Közlekedj okosan

Az ősz beköszöntével egy időre vége a nyugalmas utazásoknak, változik a menetrend és időjárás, ezek miatt előfordulhat fennakadás a közlekedésben. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány tippet, mit lehet tenni, ha valamilyen szokatlan időjárási esemény (eső, hó, szél) miatt problémássá válik a közösségi közlekedés működése. A bejegyzésben szó lesz még egy tavaly felújított villamospálya szakaszról, amit egy nyár végi esőzés miatt garanciálisan javítani kellett: a munkálatok miatt megnövekedett forgalomban a tömegközlekedni szándékozók csak a tömeget tapasztalták meg.

Talán sokan meglepődnek azon az állításon, hogy Budapest tömegközlekedése olcsó, a jól szervezett közösségi közlekedéssel megközelíthetők különböző területei, pedig van benne igazság. Az a megtörtént eset már bárki által jobban hihető, amikor néhány hazánkba látogató turista nosztalgiajáratnak gondolta a Batthyány térről induló 41-es villamost. Valami ilyen kettősség jellemző Budapest egyik legnagyobb forgalmú villamosvonalának a Széll Kálmán tértől Hűvösvölgyig tartó szakaszára: a forgalomhoz képest néhol elég mostoha állapotú pályán általában a menetrendet tartva járnak a több évtizedes Tatra szerelvények. Melyek egy-egy nagyobb zápor alatt és után szinte üzembiztosan állnak meg a bokáig érő vízben. 2017-ben több hónapos vágányzár mellett felújították a Kelemen László és Budagyöngye közötti szakaszt, azonban az utasok 2018 szeptember elején elég sokan morózusan vették tudomásul, hogy ugyanott se villamos se tájékoztatás. Nem teljesen önszántukból a bérlettulajdonosok önfeledt villamosozás helyett gyalogtúráztak a villamossínek mentén.  

Egy korábbi bejegyzésünkben írtunk már arról, hogy az urbanizáció miatt alaposan megváltozott a főváros éghajlata, növényzete és írtunk az Ördög-árok történetéről (ITT). Az időszakos patak közelében épült villamosvonal több, mint 100 éve  szolgálja ki az erre utazókat, Budapest egyik legöregebb kötött pályás vonalán a néhol megviselt állapotú, máshol karbantartott pályatesteken futnak a korosnak mondható villamosok.  

20180926_kozlekedjokosan04.jpg

A képen látható, itt éppen a Városmajornál elcsípett 611-es villamost 1908-ban gyártották, szóló-, majd ikerkocsiként volt forgalomban. 1987-ben sikerült a pusztulástól megmenteni, eredeti állapotába felújítani és most már nosztalgiavillamosként  használják. Ilyen villamosok is közlekedtek Hűvösvölgy  felé, ugye milyen gyönyörű?

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az Apáthy-szikláról is pazar panoráma nyílik a Budai-hegységre, benne a néhány évvel ezelőtt szépen felújított Nagyhíd megállónál álló Tatra villamosra. A  Hűvösvölgyig tartó vonalat 1910-ben adták át és az évekkel korábban, 1868-ben épült Zugligeti vonalból ágaztatták ki Budagyöngye megállónál. A 132 éves egykori Lóvasút végállomásáról ITT írtunk. Érdemes belegondolni,  mennyire meghatározta ez villamosvonal a budai területek fejlődését, beépülését. A XIX. század végén megérte  lóvasutat építeni a természetjárás miatt népszerű Zugligetben és csak évtizedekkel később adták át a napjainkban már nagyságrendileg sokkal több utast szállító hűvösvölgyi vonalat. Addig a például a Lipótmezőn található 1868-ban épült Magyar Királyi Országos Tébolydát is csak gyalog lehetett megközelíteni a Budagyöngyétől.

 

20180926_kozlekedjokosan01.jpg

 

A tavalyi felújításra azért volt szükség, mert az Ördög-árokkal párhuzamosan futó villamospálya terhelése megviselte a patakpart töltését. A hónapok alatt elvégzett munka során kicsit átszabták az Ördög-árok medrét és az ide futó Budenz árok torkolatát, majd egy masszívnak tűnő betonfallal támasztották meg a villamospályát. Egyáltalán nem célunk és nem is tisztünk a tavalyi felújítást, tervezést vagy bármilyen hozzá kapcsolódó munkát minősíteni, de az idei nyár utolsó napjaiban az időjárás megtréfálta a kivitelezőket. A hirtelen és nagy mennyiségben lezúduló csapadék pont a betonfal mellett talált magának kijáratot, magával sodorva a villamos sín alatt lévő földet, kőzúzalékot. Tény, hogy a víz lefelé folyik és tény, hogy a terület legmélyebb pontja az Ördög-árok medre, így annyira nem volt meglepő az alámosódás. Alább a helyreállított terület, a betonon látható, meddig sodorta a csapadék a villamospálya alól kimosott földet, töltést.

20180926_kozlekedjokosan03.jpg

A csapadék nem füves-lankás dombokról és meredekebb, de zölddel borított, poros, sáros hegyoldalról, hanem aszfaltozott, lebetonozott, beépített lakóövezetből ömlik le a villamossínek mellé. A lezúduló vízmennyiség nem tud sem a földben, sem jelentős mértékben a csatornában elvezetődni. Mivel a sérült szakasz egészen közel volt az Ördög-árokhoz aljához, remélhetőleg a mostani javításnál olyan megoldást találtak, amivel arányosan eloszlatva tudták csökkenteni a betonfalhoz érkező víz mennyiségét. Különben minden „havária jellegű” esőzésnél igénybe kell venni a kis sárga markoló segítségét.

20180926_kozlekedjokosan02.jpg

Amíg kiderül, hogy mennyire tartós a javítás összegyűjtöttünk néhány alkalmazást, amivel online, valós időben tájékozódhatunk a budapesti közösségi közlekedésről. 

A BKK – Budapesti Közlekedési Központ Facebook oldalán az éppen fennálló közlekedési problémákról gyakran jelennek meg bejegyzések. Előnye, hogy az oldal kezelői jóvoltából hivatalos forrásból és viszonylag gyorsan kerülnek ki a hírek. Hátránya, hogy a város minden járatáról tesznek ki információt, ha éppen a Vadaskertnél állunk, nem biztos, hogy érdekes egy Rákosligeti útlezárás.

A BKK hivatalos utazástervező alkalmazása a BKK Futár, aminek segítségével nyomon követhető a forgalomban lévő összes busz, trolibusz, villamos. Valós időben nyomon követhetőek az egyes járművek és pontosan látható, mennyi idő múlva érkeznek a megállóba. Láthatók a MOL Bubi állomások és a BKK jegyautomaták. Ezen kívül használható útvonaltervezésre. Online kapcsolat szükséges hozzá.

A Budapest Menetrend szintén egy valós idejű menetrend és útvonaltervező alkalmazás, ami a fővárosi járatokat és a környékbeli vasútvonalakat mutatja meg. Tapasztalataink szerint tényleg valós idejű, ugyanis a térkép nézetben nem csak a járatokat, hanem minden egyes járművet is megmutat (még a villamospótló buszokat is). A folyamatosan frissülő térkép nagyban tudja a segíteni a tervezést, ha egy nem várt közlekedési dugóba kerülünk. A valós idejű figyelés szintén csak online működik, de hálózat nélkül útvonal tervezésre is kiváló.

Visszakanyarodva a közösségi médiához, érdemes még követni a BKV Zrt. és a Hűvösvölgy Közlekedése Facebook oldalakat, ahol nem csak a bejegyzések, de a hozzá fűzött kommentek is hasznosak lehetnek. Előbbi a BKV hivatalos oldala, utóbbi egy magánszemélyek által létrehozott oldal.

A forgalmat figyelhetjük még a Waze alkalmazással, ez főleg akkor hasznos, ha a kötött pályás járművet busszal pótolják. Így nem a buszon fogunk azzal szembesülni, hogy a máskor 20 perces út másfél óráig fog tartani, hanem lesz lehetőségünk valami más, nem túl fapados megoldás után nézni.

Kirándulásra felkészítő bejegyzéseinkben rendszeresen megemlítjük, hogy fontos a kényelmes cipő. Pályarenoválás vagy más forgalmi akadály miatt tömegközeledőből gyalogossá kényszerülő emberként jobban járunk, ha reggeli induláskor sportcipőt húzunk, vagy a kényelmesebb lábbeli mellett döntünk, bármennyire is furcsának tűnhet ez a tanács, egy európai, nagyvárosban 2018-ban.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted:

 

Panoráma túra

A blog tavalyi évét egy naptárral zártuk, amibe az elmúlt évek legszebb fotóiból válogattunk, azért, hogy az is megismerkedjen a Budai-hegység változatos arcával, aki ritkán jár arrafelé. (A naptár innen szabadon letölthető és nyomtatható.) Minden fotó egy jól sikerült kirándulás emlékét őrzi így nagy öröm, hogy a naptár miatt is felkereshetjük ezeket a helyeket.

A hónapok neveire kattintva olvashatsz a januári, februári, márciusi, áprilisimájusi, júniusi  és júliusi naptárfotóinkról, valamint a hozzájuk kapcsolódó túrákról. A Forest & Fruit Naptár 2018 augusztusi fotója a Budapesti panorámát örökíti meg a hegyvidék egy másik nevezetességéről, a Libegőről. A fotó 7 évvel ezelőtt 2011 augusztusában készült. Idén, a harmadfokú hőségriadó idején nem tűnt valószínűnek, hogy napra pontosan lelibegjünk a hegyről, pedig mi készültünk és a panoráma tényleg megunhatatlan. calendar_hu_201808.jpgAmíg a Budai-hegység más tájai el nem csábítottak, éveken keresztül kedvencünk volt a most ajánlott túraútvonal, ami ideális egész napos program, ha az időjárás kegyes hozzánk. Hűvösvölgyből indulunk és Zugligetbe érkezünk, a köztes távon pedig a Budai-hegység különböző pontjairól gyönyörködünk a beépült és a beépítetlen tájban. Ha úgy választjuk meg az útvonalat, nem kell sokat gyalogolni, mert a táv egy részét vonatozunk, a másik részén meg libegünk.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A túra első szakaszát a Hűvösvölgyből induló a Gyermekvasúttal tesszük meg, a Szépjuhászné, vagy a János-hegy megállóig. A kisvasút hűvösvölgyi végállomása 235 méter magasan fekszik, a Hárs-hegy megálló 300, míg a Szépjuhászné megálló 350 méter magasan van. A keskeny nyomtávú vonalon a dízelmozdonyok erőltetett hegymenetben kúsznak fel a magasan fekvő nyeregre miközben áthaladnak egy patkó alakú alagúton. Az első panorámás hely, ahol a 20 kilométer/órás sebességről lassító vonatról érdemes szemlélődni (ügyesebben fotózhatnak is), a Hárs-hegy és Szépjuhászné megálló között található kilátókanyar.

A Szépjuhászné megállótól a 490 méter magasan fekvő Libegőhöz az Erzsébet kilátón keresztül a piros jelzésen jutunk el, egészen pontosan 2,5 kilométer gyaloglás után. Ezt a túrát már több alkalommal javasoltuk, rövid, változatos terepű, panorámás séta, ami többször keresztezi a János-hegyi és a Tündér-hegyi utat.

20180907_panoramatura01_2.jpg

A lombok közül néhány helyen rátlátni a környező hegyekre és a rajtuk lévő kilátókra, levelek közül itt éppen Kaán Károly kilátó tűnik elő.

Béka-tó

Aki kevesebbet szeretne gyalogolni, az a 410 méter magasan fekvő János-hegy megállónál szálljon csak le. Az idáig tartó utazás során a vonatból kitekintve megcsodálhatjuk a Budapest nyugati szomszédságát, a közeli és távolabbi településeket, hegyeket és a fákkal borított, az ősszel egyre színesedő tájat. A kisvasút megállójából egyhén emelkedő úton, a piros jelzésen jutunk el a Libegőhöz, kicsit több, mint egy kilométeres séta után. Útközben megnézhetjük a hegy oldalán található parányi Béka-tavat, amelyet egészen érdekes módon az év egy részében nádas övez.

20180907_panoramatura02_2.jpg

Mivel sokáig ez volt az egyik kedvenc túraútvonalunk, az elmúlt évek alatt számtalan képet készítettünk az erdő változó arcáról és az ember által okozott változásokról. Általános tapasztalatunk, hogy a Budai-hegységben a turista jelzések jól nyomon követhetők, eltévedni csak nagy igyekezettel, a kijelölt útvonalról letérni pedig csak szándékosan lehet. Annak ellenére, hogy a Budai-hegységben számos jelzett kerékpárút, a János-hegyen pedig változó minőségű aszfaltos műút van, egyre többen tekernek önfeledten az erdőben úgy, hogy védett növényeket letarolva alakítanak ki járatokat az erdő aljnövényzetében. Persze nem lehet minden védett növény és állat mellé természetvédelmi őrt állítani, de ha eltűnik az erdő aljnövényzete, majd az erdő, akkor nem is lesz mit védeni. A kerekek alatt kikopó aljnövényzet helyét hamar átveszik a csupasz sziklák, ugyanis a csapadék a kerekek nyomvonalában talál utat magának sodorja magával a vékony erdei talajt. Az arasznyi keréknyom néhány év alatt méteres, kopár csapássá szélesedik, így lesz lesz egyre nagyobb területen tarra koptatva a hegy.

20180907_panoramatura06_3.jpg

Számtalan kanyargós lépcső után érünk fel a Budai-hegység sziluettjétől elválaszthatatlan Erzsébet kilátóhoz, aminek a legfelső szintjéről 360 fokban lehet szemlélődni. A korábban készült fotón nem csak Széchenyi hegy, a fákkal borított hegyoldal és a zöldellő Normafa látható, hanem az is, hogy a János-hegy fáinak még erősödnie kell. 

20180907_panoramatura03_2.jpg
 A Libegő előtti területet idén megújítják; remélhetőleg eltakarítanak valamennyit az évek alatt idekerült betonból, aszfaltból és murvából. Jó lenne, ha Budapest egyik szó szerint is kiemelt helyen fekvő természetvédelmi területe zölden újulna meg. Aki követi ezt a panorámás túraútvonalat, a bejegyzés fotói alapján szemügyre veheti, hogy mennyit változott a János-hegy és környezete az elmúlt években. 

A Libegő nyitva tartását érdemes megjegyezni, ugyanis augusztus 31-ig 19 óráig, szeptember 1-től viszont 18 óráig van nyitva. Így maradtunk mi le az idei nyári libegőzésről. Ha már így alakult, kipróbáltuk a régóta bakancslistás zöld háromszög jelzést és megtoldottuk néhány kilométerrel a tervezett távot.

20180907_panoramatura04_2.jpg

A bejegyzés egyetlen idén készült fotóján látható, hogy milyen a panoráma az út felénél 390 méter magasan. Innen a Tündér-hegy felé véve az irányt lelépcsőztünk a Tündér-szikla mellett, majd a zöld sáv jelzésen balra fordulva a Csiga úton értünk le a Libegőhöz, ahonnan a 291-es busszal indultunk el hazafelé.

Összesen kicsit több, mint 5 kilométer lett a megtett táv, az emelkedők, majd a lépcsők miatt kellemesen fárasztó kiránduláson.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted:

 

Mit nyertünk a műanyagmentes júliussal?

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  Kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Az első 15 napról szóló beszámoló ITT olvasható. A hónap második felében is folytattuk a műanyagmentes július kihívást és újabb érdekes tapasztalatokra tettünk szert. Az ideális palack meglelésén túl a praktikus túradobozok is terítékre kerülnek.

20180825_muanyagmentesjulius01.jpg

Az egyszer használatos palackok kiváltása nem volt olyan egyszerű, mint elsőre tűnt. Petra továbbra is a meglévő kulacsát használja, nekem viszont nem vált be az otthon talált üvegkulacs. A súlya és a törékenysége miatt tudtam, hogy nem lesz hosszú a barátságunk. Mielőtt váltottam volna, ahogy időm engedte megnéztem a rendelkezésre álló látszólag széles, valójában egy kicsit lelombozó választékot. Az egyszer használatos palack nagy előnye, hogy rövid távon olcsó, könnyű, használata nem igényel plusz energia ráfordítást és legtöbbször jó az ergonómiája. Hátránya viszont, hogy rendkívül környezetszennyező. A többször használható tartós műanyagból készült palackok ára néhány ezer forint körül van, nincs jelentős súlya, de ügyelni kell a rendszeres tisztán tartására és némelyiknek nem praktikus a kialakítása – nehéz kinyitni, vagy tisztítani.

A fémpalack volt a második lehetséges alternatíva. Előnye, hogy könnyű és tartós, hátránya, hogy nagyon kell figyelni a tisztán tartására. Anyaga lehet alumínium vagy rozsdamentes acél, ezek közül az alumínium kiesett, a téli citromos tea miatt. Az acélkulacson elgondolkodtam, de a kialakítása nem tetszett. Az ivórész itt is műanyagból készült, szóval itt sem lehet kikerülni a műanyag használatát. Nem egy first world problem, de bosszantó, ha vízivás közben a palack teteje az orrodra csapódik.

Az üvegből készült kulacs jól néz ki és remekül fotózható, nem véletlenül használták az üveget nagyon sokáig csak dísztárgyként. Az előnye – kis túlzással – a  szépségével véget is ér. meg. A 4000-9000 Ft-os ár egy törékeny boroszilikát üvegért elég soknak tűnik és nem igazán érv, hogy sokat lehet a használatával spórolni. A heti két kirándulás alatt elhasznált 1 db 110 forintos ásványvízzel számolva másfél év alatt hozza vissza az árát, már, ha nem törik össze addig. Néhány üvegpalackhoz lehet szilikonborítást kapni, ami majdnem fából vaskarika, mert a szilikon is műanyag, csak nem kőolajszármazék. Láttam bambuszdugós palackot, szilikontömítéssel, de a többezer kilométerről utaztatott termékek sem mondhatók környezetbarátnak. Az üvegpalack amellett, hogy törékeny még nehéz is, 40-60 deka üresen, megtöltve már 1 kiló körül van a súlya és nem komfortos cipelni. A boroszilikát üveg jó tulajdonsága, hogy bór-oxid tartalma miatt hőálló, de nem edzettüveg, így ugyanúgy éles, balesetveszélyes darabokra törik, mint az ugyanilyen anyagból készült villanykörte. Szóval relatíve sokat töprengtem egy ilyen szépség vásárlásán, de végül nemmel szavaztam.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A fentieket figyelembe véve végül egy tartós műanyagból készült félliteres szürke palackot választottam, ami praktikusan tisztítható és kezelhető. A kirándulódoboz keresésére kevesebb energiát szántam, mert vannak itthon a hátizsákba jól illeszkedő, megfelelő méretű, tartós műanyag dobozok, amiből 1-2 darabbal ki lehet váltatni az eddig használt uzsonnás zacskókat. A darabolt gyümölcsöt eddig is gyakran vittük így, most már a szendvics sem fog a hátizsák aljára csúszva kilapulni.

Mégis kinek fontos a környezetvédelem?

Az üvegpalackoknál találkoztam még egy jelenséggel, ami egy kicsit meghökkentett, ugyanis a törékeny, drága, de kétségkívül gyönyörű palack védőborításának hiányát említő érdeklődő kommentre az eladó javasolta, hogy a vásárlás után a palacknak DIY készítsenek védőborítást. Nem tudom pontosan, hogy kiket lőttek be célcsoportnak, de valószínűnek tartom, hogy kevés ember fog varrógépet ragadni, hogy palacktartót készítsen legújabb szerzeményének. A legtöbb hazai és külföldi fórumon, amit meglátogattam, általában nők érdeklődtek a zöldebb termékek iránt. Elég sok bloggal, instabejegyzéssel találkoztam, amiben tudatták a nagyvilággal, hogy üveget, befőttes üveget visznek magukkal koncertre, táborba, bevásárláshoz. Anélkül, hogy ítélkeznék, úgy tapasztaltam, hogy bele lehet csúszni a műanyagmentesség hajszolásába és rengeteg időt elpazarolni és felesleges nehézséget elviselni, csak azért, hogy környezettudatosnak gondolja magát valaki. Mi igyekeztünk az egyszerre csak egy változtatás elvét követni és nem pazarolni az időt az ideális palack és uzsidoboz megtalálására.

Amit mi eddig megtettünk és elértünk: kiváltottuk az egyszer használatos műanyag palackokat, kirándulásaink során műanyag uzsonnás zacskó helyett könnyű és tartós dobozokban visszük magunkkal az ennivalót, vásárlásnál pedig továbbra is a saját bevásárló táskánkat használjuk és törekszünk a nagyobb kiszerelésű termékek vásárlásra (viszlát 125 grammos joghurt.). Bevásárlással kapcsolatos kalandjainkról később beszámolunk. 

Számunkra a műanyagmentes július azt az érdekes tapasztalatot hozta, hogy néha nehéz kiváltani a műanyagot, nem igazán adott valódi alternatíva. Még maguk a forgalmazók is szívesen kérik a vevőiket házilag kivitelezett, speciális tudást igénylő megoldásokra. Egy palack víz megvételen, elfogyasztása és a palack eldobása 5 perc alatt kivitelezhető, míg egy másfajta palackon cipelni kell és fokozottan óvni (üveg), vagy figyelni a tisztítására (fém, tartós műanyag). Bármennyire is fontosnak tűnik a környezetvédelem, kevesen szeretnének áldozatot hozni a megvalósulás érdekében.

A környezetbarát életmód abszolút kezdő lépései

Amikor a természetben, az erdőben járunk, soha, de tényleg soha ne hagyjunk magunk után szemetet. Azt hiszem ezt már több bejegyzésemben is írtam, és nem lehet elégszer hangsúlyozni. A zöld területek gondozói egyfajta plusz szolgáltatást adnak, azzal, ha szemeteseket helyeznek el a túraútvonalak mentén. Ha lehetséges volt elvinni az erdőbe a teli sörös, vagy borospalackot, talán üresen is sikerül visszavinni a városba. Az üveg környezetbarát, de nem fog elminálódni az Apáthy-szikla tetején, néhány méterre a védett Budai imolától. Az alábbi két kép egy hónap eltéréssel készült, sajnos rendszeres a szemetelés.

20180825_muanyagmentesjulius02.jpg

 

20180825_muanyagmentesjulius03.jpg

A kommunálisnak számító hulladékot szintén érdemes hazavinni, ha megtelt a kihelyezett kuka, vagy nincs is, akkor pedig kulturálatlan dolog szanaszét dobálni a szemetet.

Az üveget, a műanyagot, a fémet és a papírt kiválóan lehet szelektíven gyűjteni. Az átmeneti munkaerőhiány most nehezíti az FKF működését, de Budapest szerintem jó helyzetben van: számos hulladéksziget és veszélyes hulladék átvevő hely van a városban. Sőt társasházak és bevásárlóközpontok is gyűjtenek szelektíven. Persze ezeket energia felkeresni, de ennyi talán belefér.

Amennyiben van észrevétel vagy tapasztalat a témában, amit szívesen elmondanátok, azt megoszthatjátok a blognak írt levélben kommentben itt vagy a Facebookon. Köszönjük előre is.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted.

Azért a víz az úr

Számos természeti hatás következtében alakult ki Budapest hegyes-völgyes arca, ami az ember közreműködése miatt jelentősen átformálódott. Az eltűnő fák, a csökkenő zöldterület alapjaiban változtatta meg a terület éghajlatát, magával vonva további változásokat. Most a budai zöld túra első két szakaszán több alkalommal említett valamikor állandó vizű patak, az Ördög-árok mentén barangoltunk, szemügyre véve a változások egy részét.

A Gellért-hegy és a Várhegy közötti terület régóta fontos szerepet tölt be a főváros területének alakulásában, a hegy lábánál fakadó bővizű hőforrások miatt a hamar megtelepedett az ember a Duna partján. A forrásokhoz közel az Ördög-árok torkolatnál már a rómaiak is építkeztek, a terület formálódásában hasonlóan fontos szerepet töltött be a várost kelet-nyugati irányban csaknem 20 kilométer hosszan átszelő patak.

Az Ördög-árok számos nevet viselt, a lakói által adott beszédes nevek egyaránt utalnak a vízfolyás nagyságára és az itt lakó népekre. Legkorábbi, fellelhető elnevezése a XIV. századra datálható, akkor Paulus-pataknak nevezték el. A török hódoltság idején Kovácsi-patak volt a neve, később Tímár pataknak hívták a partján lakó bőrművesek, tímárok miatt. Molnár-pataknak viszont nem keresztelték el, pedig Jókai Mór visszaemlékezései szerint egykor olyan bővizű volt, hogy még vízimalmok is álltak a partján. Mai nevét szeszélyes vízjárása miatt kapta, különös véletlen, hogy a torkolatánál lévő Gellért-hegyet egykor Boszorkányok hegyének hívták. 

20180818_azertavizazur09.jpg

A Városmajorban ma már szinte nyoma sincs az Ördög-ároknak, a befedett patak felett park, sétaútvonal.

A változó vízhozamú patak a lazább kőzetbe bevágódó meder miatt egy természetes választóvonalat alakított ki a Hármashatár-hegy és a Hárs-hegy között, miközben a Dunához közeli részeken a hordalék lapályos területeket töltött fel, például a Vérmezőt. Az Ördög-árok a Nagykovácsi medencében ered, Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül éri el Hűvösvölgyet. Ez a terület már középkorban kiemelkedően fontos volt hatalmas, vadban dús erdősége miatt, így nem meglepő, hogy a későbbi évszázadokban már masszív kőhidat építettek a patakra hogy az állandó átkelés biztosított legyen, medencéjének fővárosi részét pedig már a XIX. században kővel burkolták. Az Ördög-árokban torkollik a Kis Ördög-árkon kívül a Budenz-, Zugligeti és a Diósárok is, bár ezek a helyek csak a térképről, utcatáblákról ismerhetők fel, a természetes formájukat befedték és beépítették.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Egy nagyjából öt kilométeres szakaszon az Ördög-ároknak is ez lett a sorsa: az egyre szűkebb helyre szoruló patak meredek partjához az ott lakók kénye-kedve szerint közel vagy távol épülő házak és a beleeresztett szennyvíz megpecsételték a sorsát. Sokan úgy vélik, rászolgált nevére, hiszen több alkalommal is nagy pusztítást végezve áradt ki medréből, ahogy a Múlt-kor történelmi magazin írásából is kiderül. A nagy mennyiségű és hirtelen belezúduló csapadék a fizika törvényeinek engedelmeskedve tört magának utat, magával sodorva ez ember által alkotott építményeket.

Az Ördög-árokhoz hasonló epigenetikus eredetű völgyek, melyek szegényes, természetes vízforrásai elapadtak és a fás területek jelentős ritkulásával csökkent a vízgyűjtő területükre lehulló csapadék, inkább néznek ki elhagyott árokpartnak, mintsem folyómedreknek egészen addig amíg nem érkezik egy nagyobb zápor. A fakó fűcsomós árkok pillanatok alatt egy zavaros, erős sodrású patakká tudnak válni, melyek visznek mindent, ami az útjukba kerül. A természetes mélyedésben futó Ördög-árok mentén megszokott, hogy a Budai-hegyekből lezúduló nagy mennyiségű csapadék nem tud elvezetődni, így egy-egy nagyobb eső után a kialakuló spontán tó miatt menetrendszerint megakad a villamosközlekedés a Budagyöngyénél (Zugligeti-árok) és a János-kórháznál (Diósárok). 

Három évvel ezelőtt, augusztus 17-én a Budapest utcáira több részletben lehulló nagy mennyiségű eső okozott káoszt, sok csapadék miatt a hatalmas erővel kizúduló víz fel is szakította az Ördög-árok torkolatát a Duna partján. Aznap rekord mennyiségű esett, a teljes augusztusi elvárt mennyiség két és félszerese ömlött egyetlen nap alatt a városra, a felhőszakadás jelentős része a kora esti órákban érte el a várost. 

Mi aznap délután egy egyszerűnek ígérkező erdei kirándulás alkalmával pont Hűvösvölgyben voltunk és láttuk a Budai-hegység zápor után felhőbe és párába burkolódzó magasabb pontjait. A Hűvösvölgyi úrtól lefotóztuk a Kaán Károly kilátót, ennyi volt belőle látható.

20180818_azertavizazur08.jpg

A túra végén az Ördög-árok hűvösvölgyi szakaszán haladtunk a sárga kerékpárúton és azt láttuk, hogy a máskor kopár kövek között csörgedező – a szárazabb időszakban pangó vizű – patak medre megtelt sárgásbarna, zavaros vízzel, ami zajosan csobogott a fák között.  Ahogy haladtunk lefelé a patak mérete is növekedett, a víz által elsodort szemetet (ruhákat, műanyag zacskókat, flakonokat, bőröndöt!) az iszapfogók megállították, de megdöbbenve figyeltük, milyen sok hulladék gyűlt össze a mederben és a víz felszínén. A fotók elkészülte után röviddel újabb nagy mennyiségű eső zúdult le Budapestre és egy órán keresztül este háromnegyed nyolcig el sem állt, de mi akkor már elhagytuk az Ördög-árok környékét. 

Három évvel később ismét végigjártuk ezt az útvonalat, de a hetek óta tartó csapadékszegény időszaknak köszönhetően a mederben még állóvíz is csak mutatóban akad, ahogy a fotókon is látható. Sajnos a szemét, ha nem is nagy mennyiségben, de továbbra is megtalálható a mederben és a parton egyaránt, műanyag zacskók,  flakonok és ruhák csúfítják tovább ezt a jobb sorsra érdemes patakot.

20180818_azertavizazur01.jpg
20180818_azertavizazur02.jpg
20180818_azertavizazur05.jpg
20180818_azertavizazur06.jpg

 

Tetszett, amit olvastál? IDE kattintva hozzászólhatsz.

 

Források:

http://mek.oszk.hu/00800/00836/html/jokai71.htm 

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok

https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1380&hir=Felhoszakadas_2015._augusztus_17-en

 

 

Hűsölj Budán!

Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy árnyat adó, hűvös erdein kívül számos felfrissülésre alkalmas strandja, szabadtéri vízfelülete és barlangja van, ahol az ide látogató turisták, vagy az itt lakók kellemesen tölthetik a legmelegebb nyári napokat. Ahogy korábban is írtunk róla, ITT és ITT, nyáron az erdőjárásra, szabadidős programokra másként kell felkészülni. A strandok viszont felüdülést ígérnek, tölthetjük vízparton a kánikulát. Rövid és szubjektív válogatásunkban két strandot és egy barlangot ajánlunk a melegebb napokra.

A földrajzi tényezők fontos szerepet játszanak egy település kialakulásában, így volt ez az eltérő jellegű domborzati viszonyok találkozásánál formálódó Budapestnél is. A dombos és a sík vidék, a Budai-hegység és az Alföld találkozásánál folyik a Duna és itt volt olyan keskeny a folyó, hogy kialakulhatott rajta a Kárpát-medence egyik rendszeres átkelőhelye. Ez a terület már az ókorban is ismert volt jó vizeiről, ami azonban nem a Dunát, hanem a Budai-hegység keleti lábánál fakadó forrásokat jelentette. Bármilyen meglepő Budapesten 123 forrás van, a földtani szelvények vetődése mentén változatos összetételű és hőmérsékletű víz fakad, attól függően milyen mélyből érkezik a felszínre. Számos gyógyfürdőt találunk Budapesten, a Duna vonalára merőlegesen egymás után sorjázik többek között a Király Fürdő, a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, a Rudas Fürdő, és persze itt van a Gellért Fürdő, ahonnan budai zöld túra indul. Azonban ezek közül a gyógyfürdők számos nem látogatható 14 évnél fiatalabbakkal, programtervezéskor érdemes erre figyelni. Szubjektív válogatásunkba, mi olyan helyeket mutatunk be, melyek a család valamennyi tagjának jó választás lehet.

Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda

Nekünk az egyik kedvenc strandunk, különösen a strandokhoz képest hatalmas zöldterülete, burjánzó növényzete, kacskaringós sétaútvonalai és a számtalan szobor miatt miatt kedveljük. A medencék vize kellőképpen hűvös, hidegebb, mint a többi strandon, de nyári kánikulában igazán kiváló. Egy négy évszakos úszó-, egy lépcsős, változó mélységű strandmedencéje (ami inkább úszómedence) és egy pancsoló mélységű gyerekmedencéje volt. A múlt idő azért, mert idén augusztustól egy wellness részleggel bővül a komplexum, jelenleg nincs gyerekmedence. A betonmonstrum megjelenéséig az egész helynek olyan bájos retro hangulata volt, amit a 900 forintos belépő is erősített.

Külker Park 

20180809_husoljbudan03.jpg

A Budai-hegység közepén, a Hárs-hegyen található Külker Park sokáig nem volt a nagyközönség számára látogatható. Az egykor exkluzív kialakításnak még láthatók a nyomai, az esetleges hiányosságokat feledteti a valóban páratlan természeti környezet. A nagymedence felett magasodik a János-hegy, strand néhány pontjáról szép a városi panoráma. Összesen 3 medence van a strandon, egy kellemes vizű úszómedence, egy mélyülő medence főleg gyerekeknek és egy pancsoló a legkisebbeknek.A zöld felület itt is hatalmas, futópálya és játszótér is a strandolók rendelkezésére áll, de ki akar ebben a melegben futni?

20180809_husoljbudan02.jpg

A Budai-hegység termálvizeinek köszönhető az is, hogy egy valóban különleges barlangrendszer húzódik meg a város budai oldala alatt. A felszín felé igyekvő nagy ásványi anyag tartalmú vizek vándorlása következtében évmilliók alatt változatos formájú és nagyságú üregek alakultak ki a föld mélyén. Az így létrejött barlangrendszer feltárása és megóvása mind a mai napig fontos feladat.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Pál-völgyi barlang 

A Szépvölgyi úton található kőfejtő minden évszakban messziről észrevehető leszakadó, meredek sárga szikláiról. Ebben a kőfejtőben fedeztek fel a Pál-völgyi barlanghoz egy bejáratot 1904-ben, aminek egy részét hamar látogathatóvá tették az érdeklődők számára. A következő évtizedekben folytatták a feltárást, a II. világháború okozta károk miatt – óvóhelynek használták – pedig a helyreállítás. A Pál-völgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlang alapos feltárásának következtében a barlangrendszer ma ismert járatainak hossza 31 kilométeres, így ez hazánk legnagyobb ismert barlangrendszere. Az 500 méteres látogatható szakasz néhol szűk és létrás, így egy óra alatt járható be. Öt éven felülieknek javasolt a látogatás. Mivel a barlangban állandóan 11 fok van, így ajánlott a délelőtti órákban felkeresni, és alaposan felöltözni. Változatos nagyságú nevezetességei, különleges alakzatai barátságos neveket kaptak, van itt Színház-terem, Meseország cseppkő-képződményei, elefánt és krokodil. Az egyik legszebb budapesti barlang, fokozottan védett a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Hétfő kivételével minden nap nyitva és 10-16.15-ig óránként indulnak vezetett túrák.

Örömmel olvasunk további tippeket, javaslatokat kommentben, vagy a blog e-mail címére írt levélben.

Szeretnél hozzászólni? ITT megteheted. 

 

 

Játszótértől játszótérig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó, de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében (ITT olvasható) a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést. A második részben, a Horváth-kerttől a Városmajorba vezető nyúlfarknyi, de túlzás nélkül ezernyi meglepetést rejtő szakaszát jártuk be a zöld sáv jelzésnek.

A Horváth-kert felett tűnt el a budai zöld jelzése, így a túrát térkép alapján folytattuk és az Alagút utcán átkelve a Pauler utcában, a kerékpárút mellett sétáltunk tovább. Budapesten számos ház épült eklektikus stílusban a 19. század végén és ebben az utcácskában is van néhány. A védett lakóházak közül a legtöbbet Illyés Gyula építész tervezte, érdemes böngészgetni a feliratokat. 

A zöld jelzés a Vérmező sarkánál tűnik fel ismét, a Krisztina körút, Mikó utca, Attila út által határolt terület Budapestnek egy olyan része, mely évszázadok óta beépítetlen. A török hódoltság alatt elnéptelenedett az itt lévő település (Logod), így a terület a 18. században katonai védőövezet lett majd kaszálónak használták. Itt végezték ki Martinovics Ignácot és társait a magyar jakobinusokat 1795-ben, innen ered ma használatos neve. Emlékmű őrzi nevüket a tér keleti felén. Amíg be nem fedték, itt folyt keresztül az Ördög-árok patak. A 19. században a Vérmezőt parkosították, majd katonai gyakorlótérnek használták, de tartottak itt díszszemlét is. A II. világháború után az akkori füves területet parkosítani kezdték, ápolt, füves részeket alakítottak ki és változatos fafajokat, cserjéket, bokrokat ültettek. 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából építettek egy nagyméretű játszóteret, benne Kiss János Szitakötő nevű szobrával.

20180805_jatszotertoljatszoterig01.jpg

A parkot láthatóan rendben tartják, az utakra, padokra és szemetesekre egy kis frissítés ráférne. A 60-70 éve telepített fák több emelet magasra nőttek, akit érdekel, a 140000 négyzetméteres terület néhány évtizeddel előtti állapotáról itt lehet még olvasni és fotókat böngészni.

20180722_194433.jpg

A zöld jelzésen előbb a játszótér, majd a parkos terület mellett megyünk tovább. Az út nem halad el a Jakobinusok emlékműve mellett, jóval előtte kanyarodik balra, ahol pár lépés után el is értünk a forgalmas, többsávos Krisztina körútra. És igen, turistajelzést láttunk a jelzőlámpát tartó oszlopon.

20180805_jatszotertoljatszoterig03.jpg

A zebrán átkelve jobbra kanyarodtunk, majd a zöld jelzést követve a Krisztina körútról balra a Hajnóczy utcába térünk be. Itt is vannak zöld jelzések több fán, egészen szürreális aszfalton, a zajos körúton haladni egy turistaúton. A Csaba utcát keresztezve értünk el a séta következő parkjába

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

A Városmajor a Svábhegy és a Rózsadomb által határolt völgyben fekszik, eredetileg a mai Városmajor utca és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti területet jelentette. Szintén az Ördög-árok árterülete volt és kaszálóként hasznosították. A nevét onnan kapta, hogy tulajdonosa, Daun Henrik 1739-ben eladta Buda városának, így a város majorja lett. A terület 1785 óta közpark, akkor 30000 fát telepítettek. A Városmajor méretét előbb a fogaskerekű végállomása csökkentette, majd a 30-as években megépült a több épületrészből álló templom, később a gimnázium, a szabadtéri színház és a sportpálya miatt zsugorodott tovább a zöldterületet. Az mocsaras és az esőzések alkalmával gyakran kiöntő Ördög-árok patakot az 1920-as években befedték. Ahogy haladunk nekünk is feltűnik, hogy ebben a parkban sűrűbben vannak a fák és az egzotikus fafajok helyett inkább a gesztenye- és hársfák vannak többségben. Az utcabútorok dizájnja is hasonló, de itt több felé tagolt a tér.

20180805_jatszotertoljatszoterig04.jpg

A park elején van egy kedves és kalandos sorsú szobor, mely Hüvelyk Matyit ábrázolja. Ennek még a 20. század elején állították, amit mi láttunk, az 10 éve került ide. A zöld jelzésen elhaladunk a kondipark és a kissé távolabb lévő játszótér mellett és a futópálya után szomorúan állapítjuk meg, hogy a mai sétánk véget ért. A jelzés balra kanyarodik a Kissvábhegy felé.

20180805_jatszotertoljatszoterig05.jpg

Összesen körülbelül két kilométeres séta volt, rengeteg látnivalóval, épített emlékkel, műemlékkel és számtalan történettel. Korábban írtunk a budai kissé áldatlan gasztrohelyzetről, amin valamennyit javít, hogy a zöld jelzéstől pár száz méterre van a Majorka, ahol nagyszerű a hamburger. Érdemes összekapcsolni ezt  a sétát a zöld jelzés előző szakaszával és a Gellért-hegyről elsétálni a Városmajor végéig, ha útközben megéheznénk.

Ördög-árok – csatorna a Városmajor és a Vérmező alatt.

Buda egyik kis vízhozamú patakja az Ördög-árok, mely Nagykovácsinál ered és az Erzsébet-híd budai hídfőjénél torkollik a Dunába. A mintegy 20 kilométer hosszú ideiglenes vizű patak esőzések alkalmával nagy mennyiségű csapadékot szállít 65 négyzetkilométeres gyűjtőterületéről. A budai részek fokozottabb benépesülésekor a néhol meredek falú, veszélyesen megközelíthető árkot szennyvíz elvezetésére használták, a természetes patak egy idő után egy bűzös, fertőző csatornává vált. Nagy esőzések idején hatalmasra nőve és területeket elöntve annak idején hatalmas károkat tudott okozni. A 19. század végétől – jobb híján több részét befedték, így nem tud kiönteni medréből, de az gyűjtőterületén keletkező esővizet és szennyvizet elvezette, elvezeti.

Bármilyen hihetetlen, de egészen 2009-ig, amíg meg nem épült a budai főgyűjtő csatorna és a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep, a budai oldal szennyvizének jelentős része tisztítatlanul ömlött az Ördög-árkon keresztül a Dunába. Az Ördög-árok várostól távoli területei megmaradtak a természetes állapotukban, egy részét kikövezték, de a fedett területek nem többek egy csatornánál.

Az Ördög-árok távol a Bel-Budától

20180805_jatszotertoljatszoterig06.jpg

 

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 

Szabadlábon egész nyáron II.

A nyári szünet 10 hetének még a fele a gyerekek előtt áll, van még idő és lehetőség kikapcsolódásra, túrázásra. Egy júniusi bejegyzésben (ITT olvasható) már írtunk néhány megfontolandó szempontot arról, hogyan lehet jól felkészülni a nyári kirándulásokra. Ahogy a felnőtteknek, úgy a fiatalabb korosztálynak is érdemes önállóan vagy felnőtt segítséggel alaposan átgondolni és felkészülni a szabadban töltött időre. Az előzőhöz hasonló tematikával készítettünk egy összeállítást, arról hogyan érdemes gyerekkel nekivágni egy túrának.

Egészségi állapot

Fontos a megfelelő egészségi állapot szabadidős programnál, ha gyerekről van szó, ez az egyik döntő tényező. Nem érdemes, sőt határozottan veszélyes egy beteg vagy egy lábadozó aprósággal túrázni indulni. Hányós-hasmenéses, lázas megbetegedésnél kifejezetten ellenjavalt, hiszen könnyen kiszáradáshoz vezethet egy ilyen kaland. A többiekkel szemben pedig egyszerűen nem fair egy betegséget terjesztő apróságot közösségbe vinni. Éppen ezért, ha ez a helyzet, akkor inkább otthon kell maradni és gyógyulás után útra kelni.

Megfelelő öltözék

Kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem, ebben sokat segíthet a jól megválasztott ruha. A gyerekek, de különösen a babák bőre sokkal érzékenyebb, ezért számukra a praktikus öltözék könnyű, vékony anyagból, laza szabással készült és fedi a vállat. A technikai pólók náluk is jól jöhetnek, mert amellett, hogy hagyják szellőzni a bőrt, elvezetik a felesleges izzadságot is. A fejfedők használata gyerekeknél nagyon fontos, egy baba vagy kisebb gyerek számára elengedhetetlen a tarkót is árnyékoló sapka vagy kiskalap. A kisiskolások és kiskamaszok könnyen megbarátkoznak a baseball sapkával, akkor is, ha nem kedvelik azokat. Ha nagyobb csoporttal megyünk, ahol a gyerekek szabadabban mozognak jó szolgálatot tehet egy telefonszámos karkötő. Ha esetleg a gyerek még nem túl nagy, de a pazar panoráma láttán hirtelen már van bátorsága túl messzire merészkedni, meglegyen a szülő telefonszáma.

20180711_orokifju01_1.jpg

 Szükséges enni- és innivaló

Ha gyerekek is vannak velünk, igazi kihívás eltalálni a magunkkal vitt étel optimális mennyiségét. Hiszen nem lehet tudni, hogy ki mennyire lesz éhes vagy szomjas. Ahogy a téli túránál is ajánlottuk, érdemes legalább az ételt, a rágcsálnivaló falatokat és egy kisebb palack vizet a gyereknek a saját hátizsákjában magával vinni. Egy ekkora csomagnak nincs jelentős a súlya, a gyerek saját magát ki tudja szolgálni pihenésre, falatozásra szánt időben. A bepakolt elemózsia romlandóságára viszont nyáron és gyerekekkel sokkal jobban kell figyelni. Ha nem szeretnénk cipekedni, egy egészen kisméretű hűtőtáskát érdemes magunkkal vinni, ahol a fagyasztott víz maga a jégakku, így a szendvicsek kibírnak másfél órát. A vajat, tojást és felvágottakat tartalmazó szendvicsek helyett jobban járunk a szalámival és szárazkolbásszal és a megmosott, de fel nem darabolt zöldségekkel. Ha nincs jégakku, akkor csak előre csomagolt és hűtést nem igénylő élelmiszereket vigyünk magunkkal. Magas kalóriatartalmú gyümölcsök, müzliszeletek jól jöhetnek egy rövidebb túrán az éhség csillapítására. A megfelelő mennyiségű folyadék persze elengedhetetlen, lehetőleg víz.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Felszerelések, előkészületek, tennivalók

Az út megtervezésekor azon kívül, hogy a gyerekek mit bírnak (néha többet, mint egy felnőtt), érdemes utána nézni a terepviszonyoknak is. Meg kell nézni a várható időjárást és ennek megfelelően készülni ruhákkal a kirándulásra. A legkisebbeknek általában váltás ruhát is érdemes pakolni és pelenkát is. Az már régóta kiderült, hogy az egyszer használatos pelenka mennyire nem környezetbarát és megoszlanak a vélemények arról, hogy egy kirándulás során a szemetesben végezze, vagy otthon legyen kidobva. A döntés a szülőn múlik. A legrosszabb forgatókönyv az erdőben, út szélén hagyott csomag.

Fontos, hogy a hátizsákban legyen zsebkendő és ragtapasz és fertőtlenítő apró horzsolásra, ezekre remélhetőleg kevéssé lesz szükség. Ami biztos, hogy kell még az erdőben való túrázáshoz is, az a megfelelő minőségű és mennyiségű fényvédő, amit még indulás előtt érdemes használni, majd rendszeres időközönként újra kenni.

A kiskamasz korosztályt valószínűleg nem fogja lenyűgözni az eddig már többször ajánlott papír alapú térkép, hamarabb készít belőle repülőt, vagy sárkányt, mintsem megtanulja jól összehajtani. Ha mutatunk néhány praktikus alkalmazást, akkor neki is nagyobb élmény lehet a kirándulással töltött idő. Sőt a számtalan térkép alkalmazás mellett néhány határozóval is élménydúsabbá tehetjük a kirándulásukat A Magyar Madártani Egyesület Madárhatározója segítségével számos madár megismerhető és jól beazonosítható, nem csupán a küllemük, de a hangjuk alapján is. Az ember közelségéhez már hozzászokott a dolmányos varjú és a fekete rigó, de ezeken a fajokon kívül nagyon sok közvetlen közelről tanulmányozható, ha jól figyelünk. A növények kicsit könnyebben beazonosíthatók és amennyiben nem szeretnénk egyetlen kamasz hátizsákját sem határozókönyvekkel nehezíteni, ajánljunk nekik valamilyen növényhatározó alkalmazást. Változó minőségben tucatnyi lehetőség közül választhatunk, próbáljunk ki bátran többet. Mi egy olyan angol nyelvű alkalmazást használunk, amihez net kell, ez a PlantSnap.

 Választott táv és terep

A gyerekek miatt kifejezetten fontos, hogy a túrát alaposan tervezd meg. Csak és kizárólag olyan távot és terepet érdemes választani, ami a gyerekeknek is teljesíthető és biztonságosan tudnak rajta közlekedni. Az indulás és érkezés ideje pedig a legkisebb napirendjéhez igazodjon. A tervezett távba a gyerek elfáradása miatti pihenőt is bele lehet kalkulálni, de egy háti hordozó sokat segíthet szükség esetén. Hőségriadó idején nem csak a magas hőmérséklettel, de a fokozott UV sugárzással is kalkulálni kell, praktikus a túrákat kora délelőttre vagy késő délutánra időzíteni és keresi egy strandot vagy más pancsolásra alkalmas vízfelületet a nap többi részére.

Tudd, hogy te vendég vagy

Ha egy gyerek megismerkedett a zöld fűvel és a bogarakkal, gyakran érez erős kísértést, hogy megkóstolja, megtépdesse, tapogassa, hazavigye valamelyiket. A természetes kíváncsiság és érdeklődés nagyon hasznos, hiszen mindannyian tapasztalás útján tanulunk és tényleg jó közelről megszemlélni egy parányiságában is varázslatosan szép mohatelepet.

A növények és állatok között is vannak azonban olyanok melyeket tanácsos illő távolságból szemlélni. Minden esetben a szülő felelőssége, hogy a gyerekét megóvja, és a gyerek ne kerüljön a kelleténél közelebb olyan növényhez állathoz, amihez nem kellene. Az erdőben számtalan gombafaj él, alapszabály, hogy ezekhez nem nyúlunk, hacsak nem vagyunk jó gombaismerők. Ha nem ismerünk egy növényt és nem tudjuk, hogy mérgező vagy sem akkor ne tapogassuk meg, az állatokat pedig egyáltalán ne akarjuk megfogni. Hamar kiürülne az erdő, ha erdei emlékként mindenki hazavinne növényeket vagy cuki kis rovarokat, állatkákat, (olyanokat, mint a fotón látható kisbéka, ami meghökkentően hasonlít a mellette heverő göröngyre).

20180729_szabadlabon201.jpg

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 

Hűsítő, frissítő nyári krémleves

A nyári időszak kedvelt levesei általában gyümölcsökből készülnek és hidegen tálalhatók. Egyik kedvencünk az őszibarackos piszkeveles mandulatejjel igazán jó választás, ha elrendelik a hőségriadót. Megosztjuk veletek ezt a könnyen és gyorsan elkészíthető ételt, hogy holnap már nálatok is az asztalra kerülhessen.

Eredetileg nem terveztük ezt a hétköznapi bejegyzést, de a nyári kánikula és a frissen megalkotott étel kóstolása után másként döntöttünk. Amelyen egyszerű, olyan finom ez a leves, kár lenne kihagyni.

A piszke, más néven egres, köszméte vagy Bori mamiéknál büszke egy fél-másfél méteresre megnövő cserje, amiről nyáron lehet leszedni a savanykás bogyótermését. A növény hőmérsékletre elég érzékeny, tüskéi is vannak, ezért nagyüzemi termesztés helyett inkább kiskertek északi, északnyugati árnyékos területein találkozhatunk vele. A termés kalóriatartalma nem túl magas, ellentétben vitamin és nyomelem tartalmával; A, B1 és C vitamin, valamint nyomelemek fordulnak elő benne.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Hozzávalók:

25 dkg piszke megtisztítva

15 dkg fehér húsú barack szintén megtisztítva, feldarabolva

fahéj, cukor ízlés szerint, csipet só

5 dkg liszt

2 dl mandulatej

5 dkg hámozott mandula

Elkészítés:

A gyümölcsöket a fahéjjal együtt felteszem főni, amikor megpuhult összeturmixolom. A lisztből vízzel habarást készítek és besűrítem a levest, ízlés szerint cukrozom. Miután kész, lehúzom a tűzről és hagyom hűlni. A mandulát megdarálom és száraz serpenyőben enyhén megpirítom. Amikor kész kiveszem a mandulát a serpenyőből, hogy ne piruljon tovább. Ezt is hagyom hűlni.

Tálalásnál a sűrű krémlevest kiszedem, mandulatejjel ízlés szerint felöntöm, majd a pirított mandulával megszórom. A mandula jellegzetes zamata igazán különleges ízkombinációt ad a fahéjas őszibarack édességével együtt, miközben megszelídítik a piszke savanyúságát. A pörkölt mandula pedig kellemes ropogósságával a leves krémességét kiegészíti. 

Ebben a levesben az a nagyszerű, hogy sokféleképpen ízesíthető és tálalható, a mandulatej kiváltható habtejszínnel, vagy sima tejjel. Mivel az alapleves nem tartalmaz tejet, így hűtőben jól eltartható és a tálalásnál csak össze kell keverni a többi hozzávalóval.

20180725_husitofrissito01.jpg

Kiskanál küldetés

Látsz valakit, vagy tudsz valakiről, akinek jólesne egy étel, egy pár cipő, ruha, vagy bármi, ami neked feleslegben van, neki meg nincs? Kérdezd meg, hogy adhatsz-e és ha úgy gondolod, akkor adj. Ami neked egy kiskanálnyi, neki lehet, egy egész tányér.

 Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: 

Ivókúttól víztározóig

A budai zöld sáv jelzés 42 kilométer hosszan kanyarog Budapesten, érintve a város legszebb zöld területeit. Aszfalton, lépcsőkön, erdőben halad az a turista út, melyet végig járva számos védett természeti és építészeti értéket megcsodálhatunk egészen közelről. Az út különböző pontjáról a változó de mindig pompás panoráma megmutatja az egyre ismerősebbé váló város arcait. A túra első részében a Gellért szállótól a Horváth kertig jártuk be a zöld sáv jelzést.

A blog egyik tavalyi bejegyzésében (IDE kattintva elolvasható) már bemutattuk a zöld sáv jelzés egy parányi szakaszát, mely mérete ellenére sok meglepetést tartogat a természet értékei iránt fogékony turistának. A turistaútvonal első szakasza, mely szintén csekély 3,5 kilométer hosszú, szintén fog meglepetést okozni. Ezt a túrát – vagy a terepviszonyok miatt nevezzük inkább sétának – egy évben több alkalommal is végig szoktuk járni. Igazán lenyűgöző Budapest évszakonként változó arcait szemlélni, ezért megpróbáljuk néhány páros fotón ezt a különbséget visszaadni.

20180721_ivokuttolviztarozoig01.jpg

A túrát Gellért téren található 2004-ben épült neoreneszánsz stílusú ivókútnál kezdjük, de a zöld jelzés a szecessziós stílusú Gellért szállóval szemben található, nagyjából bokamagasságban egy macskaköves támfalon. Az aszfalt út már az elején emelkedik és nagyon hamar ízelítőt kapunk a budapesti panorámából. Számos kisebb nagyobb pihenőnél lehet a kilátásban gyönyörködni és padokból sincs hiány. A Gellért-hegyen számtalan sétaút vezet keresztül lehet választani. Az egyik lépcsősoron kiágazik a Citadellára vezető zöld háromszög jelzés, de mi a zöld jelzést követtük és elértünk egy panorámás teraszhoz, ahonnan csaknem az egész várost belátni kelet és dél felé. Látni a mostoha sorsú Bálnát, a Szabadság-hidat, a Lágymányosi-hidat, távolabb az egyetemi épületeket, közelebb pedig séta kiindulópontját: a Gellért teret. 

20180721_ivokuttolviztarozoig02.jpg

A panorámás teraszról az út a Gellért-hegy oldalában vezet tovább ahonnan a város másik felét lehet belátni. Tény, kevés hely van a városban, ahonnan úgy látni a Hármashatár-hegyet, hogy közben karnyújtásnyira vagyunk a Dunától, a Parlamenttől és közben turistaúton haladunk.

20180721_ivokuttolviztarozoig03.jpg

A rövid egyenes szakasz után egy hosszabb lépcsősor következik, ahol most már lefelé haladtunk, sajnos a lépcsők nincsenek túl jó állapotban. A hangulatos utat egyik oldalán a meredek hegyoldal, a másikon a lombok között kipillantva ott az egész város; ahogy haladunk, úgy kerülünk egyre közelebb egy másik Duna hídhoz, az Erzsébet-hídhoz.

20180721_ivokuttolviztarozoig05.jpg

Bár felette vezet el az út, teszünk egy rövid kitérőt a messziről látható Szent Gellért püspök szoborához, ahonnan tényleg magával ragadó a kilátás. A kompozíció karbantartását úgy tűnik, egy kicsit hanyagolják, meglepve vettük észre, hogy kisebb fák nőnek ki a félköríves, árkádos épületből.

Forest&Fruit (@forestandfruit) által megosztott bejegyzés,

 

Az út sima talajon, enyhe lejtéssel folytatódik, majd letérünk az aszfaltútról és a számtalan lefelé vezető lépcső helyett balra kanyarodunk. Az út a Filozófusok kertjébe vezet, ami jól felismerhető a parkban álló nyolc alakos szoborcsoportról, mely Wagner Nándor alkotása. Innen egyik oldalon a Budai-hegyekre látni, jól nyomon követhető a hegygerinc vonulata a Széchenyi-hegyi adótoronytól a János-hegyi kilátóig, míg a másik oldalon ott van a fokozatosan átalakuló Budai vár. A tér egy másik pontján a kilátás mellett megcsodálhatjuk Buda királyfi és Pest királykisasszony szobrát is, amin a város jellegzetes épületeit is megkereshetjük.

 Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Annál, amit látunk még érdekesebb az, ami a lábunk alatt terül el. Itt van ugyanis a csaknem 50 éve megépített Grúber Józsefről elnevezett víztározó, azon víztározók egyike, melyből ellátják a várost megfelelő minőségű, tiszta ivóvízzel. Az építmény a kor egyik remek műve, magas színvonalú műszaki megoldásokkal. Néha vannak nyílt napok, amikor be lehet menni és kicsit közelebbről megnézni ezt a létesítményt, évekkel ezelőtt mi is voltunk és valóban lenyűgöző az építmény, az oszloperdő és a valószínűtlenül kék víz a zongora alakú medencékben.

20180721_ivokuttolviztarozoig04.jpg

Ezután már lefelé lépcsőztünk és az egyik turistajelzés már a járdára festve mutatta, hogy sétánk a a Hegyalja út túloldalán a Tabánban folytatódik. A Tabán önmagában is nagy élmény, hiszen karbantartott füves lejtőivel az év minden napján népszerű sétálók, kisgyerekesek, kutyások számára. Van is néhány játszótér és füves, fás területek váltják egymást. A panoráma továbbra is megkapó, fokozatosan egyre több teret tölt be a Budai vár. A zöld jelzést követve áthaladunk füves területen, játszótéren és elmegyünk néhány teniszpálya mellett; végül a Budapesti Iparkamara épületénél csatlakozunk a Krisztina körútra. Ahol meglepetésre nem a járdán, hanem a sövény mellett halad a zöld jelzés, de ez már csak amolyan városi séta. Végül a Horváth kertnél szállunk fel a villamosra és így összesen 3.5 kilométert tettünk meg a Gellért szállótól a Krisztina körútig.

Ez egy könnyű túra, inkább séta, ahol a város számos épített nevezetességét szemügyre vehetjük, megszemlélhetjük az útvonal különböző pontjairól a városi panorámát és kedvet kaphatunk, hogy az építetteken kívül a természeti értékeket is megnézzük.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted:

 


 

„Life in plastic, it’s (not) fantastic”

A Forest & Fruit csatlakozott a Plastic Free July kihívásához, vállaltuk, hogy kevesebb műanyagot használunk idén júliusban  A nyári meleg ellenére kerüljük az egyszer használatos műanyag palackokat és a csomagolóanyagoknál is tudatos használatra törekszünk. Most megosztjuk az első 15 nap tapasztalatait és észrevételeit és elmondjuk, mire érdemes figyelni, ha ti is belefognátok a műanyagmentességbe

A környezetünkben lévő tárgyak többféle anyagból készülnek és könnyen észre vehetjük, hogy milyen kevésnek nem alkotó eleme a műanyag. Vajon kiváltható-e természetes anyaggal valamelyik, vagy bármelyik? Vagy a műanyagok már visszavonhatatlanul részesei lettek a világunknak? Anélkül, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolnánk, nézzük meg, hogy mire is jutottunk a kihívás első 15 napja alatt.

20180717_lifeinplastic01.jpg

A műanyagokkal kapcsolatos problémák megértéséhez egy kicsit vissza kell térni a sokak által elfeledett és méltatlanul utált természettudományokhoz, és feleleveníteni, miből és hogyan készülnek ezek a változatos tulajdonságú és mára gyakorlatilag nélkülözhetetlennek tűnő anyagok.

A műanyagok természetes vagy mesterséges eredetű összetevőkből létrehozott mesterséges anyagok. Az egyik legelső műanyag a gumi volt, melyet a kaucsukfa nedvéből állítottak elő. A természetes műanyagok építőköve lehet nagyméretű molekula, például cellulóz, melyből műselymet, lakkot állítanak elő, de lehet tejfehérje, melyből műszarut készítenek. A mesterséges műanyagok alapanyagai általában kisebb-nagyobb méretű szerves molekulák, melyekből polimerizációval, polikondenzációval készülnek a változatos tulajdonságú műanyagok.  A szerves kémia egy nagyon izgalmas, de nem túl népszerű területe a természettudománynak éppen ezért a napi bevásárlás közben kevesen gondolkodnak el azon, hogy a banán érését ugyanaz az anyag segíti, aminek a polimerizációjával  banán csomagolására szolgáló polietilén tasakot előállítják. A növények által előállított etilénnek érést elősegítő hatása van, a kőolajból mesterségesen nyert etilént pedig katalizátor jelenlétében polimerizálják és egy könnyű, nagy szakítószilárdságú anyagot kapnak, amiből fóliát – téves elnevezéssel nejlonzacskót – készítenek. A műanyagok hő hatására eltérően viselkednek, egyik csoportja hőre lágyul, a másik  és hőre keményedik. Általánosságban elmondható, hogy a műanyagok égésekor mérgező anyagok szabadulnak fel, így nem érdemes a keletkező műanyag hulladékot így megsemmisíteni.

Tetszett amit olvastál? Kövesd a Forest& Fruit blogot a Facebookon, az Instagramon vagy Pinteresten.

Anélkül, hogy a szerves kémia és a különböző iparágak fejlődését taglalnánk elmondhatjuk, hosszú út vezetett el a gumiipar fejlődésének kezdetétől odáig, hogy a környezetünkben már alig tudunk olyan tárgyat mutatni, ami nem tartalmaz műanyagot. A műanyagok számos hasznos és a mindennapokban jól hasznosítható tulajdonságuk mellett rendelkeznek egy nagyon hátrányos jellemzővel: mesterségesen létrehozott vegyületek és az elhasználódásuk után sem bomlanak le. A világon valaha létrehozott összes műanyag itt van a Földön, a kezelhetetlen mennyiségben és minőségben előállított anyag egyre nagyobb területet, élőhelyet foglal el más élőlényektől, miközben nem része a bioszférának 

A háztartásban fellelhető és nagy mennyiségben keletkező műanyagok 7 csoportba oszthatók és a csomagolóanyagokon is ezekkel a számokkal vagy betűkkel jelöltek.

1 – PET, vagy más néven polietilén-tereflatát, amiből ásványvizes palackok, poharak, háztartási és tisztítószer flakonon, ruhák készülnek. 2 – HDPE, vagy nagy szilárdságú polietilén (high-density poliethylene), amiből csomagolóanyagok, palackok, flakonok készülnek. 3 – PVC, más néven polivinilklorid, ebből csövek, csomagolóanyagok, padlóburkolatok készülnek, ugye mindenki találkozott már PVC padlóval? 4 – LDPE- kis szilárdságú polietilén (low-density poliethylene), amiből hajlékonysága miatt főleg fóliák, zacskók készülnek, melyek nem túl tartósak. 5 – PP, más néven polipropilén, amiből palackok, tejtermékek dobozai, flakonok, műanyag edények, tálcák és háztartási szerek flakonjai készülnek. 6 – PS, a polisztirol jelölése, főleg csomagolóanyagokat készítenek belőle, mivel habosítható ezért hő- és hangszigetelésre is használható. 7. OTHER – az egyéb csoportban tartozik az összes többi műanyag, kezdve a műszálas műanyagoktól a szemüveglencséig.

A műanyagok hatalmas csoportjában mindössze 3 típusú az, melyben az élelmiszerek biztonságosan tarthatók és a műanyag többször is felhasználható. A 2, 4, és 5-ös számmal jelölt polietilén és polipropilén az, melyekből – a vizsgálatok alapján úgy tűnik – nem bocsájt ki káros anyagot. Az PET palackok, melyek az 1-es csoportot alkotják több használat után már nem megbízhatóak, ezért kerülni kell a többszöri felhasználásukat.

Úgy gondoltuk, hogy ennek a 31 napos kihívásnak úgy vágunk neki, hogy egyrészt törekszünk a lehető legkevesebb műanyag használatára. Viszont nem dobjuk ki a keletkező műanyag szemetet, hanem összegyűjtjük és kielemezzük, hogy milyen összetevőkből áll és miért keletkezett. Szerintünk a sikeres és tudatos hulladékgazdálkodás első lépése annak felmérése, hogy éppen hol tartunk a környezettudatosságban. A változásra való törekvés veszthet a lendületéből, ha túl sok mindent szeretnénk változtatni, nehéz egyszerre minden tényezőre figyelni. A legtöbb zöldítésre vonatkozó felhívás talán ezen is vérzik el, mert arra felhívják a fogyasztó figyelmét, hogy mit tehet, ha zöldebben szeretne élni, de arról már kevesebb kampány szól, hogy éppen hol tart a környezettudatosságban.

A Gellért-hegyen járó kirándulók közül sokan biztos nem gyűjtenek szelektíven, pedig a város közepén átvezető zöld sáv jelzésen nem lenne nehéz dolguk.

 20180717_lifeinplastic02.jpg

Nekünk a műanyag bevásárló táska lecserélése nem volt gond, mert mindkettőnknél mindig van bevásárlószatyor. Nem azért, mert állandóan vásárolunk, hanem mert mindkettőnknek van egy-egy apróra összehajtható szatyra, ami elfér a táskában. Petra nyert egyet magának egy vetélkedőn, én pedig évekkel ezelőtt vettem egy elnyűhetetlen darabot. Nem tagadom nekem sokat segített ennek a szokásnak a kialakításában a boltban kapható szatyrok minőségükhöz képest borsos ára, sok kicsi sokra megy alapon komoly pénzeket el lehet költeni csak szatyrokra. A műanyag palackok leváltását már egy kicsit jobban át kellett gondolni. Petra csak elővette a nem olyan régen vásárolt palackját, ami ugyan műanyag, de amíg jól használható, ő azt fogja hozni, vinni. Az eldobható PET palackokat én eddig többször újratöltöttem, de utána olvasva rájöttem, hogy ez nem a legjobb ötlet. A különböző zöldboltokban található üvegpalackok ára viszont szerintem indokolatlanul magas, ráadásul mindegyiken van szilikon (műanyag) védőborítás. Így egy itthon fellelhető, barátságos térfogatú és tömegű ikeás üvegpalackot fogtam be utazó palacknak, eddig bevált. 

Tapasztalatunk szerint viszont a 15 napos szelektív gyűjtés volt a legjobb döntés a műanyagmentes július kapcsán, ugyanis így tudatosult, hogy valójában milyen mennyiségű műanyag kerül be kikerülhetetlenül (?) a háztartásba (csak a konyhát vettük alapul). Ahhoz képest is meghökkentő volt az összegyűlt mennyiség, hogy egyébként is szelektíven gyűjtünk, de soha nem maradt 2 hétig a lakásban a műanyagszemét. A teljesség igénye nélkül volt kekszes zacskó, joghurtos pohár (polisztirolból!), tészta és rizs csomagolás. Így rá tudtunk csodálkozni a 180 grammos édesség csomagolására, amit csak ebben a kiszerelésben lehet kapni, de megnéztük a szintén 174 grammos keksz dupla műanyag csomagolását is. Szerintünk nagyon dizájnos lenne aromazáró papírdobozban is, vagy jó lenne, ha lehetne kimérve kapni, hiszen nem maszatol és lehet, nem is törne nagyon.

Amit vállaltunk (egyszer használatos műanyag palack kiváltása, egyszer használatos műanyag zacskók mennyiségének csökkentése) azt sikerült teljesíteni. Viszont, akkor bajban lennénk, ha a kedvenc megszokott és mással nem kiváltható élelmiszereinket a környezetszennyező csomagolásuk miatt lecserélnénk. Még tart a műanyagmentes július és a további tapasztalatainkról és a szelektív gyűjtés fontosságáról beszámolunk augusztusban.

Szeretnél hozzászólni? Itt megteheted: