Tekerj bátran

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy történelmi emlékekben gazdag belvároson és a néhány helyen egészen jól megközelíthető folyóparton kívül a városhatáron belül van nagyméretű, egybefüggő zöldfelülete és számos tömegközlekedéssel is gyorsan megközelíthető turista útvonala. Sőt a kirándulókon kívül a kerékpárral közlekedők is megtalálhatják itt a számításukat, akár aszfalton, akár földúton szeretnének tekerni. Ebben a bejegyzésben ajánlunk egy nagyon klassz és nem túl hosszú kerékpáros útvonalat, azoknak, akik a természet értékeit tiszteletben tartva szeretnének a szabadban sportolni.

A Budai-hegységben számos tábla tájékoztatja az erdőben járó kirándulókat arról, hogy melyik úton mivel lehet közlekedni. Nem túl meglepő módon autóval és motorral nem lehet a turista útvonalakat használni, ahogy a legtöbbet kerékpárral sem. A két keréken közlekedők még sincsenek kitiltva az erdőből; több, számukra kijelölt úton haladhatnak Budapest területén belül a védett természetvédelmi övezetben. Egy kerékpáros kirándulás tervezésekor két kattintással találunk olyan jó és megbízható térképet, ahol jelölik a kerékpárutakat, hogy a védett területeken biztosan nem tévedj a tilosba, sőt a mobilra letölthető Természetjáró appban is szuper tippek vannak.

Hűvösvölgy elég hamar nagy népszerűségre tett szert a városi kirándulók körében, de a terület tömegközlekedése évtizedekkel később érte utol a belvároshoz kicsit közelebb fekvő Zugligetet. Míg az akkoriban forgalmi csomópontnak számító Lánchídtól Zugligetig tartó vonalat már 1868 június 30-ban megépítették, ITT írtunk róla, addig a Budagyöngyétől Hűvösvölgyig tartó szakaszt, más néven a Szépilona-Lipótmező-Hűvösvölgy vonalat csak évtizedekkel később 1900. február 28-án helyezték üzembe. A csaknem 120 éves villamosvonal azóta a Budapest egyik legfontosabb villamosvonala lett. Emellett a pálya mellett vezet egy olyan kerékpárút is, amin pillanatok alatt lehet a belvárosból kitekerni a zöldbe.

Szeretnél még több, környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzést olvasni?
Kövesd a Forest&Fruit blogot a Facebookon és az Instagramon is!

A villamosok egy részén kerékpár is szállítható, erről a BKK honlapján lehet tájékozódni, aki nem szeretne aszfalton kerékpározni, a Vadaskerti útnál szálljon le a villamosról és a Páfrány úton végig haladva juthat el a sárga kerékpárral jelzett útra. A Páfrány és Kondor út sarkától kezdődő erdős területet Mátyás király kertjének is nevezik, nem véletlenül, a királynak egykor ez volt a kedvenc vadászó helye. Ha vaddisznókkal és más vadakkal nem is találkozunk a Hűvösvölgyig tartó 2 kilométeres szakaszon, futók, kutyasétáltatók és más kirándulók azért vannak a nagyjából 2 kilométeres kisebb szintkülönbségekkel tarkított szakaszon. Az út végig az Ördög-árok mellett halad, erről ITT írtunk.

tekerjbatran01.jpg

Hűvösvölgynél a sárga jelzéshez a kék is csatlakozik, vagyis egyből két kerékpárút közül lehet választani. A Nyéki-hegyet oldalában haladó kék kerékpárút jó választás lehet annak, aki csekély szintkülönbségű, de remek panorámát tartogató úton szeretne haladni. Évekkel ezelőtt mi gyakran és nagyobb társasággal jártunk erre, ugyanis kék jelzés a Hármashatárhegyi, ma már nem üzemelő repülőtérre vezet. A késő téli, kora tavaszi erdő szerethető, már nincs nagy hideg, jók a terepviszonyok és lombok nélküli fák között sokkal távolabbra ellátni. Az út lassan, de folyamatosan emelkedik és van egy kissé erősebb kaptató is, mielőtt kinyílik a tér és elénk tárul a hegyek ölelésében elfekvő medence. Látható, az Újlaki hegyet ma is használják a repülés szerelmesei, de csak a siklóernyősök.

tekerjbatran02.jpg

Mivel már szürkület volt, egy kis üldögélés és uzsonnázás után a közeli Hidegkúti út felé vettük az irányt. A Vadaskerttől az egykori Hármashatárhegyi repülőtérig körülbelül 5 kilométert kell tekerni, erdőben, változatos terepen és a szabályokat betartva.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I. kötet A reformkortól 1919-ig

Egy 132 éves, derűs épület

Sokáig romosan árválkodott a Zugligeti út 64. alatt az egykor szép napokat megélt Lóvasút-végállomás, a pusztulófélben lévő épületet szinte a legutolsó órában mentették meg. A zimankós időjárás miatt mi egy délutánt töltöttünk el a most már kulturális és rendezvényközpontként működő varázslatos hangulatú, barátságos épületben.

A Budai-hegység lábánál fekszik Zugliget, mely mára már szervesen a fővároshoz tartozik és igen kedvelt hely a kikapcsolódásra, sportolásra vágyók körében. A területet a középkorban még vadban nagyon gazdag vadregényes, tölgyes erdővel borította, de a zegzugos terület a 19. századi pest-budai polgárság számára is kedvelt kirándulóhely volt, alpesi hangulata és jó levegője miatt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A hely népszerűségét jó mutatja, hogy jövedelmező volt egy külön villamosvonalat a létesíteni a kirándulók számára. A Budai Közúti Vaspálya Társaság által 1868 június 30-án indított lóvontatású villamos a Lánchídtól közlekedett és a végállomása a mai Zugligeti út 64. alatt álló épület területénél volt. A járat végállomásánál ekkor még csak egy fából készült pavilon állt, a ma is látható épület Kauser József tervei alapján 1886-ra készült el. Az állomásépület két zárt és közötte egy nyitott térből állt, egyikben posta és távírda, másikban pedig a kocsivezetői laktanya és az állomásfőnöki szoba volt. A kettő között egy nyitott csarnokban várakozhattak az utasok, de volt az állomáson illemhely is. Ebben a korban előszeretettel terveztek épületeket gazdagon díszített, finom megmunkálású faelemekkel és alkalmaztak olyan építészeti megoldásokat, melyektől egy egyszerű állomásépület tündérkastélyként tudott tündökölni. Valóban, ha jobban szemügyre veszünk néhány részletet – a nyolcszögletű lépcsőteret a bejáratnál, a felső ablakokat és a rengeteg finom, nagy gonddal elkészített díszítést és áttört mintát a tetőn és a faszerkezeteken – láthatjuk, hogy mindez egészen mesebelivé és derűssé teszi ezt az épületet.

 132evesderus04ff.jpg

Néhány évtized alatt eljárt az idő a népszerű és Pest-Budán több helyen is használt lóvasút felett, ezért 1896-tól már Zugligetben is gépi erővel vontatták a villamosokat . A épület kevesebb, mint 30 évig volt végállomás, egy baleset miatt a pályát továbbépítették és az utolsó megálló átkerült a Tündér-szikla lábához. A 30-as években az akkor már Budai Közúti Vaspálya Társaság felügyelet alatt működő vonal mellett lévő állomás középperonját, személyzeti laktanyává alakították és családok költöztek be a megváltozott funkciójú épületbe. Időközben az erre járó villamosvonal a 81-es számot kapta és már csak a Széll Kálmán tértől közlekedett. Később a járatszám 58-asra módosult és a vonal hossza tovább rövidült. Végül a pálya romlása miatt, az akkor már csak Budagyöngye és Zugliget között járó villamosvonal bezárásáról döntöttek. Ezzel egy időre megpecsételődött az egykori Lóvasút-végállomás sorsa is, habár a 2000-es évekig még lakóházként működött.

Budapest tömegközlekedésének története dióhéjban

A főváros tömegközlekedésére, mely mintegy 150 éves múltra tekint vissza, kezdetekben az volt a jellemző, hogy a különböző viszonylatokat egymástól függetlenül működve más és más társaságok hozták létre és üzemeltetették. Az első omnibusz a reformkor idején jelent Pesten, ahogy az Osztrák Magyar Monarchiában gyarapodó Pest-Buda közlekedése rohamosan fejlődésnek indult. Az omnibuszok után megjelentek a sínen vontatott lóvasutak, a gőzmozdonyos vasutak, később a villamosok is, sőt hajójáratok is összekötötték a Duna által elválasztott városrészeket. A 20 század elejének viharos időszaka után a húszas évekre az egyre nagyobbra növekvő és monopóliumra törekvő, különböző vonalakat birtokló részvénytársaságok és a város vezetése között megjelenő hatalmi harc miatt elkerülhetetlenné vált a tömegközlekedés egységesítése. Így 1923. január 1-jével megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, rövidebb és ismertebb nevén a BSZKRT. Érdekes tény, hogy a BSZKRT volt az első vállalat, mely pszichotechnikai intézetet hozott létre a dolgozók alkalmasságának megállapítására. A közel 3 évtizeden keresztül létező BSZKRT a fővárossal együtt fejlődött, nőtt a hálózat hossza és egyre korszerűsödött a járműpark. 1949-ben, az újabb világégést követően az tömegközlekedésért felelős egységes nagyvállalatot ismét szétdarabolták, mígnem a jelentkező nehézségekből a 60-as évek közepétől arra következtettek a hozzáértők, de olykor a laikusok is, hogy hiba volt ezt tenni. Ezért 1968-ban megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, közismertebb nevén a BKV  5 vállalat, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Budapesti Helyi Érdekű Vasút, valamint a Fővárosi Hajózási Vállalat összevonásával.

Végül a 24. órában a Hegyvidéki Önkormányzat és a Miniszterelnökség – Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkársága szárnyaik alá vették az épületet.

132evesderus02ff.jpg

A felújítást övezte egy kis aggodalom, a középrészt kibontása után attól tartottak, hogy ez egy teljes bontás lesz, de csupán az eredeti állapot helyreállítása volt a cél. Ahogy a panorámafotón is látható, alaposan le kellett csupaszítani az épületet, ami végül 2017 őszére az önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával megújultan áll ismét a látogatók rendelkezésére.

132evesderus03ff.jpg

Aki járt már itt, elmondhatja, hogy az egykori állomást sikerül nagyon szépen helyreállítani és közben új funkciókat is beleépíteni. Az egész épület belülről egyterű lett, szellős és világos; szabad az átjárás az elejétől a végéig. Az eredetileg szabadon álló középperon üvegfalakat kapott és egy másik épületet is felhúztak a hegyoldalra, a kettő között egy alagúton is lehet közlekedni és itt vannak a mosdók is. A rendelkezésre álló térben kulturális eseményeket rendeznek, vannak filmvetítések, koncertek, könyvbemutatók, sőt vannak gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozások. Az épület minden héten szerdától vasárnapig 10-18-ig van nyitva. Ottjártunkkor a kulturális és rendezvényközpont központi terében a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény volt kiállítva, mi hosszan böngészgettük a kiállított tablókat és hallgattuk az ott dolgozó munkatárs kalauzolását és ismertetőjét. Petra végigfotózta az összes tablót, de olyan mennyiségű és minőségű válogatott helytörténeti anyagot sikerült kiállítani, nem beszélve a személyes tárlatvezetésről, hogy meg sem próbáljuk átadni az élményt.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

132evesderus01ff.jpg

Az épület környezetét is rendbe tették, hosszú évek után ismét van járda az Zugligeti út páros oldalán is, csaknem végig lehet sétálni a Zugligeti út bal oldalán az elejétől a végéig. A Nyugati pályaudvartól a Rózsadombon át ide tekergőző 291-es busz megállóját és az épület környékét is rendezték, parkosítottak és padokat, turista jelzéseket, térképet is elhelyeztek. A lassan zöldellő parkban jólesik üldögélni, de a térképet szemlélve elindulhatunk az itt kezdődő zöld háromszög túrára, melynek a vége az Erzsébet kilátónál van.

Aki erre jár, megcsodálhatja eredeti pompájában az egykori Lóvasút-végállomást és meggyőződhet arról, hogy korszerűen felújítva és új funkciókkal kibővítve milyen sikeresen lehet megmenteni egy jelentős emléket.

Szerző: Tünde

Források:

https://lovasut.hu

http://norvegalap.hu/web/guest/a-zugligeti-lovasut-vegallomas-epuletenek-felujitasa-a-muemlek-megorzese-es-kulturalis-kozossegi-terkent-valo-fenntarthato-hasznositasa-erdekeben

http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozlekedes/zugligeti-uti-lovasut

http://hampage.hu/kozlekedes/58-as/index.html#zugligetiut

http://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/10/22/volt_egyszer_egy_zugligeti_lovasut

Koroknai Ákos-Sudár Kornélia: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada I.-III.

A szerző saját emlékei, tapasztalatai

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.