvilágról, különleges növényekről, és a már említett tájidegen fajokról, a karsztbokorerdőről, sőt gyarapíthatjuk geológiai, geodéziai ismereteinket. A tanösvény egy darabig együtt halad a Budai zöld jelzésével, itt az egyik oldalon erdő, a másik oldalon korlát. Ez utóbbin tényleg nem érdemes átmászni, ez a hegy meredek sziklafalban végződő része. Több helyre a sziklafal fotóit is elhelyezték, tájékoztatva az arra járókat, itt az úton kell maradni.

20190311_slowvacation09.jpg

Egy kereszteződésnél balra kell fordulni, ahonnan felfelé vezet az út. Útközben több kisebb, gyerekek számára készített játékot is láthatunk, jópofa katicát, hernyót és mellé az érdekességekről hírt adó táblát. A hegytető sokáig katonai terület volt, ezek nyoma a mai napig látszik. A Kis-Sváb-hegy legmagasabb pontján egy 22 centiméteres kőhasáb van, ami egy helymeghatározást segítő földméréstani pont van és amit funkciója miatt szigorúan firkálni, rongálni, elmozdítani. Innen valóban csodás panoráma nyílik a városra, jó időben nem csupán Budapest, de a távolabbi hegyek is jól láthatók. 

20190311_slowvacation07.jpg

Innen az út már lefelé vezet a tanösvény tájékoztató táblái mellett. Végül az Álom és a Zalatnai utca sarkánál érkeztünk vissza a lakóövezetbe, ahonnan nyúlfarknyi gyaloglással az Istenhegyi úton voltunk és a 21-es busszal mentünk tovább.

Azok a csodálatos ízeltlábúak – fotóválogatás

Kirándulásaink során általában törekszünk arra, hogy egy-egy területen ne csak úgy átrohanjunk, hanem hagyunk időt pihenésre, letelepedésre, és arra, hogy szemügyre vegyük a körülöttünk lévő természetet. A nyíló virágokat, a szirmok között repdeső rovarokat, a fákon, fűszálakon mozgó parányi élőlényeket. Aki észreveszi a természet fajgazdagságát és a kis méretükben is nagyszerű növényeket, állatokat, talán jobban figyel, és jobban óvja környezetét. A fotókat Vilmos készítette.

Írj és olvass – könyvajánló

A hosszú hétvége arra is kiváló alkalmat ad, hogy olvassunk, tallózzunk a régi kedvencek közül, vagy válasszunk egy új kedvencet. Több könyv ötletünk is van a hosszú hétvégére vagy későbbre, ezekről a szerző vagy a kiadó már most miatt tudjuk, kedvencünk lesz. Március idusán milyen más könyvet lehet leemelni a könyvespolcról, mint azt, aminek azt a címe: Hogyan kerülj be a sajtóba ingyenesen. A fülszöveg szerint a könyvet szerzője Kádár Tímea Londonban élő szabadúszó szövegíróként írta és alkotott egy olyan stratégiát, aminek segítségével el lehet érni, hogy rólunk is szóljanak a hírek. A Madárbarátok Nagykövét a Magyar Madártani Egyesület szóvivője írta és nagyon meggyőzőnek tűnik, hogy több, mint 300 oldalon a szerző Orbán Zoltán több, 700 saját fotója látható. A könyvet beharangozó bejegyzésben az is kiderült, hogy ez a 2. kiadás miben más az előzőnél, hasznos olvasmánynak ígérkezik.

Jó feltöltődést, pihenést mindenkinek!

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Tekerj bátran

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy történelmi emlékekben gazdag belvároson és a néhány helyen egészen jól megközelíthető folyóparton kívül a városhatáron belül van nagyméretű, egybefüggő zöldfelülete és számos tömegközlekedéssel is gyorsan megközelíthető turista útvonala. Sőt a kirándulókon kívül a kerékpárral közlekedők is megtalálhatják itt a számításukat, akár aszfalton, akár földúton szeretnének tekerni. Ebben a bejegyzésben ajánlunk egy nagyon klassz és nem túl hosszú kerékpáros útvonalat, azoknak, akik a természet értékeit tiszteletben tartva szeretnének a szabadban sportolni.

A Budai-hegységben számos tábla tájékoztatja az erdőben járó kirándulókat arról, hogy melyik úton mivel lehet közlekedni. Nem túl meglepő módon autóval és motorral nem lehet a turista útvonalakat használni, ahogy a legtöbbet kerékpárral sem. A két keréken közlekedők még sincsenek kitiltva az erdőből; több, számukra kijelölt úton haladhatnak Budapest területén belül a védett természetvédelmi övezetben. Egy kerékpáros kirándulás tervezésekor két kattintással találunk olyan jó és megbízható térképet, ahol jelölik a kerékpárutakat, hogy a védett területeken biztosan nem tévedj a tilosba, sőt a mobilra letölthető Természetjáró appban is szuper tippek vannak.

Hűvösvölgy elég hamar nagy népszerűségre tett szert a városi kirándulók körében, de a terület tömegközlekedése évtizedekkel később érte utol a belvároshoz kicsit közelebb fekvő Zugligetet. Míg az akkoriban forgalmi csomópontnak számító Lánchídtól Zugligetig tartó vonalat már 1868 június 30-ban megépítették, ITT írtunk róla, addig a Budagyöngyétől Hűvösvölgyig tartó szakaszt, más néven a Szépilona-Lipótmező-Hűvösvölgy vonalat csak évtizedekkel később 1900. február 28-án helyezték üzembe. A csaknem 120 éves villamosvonal azóta a Budapest egyik legfontosabb villamosvonala lett. Emellett a pálya mellett vezet egy olyan kerékpárút is, amin pillanatok alatt lehet a belvárosból kitekerni a zöldbe.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A villamosok egy részén kerékpár is szállítható, erről a BKK honlapján lehet tájékozódni, aki nem szeretne aszfalton kerékpározni, a Vadaskerti útnál szálljon le a villamosról és a Páfrány úton végig haladva juthat el a sárga kerékpárral jelzett útra. A Páfrány és Kondor út sarkától kezdődő erdős területet Mátyás király kertjének is nevezik, nem véletlenül, a királynak egykor ez volt a kedvenc vadászó helye. Ha vaddisznókkal és más vadakkal nem is találkozunk a Hűvösvölgyig tartó 2 kilométeres szakaszon, futók, kutyasétáltatók és más kirándulók azért vannak a nagyjából 2 kilométeres kisebb szintkülönbségekkel tarkított szakaszon. Az út végig az Ördög-árok mellett halad, erről ITT írtunk.

tekerjbatran01.jpg

Hűvösvölgynél a sárga jelzéshez a kék is csatlakozik, vagyis egyből két kerékpárút közül lehet választani. A Nyéki-hegyet oldalában haladó kék kerékpárút jó választás lehet annak, aki csekély szintkülönbségű, de remek panorámát tartogató úton szeretne haladni. Évekkel ezelőtt mi gyakran és nagyobb társasággal jártunk erre, ugyanis kék jelzés a Hármashatárhegyi, ma már nem üzemelő repülőtérre vezet. A késő téli, kora tavaszi erdő szerethető, már nincs nagy hideg, jók a terepviszonyok és lombok nélküli fák között sokkal távolabbra ellátni. Az út lassan, de folyamatosan emelkedik és van egy kissé erősebb kaptató is, mielőtt kinyílik a tér és elénk tárul a hegyek ölelésében elfekvő medence. Látható, az Újlaki hegyet ma is használják a repülés szerelmesei, de csak a siklóernyősök.

tekerjbatran02.jpg

Mivel már szürkület volt, egy kis üldögélés és uzsonnázás után a közeli Hidegkúti út felé vettük az irányt. A Vadaskerttől az egykori Hármashatárhegyi repülőtérig körülbelül 5 kilométert kell tekerni, erdőben, változatos terepen és a szabályokat betartva.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I. kötet A reformkortól 1919-ig

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”

A blog tavalyi évét a Budai-hegységben készült legszebb fotóinkból összeállított naptárral zártuk. Így az is megismerkedhet a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi, júniusi, júliusi és augusztusi  naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 szeptemberi fotója a Budapest egyik legismertebb és egészen biztosan a legjobban látható két nevezetességét örökíti meg, a János-hegyet és a rajta több, mint száz évvel ezelőtt megépült Erzsébet kilátót. A fotó tavaly készült, egy olyan napon, amikor polár pulóverben és mellényben néztünk szét kicsit vacogva a hűvös őszi tájon. Ehhez képest, idén ugyanazon a napon délután 28 fok volt, szóval mellényről szó sem lehetett.calendar_hu_201809.jpg

A János-hegy és az Erzsébet-kilátó megközelítéséről már több alkalommal írtunk, túráztunk Kisvasúttól, kisvasútig, felfedeztük az hegy oldalában elterülő Örökifjú örökerdőt, de lesétáltunk madarak és fák között Zugligetbe. Bemutattuk az Ezerarcú János-hegyet és érintőlegesen írtunk a számos sportolási lehetőségről, ami adott ezen a fantasztikus adottságú és panorámájú hegyen.

megnyilnakavolgyben_01.jpg

A terület népszerűsége nem újkeletű, lassan 200 éve kirándulnak a pesti polgárok a Budai-hegységbe és több száz éve alakítja ez ember kénye-kedve szerint a Budai-hegység növényvilágát. Aki szeretne jobban elmélyedni Budapest történetében és kutatni, hogyan terjeszkedett az ember évről évre, az kapcsolja be a Budapest Időgépet. A Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Hungaricana rendszerben a nem csak Budapest, de Európa történelmi térképeinek korszerű változatai is böngészhetők. A helymeghatározás engedélyezése után IDE kattintva rögtön a tartózkodási helyünk 19. századi helyszínének térképét pillanthatjuk meg a képernyőn. A Budapest Időgép pedig ITT található, adatbázisában a vázlatos és a korabeli térkép segítségével egészen 1837-ig lehet visszapörgetni az időt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A János-hegy a maga 527 méterével, ha nem is a Budai-hegység, de Budapest legmagasabb pontja, lebilincselő a csúcsról elénk táruló 360 fokos panoráma. Elnevezéséhez több monda kötődik, emlegetik a törökverő Hunyadi Jánost, Mátyás király apját, de egy egykor itt álló szoborról is szó van a magyarázatokban. Az 1837-es térképen még Johannseberg név szerepel, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn, változtattak át Pozsonyi-hegyre. A későbbi térképeken egy újabb névvariáció tűnik fel, a kutakodásaim során talált 1902-es képeslapon a Pozsony- Jánoshegyi messzelátó látható. Ma már a János-hegy egyik oldalán lévő 427 méter magas csúcs viseli a Pozsonyi-hegy nevet, a Johannesberg végérvényesen János-hegyre magyarosodott.

megnyilnakavolgyben04.jpg

Az egykori messzelátó helyén ma már egy tekintélyes méretű, kőből épült kilátó áll, ami az évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő Erzsébet királynő nevét viseli. A kiegyezéskor megkoronázott Ferenc József felesége Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja volt, kedvelte a magyarokat. Megkoronázása előtt, uralkodó házastársaként a nők számára megengedett reprezentatív szerepen túllépve, a politikai életben is részt vett egy rövid ideig.

megnyilnakavolgyben03.jpg

A Pozsony-Jánoshegyen álló faszerkezetet 1908-ban bontották el, és a város turizmusának fejlesztéséért sokat tevő Glück Frigyes javaslatára döntöttek az Erzsébet-kilátó megépítéséről. A neoromán stílusban készült épület tervezője Schulek Frigyes volt. A finom díszítésű, mészkőből készült kilátót a döntéstől számított 2 éven belül átadták; a 25.3 méter magas, 53 méter kerületű építmény korának leghatalmasabb ilyen jellegű épülete volt. A kilátó nagyon népszerű a kirándulók körében és valóban megéri megmászni, mind a 100 lépcsőt. A legfelső teraszról ugyanis tiszta időben 75-80 kilométerre is ellátni. A kilátót a 100 éves évforduló környékén rendbe hozták, megközelíthető a piros sáv és a zöld háromszög jelzéseken, de a sportos természetjárók rekortánon is felfuthatnak a csúcsra.

megnyilnakavolgyben000.jpg

A szeptemberi naptárlap a Budai-hegység két nevezetességét ábrázoló fotója egy harmadik nevezetes helyről, Normafáról készült. A hegyoldalból elénk táruló panoráma mindig arra késztet, hogy megörökítsük ezt a látványt,. próbálgatva az éppen nálunk lévő telefon/fényképezőgép határait.  A felső 2017-es szeptember végi és az alsó 2018 október eleji kép ugyanazzal az okostelefonnak készült, nagyjából ugyanarról a helyről.
megnyilnakavolgyben100.jpg

Azon talán már nem lepődik meg senki, hogy a Normafa elnevezése is a Hunyadiakhoz köthető. elnevezése. Egy évszázadok alatt hatalmasra megnőtt Viharbükknek nevezett fa mellett – ami a monda szerint Mátyás király születésekor hajtott ki – énekelte el Schódelné Klein Rozália Bellini Norma operájának nagyáriáját 1840-ben. Ezután kezdték a kies, művészek, írók, költők által előszeretettel látogatott domboldalt Normafaként emlegetni. A fa évtizedekkel később kidőlt, a helyére egy másikat ültettek és emléktáblát állítottak.

megnyilnakavolgyben06.jpg

Kétségtelen tény, hogy Normafa népszerű a turisták, sportolók és a kikapcsolódni vágyó emberek körében.  Itt vezet még a budai zöld sáv jelzés, ami ugyan az Erzsébet-kilátóra nem vezet fel, de a Széchenyi-hegy felől ezen a jelzésen lehet a János-hegy oldalán lévő ösvényen eljutni a Hárs-hegyre. A Normafa népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nincs olyan évszak és napszak, amikor teljesen néptelen lenne. Ezt tapasztaltuk, amikor a naptárbejegyzés készítése miatt a szokásosnál több alkalommal mentünk fel a hegyre, de a korábbi téli és tavaszi alkalmakon is ezt láttuk. Sajnos a Normafa hétvégén túlzsúfolt, a 21-es buszcsalád mellé ekkor becsatlakozik a 212-es busz, ami a Boráros térről szállítja a kirándulni vágyókat. A város egyik legszebb panorámával rendelkező parkolójában álló számtalan autó pedig tovább növeli a zsúfoltságot. Budapest nem túl jól ellátott karbantartott, minőségi zöldfelületekkel, természetes, hogy a fővárosiak felkeresik a még rendelkezésre álló szabad területeket.

megnyilnakavolgyben01.jpg

Amellett, hogy többen az erdőjárás alapvető szabályait sem tartják be, szomorú tény, hogy a fokozott terhelés mellett nem tud az erdő megújulni, a vékony termőtalajon megkapaszkodott növény- és állatfajok egyre kisebb élőhelyre szorulnak vissza. A területet folyamatosan fejlesztik és mindamellett, hogy volt is rajta mit, néhány része kezd egészen közpark jelleget ölteni. Egyre terebélyesedő mulcsos játszóterek, kultúrnövények szegélyes ágyásokban és az egyre több utat beterítő murva, mely nem dacol a gravitációval, hanem az esővízzel együtt szépen becsorog a védett erdőbe.

Budapest egyik legkülönlegesebb helye a Sas-hegy, ahol nem olyan régen eltöltöttünk egy egész délutánt. A látszólag kopár sziklacsúcs geológiáját, élővilágát a 18. század végétől változatos intenzitással kutatták és kiderült, hogy a különleges sziklaalakzatokban is gazdag terület ritka és különleges növény és állatfajoknak ad otthont. Beépítésének ötlete 1930-ben merült fel, azért, hogy kiszolgálják az egyre növekvő város területi igényeit. Ezért a Sas-hegyet felparcellázták, lakóházakat és közparkot tervezve betelepítették feketefenyővel és a minden évben két hétig virágban pompázó, de minden mást elnyomó özönnövény orgonával. A hegyet szinte az utolsó pillanatban 1958-ban nyilvánították védetté, létrehozva a Sas-hegy Természetvédelmi területet. Legutóbbi látogatásunkkor, melyről ITT írtunk, azt láttuk, hogy még nyílnak az északi oldalon a tarka virágok. A terület parkosítása ma már csak egy meglehetősen botor ötletnek tűnik és 60 év távlatából visszatekintve elmondható, hogy bölcs döntés volt fokozottan védetté nyilvánítani a területet. Az itt található értékek miatt a Sas-hegy ma is csak szakvezetéssel látogatható.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

A Forest & Fruit Naptár 2018 minden egyes hónapjánál nyomon követhetőek az ember által okozott beavatkozások és a környezeti terhelés. A Budai-hegység Normafa és az Erzsébet-kilátó közötti területének utóbbi időszakban bekövetkezett változásait most mégsem taglalnánk, hiszen a közösségi médiában és más forrásból fellelhető fotók, valamint a rendszeresen odajáró kiránduló, kikapcsolódó emberek tapasztalatai önmagukért beszélnek.

2018_09.jpg

 Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Sas-hegy_Term%C3%A9szetv%C3%A9delmi_Ter%C3%BClet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gl%C3%BCck_Frigyes

https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet-kil%C3%A1t%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_J%C3%B3zsef_magyar_kir%C3%A1ly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittelsbach_Erzs%C3%A9bet_magyar_kir%C3%A1lyn%C3%A9

Az őszi erdő gyümölcsei

Ahogy a téli szürkeség után örülünk a vidám és friss zöld tavaszi lomboknak úgy fogadjuk szívesen a nyári szemkápráztató fények és a perzselő napsütés után a színesedő lombokat és a kellemesen simogató napsugarakat. Ráadásul a természet újabb meglepetéssel és csemegével készül, sorra teremnek erdőben a változatos színű és tapintásra, kóstolásra csábító gyümölcsök. Több bejegyzésben írtunk már arról, hogyan túrázz télen és nyáron, mit vigyél magaddal és mire figyelj, ha útnak indulsz. Most megtudhatod, mennyit és mit kóstolhatsz és mi az, amitől jobb, ha távol tartod magad.

Az őszi erdő bőséges ajándékkal lepi meg a turistákat, fákon és cserjéken érnek az erdő zamatos gyümölcsei. A termések begyűjtésekor, a gyümölcsök kóstolásakor érdemes néhány szempontot figyelembe venni, hogy az erdő ajándéka valóban öröm legyen.

A természetben vadon termő gyümölcsök, bizonyos keretek között, de gyűjthetők, a szabályozás lehetővé teszi, hogy – védett területen engedéllyel – naponta legfeljebb két kilogrammot szedjünk gyümölcsből, gombából saját fogyasztásra. Első olvasatra talán nem is tűnik túl soknak a maximális mennyiség, de szedéskor érdemes arra gondolni, azért, hogy ne menjen kárba, még aznap fel is kell dolgozni a gyorsan romló gyümölcsöt. Ezeket a területeket általában nem kezelik vegyszeresen, így az ott szedett gyümölcsök amellett, hogy egészségesebbek, könnyebben is megfonnyadnak, hamar veszítenek nedvességükből.

Tüskés kökénybokor terméssel

A most érő gyümölcsök közül bátran szemezgethetünk a tüskés szederbokrokról, vagy válogathatunk a még tüskésebb kökényből és szép színű és lekvárnak kiválóan alkalmas somból és csipkebogyóból. Ügyeljünk, arra, hogy a gyakori fekete bodzát ne keverjük össze a mérgező gyalogbodzával és jegyezzük meg, hogy nyersen még a fekete bodza termése sem ehető! A sok helyen előforduló galagonyából szedhetünk csekély mennyiséget, ez utóbbi gyógynövény, tehát ennek megfelelően fogyasszunk belőle. Mielőtt bármelyik növénynek leszednénk a termését, egy hozzáértő személy, vagy egy növényhatározó segítségével pontosan azonosítsuk be a növényeket, amelyik felismerésében nem vagyunk 100 százalékban biztosak, inkább hagyjuk ott.

forestandfruit_okt.jpg

A gombákkal legyünk körültekintőek, leszedés után és feldolgozás, fogyasztás előtt még akkor is vigyük el bevizsgálásra – ez egy ingyenes szolgáltatás a piacon – ha szakértőnek gondoljuk magunkat. Mi ahhoz a szabályhoz tartjuk magunkat, hogy sosem nyúlunk az erdőben talált gombához, csak meghatározzuk és fotózzuk a talált példányt. Mivel nálunk elég ritkán is kerül az asztalra, meghagyjuk a lelkes, erről blogoló gombászoknak a zsákmányt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Mielőtt a színes bogyókkal és gombákkal színültig szednénk a kosarunkat, nézzünk körbe, mennyi a termés az adott területen. Illetlenség mohón kopaszra szedni a bokrokat, felszedni az utolsó gombát is, hagyjunk az utánunk jövő túrázóknak is, de főleg az erdő azon lakóinak, akik csak ezekből tudnak jóllakni. Arra is figyeljünk, hogy az ágakat ne törjük le és ne tapossunk össze a kelleténél nagyobb részt a fák, bokrok körül. A kirándulásainkon legyen inkább váratlan öröm, ha az erdő gyümölcseiből valamennyit haza tudunk vinni.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Azért, hogy a kilométerek teljesítése közben mégis zamatos gyümölcsökhöz és energiához jussunk, mindig legyen nálunk valamilyen ízletes apró édesség. Mi csaknem minden túránkra viszünk magunkkal magas cukortartalmú gyümölcsöt, saját készítésű édességet Esetleg finom müzliszeleteteket, melyek kis méretük miatt praktikusan elférnek a hátizsákunkban. Az erdő gyümölcseit pedig meghagyjuk az erdő állatainak.

Kapcsolódó tartalom
Hogyan túrázz ősszel?

Játszótértől játszótérig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó, de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében (ITT olvasható) a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést. A második részben, a Horváth-kerttől a Városmajorba vezető nyúlfarknyi, de túlzás nélkül ezernyi meglepetést rejtő szakaszát jártuk be a zöld sáv jelzésnek.

A Horváth-kert felett tűnt el a budai zöld jelzése, így a túrát térkép alapján folytattuk és az Alagút utcán átkelve a Pauler utcában, a kerékpárút mellett sétáltunk tovább. Budapesten számos ház épült eklektikus stílusban a 19. század végén és ebben az utcácskában is van néhány. A védett lakóházak közül a legtöbbet Illyés Gyula építész tervezte, érdemes böngészgetni a feliratokat. 

A zöld jelzés a Vérmező sarkánál tűnik fel ismét, a Krisztina körút, Mikó utca, Attila út által határolt terület Budapestnek egy olyan része, mely évszázadok óta beépítetlen. A török hódoltság alatt elnéptelenedett az itt lévő település (Logod), így a terület a 18. században katonai védőövezet lett majd kaszálónak használták. Itt végezték ki Martinovics Ignácot és társait a magyar jakobinusokat 1795-ben, innen ered ma használatos neve. Emlékmű őrzi nevüket a tér keleti felén. Amíg be nem fedték, itt folyt keresztül az Ördög-árok patak. A 19. században a Vérmezőt parkosították, majd katonai gyakorlótérnek használták, de tartottak itt díszszemlét is. A II. világháború után az akkori füves területet parkosítani kezdték, ápolt, füves részeket alakítottak ki és változatos fafajokat, cserjéket, bokrokat ültettek. 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából építettek egy nagyméretű játszóteret, benne Kiss János Szitakötő nevű szobrával.

20180805_jatszotertoljatszoterig01.jpg

A parkot láthatóan rendben tartják, az utakra, padokra és szemetesekre egy kis frissítés ráférne. A 60-70 éve telepített fák több emelet magasra nőttek, akit érdekel, a 140000 négyzetméteres terület néhány évtizeddel előtti állapotáról itt lehet még olvasni és fotókat böngészni.

20180722_194433.jpg

A zöld jelzésen előbb a játszótér, majd a parkos terület mellett megyünk tovább. Az út nem halad el a Jakobinusok emlékműve mellett, jóval előtte kanyarodik balra, ahol pár lépés után el is értünk a forgalmas, többsávos Krisztina körútra. És igen, turistajelzést láttunk a jelzőlámpát tartó oszlopon.

20180805_jatszotertoljatszoterig03.jpg

A zebrán átkelve jobbra kanyarodtunk, majd a zöld jelzést követve a Krisztina körútról balra a Hajnóczy utcába térünk be. Itt is vannak zöld jelzések több fán, egészen szürreális aszfalton, a zajos körúton haladni egy turistaúton. A Csaba utcát keresztezve értünk el a séta következő parkjába

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A Városmajor a Svábhegy és a Rózsadomb által határolt völgyben fekszik, eredetileg a mai Városmajor utca és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti területet jelentette. Szintén az Ördög-árok árterülete volt és kaszálóként hasznosították. A nevét onnan kapta, hogy tulajdonosa, Daun Henrik 1739-ben eladta Buda városának, így a város majorja lett. A terület 1785 óta közpark, akkor 30000 fát telepítettek. A Városmajor méretét előbb a fogaskerekű végállomása csökkentette, majd a 30-as években megépült a több épületrészből álló templom, később a gimnázium, a szabadtéri színház és a sportpálya miatt zsugorodott tovább a zöldterületet. Az mocsaras és az esőzések alkalmával gyakran kiöntő Ördög-árok patakot az 1920-as években befedték. Ahogy haladunk nekünk is feltűnik, hogy ebben a parkban sűrűbben vannak a fák és az egzotikus fafajok helyett inkább a gesztenye- és hársfák vannak többségben. Az utcabútorok dizájnja is hasonló, de itt több felé tagolt a tér.

20180805_jatszotertoljatszoterig04.jpg

A park elején van egy kedves és kalandos sorsú szobor, mely Hüvelyk Matyit ábrázolja. Ennek még a 20. század elején állították, amit mi láttunk, az 10 éve került ide. A zöld jelzésen elhaladunk a kondipark és a kissé távolabb lévő játszótér mellett és a futópálya után szomorúan állapítjuk meg, hogy a mai sétánk véget ért. A jelzés balra kanyarodik a Kissvábhegy felé.

20180805_jatszotertoljatszoterig05.jpg

Összesen körülbelül két kilométeres séta volt, rengeteg látnivalóval, épített emlékkel, műemlékkel és számtalan történettel. Korábban írtunk a budai kissé áldatlan gasztrohelyzetről, amin valamennyit javít, hogy a zöld jelzéstől pár száz méterre van a Majorka, ahol nagyszerű a hamburger. Érdemes összekapcsolni ezt  a sétát a zöld jelzés előző szakaszával és a Gellért-hegyről elsétálni a Városmajor végéig, ha útközben megéheznénk.

Ördög-árok – csatorna a Városmajor és a Vérmező alatt.

Buda egyik kis vízhozamú patakja az Ördög-árok, mely Nagykovácsinál ered és az Erzsébet-híd budai hídfőjénél torkollik a Dunába. A mintegy 20 kilométer hosszú ideiglenes vizű patak esőzések alkalmával nagy mennyiségű csapadékot szállít 65 négyzetkilométeres gyűjtőterületéről. A budai részek fokozottabb benépesülésekor a néhol meredek falú, veszélyesen megközelíthető árkot szennyvíz elvezetésére használták, a természetes patak egy idő után egy bűzös, fertőző csatornává vált. Nagy esőzések idején hatalmasra nőve és területeket elöntve annak idején hatalmas károkat tudott okozni. A 19. század végétől – jobb híján több részét befedték, így nem tud kiönteni medréből, de az gyűjtőterületén keletkező esővizet és szennyvizet elvezette, elvezeti.

Bármilyen hihetetlen, de egészen 2009-ig, amíg meg nem épült a budai főgyűjtő csatorna és a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep, a budai oldal szennyvizének jelentős része tisztítatlanul ömlött az Ördög-árkon keresztül a Dunába. Az Ördög-árok várostól távoli területei megmaradtak a természetes állapotukban, egy részét kikövezték, de a fedett területek nem többek egy csatornánál.

Az Ördög-árok távol a Bel-Budától

20180805_jatszotertoljatszoterig06.jpg

 

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: