Bemutatkozik a messzi észak aprócska ura

A filmkészítők fáradozásainak köszönhetően a való életben megvalósíthatatlan közelségbe kerülhetünk a természetfilmek főszereplőihez és sorsukat követve fontos összefüggéseket tudhatunk meg. A természetfilmek segítenek megismerni és ezzel együtt még jobban megbecsülni bolygónk élővilágát. Mi a Forest&Fruit blogban inkább képek és szöveg segítségével szeretnénk ezt a megbecsülést elérni és amikor úgy adódik, örömmel ajánlunk ismeretterjesztő kisfilmeket, dokumentumfilmeket.

Ezért is kaptunk az alkalmon, hogy megnézzük Török Zoltán lemmingekről készített, A messzi észak aprócska ura című ismeretterjesztő filmjét a budapesti Art+Cinemában az ötödik alkalommal megrendezett Skandináv Filmfesztiválon, melynek programja ITT olvasható. Jó hír, hogy ha ma lemaradtál a filmről, holnap november 25-én 16.30-tól még megnézheted.

A mai alkalom egyben közönségtalálkozó is volt, természetfilm vágója Hargittai László árult el háttérinfókat, érdekességeket a filmről. A természetfilmek elkészítéséhez idő kell, nem lehetséges előre megrendezni egy állat viselkedését. Megtudtuk, egy-egy ilyen filmet alapos előkészítés után lehet leforgatni, előre megfigyelve az állatok szokásait és viselkedésüket. Az állatok megérzik – szagról is – az ember közelségét, akár napokra is el kell rejtőzni, hogy meg lehessen örökíteni a természetes viselkedésüket. A két és fél év alatt, Jan Henriksson operatőrrel leforgatott fantasztikus látványvilágú filmben látszik ez az odafigyelés és az aprólékos előkészületek. Habár közel kerülünk a film szereplőihez, a képanyagon és nem csupán történetmesélés zajlik, hanem szó van az ember által okozott klímaváltozás flórában és faunában is nyomon követhető változásairól.

Természetfilmet készíteni nem csak azért más, mert a filmes vendég a forgatási területen, hanem azért is, mert esetenként a stábnak szélsőséges időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. Török Zoltán lemmingekről szóló filmjében az északi sarkkör környékén valóban szélsőségesek az időjárási viszonyok, a forgatás idején előfordult mínusz 40 fok is. A filmben bemutatott sarkköri világ élőlényei, aprócska és nagyobb állatai az evolúció során alkalmazkodva ehhez a hideghez és a természet rendje szerint születnek, élnek és halnak. Az aprócska és tarka színével az év nagyobb részében jól rejtőző lemming szaporaságával és a táplálékláncban betöltött helyével ennek az ökoszisztémának egy fontos eleme, egy urban legend megcáfolásán kívül erről is szól a film.

A több szereplőről és az ökoszisztéma változásairól megtudhattok többet, ha megnézitek az 50 perces filmet november 25-én 16,30-tól az Art+Cinemában a Skandináv Filmfesztiválon.  

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Mozdulj ki, vagy maradj otthon, így töltsd tartalmasan az őszi szünetet

Az idei őszi szünet egy egész hétig tart, így érdemes megtölteni pihentető programokkal. Számos kimozdulós, otthonülős programból lehet választani, a lényeg, hogy a szünet valóban a pihenésről és a feltöltődésről szóljon. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány tippet az idő hasznos és tartalmas eltöltésére, ajánlunk kirándulásokat, barlang-és múzeumlátogatást, mozit, olvasást és persze egyszerű sütés-főzést. 

Kirándulás – zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen

Ha az időjárás megengedi érdemes ilyenkor is barangolni az erdőben. A színes lombok kicsit hűvösebb időben is hangulatos látványt nyújtanak. Gyakran ajánlottuk szabadtéri programként a Gyermekvasutat, aminek a Széchenyi-hegyi végállomásánál egy izgalmas és nem túl könnyű túrára is indulhatunk. A zöld háromszög jelzés a Széchenyi-hegyen, a Hegyhát útról leágazó ösvényre fel van felfestve, így nehéz eltéveszteni, az indulás helyét. A túra elején illő távolságból megcsodálhatjuk a 175 méter magas adótornyot, majd hamar belefeledkezhetünk az erdő és a táj szépségeiben. Ebben a túrában az az izgalmas, hogy számos pontjáról csodás panoráma nyílik a városra és néhány ponton meghökkentően hasonlít a Mátra egy-egy útjára.  A 460 méter magas hegyről az Apáca rét és az Úti Madonna kápolna érintésével érjük el az Edvi Illés utat, ahol választhatunk, hogy a műúton sétálunk tovább, vagy követjük a zöld háromszög jelzést és az Örög-orom tanösvényt is megnézzük. A zöld háromszög jelzés vége a Sas-hegyen van, de mi eddig minden alkalommal a Törökbálinti úton fejeztük be a túrát.

20181029_tucatnyiotlet02.jpg

Kirándulás – zöld sáv a Látó-hegyen 

Szintén zöld jelzés, de ez már sáv, és a Budai-hegység másik pontján vezet fel egy kilátóhoz. Tavaly felmentünk a Vaskapu-hegyre, majd a túra folytatásaként az Árpád kilátóhoz. A Törökvészi út végén a zöld jelzésen kanyarodjunk a jobbra felfelé a Látó vagy más néven Gugger-hegyre, majd a Látóhegyi úton néhány száz méter után meg is érkezünk a Glück Frigyes javaslatára 1929-ben felépített Árpád-kilátóhoz. A pazar panoráma miatt érdemes itt egy kicsit elüldögélni, majd folytatni az utat zöld jelzésen a Szépvölgyi út felé. Ha vittünk magunkkal focilabdát, az útba eső sportpályán lehet focizni, de ha kellőképpen csendesen járunk az erdőben, még őzekkel is találkozhatunk. A séta a Fenyőgyöngye étteremnél ér véget, a zöld (hosszabb) vagy a kék (rövidebb) jelzés vezet oda.

20181029_tucatnyiotlet03.jpg

Barlangúra – Szemlő-hegyi barlang

Kimozdulós, de mégis időjárásfüggetlen időtöltés a barlanglátogatás. A már ajánlott Pál-völgyi barlang mellett a korszerűsített világítással október 26-án ismét megnyitott Szemlő-hegyi barlang is jó választás lehet. A Pusztaszeri úton lévő barlang főleg az iskolások körében kedvelt, népszerűek a túrák előtti filmvetítések és az interaktív kiállítások is. A barlangban nagyon tiszta a levegő, télen-nyáron hűs 12 fok van, a terület kényelmes ruhában és cipőben bejárható.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Természettudományi Múzeum – Bécs

Szintén időjárásfüggő egy múzeumlátogatás, viszont egy iskolai szünet vagy egy hosszú hétvége kiváló alkalom lehet, hogy a mindössze 2,5 óra vonatútra lévő Bécs lenyűgöző méretű Természettudományi Múzeumának meglátogatására. Megtekintésére érdemes időt szánni nem csak a gyűjtemény impozáns mérete, hanem a kiállítás interaktív része miatt is. Itt tényleg el lehet veszni a meteoritok, az ásványok, a földtörténet különböző korából származó fosszíliák között és ez még csak a múzeum egyik szintje. A múzeum egyik leghíresebb kiállított tárgya egy csaknem 25000 éves, prehisztorikus korból származó parányi kőszobor a Willendorfi Vénusz. Az őskor, az ember történelmének leghosszabb időszaka, írott források nem ismertek, ezért is jelentős minden, ebből a korból származó lelet. A kiállítások mellett figyelmet érdemel a Természettudományi Múzeum épülete. A gyűjtemény alapítója Lotharingiai Ferenc, építtetője Ferenc József volt, aki az addigra már a 100 éve gyarapodó tárgyaknak méltó otthont kívánt adni. Ez az elhatározás után 18 évvel meg is történt, a látogatók 1889-ben vehették birtokba az épületet. A múzeumot ingyenesen látogathatják a 19 év alattiak, a teljes árú belépő 10 euró.

20181029_tucatnyiotlet04.jpg

Mozi – Pandák 3D

Egyedül vagy társasággal is jó választás lehet egy mozi. A Pandák című 3D-s mozifilmet csak cukiságbombaként emlegetik. Magunk sem hittük volna, hogy valaha leírjuk ezt a szót a blogban, pedig ezek a pandák tényleg azok. A film egy pandakölyök szabadon engedéséről, pontosabban a vadonbeli életre való felkészítéséről szól, és valóban egy izgalmas tanulási folyamatnak lehetünk tanúi. A film előzetese ITT nézhető meg.

Sütés-főzés társasággal

A sütés-főzés mindenki számára jó kikapcsolódás lehet, családdal, osztálytársakkal és barátokkal egyaránt. Aki gyakorlatlan kezdjen könnyen összegyúrható aprósüteménnyel. Mi eddig csokis pöfeteget készítettünk, ami pont olyan finom, mint a neve sejteti.

20181029_tucatnyiotlet01.jpg

A receptet az apróséf oldaláról nyomtattuk ki ezer éve és nem változtattunk rajta semmit, ITT olvasható. A hétre tervezett sütik között szerepel egy egyszerű és nagyon ígéretes mazsolás süti, amit a kőeccerű oldalán találtunk ITT.

Olvasni menő

Ha mégis úgy adódik, hogy csak úgy otthon maradnátok, akkor érdemes olvasni. Nemrég kezünkbe került egy könyv, ami rögtön a kedvencünk lett. A címe A Duna – Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig, szerzője pedig nem más, mint Nick Thorpe. Az író nem szokványos módon, a deltatorkolattól halad a forrás felé, könyvében erről az egy évig tartó kalandos útról számol be, megfűszerezve az évtizedek óta Kelet-Európában élő, nyugati újságíró rengeteg tapasztalatával, találó meglátásaival és némi történelemmel.

Reméljük, tudtok választani a felsorolt javaslatok közül és tartalmasan, de pihentetően telik el az őszi szünet.

Szeretnél hozzászólni: ITT megteheted.