Lesz gasztroforradalom Budán?

Szinte minden túrázási útmutató úgy kezdődik, hogy mindig legyen nálunk elegendő étel és ital, ha kirándulni indulunk. Ami nem meglepő, hiszen kilométereket megtenni csak energiával telten lehet. Ebben a bejegyzésben szemügyre vesszük, hogy a turisták által közkedvelt Budai-hegység nevezetes pihenőhelyein vajon milyen lehetőségek közül választhatnak az éhes és szomjas kirándulók. Nem meglepő módon, főleg az eddig ajánlott túrák mentén fellelhető büféket, vendéglátóhelyeket vesszük sorra, amik közül néhányat már ki is próbáltunk és feltérképezzük, hol lehet szendvicset, egytálételt vagy egy komplett ebédet elfogyasztani. Előre szólunk, a felsorolás nem teljes. Megköszönjük, ha kiegészíted az észrevételeiddel, tippjeiddel az írásunk.

Keltikék túra a Hárs-hegy körül

A blog egyik legnépszerűbb bejegyzésében (ide kattintva elolvasható) a Szépjuhésznétól indulva és oda is érkezve a Hárs-hegy körül tettünk egy túrát, azért, hogy gyönyörködjünk a kora tavasszal nyíló keltikékben. Számos más túránknak is ez a kezdő vagy végpontja, ami nem véletlen, hiszen több turista útvonal is keresztezi egymást a János-hegy és Hárs-hegy között. A hely népszerűsége – hasonlóan Zugligethez – a XIX. század óta töretlen, ezért érthető, hogy régóta van itt valamilyen vendéglátóhely. A terület akkor esett át nagyobb átalakításon, amikor ide álmodták meg az Úttörővasút egyik megállóját. A Ságvári-ligetre keresztelt megálló mellé alapos tereprendezés után örökzöldeket telepítettek, sajnos az utóbbi években a fenyőfákból és tujafélékből álló társulást alaposan megritkította a mostoha időjárás. Túléve a rendszerváltást a Gyermekvasút továbbra is működik, most már nem pajtások, hanem gyermekvasutasok teljesítenek szolgálatot.

Az úttörőmozgalomról

Az 1990-ig létező Magyar Népköztársaságban a szocializmus eszméivel már egészen fiatal korban meg kellett ismerkedni a gyerekeknek. A tanulók rögtön az iskolába kerüléskor, a másodlagos szocializációjukat meghatározó módon kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal. A kisiskolások még csak kisdobosok majd felsős korukban úttörők lettek. Az úttörőmozgalom elméletileg önkéntes gyerekmozgalom volt, a valóságban minden 6 évnél idősebb gyerek tagja kellett, hogy legyen. A kisdobosoknak, illetve az úttörőknek előírt 6, illetve 12 pont alapján kellett viselkedniük és úgy élniük, hogy méltók legyenek a Magyar Kommunista Szövetség tagságára. A közelmúlt történelmének részletezésétől eltekintve, tény az, hogy a gyerekek ilyen jellegű nevelése fontos része volt a szocialista társadalomnak. A pajtások megfelelő világnézetének kialakításában a felnőttek mellett az idősebb ifjúvezetők, sok közös program – kötelező őrsgyűlések – és több, gyerekeknek kiadott újság is kivette a részét. Más baráti szocialista népköztársaságok Magyarországra látogató vezetőit rendszeresen úttörő pajtások köszöntötték, pedig lássuk be, egy 10 éves gyereknek minden öltönyös elvtárs egyforma. Mindaz amire ma akár nosztalgikusan is visszatekinthetnénk, nem volt más, mint ítélőképességgel még nem rendelkező gyerekek ideológiai képzése. Talán az épületben található mozaik ezt visszatükrözi. Csak a nyolcvanas évek második felére puhult fel annyira a rendszer, hogy nem kellett jelentős retorziótól tartani, ha egy diák már nem kívánt KISZ-tag lenni.

  leszgasztroforradalom01.jpg 

Az állomás kettős funkciójú lapos tetős épületében volt már étterem és volt egyszerű kiadóablakos büfé is. A tavalyi év jelentős változást hozott a büfé életében, a finom ételeket kínáló étterem hirtelen bezárt egy időre. A rövid szünet után ismét megnyíló büfé előbb kint működött, majd a benti teret is átfazonírozták és újranyitották. Ugyan a csúszós padlólapot nem sikerült lecserélni, de vidám színes berendezés, új pult, a pultra szamovár a falakra az úttörővasútat ábrázoló retro fotók kerültek. Most éppen zárva van a belső tér, nyár lévén viszont előkerültek a kockás viaszosvásznak és Gyermekvasút mellett elhelyezett tekintélyes méretű napernyők alatt lehet kényelmesen lehet falatozni. Nekünk jobban tetszene, ha lenne reklám a napernyőkön, de így legalább mindegyik egyforma zöld. A megújult konyhára igazán nem lehet panasz, az ételekbe tisztességesen beleteszik a hozzávalókat és klasszikus, de finom magyaros ételeket kínálnak, átlagos büféáron. Hétfő kivételével minden nap van menü, (ide kattintva elolvasható), hétvégén az állandó Jókai bableves mellett kapható még számos laktató főétel, desszert. A palacsinta finom, ezt és a többi ételt is bátran ajánljuk. Vasárnaponként állandóan változó kínálattal Kurunczi József grillvilágbajnok készíti el specialitásait.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Kisvasúttól kisvasútig

A Szépjuhászné megállótól nem csak a Hárs-hegy, hanem a János-hegy irányában is lehet továbbmenni. Mindössze 1,8 kilométert kell megtenni a piros sáv jelzésen és már fel is értünk a Schulek Frigyes tervezte gyönyörű kő kilátóhoz. A táv rövid, de legalább meredek. Nem annyira, mintha a Zugligeti útról indultunk volna zöld háromszög jelzésen ugyanehhez a célhoz, de meg lehet éhezni, vagy szomjazni a hegymenet után. A jó hír, hogy itt is van egy büfé, sőt a vásárlóknak ingyen illemhely is. A büfé kínálata átlagos, van szendvics és jégkrém is, a megszokott extra árréssel, de a kiszolgálás kedves volt. Persze itt is az elmaradhatatlan logós napernyők.

leszgasztroforradalom03.jpg

Ha folytatjuk utunkat, akkor újabb csekély két kilométer után Normafán is lehet harapnivalóhoz jutni. Néhány éve már konzumlángos és hot-dog is kapható az időtlen idők óta létező Rétesező mellett. A rétes a helyhez képest nem túl drága, van, amelyik finom is, a kilométerektől megéhezett kirándulónak egy alapos szénhidrátlöket. Ha van időnk, akkor mi inkább otthon készítjük el félkész lapokból, a rétes zamatosabb, puhább változatát, de előfordult, hogy már vásároltunk itt. Normafát és környékét elkezdték felújítani, áttervezni, hogy teret több teret adjanak a természetnek. Ez jól látható a megújuló játszótereken, padokon, útjelző táblákon és az  épülő ingyenes illemhelyeken. Ebből a sorból arculatilag kicsit kilóg a lángosos-rétesen, de remélhetőleg ők is kapnak egy ráncfelvarrást.

 

Irány a Vaskapu-hegy

A Budai-hegység másik kedvelt kirándulóhelye a Vaskapu-hegy, könnyű megközelíthetősége és az innen nyíló páratlan panoráma miatt. A kirándulók száma errefelé valamivel csekélyebb, cserébe büfé nincs. Egy sem. A 11-es busz végállomásánál van egy vegyesbolt, de jobb, ha viszünk magunkkal enni-, innivalót. Néhány évvel ezelőtt viszont úgy alakult, hogy egyenesen a Gourmet-fesztiválról vettük célba az Apáthy-sziklát.

A Millenáris-parkban rendezett Gourmet fesztivál valóban egy igazi fesztivál, a minőségi ételek és a fantasztikus ízek fesztiválja. Már több alkalommal voltunk fesztivállátogatók, így tapasztalatból mondhatjuk, érdemes felkészülten érkezni. Az ízkavalkád miatt úgysem lehet mindent megkóstolni és az egész fesztivált végig enni, érdemes inkább a pénztárcánkra figyelemmel a legjobb ár-érték arányú ételekből falatozni. Általában a fesztivál honlapjának és különböző gasztrocelebek videóinak átböngészése után választunk, így évek óta befutó a KIOSK, a Costes, az IKON, a Larus, de mindig vannak új szerelmek, mint volt a Babel, vagy lett a Borkonyha és a Bori mami. Persze nem csak a különleges ételeket lehet kóstolni, hanem változatos programokat láthatunk a Gasztroszínpadon és testközelből megismerkedhetünk néhány sztárséffel, bepillanthatunk a kulisszák mögé. Idén lesz szó a házi réteskészítésről is, (ide kattintva elolvashatod, mi hogy készítjük). A fesztiválra nyilván minden konyha készül és igyekeznek valami különlegessel előrukkolni. Ez általában sikerül és különleges gasztroélményekkel lehetünk gazdagabbak. 

leszgasztroforradalom02.jpg

Egyik kedvencünk a KIOSK, már évekkel ezelőtt levett bennünket a lábunkról a kacsamájas hamburgerükkel. Nem volt túl nagy méretű darab, de az intenzív íz miatt pont elég is volt ennyi és a desszerten is maradt hely. A fotón a zöldhajtásos cserép egy fantasztikus bazsalikomos málnafagylalatot rejtett csokimorzsával a tetején. Ha már hamburger, akkor megkerülhetetlen a debreceni IKON, ami évek óta megbízhatóan hozza az elvárható minőséget és mennyiséget. Legutóbbi alkalommal falatozva a hamburger-krumpli menüt, egyöntetűen megállapítottuk, hogy sok kiránduló örömmel venné, ha a Budai-hegység valamely kiemelt pontján hozzá lehetne jutni ehhez a minőséghez. A zsömle, a köret és a hús is nagyon finom, kár, hogy Debrecenig kell érte menni. Aki Budapestről a Márta felé tart (ide kattints a túraajánlatért), jól teszi, ha útba ejti a Gyöngyösön a Bori mamit. Az idei fesztiválplakáton látható ételkompozíció sejteti, hogy milyen finom ételt tudnak alkotni, nem véletlen, hogy egyre többen térnek be hozzájuk Gyöngyösre. De rájuk külön is emlékeznénk a kedvességük és közvetlenségük miatt. A Larus passionfruit-os, kókusztejes-fehércsokoládés krémjéről nem készül vállalható minőségű fotó, ahogy egy évvel később a Costes konzervdobozba zárt meggyes pitéjéről sem. Mivel abban az évben az időjárás nem volt túl kegyes, azért nem maradtunk a fesztiválon sötétedésig, hanem elindultunk lesétálni a megevett kalóriákat. A 11-es busszal elmentünk a végállomásig és lesétáltunk az Apáthy-sziklához. Akkor már volt hely a Borkonyha műanyag villanykörtében adagolt, ezért szállítható ázsiai, kókusztejes sárgarépa krémlevesének, ami igazán jó választás volt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Ha végigtekintünk a Budai-hegység kedvelt kirándulóhelyein, elmondhatjuk, hogy van hely minőségi büfét vagy éttermet nyitni, és minden bizonnyal – a Szépjuhászné büfé népszerűségéből kiindulva – lenne rá kereslet. Habár minden gyerek szereti a vattacukrot, mint legutóbbi körsétánkon kiderült, talán a Széchenyi-hegyi végállomásnál ettől többre is lenne igény. A gasztroforradalom, ami minőségi alapanyagokból készített, de azért megfizethető ételeket jelenti Pesten már elkezdődött. Talán egyszer nem áll meg a Millenárisnál a sokak által látogatott Budán és a Budai-hegységben.

Hegyre fel, hegyen át

A Budai-hegységben lévő számtalan túraútvonal bőséges választékot nyújt mindenkinek, aki hosszabb vagy rövidebb kirándulásra vágyik. Sőt, az útvonalakat lehet egymással kombinálni, így csaknem végtelen számú lehetőség van előttünk, ha kirándulni, feltöltődni szeretnénk. Mi az egyik hétvégén egy olyan túrát választottunk, ahol egy kis emelkedő után hosszabban lehet sétálni az erdőben. A kiránduláson a Zugligeti úttól a Tündér-hegyen és a János-hegy északi oldalán gyalogoltunk át egészen a Budakeszi útig. Az egyetlen nehézséget a sáros talaj jelentette, de ha esik a hó, vagy szárazabb az idő ez nem jelent problémát, cserébe a kilátás és a táj igazán nagyszerű.

A túra elején a zöld háromszög jelzést követtük, ami a Zugligeti úton lévő egykori Lóvasút végállomáson indul. Érdemes elidőzni itt és megnézni a közelmúltban gyönyörűen felújított és a mellé felhúzott épületet is. Utóbbi a Helytörténeti gyűjteménynek ad helyet. A nem olyan régen még romosan csúfoskodó épültet alaposan átformálták, tetszetősen egyterűvé alakították. A tavalyi megnyitó óta már számos rendezvény volt itt kicsiknek és nagyoknak is. A rendezett környezetben bármikor jó megpihenni, hallgatni a természet hangját és beletörődni, hogy villamos már nem fog erre járni.

A Zugligeti úton az enyhe emelkedőn felfelé haladva előbb elértünk a busz végállomásához, majd az út túloldalára érve a Libegőhöz. A jelzés a kemping bejárat mellett bal oldalon folytatódik, végig a járdán maradtunk, előbb átkeltünk a kemping felett átívelő hídon és vetettünk egy pillantást vetve az egykori villamos végállomásra, majd a néhány száz méter után konstatáltuk, hogy most pedig lépcsőzni fogunk. Bizony a jelzés a Zugligeti útról egy lépcsősorra vezetett és már bent is voltunk az erdőben. Lassan, komótosan haladtunk felfelé, a levéltelen fák miatt elég jó volt a kilátás a környező hegyekre és a városra is. Nyáron ettől sokkal kevesebbet lehet látni a lomboktól. Aztán ez erdő csendjét hirtelen egy régi Ikarusz busz tört meg, a meglepetésből ocsúdva sikerült felvenni pár másodpercet, ahogy a többévtizedes jármű megküzd az emelkedővel. Mi is megküzdöttünk a hosszú emelkedővel, ami után a zöld háromszög jelzés egy meredek emelkedőben és lépcsősorban folytatódott és ha úgy terveztük volna, a Tündér-sziklán keresztül elmehettünk volna egészen az Erzsébet-kilátóig, ugyanis háromszög jelzés mindig valamilyen csúcs felé vezet. De nem úgy terveztük.

20180216_hegyrefel01ff.jpg

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A Tündér-szikla alatt találkozik ugyanis a zöld háromszög, a zöld sáv és a zöld kör jelzés és mi átváltottunk a zöld sávra, ami a annak a Budai Zöldnek a része, ami a Szent Gellért téren kezdődik. Mivel ebben az évben dokumentáltan végig járjuk Budai Zöldet, adódott az alkalom, hogy megnézzük, milyen a jelzés János-hegyen átvehető szakasza. Most leginkább sáros volt, de még így is lenyűgözően szépnek tűnt az erdő. Hatalmas fák, most éppen kevés aljnövényzet és alkalmanként pompás panoráma.

20180216_hegyrefel02ff.jpg

Az út vezetett kicsit felfelé, kicsit lefelé és pont mire belefeledkeztünk volna a gyaloglásba, le is ágazott a zöld körről és a Budakeszi út felé kellett vennünk az irányt. Ha eddig nem is, most lett igazán fontos, hogy körültekintően lépkedjünk, mert hó ugyan nem volt, de a sáros ázott talaj lefelé is tartogathatott volna meglepetést, ha nem figyelünk. Így a legutolsó lejtőn nagyjából egy csiga sebességével araszoltunk lefelé és éreztük a combizmainkban, hogy edzésbe lendültek. Kevéssel a Dénes utcai buszmegálló felett bukkantunk ki az erdőből, ahol balra fordulva kényelmes tempóban elsétáltunk felfelé a következő buszmegállóig. Egy kényelmes, üdítő nagyjából egy órás sétát tudtunk magunk mögött, ezen a napsütéses téli-tavaszi februárban.

A zöld sáv jelzés a Szépjuhászné megállónál megy át a Budakeszi úton és folytatódik a Hárs-hegyen, amiről már korábban írtunk egy másik bejegyzésben, ami IDE kattintva olvasható.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Az eltűnt hó nyomában

Az blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy-egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi, ezért úgy döntöttünk, hogy idei első túránk során felkeressük azt a helyet, ahol a januári havas-zúzmarás kép készült és szemügyre vesszük a kép készítése óta történt változásokat.
cal_201801.jpg

A téli túrák sajátossága, hogy a változékony idő miatt elég képlékeny, hova és hogyan tudunk útnak indulni. Másként kell csikorgó hidegben és másként kell a tavaszias télben készülni ruhával és felszereléssel. Bármilyen hihetetlen, a havas túraútvonalakon olykor könnyebb közlekedni, mint az olyan felázott, sáros talajon, mint amivel az idei év elején szembesültünk. Ez még egy érv volt amellett, hogy a Szépjuhásznénál végül a János-hegyi túra mellett döntsünk és az erdei útvonal helyett maradjunk az aszfalton. A túra ~4,5 kilométer hosszú, kétharmadáig szelíden emelkedő, kényelmes tempóban 2 óra alatt lejárható. Indulási pont a 22-es busz Szépjuhászné megállója, érkezés a 155-ös busz Zugligeti, Béla király úti végállomása. A túra nagyjából végig aszfaltúton halad, azonban ez kerékpárút, így figyelni kell az érkező bringásokra.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest & Fruit blog Facebook oldalát, még több, hasonló tartalomért.

Az út a János-hegy északi oldalán halad, fokozatosan emelkedik. Nagyjából egy kilométert haladtunk a János-hegyi úton, majd az útelágazódástól egyenesen a keskenyebb Tündérhegyi úton folytattuk tovább a sétát. A télen lombjukat vesztett fák közül ki lehet pillantani a városra és a kilátás is egyre szebb lenne, ha nem lenne olyan párás az idő. Teljesen más arcát mutatja ilyenkor a természet, a nyáron lombokkal és zöld levelekkel fedett fák ágai között most felfedezhetők madárfészkek és jobban szembetűnők a kidőlt fatörzsek. A város zaja egyre halkul, a szemközti Hárs-hegyről áthallatszik a Gyermekvasút zakatolása. Ahogy feltűnnek az első fenyőfák, már közel vagyunk a János-hegy egyik nevezetességéhez a Libegőhöz.

budapest_libego_ff_1.jpg

Tény, páratlan a panoráma még a pilonok lábától is, ezért is érthető, hogy a mostoha időjárás ellenére néhányan most is utaznak ezzel. Néhány fotó készítése után elindulunk tovább és hamarosan megérkezünk egy pihenőhelyhez, ami régebben kőfejtő volt, ez is a neve: Tündérhegyi kőfejtő.

 20180106_azeltuntho_kofejtoff.jpg

A közeli tájékoztató tábla szerint párszáz méterre voltunk a Tündér-sziklától. Valóban, közben elértünk a 386 méter magas Tündér-hegyhez, mely a János-hegy északi oldalán magasodik. A zöld háromszög jelzést követve mely egy darabig a műúton halad – lesétálhatnánk ennek a hegynek a csúcsára, de mi nem errefelé mentünk, hanem folytattuk az utunkat a Tündérhegyi úton. Az út egyre keskenyebb és kicsit meredekebb lett, a ritkás erdőben látható lett az egykori nevelőotthon, már tudtuk, hogy közel vagyunk ahhoz a helyhez, ahol a zúzmarás januári kép készült.

20180106_azeltuntho_2009.jpg

A fákat hamar felismertük, zúzmarának nyoma sem volt, fakó fények, de a levegő frissessége mit sem változott. Az Forest & Fruit Naptár 2018 januári fotója 2009. január másodikán készült. Aznap a frissen érkezett hidegnek köszönhetően, az egész János-hegyen és Budapest magasabban fekvő területein vastag zúzmara réteg rakódott a tájra és öltöztette csipkés fehérbe a fákat. 9 évvel később viszont nyoma sem a téli hidegnek, a plusz hét fok mellé felhős és enyhén csapadékos időjárás társult.

20180106_azeltunthoff.jpg

 

A tavaszi leányköröcsin túra szintén ezen az útvonalon haladt, ide kattintva megnézhető, hogy milyen élénkzöld tavasszal a táj errefelé és milyen a kilátás a Széchenyi-hegy felé. A 2009 és 2017 tavaszán készült fotókon nyomon követhető az út másik oldalán található a kis tisztás változása.
 

Ha már minden vaddisznónyomot megvizsgáltunk és készítettünk pár panorámafotót, akkor folytassuk a gyaloglást addig, amíg a zöld jelzés keresztezi a Tündérhegyi utat. Mi így tettünk, a műútról lefelé, balra fordulva egy rövid, de annál lejtősebb szakaszon dagonyáztunk, amíg el nem értünk a Szilassy útig, ahol elhagytuk a jelzést és némi cipőpucolás után ismét az aszfalton haladtunk tovább. A tavasszal már említett Tücsök rét és az egykori OPNI osztály jobb sorsra érdemes épülete mellett elhaladva a Janka úton értünk el a 155-ös busz végállomására.

Tetszett, amit olvastál? Kövesd a Forest & Fruit blog Facebook oldalát, még több, hasonló tartalomért.

 

Forest & Fruit Naptár 2018

Az elmúlt évek fényképes termései között szemezgetve fogalmazódott meg bennünk a naptárkészítés gondolata.  Sokfelé jártunk az elmúlt években, de szerettünk volna egy téma köré csoportosítani a képeket. Végül úgy döntöttünk, hogy a 2018-as naptárunkban megmutatjuk a Budai-hegység változó, de mindig szép arcát az év bármely hónapjában. 

2018ff.jpg

Budapest jellegzetes sziluettjét adja a Budai-hegységen belül a János-hegy, így kézenfekvőnek tűnt ezt választani a naptár témájául. A János-hegy, vele szemben a Hárs-hegy, a Tündér-szikla, a Normafa, az Apáthy-szikla és persze az ezekről a  helyekről készített páratlan panoráma fotók. Minden fotó az adott hónapban készült, az majd hónapról hónapra fog kiderülni, hogy melyik évben. Nem titok, egy darabig eltartott a naptár elkészítése, és időnként rácsodálkoztunk, hogy mennyit változott a természet, de éppen ezért nagy örömmel szerkesztettük meg.

Nyomtassátok ki és használjátok ti is nagy örömmel az új évben!

Forest & Fruit Naptár 2018 

Forest & Fruit Calendar 2018

A Forest&Fruit Naptár 2018 projekt 2019. február 23-án ért véget, a tapasztalatokat ITT összegeztük.

A letöltéssel elfogadod a következőket: engedélyezett a naptár nyomtatása és sokszorosítása, nem engedélyezett  a naptár módosítása és kereskedelmi forgalomba hozatala! 

Tíz meglepő tény a Gyermekvasútról

Ha távolról nem is, de a Budai-hegyek, a János-hegy vagy a Hárs-hegy lábától a ritkás tavaszi erdőben jól látható, hogy hol kanyarog a keskeny nyomtávú kisvonat, a Gyermekvasút. A turista útvonalak mentén haladó járművekből az utasok ráláthatnak Budapestre a kilátókanyarból és bármelyik évszakban bepillanthatnak az erdők másként megismerhetetlen zugaiba is.

10teny_01.jpg

A képeken túl, íme 10 tény, amit biztos nem tudtál a Gyermekvasútról. 

  1. A Budai-hegységben 11 kilométer hosszan kanyargó keskeny nyomtávú vasutat, ami akkor még az Úttörővasút nevet viselte, mindösszesen 3 év alatt építették meg. 1948-ban a Széchenyi-hegyen lévő végállomástól a mai Virágvölgy megállóig, 1949-ben a mai Szépjuhásznéig, majd 1950-ben a mai végállomásig, Hűvösvölgyig épült a kisvasút.
  2. Nem csak a vasút neve, de néhány állomás elnevezése is megváltozott 1990-ben: Úttörővárosból Csillebérc lett, Előre állomás helyett Virágvölgy és a Ságvári ligetet is Szépjuhásznénak hívják már.
  3. Volt változás a megállók elhelyezkedésében, számában is. Kis-Hárshegy megállót 1951-ben megszüntették, Normafa megállót 1973-ban áthelyezték. A János-hegy és Szépjuhászné állomás között azonban 2004-ben létesítettek egy újabb megállóhelyet Vadaspark névvel, ami 2006 óta időszakos megállóhely.
  4. A vasúton 10-14 éves gyerekek teljesítenek szolgálatot, akik egy négyhónapos tanfolyamon sajátítják el a szükséges ismereteket. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akiknek a tanulmányi eredménye legalább 4.0.
  5. A szolgálatba induló gyermekvasutasok minden reggel, a szolgálatuk megkezdése előtt ünnepélyes zászlófelvonást majd szolgálatuk befejezése után minden este zászlólevonást tartanak.
  6. Az Úttörővasúton létesült Magyarország első szabadtéri mozgólépcsője, ugyanis a hűvösvölgyi villamos végállomás egykori helyét és a kisvasút végállomását így kötötték össze. A mozgólépcső gépháza bemutatóterem és műhely.
  7. A Hárs-hegy megálló és Hűvösvölgy végállomás között található, patkó alakú alagút 198 méter hosszú és úgy tervezték, hogy a későbbiekben legyen hely a villamosításhoz szükséges vezetékeknek is. A nyitástól 1964-től alagútőri szolgálat is volt a kisvasútnál.
  8. Az 1951-ben átadott Hűvösvölgyben található vontatási telepen van egy olyan fordítókorong, ami Magyarországon szintén egyedülálló, ugyanis ez az egyetlen ilyen kisvasúti berendezés, ami villanymotorral működik.
  9. A Gyermekvasúton 2000 karácsonyától már nem csak gőzmozdonnyal, hanem nosztalgia gőzmozdonyokkal is lehet utazni.
  10. A Gyermekvasút legforgalmasabb állomása a János-hegy megálló. Innen kisebb sétával megközelíthető az Erzsébet kilátó vagy a Libegő. Viszont a hegyoldalban olyan szűkös a hely, hogy az állomásépületben csak egy állomásfőnöki és forgalmi iroda fér el.

 Ha szeretnél még többet megtudni a Gyermekvasútról, ezen a hétvégén szombaton, április 8-én részt ellátogathatsz a Gyermekvasút napja rendezvényre.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

10teny_02_1.jpg

A programajánló nem hirdetés, kizárólag saját érdeklődési körből fakad. 

A leánykökörcsin nyomában

Minden téren, parkban egyre több és több virág kerül, gyönyörködtetni a szemet, megnyugtatni a lelket. Aki az erdőben jár szintén rácsodálkozhat arra, hogy mennyi változatos formában és színben virágzó növény van a budapesti hegyekben. Tavasszal hétről hétre lehet gyönyörködni a kivirágzó természetben és észre lehet venni a máskor rejtőző növényeket is. A néhány hétig virágzó keltikék, melyek miatt érdemes körbe kerülni a Hárs-hegyet, hamar eltűnnek, visszahúzódnak a földbe és hasonlóan szemfülesnek, sőt kitartónak kell lenni, ha virágját bontó leánykökörcsint szeretnénk látni.

 leanykokorcsin_nyomaban_01.jpg

A Budai-hegységben több helyen előfordul, kényelmes túrán és meredekebb emelkedőkön is találkozhatunk vele. A leánykökörcsin 10-40 cm magas, a levelei hosszú nyélen ülnek, a halványlila virágai a szár végén egyesével nyílnak. A teljes növényt selymes szőrbunda fedi, így védekezik a tavaszi hideg reggelek ellen Aszmagcsokor terméséből a szél messzire röpíti a magokat. Védett és gyógynövény is!

A túra indulási útvonala most a Szépjuhászné és a cél a Normafa, hasonlóan a Kisvasúttól, kisvasútig túrához, de most nem a csúcsot célozzuk meg, hanem a János-hegy oldalán haladunk végig.

***
Indulási helyszín: Szépjuhászné.
Megközelítés: 22, 22A, 222 -es autóbusz a Széll Kálmán tértől.
Útvonal: János-hegyi út, Tündérhegyi út, Kossuth Lajos emlékmű, zöld jelzés, Normafa
Útvonal hossza: ~4 km
Javasolt felszerelés: évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, folyadék, élelmiszer, fényvédő, térkép, távcső
***

Induljunk el a Jánoshegyi-úton, majd egy útelágazásnál menjünk tovább a Tündérhegyi-úton. A kerékpárút, melyen haladunk változatos minőségű, nem kíméli az időjárás, számos gödör és bucka van rajta, ezért is figyeljünk az előforduló járművekre. Az éppen zöldellő fák nyáron közül még éppen kilátni a városra, nyáron hatalmas lombsátrak alatt lehet majd sétálni. Ahogy haladunk felfelé a hegyen, egyre halkul a város moraja, eltűnni nem fog, de már lehet hallani a madarak énekét. A sétánk során keresztezzük a Libegőt, persze jóval a fejünk felett halad el és a várost mi is megcsodálhatjuk a pilonok lábától. Nem sokkal ezután az út jobb oldalán lesz egy pihenőhely, majd néhány méter után megérkezünk a Tündér-hegy tetejére.

 leanykokorcsin_nyomaban_02.jpg

Az útról balra kanyarodva érhetnénk el a Tündér-hegy csúcsát, de a mi tovább haladunk az aszfaltos úton. Az út oldalán több helyen meredek lejtő van, ezért is van az út szélén korlát.  Néhány helyen kiszélesedik az útszéli zöld terület, de az ilyen területeket oszlopokkal védik, hiszen ez egy természetvédelmi terület a zöld fű védett, vagy ritka növényfajokat rejthet. Elhaladva a Tücsök rét felett néhány száz méter séta után meg is pillanthatunk egy ilyen oszlopokkal védett területet, ahol évekkel ezelőtt még dúsan tenyészett a leánykökörcsin. A képek elkészítésének évszámát meg lehet tippelni kommentben.

leanykokorcsin_nyomaban_34.jpg

Most már nagyobb a tűzrakóhely, sörösdoboz és szemét van ezen a területen, talán az erdőben beljebb még akad néhány tő.  Ha látunk néhány példányt, fotózni lehet. Folytatva utunkat az aszfaltozott úton elérünk a Kossuth Lajos emlékműhöz, ahol felfelé véve az irányt a zöld jelzésen előbb az Anna-rétre, majd a Normafa-lejtőn keresztül elérünk a Normafához, ahol szintén van pár tő elszórtan. Közben persze lehetőség van bármelyik helyen megállni pihenni, uzsonnázni, csak a szemetet vigyük magunkkal.

Ha nem jártunk sikerrel és nem láttunk leánykökörcsint, de szeretnénk, érdemes felkeresni a Sas-hegyet. Vezetett túra keretén belül megkerülve az egyedülálló természeti képződményt láthatjuk a virágját kibontó törékeny kis növényt és sőt több érdekes növényritkaságot is.

Ha tetszett a cikk, használd a megosztás gombokat. Kövesd a Forest & Fruit blogot a Facebookon  is!

leanykokorcsin_nyomaban_56.jpg

 

Kisvasúttól, kisvasútig

Ha már igazán jó az idő, érdemes egy valamivel hosszabb és változatosabb tereptúrát is kipróbálni és célba venni Budapest legmagasabb pontját. A Budai-hegység vonulata a város több pontjáról és városhatáron túlról is jól látható, ennek része a János-hegy a maga 527 méteres magasságával.

kilatotol_kilatoig_01_1.jpg

***
Indulási helyszín: Normafa

Megközelítés: Gyermekvasút Normafa vagy Csillebérc megálló, 21-es, 21A busz a Széll Kálmán tértől

Útvonal:  Normafa – Anna rét – János-hegy –  Erzsébet kilátó – Szépjuhászné (János-hegyi út zöld jelzés vagy kék kör majd az Erzsébet kilátótól a piros jelzés)

Útvonal ~5 kilométer

Felszerelés: évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, folyadék, élelmiszer 

***

A  kisvasútról Csillebércen vagy Normafán leszállva a Gyermekvasútról a János-hegyen épült Erzsébet kilátó felé induljunk el.   A kiindulási pont tetszőlegesen megválasztható és meg lehet közelíteni a helyet a 21-es busszal is, a lényeg, hogy valamennyi gyaloglás után az Anna rétre érkezzünk. Az Normafa területét nem olyan régen átszabták, megújították, kerültek új padok a sétaútvonalra és a murvával leszórt utak is megújultak. Ahogy az Anna réten is egyre hatalmasabb a játszótér.

A Normafa és az Anna rét területéről mindig is káprázatos látvány tárul a turista szeme elé, érdemes elidőzni egy kicsit itt. Az Erzsébet kilátó nagyjából két kilométerre van innen, kényelmes gyalogtempóban elérhető, szinte nincs szintemelkedés. Több út fut egymással párhuzamosan, lehet menni a nem olyan régen megújított műúton, ahol kerékpárok mellett futópályán sportolók is vannak, de inkább válaszuk az erdei utat. A séta ezen szakaszának vége felé jobbra van a Libegő, ahonnan szintén páratlan a kilátás, de mi csak tartsunk továbbra is egyenesen, más módon fogunk lejutni a hegyről.

A János-hegyen található Erzsébet kilátó szintén a város bármely pontjáról látható épület, jellegzetes sziluettje 102 éve díszíti a hegyet. A kőből készült épület Schulek Frigyes tervei alapján készült el neoromán stílusban.

kilatotol_kilatoig_03.jpg

A felfelé egyre keskenyedő épület 4 emeletéről pompás kilátás nyílik nem csak Budapestre, hanem a távoli hegyekig tekinthetünk körbe-körbe akadálytalanul. A kilátót 2005-ben újították fel, tövében a padokon lehet pihenni, az épületben büfé is üzemel.
 kilatotol_kilatoig_04.jpg

A csúcson való megpihenés után következik a túra ismét nagyjából 2 kilométeres szakasza, ami a combizmokat fogja igénybe venni. Ha ellenálltunk a Libegőre vágyó túratársaknak, és a közelben található játszótérnél sem indultunk el a Gyermekvasút János-hegyi megállójához, nincs más hátra, mint a kilátótó lépcsőjétől egyenesen a piros jelzésen elindulni lefelé a János hegyről.

A János-hegyen több aszfaltozott út van, ezek közül az egyik a János-hegyi út. Ezeken az utakon kerékpárral is lehet közlekedni, de futók is vannak szép számmal. A piros turista jelzést a János-hegyi út a lefelé vezető út során 3 alkalommal fogja keresztezni 4 szakaszra bontva a sétát. Az első szakaszon több, változó állapotú lépcsősor vezet lefelé, a lassan kizöldülő fák közül kipillantva ismét megnézhetjük  a várost. Az következő szakasz már kíméletesebb a lábakhoz, alig van lejtő és ugyanez jellemző a következő részre is, ahol szinte a műúttal párhuzamosan haladhatunk. Érdemes megfigyelni, hogyan változik meg néhány száz méter alatt a növényzet, az örökzöld fák hamar eltűnnek és átveszik helyüket a lombhullatók. A túra végén a 4. szakaszon  ismét lépcsőkhöz lesz szerencsénk, érdemes ezekre és a turista útvonalon való maradásra is figyelni. Ha éppen nem a lábunk elé nézünk, megcsodálhatjuk a szemben lévő Hárs-hegyet, a Kaán Károly kilátót és a hegy oldalában lévő már nem működő kőbányát is.

A túra végén egyesül a piros és a sárga jelzés, ez vezet el a két hegy közötti nyeregbe. Ha Családi napijegyünk van, akkor újabb jegyváltás nélkül visszaülhetünk a Gyermekvasútra, és elvonatozhatunk Hűvösvölgybe, vagy akár a szintén itt található BKV busszal mehetünk vissza a városba.